Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-25 / 277. szám

1982. november 25 • PETŐFI NÉPE • 3 Kiskunhalom 1982-ben A MAI APOSTAG Érdekes vállalkozás Nagy La­jos 1946-ban megjelent Falu cí­mű regényének apostagi faluké­pét összevetni a maival. A meg­írás óta eltelt közel negyven év úgy átformálta a települést, hogy ma már csak idős helybe­liek segítségével lehet azonosíta­ni. A formai változások mellett átalakult a falu társadalma is. Az egyéni és a szövetkezeti mezőgazdasági termelésen kívül — néhány éve — van helyi ipar is. A kecskeméti Habselyem Kö­töttárugyár egyik üzeme települt ide, és munkalehetőséget kínál a nőknek. Egyre inkább tágul a szolgáltatások köre, s felújított bolthálózat szolgálja az ellátást. A Dunamenti, Tsz kezd kilá­balni a gazdasági nehézségek­ből. Fiatal, jól képzett — főleg helybeli — szakemberek vették át az irányítást. Az itt lakók túlnyomó többségének megélhe­tést biztosító gazdaság javuló ter­melési eredményeinek köszön­hetően egyre csökken azoknak a száma, akik a szomszédos te­lepüléseken keresnek munkát. A megyei településfejlesztési versenyben — a 2500 lakos alat­ti községek kategóriájában — el­ső helyen végzett Apostagon könnyen fellelhetők a változás, a fejlődés jelei. Gondja volt például a falu­nak, hogy az általános iskolai oktatáshoz egészséges, korsze­rű körülményeket teremtsen. A nagyrészt 1945 előtt épült isko­lák kicsik, eredményes oktató­nevelő munkára alkalmatlanok. A községi tanács iskolaépítésre szánt pénzösszegét a többszörö­sével tetézve, a gazdálkodó egy­ségek a szocialista brigádokkal és az érintett szülőkkel közösen az év végéig megépítik a torna­termet a hozzá kapcsolódó öltö­zőkkel, szertárral, vizesblokkal. Rövidesen hozzákezdenek egy hattantermes új iskola építésé­hez is, a költségek nyolcvan szá­• Belvíz­elvezető csatom* a Mátyás utcában. Lendületesen folyik a magán­erős lakásépítés. Évente tíz—ti­zenöt családiház kerül tető alá. Nem ismeretlen itt a telepszerű lakásépítés .gondolata sem. A Vasút utcai lakótelepen néhánv hónapja költöztek be a huszon­ötödik — láncházas — társas­házba. • Villanyt kapnak a nagykúti tanyák. zalékát társadalmi felajánlás­ként vállalva. Nagy Lajos még csak porról és sárról beszélhetett, ha az itte­ni utcákat említette. Ma már nem ez a jellemző. Tavaly és az idén például öt kilométer ' szi­lárd burkolatú utat építették. Hasonló mértékű a járdaépítés is. Ezekhez kapcsolódva a bel­vízelvezető csatornarendszer is bővült. Öröm végigmenni a fő­utcán. Szépen karbantartott há­zak, gondozott parkok, az út két oldalán fenyők fogadják a ven­déget. Látható, nemcsak elültet­ték. de ápolják is a fákat. • Varga Imre, Berkes István és Kara István a tornaterem födém­szerelését végzik. Apostag jó példa: a szocia­lista átalakulás hatására . ho­gyan fejlődik, gazdagodik egy mai falu. S noha itt is hatnak a kistelepülésekre jellemző ne­gatívumok, a lakosság azonban — érdekeit felismerve — közös cselekvéssel azon igyekszik, hogy kényelmesebbé. szebbé, komfortosabbá váljon lakóhelve. otthona. Farkas I*. József VAGONRA VÁR A SZÉN NAGYMÁNYOKON Hasznosítsunk mindenfajta tüzelőanyagot! Az ősszel két cikkünkben foglalkoztunk a tüzelőellátás- sgl. Október elején megírtuk: kielégítő a kínálat hagyomá­nyos tüzelőből. Hírt adtunk az idei, június végén befejező­dött kedvezményes árusításról is, amelynek során 47 ezer tonna brikettet és 8-4 ezer 344 tonna szenet adott el az Al­földi TÜZÉP Vállalat a lakosságnak. Három héttel később a megyei tanács kereskedelmi osztálya szintén napirendre tűzte a szén- és tűzifaellátást. Az erről szóló — november 10-i írásunkban közöltük, hogy a lakosság zavartalan ellátá­sa érdekében a telepeken elsőként a magánfogyasztókat szolgálják ki darabos tüzelővel. A közületek e rangsorolás szerint csak ezután következnek. Jeleztük, hogy próbakép pen, s a választék bővítése céljából, az Alföldi TüZÉP Vál­lalat három megye: Bács-KiskUn, Csongrád és Békés szék­helyére lengyel iszapszenet rendelt. Mi történt azóta? Javult, vagy romlott-e a tüzelőellátás? Békés megyébe útnak indították az első vagon lengyel iszapszenet. A második, Szegedre a napokban érkezett meg, és várható, hogy a Kecskemétnek címzett mintavagon is ha­marosan itt lesz. Ezekkel a szállítmányokkal ötezer tonnával sikerül növelni a tüzelőkészletet, amely minőségi összetéte­lében —‘ ezt a kályha- és kazántulajdonosok tudják, s a TÜZÉP szakemberei is hangoztatják — más, mint volt évek­kel ezelőtt. A körkép ma az alapvető tüzelőanyagokról röviden ez: meg egy vagon berentei szenet vettek át. Azért, hogy a telepen csökkentsék az elfekvő (poros) készletet, ezer mázsa berentei dió- és darabos .szenet átrostálva, az eredetinél alacsonyabb áron érté­kesítenek. LAK1TELEK Kevés a brikett. Ezért egyelőre korlátozott mennyiségben, ötmá­zsánként árusítják. A múlt csü­törtökön egy kis vagon íelsőgallai. dúsított diószén. utána pedig egy vagon (240 mázsa) pécsi iszap ér­kezett a tüzelőtelepre. Mivel a la­kosok várták a jobb minőségű, magas fűtőértékű szeneket., de azok elmaradtak, nvolcszáz mázsa régi szénre nincs vevő. Ezen a te­lepen is elvégezték a szükséges rostálást, s a szénport hőerőművi felhasználásra továbbadták. BUGAC Hetente kap szenet a község, kétszáz mázsát. Ez égy óra alatt elfogy. BAJA ..Hatszáz tonna tűzifa és kétfé­le — Bakony és Pirolux — alá­gyújtós van a telepünkön — tájé­koztatott Both József helyi TÜ- ZÉP-vezető —. s ezekhez jelenleg .‘1500 mázsa pécsi iszapszenet, a darabos szenek közül pedig ajkai és berentei diót. oroszlányi, illet­ve berentei és dorogi daraszenet tudunk adni. Gondot okoz. hogy a szenet nem folyamatosan kapjuk. Dunántúlon, a nagvmányoki bá­nyában lassanként nem férnek a kitermelt széntől. Négv-öt napja tárolják részünkre a tüzelőt. Ad­dig azonban nem küldhetik el. amíg a MÁV-tól. a cukorrépa-be­takarítást követően nem kapnak újra vagonokat". KECSKEMÉT Némedi Ferenc, a 102-es Tü- ZÉP-telep helyettes vezetője sze­rint jól tette volna, ha leli tüze­lőjét mindenki még a nyáron megvásárolja. A hitelezett (SZOT)-ulátványokat sokan csak szeptemberben kezdték cl bevál­tani. Nehezíti a telep helyzetét, hogy a vásárlók zöme. mintegy 80 százaléka, a megyeszékhely környéki tanyákról ezekben a he­tekben próbálja tüzelöszükségle- tét beszerezni. Értesülve a kecs­keméti telep viszonylag kiegyen­súlyozott ellátásáról, újabban Pest megyéből is idejárnak vásárolni. De milyen az ellátás? A MÁV hetente tizennyolcszor szolgálja ki a telep iparvágányát. Azaz, a szerződésben foglaltak szerint, 9. 14 és 24 órakor köteles beállítani — átadni — a TÜZÉP részére érkezett szállítmányokat. A múlt éjszaka nem kaptak sze­nei. Ennek ellenére az előző ra­kományokból még van lengyel lángborsó, dió 1-es, dió 2-es koksz, komlói iszap és ajkai dió­szén. Csütörtökön lehetett kapni kétfajta brikettet is. de már elfo­gyott. Különlegesen jó minőségű szénből nincs annyi, mint ameny- nyi kellene: ezért a lengyel láng­borsó szenet komlói iszappal együtt, fele-fele arányban szolgál­ják ki a vásárlóknak. Érdeklődtünk a ' községek tüze­lőellátásáról is. 1ISZAKÉCSKE Darabos Imre telepvezetőtől tudjuk, hogy brikettből két hete 240 múzsát kaptak, a hét elején Hasonló, több-kevesebb gondja más településeknek is van. Jól­lehet, szénhiányról nem beszélhe­tünk. s a tüzelő-nagykereskedelmi vállalat lengyel iszapszénnel, a nagymányoki bánya pedig — a cukorrépaidény után felszabaduló vasúti kocsikban — várhatóan rövidesen útnak indítja a kiter­melt szenet, az év hátralevő ré­szében lesz tennivaló a megyei szénellátás javításáért. Addig is azonban — azt tudjuk tanácsolni — az alacsonyabb hőértékű, de kapható hazai szeneket célszerű megvásárolni, felhasználni, hiszen ezek. a bőségesen rendelkezésre álló tűzifával, megfelelő fűtőanya­gok. Kohl Antal NAPKÖZBEN A minap könnyelműen arra gondol­tam, hogy áruba bocsátom a tavaly ősszel 1400 forintért vásárolt télikabá- lomat. Sokáig töprengtem, hol kezd­jem „üzleti körutamut", hiszen az alig használt ruhadarabért szép summát sze­rettem volna zsebrevágni. Annyi jót hallottam már a különböző, gombamód­ra szaporodó magánkereskedésekről, hogy egyértelmű volt számomra: csak­is ilyen helyen kapok megfelelő árat hamar megunt kabátomért. Először a ... utcai használtcikküzletben ' kopog­tattam. A bolt tolongott az ürességtől. Az eladó ugyan kedves mosollyal fogadott, ami kicsit felbátorított. A pultok ros­kadoztak a semmitől, egy rúdon vi­szont jócskán viseltes kabátok, ingek riasztották a betévedőt. A karomon pöffeszkedö zöld lódenre az egyik szé­ken nyújtózó lusta kutya figyelt fel elő­ször. a gazdája csak később. Elvette a kabátot, forgatta, nézegette. Az ujját kihajtotta, behajtotta, mintha azt must- rálgatná. hogy meg van-e rendesen ola­jozva hónaljban?... — No és mit gondolt ezért? Most mit mondjak? Azt, hogy jó pénzt, mert kétszer volt rajtam? Vagy azt — ami igaz is —, hogy fogalmam sincs az összegről, mivel első Ízben pró­bálok használt ruhaneműt ily módon eladni. Miközben így morfondíroztam magamban, már elkészült a gyors „ár- kalkuláció”. — Nézze, 400 forintot tudok érte adni, bizományba. Láthatta a csalódást az arcomon, mert gyorsan megmagyarázta, hogy ez a fajta már régen nem divat, senki sem keresi, s neki óriási kockázat, ha meg­veszi tőlem. Illedelmesen köszöntem, botorkálva kerestem a sötét odúból ki­vezető ajtót. Miközben kiléptem, talál­kozott a tekintetem az ásító tacskóéval: mintha őt érdekelte volna a dolog .. . Nem keseredtem el teljesen, hiszen volt még egy címem. Megérkeztem az újabb, reményteljesebbnek tűnő üzlet­kötés színhelyére. Karomon a kabát­tal, melyet már most többet hordtam, mint a félen összesen, határozottan lép­tem be az üzletbe. Kedves arc fogadott, s hamar közölte, hogy jöjjek vissza dél­után. mivel akkor foglalkoznak felvá­sárlással. „Phű. ez már nagy cég" gon­doltam. feszített időbeosztással dolgoz­nak. Mégis történhetett valami, mert elvette tőlem a kabátot, s következett az ..olajozottság'’ szemrevételezése. Az­tán pedig a meglepő kérdés: — No és mit gondolt érte? Határozott voltam, kiböktem: — Ügy ezer forintot... ..Üzletfelem” teljesen elképedt. A csodálkozástól szinte remegett a keze. Jó időbe telt. mire megszólalt: — Ugyan már uram. lát maga a fel- legektől? Kétszázötvenet adok érte i- az eladás után fizetek! Kérdése jogos volt: nem láttam, igaz. nem a fellegektől, hanem a méregtől, amely kezdte szorongatni a torkomat. Végső elkeseredésemben elfoglaltam j helyemet a BÁV becsüse előtt kígyózó | hosszú sor végén. Vesztenivalóm nincs, , ha nem veszik meg. akkor az idén is 1 fölveszem vágy kétszer. Félóra múlva már a pult előtt vagyok, kedvesen biz- j tatnak: mutassam meg az eladásra szánt portékát. Elmaradt a szokásos, tüzetes vizsgálódás. Tíz másodperc alatt megszületett az eredmény: — Bizományba tudom átvenni 1090 forintért, ha önnek megfelel. Gyorsan körülnéztem. Lehet, hogy nem is az én kabátomért ajánlják ezt az összeget? Egyedül vollam. így hát semmi kétség: elkelt a lódén. Talán az anyakönyvvezető előtt mondtam ilyen rebegve igent, mint most. a becsüs előtt. Két nap múlva benéztem a boltba, ahol közölték, hogv már megvették a kabátot, felvehetem a pénzt. Azóta is foglalkoztat, hogy milyen üzlet az. ahol nem merik vállalni a kockázatot, s ahol jóval a valódi érték alatt próbál­nak meg felvásárolni különböző holmi­kat? Azt viszont már értem, hogyan le­hetséges az a nagy különbség, ami a két üzleti forma között minőségben megmutatkozik. A bizományiban sok magas igényeknek is megfelelő áru kí­nálja magát, míg a magánkereskedők­nél főleg a szúette. olajfoltos holmik. Talán ha ők is a „nagy haszonnal" ke­csegtető üzlet helyett a minőseget tar­tanák szem előtt, javulna a helyzet. Mindenki előnyére! Ka.jlmár István RÁDIÓSOK JÓTETTE Kapcsolat az éterben „Tíz wattal, jó légköri feltételek mel­len, el tudjuk érni az egész világot!" A kecskeméti Arar.yhomok Rádióklub hígjai állítják és bizonyítják ezt maguk- építette készülékeikkel. Amikor minden körülmény kedvez és a terjedési előrejel­zések nagy távolságú vétellel kecsegtet­nek. a rövidhullámú amatőrök a földré­szek között szinte csodát művelnek. Az éteri esetek változatosak, és mara­dandó élményt nyújtanak. Szabó Mátyás, aki a rövidhullámú szak­osztály munkájáért felelős, egyébként pe­dig az. MMG Automatikai Müvek műve­zetője. az éteren át sok istnerőst szerzett. Amatőrnevén a HA 8 UX nagyszerűnek tartja, amikor közülük valaki elmondhat­ja magáról: „Kétszázötven ország közül IHO-nal már beszéltem.’’ Lima. Nevada. London. Nigéria. Ü.j-Zé- lanrl. Szovjetunió. Elefántcsontpart. Tü­relem. nyugodtság, jó fül. és^nem remény­telen a két-, sőt a többoldalú összeköttetés sem. Hamza Sándor, (hívójele HA 8 VC) 20 éve tart kapcsolatot — a légkörön ké­résziül — egy mozambiki ismerősével. A 14 megahertzes arr.atörsáv hozta össze leg­utóbb —1 váratlanul — egy .somogyi bics- kásnak" bemutatkozott, Argentínába vá>n- dorolt magyarral. Kiderült: a 78 éves ama­tőr 15 éve nem hallott közvetlen. neki szóló magyar beszédet. Családjukról és munkájukról beszélgetve, fél óráig hall­gatták egymást hangszórón keresztül. Elérni az egy négyzetkilométeres déli- sarki sziget adó-vevőjét, ez is sikerült már az Aran.vhomuk egyik rádiósának. De a legnagyobb, élmény az volt, amikor japán amatőr társsal beszélhettek úgy, hogy — a nagy távolságot áthidalva — egy szovjet közvetítőállomás volt segítségükre a kap­csolattartásban. Ez az éterbeli barátság számtalanszor ismétlődött azóta is. Ballagi János, Boldogh Lajos (HG 8 ZV és HG 8 UZ) nem az egyedüliek a klub­ban. akiknek a felesége ugyancsak rádió­amatőr. Márta és Éva asszony. Szabó Je­nővel, dr. Papp Zoltánnal, Hamza Sándor- fal és masokkal egyöntetűen azt vallja, hogy bár rövidhullámon csakugyan elér­hető az. egész világ, az , URH-kapcsolat gyorsabb, közvetlenebb és családiasabb idehaza. Ezért határoztak úgy. hogy közö­sen meglepetést szereznek az egyedül élő 22 éves Henc Andrásnak, aki nem lát. es a Kecskemétre települt Üjpesti Gépelem­gyár telefonközpont-kezelője. Adó-vevőt készítettek neki. felkérve Magyar László nagykőrösi klubtagot, hogy segítsen egy használt készülék átalakításában. A munkát elvégezték. Sőt! Arra is volt gondjuk, hogy a fiatalemberrel — a megye első vak amatőr rádiósával — megismer­tessék .a nemzetközi rövidítésekét és hi­vőjeleket. s a húsz legfontosabb alapisme­retét. Ez sikerült. Henc András vizsgázott. En«ek bizonyságául a napokban átvette Faragó István megyei rádiótechnikai fő­előadótól az adóengedélvt és azt a csodá­latos. barna dobozt (az adó-vevőt), amelv- lyel HG 8 GS) (Henc András) árpádvárosi lakásából bőszéi hét. Ismerősöket, baráto­kat szerezhet az éterben. K—1 Eladó ez a kabát • Munkában a markológép a TÍ’ZÉP 102-es. - kecskeméti telepén, ahol viszonylag kiegy ei\frN|s súlyozott az ellátás ^ (Pásztor Zoltán felvetéWf®5*^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents