Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. október 15. Marchais Pekingben Januártól ösztönzőbb érdekeltségi rendszer a kereskedelemben Németh Károly fogadta az ulánbátori pártküldöttséget Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, ma délelőtt a KB székházában fo­gadta a Budapesten tartózkodó ulánbátori pártküldöttséget, ame­lyet Bat-Ocsirin Altangerel, az MNFP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az ulánbátori pártbi­zottság első titkára vezet. Apró Antal, az országgyűlés el­nöke, ugyancsak ma fogadta az ulánbátori vendéget. Mindkét ta­lálkozón jelen volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Mongol vendégeink ellátogat­tak a Munkásmozgalmi Mú­zeumba. Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: PEKING Georges Marchais főtitkár ve­zetésével csütörtök reggel a KKP Központi Bizottságának meghívá­sára Pekingbe érkezett a Francia Kommunista Párt Központi Bi­zottságának küldöttsége, A láto­gatás célja a Kínai Kommunista Párt és az FKP kapcsolatainak legfelsőbb szintű felújítása, véle­ménycsere és az együttműködés erősítése. A pekingi repülőtéren adott nyilatkozatában Georges Marchais elmondotta, hogy FKP-főtitkár először jár Kínában. Nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a küszö­bön álló tárgyalásoknak a kínai vezetőkkel. Senki sem tagadja — mondotta Marchais —, hogy szá­mos problémát eltérően ítélünk meg. A kölcsönös tisztelet, a tel­jes nyíltság és baráltság jegyében kicseréljük az összes fontos kér­désről alkotott nézetünket, elem­zésünket és értékelésünket. Marchais hangsúlyozna, hogy a francia kommunisták nagy ér­deklődéssel tanulmányozzák a szocialista építés gyakorlatát a különböző országokban, céljuk az, hogy a franciaországi szocializ­mus megfeleljen az ország reali­tásainak, népe szükségleteinek, törekvéseinek és szokásainak. A francia kommunisták a bé­ke, az igazságosság, a szabadság és a szocializmus ügyének szem­pontjából ítélik meg a KKP és az FKP viszonyának felújítását. Az FKP delegációjának mostani látogatása a kölcsönös gazdago­dást és a két párt együttműkö­désének erősödését fogja szolgál­ni — hangsúlyozta Georges Marchais. A küldöttség október 26-ig ma­rad Kínában. Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON Üjabb, ezúttal húszperces tele­víziós beszédben védelmezte gaz­dasági programját Ronald Rea­gan amerikai elnök. Hosszasan ecsetelte a rekord­szintre emelkedett munkanélkü­liség okozta szenvedéseket, a „bá­tor, keményen dolgozó emberek” gyötrelmeit, annak bizonysága­ként, hogy ismeri az amerikaiak gondjait. Ezekért azonban az el­múlt húsz év kormányait tette felelőssé és a hangsúlyt arra he­lyezte, hogy kormánya csökken­tette az inflációt és a kamatlá­bakat, s lényegében időt, prog­ramjának további támogatását kérte az amerikaiaktól. Az elnöki beszédet a három nagy amerikai tv-állomások kö­zül kettő közvetítette fő műsor­időben, így Reagannak kitűnő lehetősége volt eljuttatni monda­nivalóját sok tízmillió amerikai­hoz. A Demokrata Párt fel is rótta Reagan-nek, hogy húsz nappal a törvényhozási választá­sok előtt elnöki hivatalát pártpo­litikai célokra használja ki. Az ellenzékben lévő párt ré­széről Donald Riegle michigani szenátor válaszolt az elnöknek. Riegle rámutatott, hogy az Egye­sült Államokban a nagy depresz- szió óta nem ment tönkre annyi Nowa Hutai provokációk A Krakkó melletti Nowa Hutá­ban szerdán utcai zavargások voltak. Az összetűzések akkor kezdődtek, amikor délután a Le­nin kohóból kifelé igyekeztek az első műszakban dolgozók. Provo­kátorok csoportjai vették körül őket, és igyekeztek tüntetésekbe bevonni a munkásokat. A munkások túlnyomó többsé­ge azonban nem engedett az uszításnak és rendben hazatért. A kalandor csoportok azonban a járókelők egy részének bevoná­sával a városközpontba vonultak, és támadásokat kíséreltek meg néhány középület, üzlet ellen. A zavargások részvevői eltorlaszol­tak egyes utcákat. A velük szem­ben fellépő rendőrökre köveket, üvegdarabokat, csapágygolyókat és petárdákat dobáltak. A rend­bontó csoportokat a késő esti órákra sikerült szétoszlatni. vállalkozás, mint az idén, s 1929- ben a gazdasági válságot a tőzs­dei árfolyamok ugyanolyan fel­lendülése előzte meg, mint az idén. A demokratapárti szenátor a farmerek eladósodásáról be­szélt, és figyelmeztetett, hogy a kormány a novemberi törvény­hozási választások után újabb támadásra készül a társadalom- biztosítás rendszere ellen. Az amerikai gazdaság súlyos helyzetét Riegle szerint „a nem­zetközi kereskedelmi háború el­vesztése”, valamint a túlságosan magas katonai költségvetések okoztak. Az elnök és politikai ellenfelei nem azonos eséllyel folytatták le ezt a vitát, mivel Riegle-nek, aki amúgy sem tartozik az ismertebb demokratapárti szónokok közé, csupán öt perc állt rendelkezésé­re Reagan beszéde és egy fontos baseball-mérkőzés között. Wa- shigtoni megfigyelők szerint a szerda esti beszéd a Fehér Ház azon erőfeszítései közé sorolandó, amelyek a rekordmagasságú mun­kanélküliségi arányszám bejelen­tése után a republikánus kezde­ményezés visszaszerzését szolgál­ják a választások előtt. A Fehér Ház bejelentette, hogy a választások előestéjén Reagan ismét televíziós beszédet mond, ekkor már a republikánus válasz­tási kasszából fizetett műsor ke­retében. (Folytatás az 1. oldalról.) sán elhangzott javaslatok hasz­nosításáról intézkedik. * 1983. január 1-től nagyobb ön­állóságot kaphatnak, s az eddigi­nél ösztönzőbb anyagi érdekelt­ségi rendszerben működhetnek a kereskedelmi hálózat közepes ka­tegóriájába tartozó — általában 10—50 dolgozót foglalkoztató — üzletei a Minisztertanács csü­törtökön hozott határozata értel­mében. A Minisztertanács most hozott határozata az országban mintegy ötezer ABC-árüházat, éttermet, cukrászdát és iparcikküzletet érint. A jövedelem-érdekeltségű üze­meltetés bevezetése nem kötele­ző, de érdekük mind a vállala­toknak, mind a kereskedelmi dol­gozóknak, s nem utolsósorban a fogyasztóknak és az egész nép­gazdaságnak. Az új lehetőség lé­nyege, hogy az arra vállalkozó .szakemberek nagyobb önállóságot kapnak az üzletek áruforgalmi és gazdálkodási feladatainak végre­hajtásában, s fokozottan érdekel­tek az eredményes működésben. Az önállóság mértékét és esetle­ges korlátáit a vállalat határoz­za meg, s ezt a dolgozókkal kö­tött megállapodásban rögzítik. Az önállóság kiterjedhet az árube­szerzésre, a beszerzési források megválasztására, az értékesítés megszervezésére, a létszám- és bérgazdálkodásra, az eszköz- és készletgazdálkodásra, s a válasz­ték kialakítására. A későbbiek­ben mód lesz arra is, hogy — az árpolitikai intézkedések betartá­sával — a helyi ismeretek birto­kában, az árusított termékek 5— 10 százalékának fogyasztói árát (Folytatás az 1. oldalról.) tést. Keresik a képmagnó haszná­latának lehetőségeit is. A levetített videoszalagok elem­zésekor a szakemberek következ­tethetnek Ä'hftärflfl nó- Áiitijn.e. .jüVia.,Sß Aisojioí venyzef sűrűségére, állapotára, a vasúti—közúti szintbeli kereszte­ződéseknél a „beláthatóságra” stb. Természetesen ez csak a komplex vizsgálatok egyik része. Hazánkban kevesen foglalkozták eddig ezzel a problémakörrel, hi­szen szakirodalma is alig van. is a boltvezetők állapítsák meg. Jelentősége különösen abban lesz majd, hogy a kiárusításokhoz, időszakos engedményekhez nem kell a boltvezetőknek külön en­gedélyt kérniük. Az új formában az önállóság adta lehetőséget hatékony anyagi ösztönzés támasztja alá. Azok a boltvezetők, helyettesek, vagy akár egész üzleti kollektívák, akik vállalják az új ösztönzési rend­szerrel együttjáró kockázatot, az \ üzlet eredményes működésétől j függően jelentős többletjövede- j lemre tehetnek szert. Az eddi- I giektől eltérően nem forgalmi ju­talékot kapnak, hanem — ameny- nyibem a vállalat által előírt eredményt teljesítik — olyan ösz- szegű prémiumot, amely az aláp- bér 50—100 százalékát is elérhe­ti. Ha az előírt követelményeket túlteljesítik, a többlet meghatá­rozott — általában 10—30 száza­lékát az érintett dolgozók mun­kabéren kívüli juttatásként meg­kapják. így összjövedelmük az alapbér két-háromszorosa is le­het. (A munkabéren kívüli jut­tatásként kapott többletet általá- | nos jövedelemadó terheli.) Ha a bolti dolgozók munkájukat ha­nyagul, felületesen végzik, csu­pán alapbérüket kapják meg, s még a korábbi forgalmi jutalék- j tói is elesnek. A dolgozóknak elsőrendű érde­ke lesz, hogy a vásárló elégedet­ten távozzék az üzletből, ezért j fokozott figyelmet kell fordítani a forgalom eredményes lebonyo­lítására. A nagyobb forgalom és* a kisebb ráfordítás növeli a ke­reskedelmi dolgozók jövedelmét, , s egyidejűleg a vállalatok és szö­vetkezetek, valamint az egész népgazdaság bevételét. (MTI) Külföldön, Svájcban, például több mint kétszáz kutató vizsgálja a közút, a vasút és a környezet kap­csolatát. Az ötéves kutatási program első esztendejét zárják alz' idén, tehát a rpegteendő út elején állunk. Ez — a kecskeméti — jó példája az ágazatok együttműködésének, hi­szen nem kis értékről van szó. Az országban húszezer hektár van közvetlenül az utak mellett, amelynek hasznosítása, védelme mindannyiunk érdeke is. Cz. P. Választási kampány Spanyolországban $ l • Madridban megkezdődött a parlamenti választási kampány. Ké­pünkön: a Spanyol Kommunista Párt főtitkára, Santiago Carillo a párt választási plakátja előtt. ÖT PERC JUTOTT A VITÁRA A BASEBALLMECCS ELŐTT Reagan a tévében népszerűsíti saját gazdaságpolitikáját Garcia Meza „távozott” A bolíviai bejelentés, hogy szigorúan eljárnak mindazokkal szemben, akik foltot ejtene^ a fegyveres erők becsületén, arról tanúskodik, hogy az új kormány a szükséges határok között kí­vánja tartani a katonaság tény­kedését. Latin-amerikai elemzők hangsúlyozzák: jóllehet, a kato­nák visszavonultak laktanyáikba, és a hatalmat polgári politiku­soknak adták át, a fegyveres erő­kön belül bármikor újjáéledhet­nek a puccsista törekvések. Simon Sejas Tordoya, a fegy­veres erők újonnan kinevezett főparancsnoka, miközben a had­sereg becsületének megóvásáról beszélt, azt is jelezte: felelősség­re vonják azokat, akik a fegyve­res erőkön belül felelősek az or­szág mostani állapotáért. A legfelső katonai vezetés át­alakítása az új kormány első in­tézkedései közé tartozott, jóllehet a katonatisztek néhány nappal korábban közölték, hogy nem en­gedik meg a szervezeti felépíté­sükbe való külső beavatkozást. Korszerű eszközökkel az egészséges környezetért KOREAI SAJÁTOSSÁGOK (IV.) • Valóság és makett. Li Hak Csői őrnagy a tárgyalási öve­zetet mutatja a panmindzsoni semleges zóná­ban. Az úgy­nevezett de­markációs vo­nal keresztben szeli át az épületeket. helyekben dolgoznak a lakói. Fö­lötte nemzeti lobogó leng. Immár több point 30 esztendeje megkü­lönböztető jelet kénytelen gép­kocsijára tűzni a brigád, ha mun­kába indul — a semleges övezet szabályai szerint. Valamikor ke­reskedők kedvenc pihenőhelye volt a déli főváros, Szöul, és az egykori királyváros, Keszon (a csodatevőnek hitt ginzeng-gyö- kér hazája) között. Újabban vi­szont annak köszönheti kevésbé kívánt hírnevét, hogy az elhúzó­dó fegyverszüneti tárgyalások helyszínével azonosítja a világ. Mikrofon és drótkerítés Li Hak Csői őrnagy, a KNDK fegyverszüneti bizottsága vezér­kari főnökségének 37 éves tagja kísér a helyszínre. Kocsinkon sárga zászló mutatja békés szán­dékunkat, és azt, hogy tisztelet­ben tartjuk az előírásokat. Az őrnagy még kisfiú volt a koreai háború idején, szülei részt vettek a harcokban. A kínai határhoz közeli megyeszékhelyen, Szinid­zsu városában készült az első is­kolai évre, amikor 1951. július 1-én megkezdődtek a tárgyalások Keszonban. A front délebbre hú­zódásával jutott szerephez Pan- mindzson. Jelenleg tatarozzák azt a házat, ahol megállapodás szü­letett a fegyverszünetről. Azóta 414 alkalommal ültek össze a bizottságok, örházak előtt, hidakon át közeledünk a tárgyaló­teremhez. Hét barakkszerű, lapos épület húzódik egymás mellett. A középsőben fém borítású asztalok, székek sora, négy mikrofon és két kályha a két bejáratnál. Az egészet betoncsík szeli ketté pon­tosan középütt, keresztirányban. Ennek felelnek meg odabent a mikrofonzsinórok is. íme, a szi­gorú demarkációs vonal, amely 4—5 méter magas, acélból szőtt drótkerítésben folytatódik a sza­bad ég alatt, mesterségesen el­választva egy nép, egy ország két felét. Előhúzom a kis Minolta gépe­met. De rólam is azonnal fotó készül. Három amerikai katona áll az ablak előtt, az egyikőjük fényképez. Mozdulatlanul néznek kívülről az épületbe. Legalább két fejjel magasabbak a ko­reaiaknál, és van valami nehezen elviselhető arrogancia a jelenlé­tükben. Egyébként nem rágnak rágógumit, nem nevetgélnek. Fi­gyelnek. Olykor unottak. Én meg úgy érzem, hogy sokkal szimpa- tikusabbak számomra a hazájuk­ban lendületesen menetelő észak­koreai kisiskolások, vagy a két­kerekű taligák mellett baktató poros földművesek, mint a leg­korszerűbb technikával fölszerelt, terpeszben álló, ENSZ-határozato- kat semmibe vevő, idegen egyen- ruháj-ú erőszakosság. Vezeték nélkül Családokat szakított szét a de­markációs vonal. Már nem jöhet­tek vissza férjükhöz azok a kis­mamák, akik ősi szokás szerint a szülői házba tértek haza világ­ra hozni első gyermeküket. Nincs rokoni látogatás, levélváltás észak és dél között. Villanyoszlopok so­rakoznak, de hiányzik a távve­zeték: nem ad egymásnak áramot a két országrész. Amióta a déliek vasbetonfalat építettek 257 kilo­méter hosszan a keleti parttól a nyugati tengerig, ki-becsukódó kapukat hagyva a harckocsiknak, már csak a madarak meg a ha­lak előtt szabad az út. Túloldalt az egyik déli őrhelyen észrevehették a jelenlétünket. Ajtó nagyságú hangszórókat kap­csolnak be, zene szól, majd rágal­mazó híreket sugároznak az észa­ki rendszerről és vezetőiről a tol­mács szerint. A tiltott propagan­daműsorok miatt már nem is tilr takozik a népköztársaság fegy­verszüneti bizottsága, annyi más és súlyosabb ok szolgáltat alkal­mat az elítélő nyilatkozatokra. Bármennyire ideges meg fe­szült a helyzet gyakorta, a ma­gas, őszi égbolton ragyog a Nap, és aligha lehet más megoldás, mint a kettéosztott haza demok­ratikus, békés újraegyesítése. Hosszú idő óta először neveti el magát Li Hak Csői őrnagy, ami­kor szóba kerül búcsúzóul: bár­ha ne sokáig lenne már szükség itteni szolgálataira. (Vége) Halász Ferenc Háború. Ez a szó rendszerint nem az első vagyí második világ­égést jelenti Koreában. Hanem elsősorban mindazt, ami 1950. jú­nius 25-e és 1953. július 27-e kö­zött zajlott. Vagyis azt, ami a KNDK elleni általános, Dél-Ko- reából Indult támadástól a fegy­verszüneti megállapodás aláírá­sáig terjedő években történt. Ke­vés olyan család van, amely ne gyászolná halottját ebből az idő­ből, s ne lenne közvetlen oka is átérezni a tragédiát. Zászlós brigádok Koreában a háború később kezdődött és később fejeződött be, mint azokban az európai or­szágokban, ahol ma újfajta tár­sadalom épül. Mélyebbek és fá­jóbbak — frissebbek — a sebek. S bár a népgazdaság helyreállí­tása és szocialista átszervezése immár két évtizede befejeződött, idő kell a gyógyuláshoz. A lel­kekben és a külvilágban egy­aránt. Mindenütt, ahol még nincs nyugalom. A végleges békeszer­ződést egyelőre fegyverszüneti megállapodás helyettesíti. A ren­dezés hiánya nem a népi demok­ratikus országrészen múlik, amit a KNDK megoldási javaslatai is tanúsítanak. Phenjantól 201 kilométerre, Panmindzsonban írta alá annak idején fegyverszüneti egyezmé­nyét a két fél. Néhány ezer lelket számlál a falu. Termelőszövetke­zeti földeken és könnyűipari mű­• Kommentár nélkül: közvetlenül a tárgyalóterem ablakainál ame­rikai uniformist viselő katonák adják az „őrségünket'’. Tragédia — fegyverszünettel

Next

/
Thumbnails
Contents