Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

1982. november 20. • PETŐFI NÉPE • 3 A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi életének alakulása az év első kilenc hónapjában Érdemjegy és érdemi ügyintézés Vizsgahangulat a megyei ta­nácsházán. Drukk. Ezt is mond­hatnám arról a várakozás közbe­ni feszültségről, amellyel cseppet sem iskoláskorú emberek figyelik egy folyosón: mikor szólítják őket. — Tele vagyok izgalommal! — szorongat a kezében egy Igazgatá­si ismeretek című tankönyvet Csorba Jánosné főelőadó. Hétvé­geken, odahaza tanult. Szorgalma­san kérdezgetett a szemináriumo­kon, hogy általános államigazga­tási tudnivalókból vizsgázzon, íme! Elérkezett hát a nap, sőt az óra is, amikor ötvenkét — az Ál­lamigazgatási Főiskola által össze­állított —r tételre szóban és írás­ban válaszolnia kell. — Szorítsatok értem! — kéri a kívülállóktól, mert már ő Hövet- kezik. A vizsgabizottság, amelynek el­nökéül Buda Gábori, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának álta­lános elnökhelyettesét kérték föl, nem osztogatja csak úgy, jókedvé­ben a jegyeket. Aki ötven . pont­nál kevesebbet szerez, kénytelen elégtelennel beérni. Hatvan pontig az osztályzat kettes- Hatvanon fe­lül, hetvenig közepes. A jót het­venegy-nyolcvan, a jelest pedig nyolcvanegy pont feletti feleletért adják. Az államigazgatási ismeretek­ből vizsgára kötelezett tanácsi dol­gozók — harmincötén — előadók, főelőadók, csoport-, vagy osztály­vezetők. Tehát olyan beosztású emberek, akik a lakosság ügyeivel nap mint nap érdemben foglal­koznak. Emellett a bíróságok, az ügyészségek és a rendőrség ható­sági feladatainak jó. vagy hiányos ismeretében segíthetik, netán hát­ráltathatják az állampolgárt ügye intézésében. A vizsga mellett szól az is — mint Nagyhegyesi István­tól, a megyei tanács Oktatási és Továbbképzési Intézete igazgató­jától megtudom —hogy a részt­vevők két évnél rövidebb ideje dolgoznak a megyei és a városi tanácsi apparátusban. Az egyéni tanuláson alapuló ön­képzést szeptembertől nyolc kon­zultációval segítette a megyei ta­nács szervezési és jogi osztálya. Dr. Nagyné dr. Döbrentei Margit jogi előadó pedig mint tanfolyam­felelős sokat fáradt azért, hogy a hallgatók a tananyagot minél job­ban elsajátíthassák. Csányi Istvánnak, aki a íélegy- házi tanács pénzügyi osztályát ve­zeti, közgazdaságtudományi vég­zettsége mellett az általános ál­lamigazgatási ismeretek tovább­képző tanfolyamán is vizsgát kel­lett tennie. A harminc írásbeli feladatot („Az eljárási törvény mi­lyen bizonyítási' eszközöket emel ki?", „Az idézésnek milyen formái vannak?”, „Mikor .tagadhatja meg az államigazgatási szerv a ható­sági bizonyítvány kiadását?”, stb.) hatvanöt pontos eredménnyel si­került megoldania. Az első ötöst az értékelők Fo- nyódi Lajosnak, a megyei tanács pénzügyi osztálya csoportvezetőjé­nek dolgozatára adják. Természetesen kinek-kinek a pozíciójához mért követelmények szerint kell számot adnia tudásá­ról: az Alkotmányról, a Tanács- törvényről, a tanácsi gazdálkodás­ról, a párt és a tanács kapcsola­táról, együttműködéséről, a közér­dekű bejelentésekről, a tanácsnál dolgozók munkajogi védelméről és más, fontos kérdésekről. Kik járnak jól végül is ezzel az ötvenkét tételből álló számonké­réssel ? A tanácsi vezetők alaposabb felkészültségének végső soron az egész lakosság hasznát veszi. Az érdemi ügyintézés az; amiben tu­dásuk, gyakorlati ismereteik ka­matoznak. K—I Javult a hazai baromfiellátás A megye gazdasága — az orszá­gostól eltérő szerkezete és bizo­nyos területeken a helyi erők mozgósítása következtében — a meglevő gondok ellenére is — az elmúlt években általában az or­szágos átlagnál gyorsabban fejlő­dött. Beruházások A megyében 1982. I—III. ne­gyedévben a szocialista szervek beruházási tevékenysége a ko­rábbiakhoz képest visszafogottabb volt. A beruházások pénzügyi tel­jesítése — folyó áron — 3796 mil­lió forint volt, 14 százalékkal ke­vesebb az 1981. I—III. negyed­évinél. Egyidejűleg az üzembe helyezett beruházások értéke — 3511 millió forint — 13 százalék­kal volt több "az egy évvel ko­rábbinál. Az üzembe helyezett be­ruházások 77 százaléka az állami, 23 százaléka a szövetkezeti szek­torban valósult meg. Ipar A megye szocialista iparának termelése az első félévben több mint hat százalékkal növekedett, majd a III. negyedévben mérsék­lődött. Ily módon 1982. első ki­lenc hónapjában a termelés va­lójában 4,4 százalékkal emelke­dett az előző év hasonló idősza­kához viszonyítva. A minisztériu­mi és a szövetkezeti iparban nö­vekedés, a tanácsi iparban ki­sebb mértékű csökkenés követke­zett be. A termelésbővülés teljes egészé­ben a termelékenység javulásából származott. 1982 első kilenc hó­napjában a megye szocialista ipa­ra mintegy 65 ezer dolgozót fog­lalkoztatott. 591-gyel kevesebbet, mint egy évvel korábban. 1982. I—III. negyedévben a megyei székhelyű szocialista ipar összes értékesítése megközelítette a 16.3 milliárd forintot, ami — összehasonlítható áron —■ 1,6 szá­zalékkal volt kevesebb az egy év­vel korábbinál. Az összes értéke­sítésen belül a nagy- és kiskeres­kedelmi eladások volumene csak­nem azonos a tavalyival, míg a külkereskedelmi célú mintegy 5 százalékkal kevesebb volt. A ru­belelszámolású export — folyó áron — 1,9 százalékkal csökkent, a nem rubelelszámolású export 5.2 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakáét. Építőipar A megye szocialista kivitelező építőiparának teljes saját terme­lése 3,1 milliárd forint volt. fo­lyó áron 12,8 százalékkal maga­sabb az egy évvel korábbinál. A saját építési-szerelési munkák értéke megközelítette a 2,4 mil­liárd forintot, összehasonlítható áron 7,3 százalékkal haladta meg az 1981 azonos időszakáét. Az épí­tőipar szeptember végéig több mint hárommilliárd forint értékű szerződést kötött meg. Az elutasí­tott építési igények értéke mint­egy egymilliárd forint, ami 227 millió forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az elvégzett felújító, karbantartó munkák ér­téke megközelítette a 320 millió forintot, ez a tevékenység egy- harrriadával nőtt az előző év ha­sonló időszakához képest. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelése 1982- ben — a jelenleg ismert adatok alapján — kedvező képet mutat. Az őszi betakarítási munkák be­fejezéséhez közeledve a tervezett­nél nagyobbak a hozamok a szán­tóföldi növénytermelésben (ku­korica. cukorrépa) és a szőlőter­mesztésben. Ebben az évben to­vább bővült a kiegészítő tevé­kenység. A napfényes nyár végi és őszi időjárás kedvezően segí­tette elő a zöldség- és gyümölcs- félék beérését. valamennyi ter­mény betakarítását. Az időszakos mezőgazdasági munkák — a ta­lajelőkészítés és az őszi gabona­félék vetése — jó ütemben ha­lad. A szeptember 3.0-i állatszámlá­lás adatai szerint a megyében minden megfigyelt állatfajtából többet tartottak, mint egy évvel korábban. Több mint 151 ezer szarvasmarhát, 1.2 millió sertést vettek számba. A tehén és elő- hasi üszők száma mérsékelten, 2,3 százalékkal csökkent, a koca- állomány 8 százalékkal emelke­dett. A juhállomány csaknem el­érte a 218 ezer darabot, ezen belül az anyajuhok száma 11 százalékkal gyarapodott. Baromfi­félékből a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek 4,6 millió dara­bot. az előző évinél 15 százalék­kal többet tartottak. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok több mint 718 ezer sertést tartottak, 17 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az állattartási kedv változatlan élénkségére utal a nagy számú kocaállomány is. Az élelmiszergazdaság változó­an fejlődött. A mezőgazdasági üzemek a központi árualapba 9 hónap alatt 137 ezer tonna vá­góállatot adtak át, 7 százalékkal többet, mint 1981 azonos idősza­kában. A vágómarha-felvásárlás mérsékelten csökkent, vágósertés­ből pedig 7 százalékkal nőtt. A tej felvásárlása 6 százalékkal csökkent, a tojásé 64 százalékkal emelkedett. Közlekedés A közlekedésen belül változott a szállítás összetétele. 1982. első három negyedévében a 9. sz. Vo­lán csaknem 51 millió utast szál­lított. mintegy 3 százalékkal töb­bet. mint 1981. hasonló időszaká­ban. Csökkent viszont az áruszál­lítás, több mint 100 ezer tonnával szállítottak kevesebbet. A megyében 1981. év végén 65 ezer 878 személygépkocsi volt. en- nek 97,8 százaléka volt magántu­lajdonban. A lakosság gépkocsi­állománya nem egészen 9 száza­lékkal emelkedett egy év alatt. Bács-Kiskunban 114 személygép­kocsi jut ezer főre. ennél csupán Baranya megyében és a főváros­ban magasabb az arány. Foglalkoztatottság és a keresetek * * ( 1982. első háromnegyedében az állami és szövetkezeti mezőgazda- sági üzemekben 2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak létszáma. Ugyanennyivel emelkedett az egyéb termelő tevékenységben, személyi és gazdasági szolgálta­tásban dolgozók száma is. A havi átlagbér a megfigyelt ágazatok közül az iparban 7,7 szá­zalékkal, az állami mezőgazda­ságban és erdőgazdálkodásban 4,5 százalékkal emelkedett. A béren felüli átlagjövedelem viszont ép­pen ez utóbbi ágazatban növeke­dett leginkább, több mint 24 szá­zalékkal. A lakosság készpénz-bevétele (nyugdíj nélkül) 1982. szeptember 30-ig 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A pénz- beni társadalmi juttatások össze­ge (nyugdíj nélkül) az egy évvel korábbihoz képest 4 százalékkal nőtt. 1982. szeptember 30-án a lakos­ság takarékbetét-állománya 9.5 milliárd forint volt, ami majdnem 10 százalékkal több az előző évi összegnél. A lakosság hitelállomá­nya 7,2 milliárd forint, ami 12 százalékkal több az egy évvel ko­rábbinál. A hitelállomány több mint felét kitevő hosszú lejáratú építési hitelek összege egy év alatt 10 százalékkal emelkedett, sőt az idén a III. negyedévben a korábbinál jóval nagyobb összeg­gel bővült. Kereskedelem 1982, I—III. negyedévében a megyében több mint 15 milliárd Térkép szerint mérve nem utaz­tunk nagy — talán csak nyolcvan —száz kilométer — távolságra Gyulafehérvártól. Az Ompoly völ­gyén Sárd, Metes, Fenes, Zalatna volt az útirány az Erdélyi Érc­hegység alsó nyúlványainak irá­nyába!, alig 1370 méter magasságig. Mindössze negyven kilométerre lehettünk a megyeszékhelytől, amikor Tótfalud községtől egyre szűkebb szorosokon át kanyarog az út és a vasút egymás mellett, ahol szinte a magas hegyoldalhoz lapulnak a házak. Majd egy kat­lanban feltűnik a mintegy tízezer lakosú bányászváros, Zalatna. Hí­res aranybányászattal foglalkozó hely volt már a római időkben, de az erdélyi fejedelmek is fej­lesztették. Még vagy harmincegynehány kilométer nekirugaszkodás, és a szép őszi napsütésben, csodálatos hegyi tájakon át eljutunk Abrud- bányáig. Abrud még ma is őrzi régi bányászvárosi hírnevét, bár ezenkívül is sok új gyára, üze­me van. Végül Cimpeni-ig, vagy­is Topánfalváig jutottunk el. amely az Aranyos-völgy móc la­kosságának a központja. Gyorsan iparosodó város, a környékbeli havasi településekkel együtt szin­tén nyolc-tízezer lakosa van. De beszéljenek ezúttal inkább a képek, amelyek ízelítőt adnak a természeti kincsekben és szép­ségekben gazdag vidék jellegze­tes látnivalóiról. F. Tóth Pál (Folytatjuk.) • Avram láncú, az 1848—49-es erdélyi román parasztfelkelés egyik vezetőjének szobra Topán- talván. forint értékű kereskedelmi forgal­mat bonyolítottak le, 7.5 százalék­kal többet, mint egy évvel koráb­ban. A különböző központi és piaci áremelések következtében az áruforgalom összehasonlítható árakon 1,2 százalékkal bővült. A bolti eladások több mint egyne­gyedét az élelmiszerek tették ki, amiből összehasonlítható áron 3 százalékkal többet adtak el. Lakásgazdálkodás Kilenc hónap alatt 2108 lakás épült a megyében, majdnem há­romszázzal több. mint az előző év hasonló időszakában. A laká­soknak mintegy 60 százalékát épí­tették a városokban, ennek fele a megyeszékhelyen létesült. A la­kásépítés 16 százalékos növekedé­sén belül nem egészen 9 százalék­kal csökkent az állami, és vala­mivel több mint 20 százalékkal nőtt a magánerőből épített laká­sok száma. A lakások kilenctizedé magánerőből valósult meg. Népmozgalom — oktatás A III. negyedév végéig mint­egy 5200 gyermek született, az előző évinél 7 százalékkal keve­sebb. Ugyanakkor a halálozások száma szeptember végéig megha­ladta a 6 ezret, ami tovább nö­vekvő természetes népességfo­gyást jelent Bács-Kiskun megyé­ben. A megye általános iskoláiban az idei tanévet több mint 66 ezer diák kezdte el, mintegy 2 ezerrel több az előző, és 6 ezerrel több az 1979. évinél. A tanulólétszámon belül az utóbbi években fokoza­tosan emelkedett az első osztályo­sok részaránya. Az eddigieknél jóval több diák elhelyezése miatt erőteljesen bővíteni kellett az iskolahálózatot. Részben új iskolák építésével (Ba­ján. Kiskőrösön, Kiskunfélegyhá­zán, Kiskunhalason. Kecskemé­ten). részben a meglevők bővíté­sével. Különféle átalakításokkal és szükségmegoldásokkal 1979 óta 287-tel gyarapodott az ósztályter- mi célra használt helyiségek szá­ma. Az 1981—82. tanév végén a megye középiskoláinak 8190 ta­nulója volt. A diákok 98 százalé­ka eredményesen fejezte be az évet s közülük 1786-an sikeres érettségi vizsgát tettek. 1982 őszén az új tanévet lényegesen többen kezdték el. mint ahányan az el­múlt tanévet befejezték. A lét­számgyarapodást jelzi, hogy az 1786 érettségizett diák helyére 2543 új első évfolyamos tanulót vettek fel. Eredményes évet zárhatnak a Baromfiipari Egyesülés tagvál­lalatai; javult a hazai baromfiel­látás. és a szervezet az exportter­veit is sikerrel teljesíti — erről tanúskodik az egyesülés elemzése. Az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítésének részeként a Ba­romfiipari Tröszt megszűnésével az egyesülés az idén alakult. Az első tapasztalatok kedvezőek; a 42 tagvállalat. szövetkezet veszte­ség nélkül zárhatja az évet. Ez annál is figyelemreméltóbb ered­mény. mert világszerte baromfi­hús-túltermelés mutatkozott. Európában a magyar baromfiex­port több hagyományos értékesí­tési területén is eladatlan készle­tek halmozódtak fel — ez ter­mészetesen hátrányosan érintette a hazai baromfi-külkereskedelmet. Az átmenetinek bizonyuló eladási nehézségek miatt a hazai terme­lés és a piac összhangja eseten­ként megbomlott, időnként raktá­rozási és feldolgozási gondokat okozva. Az egyesülés tagjai azon­ban körültekintőbb szervezéssel. hatékonyabb piaci munkával és egymás segítésével végül is átvé­szelték a nehéz hónapokat. A felhalmozott vágott baromfi egy részét átmenetileg a társ­élelmiszeripari üzemek hűtőhá­zaiban bértárolással helyezték el. Gyakran megesett az is, hogy egy-ogy üzem vágási teljesítmé­nye a termelési csúcsok idején szűkösnek bizonyult a beérkező élő csirke feldolgozására, ilyenkor a társüzemek segítettek. A kecs­keméti üzem például a hernádi, a kisvárdai. a debreceni feldolgo­zót mentesítette igen gyakran a viszontszolgálat reményében. A tervek várhatóan sikeres tel­jesítéséhez a jó minőség is hoz­zájárult. A piaci túlkínálat elle­nére a magyar baromfi továbbra is megőrizte rangját külföldön, főként azért, mert a takarmány­ban — más országok termékével összehasonlítva — magasabb a kukorica aránya, ami feltétele a hús jó ízének és a vágott baromfi külső „megjelenésének”. Abrud és környéke • Festői szépségű ligetek, legelőnek elkerített rétek váltakoznak ezen a vidéken. (A felvételeket Pásztor Zoltán készítette) • Zsindelytetős ház már nem sok akad errefelé, ezért is érdemes volt megörökíteni. • Abrud templomának falában római kövek, tornyában római síremlékek találhatók. • Földbe- süppedt sírkeresztek a templom mögötti ,; sírkertben. L W

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents