Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

I 1982. november ,ai. « PETŐFI NÉPE • 3 KLÁRI. NÉNI ÓRÁJÁN Gyors- és gépírást tanulnak Csütörtök este, a IV. C-ben lá­nyok és asszonyok Írnak. Sport­szerűen, még csak melegítenek, mivel a Kecskeméti Közgazdasá­gi Szakközépiskola emeleti osz­tálytermében dr. Saskői Ernőné egyelőre kis iramban kezdi dol­goztatni tanítványai. Nézzük most a 250-et! — A legalsó sebeséggel, két­százzal kezdjük! — indítja a két­száz szótagos percenkénti írást dr. Saskőiné. — Jön a 220! Láthatóan gyorsul az iram. A gyakorlók könyöke szaporábban mozog. Meg se pihennek, a tanárnő (Klári néni) máris bejelenti: — Nézzük most a 250-et! A tempó fokozódik. Nem min­denki bírja követni. Végül is he­ten állják, azaz írják az ezután következő diktálást. — Rózsa? Aranka? Készen vagytok? Kezdjük az olvasást! Nézzük, Ibolya, te hogyan tudod visszaolvasni? Majd: — Éva, vigyázz! Nem további, hanem korábbi. — No, Györgyi . . . Pereg a gyorsíró-óra. Dr. Sas­kői Ernőné most különös ábrákat rajzol a kátédra mögötti táblára. Az avatatlan akár kínai írásje­leknek vélhetné — az itt ülők azonban felismerik ezeket. — A szocializmus építése so­rán — azonosítja az elsőt az egyik felelő. — Infrastruktúra — így a pad­társa. A válaszok pontosak. Kazetta, otthoni gyakorlásra Klári néni azonban, mint min­dig, ezúttal sem elégszik meg ennyivel. Tovább „gyúrja” a ta­nítványait. — A licencet hogyan írjátok? És a licencforgalmat? A felelők már kissé bizonytala­nabbak. Ketten, a harmadik padsor leg­elején, szedelőzkcdnek. — Mentek németre és angol­ra. ugye? — kérdi a két lánytól. A tanárnő megértő. Tudja, hogy a két fiatal önképzéséhez a két idegen nyelv tanulása is hozzá­tartozik. De, hogy üres kézzel mégse engedje el őket, útravaló- ul — otthoni gyakorlásho? — ad nekik egy magnókazettát, benne kétszázas szótagú szöveggel. Ezt dr. Saskői Ernőné szabad idejé­ben (?) éjszakánként olvasta és rögzítette szalagra, hogy tanítvá­nyai felkészülését ily módon is segítse. Közgazdász gyorsíró ' Kihasználom a két hallgató tá­vozásával elérkezett lazítás né­hány percét. A résztvevőkhöz for­dulok, hogy megtudjam: ki, 9 Soósné Fekete Erika világbaj­nok ... (Méliesi Éva felvételei) miért jár Klári néni teljesen ön­zetlenül, társadalmi munkában tartott óráira? Góbor Józsefné (a DUTÉP-nél műszaki ügyintéző): — Jobban és könnyebben dol­gozom. mióta gyorsírást tanulok. Azelőtt csak 150 szótagot tudtam leírni egy perc alatt. Ma kétszá­zat. Szécsi Éva (Fémmunkás): — Az érettségimhez jól jön a gyakorlás. Dezsényi Lászlóné (gazdasági vezető a DUTÉP mélyépítő rész­legénél) : — Nekem, mint közgazdásznak is jó, hogy percenkénti 250 szó­tagszámmal, hibátlanul tudok ír­m Pereg a gyorsíró­éra. Dr. Saskői Ernőné diktál. 9 ... és Gulyás Piroska egy hét­köznap délelőttjén. ni. Vállalatunk támogatja a gyorsíróképzésben és -versenye­ken részt vevő dolgozóit. Tokaji Klára (a MEZŐGÉP kecskeméti gyárából): — Jogsegélyszolgálati előadó vagyok. Emellett adminisztrációs feladataim is vannak a szakszer­vezeti bizottságnál. Telexezem, jegyzőkönyvet vezetek, levelezem — úgyhogy nem haszontalanul töltöm az időt Klári néni óráján. Megéri. A munkahelyemen ösz­tönöznek, hogy képezzem ma­gam. Október 1-én háromszáz forinttal emelték a fizetésemet. Igv most már 3290-at kapok. Gulyás Piroska (a MEZŐGÉP kerekegyházi üzeméből): — Augusztusban álltam mun­kába. A levelezésnél, telexezés- nél bizony jó, hogy tudok gyors­írni. Az írógéppel már csak „át­teszem” (átmásolom) a szöveget. Miklovics Lajosné nem sajnál­ja az utat: Jakabszállásról szor­galmasan látogatja a IV. C-beli foglalkozást. — A Népfront Szakszövetke­zetnél pénztáros és adminisztrá­tor vagyok — mondja magáról. — Két év után azt mondhatom: megérte, hogy ráadtam a fejem erre a gyakorlásra. Azóta jobban megy a munka. Világbajnokság és a mindennapok Mindenképpen elismerés illeti ezt a kis közösséget — élén a nyugdíjaséveiben is fáradhatat­lan dr. Saskői Ernőnével —. hogy hétről hétre gyarapítja tudását a termelésben, a gyakorlatban időt, pénzt és énergiát spóroló gyors­írással. S ha olyan kiválóságok, mint a nemzetközi versenyen győztes Soósné Fekete Erika, if­júsági világbajnok, vagy az ugyancsak kitűnően szerepelt Hegedűs Éva, nem teremnek minden „bokorban” (minden pad- ban), a gyakorlati készség fej­lesztésével valamennyien jól jár­nak. Napi munkájukat felkészül­tebben végezhetik. Kohl Antal A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL A nagyüzem meghatározó szerepe Egy-egy állami gazdaság — területi adottságai, eredmé­nyei, szakember-ellátottsága, s a munkaerő foglalkoztatása révén — politikailag és gazdaságilag meghatározó lehet adott helyen vagy helységben. A gazdaság vezetői, párt- és tö­megszervezetei nyilvánvalóan nem függetleníthetik magukat a környezettől. Ezzel a környezettel kell tehát szoros össz­hangban tevékenykedniük, dolgozniuk, s megoldani minden olyan gondot, problémát, amely az emberek életével kap­csolatos. Erről beszélgettünk Pártái Istvánnal, a Bácsalmási Állami Gazdaság pártbizottságának titkárával. — Gazdaságunk földrajzilag nagy területen helyezkedik el, dolgozóink tizenhárom község­ből járnak munkahelyükre. Eb­ből következik, hogy a pártbi­zottság két községi pártbizottság­gal. három pártvezetőséggel, ezenkívül valamennyi termelő- szövetkezet pártalapszervezeté- vel kapcsolatot tart. Véleményem szerint ezek megfelelőek, jók és sokrétűek, de nem mindenütt egyformák. Miután meghatározó a gazdaság központja, így rend­szeres együttműködés a bácsal­mási községi pártbizottsággal alakult ki. A többi községben, a tsz-ekben, az ágazati pártalap- szervezetek ápolják a közös tevé­kenységet. Ezenkívül részt ve­szünk, s itt természetesen nem­csak a párttagokra, hanem a pár- tonkívüliekre is gondolok, a köz­ségi tanácsok munkájában. Sok a tanácstagunk, de ott vannak aktivistáink a népfrontbizottsá- gokban is. — Tudomásunk szerint, segítik a környékbeli termelőszövetke­zeteket a vetőmag-termeltetésben, a gépi munkában, s ebben a gaz­dasági pártbizottság, illetve a községek, termelőszövetkezetek pártszerveinek közös munkája is benne van. — Valóban így van. A párt­szervek támogatásúval elsősor­ban a gazdasági feladatok meg­valósítását segítjük. Ennek érde­kében szakembereink, vezetőink, a legújabb termelési technológi­ák tapasztalatainak átadásával igyekeznek javítani a környező községekben, a termelőszövetke­zetekben a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Egy közös program szép példája a gázve­zeték-építés. amely a mélykúti Alkotmány Tsz. a bácsalmási Pe­tőfi Tsz. a bácsalmási tanács, va­lamint az állami gazdaság össze­fogásával valósul meg. Közis­mert, hogy a környékbeli terme­lőszövetkezetek beléptek a nap­raforgó-termesztési rendszerünk­be. Ennek eredményeiről és az ebből származó jövedelmekről eddig a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. — Az állami gazdaság pártbi­zottsága bizonyára figyelemmel kíséri, milyen döntéseket hoznak a tanácsok a községfejlesztésben, s ezekhez közvetlen támogatást nyújtanak? — A községi pártszervezetek­kel közösen kérjük a gazdasági vezetőket, hogy egyeztessék a ta­nácsokkal álláspontjukat olyan kérdésekben, amelyek a községek egészét érinti. Mire gondolok? A munkaerő biztosítására, a szociá­lis, a kulturális ellátottságra, kü­lönböző beruházásokra. Úgy vé­lem, már eddig is sokat tettünk és teszünk, ezután .is a községek, elsősorban Bácsalmás fejlesztésé­ért. Példaként említem a bácsal­mási művelődési ház-, illetve óvodafenntartás évi 250 ezer fo­rintos támogatását, a szilárd bur­kolatú utcák, a benzinkút, a kö­zös bolt kialakítását, a sportlé­tesítményekhez adott anyagi, technikai segítséget. Említettem már. de újból szóba hozom az 1983-ban elkészülő gázvezetéket, amely lehetővé teszi Bácsalmás közületeinek és a lakosságnak gázzal való ellátását. A gazdaság tagoltsága miatt jelentős sze­mély- és áruszállítási feladataink vannak. Emellett megszerveztük a napi diákjáratokat, (zárójelben jegyezném meg, valamennyi vá­rakozóhelyre buszmegállót épí­tettünk), továbbá a sportolók utaztatását, hogy csak a legfon­tosabbakat említsem. Szocialista brigádjaink is sokat dolgoztak la­kóhelyük fejlesztése érdekében. Bácsalmáson például kerítést fes­tettek. autóbuszmegállót építet­tek, a gyermekotthon sportpá­lyáját készítették el. Pénzt ad­tunk a bajai uszoda, a tompái is­kola és a budapesti MEDOSZ- vendégház létesítéséhez. — Korábban szó esett a dolgo­zók élet- és munkakörülményei­nek javításáról, az ezzel kapcso­latos intézkedésekről, a pártszer­vek segítségéről. "Érről szeretnénk kissé bővebben hallani. — Bácsalmást és környékét gazdaságunk látja el sertéshússal, amelyet hűtőkocsijaink szállíta­nak a boltokba. Üzemi konyhán­kon más vállalatok dolgozói is lehetőséget kapnak az étkezésre. Alapvetőnek tekintjük azonban saját dolgozóink helyzetének ja­vítását. A magánerős építkezé­sekhez anyagi, pénzügyi támoga­tást adunk. A munkával szerzett jövedelem kiegészítését szolgálja a kistermelői sertéshizlalási ak­ció. amelyhez szállítással, takar­mányellátással. szaktanácsadás­sal is hozzájárulunk. Ugyanezt a célt,, szolgálja a családtagokkal elvégeztethető részesművelés a napraforgóhibrid-vetőmag előál­lításában. Korántsem mondhatom azt, hogy az említetteken túl töb­bet nem kívánunk tenni, de a külső feltételek nehezedése, va­lamint véges anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé. — Azzal kezdtük, hogy egy ál­lami gazdaság milyen hatással tud lenni környezetébe, a kisebb gazdasági egységekre, az ott dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeire. Ez a hatás a jövőben még talán intenzívebb lesz? Ezt így fogalmazta meg az ál­lami gazdaság pártbizottságának titkára: — Gondjaink ellenére az az ál­láspontunk, hogy a gazdasági helyzet függvényében hozzájáru- luitk környezetünk, elsősorban Bácsalmás fejlesztéséhez, gazda­sági és politikai feladataink meg­oldásához. Ennek érdekében fej­tünk ki tudatos és következetes agitációs munkát. A pártalap- szervezetekben a kommunisták feladatává tettük, hogy aktívan vegyenek részt településük gaz­dasági, kommunális, szociális, kulturális terveinek megvalósí­tásában. S>kértük őket. mozgó­sítsák erre a pártonkívülieket is. Gémes Gábor Országos gyermek­könyvhét November 29-e és de­cember 5-e között ötödik alkalommal rendezik meg az országos gyermek­könyvhetet. Az immár ha­gyományos könyvakció — kezdettől fogva változat­lan— célja: a gyermekek olvasás iránti igényének, kedvének, felkeltése, foko­zása. A gyermekkönyvhét jel­szava a gyermekekhez szól. Olvassatok mindennap ... A mottó persze felhívás a felnőttekhez is. a szülők­höz, a pedagógusokhoz, a könyvtárosokhoz, a könyv- terjesztőkhöz. az eladók­hoz, az úttörővezetőkhöz: adjanak minél több jó könyvet a gyermekek ke­zébe, serkentsék, ösztönöz­zék őket a rendszeres • ol­vasásra. annak tudatában, hogy a könyvnek, az ol­vasásnak nélkülözhetet­len személyiségfejlesztő, végső eredményben társa­dalomformáló szerepe is van. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó ebben az év­ben előreláthatólag 320 művet jelentet meg, közü­lük 18 kötet gvermek- könyvheti újdonság lesz. Ezen kívül a Képzőművé­szeti Alap Kiadóvállalata, a Kossuth Könyvkiadó, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó egy-egy ki- ’ advánvát ajánlja ez alka­lomból a fiatal olvasók figyelmébe. A gyermekkönyvhét megnyitóját november 29-én 15 órakor Budapes­ten, a Móra Ferenc Ifjú­sági Könyvkiadó székhá­zában (XIV., Május 1. út 57—59.) rendezik. A gyermekkönyvhéthez kapcsolódóan számos ren­dezvénnyel várják a leg­ifjabb olvasókat. Ország­szerte író—olvasó talál­kozókat. dedikációkat, könyvbemutatókat, rend­hagyó irodalomórákat szer­veznek. (MTI) ÜNNEPEK ELŐTT ___ K ultúrcikkekből is kielégítő ellátást ígér a kereskedelem A kereskedelem színvonalát a vásárlók általában az élelmisze­rek és a napicikikek mennyisége, választéka alapján ítélik meg. Ám nincs.kisebb jelentősége azoknak az áruknak sem, amelyeket csak esetenként keresnek a vevők, gondoljunk például a bútorokra vagy az ajándéktárgyakra. Ez utóbbiak főként a karácsonyi ün­nepek előtt kerülnek a figyelőm központjába. A megyei tanács kereskedelmi osztályának helyet­tes vezetőjétől, Valach Istvántól — a kultúrcikkellátás jelenlegi és várható helyzetéről nemrégiben v tartott tanácskozás kapcsán — mindenekelőtt azt tudakoltuk, fel- készült-e a kereskedelem az ün­nepek előtti ajándékozási lázra? A válasz megnyugtató: igen. Ez a megállapítás azonban nem vonatkozik a kultúrcikkek teljes körére. A nagy- és kiskereskede­lem szakembereinek tanácskozá­sa azt tükrözte, hogy a hazai ipart meglepte az import csök­kentése. Különösebb aggodalom­ra azonban nincs ok. A behoza­tal mérséklésének általános ten­denciája mellett ugyanis kará­csony előtt a kereskedelem foko­zott figyelmet fordít arra, hogy a keresett külföldi termékeket a vásárlók megtalálhassák az üzle­tekben. A hazai ipart elmarasztaló bí­rálat sem illet meg kivétel nél«^-. kül minden belföldi gyártót. A TRIÁL például sokféle — már most is kapható — újdonságot kínál, elsősorban a kisgyermekes szülőknek. Ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó kis­ipartól és kiskereskedelemtől az ízlésromboló és a betiltás ellené­re árusított játékok — lásd tiki- taki — helyett az eddigieknél több esztétikus, szórakoztató áru­kat várnak mind a szakemberek, mind a vásárlók. A kultúrcikkek széles skáláját részletezve, például téli sportesz­közökből, valamint sportruházati termékekből bőséges lesz a vá­laszték. Ugyanez vonatkozik a játék-, hangszerkínálatra, mese­könyvre és általában a gyerme­keknek, fiataloknak szánt olvas­mányokra. Az ajándékozási lis­tán előkelő helyen szereplő üveg- és porcelánáruk közül közvetlenül nem, egyébként azonban hiá­nyoznak majd a márkás, külföldi termékek. Bőséges a készlet papírárukból és írószerekből, beleértve a sze­zonális csomagolóanyagokat, nap­tárakat, karácsonyi, újévi üdvöz­lőlapokat is. Papírszalvétából és -zsebkendőből a mennyiség elegendőnek ígérkezik, a válasz­ték viszont szűkösebb lesz. A kul- túrcikk kereskedelemben a legtöbb gondot a bútorforgalma­zás okozza. Bár ezek az áruk nem kifejezetten a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódnak, a ta­pasztalatok szerint a KST-kifi- zetések után növekvő irántuk az érdeklődés. Lakberendezési tár­gyakból látszólag jó a kínálat — a raktári készlet legalábbis er­re utal —, a keresett elemes és szólóbútorok viszont hiányoznak. K. K. Korszerűsített hitelfeltételek kiskereskedőknek, kölcsön vállalkozóknak Az OTP a hitelnyújtás eszkö­zeivel ösztönzi a vállalkozáso­kat: a korszerűsített feltételek alapján a fiókoknál már meg­kezdték a kiskereskedőknek nyújtható kölcsönök folyósítá­sát. A szerződéses boltok üze­meltetői, a magán- és társas vállalkozók. munkaközösségek szintén új konstrukciós hitelt vehetnek fel a kezdeti nehézsé­gek áthidalására, a folyamatos üzemeltetés biztosítására. A már érvényben lévő új fel­tételek értelmében a hosszú, közép- és rövid lejáratra a kis­termelőknek nyújtható hitelek összege másfél-, két és félszere­se a korábbiaknak, ám növeke­dett a kamat, valamint az a sa­ját rész is, amellyel rendelkez­niük kell az adott összeg felvé­telénél. Valamivel hosszabb lett a visszafizetés határideje. A legnagyobb mértékben új üzlet építésére, a kiskereskedők ál­tal kérhető kölcsönök összege nőtt. Ez korábban 80 ezer fo­rint volt, ezentúl 200 ezer fo­rint a felső határ, ám amíg a saját rész aránya korábban az .összeg 30 százaléka volt, addig most ötven százalék. A lejárati határidő ezelőtt öt év volt, az új hitelfeltételek szerint: hat- nyolc év. Ebben a hitelkonstruk­cióban a kamat 10-ről 11 száza­lékra növekedett. Miután a kiskereskedői szak­mák száma ebben az évben növekedett, az OTP is változta­tott eddigi gyakorlatán. Ezeh- túl kölcsön nyújtható például kempingek, panziók, teniszpá­lyák és tornatermek -létesítésé­re is 300 ezer forint összegha­tárig, öt évi lejáratra, és 12 szá­zalékos kamatra. A kiskereskedők ezentúl az átmeneti forgóeszközhiány fe­dezetére is kérhetnek hitelt, de indokolniok kell: milyen körül­mények miatt kérik a kölcsönt, s az eszközhiány várhatóan mikor­ra rendeződik. Ez a hitelforma különösen akkor tehet jó szol­gálatot, amikor a kereskedő nagytételű áru kedvező beszer­zési lehetőségéhez jut, pillanat­nyilag azonban nem rendelke­zik kellő pénzeszközökkel. A szerződéses boltok vezetői­nek az OTP az üzlethelyiség korszerűsítésére, átalakítására, felújítására, gépek, munkaesz­közök vásárlására, üzletberende­zésre, felszerelésre, nyersanyag- és árubeszerzésre, valamint for­góeszközökre, illetve átmeneti forgóeszközhiány fedezetére a magánkiskereskedőkével azonos feltételek mellett nyújt hitelt. Ehhez a boltot szerződésre adó vállalat javaslata is szükséges. Az OTP-kölcsönt már számos munkaközösség és magánvál­lalkozó vette igénybe. Kértek már forgóeszközhiteit építő- és szigetelőanyagok beszerzésére. Rotring írógépek és programka­zetták megvásárlására. továbbá más ipari alapanyagok beszer­zésére. Egy érdekesség a magán- vállalkozások közül: Budapesten a belvárosban terrárium kikép­zésére, létesítésére kért és ka­pott egy igénylő OTP-kölcsönt. Almából pálinka A Budapesti Likőripari Válla­lat kecskeméti üzemegységének szeszfőzdéjében teljes erővel fo­lyik az idén termett gyümölcsből a pálinka főzése. Ebben az év­ben 100 vagon alma felvásárlását tervezték, de a gazdag termés le­hetőséget nyújt arra, hogy mint­egy 110—120 vagon fogyasztásra és konzervipari felhasználásra alkalmatlan almából készüljön pálinka. Képünkön: Szállítósza­lagon jut a zúzógépbe a Város­földi Állami Gazdaságból érke­zett alma. (Opauszky László fel­vétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents