Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-23 / 275. szám
/ 1982. november 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Egy cső Mezőőrökkel a határban Ha csípős a levegő, ha köd ereszkedik a kukoricásra, s ha a takaró melege még kellemes a novemberi virradatban — mindegy, Fekete Ignácnak, vállán a puskával, munkahelyére: a karcagi határba kell mennie. Akármilyen istenhátamögötti. személygépkocsival nem, csak erős munkagéppel, vagy gyalog járható 330 hektár földje ez a Kalocsai Állami Gazdaságnak, termése érték. Pénzt ér. óvni — s mint ma reggel látjuk — menteni kell. A kukoricásban katonák törik a csöveket. Száz hektárt úgy végigtépázott a vihar, hogy a szárak, termésükkel, a földön fe- küsznek. A sárga kukoricaszemek itt is, ott is kivillannak a csuhéj alól. Kibontok egy csövet, amint Fekete Ignáccal a nedvesnyirkos terepet járom. A fosztalék alatt szép, egészséges a termés. Kár volna itthagyni a varjaknak, vagy a decemberi zimankónak. — Nem hagyjuk... — nem akarjuk itthagyni! — erősíti meg a mezőőr, akinek a szolgálat — mostanában, ezekben a hetekben — azoknak a segítőkész embereknek az ellátása, a róluk való gondoskodás is, akik az első hívó szóra jöttek. Ma a kalocsai honvédek a sorosak. Azelőtt — három napig — a szakmári általános iskolások dolgoztak. A gazdaság KISZ- szervezetének tizenhárom tagja és a kalocsai fiúnevelő intézetből negyvenen ugyancsak segítettek a termést menteni. Milyen eredménnyel? Két hete 400 mázsa csövei megrakva indultak innét a raktárhoz a pótkocsis járművek. A mezőőr szavával élve. még körülbelül 1000 mázsa „betakarodik" Karcag-pusztáról, aztán jöhetnek a varjak és a böngészők ! Forró teával, friss vízzel és ebéddel ellátni a letarolt kukoricásban dolgozó embereket — ez is mezőőri feladat ilyenkor. — Hát még mi? — kérdem a karcagi határ ismerőjét, aki idestova, majdnem 30 esztendeje a Kalocsai Állami Gazdaság kenyerét eszi. Élete, munkája és személyes érdeke is sok vonásban rokonítható a többi gazdasági dolgozóéval. — Annyi minden van itt. amire figyelni kell — mondja Fekete Ignác. — Például: amott MV— 8-as, pácolt búzát vetnek. Arra is szoktam nézni, hogy megtudjam. minden rendben van-e. Ha fogytán a vetőmag, jelentem. A napokban megálltak a vetéssel, mert a gép egyik fogaskereke annyira megkopott, hogy folyton átugrott a másikra. Így nem lehetett dolgozni. Szóltam Fejes László kerületvezetőnek, 'hogy küldjön ki egy jó fogaskereket. Á is érték • Fekete Ignác. kerék egy órán belül a táblán volt. A búzavetők dolgozhattak tovább. Tamás Ferenc termelő- szövetkezetben, az öregcsertői Petőfiben őrködik. Leginkább az érdekel: mennyiben más egy szövetkezet mezőőrének lenni, mint egy állami gazdaságénak? Az éber tekintetű, pirospozsgás, szolgálatkész Feri bácsitól megtudom : — Különbség? Tán annyi, hogy itt, nekem és a társamnak még többfelé, több mindenre kell figyelnünk, hiszen a területünk is tagoltabb —- úgy gondolom, így van ez a legtöbb helyen — az ördög pedig nem alszik... Engem az elnök elvtárs. Lakatos István azzal szokott a határba küldeni: „Feri bácsi, maga bizalmi munkakört tölt be. Sok múlik a munkáján”. Sok, bizony! Nagy a határ. Étkesek az állatok. Kétezer-kétszáz birka kijár legelni, de ezeken kivül még 300 tehenet és 200 üszőt is tartanak a tsz-ben. Szakosított szarvasmarha-telepük környékszerte ismert. S ha Feri bácsi böngészés ürügyén hagyná, hogy a határt mások dézsmálják, a mellékterméket. a hulladékot, az elhuTlajtott szemet nem etethetnék föl a legelésző birkákkal és marhákkal. Ivarérés idején a magas szárazanyag-tartalmú magvak szinte orvosságként hatnak a jószágra. Ha nem fedte volna fel egy zugpásztor rejtekét, ahol a maszek birkás — a tsz földjén — tanyát vert, ma szegényebb lenne a szövetkezet. Ha nem veszi észre, hogy egy Csongrád megyei teherautó (sertéseket szállított) túl sokáig időzik a szedésre érett kukoricás szélén, négy teli zsákkal — pénzben sem csekélység! — kereket oldott volna a sofőr és a kísérő. Ha a mezőőrök valamelyik évben nem érnek tetten ötvenöt tolvajt — köztük annak a fehér, 1500-as Ladának a tulajdonosát, aki egyik éjjel, zsákkal a kezében akart a juhhodályba besurranni; vagy nem leplezik le azokat, akik á vasútállomáson, műtrágya-rakodáskor hat zsák talajjavítót véletlenül (?) rajta felejtettek a gépkocsin — ezek veszteséget okoztak volna a zárszámadásban. Közel az országút. Nem messze Kalocsa. Napról napra nő az átmenőforgalom. S aj-iogy Feri bácsi mondta: az ördög nem alszik. Feljelentés. Figyelmeztetés. Pénzbüntetés szabálysértésért. Ám olykor a jó szó is megteszi, ha valaki a tsz-ből, száz bála szalmát vásárolva, 105-öt próbál elkunyerálni. „Ugyan, mi az! Semmiség!’’, próbál hatni egynémely vevő a raktárosra, vagy a mezőőrre, akinek — mellesleg — az árukiadójegy kitöltése, annak a rakománnyal való egyeztetése is hivatalbéli (bizalmi) feladata. A becsületet öt bála szalmával nem játssza el, mint ahogy a Csongrád megyeieket sem hagyta meglógni a négy zsák tengerivel. — Saját tagjaink ma már job-, ban becsülik, ami a termelőszövetkezeté, mint régebben. Maguk az embereink jönnek szólni, ha valahol valami gyanúsat észlelnek. H ányszor halljuk, hogy aláíratlan levél érkezik állami, társadalmi, vagy pártszervezethez, vállalatvezetőhöz. Általános jellemzői: a magát megnevezni nem akaró „kipakol”, megírja, hogy szomszédja, munkatársa, vezetője micsoda rossz ember. Nevét eltitkolva, mert ugye azt már nem vállalja, ahhoz i már nincs „bátorsága”, hogy aláírja saját nevét is. Áz ilyen levelek döntő része rágalmazásoktól, vádaskodásoktól hemzsegő „megállapításokat” tartalmaz. Olyanokat, amelyekkel becsületes emberek napjait megkeseríthetnék. A legtöbb helyen ma már szemétkosárba kerül a névtelen levél. Nem foglalkoznak vele, nem kezdeményeznek vizsgálatot sem. Ügy vélik, azok, akik nem vállalják észrevételeikért a felelősségét; arra se számítsanak, hogy megjegyzéseik meghallgatásra találnak. Az említetteken kívül van a névtelen leveleknek egy, sajnos kis hányada, amit a szerző szerénységből, vagy szé- gyellősségből nem ír alá. Ugyanakkor dicsérő mondatóNévtelen levelek kát, vagy hasznos javaslatokat sorol fel benne. Nemrég került kezembe egy kerekegyhá- zi asszony írása, amelyet „nevem szégyellem aláírni” mondattal zárt. Pedig nincs miért szégyenkeznie, még akkor sem, ha a betűk formálásából látszik, nem mindennap van”ke- zóben toll. Mert amit ír, az bizony fontos dolog, még akkor is, ha nem vadonatúj javaslat, s több helyen ismert, alkalmazott dolog. Röviden összefoglalva, amiről a kerekegyházi asszony ír: olcsóbban lehetne sertést hizlalni, több fehérjét tudnának az állatokkal etetni, ha az édescirkot — magját, szárát egyaránt — nagyobb mennyiségben kevernék a takarmányba. „A rossz homokon is megterem, ha 40—50 centiméter mély szántásba vetik és nem túl sűrűn, mint a kukoricát” — írja. Még azt is hozzáteszi, hogy húsz évvel ezelőtt odahaza így csinálták, s a malacok „remekül híztak tőle, sőt a tyúkok is jobban tojtak ettől télen”. A levélben egy számonkérő, vádoló szó sem olvasható. A jószándék, a tisztesség, a becsületes gazdaasszony figyelmes segíteniakarása itatja át a mondatokat. Jól tette, hogy leírta gondolatait, fontos, hasznos dologra hívta fel újólag a figyelmet. Szívesen olvasom az ilyen levelet. Öröm, hogy a közösségért tollat fog valaki, nem sajnálja a kétoldalas fogalmazványra az időt, a levélre a bélyeget. A lapunkban is szinte naponta leírt takarékossági törekvésekkel, a hatékonysági szemlélet fokozásával való együttérzését. gondolkodását különösen nagyra becsülöm. Szóval az ilyen és ehhez hasonló gondolatokat tartalmazó leveleket szívesen olvasom. -S még teljesebb lenne az öröm, ha inindannyian nevük leírásával küldenék, hogy lapunkban is kinyomtatva ezrek olvashassák, ezzel a szóval együtt: köszönjük. Csabai István Tamás Ferenc szavai figyelmet keltők. Huszonkét évi munkájával rászolgált arra a bizalomra, hogy mint tsz-mezőőrt meghívják azokra a rendőri gyűlésekre, ahol a napirend: a tulajdonvédelem. Ebben, végtére is, egyet akarnak. Szövetségesek. Kohl Antal Országos diáknapok A szakmunkásképző iskolák tanórán kívüli művelődési tevékenységéhez adott ki útmutatót a Művelődési Minisztérium. A szakemberek szerint az ötnapos tanítási hét bevezetése szükségessé teszi, hogy az oktatási intézmények pedagógusai az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítsanak a gyerekek iskolán kívüli életére. Meg kell tanítaniuk a diákokat arra, hogy a szabad idejükkel okosabban, tervszerűbben gazdálkodjanak. Az iskola feladata, hogy a tanuló életreridjének kialakításához segítséget adjon, és a szabad idő hasznos eltöltéséhez gazdag programkínálattal is hozzájáruljon. 1 Ehhez a munkához kívánt hozzájárulni a KISZ KB, amikor ebben a tanévben is meghirdette a tizenéves diákifjúság — köztük az ipari tanulók — számára az országos diáknapokat, a diákpolitikusak országos vetélkedőjét, valamint a ,*Öiáktoll” irodalmi pályázatot. Az Országos Pedagógiai Intézet pedig az Éneklő ifjúság-mozgalom keretében hirdette meg a szakmunkástanulók kórustalálkozóit. Ugyancsak a diákok szabad idejének hasznos eltöltését szolgálja az OPI által meghirdetett műveltségi vetélkedő, amelynek témája a mai Magyarország gazdasági, műszaki, technikai, irodalmi és művészeti élete. (MTI) rnmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A BÍRÓ TOLLÁBÓL Gépjárművek kötelező biztosítása Az utóbbi időben gyakran szerepelt napirenden, sokat beszéltek a gépjárművek kötelező biztosításáról. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az állampogárok egy része nincs teljesen tisztában ezzel a jogintézménnyel. Egyes gépjárművezetők abban a tudatban vannak — és ilyen szemlélettel vezetnek is —, hogy az Állami Biztosító a kötelező felelősségbiztosítás alapján mindig viseli az általuk okozott károkat. Sokan igen meglepődnek, amikor a biztosító úgymond ,,benyújt ja a számlát”, és a károsultnak kifizetett ösz- szeget követeli vissza a károkozó vezetőtől. Ezért úgy gondolom, nem szükségtelen bemutatni — a bírói gyakorlatra is figyelemmel —, hogy mikor és milyen esetekben követelheti vissza a biztosító a károkozótól a helyette kifizetett összeget. A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló a 40 1976. (XI. 17.) MT. sz. rendelettel módosított 42 1970. (X. 27.) korm. sz. rendelet néhány tényállás kivételével, teljes korlátozás nélküli fedezetet nyújt a gépjárművel okozott károkra, és az Állami Biztosító közvetlen helytállási kötelezettségét állapítja meg a károsulttal szemben. Erre figyelemmel, a károsultak a pert rendszerint már efeve az Állami Biztosító ellen indítják meg, vagy, ha eredetileg a károkozót perelik, akkor a peres eljárás alatt terjesztik ki kártérítési követelésüket a biztosító ellen is. A biztosítási helytállás terjedelmében és összegszerűségében követi a polgári jogi, munkajogi szabályokat. Ilyen módon tehát, ha a biztosító helytállni tartozik, ennek ösz- szegszerűsége azonos azzal, amit a károkozónak kellene fizetni a károsult részére. A biztosító helytállási kötelezettségének a teljeskörűségét bizonyos értelemben megtöri a jogszabálynak az a rendelkezése, hogy egyes tényállások esetében a biztosító ugyan helytáll a károkozóért, de tőle a kártérítési összeget visszakövetelheti. Ilyen módon tehát a felelősségbiztosított károkozó ez esetben mégis maga viseli az általa okozott kár terheit. A biztosító vissza- követelési jogának eseteit az említett kormányrendelet 13. paragrafusa tartalmazza. A rendelet végrehajtásával kapcsolatban felmerült néhány vitás kérdés, és az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlatot az alábbiakban röviden megemlítem. Visszakövetelési joga van a biztosítónak, ha a kárt szándékosan, vagy szándékos veszélyeztetés kapcsán okozták. Mindkét tényállás ritkán fordult elő, és így e zzel kapcsolatban egységes álláspont alakult ki. Érdekes bírósági állásfoglalás a szándékosság körében, hogy es- hetőleges szándékot és a biztosító visszakövetelési jogát állapították meg egy olyan esetben, amikor a tehergépkocsi vezetője bár meggyőződött arról, hogy két parkoló gépjármű között, azok károsítása nélkül előreláthatóan nem tud felhajtani a járdára rakodás céljára, de e műveletet mégis végrehajtotta és az egyik gépjárműben kárt okozott. Áz ittas vezetéssel összefüggő visszakövetelési jog kapcsán merül fel a véralkohol-vizsgálat. A visszakövetelési jog vonatkozásában is a 0,8 ezrelékes véralko- hol-koncentráció a döntő. Bár a gyakorlatban a gépjármű felelősségbiztosítás körében kevés ilyen eset adódott, az ittas vezetéshez kapcsolódó visszakövetelési jog akkor is fennforoghat, ha a véralkohol-vizsgálat nélkül állapítják meg az összes körülmények alapján az ittas vezetést. A jelenlegi szabályzás nem követi a KRESZ 4. paragrafusa (1) bekezdés című pontjának teljes szövegét, mivel a visszakövetelési jogot csak a szeszes ital fogyasztásához köti, és nem tesz említést a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szerekről. A jogosítvány nélküli vezetéshez ugyancsak visszakövetelési jog tapad. A biztosító azonban saját gyakorlatában nem hivatkozik a jogosítvány nélküji vezetésre, ha a károkozás idŐDcntiában a jogosítvány csak azért volt érvényFILMJEGYZET télén, mert az időszakos orvosi vizsgálatot elmulasztották, de azt haladéktalanul sikerrel pótolták. Problémák merültek fel a vezetésnek jogosítvánnyal nem rendelkező személy részére történt átengedésével kapcsolatban. Az egyik ügyben vitás volt, megvalósult-e ez a tényállás, ha a gépjármű vezetője a jogosítvánnyal nem rendelkező kísérőjére hagyja a gépkocsit, az indítókulcsot nem viszi magával, és a kísérő a gépkocsit használatba véve kárt okoz? A bíróság álláspontja szerint ez esetben nincs szó a vezetés átengedéséről, csupán olyan súlyos gondatlanságról, amelyet viszont nem szankcionál visz- szakövetelési joggal a gépjármű felelősségbiztosításáról szóló szabály. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a biztosító a közvetlen károkozóval szemben éljen visszakövetelési jogával. Ha az ügyiratokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években ritkán élt visszakövetelési jogával az Állami Biztosító azon a címen, hogy a kárt a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta. A jogszabály szerint ugyanis a gépjárműnek ezt az állapotát bíróságnak, vagy szabálysértési hatóságnak kell megállapítania, és további feltétel, hogy a kárnak a súlyosan elhanyagolt műszaki állapottal okozati összefüggésben kell állnia. Ügy vélem, az ismertetett példákkal sikerült érzékeltetni, hogy a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása ugyan mentőöv a károkozó gépjárművezető számára, de ezt az övét sok esetben felróható magatartásával maga a vezető dobja el, ami az okozott kár teljes megfizetését vonja maga után. Dr. Varga Miklós megyei bíró Csaknem egy évtizede énekli Cseh Tamás a Bereményi Géza szövegeire komponált dalait, négy nagylemeze jelent meg, szerepelt a Huszonötödik Színház és a Várszínház porondján, közben feltűnt Jancsó-filmek dalnokaként... legújabban egy krimi főszereplőjeként láthatjuk viszont 'á mozivásznakon, mint Fábri Péter Nyom nélkül című új filmjének szolid, ám agyafúrt bandavezérét. Persze arról nem tud meggyőzni bennünket Cseh Tamás, hogy (nem csak dalnokként) színészként is tehetséges — bár az ellenkezőjéről sem. Alakításai ugyanis nyúlfarknyiak, mivel mindvégig a háttérből irányítja betörőbandáját, s valójában a „beosztottjai” válnak főszereplőkké. Milyen Fábri Péter Budapesten játszódó filmje szerint a nyom nélküli bűn? — Tökéletes szervezés, gyors és tökéletes kivitelezés jellemzi. (Mint népgazdaságunk vágyálma!) Ám a tökéletes szervezésről nem ad receptet a film. Háttérben lapuló titok marad mindvégig, hogy honnan szerzi értesüléseit a bandafőnök, hogyan deríti fel a betörések színhelyeit, hogyan lép kapcsolatba az orgazdákkal. .. A néző csak azt láthatja, hogy a „beosztottak” másodperces határidőkkel kapják meg az elvégzendő „munkát”, a korszerű eszközöket és „dolgoznak” — nyom nélkül. Örök rejtély, hogy a precíz, kollektív „munkavégzés” milyen szervezői lángelméből táplálkozik. Persze ilyen „apróságokon” kár lenne fennakadni egy krimi esetében, amikor sokkal valószínűtlenebb meglepetéseket is produkálnak e műfaj mofcikat elárasztó — legtöbbször egy kaptafára gyártott — termékei . . . A krimi azért krimi, hogy izgalmas legyen; hogy legyen benne gyilkosság, rablás, betörés (márpedig a Fábri-filmben van!), legyenek benne üldözések, hajszák, szex is egy kicsi, s végül egy ügyes, okos, netán jóképű és keménykötésű, kéményöklű, csípőből tüzelő, esetleg szívós^ kitartó, vadászebként szaglászó zsaru, aki halált- megvető bátorsággal kapja el a bűnösöket (ilyen azonban Fábri filmjében nincs!). Milyenek akkor a rendőrök, akik megpróbálják lefülelni a Nyom nélküli bűnözőket? — Sé- tafikálók. Igen, ez az egyetlen ismertetőjelük, s talán' még az, hogy emellett komputertulajdonosok is. Fábri detektívjei egy toronyház folyosóján sétálgatnak le és fel, miközben azon dilemmáz- nak, mi mindent kell betáplálni ügyes szerkentyűjükbe, hogy kéz- rekeríthessék a gazfickókat. És csodák csodája! A komputer rostáján fennakad harmincegy gyanúsítható személy neve — a kétmillióból! —, közöttük a bandafőnöké is . . . Hogyan ? Nos, ez éppen olyan titok marad, mint a tökéletes szervezés mibenléte, részletei. Ejnye-bejnye! Miféle szőrszál- hasogatás ez már megint?! Hát mi kell még egy jó krimihez, ha nem néhány gubancos titok? — Az már más lapra tartozik, hogy mi, „elkényeztetett” mozinézők, hozzászoktunk ahhoz, hogy egy bűnügyi filmben a titkok megoldódnak végül... A Nyom nélkül címet cipelő alkotás azonban — megoldásában is! — más. Olyannyira, hogy egykét nap (esetleg egy hét) és bizonyára teljesen eltűnik emlékezetünkből ez a film. — Nyom nélkül. Koloh Elek UNESCO-tanfolyam hazánkban Oktatásszervezési és irányítási továbbképző tanfolyamot szervezett az Országos Oktatástechnikai Központ az UNÉSCO Nemzetközi Oktatástervezési Intézete — IIEP — felkérésére. A december elsejéig tart£ tanfolyamra — melyet Drecin József művelődési miniszterhelyettes nyitott meg hétfőn Budapestén — elsősorban a fejlődő országokból érkeztek szakemberek. Magyar- ország oktatásirányítási és tervezési rendszerének bemutatására az IIEP több hónapos képzésének részeként kerül sor. A résztvevők a hazai szakemberek előadásain és a velük folytatott konzultációkon tanulmányozzák az általános és középfokú képzést, a felsőoktatást és a szakképzést. Megismerkednek. Fejér megye oktatásügyi, irányításával, meglátogatják Csákvár, Dunaújváros, Esztergom, Veszprém, valamint Székesfehérvár oktatási és közművelődési intézményeit. Tájékoztatót kapnak néhány hazai oktatásieszköz-gyártó vállalat munkájáról és exporttevékenységéről. (MTI) | Nyom nélkül
