Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

PN MAGAZIN Csőd, válság, puccs, embargó, konfliktus és a többi. A mai — már közhelyszerűen bonyolultnak nevezett — nemzetközi helyzet ismertetésében, elemzésében ki­kerülhetetlen fogalmak. Külpolitikai magazin-összeál­lításunkban sem tudjuk ezektől megkímélni az olvasót, mégis egy olyan gondolat jegyében szerveződött az oidai, amely reményt adhat arra, hogy a fenti fogal­mak lassan kikopnak mindennapi szóhasználatunkból. Jó lenne megszívlelni Mark Twain figyelmeztetését: „íme a bolond így szól: Ne tégy minden tojást egy kosárba! — vagyis ne tégy fel mindent egy lapra, s oszd meg pénzed és figyelmed. A bölcs azonban így szói: Tégy minden tojást egy kosárba és VIGYÁZZ ARRA A KOSÁRRA!” Ami a Heti Világ hír adóból kimaradt • Trudeau még 'alatozik, Shultz már megett'. Ez nemcsak az amerikai külügy­miniszter jó étvágyat bizonyítja, hanem azt is, hogy szeret dolgozni. A kép ugyanis egy ottawai munkaebéden készült. « Reagan enyhén szólva merev tekintete nem árulkodik túlzott ötletgazdagságról. Pedig szüksé­ge lenne rá, hiszen éppen a kongresszus elé terjesztendő gaz­dasági expozéján dolgozik. • Ö nem hall. ő nem beszél, ő nem lát — avagy a libanoni tömeg­mészárlás. (Karnirs Tibor karikatúrája) O Világszépe-választás volt Lon­donban, az Albert Hall-ban. Miss Universum '82 a 22 éves domi­nikai Mariasela Alvarez Lebron, a második helyezett (jobbra) a 20 éves „Miss Finnland” Sari Kaarina Aspholm, a harmadik helyezett (balra) a 20 éves „Miss Egyesült Királyság” Della Fran- ees Dolan. A képen szereplő hölgyek politikai meggyőződé­séről sajnos, nincsenek informá­cióink, annyi azonban bizonyos, hogy akár a keleti, akár a nyu­gati vezetőkkel hasonlítjuk őket össze — a lányok a szebbek. A nagy válság árnyékában Botrányba fulladt a Fehér Házban tar­tott ünnepség, amelyen Reagan elnök fo­gadta George Stigler professzort, a köz- gazdasági Nobel-díj idei nyertesét. Az el­nök és a tudós beszélgetése után ugyanis — amelyet megelőzően Reagan éppen ar­ról biztosította amerikai üzletemberek egy csoportját, hogy „látja már a nap­fényt” a gazdasági élet horizontján — az új Nobel-díjas találkozott a sajtó képvi­selőivel a Fehér Házban. Stigler profesz- szor a többi közt kijelentette: „Válságban vagyunk, s ez olyan méretű, mint a 30-as évek válsága”. A Fehér Ház helyettes sajtófőnöke azonnal közbelépett, jelt adott a sajtókonferencia befejezésére, és az ün­nepeltet levezették a szónoki emelvény­ről. • A New York-i tőzsde előtt 1929. október 29-cn. a hírhedt „fekete pénteken” több száz ember gyűlt össze a világgazdasági válság kirob­banásának hírére. • 1982 októberének végén is felbolydult méhkas­hoz hasonlított a New York-i tőzsde. (Fotó: AP—MTI—KS) 28 millió munkanélküli Nem mutatható ki, mennyire befolyásolta a professzor nyilat­kozata a kormányon levő Repub­likánus Párt szavazatveszteségét az öt nappal később tartott idő­közi választáson, az azonban cá­folhatatlan, 'hogy szavai megala­pozottak: a válságjelenségek ma az egész tőkés világban súlyosab­bak, mint bármikor voltak az 1929—'1933-as gazdasági válság óta. A munkanélküliek száma pél­dául az idén eléri a 28 milliót, egyedül az Egyesült Államokban 11 millió (10 százalék) fölött van már, jövőre pedig előreláthatóan 81 millióra növekszik, vagyis azo­nos lesz az 1929 október végén kirobbant válság mélypontján mért adattal. Igaz, hogy akkor kevesebb, mint fele volt a Föld lakossága a jelenleginek, ez azonban nem vigasztalja a mun­kanélkülieket és családtagjaikat. Csődök A megszigorított hitelfeltételek és a fogyasztás csökkenése miatt bekövetkezett csődök száma is megközelíti már a Nagy Válság idején tapasztalt mértéket: 24 000 amerikai vállalat ment tönkre az idén (1930-ban 27 000). A Német Szövetségi Köztársaságban, ahol a télre 2 millió munkanélkülire számítanak, az idei év első felé­ben 50 százalékkal több vállalat jelentett csődöt, mint a tavalyi év megfelelő időszakában. Még rosszabb a helyzet Nagy-Britan- niában, ahol jövőre több mint 4 millió munkanélkülivel számol­nak. Az infláció elleni küzdelem je­gyében a magas hitelkamatláb eszközével elért termelésvdsszafo- gás egyébként a fejlett tőkés or­szágokban a termelőkapacitás ki­használatlanságát és a termelő­berendezések elavulását is magá­val hozta. Az Egyesült Államok iparának kihasználtsága például a tavalyi 78-hoz képest már csak 69 százalékos. A dollár magas kamatlábbal eg.yüttjáró felértéke­lődése aláásta a többi kapitalista ország pénzének értékét, és még a legutóbbi ^kamatlábcsökkentés sem tette elkerülhetővé például a francia, svéd, finn, belga valuta leértékelését. A hiteleszközök megszigorítása nyomán először az Egyesült Államokban állt meg a gazdasági növekedés 1979-ben, Nyugat-Európában 1980-ban, s tavaly már Japánban is. Ideges a tőzsde Egyidejűleg növekedett az or­szágok külső és belső adóssága, s míg előbbi miatt már több mint 20 ország kérte az esedékes visz- szafizetés átütemezését, az utób­bi tovább szűkíti a gazdaság ter­melő beruházások útján történő gyógyításához szükséges eszkö­zöket. (Egyedül az Egyesült Ál­lamok költségvetési deficitje 110 milliárd dollárra rúg az idén, jö­vőre pedig elérheti a 150—180 milliárdot.) Az így keletkező tő­kehiány az egész világgazdaságra kihat. Nem csoda, ha ilyen körülmé­nyek között végletesen ideges a gazdasági jelenségekre érzékeny tőzsde. Meg kell természetesen jegyez­ni, hogy jelenleg a bénultságból való kilábalás néhány vonása is kirajzolódik. Jövőre általában né­mi gazdasági növekedésre lehet számítani, az Egyesült Államok­ban például nem többre, mint 2 százalékosra, ami még nem ele­gendő a munkanélküliség növe­kedésének megállításához. Ért­hető, hogy egy nemzetközi köz­véleménykutatás adatai szerint az USA és Nvugat-Európa lakos­sága egyre jobban aggódik jövője miatt. V. G. KEREK EGY AUTOGRAMOT! Rövidnadrágos tudósítóból utazó riporter A külpolitikusokat nehéz elérni. Állandóan úton vannak, gyűjtik az élményeket, filmeznek a Ma­gyar Televíziónak. Tegnap Moszk­vában, pár nap múlva lehet, hogy Washingtonban hívhatnám telefo­non Sugár Andrást, az MTV Ró­zsa Ferenc-díjas főmunkatársát. Ezúttal mégiscsak itthon, a Ma­gyar Televízió külpolitikai szer­kesztőségében ülünk le beszélget­ni. Elsőként a pályakezdésről kér­dezem. — Tizennégy éves, rövid­nadrágos gyerek voltam, ami­kor a Pajtás újságnak tudósí­tottam. Még riportra is vál­lalkoztam: Tildy Zoltánnal, az akkori köztársasági elnök­kel készítettem interjút. 1958- ban kerültem az MTI-hez, mint külpolitikus. Később, 1971-ben átcsábítottak a tele­vízióhoz. Utazó riporter let­tem ... — Járj a a világot. Hogyan készül egy-egy útjára? — Legalább ötvenszer anv- nyi tényt kell tudnom, mint amit a filmben elmondhatok. A film szövege csak a jéghegy csúcsa. Az utazások előtt fo­kozottan figyelem az ese­ményeket, könyveket, újságo­kat lapozgatok. Kinti ismerő­seim,- kollégáim, barátaim te­lefonon vagy levélben bősé­gesen ellátnak információkkal. — Mennyit látnak a tv-né- zök egy-egy leforgatott film­ből? — Fő szempontunk a taka­rékosság, tudatosan forgatunk: „gépbe vágjuk az anyagot”. Azt mondják, én vagyok a legtakarékosabb forgató. Az arány nálam 1:3. Persze ez béklyót is jelent, hiszen a leg­több riportalany fejéből a 45. percben pattannak ki az okos gondolatok. Ezért általában a beszélgetést kamera nélkül kezdem el. s megismételjük a legérdekesebb részleteket — már a felvevőgép előtt. — Mennyit forgat? — Nagy szellemi erők van­nak a külpolitikai szerkesztő­ségben, s a műsoridő véges. Egyfajta nemes verseny van közöttünk. Sokszor hónapokig nem kerülünk a képernyőre, s aztán egy hét alatt négyszer, ötször is. — Azt mondják, a tévések életritmusa feszített... — Nem vagyok idegroncs, tudok lazítani. Korán fek­szem, korán kelek:* Elsőként a világ rádióállomásain érkező friss híreket hallgatom meg. majd újságolvasás követke­zik. Délelőtt a kollégákkal ter­vezgetünk. Mindent azonnal elintézek, a levelekre is rög­tön válaszolok. Jut időm ol­vasásra. cikk- és könyvírásra, előadásokra. Kisfiámmal sak­kozok, esténként kocogok is. — Rengeteg élményt gyűj­tött és gyűjt. Hogyan dolgoz­za fel ezeket? — Naplót vezetek, a fotókat is rendben tartom. Könyve­imben megpróbálom az olva­sókkal megosztani a látotta­kat, hallottakat. Most is írok egyet, talán 1984-ben megje­lenik. A kiadó már megren­delte ... — Milyen külpolitikai ese­mények foglalkoztatják ma? — Inkább a folyamatok elemzése izgat: a szovjet— amerikai és a szovjet—kínai ! i kapcsolatok alakulása Bre/.s- nyev halála után. — Végezetül: kérek egv au­togramot! Borzák Tibor „SÁNTA CRUZ — 50383” A bolygó repülőgép és a koronatanú H Fiebelkorn a „parancsnok” (jobbról a második) Icrrorcsapatával a katonai puccs győzelme ulán. (Fotó: Stern—KS) Világszerte feltűnést keltett nemrégiben az olasz ALITALIA légitársaság „bolygó” repülőgépé­nek története. A Dél-Amerikában köröző DC—10-es gép, menetrend­jétől eltérően, Brazíliából bolíviai kitérővel, Santa Cruzon keresztül tért vissza Itáliába. Fedélzetén hozta Pierluigi Pagliait, a régóta körözött szélsőjobboldali terroris­tát, akit a bolíviai rendőrség tűz­harcban elfogott és Róma kérésé­re Olaszországnak kiadott. Horogkereszt és gépfegyver A bolíviai Santa Cruz városa már régóta gyűjtőhelye a külön­böző nemzetiségű terroristáknak, szélsőjobboldali, fasiszta kalando­roknak. Találkozóhelyük a Bava­ria (Bajorország latin neve. — A szerk.) nevű vendéglő, amelynek tulajdonosa bizonyos Joachim Fiebelkorn egykori afrikai zsol­dos. Fiebelkornt — jelentette a hamburgi Stern — nyolcvanöt gyilkosság és más terrorcselekmé­nyek gyanúsítottját, nyugat-né­metországi tartózkodása során az olasz hatóságok kikérték. A frank­furti vizsgálóbíró azonban Fiebel­kornt kihallgatása után elengedte. A vizsgálati anyagban Szerepel a többi között Elio Ciolini olasz neofasiszta vallomása, aki svájci letartóztatása után elmondta) a véres bolognai merénylethez a P—2 olasz titkosszövetség feje, Li- cio Gelli adta a pénzt, s a pokol­gépes merényletet négy társával Fiebelkorn hajtotta végre. Az Elio Ciolininál letartóztatáskor talált noteszben a „Santa Cruz 50 383” telefonszámot találták: a Fiebel- korn-féle Bavaria vendéglőét. A Bavaria klubhelyiségének fa­lán horogkeresztes zászló, a sarok­ban gépfegyver. A belépés csak bolíviai tiszteknek, a titkosszol­gálat embereinek, a régi és újná­ciknak volt megengedve .. . Itt, a Bavariában találkozott minden rendű és rangú fasiszta. A hátsó szobákban készítették elő a poli­tikai terrorakciókat, a kábítószer­üzleteket és a gyilkosságokat. A vendégek között szerepelt Ciolini, aki társaival fasiszta terrorcsapa­tot alapított. „A halál barátai” Fiebelkorn itt szervezte meg ..Novios de la muerte” — „A ha­lál barátai” — elnevezésű terror­csapatát, mindenre elszánt nyu­gatnémet zsoldosokból és a bolí­viai elithadsereg tagjaiból. A kö­zös kiképzés során a csapatot lánctalpas járművekkel és ameri­kai lövegekkel szerelték fel. Fiebelkorn csapata segítette ba­rátja, Echeveria tábornok 1980. július 17-i puccsát, amellyel meg­döntötte Bolívia polgári kormány­zatát. Fielbelkorn is hatalomra került, mint a katonai kormány „különleges tanácsadója”. Ez be­folyást és rengeteg pénzt hozott a számára. A mindössze 35 éves egykori spanyol idegenlégiós két barátjá­val 1977-ben vándorolt ki Dél- Amerikába. Bolíviában vette át a Bavaria vendéglőt. Belevetette magát a politikába. A Nemzeti Szocialisták Világszö­vetsége helyi csoportvezetőjeként nyugatnémet zsoldosokat toborzott terrorcsapata számára. Felvette az érintkezést az olasz szélsőjobbol­daliakkal. A Bavaria vendégei közt találjuk Elio Ciolinit, a bo­lognai államügyészség jelenlegi koronatanúját. Ciolini egyik tár­sával együtt — Fiebelkorn szerint — összekötő volt az olasz és a bo­líviai kábítószer-maffia között. A kábítószerüzletben Fiebelkorn leg­főbb pártfogói, maga az elnök, Echeveria tábornok és Gomez bel­ügyminiszter voltak elsősorban érdekeltek. A kokain- és a heroin- „üzlet" kétszer annyit hozott a konyhára, mint az ország legális ón-, földgáz- és kávéexportja ... 1,6 milliárd márkát. A marzabottói mészáros 1981 áprilisában Gomez belügy­miniszter megbukott. Fiebelkorn- nak menekülnie kellett. Rómába repült. Szerinte első ízben ekkor járt Itáliában. Gentile olasz vizs­gálóbíró, aki a bolognai merény­let ügyében nyomoz, ezzel szem­ben — a nyugatnémet biztonsági szolgálat jelentése alapján — ál­lítja, hogy Fiebelkorn közvetlenül az 1980 augusztusi bolognai me­rénylet előtt Olaszországban volt. Ciolini, a koronatanú azt is el­mondta, hogy német és olasz fa­sisztákkal együtt Rómában titkos találkozón vett részt. A terrorista­értekezleten jelen volt a hírhedt nürnbergi újnáci vezér, Heinz Hoffmann is. Fiebelkorn jelenleg — a frank­furti vizsgálóbíró jóvoltából — az NSZK-ban él, szabadlábon. Időn­ként — saját bevallása szerint — Dél-Amerikába repül, hogy új la­kóhelyet keressen magának. A bo­lognai államügyész nyolcvanöt gyilkosság és meghatározhatatlan számú gyilkosságban való részvé­tel címén kérte letartóztatását és kiadatását. A frankfurti vizsgáló- bírónak azonban a megküldött bi­zonyítékok „nem kielégítőek”. Fiebelkorn arra hivatkozik, hogy soha semmiféle kapcsolata nem volt olasz fasisztákkal. Ezt azon­ban a bizonyítékok kétségtelenül cáfolják. A már említett vallomá­sokon kívül Fiebelkorn például Santa Cruzban, olasz elvbarátai­val történt levelezés alapján lét­rehozta a „Walter Reder őrnagy segítőalapot”. A ^7 éves Walter Reder német háborús bűnösként van fogságban Olaszországban. Az egykori SS-őrnagy az 1944. évi marzabottói tömeggyilkosságért felelős, amelynek 1830 olasz esett áldozatul. Amikor Gentile olasz vizsgáló- bíró Fiebelkorn frankfurti szaba­Összeállítolta: dón bocsátásáról értesült, felhábo­rodottan tiltakozott: „Tíz hónapig tartott, amíg a bizonyítékok alap­ján vádat emeltem. A németek tíz perc alatt elengedték”. (gáti) Hámori Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents