Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. október 15. HÁZUNK TÁJA NŐI BLÚZOK — SZALONSZÍNVONALON Telepítés, mustkezelés A hétvégék szomorú krónikája, 6ajnos, bővült. Négy ember ha­lálát okozta az erjedő must. A Borsod megyei kistermelők éle­tükkel fizettek „tudatlansá­gukért” : az erjedő szőlőléből mér­gező széndioxid szabadul fel. A balesetek elkerülése érdeké­ben, ismételten felhívjuk a fi­gyelmet a gyertya használatára! Az október közepére jellemző időjárás kedvez a kertészeti ter­mékek betakarításának. Sokan hozzák a piacra a gyökárzöldsé- geket. a karalábét. Csökkent vi­szont a pillangós, a főzőtök, va­lamint a zöld petrezselyem felho­zatala. Sok megyei mezőgazdasá­gi nagyüzem hirdetett almavá­sárt. Itt jóval olcsóbban lehet hozzájutni a téli eltartásra szánt gyümölcshöz. Ügyeljünk azonban arra, hogy idősként válogassuk át a termést, mert a „téli” beteg­ségek könnyen tönkretehetik. A gyümölcs és szőlő telepíté­sét körültekintően végezzük, hi­szen a felületes munka megbosz- szulja magát. Alapvető tennivaló, hogy a gyümölcsfát, szőlőt lehe­tőleg tápanyagokban gazdag ta­lajba telepítsük. Kerüljük a mély­fekvésű. fagyzugos helyeket. Szintén telepítési aranyszabály: csak megbízható csemetét vásá­roljunk, vagy magunk állítsunk elő oltványokat olyan fákról, szőlőtőkékről, amelyek egyenle­tesen, szépen teremnek. A selejtezés utáni újratelepí­tésnél jó tudni, az úgynevezett talajuntságról is. Ez tulajdonkép­pen egy összetett betegség ame­lyet elsősorban a vírusok és ter­jesztői, a fonálférgek okoznak. A gyümölcsfák gyökerein élősködik számos gombafaj is. Ilyen a fe- hérpelyhes gyökérpenész, a sze­gecsfejű gomba, a fekete gyökér­rothadás, valamint a verticilliu- mos hervadást okozó. Az ellenük való védekezésről általánosság­ban elmondható, hogy éljünk a • Németh Imre, kecskeméti kis­termelő a héjon erjesztett mód­szerrel készíti vörös borát. A törkölykalap az utolsó pillanat­ban „ízesítette” az erjedésnek indult mustot. talajfertőtlenítés lehetőségeivel, ennek hiányában legalább 5—6 esztendőt várjunk a gyümölcsfák telepítésével. A terület vegysze­res fertőtlenítésével ajánlható: az injektált szénkéneg 75 gramm négyzetméterenkénti talajba jut­tatással, de eredményesen hasz­nálható a 8 százalékos kálcium- biszulfit, egy négyzetméterre eb­ből 10 litert használjunk fel, vagy négyzetméterenként 250 gramm kristályos vasgálicot munkáljunk a talajba. Megfelelő védőhatást jelent a 74 százalék Dithane M— 45 és a 6 százalékos Karathane keveréke, 0,2 százalékos oldat­ban. A szüret időszakában érdemes szót ejteni a különböző típusú borok készítéséről. Múlt alkalom­mal a vegyes, illetve a fehér bo­rok erjesztésének általános mód­szerét ismertettük, most a vörös borokét. A vörösborkészítésnek két módszere terjedt el. Az egyik a héjonerjesztés. Ilyenkor a szőlőt bogyózzuk, vagy daráljuk. Nyíl­tan erjesszük. Erre a célra meg­felel minden tiszta, bőszájú üveg, kád, betonhordó stb. A cefrébe keverjünk minden száz literhez 2—3 dekagramm mustban feloldott borként. Gyor­síthatjuk az erjedést, ha már for­tyogó mustot öntünk a cefre te­tejére. Az összes mennyiség 5 szá­zalékánál azonban ne. többet. Jó, ha hideg őszön a kezdő forrásig hevítjük a cefrét, illetve a szük­séges mennyiségű mustot. • Ismer­ve a borkészítés hőtani folyama­tait ezekben a napokban, mint­egy 10 Celsius-fokos a szabadban tárolt cefre. Ahhoz, hogy ezt 18 Celsius-fokra melegítsük. 100 li­terre számolva, körülbelül 9,5—10 liter 95 Celsius-fókos mustot kell hozzá önteni és a cefrébe kever­ni. A csömöszöléssel elérhetjük, hogy jobban keverednek az íz- és aromaanyagok. A törkölykala­pot addig hagyjuk a mustban, amíg befejeződik az erjesztés. Ezt a cukortartalom ütemes fogyásá­ból állapíthatjuk meg. A sutulással, sajtolással nyert borral töltsük tele a, hordót, szá­mítsunk azonban további utó­mozgásra. - Ezért használjunk ko- tyogót. A melegítéses vörös bor keze­lése esetében is bogyózzuk a sző­lőt és 100 literenként 20 gramm borkénnel kénezzük. Ilyenkor a cefrét 45—50 Celsius-fokosra kell felmelegíteni. Ennél a módszer­nél is ajánlható a must Ynelegíté- se és visszakeverése. A hőntar- tás után, ugyanúgy kell a cefrét kisajtolni, mint a fehér bor ké­szítésekor. Burgonya és gyökérzöldségek tárolása Narancsízű Dr. Szegedi Sándor, Erős János és Darnay Ernő 1950- ben állította elő a Chasse- las Quenn Victoria White és a Szőlőskertek királynője muskotály, fajták kereszte­zésével Katonatelepen, a Favorit testvére. 1970-től szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajta. Leginkább Akaii, Bala- tonboglár, Balatonszárszó, Budaörs, Eger, Lakitelek, Katonatelep, Solymár, Tar- dosbánya környékén ter­jedt el. Tökéje középerős növe­kedésű, hajtásképzése dús. Vesszői középvastagok, sár­gásbarna színűek. Vitorlá­ja bronzos-zöld, csupasz. Levele középnagy, hullá­mos. Virága hímnős. Fürt­je középnagy, a fürtök át­lagsúlya 220 gramm, vál­las, laza szerkezetű. Bo­gyói gömbölyűek, 4,8 gramm súlyúak, 17,0—17,5 milliméter nagyságúak, sárga színűek, kellemes muskotályos narancsra emlékeztető ízűek. Tetszetös, laza fürtszer­kezetű, korai érésű, finom muskotályos íze teszi érté­kessé. Jól szállítható és csomagolható. Kettős hasz­nosítású fajta, bora üde, illatos. Termőképessége ho­mok talajon 9,7 tonna hek­táronként. Magasművelésre alkalmas! É. A. összeállította: Czauner Péter A burgonya és gyökérzöldségek betakarítása és tárolása folyama­tosan történik. Nagyon fontos, hogy a 6—8 hónapig tartó táro­lási időszakot jól vészeljük át. Ezért felihívjuk a figyelmet: tárolásra csak egészséges, sérülés és károsítóktól mentes, földtől megtisztított gumókat és gyökér­zöldségeket gyűjtsünk. Ha a táro­lás prizmábari történik, előtte a prizma helyét helyesen kell meg­választani. Magas vteállású, mély­fekvésű és e célra már előzőek­ben használt területen nem sza­bad tárolni. A prizma talaját 5 százalékos formalinnal célszerű fertőtlentíeni. Ha nem prizmában történik a tárolás, hanem egyéb tárolóhe- lyiségben, pincében, kamrában stb., akkor ott kell elvégezni a fertőtlenítést. A falakat le kell meszelni, a tárolandó termék alá, Észuk-Amerika keleti részein található vadon az ecetfa, a Rhus typhia, ott is többnyire mély fo­lyóvölgyekben, humuszos, kissé köves talajon. Nálunk már hosz- szú idő óta termesztik és széles kőiben elterjedt. Különleges, bi­zarr megjelenésű. Többnyire 3—5 méter magasra no ez a több törzsű cserje, vagy kis fa. Tarackolva terjed, így nagy felületet betakar, és káro­san terebélyesedik más növények rovására. Fiatal hajtásai tömötten, vasta­gon szőrösek. Levele 40—50 cen­timéter nagyságot is elér, 11—31 levélkéből áll, felül középzöld színűek, alul a fonákon kékes­zöldek. Levelei, hajtásaihoz ha­sonlóan, z fiatalon szőrözöttek. Legfőbb díszítő értéke az ősszel új, tiszta homokot kell felszórni. Ablakokra szúnyoghálót kell felT szerelni, hogy az állandó szellőz­tetés biztosítva legyén, de rova­rok ne jussanak be a helyiségbe. Betárolás után két hétig 12—13 Celsius-fokos hőmérséklet és 92 százalékon fölötti relatív pára­tartalom lehet a prizmában, vagy a tárolóban. A hőmérséklet a to­vábbiakban 3—5 Celsius-fok kö­rüli. és 90—95 százalékos relatív páratartalmú legyen. Magasabb értékeknél a szellőz­tetést, hideg levegő beáramolta- tásával kell biztosítani. A hő­mérsékletet állandóan mérni kell, és a hőfok emelkedésekor a priz­ma földtakaróját (prizmás táro­lás esetén) le kell szedni, és a terményt át kell válogatni. A be­teg, lágy, rothadó darabokat meg kell semmisíteni. Az eredményes tárolás nagy fi­gyelmet, gondos munkát igényel! nagyon szép égő narancssárgára és skarlátpirosra színeződő levele. Apró kis virágai júniusban, jú­liusban pompáznak. Termése tor­zsaszerű, felfelé álló buga. A faj és a fajta változatai kü­lönösebben nem igényesek a ter­mőtalajra. Ha magányosan ültet­jük, akkor szépen díszítő cserjé­ket kapunk, nagy hátránya, hogy gyökérsarj képződik, amelyektől nehéz „megszabadulni”. Ajánla­tos a fát övező területet sűrűn kaszálni. Mivel kedveli a száraz talajt, a települések zöld terüle­tein felhasználható. Magvetéssel is szaporítható, de sokkal egyszerűbb, ha a sarjakat szedjük fel. Kedvelt változatai az erőteljesen szeldelt levelű „Dis- sacta” és a „Laciniaca”. Sz. J. Az ecetfa Teljesíti nyugati exportját a FÉKON kalocsai gyára A konfekcióipar, annak is ta­lán leginkább a felsőruházati cikkeket gyártó vállalatai az utóbbi tíz—tizenöt évben 1 nagy utat tettek meg a fejődésben. Megmutatkozik ez abban, hogy szakmailag képesek követni az európai divat változásait, ami — a hazai alapanyaggyártás hiá­nyosságai miatt — nem jelent minden tekintetben azonos szín­vonalú belkereskedelmi készter- termékikínálatot is. A hajtóerő a külpiacon való helytállni aka­rás volt, s napjainkban szintén ez a törekvés viszi elsősorban előre ezeket az üzemeket. Elmondható ez egyebek között a FÉKON Ruházati Vállalatról, amely kapacitásának jelentős ré­szét exporttermeléssel haszno­sítja. A kalocsai gyára szalon- színvonalon készíti a női blúzo­kat, fodros, csipkés, hajtásos és még többféle fazonnal, NSZK- beli cégek megrendelésére. A munkaigényes modellekből 200— 300 darabos sorozatokat állítanak elő a partner kívánságára, vagy­is azok szinte egyedieknek te­kinthetők. A kalocsai FÉKON gyár ebben az évben 27 százalékkal tervez­te növelni a tőkés exportját — mint azt Csorvási Júlia főkönyve­lőtől megtudtuk —, de az üzlet­• Vasalják az exportblűzokat. felekkel való kölcsönös elégedett­ség alapján még ezt is túlteljesí­tik 15—20 százalékkal, összesen 900 ezer darab terméket varrnak, s ennek 30—35 százalékát szállít­ják a határon túlra. A' tőkés exportnak mindössze 15 százaléka készül saját anyag­ból. a többi bérmunka, vagyis a megrendelő küldi a szükséges alapanyagot és a kellékeket, s így csupán a munkáért fizet. Népgazdasági szempontból az áruexport hasznosabb lenne a bérmunkánál, azonban az ittho­ni textilipar jelenlegi termékkí­nálata eltér a nyugati divattól, ízléstől a blúzanyagok kategó­riájában. ezért gazdaságos kon­fekcióexportot nem lehet belőle gyártani. A kalocsai kollektíva szakmai­lag jól felkészült, ezt bizonyítja, hogy az év elején női ruhákat és szoknyákat varrtak egy nyugati cég megelégedésére, azonban eze­ket az exportcikkeket a FÉKON másik gyára kapta meg a válla­lattól. Nem okoz majd gondot a férfiingek készítése sem. amire 1983-ban számítaniuk kell. Egyéb­ként a gyár profilját jövőre is döntően női blúzok alkotják majd. Közeleg a tervkészítés idősza­ka. Ez a fontos munka ezúttal első ízben gyári feladat lesz. Az üzem megbízhatósága, s a jelen­legi piaci helyzet szerint a VI. ötéves terv harmadik esztendejé­ben is’ számíthatnak exportmeg­rendelésekre. A. T. S. A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Alapszervezet a kisiparosoknak Első hallásra szokatlan, hogy a községi kisiparosok számára pártalapszervezetet hoznak létre — mondtam dr. Honig Ferenc­nek, a jánoshalmi pártbizottság titkárának, az MSZMP KB tag­jának —, amikor erről a tényle­gesen, teljesen egyedi elképzelés­ről váltottunk szót. — Valóban az — válaszolta —. de az élet, az itt kialakult sajá­tos helyzet rácáfolt a régi gya­korlatra. A községben 130 magán­kisiparos dolgozik, s nem éppen rosszul. Ezt bizonyítja az is. hogy a. ÜLQSiZ^szervezet kiváló minő­sítést kapöf-L A kisiparosok és al­kalmazottaik közül húszán párt­tagok. s a KIOSZ vezetői is kom­munisták. A régi — s valljuk be nem a legcélravezetőbb — gya­korlat az volt. hogy a párttag kisiparosokat abban a nyolcvan tagú községi pártalapszervezetbe osztottuk be, ahol főleg nyugdí­jasom tevékenykednek. Ez a hely­zet nem tette lehetővé számukra, hogy olyan pártmunkát végezze­nek, amely éppen szaktudásuk­ból, tevékenységi körükből, je­lenlétükből fakadt volna, ugyan­akkor sajátos helyzetükből adó­dóan képtelenek voltak kibonta­kozni. Jánoshamán a kisiparosság túl azon, hogy régi hagyományok­ban gyökerezik, jelentős erőt és aktív réteget képez. Sokat tesznek a községért, az agitációs munkában és tevőlegesen is, le­gyenek párttagok, vagy párton kívüliek. A párttag kisiparosok vetették fel. tették szóvá, legyen önálló alapszervezetük. Más in­dok is emellett szólt. Számuk és jelentőségük egyre növekszik a község gazdasági, politikai életé­ben. — Ügy vélem, a politikai ha­tás is erősebb, ha külön párt­alapszervezetbe tömörülném a kommunisták. Jobban bevonha­tók a társadalmi és közéletbe, nagyobb a biztonságérzetük és sajátos gondjaikat, dolgaikat Is ködni ez az alapszer vezet, lesz-e utánpótlás? Erre igennel válaszol­tunk, hiszen a tanulóképzés,* az alkalmazottak foglalkoztatása le­hetőséget teremt a pártépítésre. A végrehajtó bizottság viták tü- zében úgy döntött, előnyös lépés lesz. Ugyanis a pártalapszervezet létrehozása, a kommunistákon túl kisugározza politikai hatását a pártonkívüliekre is. Éz a döntés Jánoshalma eseté­ben politikailag kedvezőbb légkör kialakítását is segíti, hiszen nincs feszültség, nagy differencia a kis­iparosok jövedelme között. Né­hány kivételtől eltekintve, nem tapasztalható a mindenáron való meggazdagodási törekvés, a kis­iparosak becsületességét a lakos­ság is elismeri,,,s azok nem rínak ki környezetükből, adózási gond hosszú távon nem fordult elő. • Szolgáltatásaikra rendkívül nagy szükség van, gazdaságilag is fon­tosak. ha csupán azt vesszük fi­gyelembe, hogy évente harminc családi házat építenek. — Nem mindegy, s ezt szeret­nénk hangsúlyozni mondta nyomatékkai dr. Honig P’erenc —, hogy a kisiparosok zöme mun­kásként lett a párt tagja. Akadt természetesen olyan kisiparos is, akit kiemelkedő munkásmozgal­mi múltjáért, jelenlegi társadal­mi tevékenységéért vettek fel a pártba. A kisiparosok közül ket- Lerj, tanácstagok, ketten munkás­örök. s többen a Hazafias Nép­frontban tevékenykednek, mon­dani sem kell, a kommunisták közül mindenkinek van párt­megbízatása. Gondolunk arra is, hogy a kisiparosoknál dolgozó fiatal KISZ-tagok. alkalmazottak is megtalálják a párthoz vezető utat. A kisiparos pártalapszerve­zet megalakítása itt realitás, ál­talánosítani nem lehet. Ebben az alapszervezetben a mérce nem lehet más, mint a többi tizenhat­ban. Azonosak a követelmények, azonosak az elvárások. hiszen kommunistákról van szó. Meghökkentő, szokatlan? Va­lóban az, de csak amíg az élet, rá nem cáfol. S ami ma még fur­csa, az holnap már megszokott, egyértelmű lesz. s Jánoshalmán ezt így is tartják. így is csinálják. Gémes Gábor TÚL A MEGYEHATÁRON Békés megyében az év első hat hónapjában 5b különböző kisvál­lalkozás alakult. Elsősorban ma­gán- és vállalati munkaközössé­gek, tervező és szervező szakcso­portok jöttek létre. A lakossági szolgáltatások viszont nem bizo­nyultak Ilyen népszerűnek. Még mindig kevés a lakosság jobb el­látását szolgáló kisvállalkozó és kisiparos. Ugyanakkor akadnak hiánycikkek, amelyekre nem ta­lálnak gyártót a kereskedők, pe­dig a kisvállalkozók jövedelme­zően foglalkozhatnának előállítá­sukkal. Ennek ismeretében hatá­rozott úgy a Békés megyei Ta­nács munkaügyi osztálya, hogy megszervezi a vállalkozók nap­ját, „Vállalkozzon — segítünk!" mottóval. A rendezvényre október 10-én, a békéscsabai vásárcsarnokban került sor, ahol. 45 vállalat, ipari, kereskedelmi és szolgáltató szö­vetkezet jelent meg. A vállalko­zókat segítő szervek, a tanácsi szaktanácsadók, az Állami Bizto­sító, az OTP képviselőinek száma is elérte a negyvenet. A gyártót kereső vállalatok, szövetkezetek hiánycikkek bemutatásával csalo­gatták a vállalkozó hajlamú láto­gatókat. Különösen nagy volt az érdeklődés azoknál a pultoknál, amelyeknél jogi és adózási kér­désekről tartottak tájékoztatót. Néhány vállalat az elfekvő kész­leteinek listáját tette közszemlé­re: vevőt keresve a fölös, ám ér­tékes tárgyakra, szerszámokra. A megyei tanács által meghir­detett ötletpályázat eredmény­hirdetésére is a vállalkozók nap­ján került sor; többen oklevelet és pénzjutalmat kaptak. A vasárnapi program egyik ér­dekessége volt a Kemikál újkí- gyósi gyárának tetőszigetelési be­mutatója; sokan keresték fel az Aliöldi TÜZÉP Vállalat standját, ahol korszerű falazóanyagokat, csempéket és síküvegeket nép­szerűsítettek. A békéscsabai vállalkozók nap­jának mérlegét még nehéz lenne megvonni. Tény, hogy hétezren látogattak el a vásárcsarnokba, nemcsak Békésből, hanem a szomszédos megyékből és a fő­városból is. A közönségsiker te­hát nyilvánvaló. Az eredmény azonban csak később mérhető majd le, amikor a szerződésköté­sek alkalmával éldől, hányán „ta­láltak egymásra”, javul-e a szol­gáltatások színvonala, csökken-e a hiánycikkek száma? A vásár- csarnokban beszélgetés közben többen megjegyezték, hogy a leg- vitatotabbak az árak voltak, és hogy kevesen érdeklődtek az egészségügyi szolgáltatások iránt. Azzal azonban mindenki egyet­értett: érdemes volt, sok hasonló rendezvényre lenne szükség. M. Sz. Zs. ü Lehet, hogy üzlet születik? i Vállalkozzon - segítünk

Next

/
Thumbnails
Contents