Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-03 / 258. szám

1982. november 3. PETŐFI NÉPE • 3 Telelésre készülnek az állattartó telepeken Az őszi—téli állattartás idősza­ka a szokottnál valamivel később jött el az idén. Október végén és november elején az országban sokfelé még legeltettek, mert az időjárás nem késztette meghátrá­lásra az állattartókat. A MÉM szakemberei felmérték a várhatóan rendelkezésre álló ta­karmánykészletet. A mezőgazda- sági nagyüzemek és a kisterme­lők jó takarmányellátásra számí­tanak. A saját készlet, s a köz­ponti alapokból rendelkezésre ál­ló mennyiség fedezi a szükségle­tet. Bács-Kiskun megyében az idén már 17 ezer hektár fölé nőtt a si­lókukorica vetésterülete. Termé­sét gondosan összegyűjtötték, s ennek mennyiségét emelte a Hosz- szúhegyi és a Kalocsai Állami Gazdaságban a csemegekukorica nagy kiterjedésű tábláiról — a csövek letörése után — betakarí­tott zöldtömeg. Országosan csökkent valamivel a silókukorica termőterülete, ter­mésátlaga sem magasabb az el­múlt évinél. Mégis, várhatóan na­gyobbak a készletek, mivel kitű­nően sikerült a másodvetés. A pót­lólag termesztett silókukorica mindenütt beérett, s kielégítő ter­méssel fizetett. A szakemberek mintegy 6 millió tonnára becsülik a következő hónapokra tárolt si­• A húshasznú szarvasmarhák a lovakkal együtt legelnek a kuko­ricatarlón a kiskunhalasi határ­ban. lókukoricát, ez a mennyiség meg­haladja a tavalyit. A lucerna, és a gyepszéna ter­mése közepes volt. Minősége va­lamivel gyengébb, mint az előző esztendei. Javít a helyzeten, hogy a jelenleg is kint legelő állatállo­mány egyelőre alig fogyasztja, vagy csak kisebb mértékben igényli a korábban begyűjtött szé­nát. Ahol a kukorica nem az őszi kalászosok előveteménye volt, és a talajmunkával még várni lehe­tett, a tengeri tarlóján huzamo­sabb ideig eleséget találtak a szarvasmarhák, a juhok, helyen­ként a lovak is. A kiskunhalasi határban a kukorica kombájnolá­sa után rendszeresen ilyen kép fogadja az arrajárót. A Vörös Ok­tóber, a Vörös Szikra Tsz és az állami gazdaság földjén talál tö­rött, elhullott csöveket a jószág. A nagyüzemeknek országszerte több mint 80 ezer szarvasmarhája számítható a kifejezetten húster­melésre tartott állatok közé. Meg­közelítőleg kétharmad részük to­vábbra is kint legel, sőt a követ­kező hónapokban sem vonulnak istállókba. Olcsón felépített téli szállásokon húzódnak meg. A nö­vendékállatok egy része is szaba­don van még november elején, csak a nagyobb hidegek bekö­szöntővel kezdik meg istállózásu­kat. (MTI) Ki tud többet a Szovjetunióról? A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65., a Szovjetunió megalakulásának 60., valamint a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös Se­gítségnyújtási egyezmény aláírá­sának 35. évfordulója jegyében, immár tizedik alkalommal hirde­tik meg a Ki tud többet a Szov­jetunióról? című politikai vetél- kedösorozatot. A Művelődési Mi­nisztérium. a KISZ Központi Bi­zottsága, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság, a Lapkiadó Válla­lat és a Szovjetunió című folyó­irat szerkesztősége rendezvény- sorozatával arra ösztönzi a kö­zépfokú tanintézetek diákjait, hogy mind jobban megismerjék a Szovjetunió /életét, erősítsék a magyar és a szovjet fiatalok kap­csolatát, barátságát. A vetélkedősorozat rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert a diákok körében: több mint 320 ezer tanuló ismerkedett meg olvasmányai segítségével a Szovjetunió történetével, népei­nek életével, eredményeivel. Az 1982—83-as tanévre meghir­detett vetélkedő résztvevőinek is­merniük kell a Szovjetunióra vo­natkozó iskolai tananyagot, a Szovjetunió című folyóirat ez évi 1—8. számaiban megjelölt cikke­ket. valamint a 9—12. és az 19S3. évi 1—3. számaiban közölt írá­sokat és fényképeket. A műveltségi játékra a gimná­ziumok, a szakközépiskolák, az egészségügyi szakiskolák, a szak­munkásképző intézeték, a gép­es gyorsíró iskolák, az önálló kol­légiumok négy-négy tagú csapa­tai nevezhetnek be. Az iskolai vetélkedőkön osztá­lyonként. tanulócsoportonként egy-egy csapat vehet részt, s az iskolákat a további fordulóban csak egy csapat képviseli. Min­den megyéből egy szakmunkásta­nuló- és két középiskolás csapat jut az országos területi döntők­be. A nyolc országos elődöntőién legjobban szereplő 16 csapat vesz részt a jövő év április 5-én sorra kerülő két döntőben. A jelentkezési lapokat ez év november 10-ig várják a megyei — fővárosi — tanácsok művelő­dési osztályai, illetve a Lapkiadó Vállalat magyar nyelvű szovjet lapok olvasószolgálatának ..vetél­kedőcsoportja'’ címére. (MTI) • Beton, és faelemekből összeállított, viszonylag olcsón fel­épített szállás­helyen tartják a móricgáti Petőfi Tsz hízómarháit. Legfőbb takarmányuk a kiváló minőségű lucerna- és gyepszéna. HATVANÉVES A SZOVJET ÁLLAM II. Iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása 1922. december 30-án a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége I. Szovjetkongresszusán nyilatkozatot fogadtak el, amely kinyilvánította a Szovjetunió megalakulását. A Szovjetunió megalakulásáról szóló „Szerződés” a lenini elvek­nek megfelelően egyenjogú, szu­verén szovjet köztársaságok ön­kéntes egyesüléséről szól. Ezzel egységes szövetségi államban egyesült az Orosz Föderáció, Uk­rajna, Belorusszia, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország. Össz-szövetségi alkotmány A Szovjetunió államhatalmi szerveinek rendszerét azok az el­vek határozták meg, amelyekre a szövetséghez tartozó szovjet köztársaságok képviseleti szervei épültek. A Szovjetunió megala­kulásával nyomban megindult az alkotmány előkészítése. Miután a párt központi szervei jóváhagy­ták az alkotmánytervezetet, 1924. január 31-én a Szovjetunió II. kongresszusa határozatot foga­dott el az első össz-szövetségi al­kotmányról Ez az alkotmány szinte teljes egészével az össz- szövetségi állami szervek szerke­zetével és hatáskörével foglalks- zotjt. Az alkotmány a kétkamarás (két ház) struktúrát szentesítette. A központi államhatalmi szerv­nél létrehozta a Szövetségi Taná­csot, amelyet a Szovjet Kong­resszus választott meg a szövet­ségi köztársaságok képviselőiből, valamint a Nemzetiségi Taná­csot. amely a szövetségi és az autonóm köztársaságok képvise­lőiből alakult meg. Mindkét ta­nács mellett elnökség működött. Az alkotmány elfogadása után hamarosan kialakult az össz- szövetségi választási rendszer, amely a helyi államhatalmi szer­vek megválasztásának normáit tartalmazta. A társadalmi, gazda­sági fejlődés az államhatalmi szervek részéről további lépéseket igényelt. A nagyarányú iparosí­tás, a mezőgazdaság kollektivizá­lása, a kulturális téren bekövet­kezett változások indokolttá tették a szövetségi köztársaságok fele­lősségének növelését. Ennek to­vábbi hatása volt, hogy a helyi szovjetek hatáskörét a szövetségi törvényhozás határozta meg. En­nek fő iránya ma is igen tanulsá­gos. Fontossá válj. a szovjetek tár­sadalmi bázisának szélesítése és fokozatos átváltoztatásuk a dolgo­zók érdekeit egyesítő és kifejező szervekké. Ezzel a társadalmi változások alapján megindult egy folyamat, amely a szovjet demok­rácia fejlődésének a korszakát jelenti. Ezt a folyamatot a szov­jet társadalom tartalmi változá­sában értékelhetjük mindenek­előtt. A szocializmus alapjai Az 1930-as évek közepére a Szovjetunióban megtörtént a szo­cializmus alapjainak a lerakása. Ez mindenekelőtt azt jelentette, hogy a Szovjetunió a termelési eszközök szocialista tulajdonának a teljes uralmát valósította meg. 1937-ben az ipari termelés 99,8 százaléka, a mezőgazdasági ter­melés 98,5 százaléka származott a szocialista szektorból. Ennek megfelelő volt a szovjet társada­lom átrétegződése. 1928-ban az ország lakosságának a 75 száza­lékát alkották az egyénileg gaz­dálkodó parasztok és a kisiparo­sok. Az 1960-as évekre részará­nyuk 0,03 százalékra csökkent. 1970 óta pedig meg sem említi őket a statisztika. A társadalmi fejlődésben kez­dettől fogva a munkásosztály töl­ti be a vezető szerepet. Ez követ­kezik osztálytulajdonságábód, amely szerint az anyagi Jávák termelésében elfoglalt helye, ha­gyományos szervezettsége, for- radalmisága, fegyelmezettsége folytán hivatott erre a vezető sze­repre. A szovjet társadalomban vég­bement átrétegződés történelmi­leg azt jelentette, hogy felszá­molták a kizsákmányoló osztályo­kat és ezzel lényeges változás ál­lott elő a proletárdiktatúra álla­mának funkciójában is. Ez a tár­sadalmi körülmény objektíve le­hetővé tette a szovjet államgépe­zet lényeges módosítását. Kiemelkedő jogi aktus Igen széles körű politikai, tu­dományos előkészítő munka után. 1936. június 12-én közzétették, or­szágos vitára az alkotmányterve­zetet. Ebben a vitában korabeli adatok szerint körülbelül 50 millió ember vett részt. A VIII. rendkívüli Össz-szövetségi Szov­jet Kongresszus 1938. december 5-én elfogadta a Szovjetunió fej­lődésének új korszakát jelentő alkotmányát Lényeges megjegyezni, hogy az alkotmány, mint a Szovjetunió alaptörvénye kifejezte a szovje­tek párti rányításának sok éves tapasztalatát, az irányítás tartal­mát, és célját. Az államszervezet felépítésé­ben nagyon sok újat hozott. Egye­bek közt tartalmazta az össz-szö­vetségi, valamint a szövetségi köztársaságok állami szervei ha­táskörének elkülönülését. a szovjetek felépítésének elveit, az igazgatási szervek, valamint az igazságügyi szervek időtálló struktúráját. Az alkotmány életbelépése ki­emelkedő esemény volt az ország életében. Biztosította a szocialis­ta demokrácia további fejlődését, garanciát nyújtott a szovjet szer­vek társadalmi ellenőrzésére. t<? megkapesolatuk erősítésére, fe­lelősségük növelésére. Ugyanakkor az alkotmány a szovjetek működésében elhatá­rolta a törvényhozó és a végrehaj­tó tevékenységet, megerősítette a szovjetek hatalmi jellegét és in­tézkedést tartalmazott arról, hogy az alsóbb szintű szovjetek a fel­sőbb szintű szovjetek irányítása alatt állnak. A szovjet társadalom fejlődé­sét. az ennek megfelelő alkotmá­nyos tevékenységet tekintve meg­állapítható, hogy az 1936. évi al­kotmány a proletárdiktatúra össznépi állammá alakulásának első kiemelkedő jogi aktusa volt. A fasizmus ellen A szocialista építés e szaka­szában vette magára a szovjet nép. a kommunista párt, a szov­jet állam a hitleri fasizmus és a japán militarizmus elleni élet- halál küzdelem iszonyatos ter­hét. A Nagy Honvédő Háború megkövetelte az egész államap­parátus, így a szovjetek munká­jának katonai érdekekhez igazo­dó átszervezését. A háborús l<o- rülmények között is igazolódott, hogy a szovjetek képesék meg­küzdeni a megpróbáltatásokkal és szervezetileg is elég rugalma­sak ahhoz, hogy nehéz körülmé­nyek között is, mindig a társa­dalmi célnak megfelelően dolgoz­zanak. A szocialista társadalom békés körülmények között való építése új lehetőségeket nyitott meg a szovjet állam fejlődése szempont, .iából. Dr. Arvay Árpád a megyei tanács vb-titkára (Folytatjuk) Mindig ugyanaz a téma? Túl frissek még az élmények ahhoz, hogy » III. országos nő- konferenciáról, mint annak egyik résztvevője sommás, leülepedett megállapításokat tegyek. Bármi­lyen furcsán hangzik, még azt sem tudom megmásíthatatlanul eldönteni, hogy mi volt számom­ra a legérdekesebb. Talán éppen az az izgalmas felfedezés, hogy miként változott mindenkinek a véleménye magáról a tanácsko­zásról. Hogyan alakult az egy­mást követő szünetekben, az első napi esti baráti találkozón vagy hazafelé az úton. És bizonyos, hogy változik még most is, ami­kor a napi események igazolják vagy cáfolják a vitában elhang­zottakat. Apropó vita! Érthetően éppen ezzel foglalkoztak a legtöbbet a kétnapos tanácskozás küldöttei. Ám, míg az első hozzászólók mondandóját lelkesen tárgyalták, a későbbiek során egyre jobban Vehangolódtak a küldöttek. „Át­estünk a ló másik oldalára, csu­pa gondról, problémáról beszé­lünk. Hát eredményeink nincse­nek?.'" — fakadt ki valaki a Par­lament folyosóján. Mások úgy vélekedtek, hogy jó, ha férfiak is szót kapnak a nőkonferencián, de talán ez alkalommal kissé so­kan képviselték a másik nemet, a felszólalóknak több mint egy­negyede volt férfi. A tanácskozás végén többen azt kifogásolták, hogy alig-alig hallottak újat. A három súlyponti téma — a csa­lád, a nők bérezése, közéleti ak­tivitása, illetve vezetővé válása — a korábbi nőkonferenciával csak­nem azonos volt. Sőt, a problé­mák szinte szó szerint ismétlőd­tek. Ilyen előzmények után beval­lom, meglepődtem, amikor a MNOT elnöke értékelő összegzé­sét hallgattam. A tanácskozás betöltötte hivatását — mondta Duschek Lajosné. — Javaslatai­val eszmei-politikai útmutatást adott a nőpolitikái határozatok végrehajtásának további teendői­hez. Betöltötte hivatását? — tet­tem fel magamnak a kérdési. Hát nem ugyanezt állapítottuk meg az előző nőkonferenciákról is, miközben öt-tíz esztendeje ugyan­azon a problémákon rágódunk? A család, a bérezés, a vezetővé válás körül ugyanazokat a gon­dokat, ugyanazokkal a kiváltó okokkal felsorolva? Elmondva, hogy a szemlélet és újra csak a szemlélet megváltoztatására kell törekednünk? Mert miben értünk el eredmé­nyeket? Például a nők teljes fog­lalkoztatásának megteremtésé­ben, a szolgáltatás, az ellátás ja­vításában, a gyermekintézmények bővítésében, a gyes felemelésé­ben, kiterjesztésében, a központi bérrendezés hatására született ke­resetkülönbségek csökkentésé­ben. Vagyis azokon a területeden, ahol az elsősorban a nők helyze­tét javító intézkedések szorosan összefüggtek társadalmi, gazdasá­gi előrehaladásunkkal. És míg ezeken töprengek, egy­re inkább csillapodik háborgá­som, és sietve felülbírálom elő­ző kijelentésemet. „Ugyanazon a témán rágódunk?” Hát azért mégsem. Mert ha összehaeonli- tunk, akkor ne csak aszerint kö­vetkeztessünk, hogy mi hangzott el ugyanúgy, hanem aszerint is, hogy mi az, ami most nem vető­dött fel problémaként. Mi bizo­nyítaná jobban az előző tanács­kozások hatását, mint éppen az a tény, hogy a mostanin zömmel a nők előrehaladását gátló, el­avult szemléletet ostorozták a fel­szólalók. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy a társadal­mi, gazdasági haladást viszonylag lassan követi a tudati változás. De ahhoz, hogy a figyelem köz­pontjába most már éppen ezek a kérdések kerültek, azt meg kel­lett előznie a társadalmi, gazda­sági eredményeknek. S végül, szemléletről szólva is csínján kell bánnunk azzal a kijelentéssel, hogy esztendők óta alig-alig változott valami. A nők tanácskozásán ugyanis a férfiak korábbiaknál nagyobb arányú részvétele lehet, hogy némelyek­nek csupán érdekesség. A jelen­ség mögött azonban éppen az a felismerés van — és ez a hozzá­szólásokból is kiderült! —, hogy nálunk nincs, nem lehet a külön­böző neműeknek ellenkező érde­ke. Valamennyiünknek az a cél­ja, hogy minden területen, min­den poszton, függetlenül attól, hogy férfi vagy nő, a betöltésére legalkalmasabb ember dolgozzon, mert másképpen egész társadal­munk előrehaladása kerül ve­szélybe! Kovács Klára A kisbíró fia Nyugdíjban a borotai tanácstitkár Ismeretlenül kopogtam be a borotai tanácsháza titkári szobá­jába friss információkért a falu életéről. Zömök, idős, életerős férfi fogadott. Felállt íróasztala mellől, egy lépést tett felém, és a kezét nyújtotta: „Vörös Mihály, vagy ahogyan sokan szólítanak, Vörös Misi vb-titkár vagyok, s a legnagyobb újság az, hogy csak­nem harmincéves titkári szol­gálat után nyugdíjba mentem. Már előzetes szabadságon va­gyok, de beugrottam, mert kér­tek, hogy intézzek el egy ügyet, melyet én ismerek a legjobban." Abban a pillanatban éreztem, tudtam: nem jöhetek, nem jövök el Borotáról addig, míg nem raj­zolódik ki előttem ennek az em­bernek a portréja. Nem ment könnyen. Vörös Mihály nehezen állt kötélnek: másra, másokra terelgette a szót, aztán mégiscsak beszélt önmagáról, a faluról, a borotai emberekről. Édesapja hajdan a falu kisbí­ró ja volt. Fiát a papokhoz, a ka­locsai Nagyszemináriumba jratta be, ahonnan hamarosan lelépett, s egy bornagykereskedönél vál­lalt munkát, majd cipész lett. A helyi KTSZ-nél dolgozott öt évig. Suszterből lett tanácstitkár, 1954- ben. Huszonnyolc év alatt több mint húsz helyi tanácselnököt és elnökhelyettest „szolgált ki”. Bo- rota ugyanis azon kis települések egyike, ahol a tanácselnökök év­tizedeken át gyakran váltották egymást. Csak a titkár' maradt évről évre ugyanaz a személy: Vörös Mihály. • Nagyon szerette ezt a munkát. Helyi születésű, így kezdettől is­meri a falu minden lakóját. Arra tette fel az életét, hogy az ő sor­sukat egyengesse, a dolgozó em­berekét, akiket nagyon szeret és tisztel, ö, a „csak” suszter, a „csak” egy kisbíró fia nem feled­te, hogy a Horthy-rendszerben semmibe vették a magafajta kis­embereket. A tanácstitkári munkát nem tartotta nehéznek. Azt vallja: szép ez annak, aki egyfqrmán érti a fiatalok és az idősek, a nők és a férfiak nyelvét, aki is­meri őket. Olykor őt is szidták, azok például, akiket megbírsá­golt. Ám hamar rájöttek, hogy neki volt igaza, hogy hivatásának megfelelően, törvényesen járt el. A huszonnyolc év alatt talán egyetlen nap sem múlt el, hogy Vörös Mihály nem oldotta .meg valakinek valamilyen problémá­ját. Nyugdíj- ás gyámügyekben intézkedett, sok-sok apró-cseprő vitában, „tyúkperben tett igaz­ságot. A békéltetés volt az elve és a módszere. Kérdezzem csak meg a járástól, biztatott, hogy meny­nyien fellebbezték meg a döntéseit. Ezzel arra célzott, hogy a boro- taiak igazságosnak tartották. Többször is hangsúlyozta — mert nagyon fontosnak tartja —, hogy az 1956-os ellenforradalmi zűr­zavarban is megvédelmezték az egyszerű emberek: ötvenen „áll­tak őrt” mellette, hogy ne essék bántódása. A hatvanéves Vörös Mihály titkári munkáját számos kitünte­téssel ismerték el. Legutóbb, 1982. április 4-én megkapta a Kiváló Tanácsi Dolgozó kitünte­tést. Hogy mit csinál ezután, a nyug­díjasévekben? . Van családja, vannak barátai . . . Van egy két­száz négyszögöles kertje is, ahol mindig akad tennivaló bőven. Ha pedig bármilyen segítségre lesz szükség a tanácsnál, szívesen megy. ha hívják. Találkozásunkkor ott volt már az utód: a 26 éves dr. Dobos László. Vörös Mihály, a tanács- titkárok korelnöke biztos abban, hogy jó titkár lesz a fiatalember­ből, hiszen jogi egyetemet vég­zett, neki pedig csak tanácsaka­démiai oklevele van. Ám fiatal még, akinek rengeteg tapasztala­tot kell szereznie, nagyon meg kell ismernie a borotaiakat ah­hoz, hogy igazán el tudjon iga­zodni ügyes-bajos dolgaikban, hogy otthonosan, magabiztosan mozogjon a falu életének sűrű­jében. íme Vörös Mihály, vagy aho­gyan sokan szólítják, Vörös Mi­si portré-vázlata. Ennyire vállal­kozhattam. Arcképének, egyéni­ségének a teljes megrajzolása folytatásokat igényelne ... R. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents