Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-25 / 277. szám

4 • PETŐFI NÉPE

1982. november 25.

Tettekben a megtartó erő

Tapasztalatok a kecskeméti járás községeiből

Oldalösszeállításunkban a népességmegtartó erő összetevőit elemezzük a kecskeméti járás öt településének példája alapján. A délután kezdődött, s a késő estébe nyúló beszélgetésen elhangzott, s itt közreadott vélemények, utalások, megoldott, vagy megoldásra váró problémák, javaslatok, gyötrelmekkel kiküzdött tapasztalatok nem adnak feltétlenül és azonnal másolható mintát. De ha valamilyen formában hasznosíthatók, ötletül szolgálnak, vagy továbbgondolásra késztetnek, akkor már érdemes volt eszmecserére összehívni az ankét résztvevőit: Horváth Ignácot, a kecskeméti járási pártbizottság első titkárát, Czakó István kerekegyházi vb- titkárt, Ferenczi József orgoványi tanácselnököt, Major Józsefné lakiteleki tanácselnököt, Pesti Józsefnét, Fülöpháza, és Vizi Mátyást, Izsák tanácselnökét. A szerkesztőséget Váczi Tamás képviselte.

Munka mellett háztáji

H. I.: — Az 1970. és 80. közötti tíz év az az idő, amelyhez érdemes visszanyúlni. Megszilárdulnak a szövetkezetek, létrejönnek a községekben az ipari üzemek, a felnövekvő nemzedék helyben megtalálja a megélhetését. A kecskeméti járásra jellemző adatok azt mutatják, hogy ez időben nemhogy csökkent, ellenkezőleg növekedett a lakosság száma, különösen Kerekegyházán, Kunszent- miklóson, Ladánybenén, Lajosmi- zsén, Lhkiteleken, Nyárlőrincen. Azokon a helyeken, ahol elmulasztották az iparosítást, vagy később eszméltek, ott volt elnéptelenedés. Izsák lélekszáma például 265-tel lett kevesebb.

De a biztos alapot jelentő munkahely csak az egyik dolog. A másik a háztáji, amely ugyancsak hozzájárul a jövedelemszerzéshez. S a járásban a kisegítő gazdaságokra mindig nagy gondot fordítottak, s ugyanígy ösztönözték a melléküzemágak létesítését is.

P. N.: — Miben nyilvánul. meg az eltartóképes- ' ség, hol, hogyan és milyen munkát végezhetnek a községbeli emberek?

M. J.-né: — A foglalkoztatottság vizsgálata előtt nézzük meg a község földrajzni adottságait. Lakitelek közúti és vasúti .csomópont. Ez már alapvetően vonzó. A lehetőséget azonban ki kell használni. Például úgy, hogy telket adni a letelepedni szándékozóknak. Hosszú évek óta minden igénylőt ki tudunk elégíteni, mégpedig a környékben a legolcsóbb telekkel. S hogy az itt lakók dolgozni is tudjanak, ott a termelőszövetkezet, a Szikrai Állami Gazdaság telepe, a kutatóállomás, a BRG- gyáregység — ahol főként nőket foglalkoztatnak. A tsz gumi- és műanyagüzemet létesített, most pedig a hűtőház fejlesztése folyik.

P. J.-né: — Fülöpházán a mezőgazdasági üzemek megerősödése nem úgy történt, ahogy' kellett volna. A szakszövetkezet elszalasztottá a melléküzemág létesítésére kínálkozó alkalmat. A tsz lakatosüzeme —, amely később a kerekegyházi Dózsa Tsz-be olvadt bele — az, ami ipari munkalehetőséget jelent a férfiaknak. A hetvenes évek közepén még nem tudtunk segíteni az asszonyok elhelyezkedésében, idén viszont megnyílt egy varroda. A bedolgozói rendszer négy esztendeje kialakult nálunk.

H. I.: — Ez utóbbi munkavállalási forma jellemző az egész járásra. Szeretik is csinálni az asz- szonyok. Dolgoznak, emellett nevelik a gyereket, s elvégzik a házkörüli tennivalókat is.

P. J.-né: A háztáji gazdálkodás nálunk is jelentős. A szakszövetkezet 22 millió forintos termeléséből 12 milliót a háztáji ad. A község fejlődését hátráltatta, hogy vasút sohasem volt Fülöpházán, s a busz is csak ritkán jár. Ennek ellenére az utóbbi tíz évben három házsor épült, s 100 lakás áll a belterületen, ahol 1948-ban mindössze kettő volt.

P. N.: — Izsák viszont más adottságú község. Eltér e kettőtől...

V. M.: — Lakitelektől olyan nagyon nem, legfeljebb abban, hogy nincs üdülőterületünk. Ez egy kis hátrány...

P. N.: — Én többnyire azt hallom, hogy az üdülőterület jelent hátrányt!

M. J.-né: — Hátrányt éppen nem, legfeljebb kissé több gondot és munkát.

V. M.: — Izsákon az eltartóképesség szempontjából meghatározó a tsz és az állami gazdaság. Itt dolgoznak a legtöbben. Sokáig gondot okozott a nők foglalkoztatása ...

H. I.: — Ez volt az egyik oka az elvándorlásnak!

V. M.: — ..., de a tsz ötszáz asszonynak adott munkát a cipőfelsőrész-készítő üzemben. Százhetven embert, főként nőket alkalmaz az áfész, s van néhány kisebb üzemegységünk is.

P. N.: — Izsákon lehet választani a munkahelyekből. Mégis sok az eljáró!

H. I.: — Kecskemét vonzása nemcsak itt, hanem minden közeleső községben érvényesül, csakúgy mint Budapesté például Kun- szentmiklóson. Ez a hatás egyik napról a másikra nem fog megszűnni. Már csak azért sem, mert ezt a politikát hosszú ideig folytattuk. S a húsz éve eljárók sem hagyják ott régi üzemüket pár esztendővel a nyugdíj előtt. A fiatalok pedig nem mindig találnak elképzeléseiknek, képzettségüknek megfelelő munkahelyet a községekben. Városban inkább.

V. M.: — Eddig a.lakáshoz jutás, építés feltételei is jobbak voltak a városokban. De most, az esély-kiegyenlítődéssel bízunk abban, hogy az egyébként is csökkenő ütemű vándorlás megszűnik. Alátámasztja ezt, hogy tíz éve minden esztendőben átlagosan hatvan lakás készül el a községben, s ezeket elsősorban a fiatalok építik.

F. J.: — Orgovány sajátossága: nagy tanyaterülettel rendelkezik. De. míg 1960-ban az összlakosság 73 százaléka külterületen élt, huszonkét évre rá az arány 50—50 százalékra módosult. S ez idő -alatt mindössze hetvenhéttel csökkent az akkor 4337 főnyi népesség, ami nem számottevő. Nálunk tehát tanyákról a községbe, s nem városba költöztek az emberek. Az építkezéshez szükséges telket tudjuk biztosítani, s természetesen

got egy tsz és egy szakszövetkezet képviseli. Az egyiknek már van, a másiknak rövidesen lesz melléküzemága. Ezeken túl a cipőkészítő szövetkezetben, a konzervtelepen, a vágóhídon, és az áfésznél foglalkoztatnak nagyobb létszámot.

Cz. I.: — Kerekegyházáról elmondható, hogy a járás legiparo- sodottabb községe. Ennek is köszönhető, hogy tíz év alatt 231- gyel nőtt a népesség. Legjelentősebb üzemek: a MEZŐGÉP gyáregysége, a habselyem és a sütőipari üzem. A két utóbbiban a nők jutottak megfelelő munkához. Az iparosítás mellett a másik kedvező tényező a megyeszékhely közelsége. És a jó közlekedés. Az igaz ugyan, hogy Kerekegyházán a keresők fele az iparban dolgozik, de a keresők 90 százaléka háztájival is foglalkozik. Ennek eredménye: soha nem volt annyi sertés és baromfi, mint mostanság. A jövedelemszint a községben megegyezik az országos átlaggal.

Azt azonban el kell mondani, hogy a szakképzett fiatalok elhelyezkedése nálunk is gondokkal jár. Azért is, mert a községi üzemekben magasan kvalifikált szakemberekből kevés kell. Más a munka jellege.

Megteremteni a városi szintű alapellátást

P. N.: — Mit tud nyújtani a település az ott élőknek? Miként gondoskodik lakóiról, hogyan elégíti ki igényeiket, mit kap a pénzéért a vásárló?

P. J.-né: — Az alapellátás kisközségekben is biztosított. A boltunkban az utóbbi időben több az áru. Bár, ez nem annyira az UNI- VER-nek, mint a helyi üzletvezetőnek az érdeme. A vendéglőnkkel nem büszkélkedünk, évek óta késik a felújítása. Van viszont a Magony-tanya. Épül a vízmű, a kút még idén elkészül. Sajnos, a víz minősége nem jó, de a szakemberek keresik, s remélem meg is találják a megoldást. A kétcsoportos óvodát 1976-ban avattuk, van klubkönyvtárunk, mozink is. Egy orvos dolgozik a faluban, de nagyon jól. Az egészségügy kis oázisnak is tekinthető.

H. I.: — A húsz év előttihez képest megkétszereződött az egészségügyben dolgozók száma a járásban. Ha pedig a házi gondozókat is számítjuk, akkor éppen négyszer annyi az egészségügyi, mint két évtizede. A gyermekkörzetek kialakítása azonban szorongat bennünket, főleg a nagyközségekben.

M. J.-né: — Nekünk is nagyon hiányzik, mert ez ma már beletartozik az egészségügyi alapellátásba. De az is fontos, hogy a községi intézményhálózat kiépüljön. Nálunk ez megtörtént, így évek óta nincs gond a bölcsődével, óvodával. A központi fűtéses iskolához tornaterem, napközi tartozik. E feltételek nélkül nem várhatnánk, hogy a szülők nyugodtan dolgozzanak, sőt egyáltalán dolgozzanak az asszonyok is! A tartalmas szórakoztatásról a művelődési házunk gondoskodik. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy az emberek szeressenek a lakóhelyükön élni. Ám a folyamatos fejlesztés elengedhetetlen. Lakiteleken például bővíteni kell az öregek napközijét, kivinni a vezetékes vizet Kapásfalura, eljuttatni a villanyt további tanyákra. Az természetes, hogy a kenyér, tej, zsír, liszt, cukor mellett a hús is ott van a boltban, de igény, hogy narancs is legyen.

V. M.: — Izsákon is helyben el tudják költeni a pénzüket az emberek. Azért, mert jó az áruellátás. Erről saját áfészünk gondoskodik. Versenytársak is akadnak, a húsz magánkereskedő személyében, s ezzel a lakosság is jól jár. A szolgáltatást a növekvő számú kisiparosok végzik — közmegelégedésre. Három körzeti orvos, két fogorvos van a községben, plusz a gazdaság üzemorvosa, gyermek- gyógyász viszont nincs. Sajnos. De mi magunk sem élünk a meglevő lehetőségekkel, mert csak tízszázalékos kihasználtsággal dolgozik

munkahelyet is. A mezőgazdasá• Egészségügyi központ Kerekegyházán.

• Pesti Józsefné

• Major Józsefné

az állami gazdaság jól felszerelt laboratóriuma. Pedig a szükséges vizsgálatok miatti munkakiesés és a Kecskemétre való utazgatás az államnak a régi közlekedési tarifával számolva is évente négy- százezer forint veszteséget jelent. Ezt meg lehetne spórolni, hiszen a tanács és a gazdaság már megállapodott egymással, csak a szakfőorvosi hozzájárulás hiányzik. ,

H. I.: — Kis laboratóriumra valamennyi nagyközségben szükség lenne. Több helyen már működik, Kerekegyházán tervezik, az izsáki pedig húzódik. Amikor egy tollvonással meg lehetne oldani...

V. M.: — Nálunk is megalakult a vízműtársulat, igaz, hogy a megye nagyközségei közül utolsóként, de 22 kiioméiernyi vezeték már el is készült. Gond viszont a helyi közlekedés. A 40 kilométernyi belterületi utcahálózatnak háromnegyed része hepe-hupás földút. De a lakosság bevonásával — amely időnként nem is könnyű feladat — utat építünk. 1984-re talán földgázunk is lesz. A művelődési ház elavult, korszerűtlen, a könyvtárat viszont bővítettük. A gyerekek bölcsődei, óvodai elhelyezése nem jelent problémát, az iskolához azonban újabb termeket kell építeni, mert az egyműszakos tanításról nem mondunk le. E munkához a két nagy gazdaság hárommillió forinttal járul hozzá. Elképzelhető, hogy az öregek panzióját is megcsináljuk, ehhez a lakosság pénzt és ingatlant is felajánlana a tanácsnak.

F. J.: — A közszükségleti cikkek kínálatával jól állunk. Tizenhét üzletünk van, s a három versenytárs: az UNIVER, a magánkereskedelem és a szakszövetkezet vetélkedéséből a falu kerül ki győztesen. Jövő év elejére bővítjük a vendéglő konyháját (a tsz, a szakszövetkezet, a tanács és a takarékszövetkezet támogatásával), s ezzel megoldódik a közétkeztetés is. Orgoványnak nagy gondja a közlekedés. A község két főútvonal közé esik, s a buszok is elkerülik. A postgi szolgáltatás korszerűtlen, péntek estétől hétfő reggelig alig lehet elérni bennünket. Az egészségüggyel elégedettek vagyunk, az öregek napközijében meg még helyünk is van. Az iskola azonban kicsi, úgyhogy télire a művelődési ház egyik termét is igénybe kell venni. A központi mellett három tanyai iskolában is folyik oktatás. A negyediket most szüntettük meg. mert elfogytak a gyerekek.

Cz. I.: Kerekegyháza az utóbbi tíz évben annyit fejlődött, mint korábban száz esztendő alatt. Ez magával hozta a lakosság igényeinek növekedését is. A községben elvárják a városi szintű ellátást, sőt annál jobbat is, mert az is elképzelhető! A kereskedelmi alapellátás például biztosított. De nem sikerült elérni, hogy két helyen árusítsanak húst, s lehessen kapni a tej és kakaó mellett csokoládés tejet is. Visszatérő panaszunk, hogy gyatra a választék építőanyagból. A korszerű iskolánkban, melyhez új tornaterem is csatlakozik, csak délelőtt tanítanak. Az

• Vizi Mátyás • Ferenczi József

• Czakó István

óvodába jelentkezőket mind felvesszük, bölcsődénk viszont nincs, noha igény lenne rá. Miként a gyermekkörzet kialakítására is. És egy új gyógyszertárra. Á művelődési házban a mostaninál tartalmasabb munkát szeretnénk. Bővítjük a vízhálózatot, ehhez idén elkészült az ötszáz köbméteres víztározó. Lakossági, vállalati ösz- szefogással építünk utat, s így vezetjük be jövőre a földgázt. Sikerült megértetni az emberekkel, hogy a fejlesztés csak akkor lehetséges, ha ők is segítenek. Pénzzel és munkával. A népességmeg- * tartás szempontjából fontos a lakásépítés. Átmeneti hiányok után korlátlanul tudunk telket adni, s azt tapasztaljuk, hogy még Kecskemétről is kijönnek, és itt vesznek házhelyet nálunk.

Szoros kapcsolat a lakossággal, a helyi

gazdaságokkal

P. N.: — A lakosság sok mindent lát. tapasztal, hisz ott él, dolgozik a faluban, ahol még gyorsabban hire megy az eseményeknek, mint városon. Ez azonban nem pótolhatja a közvetlen kapcsolatot,

amely meghatározó lehet a hangulat, a közérzet alakulásában alakításában.

M. J.-né: — Ahhoz, hogy terveinket teljesíteni tudjuk, teljes mértékben szót kell értenünk a lakossággal. A különböző fórumokat felhasználjuk, hogy gondjainkat, elképzeléseinket mindenkivel ismertessük. Ebben külön is számítunk a tanácstagokra. A siker attól függ, hogy a közös munka mennyire találkozik az emberek érdekeivel. A gazdaságok vezetőivel minden évben konkrét megállapodásokat kötünk egy-egy feladatra. így sikerült tavaly autóbuszt vásárolni, vagy hozzájárulni a bükkszéki úttörőtábor építéséhez. Természetesen tekintetbe kell vennünk a másik oldalt is: a segítségért nem szabad sajnálni a jó szót, az elismerést.

P. J.-né: — Mi is építettünk és építünk járdát, utat, sportpályára öltözőt — társadalmi munkában, a lakosság, a szövetkezet pénzbe- ni és fuvarozási segítségét igénybe véve. Szerveztünk önkéntes jelentkezőket a bölcsődéhez, óvodához. A fülöpháziak szívesen jönnek. Ügy tapasztaltuk: a magukénak érzik ezeket a feladatokat.

V. M.: — A népességmegtartó erő sok összetevőjű. Az alapvető tényezők mellett nagy a jelentősége az egyebeknek is. Például az értelmiség, különösen a fiatal értelmiség helyhez kötésének. Ha azt látják az őslakosok, hogy valaki távolról jön ide, s itt letelepszik, mert megalapozottnak látja a jövőjét, ez megsokszorozza az ő hiti Horváth Ignác

tűket, bizalmukat is. A kedvező életkörülmények kialakításában a tanácsnak és a helyi gazdaságoknak szorosan együtt kell működni. Mi . ötéves általános megállapodásokat kötünk, s ezen túl évente egy-egy célfeladatra is szerződünk. Gondjainkat elvisszük a falubeliekhez, megosztjuk velük. S az igaz, hogy az emberek mindenütt, Izsákon meg különösen megnézik, mire adnak pénzt, de ha egyetértenek az elképzelésekkel, látják, hogy reális szükségletet akarunk kielégíteni, akkor számíthatunk rájuk. A mi feladatunk, hogy jól gazdálkodjunk. S a városi szinthez való közelítés mellett megőrizzük a falusi életforma előnyeit.

F. J.: — Fontosnak tartom a jó társadalmi közérzetet. Ahhoz, hogy a lakosság támogatását élvezzük, figyelmes, udvarias, segítőkész ügyintézésre van szükség. És arra, hogy döntéseinkben igazságosak legyünk, mentesek a szubjektivizmustól. Ha őszintén beszélünk a falugyűléseken, a tanácstagi beszámolókon, akkor jó lesz az együttműködés a közösséggel. De a jelenlegi gazdasági helyzetben egy községnek. ■ ha előbbre akar jutni — márpedig mindenki akar — jó partneri kapcsolatot kell kialakítani a helyi gazdasági egységekkel. Mert, a fejlesztési terveket az anyagi támogatásuk nélkül egyszerűen nem lehetne megvalósítani.

Cz. I.: — Léteznek a demokratikus fórumok. De még mindig nem használtuk ki a bennük rejlő lehetőségeket. Szorosabbá, mindennapivá kell alakítani a lakossági kapcsolatot. Ez nemcsak a nálunk kulcsembernek számító tanácstagok, népfrontbizottsági tagok feladata, hanem a tisztviselőké is. Hiszen erre a lehetőség az ügyes-bajos dolgok intézése közben — akár a személyes ismeretség mélységéig is — adott. Nagy tanulság: nem szabad megállni! Ha anyagi jellegű gondokat megoldunk, például elkészül az iskola, a művelődési ház, akkor más természetűek kerülnek előtérbe; milyen az oktatás, a közművelődés színvonala. De akár ez. akár az a feladat, értelmes célokra mindig lehet szervezni az embereket, minden az alapos előkészületen múlik.

H. I.: — Mindennap el kell végezni az aznapi munkát. A kecskeméti járásban is így jutottunk el azokhoz a szembetűnő változásokhoz, amelyek a városiasodó községi életben, a falusi emberek gyarapodó szakmai, kulturális műveltségében megmutatkoznak. Ebben nagy szerepe van a megélhetés forrását jelentő, évente hét- milliárd forint értéket előállító gazdaságnak, a községi, szövetkezeti, üzemi vezetőknek, s annak a háromezer-nyolcszáz kommunistának, aki a járásban dolgozik. Na, és természetesen a lakosságnak, amely egyre többet vállal a saját erejéből, pénzéből a maga és a közösség fejlődése érdekében.

P. N.: — Köszönjük a beszélgetést.

1