Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-07 / 262. szám
r r r c c r c frcfttfciitftf Czinke Ferenc rajza Arcok, emberek, helytállás Mai lapszámunk cikkeit ezzel a három szóval lehet leginkább jellemezni. Arcokat, érdekes emberi sorsokat villantanak tel, s a munka, a helytállás örömeiről, gondjairól és a barátság szép tényeiről vallanak tanulságosan. HARMINCHÉT ÉV BÉKÉS ÉGBOLT ALATT /— ez a címe annak az írásnak, amely Ljubov Zaharovna szovjet katonalány sorsát e> kecskeméti ismerőseivel való sikeres kapcsolatfel' vételének történetét eleveníti lel. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKÉBEN MUNKÁLKODUNK. Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára a népfront-mozgalom eredményeiről. sikereiről ad képet a vele készített interjúban. MÁSFÉL ÉVTIZEDE AZ ÉLET SŰRŰJÉBEN végzi áldásos tevékenysé* gét Csői iák Lajos, orgová- nyi körzeti orvos. A riporter erről a kevésbe ismert nehéz munkáról készített riportot. (A fenti írások lapunk 3. oldalún találhatók.) A XI. ÖTÉVES TERV ÉLMUNKASA címmel mutatjuk be a kecskeméti Fémmunkás Vállalat brigádvezetőjét, Blaskovics Béla lakatost, aki több magyar munkással együtt ebben a szovjet kitüntetésben részesült. Mint ismeretes, a vállalat az Uszty-Ilimszk-i cellulózgvárhoz szállított épületszerkezeteket. • Blaskovics Béla A MATHiASZ-DiJAS BENEI SÁNDOR ismert személyisége Kecskemét és a megye közéletének. A már nyugdíjban levő borászati szakember, mint megyei tanácstag, ma is sokat tesz szőkébb pátriája előrehaladásáért. öt mutatja be az újságíró. IZSÁK—DZSANKOJ nagy távolságra van egymástól, mégis kialakultak a rendszeres jó kapcsolatok két szőlőtermesztő • gazdaság között. (A fenti témáhTól szóló cikkeink lapunk 4. oldalán olvashatók.) IRODALMI ÉS MŰVELŐDÉSI oldalunkon a Lenin egy napjáról szóló írást, krími költők verseit, Csoó- ri Sándor regényrészletét és Falu Tamás Leningrád- ról írt költeményét közöljük. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE IXXXVII. évf. 282. szám Ára: 1,40 Ft 1982. november 7., vasárnap AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A szocializmus és a béke javára Benke Valériának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából elhangzott ünnepi beszéde orszaknyitó történelmi fordulóról — 1917. októberének Lenin vezette nagy forradalmáról — emlékezünk meg. Vele, általa kezdődött el a szocialista eszme valósággá válásának hosszú folyamata. Azóta a Szovjetunió — történelmileg villanásnyi idő alatt — az elmaradott cári Oroszország helyén hatalmas ipart, nagyüzemi mezőgazdaságot teremtett, világraszóló tudományos eredményeket produkált. százmilliókat emelt fel a mélyből emberi életre, seregnyi vezetőt, magasan képzett szakember- és tudósgárdát nevelt fel a dolgozók soraiból. A történelemben egyedülálló módon oldatta meg a szocia'ista állam azt a feladatot. hogy szélsőségesen különböző társadalmi-gazdasági fejlettségi fokon álló népek, nemzetek és népcsoportok számára nemcsak jogegyenlőséget biztosított, hanem tényleges esélyt és konkrét feltételeket teremtett a példátlan méretű egyenlőtlenségek felszámolására. Nincs még egy olyan ország a világon, ahol akkora utat tettek volna meg népcsoportok a nemzetté válás útján, nemzetek a‘kiegyenlítődés felé, mint a most hatvan esztendeié megalakult Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében. úlyos áldozatok árán tette országát a szovjet nép nemcsak a saját hazájává, hanem a világ forradalmi erőinek támaszává, a mindenféle elnyomás ellen küzdők reménységévé is. Gondoljunk a sok szenvedésre, az intervenció és a polgárháború okozta pusztulásra, véráldozatra; a húszas és a harmincas évek viszonylag békés időszakára, amikor ezernyi lemondással, sokszor éhezve és nyomorúságot vállalva, egyszerre kellett építeni és fegyverben állni. Gondoljunk a második világháború húszmillió szovjet halottjára, a romhalmazzá változtatott európai szovjetföldre'. És emlékezzünk a hidegháború éveire, amikor a fasizmus felett aratott győzelme után volt'szövetségesei ellene fordultak, és politikai, gazdasági nyomással akadályozták, újabb háborús fenyegetéssel nehezítették az ezer sebből vérző Szovjetunió talpraállását. Az első küzdelem azért folyt, hogy a munkásforradalomnak ez a bázisa, a népi hatalom egy országban fennmaradjon. A második világháború tétje az volt, hogy Európában és Ázsiában népek, nemzetek szabaduljanak meg a fasizmus uralmától. A mostani harc, amely a világuralomra törő, s ezért egy nukleáris háború kockázatát is felidéző imperialista erők ellen folyik, már az egész emberiség létét érinti. Nehéz és szövevényes, visszaesésektől és kudarcoktól sem mentes, mégis előrehaladó történelmi folyamat az, amelynek során kialakult a szocialista világrendszer, összeomlott az imperializmus gyarmati rendszere, terebélyesedett a nemzetközi munkásmozgalom, erősödtek a kommunista pártok és más baloldali mozgalmak; napjainkban is szélesedik a harc a nagy monopóliumok korlátozásáért, a fegyverkezés ellen; sokszínűvé és tömegessé válik a békemozgalom. Á Szovjetuniónak döntő része volt /l atiban, hogy a hidegháború nehéz évei után Európában megkezdődött az enyhülés. A békés egymás mellett élés gondolatát ma már nemcsak marxisták képviselik, hanem különböző eszmeáramlatok jegyében küzdő más haladó erők is, közöttük több szocialista párt vezetői és más realista polgári politikusok. Veszélyes feszültségekkel teli a mai világ, nyugtalanság tölti el az embereket, terjed a félelem a jövőtői. Ami a legtöbb aggodalmat okozza: az Egyesült Államok kormányában azok az erők jutottak döntő szóhoz, amelyek megkísérlik a világ fejlődését megállítani, sőt, visszafordítani. Elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok ellen támadnak, mert nekik tulajdonítják a népek politikai és gazdasági önrendelkezésre irányuló törekvéseit. Támadásba lendültek az enyhülés ellen: felújították, ismét alkalmazni próbálják a 30—35 évvel ezelőtti hidegháborús módszereket, a gazdasági megtorlás és megszorítások eszközeit, a pénzügyi és kereskedelmi korlátozásokat, a politikai és a kulturális kapcsolatok szűkítését. Emlékezzünk csak: ez a próbálkozás egyszer már kudarcot vallott, noha a Szovjetunió gazdasági és katonai ereje akkor lényegesen kisebb volt. a béke és haladás erőinek helyzete nehezebb. Most sem várhat e kísérletre más, mint kudarc. A mai Szovjetunió sokszorosan nagyobb gazdasági erőt képvisel, katonai tekintetben erőegyensúlyt ért el. A szocialista országok szerepe és súlya a nemzetközi politikai életben — mindert Belső problémájuk ellenére — lényegesen nagyobb, mint harminc éve volt. Az enyhülés pozitív tapasztalatai megnövelték azok számát a tőkés országokban is, akik hívei a normális nemzetközi kapcsolatöichak. Ma minden a béke megőrzésén múlik. Ettől függ a társadalmi haladás, a szocializmus ügye, az emberiség világproblémáinak megoldása. A Szovjetunió ismételten komoly javaslatokat tesz a fegyverzet csökkentésére, sőt kezdeményező lépéseket is — amilyen például az atomütőerő elsőkénti használatáról való lemondás —, de egy dologban nem hagy kétséget: nem engedi az erő- egyensúlyt megbontani. Viszont azt kívánja — saját gazdasági érdekei, a nép szükségleteinek jobb kielégítése végett —, hogy az egyensúly a fegyverzet minél alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Az segíti a békés viszonyok jövőjét, aki a politikai kapcsolatok fenntartása mellett van, a hátrányos gazdasági megkülönböztetések megszüntetését és az egyenjogúságon alapuló együttműködést mozdítja elő. Erre törekszik a szocialista országok sorában a Magyar Népköztársaság is. Ezért igyekszünk a mostani feszültebb helyzetben is a kontaktusokat fenntartani, sőt, ahol lehet, szélesíteni. Az amerikai vezetők fellépései a kialakult politikai kapcsolatok lerombolására irányulnak; az erőfölény megszerzését kormányprogrammá tették, a háborús fenyegetést párosítják más országok bel- ügyeibe való beavatkozással. Mindezek elfogadtatására kenetteljes szólamokat ismételgetnek szabadságról, demokráciáról, ősi nemzeti és családi erények védelméről. ilágszerte sokan vannak — talán éppen a modern „tudatipar” hatására —, akik áldozatul esnek ezeknek a szépen hangzó, de megtévesztő szólamoknak. A szocialista országokban is akadnak emberek — köztük jóhiszeműek is —, akiket fel lehet használni a frontok összekeverésére. Saját belső problémáinkat magunk akarjuk megoldani, mert — ahogyan minden más nép is — csak mi tudjuk megoldani azokat, szocialista társadalmi elveinknek megfelelően. Csodadoktorkodással. légvárak építésével nem lehet egycsapásra hatályon kívül helyezni az előrehaladásunkat nehezítő körülményeket. Csak a realitások számbavételével, összefogott alkotó m.unkával érhetjük el, hogy — az eddigiekénél többet teljesítve — álljuk a következő évek próbáját. Ennek megfelelő módszereket kell keresnünk az előttünk álló gazdasági-társadalmi feladatok megoldására. Hazánknak tehát nagy szüksége van arra, hogy minden gondolkodó fő: fiatal és idős, munkás és értelmiségi, mezőgazdaságban dolgozó vagy szellemi alkotómunkát végző ember kivegye a részét a problémák megoldásából. Ezért kell fejlesztenünk a szocialista demokrácia intézményeit, á közéletieket és a munkahelyieket egyaránt. Politikánk megfelel ezeknek a követelményeknek. Van programunk a nehézségek leküzdésére és a továbbhaladásra is. A párt iránt bizalom, az emberekben cselekvési készség van. Lehetőséget kell adni arra, hogy ez a köz javát és saját boldogulásukat szolgáló tettekben érvényesüljön. Ügy akarjuk alakítani a munkaviszonyokat, közéletünk intézményeit, a társadalmi légkört és közfelfogást, hogy a dolgozók a sajátjukban érezzék magukat a munkahelyükön, a családok otthon legyenek a lakóhelyükön, a hasznos tettekre kész emberek pedig érezhessék: fontos tényezők a közéletben. add szóljak végül arról, ami elválaszthatatlanul hozzátartozik ennek az ünnepnek a tartalmához, egész életünk, munkánk, nemzetünknek a világban elfoglalt helye szempontjaiból: a szovjet—magyar kapcsolatokról. Nemcsak a forradalmi múlt és az igaz, őszinte érzelmek szálai fűznek össze minket: barátságunk elvi alapokon nyugszik. Tartóssá, szilárddá az eszmék, a célok és az érdekek azonossága teszi sokoldalú kapcsolatainkat. A Szovjetunió, a szocialista országok összefogott ereje, annak két intézménye, a KGST és a Varsói Szerződés jelenti ma is biztonságos és független szocialista fejlődésünk legfőbb támaszát. Az ünnep alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar kommunisták, szocializmust építő dolgozó népünk nevében tisztelettel köszöntőm a baráti Szovjetunió Kommunista Pártját, Legfelsőbb Tanácsát és kormányát, meleg üdvözlettel a testvéri szovjet népet. Szívből kívánjuk, hogy továbbhaladva Október útján, érjenek el újabb kimagasló eredményeket a szocializmus és a béke javára. Koszorúzási ünnepségek A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából koszo- rúzási ünnepséget tartottak szombaton Budapesten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Talapzatán elhelyezték a kegyelet és a hála koszorúit a párt- és tanácsi vezetők, a társadalmi tömegszervezetek, a fegyveres testületek, a kerületi üzemek, vállalatok, intézmények dolgozóinak küldöttei, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport képviselői. ' Bács-Kiskun megye városaiban, falvaiban is lerótták kegyeletüket a szovjet hősök emlékművénél a települések lakói. A megyeszékhelyen a Lenin-szo- bornál. a Szabadság téri emlékműnél és a szovjet hősi síroknál koszorúztak a társadalmi és tömegszervezetek, vállalatok, intézmények képviselői, A kecskeméti Lenin téren rendezett ünnepségen a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Romany Pál első titkár és Terhe Dezső titkár helyezte el az MS2MP megyei bizottságának koszorúját a szobor talapzatára. A Bács- Kiskun megyei Tanács képviseletében dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök, Tokai László általános elnökhelyettes, a megye társadalmi és tömegszervezeteinek, a Fémmunkás Vállalat MSZBT-tagcsoportjának képviseletében Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára, Némedi Sándor, az SZMT titkára, Gráner Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Vázsonyi Miklós, a Fémmunkás dolgozója koszorúzta meg az Októberi Forradalom vezérének kecskeméti szobrát. A fegyveres erők és testületek koszorúját Decsov Zoltán alezredes, helyőrségparancsnok, dr. Fehér Géza rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Cserháti Lászlói a munkásőrség megyei parancsnoka helyezte el a Lenin-szobor talapzatára. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjel alakulatok képviseletében Igor Gena- gyijevics Balasov gár'daezredes és Alekszandr Dmitrijevics Tyelbuhoi gárdaalezredes koszorúzta meg a Lenin- szobrot. Ezután a vállalatok, üzemek, intézmények dolgozóinak küldöttségei, a; iskolák képviselői helyezték el a meg emlékezés virágait, koszorúit a szoboi talapzatára. • Romany Pál megyei első titkár, Terbe Dezső megyei titkár elhelyezi az MSZMP megyei pártbizottságának koszorúját.
