Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-21 / 274. szám
1982. november 21. • PETŐFI NÉPE • S A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ELŐTT A XII. KONGRESSZUS ÓTA VÉGZETT MUNKA Félidős számvetés K ét és fél esztendő telt el azóta, hogy megtartotta XII. kongresszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt. A társadalmi közvélemény nagy figyelemmel kísérte a párt legfelsőbb szervének tanácskozását. Ideje fölmérni: hol tartunk a munkában, a határozatok végrehajtásában, milyen feladatoknak kell megfelelni a továbbiakban. Vagyis félidős számvetésről van szó a legutóbbi és leendő kongresszus között. Az ilyen politikai mérlegkészítés nem az első hazánkban. A központi fölmérést megyeiek előzik meg. Ezek sorában elsőnek Bács-Kiskun pártbizottsága vitatta meg az eredményeket, gondokat és a teendőket. Átfogó írásos és szóbeli előterjesztés, s tizenegy elemző hozzászólás segített több oldalról meghozni a döntéseket. Elismerésre méltó Megjelent és részt vett a munkában Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, aki fölszólalásában tolmácsolta a Központi Bizottság értékelését. Eszerint a Bács-Kiskun megyei pártbizottság a XII. kongresszus határozatainak megfelelően és szelleme szerint dolgozott. Érvényesült a pártbizottság kezdeményező, irányító, és ellenőrző szerepe, időben hozott ,érdemi döntéseket a testület. A végrehajtó bizottság a szervező, elemző munkát helyezte előtérbe. A megye elismerésre méltó eredményeket tud felmutatni. Ugyanakkor — akárcsak az ország más részein — szaporodnak a fejlődéssel járó problémák, és mintha gyarapodna a nyitott, megválaszolásra váró kérdések száma. Valameny- nvire nem is lehet pillanatnyilag végleges választ adni, hiszen a kongresszus határozatai öt esztendőre szólnak. Az összes elhatározás teljesítése sok esetben nem bontható le évenkénti 20—20 százalékos előbbre lépési szakaszokra, hanem öt év átlagában kell eredményeket elérni, a társadalmi célkitűzések megvalósulását pedig jellegüknél fogva tendenciájukban lehet értékelni. * Éppen ezért a félidős áttekintéseknek nem az a feladatuk, hogy tételes felsorolásban mindent számbavegyenek. hanem az, hogy politikailag mérlegelve segítsenek kijelölni munkánk fő irányát az elkövetkező időszakra.’ Ezek a megállapítások mindenekelőtt a kommunistáknak és a vezetőknek szólnak: elsősorban ők a címzettjei a megállapításoknak, hogy vállukra vegyék a további feladatokat is. Több millió magyar turista nézett szét a világban és láthatta, hogy a nyugati társadalmak legalábbis nem virágzanak és nem fejlődnek. A kapitalizmus kiterjedt válságának vagyunk tanúi. A tőkés sajtó tele van a szocialista országok adósságaival: cikkírók számolják, összeadják, kivonják, egy főre vetítik az összegeket, és különböző jóslásokba bocsátkoznak. Csupán azt felejtik el hozzátenni, hogy a világban kialakult, nyugati források szerinti adósságállomány egy tizede sem esik a szocialista országokra. A kapitalista bankok kétségkívül nehéz helyzetének az okait tehát inkább valahol máshol érdemes keresni. A külföldre utazó magyar turistáknál is többen lépik at országhatárainkat. Tízmil- lión.yian látogattak hozzánk, hoztak különféle nézeteket, alkottak véleményt, és vitték el hírünket magukkal. Gazdagodtunk, és talán kölcsönösen személyesebb lett az (3gymásról l alkotott képünk. Tény, hogy ahol a társadalmi rendszerek vitája folyik-, ott hazánkat mindig meg szokták említeni. Az emberért történik A megyei pártbizottság vitájában is szó esett egyik vívmányunkról, az ötnapos munkahétről. Bevezetése ugyan sajátosan „magyar módra”, a kilátásba jöhető problémák fölnagyításával történt, de a lényeges az, hogy megnőtt a szabad idő, ami hallatlan kincs. Kecskeméten szobrot állítottak Széchenyi Istvánnak, a „legnagyobb magyarnak”, aki — korrigálva az ismert mondást — hangsúlyozta, hogy az idő több, mint pénz. Emberek milliói élnek a megnövekedett lehetőséggel: ki úgy, hogy hasznos munkát végez; ki úgy, hogy kirándul, szórakozik. Kár lenne tagadni, hogy más ma és még inkább átrendeződik' az életünk. Bács-Kiskun megye is kézzelfogható bizonyítékait nyújtja annak, hogy mi minden történt, jött létre csupán az elmúlt két és fél esztendőben az emberekért. Tovább javult például az egészségügyi ellátás színvonala. Ebben az időszakban kezdett dolgozni a 680 ágyas modern megyei kórház, amely újabb lehetőségeit teremti meg a rendelőintézetekkel, körzeti orvosokkal összehangolt munkának is. Gyarapodott a bölcsődei, óvodai, általános iskolai helyek száma, csökkent a zsúfoltság. Társadalmi figyelem és gondoskodás övezi az időseket és a mozgássérülteket. További üzletekkel bővült a kereskedelmi, vendéglátóipari hálózat. A tanyai' lakosok ellátását mozgóboTTök szolgálják. Bővült a munkahelyi és diákétkeztetés lehetősége stb. Mégsem kamatozódhak mindenütt maradéktalanul a létrehozott feltételek. Szervezési, együttműködési elégtelenségek zavarják a munkát, másutt a vissza-visszatérő hiánycikkek köre, vagy a kereskedelmi dolgozok sokszor Tapasztalt érdektelensége, figyelmetlensége rontja a lakosság hangulatát. Nehezebb helyzetben Vannak anyagi természetű gondjaink is. Nagy hányaduk a gyarapodás, nem pedig a szegényedés velejárója. 'Ezeket sem szabad összekeverni más, kétségtelenül meglépő problémákkal, amelyek az éTesebBe vált nemzetközi helyzet és belső állapotunk bizonyos jelenségei, illetve a hogyan tovább kérdései köré csoportosulnak. Nehezebb lett a népgazdaság helyzete, és egyes társadalmi csoportoknál megélhetési gondok is jelentkeznek. De ehhez hozzátartozik az is, hogy sokkal többet beszélünk a jogainkról, mint amennyit kötelezettségeink teljesítéséért teszünk, pedig fordítva kellene lennie. Nem készülhetünk arra, hogy a következő években könnyebb helyzet lesz. Két fő célkitűzésünk. a népgazdasági egyensúly megteremtése és az életszínvonal megőrzése is 'szoros kapcsolatban van egymással, s mindkettő összefügg á fizetési mérleg javításával. Alapvetően sikerült megfelelni a többi közt annak a rendkívül lényeges követelménynek, amely a fizetőképes kereslet és az árufedezet egyensúlyát jelenti. De közben növekszik fizetési (törlesztési) kötelezettségünk, s ennek mindenképp eleget kell tenni, mert nemzetközi tekintélyünk és érdekünk nem engedi meg, hogy fizetésképtelenné váljunk. Ha számolni is kell azzal a kényszerű lépéssel, amely visszább fogja mind a személyes fogyasztást, mind a felhalmozást, akkor sem mondhatjuk, hogy rosszul élünk az adott körülményekhez képest. Nem lehetetlen, hogy a kevesebbet is differenciáltabban osszuk szét. Ennek egyedüli módja, hogy miközben a kisebb teljesítményért alacsonyabb fizetség jár, csak a ténylegesen jobb munkáért lehessen többet kapni. Azoknak a társadalmi rétegeknek viszont, amelyeknek az élete nehezedett, segítséget kell adni. Vannak tartalékok Mindehhez vannak tartalékok az iparban, mezőgazdaságban és másutt is — hangoztatta Maróthy László. Léteznek azok a feltételek, amelyeknek jobb hasznosításával újabb eredményeket lehet elérni. A fejlődés nem egyszerűen pénzkérdés, hanem az is, hogy miként szervezzük meg munkánkat, a vezetők mennyire tudják mozgósítani a szellemi és egyéb kapacitásokat, hogyan tudjuk erősíteni az állampolgári fegyelmet, hasznosítani a felhalmozódott tudást, szakismeretet, jószándékot szocialista céljaink érdekében. Akármilyen a helyzet, elsősorban a kommunistáknak kell helytállni, a megoldást szorgalmazni. A világ realitásaihoz igazodva elengedhetetlen mind a párttagok, mind a párton kívüliek helytállása, a megújulásra kész, kezdeményező magatartás és annak támogatása, az irányítás fejlesztése, a végrehajtásra történő összpontosítás, a munkaszervezés és munkafegyelem javítása. Ebben is döntő a pártszervezetek és a tagság egységes fellépése, példamutatása — húzta alá egyebek közt a tanácskozás szóbeli beszámolója. Elhangzott az is, hogy az eddiginél sokkal nagyobb szerep vár az emberi tényezőkre, az alkotókészség kibontakozására. Zárszavában Romány Pál, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá sok más között, hogy a szocializmus a munka szerinti elosztás, a teljesítmény elvét vallja. Az eredmények elérésében nagyon sok múlik a dinamikus, kezdeményező vezetőkön, akik viszont gyakrabban ütköznek, kerülnek érthető módon ellentétbe másokkal, de a jó ügyekben hatékonyabb támogatásra érdemesek, és ezt meg is kell kapniuk. Az egyik súlyos visszahúzó erő a megszo- kottság, a változtatással szembeni általános ellenállás. Fontos a munka nyílt értékelése, ami nem korlátozódhat a kitüntetések, esetleg a termelőszövetkezeti zárszámadások napjaira, hanem az eddiginél érdemibbnek kell lennie, hogy idejében adjon bátorítást, illetve kollektív segítséget a munkához, s a hibák kijavításához. Ha főbb az ellentmondás, a kommunistáknak nincs más választásuk, mint az, hogy még aktívabban dolgozzanak a szűkebb és tágabb közösségben egyaránt. Halász Ferenc • Fiatalok a BHG lakiteleki szc- rolőüzemében, ahol százhatvan nő dolgozik. • A doktor néni megérkezett, kezdődik a rendelés Kerekegyházán. • Sokat lendített a falusiak jövedelmén az iparosítás, például a la- josmizsei vízgépészeti üzem. • Xis7akécskén nyolc kilométer hosszú szennyvízcsatornát fektettek le, társadalmi munkával is segítette a lakosság. • Mélykúton az avatáskor sokan voltak ki- „ váncsiak az ú.j sportesarnokra. • Kuní'ehérlón korszerű élelmiszerüzlet létesült. • Dunaegyházán szlovák nyelven is tanulnak a gyermekek. (Tóth Sándor felvételei) • Háztájiban hízik a jószág. t lKfj" 7“ • Kömpöci házsor, azóta járda is épült. Községben élni • Lakiteleken már a külső körzetbe is eljutott a villany.
