Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-12 / 266. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. november 12. DÖNTÖTT A TAGSÁG: EgyeSÜl Bács-Kiskun \ F A \ 1 Fa* ä- két kecskeméti ható egyszerű SSs- szakszövetkezet lás, közös vállalat, agráripari egyesülés. Valamennyinek közös célja a termelés, a munka hatásfokának a növelése, különböző színvonalú összefogás segítségével. Ezek szerződésben rögzített kapcsolatok. amelyeken kívül még számos útja, módja van a kölcsönös érdekű együttműködésnek* Ilyen például, amikor a szomszédok szakemberekkel, eszközökkel támogatják egymást. Gépeket kölcsönöznek, egy-egy településen nemcsak a saját tagságuknak, hanem a másik nagyüzem dolgozóinak, sőt a kívülállóknak termény-, termék-, vágóállatfelvásárlást végeznek, takarmányboltot nyitnak. Más gazdaságok viszont a szervezeti összefogásban, egyesülésben találták meg előrehaladásuknak az általuk legjobbnak .tartott módját. Izsákon így tett néhány éve három szövetkezet. Az egyesüléskor kialakult nagyüzem napjainkban magas színvonalú gazdálkodást folytat, a kiváló oím birtokosa, s igen eredményesen valósítja meg szövetkezet- és termeléspolitikai céljait. A megyeszékhelyen is akadt két gazdaság, amelyik az összefogásnak erre az útjára lép. A kecskeméti Egyesült Szakszövetkezet gazdái úgy vélték, hogy az előző vezetőség és a tagság közötti sorozatos egyet nem értés okozta bajoktól csak akkor szabadulhatnak meg véglegesen, ha a város másik szövetkezetével egyesülnek. Az elmúlt hónapokban a tagság azizal bízta meg az újonnan megválasztott tisztség- viselőket, hogy készítsék elő a szervezeti összefogást az 1982. tavaszán Kiváló Szakszövetkezet címet elnyert Alfölddel. A november hetediki ünnep előestjén az Alföld Szakszövetkezet rendkívüli közgyűlésén ismertette dr. Domokos Zoltán elnök, a társgazdaság tagságának kívánságát, amelyet dr. Dömötör István, az Egyesült Szakszövetkezet újonnan választott elnöke is megerősített. 'Részletesen tájékoztatta a közgyűlést az egyesülni szándékozó nagyüzem termelési szerkezetéről, gazdálkodási eredményéről. Az Egyesült Szakszövetkezet várható négy—négy és fél milliós nyeresége, 10—12 milliós forgóeszköze, s a banki folyószámláján lévő nyolcmillió forintja nem a gazdasági leromlást jelzi, az Alföld Szakszövetkezettel egyesülés annak az eredményeit sem csorbítja. Gazdik Ferenc, az Alföld Szak- szövetkezet alapítótagja, Bara- nyi Sándaimé és Bíró János, a szövetkezet küldöttei támogatták a két gazdaság egyesülésére tett javaslatot, amelyet a közgyűlés a titkos szavazáson 192 igenlő szavazatával, — tartózkodás és ellenszavazat nélkül —, jóváhagyott. Az Alföld Szakszövetkezet közgyűlése ezután újjáválasztotta a kilenctagú vezetőséget, a nőbizottságot és a döntőbizottságot. Dr. Domokos Zoltánt a következő időszakra is megválasztotta elnöknek. A két közös gazdaság összefogását előkészítő bizottság folytatja munkáját. 1983. január elsejétől már egyetlen gazdaságban dolgoznak a kecskeméti Alföld és az Egyesült Mezőgazdasági Szak- szövetkezet tagjai, alkalmazottai. K. A. JÓL VÁLASZTOTT MÓDSZEREK Az őszinteség, a nyíltság olyan vezetői erény, amelyet nem lehet pótolni, helyettesíteni sem bérrel, sem parancsszóval. Ha a nehézségeket, gondokat kertelés nélkül feltárják a vezetők a munkások, a dolgozók előtt, kérik, igénylik segítségüket, áldozatvállalásukat, akkor az egészen biztos, hogy olyan visszhangra talál, amely közelebb hozza a cél elérését. Rácz János. Vezetők . azonos fordulatszámon Argot József. Vén Józsefné. Az emberek, a kétkezi munkások ma már ezt várják is a vezetőktől, még ha ezt különösebben nem hangoztatják. Miből táplálkozik ez az igény? Abból, hogy a gyárban, az üzemben dolgozók magukénak érzik az eredményeket, a gondokat, s tevőlegesen is hozzá kívánnak járulni a sikerekhez. Ilyen vezetői erényeket csillogtattak meg, jó összhangot teremtettek Kalocsán a sütőipari vállalat 1. számú gyáregységében. — Nehéz összegezni a hétköznapok sok-sok teendői közül azokat, amelyekhez a párt- és a szak- szervezet segítségét kértem — mondta bevezetőként Argot József, a gyáregység vezetője. — Tény, hogy a szakszervezettel mindennapos a kapcsolat, de a pártcsoport részéről nem éreztem, hogy követelményeket támasztanak velem szemben. Talán azért, mert nem vagyok párttag ... Igaz, nemrégiben a pártalapszervezet taggyűlésén számoltattak be, s felhívtam a figyelmet a sütőüzemben a minőségi bérezés elbírálásában kialakult egyenlősdire. — Helyeseltük a bírálatot — vette át a szót Rácz János, párt- csoportbizalmi, a ropi-üzem vezetője —, s a taggyűlés határozata értelmében összehívtuk a minőségi ellenőröket, az üzemek vezetőit. A jó kenyér, a péksütemény, mondtuk korábban, s valljuk ma is, politikai kérdés. A szigorú minőségi követelmények betartása, megkövetelése tehát nemcsak vállalati érdek. Azóta az ellenőrzés szigorodott, s alapos mérlegelés után „osztják" a minőségi pontokat ... — Ezt — szólt közbe Vén Józsefné, szakszervezeti főbizalmi — elmondtuk a sütőüzemben is. Nem azt mondom, hogy azonnal megértették, volt némi morgolódás, de amikor megkérdeztem, ők megvennék-e a selejtes kenyeret, igazat adtak. Kell a szigorúság, nem engedhetünk az elért színvonalból. — Ebben az évben 217 millió forint értékű terméket kell előállítani — folytatta Argot József —, s időarányosan 9 milliós túlteljesítést értünk el. Ezt az eredményt képtelenség lett volna produkálni a párt, a szakszervezet, a velük való jó együttműködés, segítség, a munkások megértő támogatása nélkül. Nálunk változó munkakörben kell dolgozni, hiszen azt gyártjuk, ami éppen a boltokban fogy. Akadt emiatt vita is közöttünk. A ropi-üzemben a munkások a hétvégén szabadnapot szerettek volna kivenni, úgy mint a nugát- és a pufóka-üzemek dolgozói. A ropi azonban nagyon kellett. Mit tegyünk? Elrendelhettem volna a munkát, mégis másképp döntöttünk. — Magyarázkodni, győzködni kellett — kapcsolódott a témához Rácz József. — összehívtuk a munkásnőket és őszintén elmondtuk, hol szorít a cipő. Nemcsak az üzemnek, a vállalatnak is érdeke, hogy ne legyen hiány az üzletekben ebből a termékből. Megértették. — A gyáregységnél — változtatott témát Vén Józsefné — nem is lehetne másképpen dolgozni, csak így összhangban, ahogy mi csinál, juk. A munkásokat a tervkészítésről, a bérfejlesztésről, a módosításokról, a fegyelmi ügyekről, egyszóval mindenről tájékoztatjuk. Ezekben a kérdésekben mi sokszor vitázunk, körömszakadtáig védjük az egyes üzemek jogos érdekeit. Aztán valakinek engednie kell, de ezt sohasem elvtelenül tesszük. A közösség érdeke mindennél fontosabb. — Igen, ez így van — helyeselt a gyáregység vezetője — van köztünk vita, olykor naponta, de hétvégén mindig. Ekkor van az átcsoportosítás, amikor jónéhány embernek vállalnia kell az egyről a két, illetve három műszakot. Szerencsére dolgozóink is előre tudják, s a szakszervezeti bizalmiak megbeszélik ki, hová „ugrik” be. Vitázunk a tmk-sok ösztönző bérezéséről, a munkafegyelemről, a kevésbé értékesíthető gyártmányokról. Mindig kéznél kell lennie az érveknek, s olykor mindhármunknak vállalnunk kell a népszerűtlen tennivalókat is. — Nem könnyű megmagyarázni a munkásoknak, miért nem emelkednek a bérek olyan arányban, mint az árak. — Bizonygatta Kácz József. — Példálózni kell, s tesz- szük is. Nagyon sokszor elmondtam már, bár nem tartjuk jónak, mégis tudomásul kell vennünk, eddig csak a bérek emelkedtek, az árak nem. Ha nem történne változás, nem lenne kenyér sem. Ha mindannyian jól dolgozunk, átvészeljük ezt a nehéz időszakot. Az emberek megértik a nyílt beszédet, az őszinte szavakat. Nem kell cifrázni, azt nem értik, s nem is szeretik... A viták? Csak addig tartanak, amíg meg nem egyeztünk, sok éve dolgozunk együtt, s nem haragszunk egymásra, még az sem, aki fegyelmit kapott. — Jó itt a hangulat, még akkor is, ha néha az asszonyoknak nem tetszik valami. — Állította Vén Józsefné, s nyomban példát is mondott az összefogásról. — Az USÁ-ba, Kuvaitba, Szaúd-Arábiá- ba 300 mázsa töltött nápolyit kellett exportra gyártani. A rövid határidő szorított, s nem kellett nagy matematikai tudás, hogy kiszámítsuk, szombaton és vasárnap is dolgozni kell. Ez éppen augusztusban volt. Meleg, szabadságok, üdülés, gyermekek, összehívtuk a párttagokat, a szakszervezeti bi- zalmikat, a régi dolgozókat, s elmondtuk: ez jó alkalom, hogy ezekre a piacokra betörhessünk, és az országnak devizát hozzunk. A normát, vagy ennél többet kell kiváló minőségben teljesíteni. Határidőre készen voltunk. Igaz, — vallotta be — verekedtem a kü- lönpénzért, de meg is kaptuk ... Beszélgetés közben a gyáregységvezető egyik mondata így hangzott: „Azért vagyunk, hogy termeljünk, hogy a tervet teljesítsük”. Valóban igaz, de az ehhez szükséges módszereket a tervutasítás nem jelöli meg. Ezt a vezetők alakítják ki. S Kalocsán a sütőipari vállalat 1. sz. gyáregységében nem is rosszul... Gémes Gábor HÁZUNK TÁJA Almatárolás — télen Kerti munkák • Bőséges almatermés. Az idén országszerte jó almatermést takarítottak be. Az almatermő tájakon — főként Szabolcs-'Szatmár és Bács-Kiskun megyében — értékesítési nehézségek is jelentkeznek. A piacokon bőséges az almakínálat, tetszetős és jó minőségű almát 'lehet szerény áron vásárolni. Ez a körülmény arra ösztönzi az embereket, hogy az őszi bőségből téli tartalékot képezzenek: az almát házilag tárolják. A fán kezdődik Az eredményes tárolás alapja a minőségét megőrző, betegségtől és kártevő rágásától mentes, gondosan szedett és szállított, nem nyomódott és törődött téli alma. Kocsány nélkül szedett almát nem érdemes a tárolóba tenni, mert néhány hét alatt penészedésnek indul. Ha választani lehet, akkor a szépen szí- neződött, közepes méretű almákat rakjuk el télire. Ne tároljunk túlérett almát, ami már a fán vagy a vásárlás idején elérte a fogyasztási érettséget. Eltartásra sokkal megfelelőbb az evésre még nyersnek tártott, kemény húsú, savanykás gyümölcs. Ami a fajtát illeti, mindenki olyan téli almát 'tárolhat, ami az ízlésének megfelel. Azzal azonban számolni kell, hogy a nagyon kedvelt és elterjedt Jonathán bizony rosszul tárolható, gyorsan megfolto- sodik, megbámul, élvezhetetlenné válik. A Starking és a Golden Delicious — a nagy tömegben termelt fajták közül — alkalmas huzamos tárolásra, de náluk is jobban eltarthatok a vastagabb héjú és keményebb húsú régi fajták, például a Húsvéti rozmaring (a neve is arra utal, hogy húsvét- kor lehet fogyasztani), a Téli fehér kalvil, a Sóvári, a Sikulai, a Török Bálint stb. Kamrában elhelyezve A legjobb alma is gyorsan tönkremegy, ha hem megfelelőek a tárolás körülményei, a hőmérséklet és a páratartalom. Almatárolásra csak az olyan helyiség alkalmas, ahol a levegő hőmérséklete nem több 10 foknál. Minél hidegebb a tároló, annál lassabban megy végbe az alma húsában az érés, vagyis annál hosszabb ideig tárolható a gyümölcs. Az alacsony hőmérséklet azonban önmagában nem elegendő; ha a levegő száraz, akkor a betárolt gyümölcs rövid idő múlva töppedni, á héja ráncosodni kezd. Az a kedvező, ha a kamra relatív légnedvessége 90 százalék körül van. Ha ennél alacsonyabb, akkor a padlót időnként meg kell öntözni. Esti szellőztetéssel is lehet fokozni a légnedvességet, és csökkenteni a hőmérsékletet. Tárolásra bármilyen keményfalú, fából, rostlemezből, papírkartonból, műanyagból készült láda vagy rekesz alkalmas. Sok sorban ne rakjuk az almákat egymásra, mert ez megnehezíti a hetenként szükségessé váló átvizsgálást, Ennek során a romló, beteg gyümölcsöket ki kell szedni a tárolóból, mert a közvetlenül mellettük levőket is megfertőzik. Városi lakásban A sokemeletes, modern lakóházakban nincs olyan kamra, amelyben hely kerülne az alma számára. Az almát — és a körtét — azonban az erkélyen, a loggián is lehet tárolni. A ládában levő gyümölcsöt takarjuk le műanyag fóliával, mégpedig úgy, hogy a fólia minden oldalról körülvegye a ládát. Ha az idő hidegre fordul, takarjuk le a ládát pokróccal vagy szőnnyeggel. Nagyon hideg időben a pokróc alá tegyünk több rétegben újságpapírt. A fűtött fal mellett a hőmérséklet csak nagy ritkán süllyed —3—4 fok alá, ezt pedig az alma elviseli. Rendkívül zord napokon az almát fagymentes helyiségbe kell menekíteni. Kisebb almamennyiséget műanyag zsákban is eltarthatunk. Erre a célra a 0,05 mm falvastagságú műanyag zsákok, zacskók felelnek meg. A zsákokba rakott, válogatott almát először lehűtjük, és csak azután zárjuk le a száját. Különben ugyanis a zsákban vízpára képződik, ami az alma romlását okozza. Néhány napi tárolás után a műanyag fóliát fölforrósított tűvel több helyen átszúrkáljuk, hogy a gyümölcsökhöz némi levegő jusson. Ha a kitároláskor az almák kellemetlen ízűek lennének, akkor levegőztessük 2—3 napig. Karácsonyig, újévig ilyen egyszerű körülmények között is eltarthatjuk a jó minőségű téli almát. B. Gy. Még az ősz folyamán célszerű megtisztítani az almafák törzsén, ágain található vértetű, üvegszárnyú almalepke, valamint a csonthéjas gyümölcsfákon, a féregmoly által károsított felületeket. Alapos tisztogatás után, sebkezelő anyaggal, például Celciddel kenjük be a simára vágott és megtisztított sebfelületeket. Akkor járunk el helyesen, ha a fatörzs és a vastagabb ágrészek kérgét drótkefével és kéregkaparóval takarítjuk. Természetesen ügyeljünk arra, hogy az élő farészeket ne sértsük meg. Akkor tökéletes a munka, ha a kéreg- törmeléket összegyűjtjük és elégetjük. A gyümölcsfák kártevői azonban nemcsak a fa törzsén és a vastagabb ágain, hanem a koronarészben is áttelelhetnek. A munkálatokat ezért a kártevők, kórokozók, jól látható áttelelő alapjának megsemmisítésével folytatjuk. Vágjuk le a fán maradt, száraz levelekből álló kis és nagy hernyófészkeket, amelyek a galagonyalepke és az arany- farkú lepke áttelelő hernyóit tartalmazzák. Meg kell keresni a fák törzsén, vagy vastagabb ágain a gyapjaslepke taplóra emlékeztető, sárgásbarna szőrökkel borított tojáscsomóit is. Szedjük le és semmisítsük meg, vagy a tojásrakás helyét itassuk át petróleummal, illetve gyümölcsfaolajjal. Fontos feladat még a monília kórokozóinak átte- lelését szolgáló, és a fákon maradt, összezsugorodott gyümölcsök, gyümölcsmúmiák leszedése is. Szölőskertek királynője musko Mathiász János állította elő 1916-ban az Erzsébet királynő emléke és a Csabagyöngye keresztezésével. A nemes ítőnek nemcsak hazánkban, de külföldön is az egyik legismertebb fajtája. Hazánkon kívül legnagyobb területen Olaszországban termesztik. Nagyüzemekben kis mértékben terjedt el. Viszont házikertekben mindenütt megtalálható. A tőke erőssége változó, kevés számú hajtást nevel. Vesszői vastagok, középhosszú ízközűek, világos szürkéssárgák, nóduszai fejlettek. Vitorlája halvány barnászöld, fényes, csupasz. Levele közép- nagy, alig tagolt. A levél széle csipkés, csipkés- fűrészes, mélyen és ritkán bemetszett. Virága hímnős, jól termékenyül. 'Fürtje nagy és vállas, középtömött. Fürtátlagtömege 250 g. Bogyói nagyok, oválisak, sárgásfehérek, napos oldalukon rozsdásodók, vékony héjúak, muskotályos ízűek. Túlérve, mus- kotályos íze kellemetlenné válik. Augusztus második dekádjában fogyasztható. Vesszői fagyérzékenyek, bogyói repednek és rothadnak. Termőképessége hektáronként 10—11 tonna. Korai érését, fürtjeinek tetszetősségét értékeljük. É. A. Miről írnak az üzemi lapok? Az Építögépgvártó Vállalat dolgozóinak lapja a kalocsai gazdasági munkaközösségekről, az Épületasztalos című újság a kiskunhalasi szakmunkásutánpótlásról, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet Híradója pedig a szocialista munkaverseny idei évi tapasztalatairól. ben sikerült a korábbinál több szakmunkástanulót beiskolázni. Míg 1977—78-ban mindössze egy első éves tanulójuk volt, 1980— 81-ben már 14, 1981—82-ben 17 nyolcadik osztályt végzett fiatal • kezdte meg az asztalos szakma Nőtt a nyereség Az ÉPGÉP kalocsai gyárában négy gazdasági munkaközösség alakult. Közülük egy-egy forgácsolással, lakatosmunkával. illetve szerszámkészítéssel foglalkozik, míg a negyedik műszakigazdasági munkaközösség. A vállalati lap októberi számában Pa- hocsa György, a kalocsai gyár kooperációs csoportvezetője így nyilatkozik: „Évek óta küszködtünk a forgácsolókapacitás hiányával. Lassanként kétségbeejtővé vált a helyzet. Nem kaptunk embert, a feladatok pedig egyre nőttek. A mi termékeink a forgácsolást igénylik legjobban. A forgácsoló GM megalakulása ezért sokszoros haszonnal járt. Lehetővé tette a külső kooperáció kiküszöbölését, így megtakarítjuk a szállítási költségeket. Azzal, hogy helyben készül az áru, ütemesebbé vált. a termékkibocsátás. Egészében véve: nőtt a nyereség.” Kettős haszon Nyerges Ferenc, az ÉPFA kiskunhalasi gyárának személyzeti vezetője arról ír a vállalati lap hasábjain, hogy az utóbbi évekKedvezőek a tapasztalatok a többi munkaközösség tevékenységét illetően is. Selejt alig van, megszilárdult a munkafegyelem és szinte teljesen megszűnt a túlóra. VUi* pnAMÚ'pi. «yműlr*k! ÉPÜLETASZTALOS elsajátítását. Az eredmény jórészt annak tudható, be, hogy sokoldalú, vonzó, ám tárgyilagos tájékoztatással hívták fel az ÉPFÁ-nál folyó munkára, és az adott léhetőségekre a pedagógusok, a szülők és természetesen a gyerekek figyelmét. Ezen a jövőben sem kívánnak változtatni, sőt javasolják, hogy a vállalat ad_ jón ki pályaválasztási tanácsadó füzetet. A sokféle módszer közül íme egy. A gyár a város több általános iskolájában rendszeresen elvégzi a bútorok karbantartását, a berendezés korszerűsítését. Ezzel nem csupán hasznot hajtanak, hanem a tanulók figyelmét is ráirányítják ennek a munkának az érdekességére, szépségére. A fiatalok egyike-másika kedvet is kap hozzá .. . Tevékeny brigádok A kiskunfélegyházi Lenin Tér. melőszövetkezetben az idén 39 brigád, 632 dolgozó tevékenykedik a munkaverseny-mozgalom- ban — írja a Híradó októberi számában Hegedűs Ferenc. A közösségek a gazdasági és a társadalmi munkában egyaránt derekasan részt vesznek. Elsősorban a termelőszövetkezet részközgyűlésein 1982-re elhatározott célkitűzéseket igyekeznek valóra váltani. Emellett jelentős társadalmi munkát is végeznek: különösen a városi strandfürdő felújításáért tettek sokat a brigádok. S. B. HotfitotN toresnumKt
