Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 274, szám Áfái 1,40 Ft 1982. november 20. szombat [ttJ!] A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése A Minisztertanács és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa képviselői Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtit­kárának elnökletével pénteken a Parlamentben megbeszélést tar­tottak. A tanácskozáson áttekintették a legutóbbi találkozón született megállapodások teljesítésének helyzetét, és egyetértőén megál­lapították. hogy a közösen kije­lölt feladatok végrehajtása rend­ben megtörtént, illetve folyamat­ban van. Ennek keretében a szakszervezetek a kormány felké­rése alapján folyamatos segítsé­get nyújtanak a termelés korsze­rűsítését. az exportképesség nö­velését, az anyag- és energiataka­rékosság fokozását szolgáló prog­ramok végrehajtásához. A kor­mány a szakszervezetek javasla­tait figyelembe véve intézkedése­ket tett a kereseti viszonyok ja­vítására egyes szakmákban és munkakörökben. A megbeszélésen véleménycserét folytattak az 1982. évi terv várható teljesítésének ér­tékeléséről és a jövő évi népgaz­dasági terv telőkészítésének fel­adatairól. Megállapították, hogy- az 1982. évi tervben kitűzött fel­adatok végrehajtása a folyamato­san nehezedő külső feltételek kö­zött rendkívüli erőfeszítéseket igényel. A lakosság életszínvonalával összefüggő kérdésekről szólva egyetértés volt abban, hogy az 1983. évi tervben a nehezebbé vá­ló körülmények között is figyel­met kell fordítani a teljes és ha­tékony foglalkoztatásra, valamint a gyermekes családok és az ala­csony jövedelmű nyugdíjasok helyzetének javítására. A tanácskozás résztvevői átte­kintették az 1983. évre tervezett bér- és árpolitikát, a terv végre­hajtását szolgáló keresetszabá­lyozási és munkaerő-gazdálkodá­si intézkedéseket. Megállapítot­ták: mindezek a szabályozórend­szer egészével együtt arra hiva­tottak, hogy fokozott ösztönzést adjanak a gazdálkodás hatékony­ságának növelésére, külgazdasá­gi és belső egyensúlyi helyze­tünk javítására. Gazdasági fel­adataink megoldását, gondjaink leküzdését segíti, ha mindenütt azok részesülnek nagyobb erköl­csi és anyagi elismerésben, akik kezdeményezőek és a legtöbbel járulnak hozzá céljaink elérésé­hez. A tanácskozáson részletesen megvitatták a kollektív szerző­dések 1983. évi módosításával összefüggő gazdasági és szakszer­vezeti teendőket. A kormány kér­te a SZOT, az iparági-ágazati szakszervezetek és az üzemi kol­lektívák támogatását ahhoz; hogy a megnövekedett gazdasági kö­vetelmények és feladatok a kol­lektív szerződésekben is kifeje­zésre jussanak. (MTI) A MÉSZÖV KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSE TJjabb létesítmények a fogyasztási szövetkezeteknél Második félévi küldöttközgyűlését tar­totta pénteken Kecskeméten a Fogyasz­tási Szövetkezetek megyei Szövetsége. Az áfészek, a takarék- és lakásszövetkezetek, a ZÖLDÉRT és az Alföld Kereskedelmi Vállalat képviseletében megjelent száz­hatvanöt küldött megtárgyalta Bács-Kis­kun fogyasztási szövetkezeteinek gazdál­kodását. Jóváhagyta a megyei szövetség múlt esztendei költséggazdálkodásáról ké­szített jelentést, valamint azt az állásfog­lalási javaslatot, amelyben az 1983. évi főbb teendőket foglalta össze a szövetség. 9 A Tiszakécske és Vidéke ÁFÉSZ figyelemre méltó beruházása a Tisza étterem. Hrebik Ferenc elnökhelyettes megnyitó szavai után, Erdélyi Ig­nác MESZÖV-elnök előadásában részletesen elemezte a fogyasztá­si szövetkezetek kereskedelmi munkáját. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi években bekövetkezett ki­sebb aránycsökkenés ellenére, Bács-Kiskun teljes kereskedelmi forgalmának több mint 40 szá­zalékát az áfészek bonyolítják le. A falvakban és a külterületeken, tanyákon élő százezer embernek csaknem kizárólag a fogyasztási szövetkezetek árusítják az alap­vető élelmi és háztartási cikke­ket. Növekszik azonban a városi te­vékenységük is, hiszen az idén már a megye hat városában a kereskedelmi forgalom egyötödét vállalták magukra. Milliós beru­házások folytán észrevehetően ja­vult a vendéglátó üzletek színvo­nala. A közétkeztetésben, az elő­fizetéses ételek kiszolgálásában gyors ütemű a fejlődés. Néhány új üzlettel, egyéb kereskedelmi létesítménnyel az idén is gyara­podott az áfészek bolthálózata, különösképpen a falvakban. A MÉSZÖV elnöke ezután a ta­karék- és a lakásszövetkezetek tevékenységét méltatta. A lakás- szövetkezetek 7200-nál több la­kást tartanak fenn, az építőszö­vetkezetek pedig az 1985-ig ter­vezett 1600-ból négyszázat átad­tak, 800-at pedig jelenleg is épí­tenek. Erdélyi Ignác ezután az áfé­szek áruforgalmi és közgazdasá­gi tevékenységét ismertette. Elis­(Folytatás a 2. oldalon.) ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT MADRIDBAN Elfogadták a következő munkahét programját A kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztése, a problémák tárgyalá­sos rendezése, az „igazi” európai enyhülés mellett foglalt állást a madridi találkozón pénteken Spa­nyolország képviselője. Biztosítót, ta a részvevőket, hogy kormánya a találkozó rendezőjeként minden kötelezettségének a leglelkiisme­retesebben eleget kíván tenni. A plenáris ülésen Juan Luis Pan de Soraluce nagykövet, aki nemrég vette át a spanyol küldöttség ve­zetését, hitet tett az építő szellemű párbeszéd mellett. Ugyanakkor védelmébe vette azt a nyugati felfogást, hogy a találkozón „el­kerülhetetlen” egyes országok bel­ső ügyeinek taglalása, mivel — úgymond — a közvélemény ezt el­várja. Spanyolország képviselője elő­ször szólalt fel a találkozón azóta, hogy az országban nagy belpoliti­kai erőátcsoportosulást hozó vá- ' lasztásokat tartottak. Bejelentette, ' hogy tíz nappal a NATO és a Kö­zös Piac 14 módosító javaslatának előterjesztése után országa utólag csatlakozik e javaslatok közül há­romhoz, mégpedig abból a meg­fontolásból, hogy „az emberi jo­gok érvényesítése a spanyol kül­politika sarkalatos pontja”. Turgut Ilkán, a török küldött­ség ugyancsak nagyköveti rang­ban levő vezetője felszólalásában visszautasította Svédország és Ausztria képviselőjének azokat a legutóbbi plenáris üléseken han­goztatott vádjait, hogy országában megsértik az emberi jogokat. A madridi találkozó pénteki, mintegy kétórás ülésén meghall­gatták még Portugália, Izland és Luxemburg képviselőinek felszó­lalását, majd elfogadták a követ­kező munkahét programját, amelyben két plenáris ülés, a kül­döttségvezetők egy nemhivatalos találkozója és a szerkesztőcsoport négy ülése szerepel. A találkozó továbbra is zárt ajtók mögött, a küldöttségek véleménye szerint tárgyszerű légkörben folytatja munkáját. MÁR EDDIG EGYMILLIÓ DOLLÁR MEGTAKARÍTÁS Sikeres befejezés előtt a megye hűtőipari nagyberuházása Az ország devizaszükségleteinek döntő hányadát az agrárszektor termeli. Az utóbbi évtizedekben a mezőgazdaság nemzetközi mér­cével mérve is jelentős eredmé­nyeket ért el, növelte produktuma mennyiségét. Sajnos, a nyersanya­gokat feldolgozó élelmiszeripar nepn izmosodott együtt vele, pe­dig érdekeink amellett szólnak, hogy az exportcikkek éKtékét mi. nél több hozzáadott szaktudással, munkával emeljük. A íejlődésbe- ni elmaradást pótolandó az utób­bi években elindítottak néhány beruházást. A megye hűtőipari nagyberuházása Baján sikeres be­fejezés előtt áll. A kivitelezést 1980 második fe­lében kezdték meg. A fejlesztés egyik célja a mélyhőmérsékletű tárolókapacitás 10 ezer tonnás bővítése volt a Hűtőipar1 Vállalat bajai gyárában. A munkálatok el­ső ütemében — mint Vásárhelyi György igazgató elmondja — lói összehangolt tevékenységgel ti hónap alatt megoldották a fel­adatnak ezt a részét. Tavaly ok­tóber végén már üzemelt az új tároló, s azóta is rendeltetésének megfelelően működik. Az ország idei többlet-húsexportjának mint­egy 45 százalékát itt fagyasztották és tárolták kiszállításig. Amennyi­ben ezt a termékmennyiséget nyu­gati országban bértárolással ké­szítik elő eladásra — sajnos ilyen megoldásokra rákényszerül a magyar élelmiszeripar —. akkor ezért 1 millió dollárt kellett vol- na kifizetnie. A beruházás másik célja a zöld­ség- és gyümölcsfélék gyorsfa­gyasztását végző üzem rekonst­rukciója és bővítése 13 ezer ton­nás új kapacitással, valamint meg­felelő kiszolgáló létesítmények építése, berendezése volt. Ennek a második ütemnek a befejezési határideje 1982. december 31. A hátralevő alig több mint egy hó­nap alatt dől el. hogy a bajai fej­lesztés — az utóbbi tíz évet ala­pul véve — kivívja-e a Bács- Kiskun legsikeresebben lebonyo­lított nagyberuházása „címet”, amelyre eddig rászolgált. (Folytatás a 2. oldalon.) • A rekonstrukció és bővítés alatt álló feldolgozóüzemben egész év­ben foljt a termelés. Jelenleg — képünkön ez látható — többek közt mirelit zöldbabot állítanak elő. Ankétok, találkozók, kiállítások, íilmbemutatók Véget ért a pályaválasztási hónap Szűkebb körű szakmai ankéttal fejeződött be tegnap a megyei pá­lyaválasztási hónap október 19-e óta tartó rendezvénysorozata. A programnak az volt a fő célja, hogy — a szoros értelemben vett pályaválasztási segítségen túl — ráirányítsa a közvélemény figyel­mét e fontos társadalmi ügyre. Az ankéton dr. Czinege Gábor, a Bács-Kiskun megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet igazgatója összegezte az elmúlt négy hét rendezvényeinek tapasztalatait, eredményeit és hiányosságait. A többi között elmondta, hogy az utóbbi tíz évben kialakult — immár hagyományos — program­ban most is helyet kaptak a szü­lők fórumai, az általános és kö­zépiskolások döntés előtti talál­kozói a munkahelyek, illetve a felsőfokú oktatási intézmények képviselőivel. Rendeztek pálya- választási kiállításokat, s úgyne­vezett szakmaismertető kirakató, kát, főiskolai nyílt napokat, üzem- és laktanyalátogatásokat. Haszno­sak voltak a pályaválasztási kis- film-bemutatók a mozikban. Az időszerű tudnivalókat kiadványok formájában is eljuttatta az inté­zet az érdekeltekhez. A program az idén a pályaválasztási szakkö­rök bemutatóival bővült, melyek­nek nagy sikerük volt. Sajnálatos, mondotta, hogy a rendezvényeknek nem minden esetben voltak meg a kívánatos feltételei. Egyes tömegszervezetek például nem tudták, hogy nekik is van még szerepük, feladatuk a pályaválasztási munkában. Így fordulhatott elő, hogy egyes szer­vezetek jóformán csak a nevü­ket adták a rendezvénysorozathoz, de nem — vagy csak nagyon ke­veset — segítettek. Hiba volt. hogy jó néhány eset­ben éppen a legjobban előkészí­tett beszélgetésekről maradtak el a munkahelyek képviselői, más­kor pedig a tanulók mutattak ér­dektelenséget. Az általános isko­lások hat városban tizenkét al­kalommal megrendezett döntés előtti találkozóin körülbelül ezer­ötszáz tanuló vett részt, A meg­hívott üzemek, intézmények és szövetkezetek azonban csak öt­ven százalékban képviseltették (Folytatás a 2. oldalon.) EGYÜTT KÖNNYEBB Mindig jól jön a segítség Hosszú őszünk volt. Régen for­dult elő, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknak ennyire kedvezzen az időjárás. A nyugodt, tervszerű munkát nem zavarta a fagy, hetes eső. Idejében földbe került a jövő évi kenyérnekvaló magja is. A megye mezőgazdasági nagy­üzemei túlvannak már a betaka­rításon. Az idén szerencsére ke­vesebb segítségre volt szükség. Ha kellett, akkor gyorsan érkezett a traktor, a betakarító kombájn, a szállító jármű. A Kiskunsági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségétől kapott információ szerint a kiskunfélegy­házi együttműködési tanács pél­dául a gépek cseréje helyett már alkatrésszel segíti egymást. A ti- szakécskei Béke és Szabadság Tsz-ben és a lakiteleki Szikra Tsz-ben előre meghatározott ütemterv szerint dolgoztak a gé­pek, mindig ott, ahol arra a leg­nagyobb szükség volt. A két tiszaalpári termelőszövet­kezet a talajmunkában és a vetés­ben sietett egymás segítségére. A lajosmizseiektől tudjuk, hogy újszerű vállalkozásban anyagbe­szerző kocsijaikat közösen üze­meltetik. Nemcsak az oly sokat emlegetett hatékonyság javul, ha­nem a hiányzó alkatrészeket is könnyebben megszerzik. A kiskunhalasi és a majsai együttműködési tanács gépjavítás szervezésében jeleskedik. A kis- kunmajsai Jonathán Tsz például az ELFA^fejőgépek javítását vég­zi, sőt szó van arról is, hogy vál­lalkozik a MEZŐGÉP helyett fel­újításokra. A megye déli részén szintén zökkenőmentes volt a betakarítás A köz javára Merrefelé halad a mai ma­gyar falu? Hogyan alakul a községekben, különösen az egészen kicsi településeken az emberek sorsa? Mi minden befolyásolja, erősíti a szocia­lista falu népességmegtartó erejét? Az ilyen és hasonló kérdések napjainkban sokszor szerepelnek a különféle ta­nácskozások napirendjein. Mi most arról ejtünk néhány szót, hogy a közösségi, demokratiz­must segítő fórumoknak, a falugyűléseknek milyen szere­pük lehet a megtartó erő fo­kozásában. A Hazafias Népfront kez­deményezésére és szervezésé­ben ma már igazán hagyomá­nyosnak mondható megyeszer- te a szokásos téli falugyűlés. Megszokottá vált már, hogy alapos előkészítés után — leg­többször a helyi művelődés központjában — összejönnek a település sorsát szívükön vi­selő polgárok, a lakosság ön­kéntes képviselői, hogy közö­sen megvitassák szűkebb ha­zájuk helyzetét, falujuk ered­ményeit és a további tenniva­lókat. Az idei gyűlések fő téma­köre az elkövetkező hetekben, a viszonylag csendesebb, za­vartalanabb téli időszakban az 1982-es gazdálkodási év terv­teljesítése, s az ezzel kapcso­latos további teendők megbe­szélése lesz, különös tekintet­tel az ellátásra és a szolgálta­tásra. Sokan azt várják a sor­ra kerülő falugyűlésektől, hogy az életkörülmények topább ja­vulnak, s a települések de­mokratizmusa, közéletisége erősödik. Jó alkalom az ilyen együtt- lét arra is, hogy a községek vezetői találkozzanak a vá­lasztóikkal, azokkal, akik ér­dekében naponta végzik fele­lősségteljes munkájukat. Sok­sok példa bizonyítja, hogy mi­lyen hasznosak ezek az eszme­cserék. Felsorolni alig lehetne hirtelenjében, hogy hányféle okos javaslat, mennyi bíráló észrevétel, megjegyzés hang­zott el eddig a falugyűléseken. Csupa olyasmi, ami elősegítet­te a további fejlődést, s a hi­bák kijavítását, aZ élet meg­könnyítését, megszépítését. Nem éanek a villanyok az iskola környékén, amikor pe­dig korán sötétedik télen? Rit­kán és rendszertelenül tart nyitva a könyvtár? Késnek az autóbuszok vagy hideg a vas­és az őszi vetés. A bajai Augusz­tus 20. Termelőszövetkezet például felajánlotta segítségét a Bácskai és Duna melléki Tsz Szövetség­nek, hogy erőgépeit, betakarító gépsorait a rászorulók segítségére bocsátja. Elsősorban azért, mert az őszi betakarítást még a múlt hónap második felében befejezték, a ku­koricájuk korábbi esztendőknél is jobban fizetett, hektáronként nem sok híja volt a 8 tonnának. Re­kordtermést értek el a szőlősker­tekben is, hisz az Olaszrizlingből és a Kékfrankosból egy hektárról 114 mázsa fürtöt szedtek. A ve­tést is időben befejezték, novem­ber másodikán már nem volt dol­guk a gépeknek, pedig a tervezett­nél 100 hektárral többet vetettek. Sz. P. M. úti váróterem? Udvariatlanok az eladók ebben vagy abban a boltban? Az ilyen és ha­sonló gondok, problémák fel­vetése látszólag megannyi ap­róság. De igazán az? Nem inkább arról van szó elsősor­ban, hogy kinek-kinek az éle­tét nehezíti egy-egy ilyesfajta hiba, hiányosság? Nos, az elkövetkező hetek ismét megmutathatják majd egyrészt a közösségek erejét, életrevalóságát, másrészt vi­szont azt, hogy népfront­mozgalmunk milyen nagy mértékben képes segíteni a szocialista építést, a falun élők életének szebbé, tartal­masabbá tételét. Van ezeknek a téli közössé­gi megmozdulásoknak, demok­ratikus fórumoknak egy más­fajta szerepük, jelentőségük is. Az, hogy minden egyes, gyűlés, összejövetel közelebb hozza egymáshoz a választókat és a választottakat, a vezetőket és a települések adófizető polgá­rait. Ez pedig nagyon fontos, nélkülözhetetlen a további gyümölcsöző együttműködés­hez. Ha azt érzi valaki, hogy az ő szava is fontos, hogy szükség van az ő véleményére, észrevételére, akkor a min­dennapi munkáját is több kedvvel, jobb szívvel végzi. Ez pedig — ha nem is látványo­san — meghozza az ered­ményt. A köz javára. Varga Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents