Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország terüle­tére ma estig: továbbra is esőre, zá­porra kell számítani. A Dunántúlon gyakran erős, máshol élénk lesz a szél. Éjszaka és reggel párás­ság, helyenként kőd lehetséges. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 8—13, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában U—16 íok között valószínű. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! perón NÉPE AE MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 242. szám Ám: 1,40 Ft 1982. október 15. péntek ÖTVENÉVES A MAGYAR PATHOLÓGUSOK TÁRSASÁGA Ünnepi tudományos tanácskozás • A Magyar Pathológusok Társaságának elnöke, dr. Lusztig Gábor köszönti a résztvevőket. A pathológia a betegségek okaival és a betegségek okozta testi jelenségekkel foglalkozó tudományág, mely hosszú év­századokon át bontakozott ki, s a XX. század első harmadá­ban különült önálló ággá, az egyetemes orvostudomány fej­lődését is meghatározva. A Magyar Pathológusok Társasága fél évszázaddal ezelőtt, 1932-ben tartotta első kongresszusát Budapesten, megelőzve több más európai nagyvárost e tudo­mányág jelentőségének felismerésében. Erre a jubileumra és a kecskeméti kórház pathológiai osztálya megalakulásá­nak 30. évfordulója tiszteletére rendezték meg a társaság ünnepélyes tudományos tanácskozását Kecskeméten, a Tu­domány és Technika Házának kongresszusi termében. A csütörtökön délelőtt megtar­tott ünnepi megnyitón részt vett Katanics Sándor, a megyei párt­bizottság titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Medve László egészségügyi államtitkár is. Dr. Lusztig Gábor, a társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket, a Szovjetunióból, az USA-ból, Csehszlovákiából, Fran­ciaországból, az NDK-ból és Olaszországból idesereglett ne­ves szaktekintélyeket, valamint a KGST csonttumor szekciójának ülésén részt vevőket. Dr. Medve László megnyitójá­ban méltatta a Magyar Patholó­gusok Társaságának az orvostu­dományok fejlődésében játszott fontos 'szerepét. Ezután dr. Petri Gábor professzor, a MOTESZ el­nöke szólt az orvosképzés alap­ját képező patomorphológia (kór­bonctani jelentőségéről. Üdvözölte a kongresszus részt­vevőit dr. Gajdócsi István is, aki a vendéglátó Bács-Kiskún megyét és székhelyét mutatta be a házi­gazda tisztében. Ezután került sor a magyar pathológia kiváló tudósa, dr. Baló József tiszteletére alapított em­lékérem átadására, melyet hatan kaptak meg munkásságuk elis­meréséül, köztük Cseh Imre, a bajai kórház nyugdíjas főorvosa is. A társaság fél évszázados te­vékenységéről dr. Lusztig Gábor tartott előadást, majd az ünnepi ülés alkalmából megrendezett ki­állítás megnyitására került sor. Délután a meghívott külföldi vendégek tartották meg előadá­saikat, egyidőben a KGST csont­tumor szekciójának tanácskozásá­val. A tudományos tanácskozás ma folytatódik. N. M. JANUÁRTÓL ÖSZTÖNZŐBB ÉRDEKELTSÉGI RENDSZER A KERESKEDELEMBEN Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztár­saság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában tett hi­vatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyal­ta és jóváhagyta a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság Budapesten tartott üléséről szóló jelentést. Egyidejűleg megbízást adott a gazdasági bizottságnak, hogy gondoskodjon az ülés határozatai­nak végrehajtásáról. A kormány hozzájárult, hogy a munka színvonalának és haté­konyságának növelése érdekében 1983. január 1-től a kereskedelmi egységek meghatározott körében olyan új — jövedelemérdekeltsé­gen alapuló — üzemeltetési rendszert vezessenek be, amely növeli az üzletvezetők önállósá­gát, rugalmasabbá teszi a gazdál­kodást és fokozza az érdekeltsé­get a vevők színvonalas kiszol­gálásában. A Minisztertanács tájékoztatást kapott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tevékenysé­géről. Megállapította, hogy a ta­nács rendeltetésének megfelelően, eredményesen tölti be érdekvé­delmi funkcióját és hasznos se­gítséget nyújt a termelőszövet­kezeti gazdálkodás fejlesztéséhez. A kormány fontosnak tartja, hogy az állami szervek és a TOT to­vábbra is szorosan együttműköd­ve, egymás munkáját támogatva oldják meg a közös feladatokat. A Minisztertanács megerősítet­te a Gazdasági Bizottság határo­zatát, amelyben az újítók és fel­találók V. országos tanácskozó­(Folytatás a 2. oldalon.) A takarékossági hónap megnyitója Bács-Kiskun megye lakosságának takarékbetétjeiben 9,5 milliárd forint van. Ennyit kezel az OTP megyei igazgató­sága. Ez a pénz nemcsak biztonságot, előrelátó takarékos­sággal megszerzett biztonságot jelent a tulajdonosoknak, hanem azt is, hogy a betétek fedezetével nyújtott hitelek­ből a lakosság bankja a lakosság szükségleteinek kielégíté­sében — OTP-beruházásokkal, vagy magánerős vállalkozá­sok pénzügyi támogatásával — részt vesz. Jelenleg 4300 la­kás készül Bács-Kiskunban az OTP közreműködésével. A 6,8 milliárd forintos lakossági hitelállomány 94 százaléka lakásépítési és -vásárlási kölcsön. Ennek forrása pedig a betétmennyiség, amely tavaly 870 millió forinttal emelkedett. A jól ismert betéti formákon kívül egyre növekvő összeg kerül az átutalási számlákra, 32 ezren íakarékoskodnak a munkahelyi KST-ben, s 285 millió forintot tart nyilván a bank az ifjúsági takarékbeté­tekben. A rövid számvetésre a takarékossági hónap tegnapi me­gyei megnyitóján Jánoshalmán kerítettek sort. Az esemé­nyen — amelyen részt vett Szakolczai Pál, a megyei párt- bizottság titkára, Tóth Tibor, az OTP vezérigazgatóságának ügyvezető igazgatója, Erdélyi Ignác, a MÉSZÖV elnöke, dr. Hónig Ferenc, a nagyközségi pártbizottság titkára, — Farkas József, a HNF megyei titkára tartott ünnepi meg­emlékezést, majd Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója ju­talmakat adott át a munkahelyi és egyéni takarékosságban, a takarékosságra nevelésben élen járó kollektíváknak és dolgozóknak, valamint a kiskunhalasi járás iskoláiban meg­hirdetett rajzpályázat győzteseinek. Hazai fehérjékből új takarmány Rövidesen üzembe helyezik a kecskeméti koncentrátumgyárat A Gabona Tröszt vállalatai a közelmúltban új takarmánykeverékeket hoztak forgalomba. Értékesí­tésük országszerte megkezdődött. Mindezekkel a sertés, a szarvasmarha, a nyúl, valamint a baromfi táplálását tehetik gazdaságosabbá a termelők. Ré­gi hiányt pótol az az új keverék, amelyet a vízi­szárnyasok etetésére forgalmaznak a gyártók, il­letve a takarmányboltok. • Egész éven át forgalmas a mélykúti takarmánybolt. Bács-Kiskun megyében a gabo­naforgalmi és a malomipari vál­lalat üzemeiben előállított szá­razkeverék olyan fehérje- és ás- váryi anyag-összetételű, amellyel a javasolt hígítási arány mellett a takarmányozási szakbizottság által ajánlott fehérjemennyiség mindig megtartható. Az állatte­nyésztés és a takarmánygyártás munkahelyeit általában figyelem­reméltó változások jellemzik. A legutóbbi időszakban megszilár­dult az úgynevezett receptfegye­lem. A korábbinál körültekin­tőbben veszik figyelembe a ta­karmánykeverék előírásait. Rit­kán vétik el a szakmai előíráso­kat. Ennélfogva mind nagyobb a Kereslete az olyan takarmányok­nak, amelyek a drágán beszerez­hető anyagokból, például fehér­jékből csak a legszükségesebb mennyiséget tartalmazzák. Ez csökkentheti a költségeket, de kezelésük nagy figyelmet kíván. Abban az esetben etethetők jó hatásfokkal, ha magas színvonálú az állattenyésztő, állattartó munka. Az új takarmányfélék egységes jellemzője, hogy hazai fehérjé­ket tartalmaznak. A gyártók több takarmánybúzát, árpát, első osz­tályú napraforgó- és cukorrépa­darát kevertek a takarmányokba, amelyeknek fehérjeszintjét min­den részletre kiterjedő pontossá­gú laboratóriumi elemzéssel ál­lapították meg. Miiven szárazkeverékeket kínál Bács-Kiskun megyében a gabo­naipar: egységes broiler száraz­keveréket, amelynek 35 százalé­kos arányához 20 százalék búza- és 45 százalék kukoricadarát kell adagolni. Kapható egységes tojó szárazkeverék, a kocák, a hí­zók etetésére alkalmas száraz­keverék, továbbá a tejelő tehe­nek számára alkalmas keverék. E takarmányok felhasználásá­nál mázsánként egy, úgynevezett protein egységet takaríthatnak meg az állattartók. A gabonaipar számítása szerint ez az összeg 100 kilogrammonként 24—25 fo­rintot tesz ki. Az előzetes vizsgá­latok tapasztalata az, hogy egy- egy hízónál a takarmányozási ki­adások megközelítőleg 100 forint­tal mérsékelhetők anélkül, hogy az állatok fejlődésében törés kö­vetkezne be. A felhasználók szempontjából előnyös az is, hogy az új takarmányok 100 kilogram­monként 5—10 forinttal olcsób­bak. A szárazkeverékek iránt nagy az érdeklődés. Bács-Kiskun me­gyében a gabonaipar a legna­gyobb felhasználó partnereit kü­lön ajánlattal kereste fel, amely­ben a szárazkeverékek alkalma­zásának receptjét is mellékelte. Számos gazdaság, közöttük a szalkszentmártoni Petőfi Tsz ezentúl az új keveréktakarmá­nyokat vásárolja. A Gabona Tröszt illetékesei szerint a gabonaipar vállalatai által forgalmazott keverékek 20— 25 százalékát már az új recept szerint kell gyártaniuk. A keres­let már az első időszakban elto­lódott a gazdaságos, ám igen kö­rültekintő állattartó, takarmá- nyozó munkát igénylő termékek irányába. E tekintetben elég szerencsés helyzetben van a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat, mivel a közel­jövőben helyezheti véglegesen üzembe kecskeméti koncentrá- tumgyárát. A létesítmény gyakor­latilag új alapokra helyezi a me­gye, különösen a kecskeméti kör­zet táptakarmány-ellátását. Töb­bek között az eddig más megyék­től vásárolt tápok, keverékek mennyiségét jórészt itteni gyár­tásból lehet pótolni. A kecskemé­ti régebbi takarmánygyár is meg­marad, és lehetőséget teremt a különleges igényt kielégítő, de ki­sebb mennyiségű, tápok, takar­mánykeverékek gazdaságos előál­lítására. Korszerű eszközökkel az egészséges környezetért Ismert a közlekedés — akár vaspályán, akár közúton bonyo­lódjon — környezetre gyakorolt hatása. Mezőgazdasági, erdésze­ti és lakott területek mellett vezetnek az utak, s a forgalom­tól függően szennyezi a környe­zetet a kipufogógáz. Ugyanígy ha­tással van emberre, állatra, nö­vényzetre az út használatával együttjáró sózás, karbantartás. Éppen ezért, hazánkban is egyre több kutatót, intézményt bíznak meg a környezeti ártalom vizsgá­latával és elkerülésének lehető­ségeivel. Tegnap, a kertészeti főiskolán dr. Király László tanszékvezető főiskolai tanár, kutatási igazgató- helyettes számolt be a közleke­dési tárcához tartozó szakembe­reknek az év eddigi időszakának eredményeiről. A főiskola kollek­tívája ugyanis megállapodást kö­tött a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium illetékes főosztá­lyaival, hogy Bács-Kiskun me­gyében felmérik a közlekedés ká­ros hatásait. Ezért két tucatnyi vizsgálati helyet létesítettek a közutak mentén, ahol — többek között — választ várnak azok­ra a kérdésekre, amelyekkel a mezőgazdasági termelés, a lakos­ság naponta találkozik. A hagyo­mányos módszerek mellett beve­tették a nálunk még újdonságnak számító színes video-adatrögzí­(Folytatás a 2. oldalon.) Gazdaság és művelődés Azt veszem észre, hogy egy ideje olyan társaságban is a Heti Világgazdaság cikkeit be­szélik meg, ahol korábban az anyagi ügyek szóba sem ke­rültek. Ügy látom, terjed a közgazdász-gondolkodás. A kis, napi kérdésektől — meny­nyi lesz az idei télen a tojás ára — az ország jövőjét érintő témákig. S ezek között min­dent elsöprően: lesz-e tovább­ra is elég pénz az oktatásra, a művelődésre; tartható-e a mai — büszkeségre és elégedetlen­ségre éppúgy okot adó — álla­pot. A városokat, falvakat jár­va viszont új és új ötletekre bukkanok, mintha a források szűkülése együttjárna az agy­kerekek gyorsabb forgásával. Mi több, termelőüzemek veze­tőivel beszélgetve is az az érzésem: munkatársaik tudá­sát konkrét, azaz itt és most hasznosítható termelőerőnek tartják. Ezért, ha központi el­osztás útján nem jut pénz a művelődésre, maguk teremtik elő a szükséges összeget. A közelmúlt legjobb példá­ja a tiszakécskei: a Béke és' Szabadság Termelő szövetke­zet saját tanműhelyt épített. Kiderítették: nincs olyan közös gazdaság, amelyik náluk több tanfolyamot szervezne, mégis, a központi szakmunkásképzé­si alapra befizetett évi 40—50 ezrükből soha egy fillért sem láttak viszont. A MÉM-hez fordultak: tanműhelyt létesí­tenének, ha kapnának támoga­tást. Utólag bevallják, kóce- rájfélére gondoltak. S örülnek a lehető legkorszerűbb beren­dezéseknek, a tágas épületnek. A minisztérium ugyanis min­denből a legjobbat követelte meg, így esett, hogy még az udvari világítást is ki kell cse­rélniük. Igaz, hogy a költsé­gek felét állta a MÉM, de az is igaz, hogy ez a hárommillió több volt, mint amit összesen számoltak a kezdet kezdetén. Most mégsem bánkódnak, sőt, nagyratörő terveik között az szerepel, hogy az egész kör­nyék szakember-utánpótlását megoldják. Tanuló pedig lesz bőven. Az el­ső tizennégy fiú ugyanis sehová máshová nem jelentkezett to­vábbtanulásra, s kapva kapott az ajánlaton, hogy mezőgazdasá­gi gépszerelő legyen. Juhász Pista magáért a munkáért, Egyedi József a leendő jó ke­resetért, az alig százötven cen-, tis legényke, Zoboki Miklós azért, mert szeret vezetni (már kombájnolt is), Kiss József pe­dig egyenesen azért, mert a magyar irodalmat szereti! Az elnök bevallja, hogy nem vé- ' geztek. gazdaságossági számí­tásokat, mert nyilvánvaló volt: nem kerülhet annyiba az oktatás, hogy a gépek szak­szerű kezelése révén ne té­rülne meg — abszolút biztos tehát a befektetés, öt év alatt értéktelenedik .el egy MTZ- traktor — elvileg. Ha nem kontármódra, hanem a jó gaz­da szakértelmével, gondossá­gával bánnak vele, karbantart­ják, tíz esztendőt is kiszolgál —- az évtized második felében tiszta hasznot hajtva. S ez a kulcskérdés: műve­lődés és gazdaság közös ere­dője — az okosabb, tanultabb ember hasznosabb, értékesebb, jobb munkát végez, mint is­kolázatlan társa. Keresik, ku­tatják a japán gazdasági cso­da titkát. Állítják a szakem­berek, hogy nem elsősorban a bedolgozó rendszer az ered­mények nyitja. Sokkal inkább az általános — nálunk egye­lőre elképzelhetetlenül ma­gas szintűi — szakképzettség. Egy-egy munkás majdnem há­rom szakma birtokosa — ami­kor hazánkban fehér holló a két dologhoz értő szakmun­kás! A kérdés bonyolultabb azért ennél, hiszen Magyarországon még mindig egymillióan fog­lalkoznak képesítést, tudást nem igénylő anyagmozgatás­sal. A bökkenő: traktorra, tar­goncára nem ülhetnek, mert képtelenek — iskolai végzett­ség, megfelelő tudás híján — vizsgát tenni. Művelődési-kul­turálódási igényszintjük nö­velése tehát azért társadalmi feladat, mert egyben mindany- nyiunk érdeke is. Más szavak­kal, de a lényeget illetően ugyanezt hangsúlyozta parla­menti sajtótájékoztatójában az ágazat minisztere, Köpeczi Béla is: „Az ország — mondta — a művelt, a szakmailag fel­készült emberek sokaságával tud előrelépni. Ez — tette hoz­zá magyarázatképpen — kény­szerítő szükségesség". így válik igazán világossá, hogy a tárca illetékesei miért gondolkodnak a technikuskép­zés újbóli — öt évesre terve­zett — bevezetésén, s hogy miért vallják azt: az ágazat­ban azt jelenti a takarékosság (ami itt is alapkövetelmény), hogy az eddigi lehetőségeket az eddigieknél jobban kell ki­használni. Mert, és hadd ismé­teljem a kulcsmondatot: a társadalmi feladat — a mű­veltség általános növelése — társadalmi érdek is. Ballai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents