Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

2 rn PETŐFI NÉPE • 1982. november 23. Lázár György Törökországban (Folytatás az 1. oldalról.) Jurij Andropov bel- és külpolitikai kérdésekről beszélt dapesti török nagykövet, Resat Erkmen kereskedelmi államtit­kár, Érdem Erner külügymi- nisztériumi államtitkár-helyettes és Kamii Sener ipari államtit­kárhelyettes. A szívélyes, nyílt légkörű tárgyaláson a kétoldalú kapcsolatokkal foglalkozva meg­állapították, hogy a politikai-ál­lamközi kapcsolatok rendezet­tek, nem terhelik azokat meg­oldatlan problémák, s az utób­bi egy-másfél évtizedben a nem­zetközi enyhülési folyamatnak köszönhetően a kontaktusok örvendetesen fejlődtek. Ez meg­felelő alapot teremt mind gaz­dasági, mind kulturális és egyéb téren a kapcsolatok további erő­sítéséhez. amelyet mindkét fél feltétlenül kívánatosnak tart. A tárgyalások középpontjá­ban a gazdasági kérdések áll­tak. Egyetértettek abban, hogy a jelenleg érvényben lévő keres­kedelmi, valamint gazdasági, ipari, műszaki és tudományos együttműködési megállapodás megfelelő kereteket ad államkö­zi gazdasági kapcsolataink fej­lesztéséhez, ennek intézmény­rendszere megfelelő. A legutób­bi két évben — különböző okok miatt — valamelyest csökkent ugyan az áruforgalom mértéke, mindkét tárgyalófélnek azon­ban az a véleménye, hogy meg­vannak a reális lehetőségek a kereskedelmi forgalom rövid időn belüli jelentős bővítéséhez. Ebben az irányban hat a két ország között az idén augusz­tus elsején életbe lépett úgyne­vezett szabaddevizás elszámo­lási rendszer. A gazdasági kap­csolatok bővítéséhez, a lehetősé­gek teljesebb kihasználásához szükséges a magyar—török vi­szonylatban újnak számítS for­mák alkalmazása, mint a terme­lési kooperáció, a közös vállal­kozások és a harmadik piaci együttműködés. Áttekintve a kulturális kap­csolatokat, megelégedéssel nyug­tázták azok örvendetes fejlődé­sét. A kibővített ülés végén Lázár György magyarországi látoga­tásra hívta meg a török kor- mányfőt. (MTI) Köszönet­nyilvánítás A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége mély háláját fe­jezi ki a párt-, állami- és taná­csi szerveknek, társadalmi szer­vezeteknek, a vállalatok, hiva­talok, mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és tanintézetek kollektíváinak, a Magyar Nép­hadsereg egységeinek, az egyes állampolgároknak. akik részvé­tüket nyilvánították a nagykö­vetségnek Leonyid Iljics Brezs- nyev elhunyta alkalmából. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) jük a nemzeti jövedelem növeke­désének abszolút mértékét, az ipar és a mezőgazdasági termelé­sét — hangoztatta beszédében Andropov. Tervbe vették azok­nak az ágazatoknak az átlagosnál gyorsabb növelését, amelyek köz- fogyasztási cikkeket állítanak elő. Jelentős mértékű anyagi és pénz­ügyi erőforrásokat biztosítanak az agráripari komplexum fejleszté­sére. Tovább növekszik a lakos­ság reáljövedelme is. Andropov a Politikai Bizottság véleményét idézve leszögezte: kötelező feladat, hogy a hadse­regnek és a hadiflottának min­den szükségest megadjanak, .kü­lönösen a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A költségvetés tervezetéről szólva az SZKP KB főtitkára ki­jelentette, hogy az biztosítja a népgazdasági és a szociális terv végrehajtásának pénzügyi felté­teleit. Középpontban az élelmiszer Az SZKP KB főtitkára részle­tesen kitért a népgazdaság né­hány fontosabb ágazatának hely­zetére, hangsúlyozta, hogy feltét­lenül növelni kell a termelés ha­tékonyságát, meg kell oldani an­nak intenzifikálását. Olyan gaz­dasági és szervezési feltételeket kell létrehozni, amelyek ösztön­zik a minőségi, termelékeny mun­kát, a kezdeményezést, a vállal­kozó kedvet. Eljött az ideje an­nak, hogy gyakorlati lépéseket tegyünk az ipari egyesülések és vállalatok, a kolhozok és a szov- hozok önállóságának kiszélesíté­se érdekében — mondotta. Andropov kijelentette: A terv­ben azok az intézkedések kerül­tek a központi helyre, amelyek az élelmiszerprogram megvalósí­tásához kapcsolódnak. A program megvalósítása során meglehető­sen nehéz körülmények között • kellett megtenni az első lépése­ket. Az időjárás az idén koránt­sem volt kedvező. Sok köztársa­ság mezőgazdasági dolgozói még így is jó eredményeket értek el. A gabonafélék felvásárlása je­lentősen megnövekedett az el­múlt évhez képest. Nem rossz termés volt gyapotból, főzelékfé­léből, szőlőből, növekedett a tej- és a tojástermelés. Ugyanakkor egyes élelmiszerekből akadozik az ellátás. Andropov azt is alá­húzta. hogy a jövő évi tervben nagy figyelmet szenteltek a köz­szükségleti cikkek termelésének. Mint megállapította, Leonyid Brezsnyev halálakor külföldön számos találgatás kapott lábra az. SZKP és a Szovjetunió nemzet­közi politikájáról. Az elmúlt években sokszor tettek kísérletet arra, hogy a Szovjetuniónak min­denféle rossz szándékot tulajdo­nítsanak. Most viszont a jelek szerint amiatt aggódnak, hogy a Szovjetunió politikája megváltoz­hat. mert e politika folytatásában látják a nemzetközi életben a bé­ke és a nyugalom megmaradásá­nak legfőbb feltételét. A szovjet külpolitika célja A szovjet külpolitika — jelen­tette ki Jurij Andropov — olyan volt és marad, ahogyan azt az SZKP XXIV., XXV. és XXVI. kongresszusának határozata je­lölte meg. Külpolitikánk válto­zatlan célja a tartós béke bizto­sítása, a népeknek a független­ségre, a társadalmi haladásra való joga megvédése. Az emberiség — hacsak nem akarja kockára tenni jövőjét — nem békélhet meg örökre a fegy­verkezési hajszával és a háború­val. Az SZKP ellenzi, hogy az eszmék párharca az államok és a népek közötti konfrontációvá váljon, s hogy a társadalmi rend­szerek erejének mércéjévé a ren­delkezésükre álló fegyvereket, il­letve az azok alkalmazására való készséget tegyék — hangsúlyozta Jurij Andropov. Az imperializmus agresszív ter­vei arra kényszerítenek bennün­ket és a testvéri szocialista or­szágokat, hogy komolyan gondos­kodjunk védelmi képességünk megfelelő szinten tartásáról. De mint azt Leonyid Brezsnyev nemegyszer hangsúlyozta — mi nem vagyunk hívei a katonai versengésnek. A szocializmus cél­ja a légy verek nélküli béke. Arra törekszünk, hogy a test­véri országok elvtársi együttmű­ködése és szocialista kölcsönös segítségnyújtása még mélyebben meggyökerezzen ás hatékonyab­bá váljon többek között a tudo­mányos-műszaki, termelési, szál­lítási. energetikai és egyéb, fel­adatok közös megoldása terén. Az SZKP és a szovjet állam őszintén fejleszteni és javítani kívánja kapcsolatait valamennyi szocialista országgal. Kölcsönös jóakarat, egymás jogos érdekei­nek tiszteletben tartása, a szocia­lizmus és a béke érdekeinek köl­csönös szem előtt tartása esetén helyes döntéseknek kell szület­niük ott is. ahol különböző okok miatt még nincs meg a kellő bi­zalom és a kölcsönös megértés. Ez vonatkozik nagy szomszé­dunkra, a Kínai Népköztársaság­ra is, A Leonyid Brezsnyev tas- kenti és bákui beszédeiben meg­fogalmazott gondolatok, a józan megfontoltságon és az előítéletek elvetésén alapuló magatartás je­lentőségének aláhúzása egész pártunk meggyőződését fejezte ki. Nagy figyelemmel fogadunk minden, kínai részről erre adott pozitív választ — mondotta Jurij Andropov. Az enyhülésé a jövő A Szovjetunió kész a nyílt, be­csületes együttműködésre min­den olyan országgal, amely szin­tén érdekeltnek tekinti magát eb­ben. A társadalmi rendszerek kö­zötti különbség e szempontból nem jelenthet akadályt. Meggyő­zően bizonyítja ezt a Szovjetunió és sok nyugat-európai ország bé­kés együttműködésének számot­tevő fejlődése. Mély meggyőződésünk — hang­súlyozta Jurij Andropov —. hogy az enyhülés jegyében eltelt het­venes évek nem jelentettek vélet­len epizódot az emberiség küz­delmes történelmében. Az enyhü­lés korántsem túlhaladott szokás, az enyhülésé a jövő. A béke és az enyhülés megóvá­sában mindenki egyformán ér­dekelt. Ezért enyhén szólva ko­molytalanok azok a kijelentések, amelyek a Szovjetunió által a legkülönbözőbb területeken teendő engedményekhez kötik a kapcsolatok normalizálásának készségét. Ebbe mi nem egyezünk bele és nincs is mit változtatnunk politikánkon: szankciókat senki­vel szemben sem alkalmaztunk, aláírt szerződéseket és megálla­podásokat nem mondtunk fel, megkezdett tárgyalásokat nem szakítottunk félbe. A Szovjetunió a megállapodások híve. de a megállapodásokra kölcsönösen kell törekedni. Az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal elsősorban a fegyverkezési hajsza megfékezé­séről folytatott tárgyalások értel­mét nem abban látjujc, hogy a nézeteltéréseket rögzítsük. Mi a tárgyalásokat olyan eszköznek tekintjük, amellyel minden fél számára hasznos eredmények el­érése érdekében egyesíteni lehet a különböző országok erőfeszí­téseit. Nem követelünk egyoldalú le­szerelést a Nyugattól. Az egyen­lő jogok hívei vagyunk, azt akar­juk. hogy vegyék figyelembe mindkét fél érdekeit. A Szovjet­unió kész arra, hogy a leendő szerződés megkötéséhez vezető elsp lépésként mindkét fél „be­fagyassza" ilyen fegyvertárát, s ezzel a meglevőnél kedvezőbb felételeket hozzon létre a kölcsö­nös csökkentésről megindult tár­gyalások folytatásához. Ma minden eddiginél inkább a népek kerültek a történelem szín­padának előterébe. A népek olyan beleszólási jogot szereitek, ame­lyet senki sem fojthat el. Készek arra. hogy aktív és céltudatos lé­pésekkel hárítsák el a nukleáris katasztrófát, megőrizzék a békét és ezzel az életet is földünkön. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam mindent megtesz azért, hogy így is történjék. Beszéde további részében Jurij Andropov a pártnak a nyolcvanas évekre szóló, hosszútávú straté­giájáról szólt. Ez a stratégia arra irányul, hogy a szovjet emberek évről évre jobban éljenek, mun­kájuk mind jelentősebb eredmé­nyeket hozzon, hogy a szocialista társadalmi rendszer mind jobban kibontakoztassa humánus lénye­gét. alkotó lehetőségeit. Mindig és állhatatosan hűek maradunk a lenini normákhoz és elvekhez — hangsúlyozta befeje­zésül Andropov. — Nagy és bo­nyolult feladatok állnak előttünk, de pártunk képes arra, hogy meg­birkózzék velük. A VENDÉGLÁTÓ TÖRÖKORSZÁG Ikarusztól a gyümölcsig H Ikarusz az isztambuli utcán. A magyar látogató csodálko­zással tapasztalja Ankara utcá­in és másutt, hogy az Ikaruszok milyen ügyesen kanyarognak a régi városrészek zegzugos ré­szein. Á magyar autóbuszok megjelenése Törökországban szemléletes példája annak a ke­reskedelmi együttműködésnek, amelyet hazánk és Törökország folytat egymással. Természete­sen vannak kevésbé látványos formái is a két ország kereske­delmi kapcsolatainak. Hazánk erőművi berendezéseket ad el Törökországnak, míg onnan cserébe különböző alapanyago­kat és félkész termékeket vásá­rolunk. Említésre méltó a me­zőgazdasági cikkek cseréje is, hiszen Törökország sok olyan hagyományos gyümölcsfélével rendelkezik, amelyeket feldol­gozott állapotban a magyar há­ziasszonyok szívesen vásárol­nak. Csak egy példa a sok kö­zül: a mazsola. A magyar—tö­rök kereskedelmi kapcsolatok egyik igen lényeges alapja: ha­zánk gépipari kivitele. Török­országban szívesen fogadják a magyar gépeket, amelyek jól il­leszkednek Törökország gyárai­nak és üzemeinek technikai struktúrájához. Nem szabad azonban megfe­ledkeznünk arról, hogy túl a kereskedelmi és gazdasági együttműködésen Törökország­ban jelentős magyar kulturális bázis is van. Nemrégiben adták át Rodostóban — a mai Tekir- dagban — az újjáépített Rá- kőczi-házat, míg Kütahyaban a restaurált Kossuth-ház felava­tására került sor. Az ankarai bölcsészettudományi karon hat­van év óta magyar nyelvi és történelmi tanszék működik. Tö­rök részről igen nagy érdeklő­dést mutatnak hazánk fejlődé­se, az elért eredményeink iránt. Jószerivel nem múlik el nap, hogy a török napilapok, hetila­pok ne foglalkoznának hazánk­kal. A külvilág iránti érdeklődés annál is inkább feltűnő, mert az utóbbi években gyakran kap­tunk riasztó híreket Törökor­szágból. A hetvenes évek végén az ország roppant nehéz gazda­sági helyzetbe került, nem utol­sósorban azért, mert az olaj és energiahordozók árai nagyon felmentek. Törökország rendkí­vül gazdag különböző ásványi kincsekben, de olajlelőhelyeinek száma csekély. A rossz gazdasá­gi helyzet szükségszerűen von­ta maga után a belpolitikai fe­szültségeket. Elharapódzott a terrorizmus, a fékevesztett szél­sőséges csoportok akciói napon­ta húsz ember életét követel­ték. A rendkívül bonyolult és nehéz belpolitikai helyzet meg­oldására a hadsereg vállalko­zott: 1980. szeptember 12-én a katonák átvették az ország irá­nyítását, közvetlen felelősséget vállalva a problémák megoldá­sáért. A török hadsereg legfelsőbb vezetése Kenan Evren tábornok irányításával úgy döntött, hogy Törökországnak új politikai és gazdasági programot ad. E szel­lemben dolgozták ki az új al­kotmányt, amely egyben azt is feltételezi, hogy a hadsereg csak ideiglenesen kívánja gya­korolni a hatalmat Törökor­szágban. A gazdaság átszervezé­se látványos eredményeket ho­zott. Az inflációt évi 120 száza­lékról 20 százalékra szorí­tották le. rohamosan növeke­dett Törökország exportja. Ezzel párhuzamosan emelke­dett a termelés, a gazdaság nö­vekedése felgyorsult. Az ered­mények szükségszerűen hatot­tak a politikai szférára. A töb­bi között ennek is köszönhető, hogy a katonai vezetés hozzá­láthatott a polgári kormányzás­hoz való visszatérés menetrend­jének kidolgozásához. Ennek ér­telmében rövidesen engedélyez­ni szeretnék az új politikai pár­tok működését és a jövő év ta­vaszán vagy őszén általános vá­lasztásokat tartanak, az új al­kotmány szellemében. A hadse­reg igyekezett megteremteni a polgári demokrácia pilléreit, amelyek Törökországban egyet jelentenek — a többi között — a terrorizmus felszámolásával. Ma már a nagyvárosok lakói sötétedés után ismét nyugodtan sétálhatnak az utcákon, kiülhet­nek — mediterrán szokás sze­rint — a kávéházak teraszára. Ilyen napjainkban Török­ország. amikor a magyar—török kapcsolatok egy újabb, rendkí­vül jelentős állomásához érkez­tünk. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke háromnapos hivatalos látogatást tesz Anka­rában azzal a céllal, hogy a meglévő alapokat megerősítse, illetve a továbblépés lehetősé­geiről tárgyaljon. Jóllehet Tö­rökország és Magyarország más­más politikai és katonai rend­szerhez tartozik. különböznek társadalmi berendezkedéseik is, mindez nem lehet akadálya az együttműködésnek, és ezt nem­csak Budapesten, hanem Anka­rában is így látják. Bács-Kiskun első az országban (Folytatás az 1. oldalról.) Lényegesen megnőtt a vemhe­sen kihelyezett kocák száma. Az 1981-ben kiadott hatezerrel szem­ben, már eddig több mint ötez­ret vettek át — az ÁHfV-től az áfészektől, az üzemektől és az állattenyésztési felügyelőségtől — a kistermelők. Ha a kis- és a nagyüzem együttműködéséről kell példát hozni, általában a sertéshizlalást említik. Joggal! A bérhizlalás nyújtotta előnyökkel sokhelyütt élnek. Az állami gazdaságokban született malacokból 53 ezernél többet neveltek fel a háztáji ólakban. A szövetkezetekből származók közül pedig csaknem 14 ezret gondoztak. A korszerű technológiát, a nagy szaktudást igénylő nagyüzemi telepeken ne­velik a malacokat 25—30 kilo­grammos súlyig. A háztájiban megkapnak minden segítséget: az alapanyagot, a takarmányt, a technológiát stb. Nem ritka, hogy egyszerre 150—200 tartására szer­ződnek. A legnagyobb partneri hálózattal a Bácsalmási és a Kis­kőrösi Állami Gazdaság, vala­mint a Bajai Mezőgazdasági Kom­binát rendelkezik. Ebben a felfutásban a terme­lői kedv kedvező alakításában sok múlott a feldolgozókon, a húsiparon Is. A felvásárlói ár emelése, a háztáji exportfelár és kiviteli lefíetőség mind-mind érezteti hatását. Az állattenyésztéssel szorosan összefügg a takarmányellátás. A keserű tapasztalatok alapján a minőség ellenőrzését megszigorí­tották. A gabonaipar a megyében hat laboratóriumban végez rend­szeres vizsgálatot. A vállalat ja­vuló belső kontrollját igazolja, hogy a felügyeleti szerv a tavalyi ellenőrzéseinek számát megdup­lázva is lényegesen kevesebb ki­fogásolható tételt talált. Cz. P. Szakszervezeti elismerés A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának új székházában tegnap Borsodi György, az SZMT vezető titkára — a testület tisztségvi­selőivel együtt — köszöntötte a sajtó munkatársait. A már ha­gyományosnak számító találko­zón elismerését fejezte ki a Pe­tőfi Népének azért a tevékeny­ségéért, amellyel a szakszerveze­ti munka nyilvánosságát segíti. Ezt követően az SZMT vezető titkára díjakat adott át a mun- kástémújú és a szakszervezeti mozgalmat népszerűsítő cikkek szerzőinek. A megyei elnökség által adományozott 'publicisztikai díjat kapta Sztrapák (Halász) Ferenc főszerkesztő. Jutalomban részesült Nagy Mária munkatárs, Pásztor Zoltán, a fotórovat veze­tője és Sitkéi Béla munkatárs. Nemzetközi Politikai Szakosztály alakult A Magyar Politikatudományi Társaság Nemzetközi Politikai Szakosztályának alakuló ülését tartották meg hétfőn az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zetének Benczúr utcai székházá­ban. A közelmúltban létnej ött Magyar Politikatudományi Tár­saságnak 5 szakosztálya lesz. kö­zülük a Nemzetközi Politika Szakosztály szervezését fejezték be legelőbb. Ez magában tömörí­ti* a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatókat és szakem­bereket. ösztönöz a külpolitikai tárgyú kutatásokra. A szakosztály bázisintézménye a Magyar Külügyi Intézet, tevé­kenysége során támaszkodik a nemzetközi politikával foglalkozó más tudományos intézményekre A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI Érvényben i»82. november ss-tOl Devizán«!* Vételi Közép Eladási Árfolyam 100 egységre. forintban Angol font 6215.01 0221.‘A3 U 2 27.45 Ausztrál dollár 3668,82 3672,49 3676.18 Belga frank 78.68 78,76 78.84 Dán korona 487.17 437.31 433.05 Finn márka 704,38 703,09 705.80 Francia frank 541.35 511.89 542.43 Hollandi forint 1432.80 li 04.20 1405.60 Japán yen (1000) löl. 54 151.39 151.84 Kanadai dollár 3134.03 3197.83 3201.03 Kuvaiti dinár 13300.83 13323.12 13333.44 Norvég korona 536.4» 536,94 537.48 NSZK márka 1530.27 1531.80 1533.33 Olasz líra (1000) 26.53 28,56 26.59 Osztrák schilling 217.97 218.09 218.31 Portugál escudo 4 2*25 42.29 42.33 Spanyol peseta 32.58 32.61 32.64 Svájci frank 1773,04 1777.82 1774.60 Svéd korona 517.85 518.37 518.89 Tr. és cl. rubel 2597.40 2600.00 2602.60 USA dollár 3388.87 3890.76 3894.65 Államközi megállapodásokon alapuló hivatalos ÁRFOLYAMOK VÁLTOZATLANUL AZ 1982. SZEPTEMBER 21-1 KÖZLÉSNEK MEG­FELELŐEN VANNAK ÉRVÉNYBEN. VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1982. NOVEMBER 23-TÖL Pénznem Vásárolható veteii Eladáil legmagasabb árfolyam 100 egységra, bank jegy címletek forintban Angol font 50 6034,59 6437.87 Ausztrál dollár 50 3562.32 3782.66 Belga frank 5000 76.40 81.12 Dán korona 1000 424.48 430.74 Finn márka 100 683.94 726,24 Francia frank 500 525.63 558.15 Görög drachma 50» 47.97 50,93 Hollandi forint 100» 1362.07 1446.33 Japán yen (1000) 10 000 147.14 156,24 Jugoszláv dinár 100 50,67 53.81 Kanadai dollár 10» 3101.90 3293.76 Kuvaiti dinar 10 UÖ20.32 13719.72 Norvég korona 1000 520.93 553,05 NSZK márka 1000 1483.85 1577,75 Olasz líra (tooo) 50 000 25,76 27,36 Osztrák schilling • 1000 211.55 22 4,63 Portugál escudo 5000 41,02 43.56 Spanyol peseta 5000 31,63 33.59 Svájci frank 1000 1724.49 1931.15 Svéd korona 100 502.82 533.92 Török líra 1000 20.95 22,23 USA dollár 100 3774.04 4007.48 és tanszékekre is. Az alakuló ülé­sen Péter Jánosnak, a Magyar Politikatudományi Társaság elnö­kének javaslatára megválasztot­ták a tisztségviselőket. A Nem­zetközi Politikai Szakosztály el­nöke Berecz János, a Népszabad­ság főszerkesztője, alelnöke Szen­tes Tamás, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem ta­nára, titkára Rajcsányi Péter, a Magyar Külügyi Intézet tudomá­nyos munkatársa. A Magyar Politikatudományi Társaság Nemzetközi Politika Szakosztályának első nagyjelen­tőségű rendezvénye a jövő hónap közepén lesz: konferenciát tarta­nak „A helsinki megállapodás jelentősége egy új nemzetközi rendszer kialakításában” címmel. G. F. P.

Next

/
Thumbnails
Contents