Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
> VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 297. szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 18. szombat Kádár Janos találkozója az Olasz KP küldöttségével Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Paolo Bufali- ni, a vezetőség tagja vezetésével tartózkodik hazánkban. Az elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és véleményt cseréltek a nemzetközi politikai élet, valamint a két párt együttműködésének fontosabb kérdéseiről. A találkozón részt vett Rodolfo Mechini, az OKP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a külügyi osztály vezetője. (MTI) A pápa fogadta Púja Frigyest RÓMA Púja Frigyes külügyminiszter pénteken befejezte hivatalos látogatását az olasz fővárosban. A pénteki program középpontjában a vatikáni látogatás állt. ahol II. János pápa fogadta a magyar külügyminisztert. A csütörtöki nap tárgyalásai — Alessandro Pertini elnöknél tett látogatás, a Fanfani miniszter- elnökkel való eszmecsere, és főként vendéglátójával, Emilio Colombo külügyminiszterrel folytatott több mint kétórás megbeszélés — lehetővé tették a két ország álláspontjának jobb megismerését mind a politikai helyzet időszerű kérdéseit illetően, mind pedig a magyar—olasz kapcsolatok terén. Púja Frigyes hivatalos programjának befejeztével pénteken délután Firenzébe utazott, ahol a város prefektusa fogadta. A magyar külügyminiszter az olaszországi látogatás hátralevő időszakában felkeresi még Pisát is, majd — a tervek szerint — ma délután utazik vissza Budapestre. Gyorsabb alkalmazkodás a növekvő követelményekhez 3. oldal Tudomány—technika l. oldal KÉP és HANG A rádió és a televízió jövő heti műsora (5—6. oldal) A Vállalkozók c. film forgatócsoportja gazdasági életünk különböző területein a kezdő lépéseket tevő vállalkozók nyomába szegődött. Munkájukról, felfogásukról, törekvésükről láthatunk beszámolót, amelyben alkalom nyílik a mozgáslehetőségek megismerésére, s nemcsak a vállalkozói, hanem a megbízói szellem kölcsönös formálódására is. (Kedd, TV 1: 17.45) —M— ■lllllll ' ■■■»■mill IIMMlI——Jl 1983. évi terve A népgazdaság A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1982. évi fejlődését, és megtárgyalta az 1983. évi népgazdasági tervet. Jóváhagyta a terv céljait, fő előirányzatait és a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket. Az 1982. évi fejlődés A Minisztertanács megállapította, hogy a vártnál rosszabb külgazdasági feltételek között a népgazdaság idén is alapvetően az MSZM'P XII. kongresszusa határozatával összhangban fejlődik, az 1982. évi népgazdasági terv céljai megvalósulnak: a külgazdasági egyensúlyi helyzet javul, nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek folyamatosan eleget teszünk; a lakosság életszínvonalát társadalmi méretekben meg lehetett őrizni, az életkörülmények javultak. A nemzeti jövedelem az előirányzottat megközelítően nő. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás javul, a munka termelékenysége az iparban számottevően. a népgazdaság egészében kisebb mértékben emelkedik. A termelésben jelentősen nő az export részaránya, míg a felhasznált importtermékek mennyisége és aránya csökken. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az előirányzottnál jobban mérséklődik. Ezen belül a felhalmozás nagymértékben csökken, a fogyasztás kismértékben növekszik. Az áruk és a szolgáltatások kivitelének és behozatalának egyenlege lényegesen javul. A behozatali többlet — a külkereskedelmi cserearányok romlása ellenére — megszűnik, összességében kismértékű, ezen belül a konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban jelentős kiviteli többlet keletkezik. Az ipari termelés nem éri el a tervezettet. A külgazdasági hatások és a belföldi gazdálkodási körülmények az egyes iparágakat és vállalatokat eltérően érintették, illetve ahhoz különböző módon alkalmazkodtak; a fejlődés üteme differenciálódott. A termelés a bányászatban, a vil- lamosenergia-iparban, a gépiparban és az élelmiszeriparban növekszik, az építőanyag-iparban, a vegyiparban és a könnyűiparban a tavalyihoz hasonló, a kohászatban csökken. A termelés a tervezettnél lassúbb növekedése főleg a kivitel elmaradásának a következménye. Az ipari termékek konvertibilis valutákban elszámolt kivitele — azért is, mert az értékesítési feltételek romlottak — nem emelkedik, a transzferábilis rubelben elszámolt exportjuk pedig a számítottnál lassabban nő. A számítottnál jobban mérséklődött a belföldi kereslet is. Nincs kellő haladás a korszerű, gazdaságosan értékesíthető, a be- - hozatalt ésszerűen helyettesítő, az alacsony fajlagos anyag- és energiaigényű termékek, valamint a háttéripari termékek termelésének növekedésében. A vállalatok közötti együttműködés sem eléggé rugalmas. Az építőipar termelése a tervezett mértékben csökken. A beruházás, építés — a terv törekvéseivel összhangban — tovább mérséklődött. Kedvező, hogy a fenntartási-felújítási tevékenység és a lakosság számára végzett építés fokozódik. A kisebb építőipari szervezetek az idén is bővítik tevékenységüket. Ezek rugalmasságuk, vállalkozási készségük folytán jóFban alkalmazkodnak a kisebb méretű, munka- igényes. szétszórtan jelentkező építési kereslethez. A mezőgazdasági termékek termelése lényegében a tervezett ütemben emelkedik. A számítottnál gyorsabban bővül a termelő- szövetkezetek kiegészítő tevékenysége. Az időjárás a növény- termesztésre általában kedvező volt. A búza termésátlaga valamelyest elmaradt a várttól, de a kukorica átlaghozama a tavalyi igen jó termést is számottevően felülmúlja. A teljes gabonatermés töfcb a tervezettnél. A cukorrépa-termesztés jelentősen növekedett, a napraforgóé megközelíti a tavalyi magas színvonalat. A zöldségfélék mennyisége a tavalyival csaknem megegyezik. A gyümölcstermelés a múlt évinél valamivel nagyobb, szőlőből sokkal többet szüreteltek. Az év végi szarvasmarha-állomány várhatóan megegyezik a tavalyijai. A vágómarha-termelés az előző évihez hasonló, a tejtermelés tovább emelkedik. A sertésállomány az egy évvel ezelőttinél nagyobb, a vágósertéstermelés nő. A vágóbaromfi-termelés nagymértékben bővül. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele mennyiségileg a tervezettnél nagyobb, behozatala kisebb. Az igények alakulásával összefüggésben az áruszállítás mérséklődik. Az átlagosnál jobban csökkennek a vasúti szállítások, de nem éri el az előző évit a közúti, a tengeri és a folyami hajózás teljesítmény^ sem. A távolsági személyszállítás sem éri el a tavalyit. Az energiagazdálkodási program gyorsított megvalósítása jelentős energiamegtakarítást eredményez. Javult a vállalatok energiagazdálkodása, a szállításoknál csökkentek az üresjáratok, szigorodtak az üzemanyag felhasználásának normái. A mezőgazdasági üzemekben is fokozott gondot fordítanak az ésszerű energiafelhasználásra. A munkaerőhelyzet összességében kiegyensúlyozottabb, mint a korábbi években volt. Az új vállalkozási formát — elsősorban a vállalati keretekhez kapcsolódó szervezetek — mérsékelték a munkaerőmozgást. A lakosság pénzbevételei, ezen belül az átlagkeresetek és a pénz- beni társadalmi juttatások a tervezettet meghaladóan növekednek. Ez utóbbihoz hozzájárultak az év során bevezetett szociálpolitikai intézkedések, többek között az alacsony nyugdíjak emelése. A fogyasztói árszínvonal — elsősorban az évközi, a nagyobb jövedelemnövekedéssel összefüggésben elhatározott árintézkedések hatására — a tervezettet meghaladóan emelkedik. Az átlagosnál kisebb mértékben nő az alapvető fogyasztási javak árszínvonala. A nagyobb nominál- jövedelmek és a magasabb árszínvonal együttes eredményeként az életszínvonal alakulását jellemző alapvető mutatók a tervezettnek megfelelően alakultak: az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezik az előző évivel, az egy keresőre jutó reálbér az 1980. évivel, a lakosság fogyasztása pedig kismértékben emelkedik. Az áruellátás összességében kiegyensúlyozott. A lakásépítés a terv szerint teljesül. A 100 lakásra jutó családok és személyek száma mérséklődik. A lakásra várók száma csökken. A tanácsok fejlesztési eszközeiket a kiemelt társadalompolitikai célokra összpontosították. Ennek eredményeként a tervezettnél több gyógyintézeti ágy. óvodai hely és általános iskolai tanterem létesül. (Folytatás a 2. oldalon.) Kommunista aktíva Tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében a párt- és tömegszervezeti propagandisták, politi- tikaivitakör-vezetők és pártnapi előadók részére kommunista aktívát rendezett a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztálya. Az aktívaülést Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. majd Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának alosztályvezetője, az 1983. évi népgazdasági terv fő célkitűzéseiről és végrehajtásának feltételeiről tartott előadást. Kommunista aktívaülést tartottak tegnap a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalatnál is, amelyen részt vett és felszólalt Suba jda István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága gazdaság- politikai osztályvezetője. Az eszmecserén a lakásépítéssel kapcsolatos gondok megoldásának lehetőségeit vitatták meg a szakemberek. • Képünkön: a Tudomány és Technika Házában megtartott aktíva résztvevői. Ülést tartott a KNEB A népi ellenőrzés 1979-ben megvizsgálta a mezőgazdasági termelési rendszerek működését és eredményeit. Akkor megállapították, hogy a rendszerszerű termelésben részt vevő gazdaságokban a hozamok az országos átlagnál gyorsabban növekedtek. A vizsgálat feltárt néhány, a fejlődést akadályozó problémát is: például azt, hogy a rendszer- szervezők és a részt vevő szervezetek közötti kapcsolatban nem kellően érvényesült a kölcsönös érdekeltség és a kétoldalú kockázatvállalás. A vizsgálat óta végbement fejlődéssel és a további feladatokkal foglalkozó mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri tájékoztatást, valamint a népi ellenőrzés ez év második felében lefolytatott országos utóellenőrzésének tapasztalatait a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén megvitatta, és az erről készült jefentést elfogadta. 'A testület egyebek között úgy határozott, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tegyen további intézkedéseket a mezőgazdasági üzemek és rendszerszervezők közötti anyagi érdekeltségi rendszer erősödésére, valamint a rendszerszervezők exporttevékenységének fokozására. A továbbiakban a KNEB megvitatta és elfogadta 1983. évi munkatervét, melyet jóváhagyásra a kormány elé terjesztenek. (MTI) Kongresszusra készülnek a magyarországi németek A VI. kongresszusára készül a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége. Miként országos választmányuk pénteken tartott ülésén elmondták, a következő évben számba veszik: miként teljesítették ötödik kongresszusuk határozatait. Nemzetiségi politikánk tükrében elemzik a Magyarországon élő németek helyzetét, és meghatározzák a szövetség feladatait a következő öt évre. Fontos feladatuknak tekintik az anyanyelv ápolását, ezért szorgalmazzák az óvodai és az általános iskolai kétnyelvű oktatás bevezetését a németek lakta településeken — a többi közt Mecseknádasd, Pécs, Villány, Harta, Nemesnádudvar, Császár- töltés, Baja, Sopron, Mór, Vértes- somló helységekben — és az anyanyelvi órák bevezetését például Rátkán, Károlyfalván, Hercegkú- ton. Támogatják az óvodai és iskolai német nyelvű foglalkozásokat, a német olvasótáborokat. Kulturális rendezvényeik során az NDK-kultúrcentrumban január 13. és február 10. között kiállításokon, előadásokon, irodalmi esteken mutatják be a magyarországi németek néprajzát, zenéjét, táncát, irodalmát. Vas megyében német néprajzi, Fai~ kasgyepün képzőművészeti alkotótábort rendeznek. Népművészeti csoportjaik fellépnek a banki, a veszprémi, a Somogy, a Vas és a Fejér megyei nemzetiségi napokon. A kongresszust október 29-én és 30-án tartják Budapestéi!. Az ezen részt vevő több mint 300 küldöttet szeptember 1. és 30. között gyűléseken választják meg. Az ülésen az országos választmány Réger Antalt, a szövetség főtitkárát kérésére, érdemeit elismerve felmentette tisztségéből, helyette Hambuch Gézát, a szövetség alelnökét, a Neueste Nachrichten — Daily News című lap főszerkesztő-helyettesét választotta főtitkárrá. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Réger Antalnak a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta csaknem egy évtizedes főtitkári munkásságának elismeréseként. (MTI) HUSZONEGY SZÁZALÉKKAL TÖBB GABONÁT TERMESZTETTEK Hasznos kezdeményezések a kiskunsági szövetkezetekben Kerek egy esztendeje annak, hogy hazánk fővárosában tanácskozott a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa. Az ott megfogalmazott határozatok érvényesülésének a tapasztalatait tárgyalta meg pénteken Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a Kiskunsági TESZÖV küldöttközgyűlése. Dr. Kosa Antal szövetségi elnök megnyitója után Magony Imre titkár vázolta a szövetkezetek, és a másfél évtizede megalakult érdekképviseleti szervek tevékenységét. A közös gazdaságok, valamint a TESZÖV nőbizottságának működéséről adott számot Király Lászlóné bizottsági elnök. Mindkét tájékoztatót több felszólalás egészítette ki. A közgyűlés végén osztották ki a TOT és a területi szövetség elnöksége által adományozott kitüntetéseket, jutalmakat, elismerő okleveleket. A Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetésben részesült Szeitz Ádám, a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz elnöke, K. Szabó Imre, az orgo- ványi Egyetértés Szakszövetkezet elnöke, Kasza Antal, a pető- fiszállási Petőfi Tsz háztáji ágazatvezetője. Huszonnyolc küldött és szövetségi tisztségviselő kapta meg a Kiskunsági TESZÖV elnökségének jutalmát, emléklapját az érdekképviseleti szerv 15 éves fennállása alkalmából. A vitaindító és a felszólalások széleskörűen elemezték a Kiskunság mezőgazdasági szövetkezeteinek eredményeit, s azokat a körülményeket, amelyek a kertésze-' ti ágazatok művelőinek munkáját nehezítik. Megyeszerte fokozatosan termőre fordulnak az előző években telepített szőlőültetvények. Ezek 1983-ban, 1984-ben már akkora terméssel kecsegtetnek, amelynek elhelyezésére mármost meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Hasznos lenne, ha a magtárak, gabonatárolók építési programjában helyet kapna a kertészeti ágazatokat kiegészítő • Borászati üzemét bővíti a szabadszállási Aranyhomok Tsz. feldolgozó- és tárolólétesítés, hiszen az ország minden évben számít a Duna—Tisza közén termett szőlőre, borra, gyümölcsre, zöldségfélére. \ Ennek kapcsán néhány hasznos kezdeményezés is történt. A páhi Petőfi Tsz-ben felépült a magtár, a soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezet és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság társult az exportot növelő árualap bővítésére. A kereskedelmi vállalat és több szövetkezet összefogásával telepítettek ültetvényt a Kiskunságban, amelyek a korábbinál piacképesebb terméket adnak. A szövetséghez tartozó gazdaságokban nyolc, úgynevezett kistérségi együttműködés jött létre. Dicséretes az az áldozatvállalás, amely a szőlősgazdaságok és tagjaik közös érdekű termelésfejlesztő beruházásaiban nyilvánult meg. A Kiskunság talajadottságai a gabonatermesztés számára nem elég kedvezőek. Az országos program jelentőségét átérezve, a szövetkezetek egy év alatt öt százalékkal növelték a vetésterületet, s 21 százalékkal termesztettek több gabonát, mint 1981-ben. Az állattenyésztés szerkezete változott. A helyi adottságokhoz igazodva, a juhászat fejlődött leginkább, és .kielégítően alakult a szarvasmarhatartás. A baromfitenyésztés csökkent, főként az értékesítés ismétlődő gondjai miatt. A térség sajátos viszonyai folytán az átlagosnál kedvezőbbek a háztáji és kistermelés lehetőségei. Ennek aránya eléri a mező- gazdasági termelés 50 százalékát, ami az országos és a megyei átlagnál is magasabb. A vitában Csipkó Sándor keceli elnök annak az ellentmondásnak a feloldását sürgette, amely a szövetkezeti szőlő- és bortermelés, valamint a szűkös feldolgozóüzemi kapacitás között fennáll. Szmolenszky László kecskeméti elnök a kereskedelmi szervezet hiányosságait tette szóvá. Fenyvesi Jenő városföldi elnök a termelés műszaki fejlesztésének folyamatosságát szorgalmazta. Dr. Benda Kálmán, a TOT főosztályvezető-helyettese a termelésikölt- ség-csökkentés általa lényegesnek tartott módját említette meg. Gál Gyula, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője a belső tartalékok feltárásának lehetőségeit vázolta, Havasi Pálné, a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet küldötte a közös gazdaság és a tagok közötti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta, Horváth Gáborné, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnökhelyettese a nőpolitikái határozat végrehajtásának eredményeiről szólt, és néhány teendőt említett meg, Takács László páhi tsz-elnök a nők foglalkoztatásának jelentőségét és a fiatalság munkára nevelésének gondjait tette szóvá. Végezetül Király Lászlóné, Magony Imre és dr. Kosa Antal válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre. K. A. %
