Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-23 / 275. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. november 23. KEZDEMÉNYEZETT A PÁRTSZERVEZET Ésszerű energiagazdálkodás a dunavecsei Béke Tsz-ben — Máskor zárjátok le azt a hordót tisztességesen, vagy állítsátok meg úgy, hogy ne folyjon ki az üzemanyag — korholta társait minap a termelőszövetkezet egyik szakmunkása. Akkor érkezett vissza a másik épületből, és észrevette, hogy csordogál a gázolaj a gépudvarra görgetett hordából. Nyomban megigazította, hiszen már négyzetméteres körben eláztatta a földet. Jogos volt a felháborodás, hiszen sok kicsi, sokra megy. és manapság egyre költségesebb lesz az effajta mulasztás. A kifolyt üzemanyag ráadásul a talajt szennyezi. Szerencse, hogy a dunavecsei termelőszövetkezetben ritkán fordul elő ilyen eset az utóbbi időben. — Évente 12—13 millió forint értékű fűtő. és gázolajat, villamos áramot használtunk el eddig — mondja Németh János, a Béke Tsz pártszervezetének titkára. — Amióta rendszeresen figyelemmel kísérjük a munkateljesítményt és az energiafelhasználást. máris 10 százalékkal mérséklődött ez az összeg. — Főként a traktorüzemnél érzékelhető gyors változás — egészíti ki az eddig elhangzottakat Némedi Miklós, a termelőszövetkezet elnöke. — Hat és fél kilo- giamm volt eddig az MTZ—50-es traktoroknak az egy normálhektárra számított gázolaj-fogyasztása. Az idén ezt sikerült hat kiló alá csökkenteni, A gépkocsivezetők, traktorosok a megtakarított üzemanyag értékének 50 százalékát készpénzben megkapják. A párlalapszervezet kezdeményezésére intézkedési tervet készítettünk. Ebben az energiagazdálkodás korszerűsítését, az anya” gok, alkatrészek ésszerű felhasználását tűztük magunk elé. Részletesen kidolgoztuk például a különböző típusú, korú erő- és munkagépek karbantartásának, felújításának programját. A hat-hét éve üzemeltetett munkaeszközre már többet kell költenünk, mint arra, amelyiket tavaly, vagy az idén vásároltunk. Minden munka- területen számítottunk az ott dolgozók újítási, ésszerűsítési kezdeményezésére. A szövetkezet elnöke által megkezdett gondolatsort folytatja a léesz párttitkára is. — Valamennyi munkahelyen működik pártcsoport. Ismerik az intézkedési tervet, de nemcsak ők, hanem a pártonkívüliek is. A számukra legfőbb teendőket közösen vitatják meg. Az időszerű gazdasági munkák, üzemi feladatok a pártoktatás keretében is • Sallai Gábor pártcsoportbizal- mi. rendszeresen szóba kerültek. Amikor a párttagok jogait és kötelességeit tárgyalták a politikai foglalkozáson, természetes, hogy a munkahelyi példamutatás, helytállás, kötelesség teljesít és, vagy ennek esetleges elmulasztása sem maradhatott ki a beszélgetésből. Sallai Gábor, a gépműhely pártcsoport-bizalmija a Gábor Áron szocialista brigádban dolgozik. — Nálunk a több szakma elsajátítására történt kezdeményezés. Jómagam géplakatos szakmát tanultam — mondja Sallai Gábor. — Időközben megszereztem a szárítóüzem-vezetői képesítést. Nemcsak én veszem ennek hasznát. hanem szövetkezetünk is, ahol már tizennégy esztendeje dolgozom, hiszen egyrrjást helyettesíthetjük. Török Imre műhelyvezető-helyettes. aki alapító tagja a Gábor Áron brigádnak, szintén párttag. Az általános gépszerelő szakma mellé kitanulta a diagnosztikai és adagoló beszabályozó mesterséget is. így vélekedett: — Huszonhét tagú a brigádunk, és hetven százalékának legalább két szakmáról van bizonyítványa. Velünk égy brigádban dolgozik Takács György négyszeres újító, aki pártonk/vüli. de a villanyszerelő, a kazánfűtő, a gépjármű- elektromos szerelő szakmáról is megvan a bizonyítványa. — Takács György ötlete volt — mondja a pártesoport-bizalmi — az IFA tehergépkocsik gyors indításának a megoldása. Az IFA teherautó akkumulátorának alumínium kábele képtelen volt a szükséges watt-teljesítményt leadni az önindítónak. Télen. a • Török Imre műhelyvezető-helyettes. nagy hidegben traktorokkal vontattuk, nagy időveszteséggel, költséggel. amíg végre a motor megindult. Azóta vörösréz kábelt használunk alumínium helyett. Drágább, de megtakarítjuk a vontatás üzemanyagát. Más műszaki megoldással, ami ugyancsak Takács György újítása volt. az MTZ—80-as erőgép indítását sikerült meggyorsítani. A nagy teljesítményű K.—700-as traktornak a beszerezhetetlen generátorát pótolta egv hazai gyártmányú berendezéssel az újító, és a munkaeszköz használhatóvá vált. Azóta is zavartalanul dolgozik. A felsoroltak önmagukban nem nagy értékű újítások, ésszerűsítések, de közvetve vagy közvetlenül üzemanyagot, alkatrészt, sőt legtöbbször beszerezhetetlen berendezést sikerül velük pótolni, és a szövetkezet termelőmunkáját segíteni. Kiss Antal MUNKÁSEMBEREK A kitüntetett asztalos A motoros fűrész fogai alatt íelsikolt a csontszáraz tölgyfa. Búg a csiszológép, léc talpa kop- pan a műhely padlóján. Itt asz- szonyok kézi erővel dolgoznak a koloniálbútor-alkatrészeken, simára munkálják a felületeket. Amott férfiak barnás folyadékot kennek faragott szegélyű deszkaelemekre. Középen egymásnak háttal két kikészített könyves-ita- losszekrény áll, ajtajuk ólomba foglalt színes üvegei fokozzák kivitelük eleganciáját. A jónevű Kecskeméti Asztalos Szövetkezetnél járok. Tóth László asztalost keresem, akiről morzsányi információ van birtokomban: november 7-e alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Idejövet találgattam, milyen ember lehet? Fiatalnak bizonyára nem túl fiatal már, hiszen az Elnöki Tanácsnak ezt a magas elismerését nem ifjoncok kapják. Erőteljes, mint a tölgyfaderék. vagy nyurga, mint a nyár? Beszéde megfontolt, sodró vagy egyenesen lehengerlő? — Ö Tóth László. Süketnéma — mutat be egy középkorú férfit a műhely vezetője. Benkő Zoltán. Közlése váratlanul ér. Restellem magam érte, hogy ezt talán a kedvesen mosolygó. nagyon szimpatikus Tóth László is észreveheti rajtam. Zavaromból Dudás András megjelenése segít ki. — Én leszek a tolmács — mondja. — Baráti viszonyban vagyunk Lacival, és azt állítja, hogy már ötven százalékban megtanultam tőle a jelbeszédet. Gyűléseken mindig mellettem ül, én adom neki tovább, hogy miről van szó. Bár a szájak mozgásából nagyon sok mindent maga is megért. Megtudom, hogy a kitüntetett asztalos Lakiteleken született, de már több mint tíz éve Kiskunfélegyházán él. Féléves korában betegedett meg, szövődményes agyhártyagyulladás miatt vált süketnémává. öten vannak testvérek. A szakmát itt tanulta ki a szövetkezetnél. — Nagy szorgalmú munkás — jellemzi Benkő Zoltán. — Odaáll a pádhoz, dolgozik, dolgozik, el nem megy onnan. És nem akárhogyan csinálja! Az egész műhelyben a legfinomabb munkát adja ki a kezéből. A legkisebb hibát is észreveszi a bútor felületén és nagy türelemmel eltünteti. A legkényesebb darabok fényezését, kezelését mindig őrá bízzuk. — Mi. a munkatársai szeretjük — hallom Dudás Andrástól — Akkor bizonyára jól érzi magát ebben a közösségben? — kérdezem Tóth Lászlót. — Igen. jól. Ezért nem mentem el dolgozni máshová, ezért vállalom az ingázást Félegyházáról naponta. — A pályaudvarokon, a vonaton nem lehet könnyű vigyáznia a testi épségére sem. — Minden nehezebb számomra, mint a halló és beszélő emberek számára. Ébredni sem úgy ébredek, mint ők. Olyan órám, van, amelyik fényjellel ébreszt, nem csörgéssel. — Nős? — Igen. A feleségem is süketnéma. ö Kiskunfélegyházán dolgozik a Habselyem gyárban, varrónő. És van egy 12 éves fiunk. Ö hall és beszél és egészséges! Jól tanul. — Mi lesz a fiúból, ha megnő? — Jó volna, ha az általános iskola után továbbtanulna középiskolában. de ha ez nem megy neki, villanyszerelő legyen. Ahhoz érez kedvet. — Szokott vele foglalkozni? Tud velünk jelekkel beszélni. és szól, hogy apu, segíts már rajzolni, vagy más valamit. Olyankor együtt csináljuk a leckét. Tóth László kisfia a nagyszülőktől tanult meg beszélni. A feleség édesanyja most is velük él. A családfő havi 4 ezer forint körül keres. Saját lakásban, rendezett körülmények között élnek. — Ha ráér. mivel tölti az idejét? — Szeretem a tv-t. meg az újságokat. És még most. 43 éves koromban is szívesen futballozok. További sikereket kívánva elbúcsúzom a kitüntetett asztalostól, aki süketnéma.. Az együttérzéstől nehéz a szívem. amikor kezet szorítok ezzel a kiváló emberrel, de érdekes módon már nem annyira, mint furcsa beszélgetésünk kezdetén. Oldotta bett- nem a szorítást közösségük megismerése. Tóth László kiegyensúlyozottsága, derűje. S azok a xoi 1- lanatok, amikor a fiáról beszélt, aki hall és beszél és egészséges. A. Tóth Sándor KORSZERŰ TERMÉKEK — DUPLA EXPORT Az Újpesti Gyapjúszövőgyárban évente 4.8 millió négyzetméter fésűsgvapjú- szövet készül. Az elmúlt években nbyeLték-. ^a~, tiszta gyapjú alapanyag-feldolgozásának arányát, ezáltal duplájára nőtt tőkés exportjuk. Korszerű tulajdonságokkal rendelkező termékeik keresettek a világ minden táján. Üj piacaik az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Franciaország. A képen: A szövődében. EGY SZAKMAI UT TAPASZTALATAI I. Szőlészet, borászat az NSZK-ban és Ausztriában • Munkában a palackozó gépsor. (A szerző felvételei) A közelmúltban a Mezőgazda- sági Szövetkezetek Alföldi és Hegyvidéki Szőlészeti, Borászati Koordinációs Bizottsága szakmai tanulmányutat szervezett az NSZK-ba és Ausztriába. Kétségtelen, hogy a német és osztrák gazdasági, pénzügyi, vállalati viszonyok sok tekintetben eltérnek a mieinktől, de olyan termelési, borászati szervezési eljárásokat alkalmaznak, melyek elemeit — különösen a mi nagyüzemi szervezeti kereteink között — nyugodt szívvel átvehet-- jük. Feldolgozó, értékesítő központok A tanulmányút résztvevői mindkét országban 3—3 szőlészeti szövetséget látogattak meg. Ezek a szövetségek — egyben feldolgozó központok — méretükben, termőhelyi viszonyaikban, a termelt szőlők, borok jellegében, minőségében igencsak eltérnek egymástól. Egy dologban azonban nagyon is hasonlóak és azonosak, mégpedig abban, hogy a szőlőtermesztést egyénileg — a mi fogalmaink szerint 0,5—4 hektáros kisgazdaságok — végzik, a feldolgozás, bor- értékesítés azonban már szövetkezeti alapon szervezett, technikailag rendkívül jól felszerelt, egységes minőséget biztosító, magas szintű integrációt folytató feldolgozókban történik. Egy-egy feldolgozó, értékesítő központ az adott térség teljes szőlőtermelését átfogja, felölelve a mintegy 20—70 kilométer útmérőjű körzetet, 2—10 ezer hektár termőfelületet, 30—100 települést és 2—10 ezer szőlészgazdát. A szomszédos Ausztria Magyarországgal határos Burgenlandi Szőlész Szövetségéhez (központja Rust) például 28 község és hatezer termelő tartozik. A Német Szövetségi Köztársaságban a szőlész szövetségek, valamelyest nagyobbak, a württem- bergihez például 100 település, 9600 hektár és 17 ezer gazda tartozik. A Mosel völgyében a Bern- kastel-Kües-i központot négyezer termelő, 2000 hektáros termőföldterületű háttérrel hozta létre. A csak szőlőtermelésre szakosodott gazdaság kevés, a termelők zöme a mezőgazdaságban a szőlőn kívül mással is foglalkozik. A szövetkezetek — védelmi szervezetek — legkevesebb 25—30 éves múltrá tekintenek vissza, vannak azonban olyanok is, amelyeket legalább 50 évvel ezelőtt alapítottak. Az alapításkori céljuk — ma sem változott — kialakítani az adott borvidékre jellemző. egységes minőséget, és szervezetté tenni a feldolgozást, forgalmazást. Ahogy egyik vendéglátónk mondta: „A legnagyobb gondot mindenkor az értékesítés jelentette". Ezért először 10—15 ezer hektoliter befogadóképességű, kereskedelmi pincéket hoztak létre. Ezeket fejlesztették tovább napjainkig olyanná, hogy ma már 200— 300 ezer hektoliter feldolgozására, tárolására, és forgalmazására alkalmasak. Csatlakozás % vagyoni alapon A szőlészeti szövetségekhez, mint integrátorokhoz, a tagok csatlakozhatnak közvetlenül (például: Rust), vagy a közbülső szövetkezetek útján, úgy, hogy egy- egy település laza termelői közösséget alkot, és a szőlész szövetség irányító testületében a települések választott képviselői vesznek részt. A pincészeteket, értékesítő központokat tulajdonképpen részvénytársasági alapon szervezték, és fejlesztették tovább. A gazdák a belépéskor részvényjegyeket váltanak, melynek átlagértéke az NSZK-ban 4—5 ezer márka. Ez az összeg teremti meg a beruházás-fejlesztési alapokat, s ad lehetőséget arra, hogy részjegyenként a tulajdonosok évente 4—5 tonna termést átadhassanak és feldolgoztassanak. A belépő tagnak kedvezményt nyújtanak azzal, hogy a részjegy árút négy év alatt egyenlő részletekben fizetheti ki. A kilépés ugyancsak szabad elhatározás alapján lehetséges, a tulajdonosok az általuk bevitt tőkét pénz formájában visszakaphatják, a szövetkezetek pénzügyi stabilitása, folyamatos működése érdekében azonban ezt is 4—5 éves átfutási és fizetési idő alatt. A feldolgozóközpontok önköltség elven működnek, azaz a manipulálás, tárolás és forgalmazás ráfordításain kívül a borokért kapott teljes árbevételt (ahogy ők nevezik a szőlőpénzt) visszaosztják a tulajdonosoknak. Felmerülhet a kérdés: ha a részvényjegyek a beruházásokat szolgálják, a feldolgozóközpontok önköltséges elven működnek, a napi pénzügyi forgalmat, a borok 2—3 éves tárolását, pénzügyi fi' nanszírozását mi teszi lehetővé. A válasz tulajdonképpen egyszerű, mégpedig az, hogy a szőlő, vagy a must árát (mert a leadás mindkét formában történhet) nem azonnal, hanem később, a minőség és az eiért ár alapján két év alatt, 4—5 egyenlő részletben elosztva fizetik ki. A termelő önmaga finanszírozza a több éven keresztül tárolt termékét, és az az eredménye, hogy a feldolgozók nagyrésze hitel nélkül gazdálkodik. Ez viszont azért fontos, mert a kölcsönök kamata az utóbbi években 2—3-szorosára növekedett. A tehetősebb termelők az időszakosan fizetett árbevételük egy részét, vagy egészét — megfelelő kamat ellenében — a központban tartják. A szövetségek ugyanis rendszerint tagjai valamelyik bankhálózatnak, vagy maguk is ellátnak pénzügyi funkciókat. A szövetségek élén a közgyűlés A szövetségek élén a közgyűlés áll, melyet az egyes települések választott képviselői — általában legtekintélyesebb gazdái — alkotnak. A közgyűlés évente egyszer, kétszer ülésezik. Hatáskörébe a legfontosabb kérdések, mint a fejlesztések eldöntése, kereskedelem, piacpolitikai ügyek tartoznak. A közgyűlést több elnök vezeti. Württembergben például 4 évre négy elnököt delegálnak. Közülük évente egyet-egyet újra választanak. Egyébként is a legmegfelelőbb vezetők kiválasztására nagyon ügyelnek. Az egyik pincészet alkalmazott, nem társadalmi vezetője elmondta, hogy 100 jelentkező közül választották ki őt pályázati úton. Ha lejár a mandátuma, akkor neki is újra meg kell pályáznia állását, és ha a vezetőség nála alkalmasabb személyt talál az ő posztjára, akkor semmi sem mentheti meg attól, hogy távoznia kell addigi beosztásából. Dr, Horváth Gyula az MSZMP megyei bizottságának munkatársa (Folytatása következik.) 0 Szóló negyvenül fokos lejtőn. i Takács György négyszeres újító.
