Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
\ 4 ® PETŐFI NÉPE • 1982. december 17. HÁZUNK TÁJA Virágok és az energiagazdálkodás itt a disznóölés ideje Az elmúlt héten megkezdődtek a téli disznóölések. Igaz, a táj még nem havas, fehér, de akik karácsonyra friss füstölt kolbászt akarnak, azok az enyhe idő ellenére sem várhatnak tovább. Szinte minden községben, tanyán cudar idő jár a hízott kocákra. A közeli napokban szerény számítások szerint is több tízezer disznót vágnak le. Nem lesz megállás egészen az ünnep előestéjéig Jut a finom falatokból az István és Já- nos-névnapokra, és szilveszterre is. A disznóölések évszázadok alatt kialakult „forgatókönyv” szerint zajlanak. A szomszédok segítenek az állat lefogásában. A szép pirosra pörzsölt bőrt gondosan lemossák. A belsőségekből, a vérből reggeli-tízórai készül. Az ebédnél orjalevest kanalaznak a segítők, a disznótoros vacsora pedig savanyúmájból, hurkából, kolbászból, toros káposztából áll. Előkerül a fárasztó nap után a friss fejtésű bor, utána pedig alkalmi zenekarok húzzák a talp- alávalót és vidám nótázással zárul a disznó számára szomorú nap. A hideg évszakban drága és ezért jobban megbecsült a vágott virág. A tél a fóliasátrak, üvegházak védelmében dolgozó kertészeknek adja a legtöbb munkát. Ilyenkor gyakran indulnak portékájukkal kiállításokra, bemutatókra is. Hazánk egyik legjelentősebb virágtermelő szövetkezete a budapesti Rozmaring. Alapításának 25. évfordulójáról, vasárnap sokakat vonzó látványos virágkiállítással és vásárral emlékeztek meg pesthidegkúti kertészeti telepükön. A hét végén sok száz érdeklődő tekintette meg a szövetkezetben termett gyönyörű szegfűt, ibolyát, gerberát és mikulás- virágot. A házigazdákon kívül bolgár, holland, NDK- és NSZK- beli virágtermelök is elhozták legszebb növényeiket. Hasonlót, ha nem is ilyen nagyszabású bemutatót rendezett szintén a hét végén a keceli Virág- és Zöldségkertészek Köre. Az ország különböző részéből másfél tucatnyi, neves kertész hozta el növényei legjavát. Eljöttek Ke- celre a virágkötők is, tudásukat versenyen mérték össze. A szemet gyönyörködtető rendezvényék nagyobb érdeme, hogy mód nyílik a tapasztalatok cseréjére. Napjainkban, amikor legfontosabb a pénzfaló energiával való takarékosság, természetesen ez kerül előtérbe. Pesthidegkúton 9 Egyre több helyen cserélik le a drága olajtüzelésű kazánokat. A képünkön látható kazán akácfával „etethető”, ez pedig az olajnál jóval olcsóbb és a homokon is megterem. bemutatták az üvegházi termesztés energiatakarékos eljárásait. Kecelen pedig működés közben láthatták egy győri feltaláló Car- borobot típusú széntüzelésű, automata vezérlésű kazánját. A csengődi patikus Csengőd egyebek mellett szőlőjéről, boráról híres. Ez más szavakkal azt jelenti: az itt élő ember értője szakmájának. Sokan hagyományos módon, de egyre többen a korszerű technika segítségével igyekeznek a gyenge minőségű homoktalajon jövedelemre szert tenni. A községben, ha a kistermelők gondjairól beszélgetünk, szinte mindenki tanácsolja: — Menjen a patikába, a gyógyszerész tudja a legtöbbet... A községi gyógyszertárban Nagy Ágoston dolgozik immár tizenhatodik esztendeje. Kérdőn néz rám, az idegenre. Recept és vásárlószándék híján előrukkolok jövetelem céljával. A zárt verandán keresztül készséggel kalauzol a hátsó traktusba. Felesége marad a pultnál. A szolgálati lakásban — híven a környezethez — patikatisztaság. Ijt beszélhetünk, a polcok könyvektől roskadoznak, egymás mellett jól megfér a szép- irodalom és a szakkönyv. Itt-ott a Mezőgazdasági Könyvkiadó élénk színű borítói rikítanak . .. — Amikor Székesfehérvárról, ahol születtem, idekerültem, egy eléggé rozzant házba költöztünk — merül a múltba, miközben gőzölgő kávéját kavargatja. — Fiatal házasok voltunk és akkor nemhogy a kezdő gyógyszerészi fizetés, de a világ minden pénze kevés lett volna. Tartozott a házhoz hatszáz négyszögöl kert is. Más lehetőség nem lévén, elkezdtünk kertészkedni. Leginkább a saját kárunkon tanultuk meg, amit a falun született már gyermekkorban elsajátít. A kezdeti kínlódást, ahogy múltak az évek, úgy váltotta fel az öröm. A hűit Nagy Ágoston, a kertbarát patikus. szonöt almafa, a kétezer szőlőtőke már nemcsak vitte a pénzt, hanem hozott is .. Nagy Ágoston nemcsak jó kertész, de jó kereskedő is. Idén, amikor sok helyütt gondot okozott az értékesítés, ő már a fán eladta az almáját. Igaz, a kertjében még november végén is lombosak voltak a növények. — Jól ismerem a növényvédő szereket. Már az egyetemen is érdekelt a mezőgazdasági toxikológia, éppen ezért szakvizsgáztam is a méregtanból. Azóta mint Kö- JÁL-os végzem az ellenőrzéseket, előadásokat tartok és már több mint egy évtizede jó a kapcsolatom a növényvédő állomással is. Sokat tudunk egymásnak segíteni. Elég csak arra gondolni, hogy napjainkban mennyi veszélyes méreg van a kertészkedők kamráiban, jobb-rosszabb raktáraiban A szerek felhasználását rendelet szabályozza, az ellenőrzés pedig eléggé hiányos. Vajon ki tudja, mennyi vegyszert szívott fel az alsó szinten élő burgonya, amikor a felette termő fát szerves foszforsav-észterrel permetezték, amit ezután néhány nap elmúltával jóhiszeműen már árul is a piacon a kert tulajdonosa? Éppen ezért, ha módom és lehetőségem van, szívesen veszek részt a községi egészségügyi hetek rendezvénysorozatán előadásaimmal, amelyek főleg a növényvédő szer együtthatásairól szólnak. Sokat segíthetünk így egymáson. Ez a szaktudomány még gyermekcipőben jár. Gondoljunk csak arra, hogy negyedmillió hektárra jut egy korszerű MÉM-laboratórium. Aligha lehet a növényekről beszélgetni, ha a kertet nem járjuk. Metsző hideg szélben bujkálunk a szőlőtőkék között, vendéglátónk csalafinta metszését mutatja. A fürtökből préselt must már javában erjed, karácsonyra kész lesz az új bor. A fák szépek, egészségesek, látszik, gazdájuk értője a kertészkedésnek. A recepttel általában asszonyok járnak a patikába. Csengődön a férfiak is betérnek egy-egy szóra, különösen, ha kertjük gyógyítására is kérnek tanácsot... összeállította: Czauner Péter Kefék a tengerentúlra © A lajosmizsei Kefe- Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó lüai, Szövetkezet az idén is határidőre eleget tesz a bel- és külföldi partnerekkel kötött szerződéseknek. Az idén termékeik mintegy 40 százaléka exportra készült. Kefeáruik először jutnak el az USA-ba, s jövőre várhatóan 5 vagon seprűt cs 600 ezer különböző kefét kell készíteniük a tengerentúli cég részére. Képünkön: Tóth Erzsébet olasz automata gépével a megrendelés teljesítésén dolgozik. (Taszter Zolii.» felvétele) Növekvő tejtermelés öt év alatt 1500 literrel nőtt az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés a mezőgazdaság iparszerben működő állattelepein, ahol korszerű tenyésztési módszereket alkalmaznak és az átlagosnál jobban figyelembe veszik a szakosodás követelményeit — állapította meg az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség elemzése, amely az elmúlt időszak teljesítményeiből vonta le a következtetéseket. Az iparszerű telepek fölényét jelzi: — szemben a régebbi típusú állattartással, amikor is a korszerű módszerek bevezetésére csak részben van lehetőség —, hogy az egy tehénre jutó tej hozam az országos átlagot csaknem 530 literrel haladja meg. Ezeken a telepeken tartják a nagyüzemek összes állományának mintegy 40 százalékát, ám az innen származó tej a nagyüzemi kínálatnak mintegy felét teszi ki. Ez is a korszerűbb eljárásokkal magyarázható, s a tartási eredmények javulásával. A borjúszaporulat például 5 év alatt C—7 százalékkal nőtt, számos gazdaságban a fiatal állatok elhullását minimálisra csökkentették és így az állomány utánpótlását folyamatosabbá tehették. Az 1970-es évek elején a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának csökkenése, továbbá a növénytermesztésből származó termékek iránti kereslet növekedése szükségszerűen magával hozta a különböző együttműködések, többek között a termelési rendszerek kialakulását. Ezekben a mezőgazdasági üzemek meghatározott köre vállalkozott egy- egy növénytermesztési, kertészeti vagy állattenyésztési ágazat gazdaságos továbbfejlesztésére, gépesítésére. A hazai és a külföldi gabonaigények fokozott növekedése, a biológiai háttér, a nagy teljesítményű gépek megjelenése kedvező feltételeket teremtett a kukorica, majd a búza iparszerű termesztésének megszervezéséhez. Tíztonnás mozgalom Néhány nagyüzemünk, élve a külföldi és hazai tapasztalatokkal, továbbá a vállalatokkal kialakított kereskedelmi kapcsolatokkal, elhatározta, hogy ügyintézője — gesztora — lesz a legújabb termelési módszerek terjesztésének. A megyében a Bajai Mezőgazdasági Kombinát — akkor még állami gazdaság — kezdeményezésére kukoricatermesztési rendszert hoztak létre. A Bácsalmási Állami Gazdaság pedig a napraforgó-termesztés korszerűsítésére vállalkozott. A kezdeményezések sikerrel jártak, a termelésszerkezet egyszerűsödésével. szakosodásával nőtt ugyan a kockázat, de az esetek többségében ezt ellensúlyozta a komplex technológia, a pontosabb tervezés, a jobb munkaszervezés. Rohamosan nőtt az ipari eredetű eszközök, anyagok felhasználása. Ily módon viszonylag gyorsan és jelentősen növelték a termés- eredményeket egv-egy ágazatban. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer például mozgalmat indított a hektáronkénti tíz tonna hozam eléréséért. Tavaly még csak négyszáz hektáron kísérleteztek az idén viszont már négyezer hektárra nőtt az a terület, amelyen hasonló eredményt kívántak elérni. Végleges számok még nincsenek, de az információk szerint sikerült megtermelni a tervezett mennyiséget tengeriből az érintett üzemekben. Szükséges a megújulás Az MSZMP Központi Bizottságának 1978. márciusi határozata. többek között, a termelési rendszerekkel kapcsolatban megjegyzi. hogy működésük és létesítésük feltételeit szigorítani kell. Szükséges növelniük a szolgáltatás színvonalát és a ráfordítások hatékonyságát. Ebből kitűnik, hogy a termelési rendszerek módszerei megújításra várnak. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya mindezek figyelembevételével számoltatta be a nagyobb területeket átfogó szántóföldi rendszerek vezetőit. A rendszerek tevékenységének általános továbbfejlesztése mellett, főbb feladatként határozták meg a műtrágya és a növényvédő szerek ésszerűbb felhasználását, a gépesítés fejlesztését. Fontos követelmény, hogy a termelési technológiák a legújabb módszerekre, a kísérletek. a tudományos kutatások, valamint a gyakorlat tapasztalataira épüljenek. Ezen belül törekedjenek a legjobb termőképes- ségű fajták beszerzésére, a bevált energiatakarékos módszerek elterjesztésére. Jó példa erre a két megyei növénytermesztési rendszer, a bajai és a bácsalmási. Kialakították nemcsak a hazai, hanem a szomszédos Jugoszláviában működő tudományos intézetekkel is a kapcsolatokat. Kísérleteznek. kutatják. hogy melyek azok a fajták, amelyek legjobban megfelelnek elsősorban a megye termelési viszonyainak. Bővítsék a szolgáltatásokat A megbeszéléseken sok szó esett arról, hogy az egyre szigorúbb gazdálkodási követelmények miatfsurgető feladat a hatékonysági mutatók javítása. Ez mélyreható közgazdasági elemzést. értékelést kíván a rendszerek szakembereitől is. Fontos, hogy a közös kockázatvállalás minden területen, az egész anyagi érdekeltségi rendszerben, a tággazdaságok közötti _ kapcsolatban. az alkalmazott díjazási formában kifejezésre jusson. Jogos a partnerüzemeknek az az igénye, hogy a szervezői tevékenységből származó eredmény felhasználása elsősorban a szolgáltatások fejlesztésére irányuljon. A Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a megyei tanács szakosztályánál elhangzott beszámolók és az üzemek tapasztalatai alapján értékelte a termelési rendszerek és a közös gazdaságok kapcsolatát. Megállapította, hogy a szövetség 59 tagszövetkezete összesen 26 termelési rendszernek tagja. A jelenségeket — amelyekről az előzőekben szó esett — elsősorban a növénytermesztési rendszereknél tanulmányozták. A következtetéseik ugyanazok, mint a megyei tanács szakembereinek, eszerint szükséges. hogy a termelési együttműködések szolgáltatásaik színvonalát a partnerek igényeihez igazítsák. K. S. '' M 9 Az itthon már ismert és jól beválí, vagy a következő időszakban termelésbe állítható hazai és külföldi gyártmányú gépek rendszeres bemutatójával, új agrotechnikai eljárások ismertetésével is segíti a partnereit a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer. (Méhesi Éva felvétele) Ha meg akarunk élni, jobban kell dolgozni A hatalmas méretű műhelycsarnokban szinte' parányinak tűnnek azok a behemót tartályok. autoklávok, berendezések, amelyek Bujdosó Imre és lakatoscsoportjának keze alól kerülnek ki. A transzformátorok egyhangú zúgását a kalapácsok döngése, a köszörűk sivító hangja töri meg. Füst, hegcsztögáz terjeng a levegőben, amelyről élesen viliódzik vissza a villanyhegesztők bántóan fehér fénye. A hangosan kiejtett szavak suttogásnak tűnnek, ezért a mühelyirodába húzódtunk be egy kis beszélgetésre. — Negyvenhét éves vagyok — mondja Bujdosó Imre, a megyei párt-végrehajtóbizottságnak tagja, csoport- és brigádvezető, munkásőr —, s huszonhárom éve tagja a pártnak. Itt nevelődtem a gyárban, itt' lettem lakatos, innen vonultam be katonának, s ide tirtem vissza. KISZ-tag lettem. majd kértem felvételemet a pártba. Sokáig tagja voltam a gyári párt-végrehajtóbizottság- nak, a városi pártbizottságnak. Hét évvel ezelőtt választottak meg először a megyei párt-vb tagjának. Ez már a második ciklus. Szavai egyszerűek, tárgyilagosan fogalmaz, amikor megbízatásáról beszél Jó kapcsolatot alakított ki a gyári, a városi pártbizottság, a gyár gazdasági vezetőivel. s természetesen munkatársaival. i — A tájékoztatás kölcsönös, azt hiszem, ez a természetes. Rendszeresen meghívnak a gyári pártbizottság üléseire, de az alapszervezetnél is sokszor vagyok előadó éppen úgy, mint a munkásőrségnél ... Ezt a megbízatást ellátni csak szívvel, lelkiismeret- tei lehet. Munkatársaim, az alapszervezet tagjai sokszor fordulnak hozzám: „Magyarázd meg ezt, vagy azt, hogyan látják ott fenn az elvtársak". Mindig magyarázni kell. de egyszerű szavakkal, világosan. Ügy érzem, ez ma a pártmunkában a legfontosabb. Magyarázat nélkül nem lehet hagyni egyetlen megjegyzést sem. Az természetes, hogy tájékozottabb. jobban mint munkatársai, s nem csoda, inkább kézenfekvő,'hogy éppen őt faggatják a gazdasági helyzetről, a kilátásokról, vagy éppen a fizetésemelésről. — Nem tapasztaltam itt a gyárban sem lehangoltságot, sem dühös kifakadást. Ez talán azért van, mert tudjuk tartani a korábban elhatározott ütemet, megtermeltük a nyereséget, s aránylag jó a kereset. Igaz, a kommunisták, magam is, sokszor elmondjuk, dolgoznunk kell, megragadni minden apró lehetőséget, hiszen nem a jelenlétért fizetnek. Meg kell fogni a munka végét, s csak két dolog számít: a minőség és a határidő. Az exportnál nem lehet más a mérce... Béremelés? Tudják a munkások, hogy lesz. de pontos összegét még magam sem sejtem. Fontos a bér, a nyereség. hiszen ebből élünk, de ezenkívül van még más is: a munkásbecsület. Voltunk már nehezebb helyzetben is, akkor sem rezeltünk be. Szót váltottunk er-* ről a szakikkal, az elvtársakkal, ők is így vannak. Értik, tudják: kemény esztendők következnek, de ha meg akarunk élni, akkor jobban kell dolgozni, mint eddig. A szavak nem üres frázisok. Munka, teljesítmény van mögötte. Bizonyíték? Bujdosó Imre szocialista brigádja hatszor szerezte meg az aranyérmet, öten végezték el a közép-, hatan a marxista középiskolát, ő maga a marxista egyetemet. A városi tanácstól társadalmi munkájukért megkapták a Pro Űrbe Emlékérmet. Ismét pártmunkájára terelődik a szó. — Ügy érzem, a hét év nem telt el eredménytelenül. Amit rámbíztak, teljesítettem. Sokat tanultam, volt és van alkalmam tájékozódni, ismereteket szerezni, olykor segíteni, vitatkozni. Szívesen teszem, ez — ha nevezhetem így — a szenvedélyem . . . A kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek központi gyárának hatalmas méretű műhely- csarnokában tovább döngenek a kalapácsok, villódzik a hegesztőpisztolyok kékes-fehér fénye, si- vítanak a köszörűk. A holnapért dolgoznak alkotnak a munkások. Gímz* Gáboz Közös kockázatvállalás
