Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-07 / 262. szám
1 4 • PETŐFI NfiPE '• 1982. oftvember 1. BENEI SÁNDOR : MATHIÁSZ-DÍJAS Becsüljük meg a természet ajándékát Benei Sándor mozgékony, örök. ké nyugtalan ember. Közéleti érdeklődését az is bizonyítja, hogy tizenkét évvel nyugdíjba vonulása után megyei tanácstag, a számvizsgáló bizottság elnöke. Az ellenforradalom után részt vett a megyei munkásőrség megszerve* zésében, néhány évvel ezelőtt mondott le a megyei vadásztársaságok elnöki tisztéről. Gazdag életútján érték csalódások, de kapott számos elismerést is. Sok kitüntetése közül elég, ha megemlítjük, hogy kétszer tűzték a mellére a Munka Érdemrend arany fokozatát. Másodszor 1979-ben, nyugdíjba vonulása után kilenc évvel, közéleti tevékenységének elismeréseként. Nemrég pedig a megyei tanács elnökétől a Mathiász-dijat vette át, a homoki szőlőtermesztés fellendítésében végzett munkájáért. Erről az utóbbiról beszélgetünk. Előzőleg óhatatlanul szóba kerül életének néhány fontos állomása, 1929-től 1949-ig a közigazgatásban tevékenykedett. A háború alatt — ezt csak úgy kitérőleg jegyzi meg — baloldali magatartása miatt a Gestapo letartóztatta, Kistarcsára internálták, ahonnan megszokott. A párt kérésére 1949-ben az Eger—Gyöngyösvidéki Borforgalmi Vállalat osztályvezetője. egy évig Budapesten a Borközpontban dolgozott, majd ismét visszakerült régi vállalatához. de most már igazgatónak. Később a Tokajihegyaljai Borfovgalmi Vállalat vezetője lett. □ □ □ Életének fordulópontja 1957- ben következett be, amikor a hegyvidékről az Alföldre került, a Kecskeméti Borforgalmi Vállalathoz. Örömmel jött Ide — vallja —, mert már akkor az volt a véleménye, hogy a homoki szőlőtermelés, ami sok embernek ad kenyeret, több figyelmet érdemel. — A régi telepítések felújításra vártak, s a kor követelményeinek megfelelően. modernizálni kellett az egész ágazatot — emlékezik. — Hozzá is fogtunk a nagy vállalkozáshoz a második ötéves terv időszaka alatt, a mezőgazdaság szocialista átszervezése után. Itt létesültek a legnagyobb szőlőtelepítések az országban. A megye vezetői minden segítséget megadtak ehhez. Az MSZMP akkori megyei első titkára, dr. Molnár Frigyes, aki jelenleg is Kecskemét ország- gyűlési képviselője, élére állt a saőlőrekonstrulkciónak. Mondhatom úgy is, hogy ő harcolta ki, hogy a tagsági érdekeltség fenntartása érdekében a szőlő- ás gyümölcstermelő vidékeken döntően szakszövetkezetek alakultak. INem titkolja, hogy nem volt könnyű ez a vállalkozási — Sok gondunk volt. Néhányszor hiányzott a szaporítóanyag, a gép, szervezési bajok is jelentkeztek. Azonban azt tudni kell, hogy ha alkkor nem telepítünk, most nincs mit korszerűsíteni, nem létezne ilyen arányú homoki szőlőtermesztés. n □ □ A kitüntetési javaslatiból, amelyet a megyei tanács szakosztálya készített, kitűnik az is, hogy Benei Sándor nemcsak a szőlőter- mesztést-telepítést szorgalmazta, hanem közreműködött új feldolgozótelepek létesítésében, a borászat korszerűsítésében, tárolóterek építésében. Munkássága elősegítette, hogy a jelentkező nagyobb termésmennyiség átvételét, feldolgozását, ha kisebb zökkenőkkel is, meg tudták oldani, ö volt az első, aki az országban a bentonitot alkalmazta borok derítésénél. — Mindig igyekeztem eleget tenni annak, amivel megbíztak. Nem akartam csalódást okozni senkinek, különösen azoknak, akik bíztak bennem. A Kecskeméti Borforgalmi Vállalat igyekezett megoldani feladatát. Utóda a Közép-magyarországi Pince- gazdaság, amelynek jelenleg is fontos szerepe van a homoki bortermelés alakításában -— tér át a mára. n □ □ Arra a kérdésre, hogy miként ítéli meg a jelenlegi szőlőtermesztést, így válaszol: — Gondokkal küszködnek a szőlőtermesztők és a borászok. Sajnos, a közgazdasági szabályzók inkább a mennyiségi szemlélet kialakítását segítik, pedig a jelenlegi piac a minőséget igényli. Eddigi sikereinket annak köszönhetjük, hogy megőriztük az alföldi borok ízét, zamatét. Én mindig azt szoktam mondani, hogy ez a természet csodálatos ajándéka, melyet meg kell becsülni. A magyar földnek ez a kincse ma már keresett. Világszerte megnőtt ugyanis az érdeklődés a könnyű, üde borok iránt. Ez számunkra előnyt jelent, még akkor is, ha a borászati technológiában, technikai eszközökben nem értük el azt a szintet, mint az kívánatos lenne. A további fejlődés érdekében nagyobb ösz- szefogásra van szükség a kölcsönös előnyök alapján a termelők és a feldolgozók között. Figyelembe véve szűkös anyagi eszközeinket, csak ily módon tudunk előhbre lépni. Érre máris van néhány jó példa. Egyébként ezt a véleményt fogalmazta meg nemrég az a tanácsülés is, amelyen a megye kertészeti termelését tárgyalták. Az örökifjú Benei Sándortól végezetül megkérdezem, hogy "a közéleti munka mellett mire jut még ideje? Mosolyogva válaszol: — Elsősorban az unokámra és a kiskertre. Kereskedő Sándor IZSÁK —DZSANKOJ Szőlőtermesztők együttműködése m tt Frankó János párttiikár, Horváth István igazgató az izsáki és a dzsankoji gazdaság testvérvállalati szerződésének teljesítését összegezi. (Méhesi Éva felvétele) Izsák és a szovjetunióbeli Dzsankoj földrajzilag elég mesz- sze van egymástól. Lakóit mindenekelőtt a két település »mezőgazdasági üzemeinek dolgozóit mégis közel hozza immár egy évtizede a baráti, elvtársi kapcsolat. A Krím területi szakemberek gyakori vendégek a Kiskunságban, és magyar kollégáik is a Feketetenger félszigetén, Az Izsáki Állami Gazdaság és a dzsankoji Smaragd Szovhoz vezetői éppen tíz esztendeje írták alá a sokoldalú együttműködést rögzítő testvérvállalati szerződést. Horváth István Izsáki igazgató, Frankó János párttitkár igen hasznosnak, gyümölcsözőnek tartja a magyar és a szovjet nagyüzem együttműködését, ami korántsem merül ki a kölcsönös vendégeskedésekben. Kiterjed nemcsak a rendszeres találkozókra. hanem a szakmai kapcsolatokra, a kölcsönös érdekű tapasztalatgyűjtésre. a termelőmunka feladatainak a megoldására itt is. ott is. —Mi « hasonlóság és mi a különbség a két testvérgazdaság között? — A dzsankoji szovhoz éppúgy kertészeti nagyüzem, mint a miénk — mondja Horváth István. Szőlőt termesztenek szinte végeláthatatlan ültetvényeken. Az éghajlati és talajadottságok- baft van hasonlóság. Amikor szovjet kollégáink nálunk járnak, nekik is ez a benyomásuk. Mi, itt Izsákon magasművelésű ültetvényeken termesztjük a szőlőt, s amiatt aggódunk, hogy a téli, kora tavaszi hidegek megkárosítják a rügyeket. Észak-Krímben olyan a tél. hogy nemcsak a szőlő rügye, hanem az egész tőke kifagy- hat. ezért ősztől tavaszig fedniük kell. A magasművelésre nem is gondolhatnak ilyen körülmények között. Természetes, hogy közös témánk a nemesítés, a téláll.ó szőlőfajták előállítása. Egy-egy találkozáskor ennek eredményei is szcbakerülnek. A balsikereket sem hallgatjuk el. hiszen tanulni, tapasztalatot gyűjteni abból is lehet. Izsákon elég kevés az évi átlag- csapadék, legfeljebb 500 milliméter. de Dzsankojban csupán 300. és mégis termesztenek szőlőt, sőt kilenc- tíztonnás termésátlagokat érnek el. Igaz, hogy öntözik. Nálunk 200 milliméterrel nagyobb az átlagcsapadék, de biztonságosan csak' hat-hét tonna szőlő termeszthető hektáronként az itteni homoktalajokon. Szovjet partnereinknek viszont a miénknél jobb termőképességű a földjük. — Tapasztaltak valami sajátos módszert )az ültetvények művelésében, növényvédelmében? — Ügy látjuk, hogy á Smaragd Szovhozban hathatósabb a szőlő növényvédelme, pedig csak hathét alkalommal permetezik. Nálunk legalább tizenkétszer kell ahhoz, hogy megóvjuk a termést. Mindebből következik a nemesítés másik iránya, 'az ellenálló, rezisztens fajták előállítása itthon is. A krímiek szovjet gyártmányú szőlőfeldolgozó gépeket használnak, melyek jó hatásfo- kúak, üzembiztosak. Mi is szívesen vásárolnánk, ha a kereskedelem itthon forgalmazná. Anv- nyi bizonyos, hogy a kertészeti gépek tekintetében a mezőgazdaságot kiszolgáló háttéripar a Szovjetunióban sokkal fejlettebb a miénknél. A gépeik megbízhatóan. pontosan működnek. A dzsankoji szovhozban ezt tapasztaltuk. Láttunk olyan vörösbor - erjesztő berendezést — ez is szovjet gyártmány volt —, ami kiváló végterméket adott, és az eszközt tökéletes biztonsággal használhatták szovjet kollégáink. Itt-- hon is elkelne egynéhány ezekből a típusúkból. Sajnos, a testvérvállalati kapcsolatok még nem terjednek ki ezekre a területekre. — Tíz téve Ikezdte el az Izsáki Állami Gazdaság a tankpezsgő előállítását, bár w kísérletek már 1971-ben megkezdődtek. Az ország állami gazdaságai közül éppen az izsáki volt a kezdeményező ebben a termelési ágazatban. Van-e borászat, pezsgőgyártás a Smaragd Szovhozban? — A krími területen vannak szőlőtermesztők, elsődleges feldolgozók,' borászatok és pezsgő- gyártók is. A dzsankoji szovhoz- nak számos olyan bora van. ami pezsgőnek kiválóan alkalmas, de a nagyüzem átadja az odesszai feldolgozónak. Ott válik végtermékké. Nevezetes ital, kétségkívül. Kiss Antal MINDKÉT Szovjet—magyar előnyös gazdasági kapcsolatok Harmincöt év telt el azóta, hogy a Szovjetunió és Magyarország aláírta kereskedelmi és hajózási megállapodását, amely lerakta az országaink közti gazdasági együttműködés szilárd alapjait. A Szovjetunió és Magyarország áruforgalma 1947-ben 30 millió rubel volt, az idén viszont meghaladja a 7 milliárd rubelt. A kölcsönös szállítások volumene időközben több mint 230-szorosára növekedett. A szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokat nemcsak a méretek növekedése jellemzi. Gazdagodik a tartalmuk, ésszerűsödnek a formáik. Mindkét ország arra törekszik, hogy kapcsolataik minden tekintetben kölcsönösen előnyösek legyenek, előmozdítsák a kulcsfontosságú népgazdasági feladatok megoldását. Előtérben a vegyipar és a gépipar így a magyar gazdaság vezető ágazatainak fejlődése szempontjából elsődleges jelentőségű az energiahordozókkal és alapvető nyersanyagokkal való ellátottság. A Szovjetunió jelentős mennyiségben szállít Magyarországnak kőolajai és olajtermékeket, földgázt, vasércet, fűrészárut, gyapotot. A Szovjetunió területén egyébként számos olyan vállalat épült Magyarország közreműködésével, amelyek ilyen árukat szállítanak a magyar félnek. A többi között ilyen a Szövetség gáztávvezeték, az Uszty-Ilimszki Cellulózgyár, a kijembajevi azbesztkombinát, a Vinnyica—Albertirsa áramvezeték. Jól szervezett az együttműködés a vas- és fémkohászat, a vegyipar és a kőolajvegyészet területén. Mindkét ország mezőgazdasága szempontjából nagy jelentőségű a vegyipari termékek kölcsönös exportja, így a Szovjetunió műtrágyát, Magyarország pedig növényvédő vegyszereket szállít. Ezek forgalma az elmúlt ötéves periódushoz képest a jelenlegi ötéves tervben csaknem megkétszereződik. A szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésében mind nagyobb helyet foglal el a késztermékek. elsősorban a gépipari termékek kölcsönös kereskedelme. Űtépítőgépekből. autókból, aviatikái gyártmányokból, traktorokból, mezőgazdasági gépekből Magyarország legnagyobb szállítója a Szovjetunió. A magyar gépipari termékek pedig nagy jelentőségűek egyes szovjet népgazdasági ágazatok fejlődése szempontiából. A hosszú időre szóló nagy szovjet megrendelések biztosítiálT a magyar vállalatok termelőkaoacitásainak lekötését és termékeik tartós eladását, lehetővé teszik a nagyszériás termelést. Nagy volumenű a falusi és városi automata telefonközpontok, az elektronikus számítótechnika és a műszerek, az élelmiszeripari komplex berendezések, az elektrotechnikai, az orvosi berendezések, a Diesel-vonatok, az Ikarus-autóbuszok, a daruk Szovjetunióba irányuló magyar kivitele. Választékbővítés A jó minőségű közfogyasztási cikkek iránt megnyilvánuló egyre növekvő szükséglet kielégítésében, a szovjet és a magyar hazai piacok választékbővítésében fontos helyet foglalnak el az említett áruk kölcsönös szállításai. A magyar vásárlók jól ismerik a szovjet filmfelvevő-, fényképezőgép- és rádió- készülékeket, az elektromos háztartási gépeket, edényeket, hangszereket. A Szovjetunióban állandó keresletnek örvendenek a Magyarországról érkező ruházati készítmények, a lábbelik és a bőrdíszműáru, a bútor, a gyógyszerek és a különféle élelmiszerek. A két ország megfelelő minisztériumai és főhatóságai között tárgyalások folynak magyar szervezetek részvételéről a szovjet könnyű- és élelmiszer- ipari, kereskedelmi, vendéglátóipart üzemek rekonstrukciójában és korszerűsítésében. A szovjet— magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság keretében a szov9 • A novgorodi ELKON termelési gyesülés televízió- képcsöveit Magyarországra exportálják. Az automata gépsorok, ellenőrző műszerek cs néhány automata az ELKON-nál — magyar gyártmány. Képünkön meózzák a képcsöveket. Itt a TUNGSRAM 3 automata gépsora működik. jet és magyar szakemberekből álló munkacsoportok konkrét ajánlásokat készítenek elő az e területen megvalósítandó együttműködés megszervezésére. Hosszú távú program A szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok szempontjából nagy jelentőségű a gyártásszakosítás, és a kooperáció fejlesztéséről 1980 márciusában aláirt szovjet—magyar hosszú távú célprogram az 1990-ig terjedő időszakra. Az együttműködésnek ez a formája különösen eredményes most, amikor mindkét ország a növekedés intenzív tényezőire való gazdasági átállás feladatait oldja meg. E cél elérése érdekében tökéletesíteni kell a népgazdasági arányokat, szükség van egész ágazatok technikai újjáalakítására, nagy termelékenységű gépekkel és berendezésekkel való ellátására. E folyamatok kibontakozásához nagymértékben hozzájárul az ésszerűen megszervezett gyártásszakosltás és kooperáció, beleértve annak nemzetközi formáját is. Ami a Szovjetuniót és Magyarországot illeti, már vannak jó példák az ilyen kapcsolatokra, például a járműiparban, a vegyiparban, a számítógép-gyártásban. A hosszú távú program a szovjet—magyar gazdasági együttműködés további fejlesztésének, az országaink előtt álló népgazdasági feladatok megoldásának fontos eszköze. Jurij Motorin, a Szovjetunió Külkereskedelmi Minisztériuma kereskedelmi hivatalának magyarszakértője APN—KS A XI. ÖTÉVES TERV ÉLMUNKÁSA Béláék megcsinálják! í • Blaskovics Béla bemutatja újítását. Kisfiús mosollyal mutatja legújabb újítását Blaskovics Béla lakatos. Arcomat figyeli, vajon mit mondok majd. Látszik rajta, hogy egy jó szó többet jelent számára minden anyagi elismerésnél. Pedig hát sokszoros újító már. bőven lenne mivel dicsekednie. Ehelyett azonban szerényen magyarázza, hogy csupán az I- tartógerendák összeállítását akarta gyorsabbá, pontosabbá, köny- nyebbé tenni ezzel a készülékkel. Azt már csak utólag tudom meg. hogy a készülék állítható. így "különböző méretű munkadarabok megmunkálására alkalmas, és már hat darab működik belőle a gyáriban. — Úgy tudom, nemcsak újításaival büszkélkedhet, A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa nemrég száz magyar dolgozóval egyetemben a „XI. ötéves terv élmunkása” címmel tüntette ki. — Hát az nagyon váratlanul ért. Megmondom őszintén, meg is voltam hatódva, amikor Budapesten, a SZOT-székházban átvettem a kitüntetést. Aktkor a brigádomra, a Várkonyi György szocialista brigádra gondoltam — amelynek vezetője vagyok —. ezenkívül mindazokra. akiknek a munkája a gyárban hozzájárult a kitüntetésihez. — Mondjon valamit a brigád névadójáról is! — Várkonyi György 1956-ban. az ellenforradalom idején, a budapesti pártszékház védelmében esett el- Megfogadtuk, hogy' tetteihez és nevéhez méltón igyekszünk dolgozni. — A kapott kitüntetés azt bizonyítja, hogy elhatározásukhoz híven dolgoznak. Mégis mivel Járultak hozzá a szovjet ötéves terv sikeréhez? — Ez jóval korábban kezdődött, 1974-ben. amikor a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára raktárcsarnokok szállítására kapott megrendelést a Szovjetuniótól, A mintacsarnok elkészítésével a mi brigádunkat bízták meg. Az én szakmám vasszerkezet-gyártó lakatos volt. azonban hegesztésből is vizsgát tettem és országos minősítést szereztem. A csarnokot olyan ötvözött szerkezeti acél. ból kellett legyártani, ami a mínusz 40—45 fokos hőingadozást is eltűrte. Ennél fogva a technológia is jóval több szaktudást, figyelmet és nem utolsósorban fegyelmezett munkát igényelt. Jó néhány újításra, ésszerűsítő megoldásra volt szükség természetesen ahhoz, hogy sikeres munkát végezhessünk. Ma már elmondhatom, hogy nem volt könnyű dolgunk, sokszor elakadtunk, s törhettük a kobakunkat. Akkor vált szállóigévé a brigádban az a mondás: „Gyerekek, nem azért van a fejünk, hogy le ne csússzon az ingnyak. hanem, hogy gondolkodjunk vele“. Végül is munkánk sikerrel járt. amit bizonyít, hogy sok megrendelést kaptunk és Uszty-llimszk- ben — s szerte a Szovjetunióban másutt is — jól beváltak a Fémmunkás Vállalat csarnokai. —■ Bár közhelynek hangzik, mégis megkérdezem, szereti a szakmáját? — Biztosan .sokan vannak, akik szeretik a foglalkozásukat. Én is örömömet lelem abban, amit csinálok. sőt. minél komplikáltabb a munka, annál jobban érdekel. Nagyon szép feladat volt az IFA magasraktára, ámit NDK megrendelésre készítettünk, nemkülönben a budapesti Skála II. Áruház vasszerkezete, ami a NvugáTí- pályaudvar.ral szemben épül. Jó érzés, hogy nem jön reklamáció munkánkra. Blaskovics Béla lelkesen beszélt a hazai beruházásokra és az export-megrendelésre gyártott Fémmunkás-szerkezetekről s többek között arról, hogy jelenleg is négy hűtőházat készítenek a Szovjetunió részére. Tóth Sándor. a gyári szakszervezeti bizottság titkára az üzem kapujában még annyit mondott el a brigádról, hogy a vállalat vezetői építenek rájuk. A főmérnök szokta mondani, ha új. gondos előkészítést igénylő megrendelés érkezik: Ezt a munkát adjuk ki Béláiknak! Nagy Ottó
