Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma etti|: Délután éssakon, északnyugaton hózápor Is előfordulhat. A. délnyugati, majd északnyugati szél gyakran erős — főként a Dunántúlon — néha viharos lesz. A legalacsony tbb éjszakai hőmérséklet 5 fok körül, a legmagasabb nappali hő hőmérséklet S—10 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 296. szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 11. péntek Koszorúzás Kodály Zoltán szülőházánál Tegnap, Kodály Zoltán születésének századik évfordulóján koszorúzás! ünnepséget rendeztek a kecskeméti MÁV-nagyállomás- nál, a szülőházát jelölő emléktáblánál. Tizenegy órakor az Ipari Szövetkezetek Kodály-kórusá-. nak és a Katona József Gimnázium énekkarának előadásában felcsendült Kodály Jelige című kLrusműve, Zsiga László vezényletével. Ezután Sóti Éva, a Ko- dály-centenárium Bács-Kiskun megyei emlékbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: a centenáriumi év végéhez közeledvén, elsősorban önmagunkban kell számot vetnünk azzal, hogy emlékünnep- ségeink, megemlékezéseink méltóak voltak-e Kodály Zoltán nagyságához. Életművének értékeléséhez, méltatásához nem lehet elég ünnepet tartani. Centenáriumi évünk legnagyobb eredménye az lehetne, hogy Kodály városában, Kecskeméten és az egész Bács-Kiskun megyében az évforduló nélküli esztendők hétköznapjain lépésről lépésre meghódítanánk zenéjét, gondolatait, hogy szívós munkával segítsük hozzá gyermekeinket a zene nyelvének megértéséhez, mi több, beszéléséhez. A továbbiakban emlékeztetett a centenárium nagy sikerű kecskeméti és megyei rendezvényeire. A beszéd után került sor a koszorúzásra. A márványtáblánál koszorút helyeztek el a városi tanács, az Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Szakközép- iskola, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, az Állami Zeneiskola, több más oktatási intézmény, valamint a zeneszerző nevét viselő szocialista brigádok, szervezetek képviselői. Az ünnepség Kodály: Horatii Carmen című művének előadásával fejeződött be, melyet az egyesített kórus szólaltatott meg. A szülőház emléktáblájánál rendezett ünnepséget megelőzően a kecskeméti Kodály-iskolában is megemlékezést tartottak. A tanulók egy-egy szál virágot helyeztek el a díszteremben levő Kodály-portré előtt és virágokat vittek az intézmény melletti, Szabadság téri parkban álló Kodály- emlékműhöz. A megye más városaiban, a többi között Kalocsán, Kiskunhalason, Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán ugyancsak hangversenyekkel egybekötött megemlékezések voltak az elmúlt napokban. R. M. Csütörtökön összeült az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd legfelső törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat: 2. Interpellációk. Ezután a napirendnek megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. Hetényi István expozéja Az 1983. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán és a VI. ötéves tervben megfogalmazott politikai és gazdasági célokat szolgálja. A pénzügyi szabályozás, az intézmények pénzellátása, a költségvetési hiány tervezett csökkenése mind segítenek abban, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a közelmúltban jóváhagyott határozata megvalósuljon, javítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, megszilárdítsuk életszínvonal-politikai vívmányainkat. Egyben számítunk arra, hogy a termelés hatékonysága tovább javul, kibontakozik a társadalmi méretű takarékosság. Ez az év a gazdálkodás nemzetközi feltételeit tekintve egyáltalán nem kényeztetett el, sőt váratlan, nehéz feladatok elé is állított bennünket. Kizárólag a folyamatos és a társadalom legszélesebb rétegeiben kifejtett erőfeszítéseknek köszönhető, hogy a körülményekhez mérten meg tudtuk valósítani a terv alapvető feladatait. És ez az összes gond ellenére nem kis eredmény. Mert mit látunk a világban? Azt, hogy a fejlett tőkés országok gyakorlatilag stagnáló, pangó gazdaság és rekordméretű munkanélküliség gondjai közt őrlődnek. Egy sereg fejlődő ország fizetőképtelenné vált vagy annak határán imbolyog. S minden szocialista ország nagy erőfeszítéseket tesz, hogy gazdasági feladatait sikerrel megoldja. A világszerte csökkenő kereslet, az erősödő nemzetközi protekcionizmus és a nemzetközi pénzügyi zavarok a mi gazdaságunkat sem kímélik. A tervezettet meghaladóan kellett javítani idén a külkereskedelmi egyenleget és a termelésnek csak kisebb hányada szolgálhatta a belföldi felhasználást, mint ahogy azt eredetileg terveztük. Év közben számos, nem mindenkitől és nem mindig helyeselt intézkedést kellett hozni — 1981 végére, ugyanis a belföldi felhasználás a teljesítményekhez képest a tervezettnél jobban növekedett, és a tervezéskor az említett nemzetközi körülményeket sem lehetett minden vonatkozásban előre látni. Végső sorban azonban ezek az intézkedések tették lehetővé, hogy fenntartsuk az ország fizetőképességét, a termelés alapvető folyamatosságát, a kielégítő áruellátást. A lakosság fogyasztása előreláthatólag mintegy fél százalékkal tovább növekszik, a reálbér, illetve az egy személyre jutó reáljövedelem az 1980., illetve 1981. évi színvonalon áll. A lakosság életszínvonalával legközvetlenebbül összefüggő lakásépítési, egészségügyi, oktatási feladatokat ebben az évben teljesítjük, a költségvetés kiadásai a tervezettnek megfelelően alakulnak. Mindez azt mutatja, hogy az életszínvonal védelmére megfelelő- figyelmet fordítottunk ez év folyamán is. Ezek az erőfeszítések segítették a költségvetési egyensúly megszilárdítását. A hiány várhatóan a tervezettnél két-három milliárd forinttal kisebb lesz. Kedvező változásra nem számíthatunk Idei tapasztalataink arra intenek, hogy az eddiginél is körültekintőbben kell vizsgálnunk a jövő évi gazdálkodási feltételeket, és a jelek szerint a világgazdaságban lényeges kedvező változásokra átjövő évben sem számíthatunk. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a népgazdaság fejlődési feltételeinek romlása időnként nagyobb, mint a teljesítmények számításba vehető, illetve tényleges javulása. A nemzeti jövedelem növekedési üteme a VI. ötéves terv első éveiben elmarad a tervezett előirányzattól, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági körülmények azt követelik, hogy a külkereskedelmi egyenleget már jövőre olyan mértékben állapítsuk meg, ahogyan azt eredetileg 1985-re terveztük. Gazdasági adottságaink nyomán ezért 1983-ban elsőbbséget kell adni annak, hogy nemzetközi fizetőképességünket fenntartsuk, külkereskedelmi egyenlegünket tovább javítsuk. Folytatnunk kell a termelés korszerűsítését, az exportképesség növelését célzó erőfeszítéseket. Mérsékelni kell a belföldi felhasználást, mindenekelőtt a felhalmozásban és bizonyos állami kiadásokban. A gazdálkodási feltételeket úgy kell módosítani, hogy a jövedelmek jobb összhangban legyenek a teljesítményekkel, a legfőbb gazdasági célok megvalósításához nyújtott hozzájárulással. Széles körben kell kibontakoztatni a társadalmi méretű takarékosságot mind a munkaerő- és anyagfelhasználás, mind a beruházások és a közkiadások terén. Biztosítanunk kell a vásárlóerővel összhangban álló áruellátást és tovább kell fejleszteni a lakásépítést, az egészségügyi és az oktatási hálózatot. A felsorolt követelményeknek megfelelő fejlődés messzemenően az exportképesség javításának függvénye lesz. A terv szerint a rubelviszonylatú kivitel a következő évben 7—8 százalékkal, a behozatal 1—2 százalékkal növekszik. A nem rubelviszonylatú export volumene 6 százalékkal növekszik, az import pedig 1—2 százalékkal csökken. Azzal is számolva, hogy a termelés hatékonysága növekszik, a nemzeti jövedelem fél, egy százalékos növekedését tervezzük, és a belföldi fel- használás az idei színvonalnak 96—97 százaléka lehet. Elsősorban a felhalmozás csökken, a beruházások csökkenése mintegy 10 százalékos. Figyelmet fordítunk a társadalmi rétegek eltérő helyzetére A lakosság fogyasztása az idei színvonalhoz képest fél, egy százalékkal fog mérséklődni. A fogyasztás és a lakosság egy személyre jutó reáljövedelme 1983- ban így is meghaladja, illetve eléri az 1980. évi színvonalat, a reálbér azonban nem éri el azt. Az életszínvonal tervezésekor figyelmet fordítunk a társadalmi rétegek eltérő gazdasági és szociális helyzetére. A fogyasztói árak színvonala várhatóan 7,5 százalékkal nő, a terv azonban az alapvető fogyasztási cikkekre vonatkozó árintézkedést nem tartalmaz és az árszínvonal-növekedés nagyobb része az idén végrehajtott árintézkedések hatásából adódik. Az átlagbérek tervezett növekedése 3,5—3,8 százalék, de ez semmiképpen sem lehet mindenkire kötelező egységes szabály. A vállalatok, egyének keresetalakulása a teljesítményektől függ; a kereset nagyobb teljesítmény mellett nagyobb, de kisebb teljesítmény, kisebb javulás esetén kisebb mértékben nőhet — kell növekedjék — mint az átlag. A népgazdasági terv szerint 1983-ban az ipari termelés egykét százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig két-három százalékkal növekszik. A százalékszá- mok mögött nagyon nagy követelmények állnak. Az ipari termelés növekedését csak az alapozhatja meg, hogy a kivitelt tovább növeljük. S bár az idén is akadtak jó eredményeket felmutató vállalatok, jövőre ezek körét mindenképpen szélesíteni kell. Emellett a vállalatok új értékesítési és termelési lehetőségeket találhatnak a gazdaságos importhelyettesítés terén is. A fejlődés mindenképpen differenciált lesz a vállalatok között, s meg kell gyorsítanunk azt a munkát, amely a tartósan veszteséges, alaphiányos vagy alacsony jövedelmezőségű vállalatok termelését gazdaságossá teszi, vagy pedig az ilyen termelést érzékel(Folytatás a 2. oldalon.) Ülésezett a MÉSZÖV elnöksége Együttműködés az élelmiszeripari főiskolával • Hosszú távra szól az együttműködési megállapodás. Szó sincs arról, hogy bármelyik gazdálkodó szerv eredményességét egyetlen ember érdemének tulajdonítsuk. Napjainkban azonban még inkább érvényes az az állítás, hogy az egész kollektíva tevékenységét meghatározza a vezető személyisége. Emellett azonban más. milyen okok is indokolták, hogy a Bács-Kiskun megyei Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Megyei Szövetségének elnöksége tegnap Kecskeméten tartott ülésén megtárgyalta a káder- és személyzeti munka helyzetét, időszerű feladatait. Az elmúlt öt esztendő alatt megyénk fogyasztási szövetkezeteiben igen nagy arányú — mintegy 20 százalékos — generációváltás zajlott le az első számú, illetve a középvezetők között, önmagában ez az adat is figyelmeztet arra, hogy újra kell értékelni a fogyasztási szövetkezetek káder- és személyzeti munkáját, illetve ezzel kapcsolatos további terveit. Mint az elnökségi ülés résztvevői hangsúlyozták, a személyzeti munkát nem szabad azonosítani a vezetők cseréjével, hiszen ez a feladatoknak csak egy szűkebb része. A káder- és személyzeti munka lényege, hogy a vezetői tulajdonságokkal rendelkező embereket — gyakorlatban és elméletben egyaránt — előrelátóan, tudatosan képezni, nevelni kell a színvonalasabb vezetői feladatok, megnövekedett követelmények ellátására. A tanácskozás résztvevői a fogyasztási szövetkezetek káderutánpótlási, továbbképzési terveinek időarányos végrehajtását elismerően minősítették. A jövőben azonban — fogalmazták meg a határozati javaslatban — a pályázati rendszer továbbfejlesztése mellett fokozott figyelmet kell forditaniuk a szövetkezeteknek a vezetésre alkalmas dolgozók politikai és szakmai felkészítésére, nevelésére. Az elnökségi ülés résztvevői ezután — egyebek mellett — megtárgyalták a szövetkezeti lakásépítés VI. ötéves tervének időarányos teljesítését, különös tekintettel az 1983-ban érvénybe lépő lakásgazdálkodási rendeletekre. E témában — a többi között — határozati javaslatot hoztak arra, hogy a lakásszövetkezetek a jövőben megfelelően támogassák a sajáterős lakásépítkezést. Például a tervezés, előkészítés, szervezés lebonyolításában, a kivitelezés műszaki ellenőrzésében K. K. Sokszor emlitjük, hogy Bács- Kiskun megye az ország éléstára, ahol a mezőgazdaság a hazai élelmiszeripari alapanyagok 10— 13 százalékát megtermeli. A feldolgozásban is van előrelépés, bár ezzel korántsem lehetünk elégedettek. A kisebb üzemek létrehozása, a nagyobbak bővitése, korszerűsítése, a távlati fejlesztési elképzelések, s nem utolsósorban a jobb minőségű termékelőállítás szükségessé teszi a szakképzett, a legújabb ismeretekkel rendelkező élelmiszeripari üzemmérnökök számának növelését, a már dolgozó szakemberek továbbképzését. Ezeknek a gondolatoknak és feladatoknak jegyében kezdeményezte a megye politikai és tanácsi vezetése a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolával létesítendő együttműködést. A megye kapcsolata a felsőoktatási intézménnyel nem újkeletű, azonban az együttműködési szerződéssel konkrétabbá, szervezettebbé válik. Minderről említést tett Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára tegnap, amikor a megyei tanács vb-tenmé- ben a szerződés aláírásán köszöntötte dr. Gábor Míklótnéf, a szegedi főiskota főigazgatóját, dr. Fenyvessy Józsefet, a pártszervezet, Fekete Valériát, a KISZ- szervezet titkárát, valamint dr. Matos Lászlót, a Bács-Kiskun megyei tanács elnökhelyettesét és SzöIIősi Bélát, a megyei KISZ- bizottság titkárát. Dr. Gábor Mdklósné szólt a 21. tanévben lévő oktatási intézmény életéről, az 1970 óta önálló főiskola eredményeiről, terveiről. Beszélt arról hogy Csongrá'd megye mellett Bács-Kiskun a második, ahol Írásba foglalták együttműködésük főbb területeit. Ugyancsak ez a sorrend a megyékből érkezett hallgatók számában is. A három évfolyamon huszonöt Bács megyei diák tanul, többségük kollégiumban lakik. Szép számmal dolgoznak a megye élelmiszer- ipari üzemeiben a főiskolán végzettek közül, egyébiránt"a BÁCS- HŰS-nál tíz volt hallgatójuk talált megfelelő munkahelyet. Az országos beiskolázási hatáskörű intézményben élelmiszeripari üzemmérnököket képeznek, a technológiai és gépészeti szakon. Együttes feladatuknak tekintik a kölcsönös tájékoztatást, a megyében és a főiskolán a kutatómunka segítését, a szakember- utánpótlást. A főiskolán közösen létrehozzák és működtetik a Bács- Kiskun megyei diákklubot, s tagjaiknak évente 2—3 alkalommal megyénkbe tanulmányutat szerveznek. A dokumentumban több részlet.feladatra is kitérjek. A legfontosabbak között említhető a szakember-továbbképzés, valamint a pályakezdő üzemmérnökök elhelyezkedésének, beilleszkedésének segítése. C», I. Az országgyűlés jóváhagyta a jövő évi költségvetést
