Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-21 / 274. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 275. szám Ára: 1,40 Ft 1982. november 21. vasárnap Lázár György Törökországba látogat Lázár György, a Minisztertanács elnöke Bülend Ulusunak, a Török Köztársaság miniszterelnökének meghívására november 22—24. között hivatalos látogatást tesz Törökországban. (MTI) IZRAEL Teljesíthetetlen követelések — Libanon ragaszkodik az izraeli megszálló csapatok teljes és feltétel nélküli kivonásához, nem hajlandó politikai tárgyalásokat kezdeni és különbékét kötni Izraellel. Tájékozott bejrúti források szerint ezt az álláspontot fejtette ki Amin Gemajel libanoni államfő és Safik El-Vazzan miniszterelnök, amikor szombaton találkoztak Philip Habibbal, (Folytatás a 2. oldalon.) Községben élni (3. oldal) Egy hónapja múlt, hogy kibővített ülésen a községek megfartóképességének helyzetét vizsgálta a megyei tanács. Sokan mondták el akkor véleményüket arról, hogy a városba- áramlás nem törvényszerű jelenség. Ha a gazdasági feltételek kedvezőek, javulnak az életviszonyok, korszerűsödik az alapellátás, törődnek az egészségügy- gvel, a művelődési lehetőségekkel. s az összefogás éj anyagi hozzájárulás is kialakul, megerősödik, akkor nem vándorol el a népesség a falvakból, s a tanyai lakosság sem a városokban, hanem a községekben igyekszik megtelepedni. Ahogy az egyik felszólaló kifejezte: falun is lehet és érdemes élni! Képriportunkban mindezt nem bizonyítani akarjuk, hiszen ezt a folyamatot a feladatok sokaságának megvalósításával lehet csak elősegíteni. De a magunk szerény eszközeivel szeretnénk hozzájárulni annak az összképnek a kialakításához amely felmutat valamit megyénk falujának tegnapi és mai életéből Az előretekintés igényével és szándékával. T P. • Ki emlékszik már a szőlő- telepítési program hősi korszakára, a hatvanas évek elejére, amikor sok tízezer hektár területen sikerült megkötni a ljomokot. 9 Ma már — ha nem is ez a tipikus, de nem is szokatlan — a kiskőrösi szakszövetkezetben kombájnokkal szüreteljek. Magazin Művelődés, irodalom, művészet Sport 4. oldal 5. oldal 7. oldal ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS A szocialista falu jelene, jövője A falu átalakulása, a falusi életmód változása világjelenség. Nyugaton és Keleten egyaránt sokakat foglalkoztat az ősi településforma jelene és még inkább jövője. Nálunk sincs másként. Az országos és helyi cselekvési programok kidolgozásához ismernünk kell mostani mozgástörvényeit, társadalmi rétegződését, fel kell készülnünk a kor lehetőségeire és kihívásaira. 1 Igencsak időszerű kérdéskört vitatnak meg tehát a Kecskeméten szerdán délelőtt 9 órakor, a kertészeti főiskolán kezdődő tanácskozás résztvevői. A rendezvényt Sipos Aladár, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója nyitja még. A felkért előadók, a tagozati ülések korreferátorai természetesen nem általában vizsgálják a magyar falut, hanem a szocialista átalakulás jellemző jegyeit keresik. Az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda -osztálya, a Magyar Tudományos Akadémia, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága által szervezett elméleti tanácskozás Romány Pál történeti visszapillantásával kezdődik. A megyei párt- bizottság első titkára a megtett út tanulságait elemzi és összegzi. Huszár Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológiai tanszékének a vezetője a magyar falvak megújulásának társadalmi, tudati tényezőit taglalja. Csizmadia. 'Ernő, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora mezőgazdaságunk fejlesztésének lehetséges módozatait vizsgálja, míg Orbán Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének osztályvezetője A parasztság és a parasztpolitika átalakulása a szocialista átszervezéssel, Eleki János, a TOT főtitkára pedig A mezőgazdasági és szövetkezeti ' tagok életkörülményeinek átalakulása címmel tart előadást. A falusi települések helyzetéről és perspektívájáról Enyedi György, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének osztályvezetője foglalja össze a legújabb kutatási eredményeket. A területfejlesztés és a falusi önkormányzat oly fontos kapcsolatáról Lázár István író fejti ki véleményét. A résztvevők csütörtökön szekcióüléseken vitatják meg a kérdéskör egy-egy fontos részterületét. Az elméleti tanácskozás zárónapján, pénteken — külön csoportokban — Tiszakécskén, Kiskunmajsán és Kecelen ismerkednék egy-egy gyaropodó nagyközség életével. A három településről ez alkalommal faluismertető leporellót adtak ki. Szerda este folklórbemutatón látják vendégül a rendezők a több száz résztvevőt. H. N. DÍJAZOTT GYÁRTMÁNYOK különböző dobozt juttatunk a baráti országba, s az államközi megállapodás értelmében többféle olyan papíripari alapanyagot kapunk tőlük, melyeket különben tőkés importból kellene beszerezni. — A közelmúltban több hazai elismerést kaptak a nyomdai termékek. A Petőfi Nyomda is? — "Nagy örömmel vettük tudomásul, hogy az októberben rendezett BUDATRANSPACK kiállításon az általunk gyártott boroscímkék elnyerték az ipari miniszter különdíját. A hazai nyomdaipar hagyományos tankönyvversenyén a művelődési minisztertől kaptunk 55 ezer forint jutalmat, s ezt a november 7-i ünnepségünk alkalmával osztottuk ki dolgozóink között. — Az eddig elmondottak szerint sikeres esztendő az idei. — Annak mondhatjuk, s bízunk abban, hogy az év végéig rpint- egy 10 millió forinttal túlhaladjuk a fél milliárd forintos árbevételt. Ennyit még nem termeltünk fennállásunk óta. O. L. Nyugati exportra a Petőfi Nyomdából Kevesen tudják, hogy Kecskeméten 141 évvel ezelőtt létesült az első kis nyomdaüzem. Az akkorihoz mérten ma már összehasonlíthatatlanul korszerűbb körülmények között, termelékeny gépek segítségével dolgoznak a nyomdászok. Birkás Béla főmérnökkel az eddig elért eredményeken kívül arról beszélgetünk, mi tette lehetővé, hogy termékeikkel az idén már „közvetlenül" is megjelenhettek a tőkés államokban. — A fejlődésünk igen jelentős éve volt 1971, amikor a 30 millió forintos beruházással létrehozott új telepen megkezdhettük a munkát — idézi a múltat Birkás Béla — Azóta 100 millió forintos rekonstrukciót hajtottunk végre 1976—1970 között. Állóeszközeink értéke 10 évvel ezelőtt 55 millió forint volt. 1981-ben pedig már elérte a 220 milliót. Ez a fejlődés — a hazai igények kielégítése mellett — lehetővé tette exportáruk gyártását is. amelyek egyébként a múlt év véeéig csak közvetve kerültek külföldre. — Mikor kezdtek exporttermékek gyártásával foglalkozni? — Az új telephelyünkre költözés utáni években kaptunk különböző cégektől csomagolóeszközökre, címkékre, öntapadó címkékre megrendelést, amelyek azután a partner áruival jutottak külföldre. Ezeknek a termékeknek az értéke 1978-ra elérte a • Nagy Sándor vágógépén címkék készülnek a Kecskeméti Konzervgyár bébiételeihez, amelyek csomagolása nagydíjat nyert a BUDA- TRANSPACK kiállításon. 11 millió forintot, az idén pedig már 64 milliót kapunk értük. — Tudomásunk szerint az idén a vállalat közvetlen kapcsolatokat is kialakított tőkés partnerekkel. — Egyelőre még csak egy angol cég részére dolgozunk, amelytől 7 millió forintos megrendelést kapunk. Ezért az összegért 1,7 millió darab kifestőkönyvert és 300 ezer, írógépszalagok tárolására alkalmas dobozt gyártunk. Angol partnerünk jelezte, hogy jövőre az ideinek kétszeresét rendeli, sajnos azonban jelenlegi kapacitásunk nem teszi lehetővé a szerződés megkötését. Természetesen beadtuk tőkésárualap-bőví- tő hitelkérelmünket, s ha megkapjuk a fejlesztéshez szükséges 30 millió forintot, jelentősen növelni tudjuk az exportunkat. Tárgyalások folynak arról, hogy jövőre arab államoknak is gyártunk különböző tankönyveket. — A szocialista államokból is kaptak megrendelést? — Igen jó a kapcsolatunk a szovjet papíriparral. Évente az igények szerint 200—300 tonna Játékkínálat az ünnepek előtt MŰSZAKI FEJLESZTÉS, ÚJABB KEZDEMENYEZES Közcélú létesítményeken dolgozik a Homokhátsági Vízi Társulat Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak a Kunszentmiklós —Tasstól a déli országhatárig terjedő Bács-Kiskun és , Baranya megyei körzetében négy vízi társulat működik. A mohácsi székhelyű Margitta-szigeti közülük a legkisebb, a Duna menti és Kiskunsági Társulat a legnagyobb. A sorrendben harmadik helyet elfoglaló Homokhátsági Vízi Társulatnak 115.6 ezer hektár az érdekeltségi körzete. A kiskőrösi székhelyű társulatot jó húsz esztendeje 26 mezőgazda- sági szövetkezet, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, négy közigazgatási szervezet alapította. Igénybe veszi azonban munkáját az izsáki. a helvéciai. a kiskunhalasi, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság is. Annyi bizonyos. hogy a kiskőrösi társulat az elmúlt évtizedekben jól megfelelt az alapítóokmányban rögzített követelményeknek. Közreműködött a kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzemekben a jobb termelési feltételek előkészítésében. Ez utóbbiak közé sorolható a közcélú vízrendezés, -fejlesztés, a vízkár-elhárítás, a saját beruházású építés, karbantartás, a különböző szolgáltatás, amelyet rész(Folytatás a 2. oldalon.) Közeleg a játékvásár. Erre az alkalomra Baján'; Kiskunhalason, Kalocsán.' Kiskunfélegyházán és Kecskeméten, tavasztól október végéig közel négy és fél millió forint értékű árut vettek át a BIK játéküzletei a TRIÁL Nagykereskedelmi Vállalattól. A kínálat javítására Székes- fehérvárról, a Fémipari Szövetkezettől gokart-gyermekkocsikat, egy termelőtől háromnegyed millió forintért plüss állatfigurákat, máshonnét többféle • keménykötésű és kifestőkönyvet, kerékpárt, kis Moszkvics autót, s — egyebek közt — 800 ezer forintért szánkót vásárolt az iparcikk-kereskedelmi vállalat. Raktárban van 450 ezer forint értékű fenyőfadísz és csillagszóró is. Így semmi akadálya, hogy a tervezett időben és helyeken, december 6-tól Kecskeméten (a széchényivárosi Forradalom utcai iskolában), Kiskunfélegyházán, a VOLÁN egykori helyiségében, továbbá Kalocsán, Halason és Baján a BIK megkezdje a játékvásári árusítást. Mint Kovács Lászlónétól, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat boltcsoportvezetőjétől hallottuk; jó a kínálat NDK babákból, elemes, távirányítós játékokból, társasjátékokból. bűvöskockából, -kígyóból és -golyóból, logikai korongjátékból, kabalalabdából, kétkarikából (az utóbbiak újak), diavetítőből, de sakkot, kártyát, és hula-hopp karikát is kínálnak. Az évek óta hiányzó ugrókötél új(Folytatás a 2. oldalon.) 0 Az egyik új szerzemény a Skoda vontató cs szerelvénye, amely a munkagépek szállítását könnyíti meg. (Méhesi Éva felvétele) Tanulni, tudni és a megszerzett ismereteket a gyakorlatban hasznosítani. Ezekből tevődik össze, amit úgy mondunk: tudásszomj, s amiről azt tartjuk: nélkülözhetetWn. Számtalanszor elhangzik, hogy a fejlődés elképzelhetetlen a legújabb elméleti, tudományos ismeretek alkalmazása nélkül. Arról is sokat beszélünk, hogy ötévenként „elkopik” és megújításra szorul „tudományunk”, minddz, ami beletartozik az alapos szakmai tájékozottságba. A felgyorsult információáramlás, a napjainkban zajló tudományostechnikai forradalom az egyik tényező. A másik a helyzetünkből adódik, abból, és annak felismeréséből, hogy a gazdaságban a hatékonyság növelése az elsődleges. Amit viszont gyorsan és eredményesen csakis úgy tudunk megvalósítani, ha napra készek vagyunk a legújabb eredmények feldolgozásában, éppúgy. mint a környező, sőt a világgazdasági tendenciák, irányok ismeretében. Mindehhez arra is szükség van. hogy helyzetünket, lehetőségeinket jobban bemutassuk és elemezzük. Ezek a gondolatok vezérelték a jnegyei politikai vezetőket, amikor a mezőgazdaságban. az élelmiszeriparban, a háztájiban és kistermelésben tevékenykedők ismeretgyarapítását, továbbképzését kezdeményezték. A téli hónapokban, amikor, ha nem is kisebb, de jellegében más — összegző, számvető, tervező — a mezőgazdasággal kapcsolatban lévők munkája, mint az év más időszakában, előadás- sorozat kezdődik. „Mezőgazdasági akadémia” címmel Kecskeméten és Kiskunhalason lesznek előadások, amelyeket beszélgetések, s bizonyára viták is követnek. Mindenkit, a témák iránt érdeklődőket nyitott ajtók fogadják, a szakemberek részvételét pedig el is várják ezeken a rendezvényeken. A szervezésben részt vevő megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a két tsz-szövetség, a MAE megyei szervezete, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság és az Erdei Ferenc Művelődési Központ változatos, az érdeklődés homlokterében álló témákból állították össze a programot. Olyan előadók mondják el a legújabb elméleti, gyakorlati eredményeket, a terme lésfejlesztési lehetőségeket, valamint bemutatják a háztáji és nagyüzemi gazdálkodásban követendő utat, vázolják a gazdaságpolitikai célokat, akik az országban egy-egy téma legkiválóbb szakértői. Államtitkár, miniszterhelyettes, kutatóintézeti főigazgató, sőt még külföldi tudós és szakember is vállalkozott a jövő hét szerdáján kezdődő és január végén befejeződő sorozat egy-egy' előadására. Évek óta nem volt hasonló tematikájú, napjaink legégetőbb kérdéseit boncolgató rendezvénysorozat a megyében. Ez olyan lehetőséget kínál az agrárgazdaságban, a háztájikban dolgozóknak, amelyet hiba lenne nem megragadni, s egyéb elfoglaltságra hivatkozva az előadásokról elmaradni. Akinek efféle eszébe is ötlik, gondoljon a már-már napi szállóigévé vált mondatra: aki ma a munkájától nem tud tanulni, holnap a tudatlanságától nem tud dolgozni. A munkához, a jobb felkészüléshez, n gazdasági gondok megoldásához kíván segítséget nyújtani az előadássorozat. A kölcsönösség alapján. Ügy, hogy az előadók a hallaatókat és viszont: a jelenlévők az előadókat tájékoztatják. S ez utóbbi sem elhanyagolható, mert a gyakorlatban dolgozók helyzetük, törekvéseik, nehézségeik felvillantásával az ország vezető szakembereinek gondolkodását, véleményét is formálják. Csabai István
