Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
\ Az országgyűlés jóváhagyta a jövő évi költségvetést (Folytatás az 1. oldalról.) hetően korlátozza. A gazdaságtalan termelés támogatását mindenképpen csökkentenünk kell. Javuljon a hatékonyság és a minőség A jövő évi mezőgazdasági és élelmiszeripari termelési terv teljesítését az teszi nagyon igényes feladattá, hogy ez az idei sikeres munkára, a tervet idén túlszárnyaló színvonalra épül. És nemcsak a termelés mennyisége növekedik: itt is szükség van rá, jobban, mint valaha, hogy a termelés hatékonyságát javítsuk. Mint ahogyan az idén is, jövőre is nagy feladat hárul az ágazatra — nagyüzemre és háztáji gazdaságra egyaránt — az exportban és a kiegyensúlyozott hazai ellátásban. Az idén több mezőgazdasági termék eladása — annak ellenére, hogy a kormány igyekezett segíteni a kereslet és kínálat összhangjának megteremtésén — bizonyos piaci korlátokba ütközött. Ebből a távlatokat tekintve következtetéseket kell levonni, mind a termeléspolitikára, mind pedig az értékesítési munkára vonatkozóan. 1983-ban az igényekhez való igazodás és a költséggazdálkodás 'erén növekvő feladat hárul az építőiparra. 1982-ben a budapesti lakásépítések kivételével már mutatkoznak jelei az előrelépésnek. E folyamatot azonban fel kell gyorsítani és ebben jelentős szerepe lehet a versenyfeltételeknek megfelelő vállalkozások kibontakozásának. A közlekedésben és a hírközlésben fokozott figyelmet kell fordítani a minőség javítására, a személyszállításban a pontos „menetrendre", a kulturáltságra, az áruszállítási igények rugalmasabb kielégítésére. Ez utóbbi természetesen nemcsak a közlekedés, hanem a termelők, kereskedők feladata is. A megfelelő áruellátás nem csekély felelősséget ró a kereskedelmi és szolgáltató -vállalatokra is, jobb munkájuk mellett szervezetük továbbfejlesztését igényli. A költségvetés tervezett bevételei 1983-ban 523 és fél milliárd forintot tesznek ki, míg a kiadások összege 533,7 milliárd forint. A hiány 10,2 milliárd forint, az ideinél kisebb. A jövedelem képződésére és terv szerinti elosztására nagy hatással vannak a szabályozók, köztük a pénzügyi szabályozók. Szerepüket akkor töltik be, ha az objektív követelményekhez igazodnak. Ezért kell a pénzügyi szabályozás szelektív ösztönző és korlátozó vonásait lankadatlanul erősíteni. Azok a mégoly korlátozó intézkedések is. amelyek jobb munkára serkentenek, új, hatékony folyamatokat indítanak meg, erősítik a teljesítményeken alapuló differenciálást. A jól dolgozók boldoguljanak A vállalatok ma az 1983-ra érvényes szabályozók ismeretében készülnek a jövőre. A szabályozók módosításainak egyik jellemző vonása, hogy fokozottan elismerik — egyebek közt az árképzésben — az exportteljesítményeket, a külkereskedelmi érdekeket. Másik jellegzetes vonásuk az, hogy — a változtatás választott módszelével — a tiszta jövedelem nagyobb központosítására irányuló lépések szándékaink szerint hosszabb távon jobban kedveznek az eredményesebben dolgozó vállalatoknak, mint eddig. Kedvezőbbek lesznek a feltételeik a keresetek növelésére, és a szigorúbb követelmények mellett is nagyobb lehetőségük lesz ahhoz, hogy fejlesztési forráshoz jussanak. A vállalati befektetéseket kívánja hatékonyabbá tenni az a lehetőség, hogy a vállalatok a jövőben az érdekeltek közötti szabad megállapodás alapján saját forrásaikat nemcsak saját vállalatuknál, hanem — az eddigieknél rugalmasabban, kötetlenebbül — más vállalatoknál kínálkozó kedvező fejlesztésekre is befektethetik. Emellett a vállaltatok a pénzintézetek közreműködésével kibocsátott és vállalati fejlesztési forrásokból vásárolható kötvényekkel szintén növelhetik beruházási lehetőségeiket. A vállalati szervezet, méretek és funkciók alakításának folyamata tovább halad, erősítjük a nagyvállalaton belüli önálló elszámolás, a belső érdekeltség rendszerét is. Emellett további lépéseket teszünk az irányban, hogy folyamatosan megreformáljuk a vállalatok felügyeletét és vezetését. Az év elején megjelent rendeletéi; nyomán egyre több kisvállalkozás" Lidull meg az új forrnák szerint. Mintegy 80 százalékuk a szocialista gazdálkodási szervezetek kereteiben működik és segíti eredményesebben kihasználni a vállalati, szövetkezeti eszközöket. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy e folyamat egészében jól alakul; igazán pozitív társadalmi és gazdasági hatása viszont akkor lesz, ha a vállalat jól szervezett, s a teljesítmények és jövedelmek összhangjáról következetesen gondoskodnak e kisvállalkozási formák kialakításakor. Szeretném azonban ugyanakkor megerősíteni azt az álláspontunkat, hogy a kisvállalkozások lehetősége egy pillanatig sem alternatívája a nagyvállalati gazdálkodásnak, és a vezetés javítására tett lépések mutatják, hogy a fejlődést továbbra is elsősorban a vállalatok és szövetkezetek jobb működésére kívánjuk alapozni. Nagyfokú takarékossággal A fokozódó követelmények következményeit tudomásul kell vennünk az állami költségvetési intézmények gazdálkodásában is. A költségvetési intézmények kiadásai 1983-ban összességükben 4,5—5 százalékkal nőnek. Nagyfokú takarékossággal az intézmények jól elláthatják legfőbb funkcióikat és dolgozóik bére a népgazdaság egészére tervezett ütemben növekedhet. A takarékosság azonban nem merülhet ki a fényűzés jellegű, vagy nélkülözhető kiadások megszüntetésében, hanem az intézményi és gazdálkodási rendszert ésszerűsíteni is kell mindenütt, ahol erre mód van. Nem a tavalyi előirányzat, hanem a funkciók legésszerűbb ellátása a jövő évi kiadáspk objektív mércéje, s ehhez adott esetben a megszokottól,eltérő megoldásokat kell követni. Hasonló magatartást várunk a társadalmi szervektől is. 1983-ban is végrehajtjuk a hatodik ötéves tervben kiemelt társadalmi fontosságú feladatokat. A költségvetés tartalmazza a lakás- gazdálkodás és lakásépítés rendszerére vonatkozó határozatok pénzügyi kihatásait. Azt is előirányoztuk, hogy nagymértékben növeljük a lakásépítés céljaira nyújtott hiteleket és ennek alátámasztására a lakossági takarékbetétek feltételeit is vonzóbbá tesz- szük. Bővül annak a támogatásnak a köre is, amellyel a vállalatok segíthetik dolgozóik lakásépítését. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban elkészüljön a tervezett 370—390 ezer lakás. A lakásépítésekhez szükséges területelőkészítési feladatok ellátásában fontos előrelépés, hogy a tanácsok már az idén szabad kezet kaptak a tanácsi célcsoportos beruházásokhoz kapott állami támogatásaik felhasználásában. Ennek nyomán a tanácsok a közvetlen lakásépítkezés helyett az előkészítési feladatokra csoportosítottak át mintegy kétmilliárd forintot. Ez nagyban segíti a tervezett lakásszám megépítését. A lakáscserék előmozdítását szolgálják a cserével járó illeték mérséklésére vonatkozó rendelkezések is. Az általános iskolai tantermek számának gyarapítása a tanácsok és a lakosság áldozatos és sok helyen ötletes munkája nyomán a térv szerint valósul meg, néhol túl is haladja azt. A legtöbb településen elérhető, hogy a tanulók számának gyors növekedése miatt ne romolják az ellátás minősége. Az egészségügyben a kórházi ágyak száma 1981. és 1983 között a tervezett ütemben gyarapodik és a jövő év végére eléri a százezret. Az intézmények hatékony gazdálkodását jobb gazdálkodási, érdekeltségi rendszerrel kívánjuk elősegíteni. Fokozódik szerepük bevételeik meghatározásában, a rendelkezésre álló források átcsoportosításában. A hatékonyabb munkát segíti . az egészségügyi, oktatási és a kulturális intézmények körében megindult integráció is, mindenütt, ahol megfontoltan és ésszerűen valósítják meg. Az intézményi kiadások közül az egészségügyi, az oktatási és a kulturális kiadások továbbra is az átlagosnál gyorsabban, több mint 6 százalékkal növekednek az idei várható színvonalhoz képest; s ezáltal mód lesz rá. hogy mintegy 800 kórházi ággyal, 2100 bölcsődei, 8000 óvodai férőhely- lyel és 1100 általános iskolai tanteremmel bővülő intézményhálózatot működtessünk. A költségvetési feladatok között megfelelő szinten előirányozzuk a védelem- kiadásait is, amelyekre az ideihez képest kereken 4 százalékkal fordítunk többet. A szorosan vett igazgatási kiadások két és fél százalékkal emelkednek. Segítség a kiskeresetüeknek Az intézmények zöme a lakossággal -zeros kapcsolatot tartó tanácsok irányítása alatt áll, az intézményi Idadások kétharmadával a tanácsok gazdálkodnak. Ebből adódik nagy politikai felelősségük, de egyben az a lehetőségük is, hogy — miként a múltban is — megfelelően kiaknázzák a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségeket. Ezzel némileg bővíthetik is eszközeiket. Ez a munka akkor igazán eredményes, ha a tanácsok nyílt város- és községpolitikát folytatnak, ha terveiket megismertetik a lakossággal, és azok végrehajtásában is a lakosságra támaszkodnak. Nyugdíjakra és egyéb társadalombiztosítási kiadási célokra a jövő évben 106,9 milliárd forintot ir;ányzunk elő, kilenc százalékkal többet az ez évi kiadásnál. Ez az összeg fédezi az eddigi kötelezettségeinkkel járó növekvő kiadásokat, és lehetővé teszi, hogy az év derekától a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótlékát gyermekenként havi 110 forinttal felemeljük. A fiatal családok és a pályakezdők támogatására az egygyermekesek körében 6 éves korig a 130 forintos jövedelem- pótlék ennél jóval nagyobb ösz- szegű családi pótlékká alakul át. Szeptember elsejétől emelni tervezzük a kis nyugdíjjal bíró, régen nyugdíjazottak ellátását is. Az arra rászoruló idős vagy egészségileg súlyosan károsult kisjövedelmű háztartásoknak, főként egyedülállóknak a megsegítésére a második félévben növelni tudjuk a tanácsok szociális segélykeretét is. A társadalmi juttatások növeléséből adódó kiadások fedezetét azonban részben más jövedelmek átcsoportosításával tudjuk előteremteni. Ezért egyes szervek költségvetési támogatását mérsékelnünk kell, illetőleg ezek befizetési kötelezettségét növelni, és növelnünk kell a hétezer forint feletti keresetek után fizetendő nyugdíjjárulékot is. A családi pótlék szélesebb körű emelése mellett meg fog szűnni az 1952-ben bevezetett gyermektej-árkedvezmény, amely csak néhány városban volt eddig megvalósítható, tehát a kisgyermekeknek csak kisebb hányadát szolgálta, míg a felemelt pótlékot minden jogosult kapja. Az előirányzatokat csak megfelelő takarékossággal tudjuk úgy megvalósítani, hogy közben az állami kötelezettségeket színvonalasan ellássuk. Más országoktól eltérően nem számolhatunk azzal, hogy a költségvetési hiány fedezésére külföldi hiteleket veszünk fel. Korlátozott, 7—8 milliárd forint mértékű lehet a tar- ,tós, a kötelező vállalati betétek alapján jegyezhető, és idén először alkalmazott kötvénykibocsátás, illetve az ebből származó bevétel. Ezért a végrehajtás során a költségvetési hiány lehetőség szerinti további csökkentése mindenképpen indokolt célkitűzés. Mindennemű túlköltekezés veszélyeztetné1 a belső pénzügyi egyensúlyt. vagy a termelési szerkezet átalakítása elől vonna el további forrásokat, s gátolná a távlati kibontakozást. Az 1983. évi terv és költségvetés igényes feladatokat tükröz. (Megköveteli, de meg is engedi minden embernek, minden közösségnek, hogy osztozzon_ saját korának cselekvéseiben, hiszen a teljesítmény, a költség, a szervezettség olyan fogalmak, amelyeket minden dolgozó a maga területén cselekvőén befolyásolhat. Az elmúlt évek világgazdasági hatásainak hazai tapasztalatai rávezettek bennünket arra, hogy nem szabad a sokszor látszólag könnyebb úton haladnunk. Mindenütt meg kell találni a célravezető utat, még ha az rögös is. A vállalatoknál például úgy, hogy a demokratikus jogok és kötelezettségek szélesebb körű érvényesítésével, igényes vezetéssel és bátrabb vállalkozókészséggel jobban összhangba hozhatók legyenek mai követelményeink és holnapi óhajaink. A tanácsoknál az ügyintézés lelkiismeretes, öntevékeny és emberi legyen, hiszen ez az igény erősödik. A kisvállalkozás, a magánerőiből történő lakásépítés és a település- fejlesztés sokszor gondos mérlegelést Tcövetel a tanácsi munkában. A központi irányító szervek átfogóan felelősek az előrelátó, a hatékonyabb irányító munkáért. Van tehát ok és van tér az újszerű gondolkodásra és cselekvésre, de élni kell vele. Sok segítséget várunk ehhez a társadalmi szervektől. A Magyar Népköztársaság 1983-ra összeállított költségvetése szintén ezeket a szándékokat tükrözi — mondotta befejezésül a miniszter, kérve az országgyűlést, hogy a költségvetést vitassa meg és fogadja el.’ * Hetényi István expozéja után a vitában felszólalt Szűréi István (Budapest, 2. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója, Tóth Edit (Csongrád m. 3. vk.). a Taurus Gumigyár szegedi gyáregységének gyártásközi ellenőre, Háry Béla (Győr-Soprcn m. 12. vk.), az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára, Né- methné Kapcár Rozália (Somogy m. 9. vk.), a marcali Munkásmozgalmi Múzeum igazgatója, Szépvölgyi Zoltán (Budapest, 57. vk.), a Fővárosi Tanács elnöke, SziláNépgazdaságunk 1983, évi terve, költségvetése az 1982. év valós munkatapasztalatain alapul. Sikerült fenntartanunk nemzetközi fizetőképességünket, fizetési kötelezettségeinket rendes időben teljesítettük, biztosítható volt a kevesebbet emlegetett belső egyensúly. A teljesítmény elfogulatlan értékeléséhez segítség a Frankfurter Allgemeine Zeitungban 1982. június 19-én közölt összeállítás a világ országai fizetőképességének alakulásáról. Magyarország 1981- ben a 47. volt, s 1982-ben a fizetőképesség viszonylagos csökkenése ellenére is a 42. helyre lépett előre. Az 1983. év népgazdasági tervéről és költségvetéséről választott hivatásom — építészmérnök vagyok — nézőpontjából kívánom véleményemet elmondani. A költségvetés szerint 170—172 milliárd forint a szocialista szektor beruházási terve 1983-ban. Közgazdászok véleménye szerint ez az összeg a jövő fejlődési lehetőségeit még őrző alsó határ, tehát a következtetés is nyilvánvaló: jövőnk érdekében ezt a tervet kibúvók, áltakarékosság nélkül végre kell hajtani! Ennek érdekében kell felhívnom a figyelmet, hogy a VI. ötéves terv törvényében egyértelműen megfogalmaztuk: a beruházások megvalósulásáért a beruházó, tervező, kivitelező sokat bírált, megszokott csapatával egyenlően felelős a beruházás folyamatában részt vevő valameny- nyi szervezet. Sajnos, még jelenleg is tapasztaljuk, hogy a felelős és alapos előkészítés elmulasztása után felelőtlenül gyorsan megszületik a védekezés, például még mindig az építőipari kapacitás hiánya az „objektív” akadály. Nem akarom túlbecsülni építőiparunk teljesítőképességét, azt azonban el kívánom mondani, csak az a tevékenység nevezhető előkészítésnek, gazdasági tervezésnek, amely kellő időben, gyor— A Központi Bizottság legutóbbi ülésén áttekintette ez évi fejlődésünk tapasztalatait, megvitatta és elfogadta az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit — mondotta elöljáróban. — Az ülés megállapította, hogy a jövő évi terv végrehajtásának középpontjában az ország. fizetőképességének fenntartása, az egyensúlyi helyzet javítását szolgáló tartós tényezők kibontakoztatása és az elért vívmányok megvédése áll. Meggyőződésem, hogy jövő évi feladataink e pár mondatos ösz- szefoglalása önmagában is jól érzékelteti az egész ország, a nép előtt álló tennivalók lényegét. A továbbiakban arról szólt, hogy a nemzetközi politikai viszonyok 1979-től — nem egyszer drámai módon — kiéleződtek. Az 1975-ös helsinki szellemet, az enyhülés időszakát ismét a hideg- háborús időkre emlékeztető évek követték. A leszerelést a fegyverkezési verseny újabb fordulói, a párbeszédét és a tárgyalásokat a konfrontáció váltotta fel. A számunkra nagy veszteséget okozó külső környezetváltozásra, s kihívásra a magyar gazdaság adottságainak és felkészültségének megfelelően igyekezett válaszolni. Nem lebecsülendő eredmény, hogy e nehéz évek alatt valamennyi termelő ágazat teljesítménye, teljesítőképessége növekedett. A nemzeti jövedelem termelése — négy év alatt — 4—5 százalékkal, az ipari és mezőgazdasági termékek termelése 5—7 százalékkal nőtt. A mérsékeltebb •növekedési ütemen belül az egyes ágazatok és termékcsoportok' termelése a piaci igényekkel összhangban alakult. A termelés fajlagos energiafelhasználása 1981—82-ben 4 százalékkal, az anyagfelhasználás 2 százalékkal csökkent, a kőolajfelhasználás pedig az 1979. évi 10.7 millió tonnáról 8,5 millió tonnára csökkent. A magyar mezőgazdaság dolgozói az eltelt négy évben, de különösen 1982-ben nemzetközileg is figyelemreméltó eredményeket értek el az egy főre jutó hústermelésben, s a mintegy 15 millió tonnás gabonaterméssel. Az életszínvonal és életkörülmények lényeges összetevője, hogy hazánkban változatlanul teljes foglalkoztatottság van. Meghirdetett társadalmi programjaink megvalósulóban vannak, 19S1—32-ben felépült 125 ezer lakás. Javultak az oktatás gyi Sándor (Hajdú-Bihar m., 2. vk.), a MÁV debreceni járműjavító üzemének hegesztő csoport- vezetője, Nyerges Károly (Borsod m., 13. vk.), a Borsodi Szénbányák Vállalat főaknásza, Mérten Lajos (Komárom m., 9. vk.), san képes a valóságos adottsággal, például az építőipar valós teljesítőképességével számolni. Ebben a kérdésben változást nem a központi szabályozás, csak az igazi felelősség jelenthet. Ennek alapja, hogy a szűkösebb pénzügyi keretből valóban önállóan — tehát igazi felelősséggel — gazdálkodhassanak a tanácsok, gazdálkodó szervezetek. A továbbiakban a szellemi munka fontosságára hívta fel a figyelmet, majd így folytatta: — Húszéves kivitelezői, tervezői munkásságom talán följogosít íirra hogy tapasztalataim alapján nyugodt lélekkel szidjam ágazatunkat. építőiparunkat, az építészet-építés irányítását. Meg is teszem, ha értelmét és szükségét látom. Most azonban fontosabbnak tartom azt elmondani, hogy a szidott építőiparunknak jelenleg olyán feladatot kell megoldani, ami talán csak a szénbányászat 80-as évekbeli rehabilitációjához hasonlítható. Nem kritikátlanságot kívánok, egyszerűen minden jó munka, igazi erőfeszítés tisztességét, becsületét. Azt, hogy mindenki érezze a munkahelyén: a becsületes munkára igenis mindig igényt tart az ország, ágazattól, szakmától, személyi pozíciótól függetlenül. Csak ez lehet mindennapi jó közérzetünk, ha úgy tetszik „érzelmi alapellátásunk” megőrzésének záloga. Hogy ez mekkora hajtóerő lehet? Gondoljunk a magánerős építés hivatalos elfogadására, társadalmi elismerésére: az állami lakásépítés csökkenése mellett is reálisan számolhatunk azzal, hogy az eredetileg tervezett lakásmennyiség megépül, és ráadásul ezek a lakások jobb minőségűek lesznek a tervezettnél. Hasonló eredmények várhatók, ha a tanácsok túlszabályozás nélkül, valóban a helyi adottságok és lehetőségek szerint kezdeményezhetik a területükön működő gazdálkodó szervezetek és a és a gyógyítás feltételei. A nehezebb körülmények között is fenntartottuk a kiegyensúlyozott áruellátást. Az év során több ízben fordultunk segítségért a Szovjetunióhoz. Igaz, minden kérésünknek nem tudtak eleget tenni, de néhányszor, amikor a legjobban kellett, segítségünkre voltak, s ezzel ismételten bizonyságát nyújtották testvéri együttérzésüknek, segítőkészségüknek, amely a szovjet népet, a 60 éves fennállását ünneplő első szocialista államot mindig is jellemezte. Erre gondolva e helyről is üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak a szovjet embereknek. Az 1983. évi terv a népgazdaság külső egyensúlyi helyzete megszilárdításának, fizetőképességünk megőrzésének ad ismét elsőbbséget. Olyan körülmények között kell ezt megvalósítani, amikor a behozatal összességében nem növelhető, az értékesítési lehetőségek nem javulnak. A nemzetközi fizetőképesség folyamatos fenntartása érdekében vállalnunk kell mindazon népszerűtlen lépéseket, amelyeket az alacsony felhalmozási arány, az életkörülményeket befolyásoló intézkedések, valamint a vállalati gazdálkodást szigorító szabályozómódosítások jelentenek. — Az életszínvonal védelme továbbra is alapvető célunk és feladatunk, de ennek 1983-ban csak a külső egyensúlyi helyzet javításának ' kényszerű előrehozásával összehangoltan tehetünk eleget — mondotta ezt követően Havasi Ferenc. — Az életszínvonal védelmének is alapvető és közvetlen előfeltétele nemzetközi fizetőképességünk fenntartása. A lakosság ezekben az órákban is — amikor az országgyűlés ülésezik — érdeklődéssel kíséri munkánkat. Az életszínvonal várható alakulásával kapcsolatban a közvéleményben egyaránt jelen van a bizakodás és az aggodalom. Még hamis híreket is hallani újabb nagymértékű áremelésekről. Erről most sem mondunk mást, mint ami már a Központi Bizottság közleményében is szerepelt. A központi intézkedési körbe tartozó alapvető fogyasztási cikkeknél és szolgáltatásoknál a már bejelentetteken kívül nem tervezünk áremeléseket. Az életszínvonal fontos tényezője az áruellátás színvonalának alakulása. Ebből kiindulva a kiegyensúlyozott áruellátást a :.eaz MSZMP tatabányai városi bizottságának első titkára. Ezután emelkedett szólásra Herényi József, Bács-Kiskun megye 4. választókerületének képviselője. lakosság gazdasági együttműködését a településfejlesztésben. örömmel fogadom, hogy az 1983-as terv szerint a pénzbeli juttatások — a családi pótlék és a nyugdíj emelésével együtt — több mint kilenc százalékkal emelkednek. Grósz Károlynak, a Borsod megyei pártbizottság első titkárának rádiónyilatkozatából értesültem, hogy pártbizottságuk foglalkozott a nyugdíjasok helyzetével is, és javaslattal fordultak a Központi Bizottsághoz a rendelkezésre álló pénzeszközök differenciált, igazságosabb felhasználása érdekében. Választóim képviseletében csatlakozom ehhez a javaslathoz, tisztelettel kérem a kormány elnökének segítségét, intézkedését. Az1 1983. évi népgazdasági terv és költségvetés elfogadását, maradéktalan teljesítését javaslom, és képességeim szerint segítem. * Ezután Fodor István (Szabolcs- Szatmár m., 16. vk.), az IGV vá- sárosnaményi írógépgyárának központifűtés-szerelőjének felszólalása következett, majd Havasi Ferenc (Komárom megye, 1. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. hezebb körülmények között is meg akarjuk őrizni. Ezért nagy figyelmet fordítunk az alapvető, köztük az alacsonyabb jövedelműek által keresett termékek kínálatára, a vásárlási körülmények javítására. A jövő év fontos követelménye a kiáramló lakossági vásárlóerő kézben tartása. Ezt nehezíti, hogy új bérszabályozási rendszert vezettünk be, amelynek működését illetően nincsenek tapasztalataink. Ezért nagy szerepe van a szigorú, teljesítményhez kötött kifizetéseknek és annak is, hogy az év első heteinek, hónapjainak teljesítményeit ismerve, a vállalatok pénzügyi helyzetét figyelembe véve, úgy történjenek meg a bér- és kerésetfejlesztési elhatározások, ahogy ebben a SZOT és a kormány vezetői legutóbbi találkozójukon is megállapodtak. A tervezett jövő évi életszínvonal-politikai intézkedések a magasabb jövedelműek helyzetét érzékenyebben érintik. Mérsékeltebb lesz a bérfejlesztésük, csökken a jutalmazási keretük és a 7 ezer forint feletti kereseteknél progresszíven emelkedik a nyugdíjjárulék. Nagyobb lesz például a személygépkocsival rendelkezők kiadása is. Tudjuk, hogy a magasabb jövedelműeket érintő intézkedések nem szolgálják jól azokat a törekvéseket, amelyek szerint a magasabb teljesítményeket, a kvalifikált szellemi és a nehéz fizikai munkát jobban kell honorálni. Hosszú távon nem mondhatunk le e célról. Most mégis kénytelenek vagyunk a teherviselő-képesség szempontjait is tekintetbe venni, s ennek alapján nagyobb megértést és belátást kérni,az érintett személyektől. A dolgozó emberek számtalanszor adták tanújelét politikánk iránti elkötelezettségüknek, megértésüknek, fegyelmezettségüknek és nagykorúságuknak. A párt Központi Bizottságának az effajta társadalmi megértés, amelyben a bizalom ismételt kifejezése is Havasi Ferenc beszéde Kerényi József felszólalása
