Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-09 / 263. szám
4 • PETŐFI NÉPE m 1982. november 9. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Újkori energiatörténelem Energiahordozókban viszonylag szegény ország lévén, ellátásunkban igen fontos szerepet játszik az import. Energiafogyasztásunk csaknem felét a behozatal fedezi. A felhasznált kőolajnak például mintegy négyötöde, a födgáz csaknem 40 százaléka, a villamos energia negyede származik külföldről — túlnyomórészben a Szovjetunióból. A biztonságos energiaellátásban tehát rendkívül fontos szerepet játszik a KGST-országok együttműködése. Említsük először a Barátság kőolajvezeték-rendszert, amely az idén ünnepelte működésének két évtizedes jubileumát. Ez idő alatt a Barátság vezetékeken összesen 715 millió tonna kőolaj jutott el hazánkon kívül Csehszlovákiába, Lengyelországba és az NDK-ba, megalapozva ezzel az érdekelt országok kőolajfeldolgozó iparának, vegyiparának gyors fejlődését. Magyarországra mintegy százmillió tonna olaj érkezett e vezetéken — jóval több mint másfélszerese annak, amit a magyar kőolajbányászat négy és fél évtizedes fennállása alatt összesen kitermelt. A vezetékrendszer megépítésére Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió 1959-ben Moszkvában írta alá az egyezményt. A viszonylag rövid idő alatt megépült távvezeték északi ága Lengyelországnak és az N'DK-nak, déli ága pedig Csehszlovákiának és Magyarországnak szállítja a Volga menti kőolajat. A magyar szakasz építése 1961-ben kezdődött, s az első csepp szovjet kőolaj 1962. szeptember 19-én 9 óra 22 perckor érkezett meg Kápolnás- nyékre. A vezeték akkor évi 2,5 millió tonna olajat szállított hazánkba, ez a mennyiség azonban a későbbiekben 4,5 millió tonnára nőtt. Nem kellett hozzá egy évtized, hogy bebizonyosodjon: a Barátság I. nem elegendő a magyar gazdaság kőolajigényeinek kielégítéséhez. Ezért 1979-ben újabb vezeték építése kezdődött meg. Az 1972-ben befejeződött, évi 9—(10 millió tonna olaj szállítására is alkalmas távvezeték a Barátság II. nevet kapta. A hetvenes évek elején már a szénhidrogének vehették át a vezető szerepet az ország energia- mérlegében. Rohamosan fejlődött a kőolajfeldolgozás, sorra épültek a finomítók. Először Szőny- ben, majd Százhalombattán, illetve Leninvarosban létesült feldolgozóüzemek révén korszerű vegyipari létesítmények is létrejöttek: egyebek között gyorsult a petrolkémiai ipar fejlődése. A VÖrÖS a kőolaj varrat mellett egyre fontosabb a földgáz is. 1975-ben üzembe lépett a Testvériség gázvezeték, de ekkor már a KGST-országok kormányai aláírták a megállapodást az érintett országok egyik legnagyobb közös vállalkozásáról, a Szövetség gázvezeték építéséről. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányfői 1974-ben Szófiában állapodtak meg i a gázvezeték létesítéséről. Az Orenburgtól a szovjet határig 2750 kilométer hosszúságban húzódó gázvezeték építésében részt vevő 15 ezres nemzetközi építőbrigád munkája révén 1978 őszén elkészülhetett Ungvárnál a Húszéves a Barátság vezeték gázvezeték vörös varratja; jelképezve, hogy a gázvezeték készen áll a földgáz szállítására, s hamarosan megindulhatott, majd fokozatosan bővülhetett a magyar földgázimport az új vezetéken. Jelenleg csaknem 4 milliárd köbméter földgázt importálunk a Szovjetunióból, amelynek mintegy kétharmad^része Orenburg - ból, a Szövetség vezetéken érkezik. A világon Az ener?e• ii tikai egyutt3 legnagyobb működés hasonlóan fontos területe a villamosenergiarendszerek összekapcsolódása. A KGST-országokat behálózó villamos távvezetékeknek kettős jelentőségük van. Az egyik a villa- mosenergia-import: Magyarországra például mintegy 8 milliárd kilowattóra áram érkezik a Szovjetunióból,.ami a teljes hazai fogyasztásnak mintegy negyedrésze. Az egyes országok vil- lamosenergia-rendszerei'nek ösz- szekapcsolódása még egy igen fontos előnnyel jár: ha egy-egy országban váratlan üzemzavar akadályozná az ellátást, a kiesést egy másik ország éppen szabad erőművi blokkjának teljesítménye pótolja. Ez a kölcsönös segítség pedig igen nagy jelentőségű, hiszen enélkül egy váratlan fogyasztásnövekedés vagy üzemzavar súlyos áramhiányt okozhatna. A KGST-országok villamosenergetikai együttműködése csaknem három évtizedre nyúlik vissza. Az első lépést Magyarország és Csehszlovákia tette meg, amikor 1953-ban Kisigmánd és Érsekújvár között megépítették az első 110 kilovoltos távvezetéket. Ezt követően megépülnek a lengyel és a csehszlovák, majd az NDK-beli energiarendszert összekapcsoló távvezetékek, s az ily módon már együttműködő rendszerekhez hazánk is csatlakozott Közbén megalakult a CDU, i KGST-országok közös villamoí teherelosztó központja Prágában Itt irányítják és hangolják ~osz- sze a KGST-országok együttműködő villamosenergia-rendsze- rének tevékenységét. Ez a rendszer állandóan fejlődött, sorra épültek a távvezetékek és az erőművek. Az 1979-es esztendő pedig minőségi változási hozott: hat ország összefogásával ekkor épült fel a 842 kilométei hosszú. Vinnyica—Zapadnouk- rainszkaja—Albertirsa között húzódó 750 kilovoltos villamos távvezeték. A vezeték önmagában is jelentős létesítmény, hiszen ilyer nagyfeszültségű vezetéket eddis Európában mindössze egyet, a világon pedig hármat építettek, fi kiemelkedő műszaki létesítmény azonban önmagában csak eszköz ennek révén kapcsolódhatot össze a KGST-országok. valamin a Szovjetunió energiarendszere. : így a világ legnagyobb együttmű ködő villamosenergia-rendsze’'« jött létre. Teljesítőképessége el éri a 300 ezer megawattot — e; a magyar erőművek teljesítené nyének hatvanszorosa. K. J. EGYRE KÖLTSÉGESEBB A ZÖLDSÉGHAJTATÁS Pár ezer cső hegyes, csípős zöldpaprika, tizenötezer csomó hónapos retek a zöldségboltok legutóbbi felvásárlási eredménye. A fólia alatt inkább virágot hajtatnak a nagyüzemek és a kistermelők. Ezekben a hetekben az ünnepek és névnapok miátt a szekfű, a gerbera. a dália, a krizantém foglalja el a hajtatóházak minden hasznosítható területét. Kevésbé hőigényes virágok nevelése a fóliasátrakban egyelőre jövedelmezőbb. A zöldségfélék haj tatásának költsége egyre kevésbé térül meg a termelői árakban. Az olcsó energiaforrásoik feltárását végre szűkebb hazánkban is meg kellene már kezdeni. Máskülönben egyre kevesebb és drágább lesz a kerti vetemény. K. A. • A fenyőcsemete is helyet kapott a fóliasátorban. (Straszer András felvételei) Hosszú esztendőkön át igen jelentős volt a megyei zöldségkereskedelem primőrárú-forgalma. Januárban már kezdték szállítani a termelők a fólia alatt nevelt hónapos retket, amiből kedvező években több millió csomót értékesített itthon és külföldön a nagyüzemekkel, a kisgazdaságokkal szerződött vállalat. A retket követte a fejes saláta, a csípős hegyespaprika, majd a paradicsom és a többi vetemény. Amióta a fűtési költség ugrásszerűen nőtt, a hi- deghajtatásra alkalmasabb saláta-és főzeléknövény- félék termesztésének van inkább keletje. A kóposz- tát, karalábét általában a szabadföldi kertészetekben nevelik, amíg a fagyos napok be nem köszön- tenek. Az itthon még kevésbé elterjedt, de a külpiacokon keresett kínai kelt pedig hideghajtatás- sal termesztik, bár palántáit meleg helyen nevelik. A fóliasátrakon, fóliaalagútakon kívül egyre több az olyan kertészet, ahol a vetemény a fekte- téses fólia alatt növekedik. Ez ugyanis olcsóbb megoldás. A tiszakécs- kei hévízfűtésű kertészeteket kivéve, megyeszerte ritka a fóliasátrak úgynevezett másodhasznosítása. Tárjuk fel az olcsó fűtőanyagokat! • Szabadföldi kertészetben nevelt karalábét szednek a fajszi Kék Duna Tsz tagjai. PAPP LÁSZLÓ: MA THIÁSZ-DÍJAS Tartalmasabbá válik az életünk... Papp László, a lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezet kertészeti főágazatvezetője új eljárást dolgozott ki a ’ szőlővessző szaporításának meggyorsítására. Ennek lényege, hogy vadalanyba — géppel — csupán egy rügyet oltanak a nemes fajtából. Az oltványt perlitágyba helyezik — egyszerre 25 darabok — és műanyag tekerccsel fogják össze. — A szükséges fóliát a műanyagüzemünk hulladékából szedjük össze, így ezt is hasznosítani tudjuk. Az oltványok szintén műanyagtető alatt fejlődnek. csepegtető öntözéssel gondoskodunk elegendő nedvességről a növények számára — tájékoztat kísérleteiről a lelkes szakember. — Milyen előnyei vannak ennek a módszernek? — Egy vesszőből jóval több szaporítóanyag állítható elő a nemes fajtákból. Egységnyi területen a hagyományos módszerhez képest négyszeres mennyiség nevelhető fel. Elmarad a ha- gyomónvos szőlőiskolái kezelés, az eredési százalék pedig mini- rnáhsan megkétszerezhető. Két év belvett esv esztendő alatt kitűnő minőségű oltvány állítható elő Mindezt gyakorlatban is bemutatja Papp László. Valóban, az oltványok a szabvánvelőírásnak megfelelő két-három jól beérett rügvet mutatnak, szép, erőteljes íx ves'JT’o. A főágazatvezető lelkes segítőkre talált. Meglátogatjuk Lukács Józsefné kertészmérnököt, aki jelenleg gyesen van, és négyezer oltványt nevelt fólia alatt. Nagyon szép az állomány. Igaz, az ő esetében nem kellett sok szaktanácsadás, csak a módszer lényegének ismertetése. A fiatalasszony elégedett, mert szép jövedelmet nyújt számára a szaporítóanyagnevelés. — Ezzel a módszerrel az igény szerint tudjuk növelni egyes új fajták szaporításának ütemét — mondja Papp László. Témát váltunk. ígéretes egy másik kísérlete is, amelynek lényege, hogy szilvatörzsre kajszi- barackot oltanak. A kiváló szakembert rendkívül érdeklik a nagyüzemi termesztés mai gondjai. Közismert a bizonytalanság, a gyakori terméskiesés. A gazdaság két évtizede foglalkozik kajszibarack-termesztéssel. Módjuk volt sok tapasztalatot szerezni. A főágazatvezető tagja az országos kajszitermesztési munkabizottságnak. Kapcsolatot tart neves kutatókkal, köztük dr. Nyújtó Ferenccel, az ország leg- ismertebb szakemberével? aki az egész életét a kajszi nemesítésére tette fel. — Ismertek a gondjaink. A fagyok, a gutaütés miatt a nagyüzemek egyre kevesebbet termesztenek. Kivágják kajsziültetvényeiket, mert az említett okok miatti termelési veszteségeket elviselni nem tudják. Nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint ezt a gyümölcsöt termelni nem lehet. Ezért keressük az új utakat. Mintegy két méter magas szilvatörzsön alakítjuk ki a kajszikoronát még a faiskolában. A telepítés utáni években nem metszünk, csak kiültetéskor. Az erősebb hajtásokat ekkor tőből eltávolítjuk, a vékony, hajlékony ágakat nem bántjuk. A gyümölcsfán levő sebeket azonnal kezeljük. Ilyen módon próbáljuk a metszőollóval is terjeszthető baktériumok, gombák és vírusok fertőzését kizárni. A metszetfen koronák eay- két évvel korábban termőre fordulnak — magyarázza. Kint a gyümölcsösben *Éiár gyakorlatban láthatjuk mindazt, amiről beszélgettünk. A fák szépen fejlettek. Az ültetvény az ötödik éves kortól már lecsüngő gallvazatú, zömök koronájú, termő gyümölcsössé válik. A szilvatörzs a növekedést lefékezi, a léli fagyokkal szemben ellenáll, kiemeli a kajszikoronát a szélsőségesen fag.vveszélyes zónából, zárt és zavartalan a tápanyag- forgalom. A törzseket a tél végi lemosó permetezés után homokos mésztejjel fehérre meszelik a hőingadozások mérséklése végett. Az új telepítésre jellemző a nagy. tőszám. a lecsüngő gallva- zatú koronákról könnyen szedhető a gyümölcs. — Meg 'kell menteni a hazai kajszitermesztést — hangsúlyozza. — Ennek hogyanjára receptet még senki sem tud adni, a mi kísérleteink biz.tatóak. Ha csak egy lépéssel is előbbre jutunk. fáradozásunk már nem hiábavaló. A terv szerint a Népfront Termelőszövetkezettel összefogva, az említett tapasztalatok alapján. kajszit telepítenek. Még annyit: Panp László figyelemre méltó ‘ kísérleteiért. nemrég Mathiász-díjat. kapott. Beszélgetésünk végén ezt mondja: — A termelésben i« a megújulásra kell törekednünk. A piac igényei változnak, és ehhez alkalmazkodni kell. ezért is keresem ’kollégámmal egvütt a termelés úi útjait, meg azért is. mert ez rendkívül izgalmas feladat. Tartalmasabbá válik az életünk. Kereskedő Sándor A férfi lábát amputálni kellett Egy üzemi baleset anatómiája A kecskeméti Zománc- és Kádgyár gépi öntödéjében 1982. szeptember 2-án súlyos üzemi baleset történt. A sérült, Gyurász István 49 éves gépi formázó az ,,A” oldali öntősornál dolgozott. A feladata az volt, hogy a rázógépnél a homokot eligazítsa és a rázógép felületét tisztán tartsa. Amikor azonban Bartusz Pál gépkezelő nem sokkal ’ 14 óra előtt rövid időre eltávozott. Gyurász István a lejtős görgősorhoz lépett és ott folytatta a munkát. Az emelőszerkezettel fölemelte a kádöntéshez használatos több mázsás formaszek-ényt, 90 fokkal elfordította, s még fogta a bal kezével, amikor ... A többit mondják el a tanúk, s ő maga. Kiáltást hallottak Szőke József formakikészítő a következőket mondta jegyzőkönyvbe: „Éppen az egyik formát fújtam be melasszal, oldalt állva a baleset helyszínének, amikor Bartusz Pál kiáltására lettem figyelmes: Gyere, segíts! Eközben hallottam a zuhanást is. s amikor odanéztem, akkor már a formaszekrény leesett. Alatta feküdt Gyurász István.” Bartusz Pál éppen abban a pillanatban tért vissza a géphez, csupán néhány percig volt távol: a homokkocsit ellenőrizte. Részlet a tanúvallomásából: „Láttam, hogy a Gyurász István által kezelt daru lefelé mozog. a rajta lévő alsó formaszekrénnyel együtt, amely függőleges helyzetben volt. majd ráütközött az alatta lévő másik formaszekrényre és lebillent. Hogy a daru szalajtott-e, avagy Gyurász István a leengedőgom- bot nyomta, azt nem tudom. Ritkán előfordul, hogy a daru a leengedőgomb működtetése után egy kicsit még megcsúszik. Gyurász Istvánnak nem volt feladata ezt a gépet kezelni, ennek én vagyok a kezelője, de átmentem a homokkocsit megnézni, s eközben ment ő oda. Én nem kértem őt erre a műveletre, hogy miért csinálta, nem tudom. Máskor is előfordult már, hogy odament a gépet kezelni, amikor én elmentem valahova, de ismétlem, erre sose kértem.” A szekrény lezuhant Bartusz Pál tanúvallomásában azt mondja: „előfordul, hogy a daru a leengedő gomb működtetése után egy kicsit fnég megcsúszik”. Am van még valami, amiről eddig nem szóltunk. A görgősorra szerelt fékpedál. Tessenek elképzelni ezt a bizonyos lejtős görgősort. Egymás után gördülnek le rajta a súlyos formaszekrények, amelyeket végül az emelőszerkezettel föl kell emelni, át 'kell fordítani stb. (Eközben történt a bap Nos, a balesetet kivizsgáló bizottság megállapítása szerint a szerencsétlenség úgy következett be, hogy a sérült a formaszekrényt — amelyet az emelőszerkezettel megemelt — át akarta fordítani, de a lejtős görgősor fékszerkezetét nem állította fékezőállásba. Ráadásul nem figyelte a következő szekrény, vagy szekrények mozgását. Mi történt? Gyurász István fölemelte, s kezdte átfordítani a formát, amikor a görgősoron leérkezett egy újabb darab, amely fékezés nélkül, nagy erővel ülő- dött a levegőben lévőhöz. A megemelt formaszekrény az ütközés hatására kikapcsolódott az emelőszerkezet horgából és a dolgozóra zuhant. Gergely Imre, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa munkavédelmi főfelügyelője és Berente László, a kecskeméti Zománc és Kádgyár munkavédelmi vezetője fölkeresték a kórházban Gyurász Istvánt. A sérült a következőket mondta a jegyzőkönyvbe: „Közvetlenül műszakkezdés után két-három formaszekrényt készítettünk, amikor Bartusz Pál — aki a gép kezelője volt — megnézte a homokkocsit. Ekkor éti odamentem a lejtős görgősor végére, az emelőszerkezettel fölemeltem egy formaszekrényt, 90 fckkal elfordítottam, s még a bal kezemmel fogtam, amikor a görgősoron körülbelül 4,5 méter távolságról újabb formaszekrény gördült le, nekiütközött az általam megemeltnek, azt meglökte, mire kiakadt az emelőszerkezet horgából és felém dőlt. A vál- lamnak ütközött, akkor én a jobb lábammal félre léptem, de a bal lábamat már nem tudtam elhúzni, azzal nehezebben mozogtam, mert korábban is műtötték már.” Arra a kérdésre, hogy használta-e a fékberendezést, így válaszolt: „A görgősort befékeztem. de nem biztos, hogy jól. Előfordult korábban ugyanis, hegy a fékezés ellenére tovább gördültek a formaszekrények lefelé.” Megbüntetik a felelősöket Hogy Gyurász István féke- zett-e, vagy sem, a tanúvallomásokból egyértelműen nem derül ki. Íme a megkérdezettek válaszai: „A fékezőpedál állását nem néztem.” (Szőke József.) „A fékezőpedált nem néztem.” (Békésf Imre.) „A fékpedál fölfelé állt, azaz fékezett állapotban volt.” (Pólyák Antal.) „A fékpedált nem néztem meg” (Körmendi Jenő.) „A fékpedál állását nem néztem.” (Bende László.) „A fékpechí! állását nem néztem. de az biztos, hogy befékezett állapotban a görgősoron a szekrények nem mozdulhatnak meg." (Bartusz Pál.) A darut és a görgősor fékszerkezetét a baleset után ismételten kipróbálták: mindkettő kifogástalanul működött. A sérült az augusztus havi munkavédelmi oktatáson részt vett. A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának Munka- védelmi Felügyelősége -határozatot hozott, amelyben előírta a tapasztalt hiányosságok megszüntetését. Emellett fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezte a felelősökkel szemben. Indokolás: „Az öntödében a laza ellenőrzés miatt kialakult egy olyan rossz gyakorlat, mely szerint a lejtős görgősor fékszerkezetét nem mindig működtetik az oda beosztott dolgozók.” Végül arról, hogy mi nehezítette meg az eset kivizsgálását. A baleset után a formaszekrényt felemelték, a termelést tovább folytatták. Az egyik termelésirányító erről a következőket mondta: „A helyszín érintetlenül hagyását azért nem tartottuk fontosnak, mert nem nézett ki súlyosnak a baleset.” Tévedtek. Gyurász István bal lábát térd alatt amputálni kellett. Sitkét Béla
