Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 276, szám Áfa: 1,40 Ft 1982, november 23. kedd [»5 a Lázár György Törökországba utazott Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Bülend Ulusunak, a Török Köztársaság miniszter- elnökének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Törökor­szágba utazott. Lázár Györgyöt a látogatásra elkísérte Török István külke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár, Bajnok Zsolt állam­titkár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke. Szarka Károly külügyminiszter­helyettes és Gábor András ipari miniszterhelyettes. A török fő­városban csatlakozik a küldött­séghez Fóti Iván hazánk anka­rai nagykövete. A kormány elnökét és kísére­tét a Ferihegyi repülőtéren Sar­lós István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigyes kül­ügyminiszter és Simon Fe­renc. a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnökhe­lyettese búcsúztatta. Lázár György hivatalos török- országi programja hétfőn délu­tán ünnepélyes aktussal kezdő­dött: koszorút helyezett el Ke- mal Atatürknek, a modern tö­rök történelem kiemelkedő sze­mélyiségének mauzóleumánál. Ezután bejegyzett a mauzóleum vendégkönyvébe, majd megte­kintette a nagy államférfi em­lékére létrehozott Atatürk Mú­zeumot. Délután a miniszterelnökség épületében megkezdődtek a hi­vatalos magyar—török tárgya­lások. Először a két kormányfő rövid négyszemközti megbeszé­lést .folytatott, majd plenáris ülésre került sor. A két minisz­terelnök mellett részt vettek Lá­zár György kíséretének tagjai, török részről pedig Ercüment Yavuzalp külügyminisztériumi államtitkár, Osman Basman bu­(Folytatás a 2. oldalon.) ÁRUHÁZAK, TEJBOLT, KENYÉRSZAKÜZLET Élelmiszer-kereskedelmi fejlesztések Életszínvonal-politikánkban egyre nagyobb szerepet kap az élelmiszer-kereskedelem fejlesz­tése. Ma már alapvető követel­mény a lakossági igények mara­déktalan kielégítése, nemcsak a városokban, hanem a falvakban és a tanyákon is. Sokat teszünk a kistelepülések népességmegtar­tó ereiének növelésére és ennek egyik záloga a helyi bolthálózat fejlesztése. Jogosan bosszankod­nak azok a falusi vagy tanyai emberek, akiknek — dupla áron — pénzt, időt, fáradságot nem kí­mélve a közeli városba kell utaz­gatni, gyakran többször is, né­hány fontos árucikk beszerzésé­ért. x Életrevaló kezdeményezésnek bizonyultak már több községben a kereskedelem és a mezőgazda­ság összefogásával megvalósult beruházások. A fogyasztási szö­vetkezetek — a korábbi évek nagy erőpróbái után — most a kisebb településekre koncentrál­ják fejlesztéseiket. Az előbb'em­lített összefogás gyümölcse lesz Bácsalmáson az a 440 négyzet­méteres ABC-áruház, amely a helyi áfész, a Kunbaja-bácssző- üősi, a Bácsalmási és a Hosszú­hegy! Állami Gazdaság, valamint az ÁGKiER KFT beruházásában épül majd. A bácsalmási szövet­kezet egyébként összefogott a BÁCSHŰS-sal is egy közös üze-' meltetésű húsbolt építésére. Erre a tervidőszakra a helyi és környékbeli áfészek Fajszon, Busnokon, valamint Homokmégy és Szalkszentmárton külterületén terveznek 100—180 négyzetmé­teres kisebb ÁBG-ket. Tisza- kécskén és Lajosmizsén szintén ABC-áruház, Kerekegyházán pe­dig vegyesbolt nyílik majd, az utóbbi az UNIVFR ÁFÉSZ beru­házásában. Kecelen, Csengődön, Soltvadkerten, Mélykúton, Szán­kon és Tompán élelmiszerbolt, Császártöltésen és Kiskunmaisán ABC, Kisszálláson pedig húsbolí szerepel a tervekben — mind­egyik a helybeli fogyasztási szö­vetkezetek beruházásában. Ugyan­csak 1985-ig átadják a Jonathán Tsz vegyesboltját Kiskunmajsán. Bács-Kiskunban a városi élel­miszer-kereskedelmi fejlesztések zömét a megyei élelmiszer-keres­kedelmi vállalat végzi. Hozzájuk tartozik a megye összes városa — Kiskunhalas kivételével — vala­mint Nagykőrös. Tevékenységük a megye lakosságának mintegy 37 százalékát érinti és — csak a városokban — 55 százalékban ré­szesül az élelmiszerforgalomból. Jövőre tej ivót nyitnak Kecske-, méten, az új Centrum Áruház mellett, a Széohenyivárosban pe­dig élelmiszeráruházat adnak át. Ez utóbbi mellé oktatási kabinet is csatlakozik. Baján, a Vöröske­reszt téren ugyancsak ABC-t épít a vállalat és terveznek egyet az 51-es út mellé is, de ez csak a VII. ötéves tervben készül el. A félegyházi Gizella-telepen a terv­időszak végén adnak át egy 280 négyzetméter alapterületű kis ABC-t, Kalocsán pedig az 5101-es számú boltot bővítik 620 négy­zetméterre. Kecskeméten jövőre a helyi Sütőipari Vállalat nyit pékáru- szaküzletet az árpádvárosi gar­zonház földszintjén, a ZÖLDÉRT elképzelései között pedig egy zöldség-élelmiszerbolt szerepel, amelyet a Batthyány utcára ter­veznek. H. K. E. M November hetedikén adták át Baján az újvá­rosi ABC-t. Jurij Andropov bel- és külpolitikai kérdésekről beszélt az SZKP KB ülésén A jövő évi népgazdasági tervről és költségvetésről tár­gyalt, személyi kérdésekről hozott határozatot, és Leonyid Brezsnyev emlékének megörökítéséről döntött hétfőn Moszk­vában megtartott ülésén a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága. A központi bizottság teljes ülésén Nyikolaj Bajbakov, a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság el­nöke tartott beszámolót a jövő évi népgazdasági és szociális fejlesztési tervről, Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter pe­dig az 1983. évi költségvetésről. A vitában számosán szólal­tak fel. Beszédet mondott a központi bizottság teljes ülésén Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára. Az ülés jóváhagyta az előterjesztett javaslatokat, és rész­letes határozatot hozott Jurij Andropov referátuma alapján a terv- és költségvetési előirányzatról.. Az ülésen a központi bizottság a politikai bizottság tagjává választotta Gejdar Alijevet, az Azerbajdzsán SZSZK KP KB első titkárát, aki eddig a pb póttagja volt. A központi bizottság ülése felmentette Andrej Kirilenkót politikai bizottsági tagsága ás központi bizottsági titkári tisz­te alól. megromlott egészségi ál­lapota miatt. saját kérésére. Jurij Andropov ezzel kapcsolat­ban megállapította: Andrej Ki­rilenko hosszú éveken át aktí­van dolgozott a helyi pártszer­vezetekben és az SZKP Köz- ponti Bizottságában. Elismerjük érdemeit, amelyeket a párt és az ország szolgálatában szer­zett. * A határozat felhívja a figyel­met a munkafegyelem, az állami fegyelem, a pénzügyi fegyelem megszilárdításának fontosságára, a munkaversenyre, a tartalékok kihasználására, a szigorú ellenőr­zésre. Ugyancsak növelni kell a külgazdasági kapcsolatok haté­konyságát, szélesíteni és elmélyí­teni kell az együttműködést a szo­cialista országokkal. A központi bizottság titkárává választották Nyikolaj Rizskovot, aki eddig a Szovjetunió Állami Tervbizottságának első elnökhe­lyettese volt. A központi bizottság jóváhagy­ta a KB, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács közös határozatát Leonyid Iljics Brezsnyev emlékének megörökí­téséről. A határozat a többi kö­zött kimondja: Naberezsnyije Cselni városát — ahol a Kamaz teherautógyár működik — Brezs- nyevvárosnak nevezik el. Moszk­va cserjomuski kerületét Leonyid Brezsn.yevröl nevezik el. Ugyan­csak Brezsnyevről neveznek el egy kerületet Dnyeprodzerzsinszk városában, több más gyárat és üzemet is róla. Leonyid Brezs­n.vev nevét viseli ezentúl Csillag- város. valamint az Arktyika atom­jégtörő. Több egyetemen Brezsnyev-ösz­töndíjat hoznak létre. A Kreml falánál levő sírján elhelyezik mellszobrát. * A határozat teljes egészében jóváhagyja az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának a párt XXVI. kongresszusán elfogadott bel- és külpolitikai irányvonala meg­valósítása érdekében kifejtett tevékenységét, amely a kommu­nista építés feladatainak meg­oldására irányul. Ugyancsak jóváhagyja azokat a megállapításokat és következte­téseket, amelyeket Jurij Andro- povnak, a KB főtitkárának az ülésen elmondott beszéde tar­talmazott. • Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszkvában, a központi bizottság ülésén bel- és külpolitikai kérdésekről mondott beszédet. Az ülés megvitatta a jövő évi népgazdasági és társa­dalmi terv előirányzatait. A terv- javaslat kedden kerül a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának őszi ülésszaka elé. — A tervezet előirányozza, hogy meggyorsítsuk a népgazda­ság növekedésének ütemét, emel­(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—szovjet barátsági nap A Hazafias Népfront megyei, illetve kiskőrösi városi-járási bi­zottsága szervezésében tegnap magyar—szovjet barátsági napot rendeztek Kiskőrösön és Kece­len. A Szovjet Tudomány és Kul­túra Háza igazgatója, Szalimon Iván Vasziljevics vezetésével az eseményre megyénkbe érkezett delegáció délelőtt Kiskőrösön if­júsági találkozón vett részt. Itt Szabó• Tibor, a kiskőrösi városi­járási pártbizottság titkára em­lékezett meg a Szovjetunió meg- alakúlásának 65. évfordulójáról, illetve méltatta az első szocialis­ta állam létrejöttének történel­mi jelentőségét. Az ifjúsági talál­kozót követően a kiskőrösi ipari szövetkezetben munkásgyűlésre került sor. Délután a szovjet delegáció tagjai — a Hazafias Népfront megyei és városi-járási, valamint a kiskőrösi városi-járási pártbi­zottság képviselőinek kíséretében — Kecelre utaztak, ahol a Neve­lési Központban falugyűlésen ta­lálkoztak a nagyközség lakóival. Ezután megtekintették az intéz­ményt, majd késő estébe nyúló, kötetlen beszélgetéssel ért véget a magyar—szovjet barátsági nap programja. Veretlenül első a KSC röplabdacsapata (7. oldal) Vasárnap este telt ház — 900 néző — előtt játszották le a röplabda férfi NB I-es bajnokság utolsó mérkőzését, a KSC— Csepel rangadót. A kecskeméti csapat győzött, s így az őszi forduló után az első helyen, veretlenül várja a tavaszi foly­tatást. A röplabda NB I-es rangadóról, az NB Il-es csapatok mérkőzéseiről, valamint a területi és megyei labdarúgó­bajnokság őszi utolsó fordulójáról a sportrovatban olvashat­nak tudósításokat. Bács-Kiskun első az országban Kedvezően alakul a sertésállomány Annyi sertés, mint az idén, meg soha nem volt Bács-Kiskun me­gyében. Az eddig meghizlalt álla­tok száma meghaladja az 1,2 mil­liót. Az elmúlt esztendő hasonló időszakával összevetve a növeke­dés 12 százalékos. A következe­tes agrárpolitika eredménye a jó termelői kedv. Méltán tartják megyénket az ország éléskamrá­jának. Talán lehet fogalmazni úgy is: a Duna—Tisza köze egy nagy ..húsosbödön”. Hazánkban a legtöbb sertés Bács-Kiskun ól­jaiban röfög. A jó minőségű hízóalap-, ta­karmány-, táp- stb. ellátás meg­szervezése nehéz feladat az érde­kelt üzemek, vállalatok vezetői­nek, dolgozóinak. Az állami és szövetkezeti gaz­daságok sertéstelepein szeptem-- bér végéig közel negyed-negyed millió jószág gondját viselték. A tavalyinál több mint százezerrel több hízott a háztáji ólakban is. Csaknem 720 ezer. (Folytatás a 2. oldalon.) • Az orgoványi Egyetértés Szak- szövetkezet vágóhídján a tagok óljaiban hizlalt sertések szalon­náját füstölésre készíti elő Kiss Istvánná, Sallai Lászlóné és Illés Éva. (Méhesi Éva felvétele) FOLYTATÓDIK A SZŐLŐTELEPÍTÉS Nagyüzemek, kisgazdaságok együttműködése Hatezer hektár szőlőt ültettek el 1976-tól 1980-ig Bács-Kiskur megyében. Az új szőlők egy része már az idén megmutatta, hogy mire képes. Többségük azonban később fordul majd termőre. En­nek ellenére a sok ezer mezőgaz­dasági dolgozót foglalkoztatott nagy összegű beruházás eredmé­nye vitathatatlan. Az V. ötéves terv telepítései a korábbiaknál ér­tékesebb, piacképesebb fajtákkal gazdagították a Duna—Tisza kö­ze kertészeti gazdaságait. Az országos jelentőségű prog­ram végrehajtásából szűkebb ha­zánk állami, s szövetkezeti nagy­üzemei nemcsak az anyagi és szellemi erőforrásaik latbaveté- sével tudtak kiemelkedő teljesít­ményt nyújtani. Az a szervező, felvilágosító munka is dicsére­tükre válik, amellyel a gazdasá­gok tagjait, dolgozóit érdekeltté tették abban, hogy megtakarított pénzükkel, két kezük munkájával részt vegyenek a telepítésben. Élenjártak ebben a kiskőrösi já­rásban, ahol a szövetkezeti gaz­dák több száz hektár nagyüzemi- lég művelhető ültetvényt létesí­tettek saját anyagi hozzájárulás- ^ sál, OTP-kölcsönnel. és az igény­be vett állami támogatással. A soltvadkerti, a keceli, a tabdi szövetkezet, a Kiskőrösi és a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság meg­találta a módját az úgynevezett nagyüzemi integrációnak a tele­pítésben, az ültetvények művelé­sében. A VI. ötéves tervben, a beru­házás indokolt korlátozása miatt, mérsékeltebb ütemben folytató­dott az ültetvénytelepítés. Hát­ráltatta a munka előkészítését, hogy a gazdaságok, a saját pénz­ügyi alapjuk kiegészítésére. az ígért állami támogatást., bankhi­telt nem látták biztosítottnak. Azóta megváltozott a helyzet, és remény van arra. hogy az 1985-ig előirányzott szőlötelepítési tervet mégis teljesíthetik. • A szabadszállási halárban telepített szőlőültetvény a szakcsoport tagjainak közös munkája. Ez év tavaszán hatszáz hektár szőlőt ültettek a kiskőrösi, a kecskeméti, a kiskunhalasi járás­ban, és szórványosan más körze­tekben is. Az őszi idényre négy­száz hektár telepítése maradt. Az idő rövidsége miatt ennek a mun­kának egy része áthúzódik 1983 tavaszára. Az is igaz. hogy a kis­kőrösi járásban továbbra sem hiányzik a kezdeményezés a nagyüzemek, kisgazdaságok közös érdekű együttműködésére. Más járások szövetkezetei úgyszintén jó példával járnak elől. Szabadszálláson szőlőtermesztő szakcsoportot szervezett az Aranyhomok Tsz. A Lenin és az Aranyhomok Termelőszövetkezet tagjai, továbbá más foglalkozá­sú, de a szőlőművelésben jártas dolgozók 13 hektár állami tarta­lékföldön, huszonnyolcán telepí­tettek szőlőt. Az idén rnár két­éves ültetvényben rizlingszilvá­ni, kékfrankos, jubileum—75, va­lamint saszla fajta van, amelyek a gondos művelés folytán szépen megeredtek, s jól fejlődnek. Az időközben ötvennégy tagúra nőtt szakcsoport tavaly 9,7 hektárral gyarapította táblásán telepített szőlőskertjét. Az egész területet egyébként szerződéssel 50 évre szóló tartós használatra vették át a szakcsoport tagjai. A szabadszállási Aranyhomok Tsz sokoldalúan segítette a szak­csoport tevékenységét már eddig is. Legújabban borászati üzemét korszerűsítette, bővítette, hogy a nagyüzemi közös ültetvény ter­mésén kívül a szakcsoport szőlő­jét is fel tudja dolgozni. A közös gazdaság az előző években ma- gasművelésűvé alakította 202 hektár ültetvényét, amelyet éven­ként telepítve, 1985-ig 350 hek­tárra kiegészít. Az Aranyhomok Tsz ezen kívül az Izsáki Állami Gazdasággal is társult szőlőtele­pítési, termelési együttműködés­re. A szövetkezet százötven hek­tár földjén az állami gazdaság maga létesít ültetvényt, hogy a tájjellegű szőlőfajták termőfelü­letét közös érdekű munkával ily módon is növelhesse. K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents