Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
i © PETŐFI NÉPE ® 1382. november 24. EGY SZAKMAI ÚT TAPASZTALATAI IL Szőlészet, borászat az NSZK-ban és Ausztriában #ilT Ú y >•«..-J \í.: ••»*. A feldolgozóközpontokat magas színvonalú technikai felszereltség jellemzi. Kezdve attól, hogy a szőlő átvételét azonnali minősítéssel a leggyorsabb szippantásos eljárással végzik, azon keresztül, hogy a tárolás döntően nyomásálló nemesacél tartályokban történik, eljutva addig, hogy az értékesítést az egész országra kiterjedő ügynöki rendszer végzi. Fő célkitűzésük a minőségi bor előállítása. Ezért azt tartják, hogy a borászkodás minden folyamatának irányított, ellenőrzött, regisztrált körülmények között kell végbemennie. A minőség figyelemmel kísérése már az átvételkor megkezdődik, az egyes tételeket külön minősítve és külön elhelyezve veszik át. Mérik a cukorfokot, ettől és a fajtától, a termőhely kitettségétől (hogy északi, vagy déli fekvésű-e a lejtő). a szüret időpontjától függően fizetik a szőlő árát. Így alakulhat ki azután, hogy a jó minőségű (későn szedett) spätleser, (válogatva szedett) ausleser, vagy aszú alapanyagért ötszörös árat is fizetnek. Huszonnégy órán belül A termelőktől megkövetelik, hogy a káros mikroorganizmusok életfolyamatainak megakadályozására terméküket a szüret után 24 órán belül leadják. Ugyanilyen célból a musthoz literenként 3 gramm széndioxidot adagolnak. Az elsőt még a termelőnél, a második adagot az átvételkor. Ezenkívül — a fogyasztói igények és esetleges tiltakozások elkerülése miatt — semmiféle kémiai szert, anyagot nem használnak. A borok stabilitását, tisztaságát és jó minőségét csak a biológiai folyamatok, fizikai eljárások és eszközök alkalmazásával érik el. A pincészeteket ennek megfelelően jól felszerelték a legkülönfélébb szűrőkkel, derítőkkel, centrifugákkal, pasztőrözőkkel. A tárolóterekkel — úgy gondolom — külön is érdemes foglalkozni. Amivel nyugati szomszédaink csatát nyernek az az, hogy pincénként 2—3 év termését képesen tárolni. Az éves forgalmukhoz képest két-háromszo- ros tárolóterük van. Kremsben például az éves felvásárlás 10—12 millió liter, a tárolótér befogadó- képessége viszont 25 millió. A pincéknek legalább egynegyede készáruraktár, ezáltal a palackos árukat fél évig tudják tartani. 9 Jó példa az ízléses csomagolásra ez az asztali „boroskocka”, amelyet Bernkastelban töltöttek meg jóféle vörös borral. Erre azért van szükség, mert évente 150—200-féle fajtával és minőséggel jelennek meg a piacon. Egy-egy feldolgozó teljes italválasztéka akár 300-féle Tóor Ts lehet. öt-*tíz évig a legtöbb borból kereskedelmi mennyiséget tárolnak, az idősebbekből múzeumi tételeket. A készáruk nyil- vántartásál miniszámítógépek segítik. Egyszerűen, ésszerűen A feldolgozóüzemek önköltséges elven működnek. Az alkalmazottak javadalmazása a tagoknak nyújtandó tiszta bevételtől függ. Érthető, hogy törekszenek a termelési folyamatok egyszerűsítésére. az ésszerű takarékosságra. Ez megnyilvánul például abban — ez több helyen tapasztalható —, hogy 20—22 millió liter bor teljés feldolgozását, értékesítését ötven-hetven személy végzi. Ebbe a létszámba beletartoznak az igazgató és helyettesei, az adminisztratív állomány, a pincemunkások, a palackozók, a karbantartók és a gépkocsivezetők is. Áruikat saját járműveiken szállítják, úgy, hogy a gépkocsi- vezetők a távolabbi fuvaroknál kettesével járnak: egyikük éjjel, a másikuk nappal vezet. A cég inkább kifizeti mindkét gépkocsi- vezető teljes bérét — még a pihenő időszakra is — csak ne kelljen igénybe venni a drágább szállodákat és a gépkocsi lehetőleg mindig úton legyen. Az energia a határon túl is téma. Azzal a törekvéssel, hogy a felhasználást csökkentsék, lép- ten-nyomon találkozni lehet. Kremsben például bemutatták, hogy a palackokat nem forró vízzel vagy vegyszerekkel fertőtlenítik, hanem ózonnal. Olcsóbb mint a meleg víz és „környezet- barátabb”. A boroik hőkezelésénél csak azt a folyadékmennyiséget vezetik át, amelyik feltétlenül szükséges. Idehaza hosszú évek óta folyik a kilátástalan vita a gázüzemű járművek alkalmazásáról, és engedélyezéséről. Ausztriában és az NSZK-ban — egy-két kivételtől eltekintve — csak gázzal működő targoncát láttunk. Mert ez az olcsóbb, és nyilván szabvány, engedély is van működtetésükre. A magasabb tőszám és egyben nagyobb hozam elérése érdekében döntően sűrűsoros művelést (1.5—1,8 méteres sortáv, 1,2 méter tőtáv), ahol a domborzati viszonyok lehetővé teszik, ott megfelelő erő- és munkagépeket alkalmaznak. Nekünk is megmutatták. hogyan lehet a gépet és az eszközt variálni a növényekhez, vagy művelési módhoz és nem fordítva. A keskeny traktor, mely fürgén mozgott a sorok között, függőleges és vízszintes kaszájával csonkázta a szőlőt, és egy menetben talajforgatást is végzett. Hogy a termőfölddel mennyire takarékosan és ésszerűen bánnak, annak legjobb példáját az NSZK- ban a Mosel völgyében. Ausztriában-pedig Krems közelében láthattuk. A Mosel folyó mentén 45 fokos, sőt annál meredekebb lejtőkön, Kremsben pedig sziklákon termelik a szőlőt. Gépet egyáltalán nem alkalmaznak, a műtrágya és szervestrágya felhordását. a szőlő leszállítását helyenként csörlő segíti. Az összes munkát, még a telepítési előtti forgatást is kizárólag kézzel végzik. SAJTÖPOSTA Felzaklatták a kedélyeket • Előtérben a feldolgozó, háttérben a szőlőültetvények a meredek domboldalakon. Feltűnt, hogy a rekeszek, amelyekben a borospalackokat szállítják, mennyire tiszták, Talán újak? — Nem — mondta egyik helyen kissé megütközve, vendéglátónk. — Csák hát a vendéglősök megkövetelik, hogy tiszta, felszolgálásra kész palackokat szállítsunk részükre. Ezért, és az ital minőségének megóvása érdekében bort szabad ég alatt nem tárolunk. Tizenkettes kartont általában nem használnak, csak hatosat. Ez kereskedelmi fogás. Azt tartják ugyanis, ha a vásárló bemegy az üzletbe, és mondjuk vendégvárás miatt bort vásárol, akkor a nagy kartonból elviszi azt a 2—3 üreget, amire tényleg szüksége van. De ha hatos kartont lát maga előtt, akkor még hajlamos arra. hogy az egész dobozt, tehát hat üveget megvegyen. A csomagolás, a palackok címkéi ízlésesek. A címkéken a borra legjellemzőbb adatokat tüntetik fel. Olyat is, hogy hol termett, mikor szüretelték, palackozták. Nem beszélve az alkohol-, cukor- és savtartalomról. A két dátum — a szüret és palackozás között — a címkék tanúbizonysága szerint — 2—3 év különbség mutatkozik. A termelési kedv fenntartásáért A feldolgozóközpontok a termelési kedv fenntartására igencsak ügyelnek. Burgenlandban elmondták például, hogy 1978- ban kimagaslóan jó termést takarítottak be. Annak érdekében, hogy a szőlőt, a megszokott áron — és nem jóval alacsonyabb értékben — vegyék át, szükségtárolókat létesítettek. A termelési kedv fenntartását az állam is segíti azzal, hogy a feldolgozóközpontok, szőlészeti szövetségek adómentességet élveznek. A mentesség azonban csak addig áll fenn, ameddig import bort nem hoznak és nem dolgoznak fel. Ez természetesen nagymértékben meghatározza ez- irányú magatartásukat, de ex- portpolitikáiukat is. mivel az adómentesség elvesztése a szállításra kijelölt országokban és feldolgozó üzemekben is fennáll, így a folyó borok exportja helvett döntően palackozott áruk kiszállítására, és a hazai piac teljes útfogására törekszenek. A borízlés országonként változó. Az NSZK-ban a könnyed, édesebb, közepes alkoholtartalmú borokat kedvelik. A nehéz, magas alkoholfokú száraz boroknak nincs keletje. Ausztriában éppen- hogy a félszáraz, száraz borokat kultiváljék. Mindkét országban rendkívül büszkék a termelők jó termésükre, borvidékeikre, termelési hagyományaikra. Burgenlandban például kijelentették: „Tokaj kivételével Európában az itteni a legjobb bortermő vidék”, és ezt a későn szüretelt, aszúborokkal igyekeztek is bizonyítani. Dr. Horváth Gyula az MSZMP megyei bizottságának munkatársa A minap ajánlott levelet kézbesített a posta a kecskeméti Tinódi u. 6. szám alatt lakó, összesen ötvenhat családnak. A feladó, a városi kommunális üzem sten- cilezett — és olvashatatlanul aláírt— példányokon közölte, hogy az idei I—II—III. negyedévre esedékes szemétszállítási, valamint kukahasználati díjat elmulasztották idejében kiegyenlíteni a címzettek, akik a késedelmi kamattal és a postai költséggel együtt összesen 194 forint tartozást kötelesek befizetni 8 napon belül a vállalati pénztárba, ellenkező esetben az összeg peres úton történő behajtására kerül sor. Az emberek értetlenül forgatták kezükben a szigorú tartalmú felhívást. Egyrészt azért, mert fogalmuk sem volt arról, miért kaptak átutalási csekket is, ha a pénztári befizetést írják elő számukra. Másfelől rejtélyesnek találták, hogyan keletkezhetett a hátralék, amikor az új otthonokba beköltözésük óta — ennek már nyolcadik esztendeje — mindig a közös költségből tettek eleget a kiadási kötelezettségeiknek. LEVELEKBŐL RÖVIDEN Ráfizetés — huzavona miatt A kunszentmiklósi Tóth Gyulá- né a szintén helyben lakó 70 éves édesapja gondjáról tájékoztatta szerkesztőségünket. Nevezetesen arról, hogy az idős ember évek óta nem rendelkezhet a saját tulajdonát képező telekkel, amely építési tilalom alatt áll. A részletekről ekképpen számol be levelében olvasónk: A tanács körülbelül 1978 óta tervezi e terület közcélra történő kisajátítását, ám az ezzel kapcsolatos gyakorlati intézkedése ma is várat magára. Sőt, úgy hírlik, talán az évtized második feléig is eltarthat a huzavona, melynek következtében csak a tulajdonosnak származhat kára, például azért, mert a semmilyen módon nem hasznosított telek után is rendszeresen kell adóznia. Imi ráfizetés a javából. Sajnálatos, hogy a kevéske nyugdíjban részesülő édesapámnak ilyen kényszerhelyzetben kell lennie régóta. Az igaz, telkét értékesíthetné szabad forgalomban, de hál reménytelen ez a megoldás, hiszen senkinek sincs szüksége olyan házhelyre, ahol nem építhető ház. Nem lehetne kivételesen lebonyolítani ezt a kisajátítást? Felmerül a gondolat: ha az átfogó méretű eljárás lefolytatása anyagi nehézségekbe is ütközik jelenleg, talán arra lenne 'mód — a kisajátításról szóló 1974. évi 24-es számú törvényerejű rendeletben foglaltak értelmében —, hogy a szokásos adásvétel útján jutna hozzá a tanács a szóban forgó telekhez, melytől mindenáron meg akar szabadulni a gazdája! Persze nemcsak a felnőtt lakók voltak képtelenek megfelelő magyarázatot kiötleni ez ügyben, de a 6 éves — és jelenleg az általános iskola első osztályába járó Kis Gyöngyi is tanácstalan volt, aki szintén névre szólóan kapta meg e sorokat. Nos, szerencsére nem kellett sokáig meditálni a dolgok fölött, ugyanis a lépcsőházi táblákra hamarosan felkerült a közös képviselő, Pásztorné mindenkihez szóló üzenete, miszerint „Téves befizetés után rendezve lett a közös szemétszámla, így kérem a lakótársakat, tekintsék tárgytalannak a felszólítást...” A felzaklatott kedélyek tehát megnyugodtak a Tinódi utca 6. számú emeletes lakóházban, bennünket azonban a történtekkel kapcsolatban még nyugtalanít egy s más: Legelőször is a nem éppen udvarias stílus, a bírósággal való azonnali fenyegetés. Hányszor leírtuk már, hogy a szolgáltató vállalat nem hatóság, így csak kérheti a díjat egyszer-kétszer. többször, s ha hiába e próbálkozása, akkor folyamodhat csupán szankciók igénybevételéhez. De elgondolkodtató az is, miért nem tűnt fel a kommunális üzemnek, hogy olyan lakóktól követel, akikkel eleddig sohasem állt külon- külön kapcsolatban. (Itt jegyezzük meg, hogy a kisiskolás lánynak küldött felszólítás azt sejteti, nem lehet túlságosan rendben a cég pénzügyi, illetve lakónyilvántartása.) És még valami. Ha a szolgáltató illetékesei alaposabban megbeszélik a tartozási problémát a lakóközösség képviselőivel, talán előbb kiderül a tévedés, s nem kezdődik meg az aligha egyszerű adminisztrációs munka. Amely helyett, ha egy kis városnézésre mentek volna a tisztviselők, bizonyára felfedik a különböző kerületekben régóta éktelenkedő szeméthalmokat, sőt intézkednek is azok gyors elszállítása érdekében. Igaz. mindez nagyobb fáradsággal járt volna, mint amibe került a hatóságosdi színben tetszelgő felszólítások elkészítése, kiküldése... CIKKEINK NYOMÁN Utólag nehéz kideríteni a történteket Sajtóposta rovatunkban, nemrégen adtuk közre dr. Kiss Kálmán miskei orvos esetét, miszerint az egyik ünnepnap estéjén hazafelé tartott gépkocsijával, s mert fogytán volt az üzemanyag, felkereste — nyolc óra után pár perccel — a solti, majd a kalocsai benzinkutat, de nem szolgálták ki, arra hivatkozva, hogy már zárórán túli az idő. Mindebből levonta a következtetést: e kútkezelők olyannyira elfáradhattak, hogy csipetnyi emberségre, szívességr.e sem futotta erejükből. Írásunkra válaszolt az illetékes, az ÁFOR tiszántúli köizp&ritja. A Miklya Pál keréskeclelmr vezető és Gőz Sándorné áruforgalmi csoportvezető által aláírt levél többek között az alábbiakat tartalmazza: Solti töltőállomásunk minden nap reggel 6 és este 8 óra között tart nyitva, így érthető, hogy már nem elégíthette ki a később érkezett vevő igényét. A kalocsai hasonló egységünk viszont folyamatosan üzemel, s mint a kezelők mondották, egyetlen autós ikiszol- gálását sem tagadták meg. Ügy véljük, helyesen tette volna a doktor, ha beírja kedvezőtlen tapasztalatát a vásárlók könyvébe. Ennek híján, utólag nehéz kideríteni, mi is történt valójában a benzinkutaknál, ahol jól láthatóan van feltüntetve a nyit- vatartás ideje. Köszönjük a tárgyilagos tájékoztatást. melynek ismeretében ezúttal is hangsúlyozzuk: a vásárlók könyvének használata valóban könnyebbé, gyorsabbá teheti a panaszokkal kapcsolatos vizsgálatot intézkedést. Ennél ör- vendetesebb már csak az lenne, ha sehol nem találnánk okot az ilyen bejegyzésre. Ama benzinkútnál sem, ahová a hivatalos zárást követő pillanatokban — a hosszú utat megszakítva — érkezünk. amikor még a helyszínen tartózkodnak az ott dolgozók. Az utasok megértését kérik Október 20-án ugyanezen hasábokon tolmácsoltuk Szabó Emma izsáki levelezőnk észrevételét arról, hogy enyhén szólva tisztátalan a nagy forgalmat lebonyolító helyi vasútállomás illemhelye, ráfér tehát egy alapos kitakarítás, sőt fertőtlenítés is. Közlésünkre Frankó Latjos állomásfőnök reagált: A csaknem százéves árnyékszéket rendszeresen tisztán tartjuk, de ez, sajnos, nem enyhíti az elavult építmény okozta kellemetlenséget. Ennek végleges megszüntetése vitathatatlanul indokolt. Szándékunkban áll kialakítani új — vízöblitövel és kézmosóval felszerelt — vécét, amint birtokunkba kerül a kivitelezéshez szükséges összeg. Addig is kérjük az utazó emberek megértését. Az izsáki utasok feltehetően — és jobb híján — megértőek. türelmesek lesznek ezután is. Kultúrált magatartásuk azonban aligha veheti elejét annak, hogy továbbra is undor közepette használják a régi, bűzölgő illemhelyet, melynek átépítését már csak a közegészségügyi követelményekre tekintettel is fontos volna mielőbb elvégeztetnie a MÁVKÉRDEZZEN — FELELÜNK Átruházható-e a nyugdíjas utazási kedvezménye? Hosszabb ideje van rokkantsági nyugállományban a tisza- alpári Kovács István, aki olyannyira mozgássérült, hogy képtelen felszállni autóbuszra, vagy vonatra. A nyugdíjfolyósítótól azonban évről évre megkapja az 50 százalékos vasúti jegy váltására jogosító igazolványt, mely- lyel nem tud mit kezdeni. Tavaly vissza is küldte, kérve a feladót, hogy többé ne postázzák címére fölöslegesen. Ám az idén is megérkezett ez a papiroska. ami jobb híján egy dosz- sziéban fekszik hónapok óta. Olvasónk úgy véli, talán megérdemelné a vele közös háztartásban élő testvére is e kedvezményt. de nem tudja, hogy azt miképpen ruházhatja át. A Közlekedés- és Postaügvi Minisztérium Vasúti Főosztálya arról tájékoztatott bennünket, hogy a nyugdíjasok a saját jogaik alapján évente négyszer utazhatnak oda-vissza féláru menetjegy igénybevételével a MÁV vonalain. Ha bármilyen okból nem élnek e lehetőséggel, a velük közös háztartásban lévő feleség, férj. illetve élettárs is felhasználhatja az igazolványt, feltéve, hogy elérte a nyugdíj- korhatárt és nem rendelkezik munkájából származó jövedelemmel. Egyéb hozzátartoz >ra nem ruházható át az ilyen utazási kedvezmény, amit minden nyugdíjas megkap, egy adatfeldolgozó rendszer segítségével, amely sajnos nem tudja megkülönböztetni az igazolványt kérőket, vagy arra igényt nem tartókat. Közöljük még, hogy a jövő esztendőtől kezdődően a Volán járatain is érvényesek lesznek a MÁV-tól kapott nyugdíjas utazási igazolványok. Miért nem zökkenőmentes a felsőszéktói gázprogram megvalósítása ? Legelőször a kecskeméti Ciklámen utcában lakók panaszkodtak hozzánk érkezett levelükben amiatt, hogy családonként megközelítőleg 10 ezer forint hozzájárulást fizettettek velük, s ezen felül vállalták a vezetékrendszer házbeli kiépítési, valamint a különféle fűtési és egyéb eszközök megvásár- lási költségeinek kiegyenlítését, ám az ígért földgázellátás megkezdését egyre csak halogatják az illetékesek. Később a Bíbor utcából, majd a Kullai közből keresték fel szerkesztőségünket hasonló problémákkal. A Délmagyarországi Gáz- szolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltségén megtudtuk: aszóban forgó peremkörzetek földgázzal történő ellátása érdekében jelentős kivitelezési munkára került sor az utóbbi időben, amikor összesen legalább két kilométernyi hosszan fektették földbe a vezetékeket. E feladatok elvégzéséből derekasan vették ki részüket az úgynevezett alvállalkozók — a kecskeméti Kossuth és a tiszaalpári Tisza- táj Termelőszövetkezet brigádjai —, munkájukat azonban esetenként lassította az anyaghiány. A műszaki átadásokat követően azonban már nem késlekedett a szakvállalat, s haladéktalanul elvégezte a bekapcsolást. Ez idő szerint a Ciklámen. a Csabagyöngye és a Szirom utcákban már élvezhetik e szolgáltatás örömeit az emberek, s a Bíbor utcaiak is hamarosan használhatják a földgázt. A Kullai közben lakóktól viszont türelmet kell kérni, mert az oda szükséges csövekhez máig sem jutott hozzá a szolgáltató vállalat. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 a. Telefon: 20-111.
