Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

TUDOMÁNY • TECHNIKA A KÍSÉRLETEZŐKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE Módszertani kutatás a bajai főiskolán A társadalom azt várja a peda­gógusoktól, hogy készítsék fel a fiatalokat a rájuk váró feladatok megoldására. Ezek sorában első helyen a társadalom és az egyén számára hasznos munkavégzés szerepel. A szakmai ismeretek mellett fontos szerepe van az ál­talános műveltségnek is. Ez adja a társadalmi összefüggések fel­ismeréséhez, a világnézeti, poli­tikai, kulturális kérdések megvá­laszolásához szükséges tájéko­zottságot. Napjainkban — a tudo­mányos-technikai forradalom időszakában — egyre nagyobb a jelentősége az általános művelt­ség egyik összetevőjének: a ter­mészettudományos műveltségnek. A tanítójelöltek természettudo­mányos képzése kettős célt szol­gál. Egyrészt ismereteket ad, más­részt ezek birtokában felkészíti a hallgatókat a szakmailag kifo­gástalan oktató-nevelő munkára. Gondolkodási művelet Az elsajátított ismeretek azon­ban csak akkor jelentenek telje- sítmény-képes tudást, ha a gon­dolkodási képesség lehetővé te­szi felhasználásukat problémák megoldására, új ismeretek szer­zésére. A kettő egymástól elvá­laszthatatlan. A formális, nem alkalmazható ismeretek értékte­lenek. Ugyanakkor gondolkodás szilárd ismeretek nélkül nem le­hetséges. Felmerül a kérdés: a főiskolai hallgatók az ismeretanyagot mi­lyen mértékben tudják felhasz­nálni értelmi tevékenységükben, és mennyire járatosak az egyes gondolkodási műveletekben. A válasz megtalálásához kísérlethez folyamodtam. A vizsgálódás lé­nyege a következő. A természet- ismeret I. kollokvium szóbeli ré­szét, kiegészítő tesztláp-kérdéseit Zsiguli- feszültség- szabályozó MTZ-hez Ezúttal egy újítást aján­lunk olvasóink figyelmébe, hogy amit másutt már ki­találtak. ne kelljen újra felfedezni. A nagybaracskai Haladás Termelőszövetke­zetben született a megoldás: mivel az MTZ—50 típusú erőgépek feszültségszaba- lyozója nem eléggé üzem­biztos, helyettesítsük má­sik készülékkel. Mivel? Az újító próbát tett, és az öt­let bevált. Alkalmazzunk Zsigu! i-feszültségszabályo- zót és tapasztalni fogjuk, hogy kevesebb lesz a meg­hibásodás. (Bővebb infor­mációval — kérésre — a termelőszövetkezet szolgál.) gondolkodási, illetve logikai mű­veletek alapján csoportosítottam. Melyek ezek a műveletek? íme a felsorolás: analízis, szintézis, összehasonlítás, absztrakció, ál­talánosítás, konkretizálás, specia- lizálás, következtetés és indoko­lás. Megállapításaim — mivel nem reprezentatív felmérésről van szó — csupán az 1979/80-as tanévben a Bajai Tanítóképző Főiskolán vizsgázott 127 első éves hallgató­ra érvényesek. A kérdések A kérdéseket úgy állítottam össze, "hogy a hallgatókat a vá­lasz keresése a legkülönbözőbb gondolkodási műveletek elvégzé­sére késztesse. Például az egyik kérdés így hangzik: „10 Newton súlyú koc­ka fekszik az asztalon. Milyen erők hatnak rá?” A válaszadás­hoz analízist kell végezni. Vagy: ..Mi a különbség a mágneses pó­lus és az elektromos töltés kö­zött?” Ez nem más, mint össze­hasonlítás. További példák: „A hűtőgép a környezetéhez képest milyen rendszer?” (Absztrakció.) „Írjon példát fizikai változásra!” (Konk­retizálás.) „A konyhasóoldat ve­zeti az áramot. Az áramvezetés feltételeit figyelembe véve mit kell tartalmazzon a konyhasó­oldat?" (Induktív következtetés.) stb. Tapasztalat, következtetés A teljesítményeket összehason­lítva megállapítható, hogy a leg­jobb eredmények a szintézis al­kalmazásakor születtek. Ilyen ti­Ragasztott helikopter • Az SA :í:!0 helikopter, amelyet katonai és polgári célokra egyaránt alkalmaznak. Nemrégiben a franciaországi Senlis városban nemzetközi ra­gasztástechnikai kollokviumot rendeztek. Az egyik előadó felso­rolta. hogy a francia repülőgép- gyártás milyen típusainál alkal­maznak ragasztási megoldásokat. A francia—holland—angol koo­perációban készült Atlantic tí­pusú tengerészeti felderítőgépnél már 1961-ben ragasztott szendvics­szerkezetet alkalmaztak. A szu­perszonikus utasszállító, a Con­corde is ragasztott csűrőlappal emelkedett a levegőbe. A francia repülőgépiparban fé­met fémhez, fémet műanyaghoz és műanyagot műanyaghoz ra­gasztanak. A műanyag—fém ra­gasztásának technikáját az Aero­spatiale konszern mérnökei 1954 óta fejlesztik. NAGY VÁLLALKOZÁSOK pusú kérdés volt például ez: „A nátrium-hidroxid és a zsírsav egymásra hatásakor milyen ve- gyület keletkezik?” Belátható, hogy itt elegendő csupán a ráis- merés szintű felkészültség. Ezzel szemben az analízishez (a prob­léma elemzéséhez, elemekre való bontásához) ennél több szüksé­ges. Minden gondolkodási műve­letben azonosnak feltételezve a tárgyi tudás eredményt befolyá­soló hatását, arra következtethe­tünk, hogy az utóbbi gondolko­dási műveletben a legkisebb a hallgatók jártassága. További tapasztalatok. Az absztrakció, az összehasonlítás és a specializálás gondolkodási mű­veletekben azonos a jártasság mértéke. A konkretizálásban el­ért eredmény azonban gyenge. Ez azt mutatja, hogy az ismeretek nagy része nem kapcsolódik gya­korlati tapasztalatokhoz a szük­séges mértékben. Ugyanez mond­ható el a következtetés és az indokolás logikai műveletekben elért teljesítményekről. A vizsgálat eredménye megmu­tatta. hogy az oktató-nevelő munkának melyek a gyenge pont­jai, hol szükséges jobb módsze­rek keresése és alkalmazása. Fej­leszteni kell egyebek között a hallgatók kísérletező készségét, és gyakoroltatni a gondolkodási mű­veleteket. Lehetőséget kell adni a hallgatóknak az önálló munkára, s ki kell alakítani bennük a sa­ját eredmények értékelésének ké­pességét. Az 1980-ban bevezetett szemi­náriumi foglalkozások keretében lehetőség nyílt ezeknek a mód­szereknek az alkalmazására. Ja­vult az ellenőrzés eredményessé­ge is. A tudásszint felmérésére válaszvariációs kérdéssorozatok­kal dolgozó ellenőrző gépeket is alkalmazunk. Dr. Gaál Attila főiskolai adjunktus Óriás távcső Uveglencsében a fény megtö­rik, az üveganyagon áthaladva, erejéből veszít. A tükrös távcső­ben a fény tükröződő felületről visszaverődik, domború tükör szétszórja, homorú tükör pedig összegyűjti a sugarakat. A tükör­nek színi hibája nincs, minden hullámhosszúságú fényt — min­den színt — egyformán ver visz- sza. Könnyebb tehát nagy tükröt, mint nagy és jó lencsét készíte­ni, A műszertechnikában a len­csés távcsöveket refraktornyk, a tükrösét reflektornak nevezik. Noha a 19. század második fe­lében már jól ismerték a reflek­torok előnyeit, mégis készültek nagy lencsés műszerek is. A len­csék görbületi hibáit ugyanis pontosan ki tudták egyenlíteni, csak a színi eltérés okozott gon­dot. Leghíresebb távcsövek a Lick- és a Yerkes-obszervatórium refraktorai voltak. Ma is hasz­nálják mindegyiket. Történetük­kel érdemes megismerkedni. Jacob Lick egyszerű asztalos­segédből lett amerikai nagyipa­ros és gyáros. 1875-ben 700 ezer dollárt adott egy olyan obszer­vatórium berendezésére, amely­ben a világ legnagyobb távcsöve áll a kutatók rendelkezésére. Még azt is meghagyta, hogy halála után a távcső oszlopa alá temes­sék, a műszer legyen az ö sírem­léke. Vagyona többi részét, mint­egy 3 millió dollárt, egyéb köz­célra hagyta. A nevezetes távcső a Clark-műhelyben készült. 91.4 centiméteres objektívátmérőjé- vel és 18,28 méter csőhosszúsá­• Egy nem kevésbé nevezetes műszer: az Archenhold-óriástávcsű Berlinben. gával. S műszert a kaliforniai Hamilton-hegyen levő csillagvizs­gáló kupolájában helyezték el. Még érdekesebb a Yerkes-táv- csö története. A múlt század közepén, a kali­forniai aranyláz idejében, két aranyásó hatalmás vagyonra telt szert. Elhatározták, hogy csillag­vizsgálót építtetnek, mely felül­múl minden mást, ami Ameriká­ban létezik. Előlegként nagyobb összeget tettek le. és megrendelték a táv­csőoptikát. Az üveggyár bizton­ság okából két üvegkorongot ön­tött, mindegyik üvegkorong ön­tése kiválóan sikerült. Mire idáig jutottak, az aranyásók pén­ze elfogyott, az üvegkorongokat raktárban helyezték el. és min­denki megfeledkezett róluk. 1892-ben egy rochesteri tudo­mányos ülésen valaki elmesélte az üvegkorongok, történetét Geor­ge Ellery Hale fiatal amerikai napkutató csillagásznak, aki azon­nal elhatározta.' hogy hasznosítja az üvegeket. Felkereste az ame­rikai dúsgazdag Charles Yerkest, a chicagói közúti vasút tulajdo­nosát. hogy hajlandó volna-e a chicagói egyetem hírét-nevét nö­velni azzal, hogy a meglevő üveg­korongok felhasználásával a táv­csövet megépítteti. Yerkes azon­nal 350 ezer dollárt adott, a Clark-műhely elkészítette a táv­csövet, és azt William Bay wis- consini helységben fel is szerel­ték. Az óriásrefraktor Yerkes ne­vét viseli, lencseátmérője 102 centiméter, és máig a világ leg­nagyobb lencsés műszere. Dr. Horváth Árpád MT ESZ-rendezvények November 22-től 27-ig A Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei szervezetének tagegyesületei a jövő héten az alábbi rendezvényeket tartják: November 22-én Baján, az AGROBER- nél az Építőipart Tudományos Egyesület helyi csoportja a Szolnokon rendezett Víz­parti városok konferenciájának témáit dia­vetítéssel egybekötve vitatja meg. A következő rendezvényekre Kecskemé­ten, a Tudomány és Technika Házában ke­rül sor: November 22-én a Gépipari Tudományos Egyesület vezetőségi ülést tart. A Magyar Agrártudományi Egyesület pedig a nyug­díjas szakemberekkel tart eszmecserét. November 24-én a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület és a megyei tanács mező- gazdasági osztállyá a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői részére szak­mai napot rendez. A téma előadója Zsitvai Attila, a MÉM főosztályvezető-helyettese. November 25-én a Közlekedéstudományi Egyesület az országos közúthálózat fejlesz­téséről tart ankétot. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság. a MTESZ és a Bolgár Népköztársaság Tudományos és Műszaki Fejlesztési Állami Bizottsága Bolgár tudományos és műszaki filimnapot rendez. November 26-án a Magyar Közgazdasági Társaság és a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság a megyei üzemgazdasági és közgazdasági hónap zárórendezvényét tartja. Ezen Nyers Rjezső, az MSZMP KB tagja, országgyűlési képviselő a világgazda­sági válság kivédésének lehetőségeiről tart előadást. A Közlekedéstudományi Egyesület közúti építési szakcsoportja a VT—20 kisszámító- gép hazai alkalmazásának tapasztalatait vi­tatja meg. Magaslégköri ballon A magaslég- /• köri kutatá­sokra a múlt század elején « kezdték alkal­mazni a lég­gömböket. Berson német fizikus 1894- ben 9150 méter magasba emelkedett, s ott mínusz 47,9 Celsius-íokot mért. Piccard professzor 1931- ben 15 ezer 781 méteres ma­gasságot ért el. és a kozmikus sugárzással kap­csolatban vég­zett mérése­ket a sztratoszférában. A kutat (ballonok jelentősé­ge a mesterséges holdak korszakában sem csökken. Napjainkban a repülőgép csúcsmagassága és a vi­lágűrben keringő mesterséges holdak legalacso­nyabb pályája közti körülbelül 120 kilométeres „senki földjén” végeznek kutatásokat a 45 kilomé­ter magasságig emelkedő ballonok segítségével, amelyek ritkábban embert, gyakrabban műszereket visznek fel a magasba. A ballon kosarába öníró műszert helyeznek. Ami­kor a léggömb nagyobb magasságban szétpukkan, a kosár ejtőernyővel ereszkedik a földre. Az öníró műszer hőmérsékletet, légnyomást és légnedvességet regisztrál. A léggömbös rádiószondák nem regisztrálják, ha­nem emelkedésük során automatikusan és folyama­tosan szolgáltatják az adatokat a hőmérsékletről, a levegő nyomásáról és nedvességtartalmáról, a szél irányáról és sebességéről. Az adatokat időjárás- jelentés készítéséhez használják fel. összeállította: Sitkéi Béla (15.) Emmike a következő hét végén érkezett haza a délutáni autóbusszal. Tamás nem várta, nem is sejtette érkezését, az óvo­da építésénél járt, aztán benézett a tanácsházára, az elnök részlete­sen előadta, ki tudja már hányad­szor, a vízvezeték építésének ter­vét. Ez volt-a vesszőparipája újab­ban. Már kétszer járt a .megyénél, mindig ígéretekkel megrakottan tért haza. Csak a pénz hiányzott. De, ha megássák a csöveknek az árkokat, akkor talán gyorsabban teljesülne a felettes hatóságok ígé­rete ... Amikor estefelé hazament, meg­lepődött, hogy nyitva van a kapu. Belépve az udvarra, rögtön látta, hogy a felesége megérkezett, a gangon kifeszített kötélen néhány női fehérnemű száradt. A kiskutya nem volt sehol. Ta­más füttyentett, mire Pici a kam­ra csukott ajtaja mögül jelentke­zett nyüszítésével. — Jó, hogy hazajössz! — fogad­ta ellenségesen, támadó éllel a fe­lesége, és Tamás tudta, hogy miért. A kutya miatt haragszik. Emmike nem tűrte meg az álla­tokat maga körül. — Ne haragudj — mondta szenvtelen hangon —, hogy nem vártalak. — Nem értesítettél. — Hirtelen határoztam el ma­gam. — Történt valami? — Untam már Ágota nénit. Nem bírom az öregasszonyok rigolyáit. Meg vágyódtam is haza ... Hon­nan szerezted ezt a ronda kutyát? Bezártam a kamrába, hogy ne rusnyítson itt mindent össze. Folyton a lábam körül vihán- colt... — Ajándékba kaptam. Gondol­tam, elkel a házban egy jó ház­őrző ... — Kell a fenének. Én nem ete­tem. Kicsukom az utcára. — Azt nem! — mondta határo­zottan Tamás, és a kamraajtóhoz sietett. Kinyitotta, Pici kutya — így nevezték — kirohant, és hálá­san ugrálta körül. Lehajolt és megsimogatta. Emmike erre elfin- torodott. Később rántottét készített va­csorára. Szótlanul ettek, Picit is­mét kicsukták. A kutya ezen mód­felett csodálkozott, a gang végére ült, és vonítással adta tudtára mindenkinek elégedetlenségét. Éj­szaka is vonított, hajnalban ka­parta a bejárati ajtót. Amikor Emmike kiment, és be akart men. ni Tamáshoz, felrúgta. Nagyot hemperedett, és ijedten futott a sarokba. Tamás odament, felemelte, si­mogatta, amíg meg nem nyugo­dott. Aztán kivitte a fészer alá, és itt eszkábált neki össze lécda­rabokból egy fészket, ahol meg- vackolhat majd magának. A harc azonban tovább folytatódott Em­mike és a kiskutya között, és nem volt kétséges, hogy melyikük győz. Tamás már azon tűnődött, kinek adhatná Picit, amikor a kérdés váratlanul és szerencsésen megol­dódott. Egyik este, amikor hazafelé tar­tott, megállította az öreg Józsa Miska bácsi, a szomszédja. — Ne haragudjon már, tanár úr, hogy megszólítom. A kiskutya miatt. Ha megengedi, nálam jó helyen lesz. Amíg haza nem me­het a kis száműzött. — Vállalná, Miska bácsi? — Már vállaltam is. Délelőtt kint dolgoztam a kertben, és lát­tam, hogy megint a rövidebbet húzta a kis állat. Megverte a fe­lesége. Szűkölt, sírt, erre áthoz­tam. Meglesz nálunk egy ideig ... Ha látni akarja, csak átnéz a ke­rítés felett. Szó nélkül a kezét nyújtotta. Otthon nem szólt róla, egyébként is egyre feszültebbé vált közöttük a viszony. Emmike tüntetőleg a másik rekamién ágyazott magá­nak. Meleg ételről nem gondosko­dott, ő maga csak csipegetett, teán és párizsin élt. A ' acsorát Tamás maga szerezte be mindkettőjük­nek. Titokban vitt néhány falatot a szomszédba is, Miska bácsi há­zába, a Picinek. Emmike haragot tartott, de nem tudta Tamás, hogy miért. Ö egy szóval sem bántotta meg a felesé­gét. Akkor miért ez a durcásság? Közben befejeződött a tanítás, forró nyár köszöntött be, a terme­lőszövetkezet kombájnjai a búza­mezőkön dolgoztak már, az óvoda építése is a végéhez közeledett. Az igazgató kétszer is meghívta őket vacsorára, egyszer ők is viszonoz­ták a meghívást. Ilyenkor mindig ott volt az őszhajú orvos is, aki nagyon megszerette Tamást. Jancsi is jelentkezett egy ízben, de amikor meglátta Emmit, zavar­ba jött. — Miért keresed a tanár urat? — kérdezte tőle az asszony össze­húzott szemmel. — Hiszen most nyári szünet van. — A kiskutya miatt — mondta Jancsi. — Szerettem volna látni a Picit. — Nincs már itt a kiskutya. Vi­lággá meijt! — mondta mérgesen, és becsapta az ajtót. Jancsi elsom- fordált. Amikor Tamás hazajött, beszámolt neki a látogatásról. — Valamilyen gyerek járt itt a szom­széd faluból. A kiskutyát akarta látni. Elkergettem. Tamás hallgatott, de forrt ben­ne az indulat. Tudta, hogy Jancsi járt náluk, és nagyon sajnálta, hogy nem találkozott vele. Át is mehetne egy nap hozzájuk, vá­gyakozott már társaságukba, szí­vesen beszélgetett volna Máriával a kis kerti asztalnál ülve, a'nö­vendékerdő zúgását hallgatva. Ügy zúgnak a fák, mintha orgonák szólnának nagyon messzi. Tamás elfoglalta magát a kert­ben, vagy szervezte az óvoda épí­tésének társadalmi munkáját, pontosan vezetve, ki mennyit dol­gozott, ki következik a jövő héten, mennyi sóder kell még, s mennyi pénzt tudnának megtakarítani. — Te hülye vagy, teljesen! — próbálta kihozni a béketűrésből a felesége. — Mert, aki ingyen dol­gozik, az hülye. Nem? Nagy sza­vak a faluért?! Mi közöd neked ehhez a faluhoz?. És egyáltalán? Itt akarsz megrohadni? Beleful­ladni a porba? Ilyen emberek kö­zött? Ezért tanultál? — Nem vagyok kíváncsi a véle­ményedre! — torkolta le Tamás türelmét vesztve egy este. — Ér­tetted? Ne szólj a munkámba. Ha akarsz, akkor csomagolj össze, és menj vissza Szegedre, Ágota né­nihez. Vagy utazz el haza, a szü­léidhez, én nem bánom, csak hagyj már nyugton engem. A kiskutyát is elűzted a háztól . . (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents