Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-15 / 294. szám
1982 december 15. • PETŐFI NÉPE • 5 Az együttműködés bővítése alapvető kérdés számunkra Üj épületet kapott a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség. Az épületet Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese avatta fel. Marjai József ünnepi beszédében többek között hangsúlyozta: a mai. kiéleződött nemzetközi helyzetben, a bonyolult és nehezebbé vált gazdasági körülmények között még inkább szükségét érezzük annak, hogy együtt gondolkodjunk. összehangoltan cselekedjünk. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmust, kommunizmust építő közös munkánkban csak teljes egységben érhetünk el eredményeket. Ezt fogalmazta meg az MSZMP KB december 1-i ülése is, amikor üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának eltökéltségét, hogy töretlenül folytatja lenini bel- és külpolitikai irányvonalát. Az MSZMP Központi Bizottsága megállapítottja, hogy népünk a párt vezetésével kiegyensúlyozott politikai légkörben, eredményesen dolgozik az 1982. évi feladatok megoldásán. Nyitott gazdaságú országunk a legszélesebb értelemben vett nemzetközi munkamegosztásban való részvétel, széles körű kapcsolatok nélkül nem léphet előre — hangsúlyozta Marjai József. — Külgazdasági kapcsolataink feltételeinek változása, tartós szűkülése ezért már nemcsak fejlődésünket, hanem elért színvonalunk megtartását is akadályozhatja. Ezért szállunk szembe minden olyan kezdeményezéssel, amely a normális érintkezést, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlődését kívánja korlátozni, vagy megszüntetni. Alapvető jelentőséget tulajdonítunk gazdasági kapcsolataink fejlesztésének a KGST-orszagokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Minden erőnkkel törekszünk erősíteni a szocialista integrációt. Együttműködésünk a szocialista országokkal pótolhatatlan és nélkülözhetetlen számunkra. A közösen elért eredmények megőrzése, erősítése, fejlesztése közös feladatunk. A Magyar Népköztársaság számára meghatározó jelentőségűek a Szovjetunióval kialakult gazdasági kapcsolatok. Ügy véljük, hogy a műszaki fejlődésnek, a hatékonyság növelése iránti törekvéseknek az áruforgalomban a következő időszakban erőteljesebben kell kifejezésre jutniuk. Marjai József rámutatott arra is, hogy a népgazdaságaink számára hasznosítható pótlólagos források biztosítása és egymás igényeinek még nagyobb fokú kölcsönös kielégítése érdekében nem elégszünk meg a gazdasági együttműködésnek a jelenlegi ötéves tervidőszakra előirányzott és közös dokumentumokban rögzített igen nagy volumenével és magas szintjével. Számunkra alapvető kérdés az együttműködés kölcsönös í bővítése. Ez az oka annak, hogy újabb és újabb magyar javaslatokkal, kezdeményezésekkel törekszünk kapcsolatainkat bővíteni és fejleszteni. A sokoldalú együttműködés és a magyar—szovjet kapcsolatok elmélyítése és bővítése szempontjából nagy várakozással tekintünk a közelgő felsőszintű gazdasági értekezlet elé. A gazdaságainkban kialakult helyzet, a fejlődés intenzív szakaszára történő áttérés szükségessége minőségi változásokat tesz indokolttá a KGST-országok együttműködésében is. A jelenleg kialakult kapcsolataink alapjait megőrizve az adottságok és feltételek figyelem- bevételével határozott előrelépésre van szükség. -A magunk részéről továbbra is aktívan részt kívánunk venni az előkészítő munkában, szeretnénk mindent megtenni a felsőszintű gazdasági értekezlet eredményes megvalósítása érdekében — mutatott rá beszédében a Minisztertanács elnökhelyettese. Az új magyar kereskedelmi kirendeltség Moszkva központjának közelében, szovjet tervek alapján és szovjet építővállalatok, valamint magyar alvállalkozók munkájának eredményeként épült fel. A 23 ezer négyzetméter alapterületű, hatszintes reprezentatív épület több, mint hetven, eddig a város tizenhét pontján szétszórva működő kereskedelmi képviseletnek ad otthont. Hildérmes városok KISKŐRÖS: Magánlakás-építés és telekellátás Mi a városok varázsa? Terek hangulata, utcák és kapualjak meghittsége, parkok, ligetek és játszóterek otthonossága. A házak környezetbe való harmonikus illeszkedése, amely vonzóvá és igazi, meleg otthonná teheti mindenki számára. A példák azt mutatják, hogy a cselekvő tettrekészség sokat segíthet egy-egy ilyen városkép kialakításában. Hazánkban 1968 óta esztendőről esztendőre Hild János-emlék- éremmel jutalmazza a Magyar Urbanisztikai Társaság a korszerű városrendezés terén kitűnő munkát végzett tervezőket, építőket, tanácsi irányítókat és az új ruhát öltött városokat is. Az elmúlt 14 esztendőben Hild-érmet kapott többek között Salgótarján, Nagykanizsa, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Zalaegerszeg, Győr. Kecskemét, Szeged, Gyula, Szentendre és a városok mellett sok kiváló építészünk, tanácsi vezetőnk (A jövő évtől kezdve Hild-emlékér- met kaphat nemcsak egy-egy város, de bármelyik települése az országnak.) Az idén a már hagyományossá vált rangos jutalmat Kazincbarcika és Sárvár városépítői kapták, s a két városon kívül ezzel ismerték el Fazekas Péter megyei főépítész és dr. Brenner János építészmérnök városrendezés terén végzett kimagasló munkáját is. • A fiatal város — Kazincbarcika A kisvárosokra jellemző módon a magánlakás-építésnek Kiskőrösön is igen jelentős szerepe van a városrendezési feladatok megvalósításában és a lakásigények mielőbbi kielégítésében, hiszen sokkal kisebb számban létesülnek lakások állami vagy célcsoportos formában. De, a magánlakás-építés alapvető feltétele a telek- és anyag* ellátás, valamint a szükséges építőipari kapacitás biztosítása. Kiskőrösön az 1970-es évek közepére minimálisra csökkent a foghíjtelkek száma, és lényegében csak tanácsi telekalakításokkal lehetett biztosítani az építési igényekhez igazodó ellátást. Ennek érdekében a városi tanács együttműködési megállapodást kötött az OTP megyei igazgatóságával, melynek alapján az OTP pénzeszközeinek felhasználásával, a jóváhagyott ütemterv szerint alakítanak ki építési telkeket. Az együttműködés eredményeként az elmúlt években a Budai, Wattai, Pozsonyi és Mohácsi utcák térségében 170 telek értékesítése történt meg. 1986-ig a József Attila, a Mohácsi, a Béke és a Madách utcák térségében további 350 telek kialakítása várható, és ezzel a lakossági igények teljes mértékben kielégíthetők lesznek. Az anyagellátás az utóbbi időben javult, az alapvető anyagok folyamatosan kaphatók. A várható igények jó kielégítése érdekében a tanács folyamatos tájékoztatást ad a TÜZÉP-nek a kiadott építési engedélyek számáról. A magánlakás-építési tervek megvalósítása érdekében a városi tanács folyamatosan tájékoztatja a lakosságot, a vállalatokat, társadalmi szerveket az építési formákról és lehetőségekről 1981-től az ügyfélszolgálati iroda keretében építési információs iroda működik. Az építkezni szándékozók itt tájékoztatást kapnak a telekvásárlással, tervezéssel, építési engedélyezéssel és kölcsönfolyósítással kapcsolatos kérdésekben. Az irodán az építtetők megvásárolhatják az Országos Típusterv Gyűjtemény legjobb és Kiskőrösön legkedveltebb terveit. Az építkezők munkájának megkönnyítése érdekében lehetőség van kész beton és oltottmész megvásárlására és helyszínre szállítására, zsaluanyag, betonkeverő, habarcskeverő, daru és szállítószalag kölcsönzésére. R. Gy. Az almaügy tanulságai Megütötte a fülemet egy ér- tekezleti felszólalás néhány mondata. Kifogásolta az illető az újságok almaügybeni állásfoglalását. Gondolom, hogy arra utalt, amikor is a nagy almatermés értékesítési gondjait, a felvásárlás nehézkességét, a ládahiányt, a tárolás megoldatlanságát, olykor a szállítás akadozását, az ex- portkövetelmények — minőség, csomagolás — semmibevételét, a termelő és az eladó érdekeltségének ütközését, a hazai piac szervezetlenségét tűzték a cikkírók tollhegyre. Mivel az illető nem fejtette ki pontosan, hogy mire céloz, így csak találgatni tudom, miből következtethette bárki is, hogy az „almaügyben” írt cikkek az irányító szervek intézkedései vagy késedelmes lépései miatt íródtak. Lehet, hogy többféleképpen olvasunk újságot, s mindenki a saját pozíciójának megfelelően értelmezi a leírt sorokat? Annyi tény, hogy megyei lapunk írásai nem irányultak sem a központi ágazati irányítók, sem a meayei szakigazgatási szervek ellen. Üjra fellapozva ezeket a cikkeket, köztük egy megyei körút tapasztalatait összegező riportot is, azt látom, hogy az agrármérnök úi ságíró szakszerűen és jószándékú „elfogultsággal" — ahogy a megyénkben szakemberek általában — nyúlt hozzá ehhez a témához. De szavaiból nem csendült ki semmiféle negatív társadalmi értékítélet, holmi felelőtlen demagógia, vagy netán — feltételezni is nehéz — a célokon túllövő hatásvadászat. Még akkor sem. amikor leírta egy kistermelő szavait, aki a fakivágás gondolatával foglalkozott. Senki sem olvashatta ki a helyeslést ebből a cikkből, csupán a figyelmeztető tényfeltárást: íme, ide vezethet a dolog, ha nem tudunk gondoskodni a megtermelt értékek értékesítéséről és feldolgozásáról. Előfordulhat, hogy be kell szántani! — mondotta az egyik nagygazdaság szakembere egy másik tanácskozáson. Sajnos, előfordulhat, és elő is fordult már ilyesmi, de mi — egyszerű állampolgárok — azt szeretnénk, ha Magyarországon mégsem a brazil kávédöm- pingre emlékeztető helyzet állna elő, ahol az árak tartása miatt tengerbe öntik — öntötték — a kávét. Ezért íródtak a tényfeltáró újságcikkek, s nem másért. Hogy ki mit hallott ki ezekből, arról nem nagyon lehet még vitatkozni sem. Az almaügy alig különbözik a termelési szférában jelentkező hasonló „ügyektől". Például, amikor a kajszibarack maradt a termelők nyakán, egy igazi jó termés esetén. Vagy amikor „megszaladt" a burgonya, a káposzta, vagy a retek termelésé. A piacra érzékeny élelmezési cikkek, zöldség- és gviimölcslélék különlegesen. kifinomult értékesítési rendszert, rugalmas fel- dolgozási módszert, tárolási lehetőséget kívánnak. Amivel bizony ma még alig-alig rendelkezünk. Hogy mennyire nem új dolgokról van szó, legyen szabad — már nem először — hajdani példákra hivatkozni. Körösi Nagy Lajos újságíró 1939-ben a Magyar Nemzetiben az esztendő gyümölcskrónikáját írogatta, majd egy kis könyvecskében is közreadta tapasztalatait. A szezon végén levont néhány — a mára is érvényes — tanulságot. Ilyeneket például: 1. Nem a friss gyümölcs kivitele az értékesítés egyedüli módja, épp ilyen fontos a gyümölcs feldolgozása. 2. A magyar kerti termékek számára az országhatáron belül is van piac, csak meg kell keresni. 3. Eddig nagyon szegényes volt a mi gyümölcspropagandánk. Ez utóbbival kapcsolatban hosszasan írt a belföldi elosztás intézményes megszervezésének szükségességéről. Akkor a Hangya szövetkezeti kereskedelmi szervezetét tartotta erre a legalkalmasabbnak, minimális állami támogatással, méltányos fogyasztói árak mellett. (Mintha előhírnöke lett volna ez az áfészek felé fordult mostani figyelemnek.) Külön is kiemelte továbbá a konzervgyárak felkészültségének fokozását, a gyümölcs- feldolgozó háziipar állami támogatását, s a gyiimölcs- s zeszfözés körül tapasztalt visszásságok megszüntetését. Természetesen egészen más nemzetközi helyzetben — a félelmetes hitleri megszállások kezdetén, de akkor is szűkülő piacok között — Íródtak ezek az intelmek, mások voltak a társadalmi viszonyok, a gazdasági befolyásolás eszközeit, lehetőségeit sem lehet hasonlítani a mostaniakhoz. Mégis vagyon érdekesek azok a konklúziók, amelyeket a termelési kedv élénkítése szempontjából négy évtizede is levonhattak azok, akiknek szívügye l'olt a Duna—Tisza közén megtermett értékek sorsa. „Szándékunk megmutatni, hogy a magyar gyümölcs nemzeti kincs." — írta az akkori szerző. Azt hiszem, hogy az újságírók cikkei most is ezzel a szándékkal íródtak. Hogy egyesek mégis harctéri tudósításként olvasták, erről nem tehetnek. A mai termelők és utódaik biztosan kiérezték belőlük a lényeget: az egyéni és a népgazdasági érdekek összhangjának keresését, s az ellentmondások feloldásának társadalmi igénuét. F. Tóth Pál Széncsata a föld felett • Az izsáki telepen Tóth Sándor fuvaros kocsijára 15 mázsa tatai diószenet rak. amellyel hamarosan a Kiskőrösi utcába indul. A fűtőolajjal takarékoskodni kell. Az iskolákban, óvodákban, tanácsházán és sok intézményben, ahol a szükség ezt diktálta és a feltételek megengedték, búcsút vettek az olajkályháktól, és szénnel, meg fával fűtenek. Ugyanezt a fűtőanyagot használják sok új családi ház lakói is. A megváltozott körülmények között hogyan látja el tüzelővel a fogyasztókat egy olyan nagyközség szövetkezeti szén- és fatelepe, mint az izsáki, ahol ágas- egyházi, fülöpszállási, szabad- szállási, örgoványi és páhi lakosok egyaránt vásárolnak? Azelőtt olajjal, ma szénnel Nehezen. Ez derül ki Andrási Ferenc áfész-elnök és Jerabek Lajosné tüzelőtelep-vezető szavaiból. Községükben és a környékbeli falvakban, sok helyen áttértek a drágább fűtőolajról a hagyományos tüzelőfélék használatára. Az izsáki iskola a napokban vett negyven mázsa brikettet. Az áfész boltjaiban, mind a tízben, szénnel fűtenek. Többen az idén központifűtéses kazánt és vezetéket építtettek házukba, s közülük minden tíz család téli szükséglete egy vagon szén! Az idősek otthonának lakóit és az izsáki házi gondozottakat soron kívül ellátták tüzelővel, de a napi vásárlókat csak nagy erőfeszítéssel, és némi korlátozással tudják kiszolgálni. — Egyik olvasónk levelében azt írta, hogy hiába állt sorba háromszor is a tüzelőtelepen, nem jutott neki szén. Mi az igazság? — kérdezem Jerabek Lajosnétól. Keresett a brikett — Nem túlzott az olvasó — feleli. — Valóban nem mindig, és főleg nem annyi és olyan minőségű, értékesebb szenet tudunk adni a vevőknek, mint amennyit és amilyet szeretnének. Az esténként érkező egy-egy vagon szén másnap délelőtt 11 óráig elfogy. Ha nem vezettünk volna be korlátozást, hogy személyenként csak öt mázsa brikettet szolgálunk ki, egy százmázsás szállítmányt — hiszen nem a pénzen múlik! — megvenne két-három ember. Ez, természetesen, csak a brikettre vonatkozik. De, hogy valami jót is mondjak: a községünkben árusító magán-tüzelőkereskedőnél ezzel szemben brikett — amíg tart a készlet — korlátlanul kapható. — Milyen tapasztalatokat hozott ez az ötmázsánkénti árusítás? — Nem nézzük, ki, honnét, melyik családból, hányszor fordul, vagy bíz meg ismerősöket, hogy az öt-öt mázsánkénti vásárlásra befizessen. Az árukiadó csak azt figyeli, ki, hány cédulát akar beváltani. Napközben itt a tanácsi megbízott, Rácz Lajos, de ő nem az elosztásra, hanem a vasúton érkező szállítmányok épségére felügyel. Az áfész vezetői nem ülnek ölbe tett kézzel ebben a helyzetben. A föld feletti széncsatába ..beszállnak” ők is, a maguk módján. Egy vagon szénért a legutóbb elmentek Tatabányára. Nem a megszépítő múlt felidézése késztet egy gyors évközi mérleg készítésére, de az igazsághoz hozzátartozik: a nyáron nyolcszáz mázsa berentei darabos, majd később hatszáz mázsa ugyanilyen szén várt sorsára a telepen, hogy megvegyék. De csak kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Szeptemberre aztán százötven mázsa berentei és kétszáznyolcvan mázsa ba- linkai szenet az eső addig áztatott, a nap addig sütött, mire az elporladt, és negyvenezer forintot veszített az értékéből. A telepen novemberben kétezer-kétszáz mázsa brikettet, kétezer- hatszáz mázsa darabos szenet és ezernyolcszáz mázsa tűzifát vásároltak. A minap pedig ötszázharminc mázsa felsőgallai dió- és negyvenöt mázsa pécsi iszapszén kelt el. Darabos szén és száz mázsa pécsi iszap ottjártunkkor is volt a telepen. Nagyobb figyelmet az ellátásra A tüzelöellátás, bár lehetne jobb is. nem annyira aggasztó, hogy Sötét (fekete) képet alkossunk róla. Egy jól megvívható széncsata azonban azon is múlik. hogy a lakosok megvásárolják-e idejében, lehetőleg még nyáron, vagy a kora ősszel a szükséges tüzelőt. Lévén, hogy a szén és a fa nem kenyér és lángos, ami csak aznap, melegében jó. Másodsorban, célszerű mindenfajta tüzelőt hasznosítani, amit a bányákban ma termelnek. Ez, persze, nem menti fel sem a kereskedelmet, sem a helyi tanácsokat az alól a kötelesség alól, hogy az év hátralevő részében — s azután is — mindent megtegyenek a lakosság kiegyensúlyozottabb tüzelőellátásáért. Kohl Antal * Sárvár őrzi történelmi hagyományait
