Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-07 / 262. szám

• PETŐFI NÉPE • 1982. november 1. HETI VILÁGHlRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Losonczi Pál Kuvaitban tárgyalt az emírrel és a miniszterel­nökkel. — Grisa Filipov bolgár miniszterelnök Budapesten Lázár György vendége volt. — Indiai—pakisztáni csúcstalálkozó Űj-Del- hiben. — Marokkóban járt Gemajel libanoni államfő. KEDD: Az amerikai kongresszusi és kormányzóválasztásokon Reagan republikánusai a vártnál nagyobb vereséget szenvedtek, az egyes államokban megrendezett népszavazás az atomfegyver befa­gyasztásáért küzdők sikerét hozta. — Franciaországban az árak szabaddá tétele jelentős áremelkedéssel járt. — Személyi változá­sok a román kormányban. SZERDA: Spadolini olasz miniszterelnök tárgyalása Washingtonban. — Becsben 2 és fél milliárd dollár tartozás átütemezéséről jött lét­re megállapodás a lengyel kormány és nyugati bankok között. — Az angol királynő trónbeszédével megkezdődött a londoni parla­ment ülésszaka. CSÜTÖRTÖK: Beiktatták az új, jobbközép színezetű holland kormányt. — Baszk szeparatisták Madridban megölték egy páncélos hadosz­tály parancsnokát, a merénylet politikai provokációnak számít. — Befejeződött Papandreu görög miniszterelnök romániai látogatása. PÉNTEK: Véget ért Párizsban a francia—brit csúcstalálkozó. — Az ENSZ-közgyűlés Falkland-vitájának végén többségi határozattal felszólították Argentínát és Nagy-Britanniát a kérdés tárgyalásos rendezésére. — Olasz források szerint Reagan elnök a gázvezeték­szankciók feloldását tervezi. SZOMBAT: A nyugatnémet Szabad Demokrata Pártból kiváltak új pártot szerveznek, a nyugat-berlini -kongresszus egyébként kis többséggel újraválasztotta Genschert pártelnökké. — A pápa láto­gatása baszkföldön. — A török alkotmány elfogadtatását célzó kampány utolsó napja. — Marokkó összehívta a Biztonsági Taná­csot az izraeli telepítéspolitika elítélése végett. A hét három kérdése: Milyen következményekkel jár Reagan republikánusainak mérsékelt szereplése a választásokon? Politikai nyelven szólva „föld­csuszamlásnak” kellett volna be­következnie, vagyis az ellenzék­ben levő demokratáknak elsöprő győzelmet kellett volna aratniok mind a képviselőháaban, mind a kormányzói tisztségek újraelosz­tásában, és többségre kellett vol­na jutniok a szenátusban is ah­hoz, hogy a választások eredmé­nye módosítsa a Reagan-kor- rnányzat politikáját. Még a „földcsuszamlás” esetén sem bu­kott volna meg. úgy ahogyan a parlamentarizmus európai for­mái természetessé és szükséges­sé tennék ..., de az USA parla­menti gyakorlata nagyon sokban különbözik az európai polgári de­mokráciákétól, ezt mindig számí­tásba kell venni, ha valaki az amerikai választások eredményeit elemzi és következményeiket la­tolgatja. Amerikában minden másképpen van! A teljesen újjáválasztott képvi­selőházién a demokratapárt többsége valamelyest győzött, de hát eddig is ez az ellenzék volt többségben! Viszont akadnak szép számmal olyan reakciós demok­ratapárti honatyák, akik szíve­sen adják. vcksukat Reagan neo- konzervatív intézkedéseire. Cseré­be meg lehetnek köztársaságpár­tiak, .akiknek nem tetszik saját elnökük tevékenysége. Reagan el­nöknek és kormányzatának mind­emellett jobban figyelembe kell venni ezután a képviselcház aka­ratát. (A szenátus republikánus- párti többsége megmaradt, de egyes esetekben itt is tekintélyes az elnök ellenzéke, mely mindkét párt soraiból toborzódik!) • Losonczi Pál hivatalos látogatást tett Kuvaitban. Képünkön: az Elnöki Tanács elnöke Jaber al-Ahmed al-Jaber al-Sabah sejk, kuvaiti emír társaságában. Az, hogy a Fehér Ház a jövő­ben több kompromisszumra kény­szerül, örömmel töltötte el a tő­kés köröket. A New York-i tőzs­de majdnem kéthetes „fekete hétfő” után most ismét rendkí­vül bizakodónak mutatkozott és árfolyam-növekedéssel köszön­tötte Reaganék szerény vereségét, amelyet ezek szerint — győze­lemmel felérőnek minősített! A november 2-i szavazások ér­dekes és fontos eleme volt, hogy kilenc államban népszavazást tartottak arról: befagyassza-a az USA az atomfegyverkezést a “Szovjetunióval együtt? Mindenütt nagy tömegek szavaztak igennel, az államok többségében az igen győzött. S ez, ha nem is kötelezi el a Fehér Házat vagy a Penta­gont, de jói mutatja, hogy az amerikai közvélemény jelentős része elutasítja a fegyverkezési hajszát, bármit mondjon is az el­nök vagy a hadügyminiszter. A hivatalos amerikai külpoli­tikában kevés változás várható >a „félidős” választások után, de a megfigyelők utalnak arra, hogy most egy évig választási nyomás nélkül tevékenykedhet a washing­toni diplomácia, nem kell figye­lembe vennie a különböző érde­keket, legyen szó akár a fegyver­kezési, akár az „Izrael-lobby”-ról. így például egyes hírmagyarázók azt jósolják, hogy Reagan rövi­desen szigorúbb lesz Beginhez. mint volt a választások előtt. Mi fenyegeti a fiatal spanyol demokráciát? A választ nem más, mint a spanyol uralkodó, I. János Károly király fogalmazta meg: „A leg­nagyobb fenyegetés a terrorizmus és a puccsveszély”. A király ki­jelentette. hogy a terrorcselek­mények és a katonai hatalomát­vétel veszélyéről keringő hírek állandó feszültséget teremtenek az országban és megbolygatják a spanyol lakosság normális élet­rendjét. I. János Károly a héten többször is találkozott a még az ország ügyeit intéző Calvo Sote­lo miniszterelnökkel és a válasz­tásokon győztes szocialisták veze. tőjével, Felipe Gonzálesszel. A hét elején újabb katonai ösz- szeesküvést lepleztek le Barcelo­nában. A tervezett lázadási kí­sérlet állítólag csak a katalán vi­dékre korlátozódott volna. A hét második felében egy véres me­rénylet csak fokozta az izgalmat, a rendkívüli nyugtalanságot: a fővárosban a királyi palota köz­vetlen közelében megölték Victor Lago Roman altábornagyot, a Madrid mellett állomásozó páncé­los hadosztály parancsnokát. Az ismeretlen tettesek állítólag a baszk szeparatisták szervezeté­hez tartalak. A merénylet hát­terét homályossá teszi, hogy a meggyilkolt altábornagy annak a hadosztálynak volt a parancs­noka, amelynek tisztikarában a tavalyi februári államcsíny-kísér­let és a nemrég leleplezett újabb katonai lázadás tervében részt vett több tiszt is szolgált. A merénylet befelhőzte a pá­> Az NSZK- ban sorozatos tüntetéseket rendeztek a Kohl-kor- mány tervezett gazdaság­politikai intézkedései ellen. Képünkön: felvonulók tömege Stuttgart városában. (Fotó: AP — MTI — KS) pai látogatást is: II. János Pál pápa egyik beszédében nyomban állást foglalt és kijelentette, hogy „az erőszak nem lehet semmifé­le probléma megoldásának a mód­ja”. A Spanyolországban állandó­sulni látszó politikai nyugtalan­ság eloszlatását a dolgozó töme­gek attól várják, hogy heteken belül átveszi a kormányzást a választásokon győztes szocialista párt és vezetője, a népszerű Gon- zález. Most kormányalakítási tár­gyalásait folytatja a PSOE veze­tője, kijelentése szerint nem csu­pán pártjának tagjaiból választja munkatársait az új madridi ka­binetben. Mi a jelentősége az indiai—pakisztáni csúcstalálkozónak ? Talán nem fölösleges emlékez­tetni arra, hogy Pakisztán — mes­terséges állam: jövőre lesz 50 éve, hogy Londonban tanuló mo­hamedán diákok tervezetet dol­goztak ki az önálló indiai moha­medán állam megteremtésére;óez az állam Pandzsábból, Kasmírból és Szindből áll, a kezdőbetűk alapján nevezték el Pakisztán­nak ... A 35 esztendővel ezelőtt India lakosságának vallás szerin­ti kettéosztása alapján létre is jött Pakisztán, két. egymástól 1500 kilométer távolságra fekvő részből, Kelet- és Nyugat-Pakisz- tánból, s ez lett a világ legna­gyobb mohamedán állama! Az már a legújabb időszak történel­méhez tartozik, hogy Kelet-Pa- kisztán kivált ebből a furcsa ál­lamképződményből és Banglades néven önálló. államot alapított. Még mindig történelem: Kas­mír északi és nyugati részeinek birtokáért többször is háborút in­dítottak indiaiak és pakisztániak, legutoljára 1971-ben. (Az össze­sen három indiai—pakisztáni „há­ború” befejezésében mindig sze­repe volt a szovjet diplomáciá­nak, különösen emlékezetes volt az 1986-os taskenti siker!) Tíz év után most újra indiai földre lépett egy pakisztáni ál­lamfő. Ziaul Hak délkelet-ázsiai körútja elején rövid időre meg­állt Új-Delhiben, ahol Indira Gandhi miniszterelnök-asszony fogadta. A találkozó ténye ön­magában is nagy jelentőségű, hi­szen a két ország közötti bizal­matlanság még oly csekély mér­tékű csökkentése nyomán is alábbhagyhat a feszültség az ázsiai földrésznek ebberf a tér­ségében. De nemcsak kézfogás volt, hanem több is történt: az indiai—pakisztáni együttműkö­dés elősegítésére közös bizottságot alakítottak. Derűlátásra adhat okot ez az esemény, ám a fél év­százados ellentétek óvatosságra késztetnek a véleményalkotás­ban. Pálfy József Üdvözlő távirat A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 65. évfordulója alkalmá­ból Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke táviratban üdvö­zölte, és jókívánságait fejezte ki egész népünk nevében a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának, és a testvéri szov­jet népnek. Levél a testvérmegyébe V. SZ. MAKARENKO első titkár elvtársnak, UKP Krím területi Bizottsága I. G. BAHTYIN elnök elvtársnak Krím területi tanács SZIMFEROPOL Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, valamint a Megyei Tanács nevében üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küld­jük Önöknek, és személyükben a Krím területi Pártbizottságnak és Ta­nácsnak, szovjet testvérmegyénk minden kommunistájának, dolgozó­jának. A nemzetközi munkásmozgalom, a haladó emberiség a történelem első győztes szocialista forradalmát ünnepli november 7-én. Az azóta eltelt hat és fél évtizedben a világban bekövetkezett változások elvá­laszthatatlanok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi je­lentőségű győzelmétől, a Szovjetunió létezésétől, és dinamikus fejlődé­sétől. a nemzetközi békéért és biztonságért, a társadalmi haladásért vívott harctól. A Szovjetunió kiemelkedő sikerei a gazdasági építőmun­kában, a tudomány és a kultúra felvirágoztatásában méltán vívták ki a haladó emberiség elismerését és rokonszenvét. Munkánk nélkülözhetetlen erőforrása a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátsága és együttműködése, amely során több mint két évtizede szoros kapcsolat bontakozott ki a Krím terület és Bács-Kiskun megye között. Ez a már történelminek is nevezhető testvéri baráti kézfogás kiterjedt az élet szinte valamennyi területére. Pártbizottságaink, gazdaságaink, intézményeink méltán ápolják, és eredményesen segítik a megyéink között kialakult együttműködése­ket. E jelentős évfordulón a megyei pártbizottság, a tanács, a megye dol­gozói, kommunistái nevében szívből köszöntjük a Krím terület kom­munistáit, egész lakosságát. Kívánjuk, hogy újabb eredményeket érjer nek el munkájukban, történelmi céljaik valóra váltásában, a kommu­nista társadalom építésében, a béke megőrzésében, szovjet testvérme­gyénk további fejlődésében. Éljen a Nagy Október forradalmi szelleme! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja! Éljen a Szovjetunió, a testvérmegyénk barátsága! Elvtársi üdvözlettel: ROMANY PÁL a Magyar Szocialista Munkáspárt DR. GAJDÓCS1 ISTVÁN Bács-Kiskun megyei Bizottságának a Bács-Kiskun megyei Tanács első titkára elnöke MAGYAR FELSZÓLALÁSOK AZ ENSZ-BEN A délkelet-ázsiai kérdés Az ENSZ közgyűlése 37. ülés­szakának plenáris ülésén a dél­kelet-ázsiai békével, stabilitással es együttműködéssel kapcsoiatos napirendi pont vitájában* felszó­lalt Nagy János külügyi állam­titkár, aki rámutatott arra, hogy e térség problémáinak megoldat­lansága károsan hat az ottani országok kapcsolatainak fejlődé­sére. Méltatta azokat az indo­kínai kezdeményezéseket, és leg­utóbbi javaslatokat, amelyek a világ e részében elhelyezkedő ál­lamok egymás közötti viszonyá­nak normalizálására irányulnak. Hangoztatta, hogy az ENSZ csak oly módon tudja betölteni az őt megillető szerepét, amennyiben helyreállítják a Kambodzsai Népköztársaság törvényes képvi­seletét a világszervezetben, és ha az ENSZ ilyen irányú tevékeny­kedésében a térség leginkább érintett államai is részt vesz­nek. Nagy János síkraszállt az in­dokínai és az ASEAN-országok között megindult konstruktív pár­beszéd folytatásáért, amelynek a fennálló realitások alapján, a térség egészének problémáit kell érintenie. Megállapította, hogy Vietnam. Laosz és a Kambod­zsai Népközítár-saság javaslatai erre irányulnak. Végezetül kife­jezte hazánk készségét, hogy le­hetőségeihez mérten hozzájárul­jon a délkelet-ázsiai béke és stabilitás előmozdításához. 1 Az lENSZ-közgyülés különle­ges politikai bizottságának a vi­lágűr békés felhasználásával fog­lalkozó vitájában pénteken fel­szólalt dr. Somogyi Ferenc, a magyar küldöttség tagja. A ma­gyar küldött sürgős feladatnak mondotta annak megakadályo­zását, hogy a fegyverkezési haj­sza kiterjedjen a világűrre. Az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakának keretében pén,te­ken rendkívüli ülést tartottak a Dél-Aírika elleni szankciók tá­mogatására meghirdetett nem­zetközi év alkalmából. Az emberiség elleni bűntett­nek nevezte felszólalásában a pretoriai aparthbid-rendszert Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár, s méltatta a dél-afrikai szabad- sáeharcosok küzdelmét. Holtai Imre, az ülésszak elnö­ke hangoztatta, hogy átfogó és kötelező érvényű szankciók el­fogadására van szükség ahhoz, hogy véget lehessen vetni a dél- afrikai fajüldöző rezsim ural­mának. Kitüntetések november 7. alkalmából A Magyar Kornmunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bizottsága a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 65. évfordulója alkalmá­ból az ifjúság nevelésében hosz- szú időn keresztül végzett ki­emelkedő munkájáért. IFJÚSÁ­GÉRT ÉRDEMÉREM kitüntetést adományozott Látók Edének, a keceli Nagyközségi Tanács elnö­kének és Gloviák Józsefnek, az Izsáki Állami Gazdaság kerület­vezetőjének. A KISZ Központi Bizottsága az ifjúsági szövetségben kifejtett ki­magasló tevékenységéért KISZ- ÉRDEMÉREM kitüntetésben ré­szesítette Bata Zsuzsannát, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának titkárát, Krausz Fe­rencet, a kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat raktárvezetőjét, Lipták Jánost, a tataházi Petőfi Tsz agroncmusát. Pintér Imrét, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság párttitkárát. Rigó Lászlót, a FÉ" KON kalocsai gyáregysége főmér­nökét. Szemkeő Pétert, az MSZMP Kiskőrös városi-járási Bizottsága munkatársát. Takács Istvánt, a DUTÉP művezetőjét. Tóth Jánost, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Mgtsz autószerelő­jét A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából az úttö­rőmozgalomban végzett magas színvonalú munkájáért ÜTTö- RÖVEZETŐ ÉRDEMÉREM ki­tüntetésben részesítette Héjjá Istvánnét, a kiskunfélegyházi Mó­ra Ferenc Általános Iskola taná­rát, Kádasi Lászlót, a kecskemé­ti Béke téri Általános Iskola igazgatóját. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága KIVÁLÓ IFJÜS • VEZETŐ kitüntetést adományo­zott Bak Juliannának, kalocsai járási úttörőelnöknek. Berekai Istvánnak, a Konfekcióipari Vál­lalat csoportvezetőjének, Csáki Ferencnek, a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság előadójának, Cse­reklet Lászlónak, a kunszentmik- lcsí TEMAFORG Vállalat elő­adójának, Csókás Ferencnek, a Kecskeméti Konzervgyár gépsze­relőjének. Csordás Istvánnak, a katymári Egyetértés Mgtsz állat- tenyésztőjének, Hajdú Antalné- nak, a kunszentmiklósi TEMA­FORG Vállalat segédművezető­jének, Kerekes Katalin kiskunha­lasi városi-járási úttörőelnök­nek. Kerényi Bélának, a Bácsal­mási Állami Gazdaság ágazatve- zető-helyettesének, Készéi János- nénak, a bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet belső ellenőrének, Korcsog Tibornak, a KSH— SZÜV Kecskeméti Számítóköz­pontja számítógép-műszerészé­nek, Kovács Imrének, a kalocsai AFIT X, sz. Vállalat meósának, Lecza Erzsébetnek, az MMG—AM Vezérléstedhnikai Gyára műveze­tőjének, Lukácsné Darányi Erzsé­betnek, a KISZ Kiskunhalas vá­rosi-járási Bizottsága volt ügyin: tézőjének. Márki Gyulának, az Izsáki Állami Gazdaság hegesztő­jének, Nagy Ilonának, a. KISZ Kiskőrös városi-járási Bizottsága munkatársának. Nagy Jánosné- nak, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága Vágó Béla Vezetőkép­ző Iskola volt ügyintézőjének, Pálfi Ildikónak, a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága Vágó Béla Vezetőképző Iskola tanárá­nak, Reiger Lászlónak, a DUTÉP üzemvezetőjének. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége az úttörő- mozgalomban végzett munkájáért KIVÁLÓ ÚTTÖRŐ VEZETŐ ki­tüntetésben részesítette: Borosné Varga Zsuzsanna, Kecskemét já­rási volt úttörőelnököt. Förgeteg Józsefet, a kiskunfélegyházi Baj- csy-Zsilinszky Általános Iskola tanárát. Haszilló Ferencet, a ke­celi általános iskola tanárát. A városok otthonok legyenek... MINDEN ESZTENDŐBEN megemlékeznek a vá­rosrendezési és urbanisztikai világnapról. Carlos Maria della Pariéra argentin mérnök gondolata volt ez, aki felismerte, hogy milyen nagy jelentő­sége van a városiasodási folyamatnak az emberiség életében, s milyen szerepet játszik az egészséges élet szempontjából a városrendezés. Mert nem mindegy, hogy milyen irányt követ a városépítés, hogy zsúfolt, egészségtelen, napfény nélküli belvárosok jönnek-e létre, vagy terekkel, zöld foltokkal, parkokkal, kertekkel körülvett egész­séges városnegyedek létesülnek sok-sok játszótér­rel és kikapcsolódási lehetőséggel,. Ez utóbbi „em­berszabásúbb” környezetre feltétlenül szükség van. különben könnyen megbomolíTat az ökológiai egyensúly. A hibák elkerülése végett került a figyelem kö­zéppontjába az utóbbi esztendőkben az urbanisz­tika, amely arra keresi a legmegfelelőbb választ, hogy merre kell haladnia a jövő városépítésének? Milyen elvek érvényesüljenek? A CIAM Athén Chartájának megfogalmazása szerint egységes sza­bályt nem lehet erre felállítani, mert minden or­szágban más és más elképzelés valósulhat meg; ahány város, annyi megoldás lehetséges. MILYEN IRÁNYBAN halad hazánkban a város- rendezés? Azt a legfontosabb célkitűzést követi, hogy megszűnjön a zsúfoltság érzete, hogy több le­gyen a levegő, nagyobb a zöldterület, egyszóval, hogy lakhatóbbá, emberibbé váljanak városaink. A városrendezési és urbanisztikai világnapon minden esztendőben kiosztják hazánkban a HILD-emlék­érmeket. Azok kapják ezt. akik munkájuk során nem feledkeznek meg arról, hogy a város ne csak lakást adjon, ne csak tetőt biztosítson a fejünk fölé, de váljék igazi otthonná is. Nagy és szép feladat életet és melegséget vinni a szürkeségbe, megbontani falak zártságát, fellazí­tani negyedeket, tereket; hangulatot varázsolni az egyhangúságba. AZ ILYEN OTTHONOSSÁG jegyeit viseli magán hazánkban sok város történelrrii negyede, így pél­dának említhetnénk Sopront, Salgótarjánt. Szom­bathelyt, Zalaegerszeget, Mátészalkát. Nagykanizsát és sorolni lehetne hosszan azokat a városokat, ame­lyek átformálásáért, otthonosabbá tételéért a város- rendezést irányítók HILD-érmet kaptak. Arra is bizonyítékot szolgáltának munkájukkal a kitüntetett városrendezők, hogy betonelemekből, előre gyártott panelekből nemcsak sivár lakótele­peket lehet építeni, tjanem egy kis törődéssel, szép­érzékkel olyan tájba illő környezetet lehet teremte­ni, ahol az emberek otthon érzik magukat. A másik nagy jelentősége a városrendezésnek, hogy nem hagyja sorsára ~a régi értékes épülete­ket, megfiatalítja a megöregedett városnegyedeket, és felfrissíti a történelmi épületegyütteseket. "Visz- szavarázsolja a múltat a maga ragyogó, eredeti épí­tészeti valóságába, de az épület környezetét már a mához idomítja. NOVEMBER 8-AN ÜNNEPLIK hazánkban is a városrendezési és urbanisztikai világnapot, ekkor osztják ki a HILD-érmeket, amelyek azt bizonyít­ják, hogy újabb magyar városok váltak ezrek és ezrek igazi otthonává. (i. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents