Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-30 / 281. szám
I 9 PETŐFI NÉPE • 1982. november 30. CSELEKVŐ HÉTKÖZNAPOK Az igazgató tekintélye Az igazgató önkritikát gyakorolt. Fölállt a párttaggyűlésen és azt mondta: ,,Elvtárjak, tévedtem!” Ez néhány héttel azután történt, hogy egy este váratlanul beállított az üzembe. Amit ott látott, az nagyon elkeserítette, s egyszersmind felbőszítette. Az éjszakás műszakba beosztottak közül ugyanis jó néhá- nyan nem dolgoztak: üldögéltek, sőt egyesek a textil'hal- mokra dőltek le pihenni. Az igazgató — aki általában sokkal kevesebb időt töltött az íróasztal mellett, mint az üzemben — ezúttal talán alaposan körül sem nézett, úgy felháborította, amit belépte- kor tapasztalt. Haragja másnapra sem csillapodott: kérette a főkönyvelőt, és utasítást adott a megtermelt mennyiség után járó prémium csökkentésére. Ügy vélte: ha a munkásnök ennyire ráérnek, bizonyára túl vannak fizetve. Valójában azonban nem ez volt a helyzet. A munkásnök többsége becsületesen dolgozott azelőtt is, azután is, és őket bizony hátrányosan érintette az mtézKeues. Keserűen tapasztalták, nogy a fizetési borítékjuk több száz forinttal vékonyabb a megszokottnál. Es mivel többségükben tisztességesen megdolgoztak a korábbi nagyobb összegért is, igazságtalannak érezték a „büntetést". A téma a pártszemináriumon került terítékre. Erre az üzemre (sok másik üzemre is) az őszinte légkör a jellemző: nincsenek ..tabuk”, különösen a partoktatáson nincsenek. A szemináriumi hallgató munkásnők szenvedélyesen védték igazukat, érvelésük olyannyira meggyőző volt, hogy a párt- oktatás vezetője — az igazgató egyik közeli munkatársa — a foglalkozás után azonnal bekopogtatott az első számú vezetőhöz. Az igazgató szemlátomást meghökkent a beszámolót hallgatva. „Csakugyan melléfogtam volna?” — töprengett. Ám egy perccel később már vette a telefont, és hívatta a számviteli osztály vezetőjét. 'Együtt vették azután szemügyre az érintett dolgozók bérnyilvántartó kartonjait, amelyekről kiderült: jelentős ősz- szeggel vittek kevesebbet haza átlagosan a munkásnők, mint korábban. Az igazgató azon nyomban visszavonta a mennyiségi prémium csökkentésére kiadott intézkedését, amely — utólag belátta — nem csak a vétkeseket sújtotta. Gondoskodott róla. hogy a tisztességesen dolgozó munkásnők visszamenőlegesen kárpótlásban részesüljenek. Persze, nem felejtette ő el azt az éjszakát, a munkaidő alatt lazsálókat. De rájött, gyorsan meghozott döntése nem volt elég alapos: másként, másfajta intézkedésekkel kell jobb belátásra bírni a fegyelmezetlenkedőket, s feltétlenül úgy, hogy a becsületesen dolgozó többséget indokolatlan sérelem ne érje. Ezek után kért szót a taggyűlésen az igazgató, aki üzemen belül és kívül nagy köz- tiszteletnek örvend. Úgy mondják, azóta még csak nőtt a tekintélye. Sitkéi Béla Üj termékek, alkalmazkodás a piachoz A piac változásaihoz való rugalmas alkalmazkodás előreláthatóan meghozza az eredményét: a hazai pamutipar legnagyobb vállalata, a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat várhatóan teljesíti idei exporttervót. Ez elsősorban a rugalmas piacátaiakí- tó munkának az eredménye, amelyet az év során — a külkereskedelmi partnereikkel közösen — hajtottak végre. A prognózisokkal ellentétben nem következett be a textilpiac élénkülése, tartósnak bizonyult a dekonjunktúra. Ezért a korábbi, főként nyugat-európai piacaikon elsősorban pozícióik megőrzésére törekedtek, míg a fejlődő országokkal — több afrikai országgal is — kereskedeLmi kapcsolataik szélesítésén fáradoztak. Ennek megfelelően változtattak kínálatuk összetételén. Több olyan termék gyártását is megszüntették, amelyek hasonló, könnyebb termékekkel helyettesíthetők. Csökkentették a nyersszövetek típusainak számát, a választékot inkább a különböző kikészítési eljárások alkalmazásával bővítették. Ez a megrendelők igényeinek gyorsabb kielégítését segítette elő, s egyúttal javította a termékek előállításának gazdaságosságát. Ugyanakkor több új termékkel is megjelentek a piacon. A nem rubelelszámolású piacokon a vállalat a tavalyihoz hasonló értékű exportot teljesít. A szocialista országokba tervezett kivitelt pedig túlteljesítik. Nem hagyták ugyanis kihasználatlanul az ebben rejlő exportbővítő lehetőségeket sem. A tervezettnél mintegy 150 millió forinttal nagyobb értékű árut szállítottak, több pamut és pamut—poliészter alapanyagú ing- és ágynemű- anyagot, és hurkolt kelmét gyártottak a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK megrendelésére. AMERIKÁBÓL IS KAPTAK MEGRENDELÉST A kunszállási száraztészta sikere RUGALMAS ALKALMAZKODÁSSAL CÉLBA ÉRÜNK A nagyüzem és a háztáji gazdaságok új kapcsolatát alakították ki a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben. Vemhes kocákat adnak ki a tagoknak továbbtcnyésztésre. A jószágokat a gazda megvásárolja, a szaporulatot pedig a közös veszi meg tőle, a szerződésben meghatározott áron. A sertés tehát a gazda tulajdonába kerül, a tartással járó összes kockázatot ő viseli, érdeke, hogy az állategészségügy előírásait betartsa, gondosan nevelje a jószágokat a legjobb eredményeket érje el. Kiss Károly háztáji brigádvezető szerint a vártnál jóval nagyobb az érdeklődés. Eddig 284 kocát vettek és 150 saját jószággal léptek a vállalkozásba. Egy-egy család átlagosan 3—6 anyadisznót tart. A brigádvezető így tájékoztat: — A közös sokféleképpen támogatja a kisgazdaságokat. Ha a vállalkozó — nevezhetjük így — ólat akar építeni, és felmutatja az épületre vonatkozó műszaki rajzot, feltüntetve a kiadás várható végösszegét, a vezetőség dönt a kölcsön folyósításáról. Jószágonként tízezer forint kölcsön igényelhető. A továbbiakban elmondja, hogy a gazdaság az igények alapján takarmányvásárlásra is ad kölcsönt, gazdasági abrakot nagykereskedelmi áron. Takarmánykoncentrátumról, illetve keveréktakarmányról is gondoskodik. Természetesen, a tagnak kötelessége a kölcsönöket rendeltetésszerűen felhasználni, a sertéseket a jó gazda gondosságával megfelelő körülmények között tartani, a későbbiekben szükséges állategészségügyi előírásokat betartani. A szaporulatot teljes egészében a termelőszövetkezetnek adja el. legfeljebb saját célú felhasználásra — vágásra — tarthat vissza jószágot. Füzesi János sertés- és baromfi- főágazat-vezető: — 1982-ben négyezer malacot veszünk meg a kisgazdaságoktól. Jövőre ennek kétszeresére számítunk. Ahogy nő a háztájiból a kínálat, úgy bővítjük a fogadóképességet. Most épül az utónevelő, amit karanténnek is hívunk. A berendezése a mai fogalmak szerint korszerű lesz. Ezerötszáz, növendék jószágot gondoz egy ember a gépesítésnek köszönhetően. Itt a háztájiból' kikerülő jószágok harminc napig tartózkodnak, megfigyeljük az állományt és aztán kerülnek a hizlalóba. A továbbiakban arról beszélgetünk. hogy ezzel a módszerrel — a kölcsönös előnyök alapján — a szövetkezet jelentős, több millió forintos beruházást takarít meg. A kisgazdaságok is jól járnak, mert a kihasználatlan éoületeket hasznosítják. A jövedelem arányban van a munkával. — Ezt magam is merem állít;«-- ni — magyarázza Füzesi János—. mert foglalkozom állattenyésztéssel. A régi épületeket jól fel tudom használni erre a célra. Meglátogatjuk Vejtei Andrásokat, akik nyolc kocát tartanak. Az ifjabb és az idősebb generáció egyaránt részt vesz gondozásukban. Meg is látszik a jószágokon, hogy törődnek velük, a szaporulat tíz-tizenegy malac kocánként. Három anyától csak egy malac pusztult el. Ez is jellemző a háztájinál, hogy jóval kisebb az elhullás aránya, mint a nagyüzemben. Itt ugyanis kisebb az a veszély, amely az aprójószágok pusztulását okozza. A nyolchetes malacok húszkilósak. A kahyb fehér hússertést tenyésztik. A közös vállalkozástól, amellyel kapcsolatban áll a szövetkezet, egy új belső berendezést kaptak Vejtei Andrásék. Három évig használhatják ingyen. LényeHáztáji vállalkozók Hartán ge, hogy biztonságosabbá teszi a malacok és az anya elkülönülését, könnyebbé a trágya eltávolítását. Egyelőre reklám céljából kapták. A hartai vállalkozás még egyedülálló. Sikere annál is inkább figyelemre méltó, hiszen a községben nincsenek jelentősebb hagyományai a sertéstartásnak. K. S. • Vejtei Andrásék korszerű berendezést kaptak a sertéstartás megkönnyítésére. • A háztájiban is infra- lámpák alatt „melegednek” a malacok. (Pásztor Z. -öo'jif elvételei) ű-dfi'ioji A • Saját kivitelezésben építik az utónevelöt. Seres József, a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet élelmiszeripari ágazatvezetője elégedett az általa irányított 150 dolgozó tevékenységével. — A közös gazdaság árbevételéhez a tavalyinál több. várhatóan 37 millió forinttal járulunk hozzá — mondta, amikor az idei év eddigi eredményeiről érdeklődtünk. — Ágazatunk fő tevékenysége a pálinkapalackozás, konzervgyári tevékenység, valamint a száraztésztagyártás. Ez utóbbi üzemünk termékei eljutnak már az ország minden részébe. Tízfé-. le levestésztából tavaly 40 vagonnal adtunk át a kereskedelemnek, az idén pedig 50 vagonos megrendelést kell kielégítenünk. A tésztáink iránti keresletet mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy már tudjuk, hogy jövőre 80 vagonnal kell gyártanunk. A hazai felhasználók mellett az idén 5-féle levestésztávól a GE- NERÁLIMPEX külkereskedelmi A világkereskedelem stagnálásának, sőt visszaesésének időszakát éljük, s a késztermékeket kibocsátó cégek tevékenységét ennek tükrében szokás vizsgálni. De hogyan érinti a kereslet csökkenése ezek kooperációs partnereit, a háttéripari szerepet vállalókat? A következtetés nem nehéz: minél kevesebb megrendelése van a munkát kiadónak, annál kevesebb alkatrészt, félkész terméket gyártat a kezére dolgozóval. Ám az utóbbi üzemek kollektíváit is munkához és keresethez kell juttatni az ottani vezetőknek, folyamatosan. A Császártöltés! Vegyesipari Szövetkezetnek — holmi bűvészmutatvánnyal — ebben az évben sikerül ez. S' 9 lökés exportra készül a csigatészta. vállalaton keresztül 120 mázsára kaptunk megrendelési az USÁ- ból. A tőkés exportra kerülő tészták — melyek értéke mintegy 30 ezer dollár — jórészt már elkészültek s a program szerint január végéig kell átadnunk a megrendelőnek. Hozzá kell lennem azt is. hogy bár még ez a szállítmány el sem indult, máris sző van arról. hogy jövőre a mostaninál is nagyobb mennyiségre lesz szüksége a tengerentúli tőkés cégnek. O. L. — Milyen célokat tűztek maguk elé az év elején? — kérdezzem Varga István elnöktől. — A már régebben választott háttéripari szerepünkben erősödni, a munkával való ellátottságunk biztonságát növelni újabb partnerek fölkutatásával, e/.í határoztuk el az ipari termelésünket illetően. A műszeripari üzeműnk tevékenységére ráillik az állami nagy- ipái; hasznos kiegészítése megjelölés, amit szinten folytatni akartunk. Építőipari részlegünk feladatává a községi kis beruházásokban. felújításokban való részvételt tettük. A legfőbb célunk a folyamatos foglalkoztatás volt és a személyi jövedelmek négyszázalékos növelése. — Kikkel állnak kapcsolatban? — Az asztalosok a. Bajai Lak- berendező. Építő és Vasipari Szö- vetke.:etnek gyártanak fenyő ker- tibútor-alkatrészeket. és emellett szolgáltatást végeznek a lakosságnak. A lökés exportjába segítünk be u BLÉVISZ-nek. A lakatosok könnyű vasszerkezeteket állítanak elő a Kecskeméti Ezermester Szövetkezetnek tőkés exporthoz, s kevés vízvezetéK-szerelést és bádogosmunkát is vállalnak, főként a helyi közületektől. Az árbevétel szempontjából legjelentősebb mechanikai részlegnek van legtöbb partnere. Az MMG-Automutika Műveknek Zsiguli műszerfal-rászegységeket, kávéőrlőket, szobahőmérséklet-szabályozókat és más cikkeket szerelnek dolgozói. A BRG magnetofongyára „pillanat-állj” egységek és tárcsák készítését bízta az üzemre, az IGV kecskeméti gyárát pedig pénztárgép-indikátorokkal és billenlyűpudokkal látjuk el. Visszaeső igények — A partnerek egyikének-mási- kának év közben értékesítési gondjai voltak. Kihatott ez a szövetkezet esélyen e? — Az asztalosoktól eredetileg 1200 bárpultot rendelt a BLÉ- VISZ, de <5!)0 darab után a tőkés partnere lemondására hivatkozva kérte a gyártás leállítását. A Claudia garnitúrából szintén csak kevesebbet vettek át. Ahogyan a partner alkalmazkodott a piaci •« ; f j 9 9 Varga 1stSzövetkezeti bűvészmutatvány Császártöltésen igényekhez, nekünk úgy kellett alkalmazkodni őhozzá. Ili garnitúrából adott munkát, de megtörténhet, hogy az év végéig megváltozik ez a rendelés is. Az IGV és az MMG is lemondott egyes cikkekből jelentős tételeket, sőt az utóbbi a Zsiguli-mü- szerfal szerelésére a jövőben nem is tart igényt, mert a tisza- alpári üzemébe helyezte ki ezt a tevékenységet. Mindent egybevéve sok munkától estünk el. Rögtönzés — S nem kellett az embereket kényszerszabadságra küldeni ? — Nem. Nagyon intenzív piackutatást végeztünk egész évben, s ezt nem is hagyjuk abba, mert tapasztalataink arra figyelmeztetnek, hogy a rögtönzés egyre inkább állandó elemévé kell váljék gazdálkodásunknak, s hogy csak rugalmassággal tudunk talpon maradni. — Mivel sikerült lekötni a kapacitást? Az MMG-töl alacsony és magas nyomású belszerkezetek szerelését kaptuk meg a gondok enyhítésére. De az új partner keresése hozta meg a döntő fontosságú eredményt. Rekordidő alatt építettünk ki kapcsolatot a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezettel. NDK-exportra készülő termékekhez szükséges elektronikus vezérlőegységek előállítását adta át. Ez lett a legbonyolultabb és legmunkaigényesebb termékünk. — Jártasságuk csak mechanikai műszerész szakmában volt. — így igaz. Az új feladat próbára tette a műszakiakat, de szerencsére, már túl vagyunk a nehézségeket. Nagy szerepet játszott ebben a munkát végző nődolgozók áldozatvállalása is. Neki kellett vágnunk az ismeretlennek, ha élni akartunk. Talpon, nyereségesen — Végül is a fő elképzeléseket sikerül megvalósítani? — Az árbevételünk kevesebb lesz, de a nyereségünk nem, Így a jövedelmek négyszázalékos emelkedéséről sem kell lemondanunk. A szövetkezet helyzete lehetővé teszi a további kiegyensúlyozott gazdálkodást. — önálló értékesítésű, saját termékük egyáltalán nincs? — Van egy. és újabbak kifejlesztésével is foglalkozunk. Az élelmiszeripari záróelemeket a megyei baromfifeldolgozó vállalatoknál próbáljuk ki. — Nem kockázatos dolog (napjainkban a labilissá vált kooperációra alapozni ilyen nagy mértékben? — Ma senki sem lát a jövőbe, legalábbis nem túl messzire. Mi úgy véljük, hogy jó úton járunk. A népgazdaságban szükség van ilyen üzemekre is. és bennünket megbízható partnerként ismertek, illetve ismernek meg — mondja Varga István, a Császártöltési Vegyesipari Szövetkezet elnöke. A. T. S.
