Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

\ • PETŐFI NÉPE • 1982. november 11 AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT Ugrásra készen A megye legdélibb csücskében. Hercegszántón csaknem öt és’ fél ezer hektáron a Lenin Termelő- szövetkezet gazdálkodik. Az el­nöki székben öt esztendeje: Szur- csik István. TúrkevérŐl hívták vissza szülőfalujába. Az iroda aj­taján kétnyelvű, szerb, magyar felirat: Predsednik, Elnök. A he­lyiségben a néhány perce befeje­zett értekezlet cigarettafüstjét szellőzteti vendéglátónk. Kis tü­relmet kér. postáját rendezgeti. — Itt maradjunk, vagy men­jünk a tanácsterembe? — kérde­zi — Jövetelünk célját már te­lefonon megbeszéltük: a szövetke­zeti vezetők személyes felelőssé­géről. a tudományos eredmények mielőbbi hasznosításának lehető­ségeiről szeretnénk véleményt hallani, a gyakorlatban megvaló­sítható elképzeléseit megtudni. — Maradunk — dönti el végül. — Remélem nem zavarnak. Ezek a hétfő reggeli órák mindig zű­rösek. Bár ilyenkor, az eligazítás után mindenki siet a munkájá­hoz. Nem tartozunk az élenjárók kö­ze. A tsz nagy hibája, hogy 1968- lól 1975-ig nem használta ki a kedvező lehetőségeket Akkoriban még lehetett állami támogatással építeni, beruházni. Ma' mór mindez a múlté. Abban az idő­ben két és fél százalékos kamat­tal kaptunk kölcsönt, és egv újonnan létesített szakosított ál­lattenyésztő telep költségének HO százalékához vissza nem téríten­Mi motiválta az akkori vezetést, hogy ezt elmulasztotta? Nem tu­dom. A helytelen döntésnek most isszuk a levét De hagyjuk a múltat! 1077-tül kezdve megpró­báltuk behozni a lemaradást. Persze, csak lassan, ahogy lehe­tőségeink engedik, öt esztendő alatt — saját erőből — felújítot­tuk a gépparkot. Idén egy há­romezer anyajuhra ..alapozott" telep építését fejeztük be. Ter­mészetesen a termelés korszerű­sítéséhez. á technológián is vál­toztatni kellett. Így kevés támo­gatással. több év alatt ezer vagon befogadóképességű tárolót léte­sítettünk. Hasonló vállalkozás volt a.z is. hogy a KITE rendszer tag­jaként ma:' negyedik esztendeje a kalászosok talajának egv ré­szét tárcsával készítjük elő. A rendszer akkor még csak próbál­kozott. Mi bátran belevágtunk. Jelenleg az e/.erólsz.áz hektárra vetett kukoricánk mintegy 50 szá­zalékán a. tárcsa a talajművelő eszköz. Az eredmény biztató: j néhány táblánál tavaly is már tíz tonna fölötti szemtermést ta­karíthattunk be. Erre azért is büszkék vagyunk, mert a ..régi” költségek szintjén hozta a föld ezt a nagyobb termést. A továbbléDésnél van egy el­vünk: az esedékes hitelvissza­fizetés és a beruházási hitel után fizetett kamui együttes összege nem lehet több. mint a fejleszté­si alapunk! Ellenkező esetben, sok más mellett veszélybe ke­rülhet a személyes jövedelem is. — Ha a jövőt kérdezi, már nem vagyok ennyire derűlátó. A megkezdett programot nehéz lesz befejezni. Egyre jobban szoríta­nak az emelkedő költségek és a szabályozók. Hiába növeljük a hatékonyságot tovább, ez jelenleg a szintenmaradáshoz elég. Persze, ötlet azért van a tarso­lyunkban. A sertéstelepen, amely­nek termelését néhány év alatt megdupláztuk, már a biogáz hasznosításán törjük a fejünket. Durva számítás szerint, ha a fel­halmozott szerves anyagot metá- nos erjedésre kényszerítjük, ak­kor az elegendő hőt biztosít a telep és a szociális létesítmények fűtésére. Ugyanígy kezeljük a „szalma- kérdést" is. Mások büszkék ar­ra. hogy elégetik és az olajnál olcsóbb energiához jutnak. Mi en­nél többet szeretnénk: az értékes anyagot nem akarjuk elherdálni, hanem a korszerű szerveskémia segítségével takarmányélesztőt, üzemanyag-adalékot szeretnénk belőle előállítani... Ma. sőt még néhány év múlva is ez újdonság­nak számít. Ehhez üzemi tapasz­talat Magyarországon szinte alig van. de amikor ezt fogják ösztö­nözni. támogatni, szeretnénk az elsők között lépni. A vezető kockázatvállalását né­hány mondatban foglalja össze az elnök: — A gazdasági vezető igyekez­zék minél több — a jelen hely­zetben közgazdasági — informá­cióra alapozva dönteni. Méghozzá gyakran vállalva a kockázatot. Ennek szellemében egy-egy ja­vaslatot. újítást, tervet a kollek­tívára támaszkodva — minden más előtt — megvizsgálok, érté­kelek. Igyekszünk az állam által adott kedvezményeket megra­gadni. hogy legalább utolérjük és elhagyhassuk szomszédainkat. Szurcsik István Hercegszántón három évtized alatt harmadszor kezdte elölről. Túrkevén, a „jól menő" Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet elnöki székét hagyta ott és cserélte fel a bizonytalanra. Tapasztalatának és az ötéves munkának eredménye azért jól látszik. A hercegszántói Lenin Tsz ebben az időszakban — a MÉM—Stagek jelentésében, ahol a szövetkezeteket eredményeik szerint rangsorolják — .az ezer- háromszázadik helyről av három- százasok „mezőnyébe” ugrott. Czauner Péter VÁLASZ CIKKÜNKRE Továbbra is keressük a lehetőségeket Októberben, lapunk mező- gazdasági rovatának munka­társai több cikkben foglalkoz­tak a megyénkben gondot okozó tárolóhiánnyal. Feltár­ták egyebek között, hogy emiatt az almatermés egy ré­sze piaci értékesítésre, vagy exportra alkalmatlanná vált, arról is szóltak, hogy egyes tárolókat nem az eredeti cél­nak megfelelően üzemeltet­nek. Írásainkra a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium sajtóirodája reagált. Dr. Pálfai István főosztály- vezető a következőket írta: A MÉM vezetőinek nevében megköszönöm, hogy a mező- gazdasági termékek minőségé­nek megóvását és a felvásár­lási munka szervezettségének javítását sürgető írások je­lentek meg a lap októberi szá­maiban. „Megfelel a valóság­nak, hogy az értékesítésre . előkészített árut túlnyomó részben olyan helyen tárol­ták, ahol a külső hőmérsékle­ti ingadozásoktól a legkisebb védelmet sem biztosíthatták. A várható termés ismeretében a MÉM időben felhívta 'az üzemek és a kereskedelem fi­gyelmét az alma szakszerű tá­rolására, sőt kezdeményeztük azt is, hogy a szocialista ex­portra felvásárolt alma ára differenciált legyen, a terme­lőknek megtérüljenek az alma +ideiglenes tárolásával keletke­ző többletköltségei. így például a különleges minőségű al­máért a felvásárló kereskede­lem novemberben kilogram­monként 1,40 forinttal többet fizet, mint szeptemberben.” Rögtön hozzátesszük: az em­lített intézkedés a megyében nem volt ismert. A tájékozta­tási lánc valahol megszakad­hatott, ami miatt csak most, a főosztályvezető levele nyo­mán tudjuk tájékoztatni a termelőket. Majd így folytatódik a levél: „Köszönettel vennénk minden olyan írást, amely a megépített tárolók rendeltetéstől eltérő felhasználását vizsgálja. A termelőüzemek rendel­kezésére álló anyagi eszközök nem teszik lehetővé, hogy a megépített tárolókat saját erő­ből újítsák fel. Ezért továbbra is keressük azokat a lehetősé­geket, amelyek az ilyen jel­legű rekonstrukciós munkák­hoz támogatást nyújthatnak.” A lap mezőgazdasági rovata is megköszöni a MÉM figyel­mét. az említett és egyéb té­mák iránt. A tárolók ügyé­ben pedig még annyit: a je­lenlegi gondokat csak akkor lehet megoldani, ha a több mint tíz év óta tervezett, Kecskemét környékén felépí­tendő hűtőtároló megfelelő állami támogatással elkészül. Csak ez jelenthet biztonságos megoldást, csak úgy tartható fenn továbbra is a termelői kedv, ha a megtermelt gyü­mölcsöket a felvásárlók átve­szik. s nem marad a termelő nyakán, és nem megy ve­szendőbe. ELSŐ A MINŐSÉG A hazai és külföldi piaco­kon egyaránt sikerrel szere­pelnek az Ag- ria Bútorgyár ülőgarnitúrái és stílbútorai. Az egriek, hogy kedvező helyzetüket tartani tudják a belföldi és exportpiacokon, a minőséget a korábbinál ma­gasabb szintre emelték. A bú­torgyártás tech­nológiai folya­matában — a kritikus pon­tokon — több­ször is ellen­őrzik a minő­séget. Így ke­vesebb a se­lejt, ami nem utolsó szem­pont, hiszen igen drága importanyago­kat is használ­nak a gyártás folyamán. Importmegtakarító termékeket gyárt a kiskőrösi Ipari Szövetkezet • Női brigád végzi a ter­mosztátszelepek sorjázását. A három évtizeddel ezelőtt alakult kiskőrösi Ipari Szövetke­zet az eddigi legsikeresebb esz­tendő terveinek megvalósításán fáradozik. Mint Kiss Csaba fő­mérnök elmondta, idei 207 millió forintos árbevételi tervüket no­vember húszadikára befejezik, s december végéig várhatóan el­érik a 235 milliót. A szövetkezet sikeréihez nagy­ban hozzájárul az állandó és gondos piackutatás, az igények­hez való alkalmazkodás. Szinte nem volt eddig egyetlen év. ami­kor ne kezdték volna meg olyan termék gyártását, amelyre biztos vevőt találtak. Az idén például hozzáláttak a termosztátszelepek készítéséhez, segítve a gépjármű­program megvalósítását. Ezt az alkatrészt korábban tőkés import­ból szerezték be a felhasználók, s a szövetkezet tevékenységének eredményeként jövőre már 2 mil­lió nyugatnémet márkával keve­sebb1 lesz a Csepel Autógyár tő­kés importja. Jó hasznot hoz a szövetkezet­nek az a szerződés is. amelyet a közelmúltban kötöttek egy NSZK- beli céggel. A megállapodás ér­telmében megvásárolták kétmil­lió forintért a német partnertől azokat a szerszámokat, melyek segítségével már hozzá is láttak egy új termék, a hobbi-barkács­asztal gyártásához. Ebből az idén I500-at adnak át és a következő öt év alatt 40 ezret juttatnak a német partnernek, mintegy 60 millió forint értékben. Ehhez az összeghez majd újabb 10 millió forint járul, mert a szö­vetkezet elvállalta a barkácsasz- talhoz egy kiegészítő berendezés — lemez élhajlító — gyártását is. A 10 ezey élhajlítót folyama­tosan adják át a megrendelőnek. Mint a főmérnök a továbbiak­ban elmondta, a piackutatás most is folyik. Tárgyalásokat kezdtek egy ugyancsak nyugatnémet cég­gel. amely egy speciális gépsort ad használatra a szövetkezetnek. Ezzel megkezdik majd a tőkés partner részére a különböző fla­konok szórófejeinek a gyártását. Természetesen a hazai igényeket is kielégítik, mert jelenleg tőkés importból szerzik be a szórófeje­ket a belföldi felhasználók. Igen jó munkát végez az idén és a tavalyihoz képest jelentősen növelte termelését a szövetkezet bukósisaküzeme. Tavaly 56 millió forint értékű motoros és munka- védelmi sisakot adtak ót a meg­rendelőknek. s ezekből 9 millió forint értékű tőkés piacokra ke­rült. Erre az évre egv' nvugati megrendelő 10 millió forint érté­kű sisakra ielentette be igénvét. de mire a szerződés megkötésére került volna a sor, a cég csődbe jutott. Nem utolsósorban ez az oka, hogy az idén nyugati meg­rendelőkhöz mindössze 1 millió forint értékű Kiskőrösön készült bukósisak jut. E termék iránt vi­szont örvendetesen megnőttek a hazai igények. Míg tavaly 47, ad­dig az idén már 72 millió forint értékű sisakot adnak át a belke­reskedelemnek. A múlt évben kezdték meg a szövetkezetben a Colloglett nevű diszperziós falfesték gyártását. Az év végéig 130 tonnát -szállí­tottak a nagykereskedelmi vál­lalatnak, az idén viszont 700 ton­nás igényt elégítenek ki. A szak­emberek ebben az évben sikere­sen kikísérletezték ennek a fes­téknek egy jobb változatát. Az illetékes hatóságok vizsgálatai alapján jövőre a Colopol 82 nevű új festékből 1000 tonnát gyárta­nak. Az árutermelésen túl a kollek­tíva igen sokat tett az idén a ja­vítási-szolgáltatási igények kielé­gítéséért. Tavaly a város és járás lakosai részére 22.4 millió forint értékű munkát végeztek, idei szolgáltató tevékenységükért pe­dig az év végéig várhatóan 24 millió forintot kapnak. O. L. Irányjelzö MIELŐTT A MENTŐ MEGÉRKEZIK (2.) Elsősegélynyújtás autóbaleseteknél A szívmasszázs módjai: a sérül­tet a hátára fektetjük, kemény ta­lajra, lehetőleg úgy, hogy a feje hátrafelé hajoljon, hogy a légző- utak szabadok legyenek. Oldalról mellkasa mellé térdelünk, kita­pintjuk a mellkas alsó csontját és tenyerünkkel a mellkas közepén — anélkül, hogy ujjainkkal a cson­tokat érintenénk — erősen, de nem durván —, ismételten nyo­mást gyakorolunk a szív tájékára, vagyis a mellkast a hát felé nyom­juk, hogy a vér a szívből kiára­molhasson. A mellkas csontjának mozgása kb. 5 centiméter legyen. Ha a nyomást lazítjuk, a mellkas, valamint a szív eredeti állapotába húzódik, s vért szivattyúz fel. Ez­zel a ritmikus nyomással megin­dítjuk a szívműködést, a vérkerin­gést. Ezt percenként legalább hat- vanszor ismételjük meg. A gyer­mekek mellkasa gyengébb; ha gyermeknél kell szívmasszázst al­kalmazni, akkor elegendő, ha uj­jainkkal gyengéden a hát irányá­ba masszírozzuk a mellkast, 60— 80-szor. Ha a szívmasszázs során ujjaink alatt érezzük a csont pat­togását, bordatöréssel állunk szem­ben. Ilyenkor csak az végezhet szívmasszázst, aki szakszerűen el tudja látni. Gyakori, hogy a szívmasszázst és a mesterséges légzést egyidőben kell alkalmazni. Ugyanis a légzés megszűnésével megszűnik a szív­működés is. Mivel azonban a mes­terséges légzést percenként 10—12 —16-szor kell adni, a szívmasz- szózst pedig 60-szor, egyidőben nem lehet végezni, tehát felváltva kell. Ha először a légzés szűnt meg, azzal kezdünk, ha a szívműködés, akkor a szívmasszázzsal. A szív- masszázs és befúvás aránya 4:1. Az újraélesztést mindenképpen 4 beí'úvással kezdjük. A tüdőt ugyanis alaposan át kell szellőz­tetni, és csak ezután következhet a szívmasszázs. Az újraélesztés eljárásának ha­tásosságáról a következő tünetek tájékoztatnak: a hatás mechani­kai következménye a mellkas emelkedése a befúvás nyomán és a nyaki verőér pulzusa tapintható- vá válik a masszázs ideje alatt. Ennek a biológiai következménye, hogy a sápadt, esetleg szederjes bőrszín a normális felé közeledik, s a kitágult pupillák beszűkülnek: Az újraélesztést addig kell foly­tatni, míg sikerre nem vezet, vagy míg a biológiai halál kétségtelen jeleit nem észleljük. Az utóbbival egyenértékű, ha a legalább 30 per­cen át szakszerűen végzett újra­élesztésnek átmenetileg sincs ered­ménye. Ha a sérültet az elvérzés veszélye fenyegeti, akkor legelső teendő, hogy a vérző eret leszorít­juk, még mielőtt a kocsiból ki­emeljük. A vérzéscsillapítás csak ideig­lenes megoldás; a sebesültet nyu­galmi állapotban helyezzük el a kocsi mellett, majd elszorítjuk az ereket. A végtagok esetében át­kötjük a kezet, combot gézzel, gu- mifáslival, sállal stb. Súlyos vér- veszteség esetén a sebesültet meg­felelő testhelyzetbe fektetjük, a fejet és a mellkasi részt alacso­nyabbra, mert a hasi rész köny- nyebben viseli el a vérelégtelen­séget. Teendőink közé tartozik a ruházat, a gallér, öv stb. megla- zítása. Az életveszélyes vérzés mérséklése után a szív és az agy vérellátását azzal is elősegítjük, hogy a végtagokat megemeljük. A sérült sürgősen kórházba szállí­tandó, hogy a vérkeringést elszo­rító kötésnek ne kelljen rajta len­ni két óránál hosszabb ideig. El­lenkező esetben időnként meg kell lazítani a végtagot elszorító kö­tést, hogy a vérellátást megújít­suk, nehogy a végtag elhaljon. Fel kell hívni a figyelmet a bel­ső vérzés veszélyességére, ami­nek feltűnő sápadtság, ájulás le­het a jele. Az agyvérzés mély ön­tudatlanságot idézhet elő. a tüdő­vérzés fulladást (jele a világospi­ros felköhögött vér). A gyomor- vérzés kísérő tünete a sötétpiros vérhányás. Ilyen esetben az első­segélyt az jelenti, hogy a sérült területet magasabbra helyezzük, hideg borogatással látjuk el, amíg kezelésben részesülhet. Azt a sé­rültet, akinél az újraélesztés so­rán a spontán légzés, keringés visszaóllott és továbbra is eszmé­letlen, vagy az eleve eszméletlen betegeket stabil oldalfekvésbe kell elhelyezni. Ellenjavallat a gerinc­törés, a nyílt mellkasi vagy hasi sérülés és a végtagok rögzítetten törése. Dr. Taracközi István Diszkóból a halálba Hosszú évekre visszamenőleg nem született közlekedési baleseti ügyben olyan súlyos ítélet a me­gyénkben. mint amelyet az 1982. október hó 27. napján megtartott nyilvános tárgyalás eredménye­ként a Kecskeméti Járásbíróság dr. Sándor László tanácsa Jacsó István jánoshalmi lakos baleseti ügyében hozott. Az előzetes le­tartóztatásban levő Jacsó Istvánt több ember halálát okozó ittas járművezetés bűntettében, vala­mint segítségnyújtás elmulasz­tásának bűntettében találta bű­nösnek a bíróság és ezért vele szemben 8 év börtönben végre­hajtásra kerülő szabadságvesztés büntetést szabott ki. Mellékbünte­tésül véglegesen eltiltotta a jár­művezetéstől. valamint négy évre a közügyek gyakorlásától. Jacsó István e balesetet meg­előzően 1980-ban már állt a bíró-, ság előtt ittas járművezetés vét­sége miatt. Akkor 5 ezer forint pénzbüntetést és egy év hat hó­nap járművezetéstől eltiltást szabtak ki vele szemben. Az ítélet azonban különö­sebb hatással nem volt rá, 1980-tól mostanáig 5—6 alkalom­mal bírságolták meg engedély nélküli vezetés és egyéb szabály- sértések miatt. Jacsó saját beval­lása szerint is rendszeresen fo­gyasztott szeszes italt. Az aut óve­zetési stílusával kapcsolatosan pe­dig úgy vallott, hogy 100 kilomé­ter az a tempó, amellyel általá­ban közlekedni szokott. Lássuk, milyen események vezettek a bal­esethez. Jacsó István 1982. au­gusztus 2-án — mivel előző nap hajnalig szórakozott — fáradtan ébredt. A napot Kunfehértón töl­tötte, ahol — bár tudta, hogy ve­zetni fog — sört ivott. Ivott — igaz kisebb mennyiséget —, ami­kor nőismerősét Jánoshalmáról Kéleshalmára fuvarozta azzal a gépkocsival, amelyet egy hónapja kért és kapott kölcsön. Jacsó este is folytatta az italozást. János­halmán. a Béke eszpresszóban újabb sörfogyasztásának lehettek tanúi az asztaltársaságában ülő fiatalok. Közülük valaki kitalál­ta, hogy Kunfehértón diszkó van. és el keltene menni. Jacsó gép­kocsijával mentek. Sem őt. sem a társaságában levőket nem za­varta. hogy a személygépkocsiban hatan ültek, és, hogv Jacsó ittas állapotban volt. A diszkóban újabb ismerősökkel találkoztak, akik éj­fél körül arra kérték Jacsót. vi­gye el őket az egyik tóparti üdü­lőbe. ahol a szórakozást tovább akarták folytatni. Jacsó eleget tett e kérésnek és immáron he­ten, két lány és 5 fiú foglaltak helyet a személygépkocsiban. Az üdülő három kilométerre volt a diszkótól. Amikor elindul­tak, Jacsó vérében 1.88 ezrelék al­koholkoncentráció volt. ami a kö­zepes fokú alkoholos befolyásolt­ság állapotának felel meg. Az úton tompított világítással halad­tak, amely a vádlott szerint rö­vidre volt állítva. A személygép­kocsi műszaki állapotának jel­lemzésére meg kell említem, hogy a jobb hátsó gumiabroncs simára kopott volt. Az 1200-as Ladába 1500-as motor volt be­építve. Mindezek ellenére Jacsó 110—120 kilométerrel haladt az üdülő felé. A kocsiban bömbölt . a magnó. Ilyen sebességgel ér­keztek el a Tábor utca 24-es szá­mú ház közelében levő útkanvar- hoz. A balra ívelő 58—59 fokos kanyar előtt van egy 40 kilomé­teres sebességkorlátozó tábla, amelyről Jacsó is tudott, hiszen gyakran járt Kunfehértón. Most azonban az ital hatására válto­zatlan sebességgel haladt a ka­nyarban, amelyet „le akart vágni", így a bal oldalon közlekedett. A túlzott sebesség miatt a kocsi sod­ródni kezdett és a kanyar végé­nél egy fának ütköztek. Az ütkö­zés ereje óriási volt. A kocsinak szinte az egész jobb oldala lesza­kadt. Az ütközés következtében a helyszínen ketten meghaltak, egyi­kőjük pedig a kórházban vesz­tette életét. Ketten súlyos sérü­lést szenvedtek, ketten pedig — csodával határos módon — könv- nyebben sérültek. A baleseti helyszín iszonyatos látványt nyújt­hatott. Halottak és sérültek vol­tak a kocsiban és a kocsi kör­nyékén. Jacsó. bár látta és hal­lotta a sérültek nyögését. nvö- szöígését, ahelyett, hogy segítsé­gért futott volna, eltűnt a hely­színről. A rendőrök egyik jános­halmi barátja lakásán találtak rá. Éppen aludt. Remélhető, hogy Jacsó István baleseti ügyének közzététele, a kiszabott büntetés súlya eléri azt a célt. hogy egyre kevesebben ül­nek ittasan volán mögé. ogvre többen lesznek azok. akik nem engedik az ittas embereket ve­zetni és nem bízzák életüket it­tas gépkocsivezetőre, B. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents