Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-08 / 236. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1982. október 8. HÁZUNK TÁJA ÚJ KÁRTEVŐ? Az idén egyre több paradicsompaprikában található hernyó. Ez nem új kártevő, csupán a kukoricamoly váltott gazdandvényt. Növény­védő szakemberek szerint ez nem újdonság, hiszen a kukorica mellett károsítja a kendert, a gyomnövényeket és számos más kultúrnövényt Is. A kártevő életéről jó tudni, hogy a lárvák kezdetben a levelet rág­ják, de harmadik vedlésük már a szárban, illetve a torzsában történik. Bábozódásukhoz ezerötszáz Celsius-fokos hőösszeg szükséges. A lepkék rajzása, a hőmérséklettől függően, június közepétől július közepéig tart. Kedvező időjárás esetén erre elegendő egy hét. A levél fonákára rakott tojáscsomóban IS—24 tojás található. A hernyók táplálkozása ál­talában 4—5 hétig tart. Meleg nyárelő esetén a késői paprikákat káro­sítja. A termés belsejét rágással pusztítja és világos pirosas ürülé­kével Szennyezi. Védekezésre többféle módszert javasolhatunk. Az agrotechnikai védekezés esetén — a kukoricához hasonlóan — ér­demes a kint maradt zöld növényi részeket minél előbb a talajba mun­kálni. A kukoricamolynak vannak parazitái is. Ez már a biológiai vé­dekezés tárgykörébe tartozik. Néhány fürkészdarázs és fürkészlégy pusztítja. Ez a két parazita megsemmisítheti a hernyók 20 százalékát is. A telelő hernyókat a madarak közül legszívesebben a harkály eszi. A kukoricamoly elleni vegyszeres védekezés a nagyüzemi tengerltáb- lákon megoldott. A kisüzemekben és paradicsompaprikánál pedig ja­vasolható a molyok ellen használt Unitron 40 EC 0,2 százalékos, a BI— 58 EC 0,1 százalékos, valamint a Fllibol E oldata. • A paradicsompaprika kül­ső felületén alig látható sár­gás-barna csíkok jelzik a bel­ső rágás nyomait. Keceli kertésztalálkozó Holnap Kecelen a nevelési köz­pontban a Virág- és Zöldségker­tészek Körének tagjai 9 órakor találkoznak. Az egy esztendeje alakult kertbaráttársaság tagjai nemcsak környékbeliek, van aki Dunaújvárosból, Pécsről, Zala­egerszegről jár ide, elsősorban ta­nulni. Téglás András dísznövény- kertész, a társaság „mozgatóru­gója” régóta ismert szakmai ber­kekben. A köszöntő után a találkozó résztvevői megtekintik az úgyne­vezett mammut fóliaházat, itt fő­leg a gerbera és flamingó ter­mesztésével ismerkednek. Dél­után a Hosszúhegyi Állami Gaz­daságban a Florohorm termék­család nagyüzemi felhasználásá­val. valamint a borászati feldol­gozó üzemmel ismerkednek. A késő délutáni órákban pedig a rendezvény tapasztalatait összeg­zik Kiskőrösön. Remélhető, hogy ezzel — az el­ső alkalommal szervezett nagy­szabású találkozóval — tovább bővül az érdeklődő tagság köre. A pölöskei muskotály Katonatele­pen 1967-ben dr. Szegedi Sándor, Erős János és Esik Andrásné állí­totta elő a Za- lagyöngye és a Glória Hungá­riáé x Erzsé­bet királynő emléke fajták keresztezé­sével. Legin­kább Balaton­szárszó, Eger, Gyöngyös és Tardosbánya környékén ter­jedt el. Tőké­je erőteljes növekedésű. Vesszői közepesen vastagok és hosszú ív- közűek, színük sárgásbarna. Nagy levelei zöldek és fényesek. Virá­gai hímnősek. Laza szerkezetű fürtje nagy és ágas. Bogyói ropo­gós húsúak. kellemesen musko- tályos ízűek, megnyúltak éó sárga színűek. A kettős hasznosítású fajta szeptember közepén érik. A pero- noszpórának, a lisztharmatnak és a szürkerothadásnak ellenáll! Magasművelésre alkalmas. Ter­mőképessége pedig meghaladja a 11 tonnát hektáronként! É. A. • Annak ellenére, hogy a fólia­sátrakban a fűtés legegyszerűbb módja az olajkazános, megyénk­ben már sokan próbálkoznak és sikerrel a lényegesen olcsóbb fa­fűtéssel. Felvételünk Imrehegyen készült. A talaj fertőtlenítése és a táp­anyagellátása után állítsuk össze a technológiai sort. Ennek meg­felelően már most gondoskodjunk a vetőmagról, illetve a palánták­ról. A káposztaféléket, gyökérzöld­ségeket a kert legmagasabb részén kialakított prizmában, a szabad­ban is lehet tárolni. Legnehezebb a sárgarépa eltartása. A kiszedés­kor éppen ezért ügyeljünk a seb­zésekre, hiszen ezek lassan, sőt alig gyógyulnak. A téli tárolást leginkább a me­zei pocok veszélyezteti. A táplá­lékforrások szűkülése arra kész­teti az apró rágcsálókat. hogy olyan területekre vándoroljanak, ahol még bőségesen találnak élel­met. A lakott járatok számáról úgy győződhetünk meg, hogy a pocoklyukakat betapossuk. Majd 24 óra múlva megszámoljuk a kibontott járatokat. A pockok el­len akkor érdemes védekezni, ha 100 négyzetméteren 2, vagy annál több lakott lyukat találunk. A növényvédelmi munkák fo­lyamán ügyeljünk az óvó rendsza­bályok betartására! Közeleg a fóliaszezon Érezteti hatását a piacok áru­kínálatánál az október eleje. A vásárlók keresik a tölteni való paprikát, a paradicsomot és a kedvelt téli savanyúságnakvalót, az uborkát. A zöldbab, a kifejtő­bab és a főzőtök mennyisége várhatóan csökken, az áruk pedig emelkedik. A szőlőtermő vidékeken szinte elnéptelenednek a falvak, min­denki szüretel. A kisüzemekben naponta több ezer mázsa szőlőt szednek le, a szállítmányokat egyelőre zökkenőmentesen fo­gadják a nagyüzemek és a pin­cegazdasági feldolgozók A gyümölcsöskertben készül­jünk az őszi műtrágyázásra. Ilyen­kor kell a foszfor, és káliumtar­talmú műtrágyákat kijuttatni. A vegyes műtrágyából 10—15 deka­gramm hatóanyagot terítsünk a koronacsurgóba, majd ássuk fel a területet. Jó, ha legalább három- évenként egy vödörnyi szerves trágyához juttatjuk a gyümölcs­fákat. bokrokat. Érdemes meg­tisztítani a kertet és a fákat a fertőzött, rothadó gyümölcsöktől. Ezeket ne komposztáljuk, hanem égessük el! A gombabetegségek áttelelését megkönnyítsük, ha nem égetjük el a fertőzött lom­bot. A szőlőben továbbra is legna­gyobb munka a szüret. Csak any- nyi szőlőt szedjünk le, amennyit még aznap fel tudunk dolgozni. A feldolgozásnál először cefrévé kell alakítani a szőlőt, majd ezt 4—6 órán keresztül hagyjuk áll­ni. Ezzel elősegítjük az illat- és aromaanyagok kioldódását. Nö­velhetjük az áztatás hatását, ha óránként megkavarjuk a cefrét. A cefre kisaj tolása után a must ülepítése következik, ez fél na­pot vesz igénybe. Külön-külön er­jesszük a lefejtett tisztáját és az üledéket. Az erjesztőedény meg­töltésekor a gázféjlődés miatt hagyjunk legalább 15—20 szá­zalékos űrt. Ha erjedő mustot ke­verünk a frisshez, hamarabb meg­indul az erjedés. Ehhez szüksé­günk van a szüret előtt 3—4 nap­pal elkészített mustra. Fajélesz­tőt a Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézetnél lehet vásárolni. A borkészítés legkényesebb művelete az erjesztés. A must hő­mérséklete 15—18 Celsius-fokos legyen. Naponta ellenőrizzük kóstolással a cukortartalom fo­gyását. Az új bort az első fejté­sig 10—12 Celsius-fokos hőmér­sékleten tartjuk. A növényvédőszer-maradvá- nyok kóros hatását megszüntet­hetjük, ha az erjedés előtt a must­hoz 100 literenként egy deka­gramm borként, vagy 10 deka­gramm Neodert adunk. A zöldségeskertben a most be­takarítható termések felszedé­se után már készülhetünk a késő őszi. tél eleji fóliázásra. Érde­mes a tüzelőanyagot beszerezni. • A kistermelők kedvezően fogadták az Állatforgalml és Húsipari Tröszt év végi értékesítési felárkedvezményét. Rozinger István tabdi kistermelő hárommázsás anyadisznajának tavaszi szaporulatából már jó néhányat lead októberben. összeálltotta: Czauner Péter GONDOLATOK EGY PÁRTBIZOTTSÁGI ÜLÉS UTÁN A város és a külpiac Köztudomású, hogy a magyar népgazdaság — nyitott gazdaság. Miért az? Mert — így tudják sokan — a nemzeti jövedelem fe­le a külföldi eladásokból szárma­zik. De jó is lenne! A valóságban arról van szó, hogy az export ér­téke az, ami megközelítőleg 50 százaléka a nemzeti jövedelem­nek- A kiviteliből származó tisz­ta jövedelem azonban valójában igen szerény. Talán ha négy-öt százalékra tehető. Természetesen ez csupán statisztikai szám: kö­zépérték. Az export jövedelme­zősége (vagy veszteségessége) vállalatonként más és más. Ezért nem elég azt mondani: fokozzuk a tőkés exportot! Nem lehet kö­zömbös annak nyereségessége sem, vagy például az, hogy egy­ségnyi tőkés exporthoz mennyi — ugyancsak nyugatról származó — importot, használunk fel. A városi és városi-járási párt- bizottságok mostanában éppen eleget foglalkoztak a Központi Bizottság 1982- június 23-i hatá­rozatának helyi végrehajtásával. Miről is szól ez a határozat? Te­kintsük át röviden, majd vizs­gáljuk meg. hogy adott közigaz­gatási egység — jelen esetben Kalocsa — ipara hogyan értel­mezi. s még inkább, miként vált­ja valóra a célkitűzéseket? Cserearányromlás hosszú távra A magyar népgazdaság a het­venes évek elején dinamikusan és általában kiegyensúlyozottan fejlődött. Ám a világgazdaságban 1973-.tól gyökeres, állandó és gyors változások zajlottak és zajlanak. Leértékelődtek a félkésztermé­kek, magas áron vált eladható­vá a fejlett technológia, soroza­tos áremelkedések nehezítették a helyzetünket. Hogyan reagál­tunk erre? 1974 és 1978 között még úgy tartottuk: a cserearány- romlás csak átmeneti, tehát to­vábbra is /célul tűzhetjük ki a gyors fejlődést, az életszínvonal szüntelen emelését. Bebizonyosodott, hogy a lehe­tőségekkel összhangban nem ál­ló célok valóra váltása a külgaz­dasági egyensúly romlását jelen­ti. Hozzájárult ehhez az is, hogy a gazdasági hatékonyság növeke­dése, a termelési szerkezet át­alakítása a vártnál jóval lassab­ban valósult meg. 1979 és 1981 között már világo­san látszott, hogy a külgazdasági feltételek javulására egyelőre nem lehet számítani- A cél, amelyet magunk elé tűztünk: a külgaz­dasági egyensúly helyreállítása és a lakosság életszínvonalának megőrzése volt. Elmondhatjuk, hogy eddig mindkét elképzelést valóra váltottuk. A külgazdaság­ban ma gyakorlatilag egyensúly­ról beszélhetünk, az elért élet- színvonalat megtartottuk. Ám ezeket az eredményeket a jövőben is őriznünk, stabilizál­nunk kell. Ezért á Központi Bi­zottság az idén júniusban arról határozott, hogy az exportnak az importot hosszú távon is meg kell haladnia. Tovább kell javítani a népgazdaság alkalmazkodóképességét a válto­zó körülményekhez. Javítanunk kell a termékek minőségét, ver­senyképességét, a vállalatok vál­lalkozási tevékenységét- Idejében fel kell ismerni a keresletet. a külpiaci igényeket. Pozíció őrzés meg-meginogva S most nézzük, mit tehet, s mit tesz e célkitűzések valóra váltásáért például Kalocsa ipara. A város exportja az ötödik öt­éves terv idején dinamikusan nőtt. A nem rubel elszámolású kivitel értéke 1980-ban a 230 szá­zaléka volt az öt évVel korábbi­nak. A kalocsai ipar bruttó ter­méktömegének 26.2 százalékát az országhatárokon túl értékesítet­ték. (68 százalékát tette ki a ki­vitelnek a fűszerpaprika.) A külpiaci pozíciókat 1980-ban és 81-ben is sikerült megőrizni. 1981-ben a termékek 27.3 százalé­kát vették meg külföldön, és az export 55 százalékáért dollárral fizettek- Az idén az első félév­ben 17 százalékkal volt több a tőkés kivitel, mint 1981 hasonló időszakában. Biztató számok ezek. de korántsem „jöttek” olyan si­mán, mint ahogy hihetnénk. Kalocsa ipari üzemei nagy­részt másutt székelő vállalatok gyárai, gyáregységei. Az export­árak képzésébe — a piac szabá­lyozó hatásán túl vagy innen — nem, vagy csak korlátozva szól­hatnak bele. Baj van a bérezési rendszerekkel: azok nem eléggé ösztönzőek. Körülményes, olykor szinte lehetetlen jó minőségű alapanyagot időre beszerezni. A külpiaci bevételek csak nagyso­kára — hónapok múlva — vasta- gítják a gyárak pénztárcáját. Műszaki fejlesztésre pedig alig- alig futja­Természetesen nem kalocsai specialitások ezek; a gondok több­sége önerőből nem is igen orvo­solható. A városi pártbizottság nem is erre gondolt, amidőn na­pirendre tűzte a KB júniusi ha­tározatából adódó feladatok meg­vitatását. Ellenben sokkal in­kább azokra a — sokszor leírt, elkoptatott kifejezés — tartalé­kokra, amelyek a gyárkapun be­lül várják, hogy valaki felfedez­ze és kiaknázza őket. Hadrend és stratégia A gazdasági egységeknél pél­dául nem megfelelő a kül- és bel­piaci információs munka. Tart­hatnának egyebek között gyak­rabban árubemutatót a vállala­tok, szerepelhetnének többet nemzetközi vásárokon. Mindeh­hez persze az is kell, hogy a ter­mékek minősége, kulturáltsága, higiéniája stb. kifogástalan le­gyen. Igen fontos a jó kooperáció- A főszerpaprika-ágazatban példá­ul elengedhetetlen a szervezett gazdasági együttműködés a kuta­tók, a termelők, a feldolgozók és az értékesítők között. De a ha­sonló profilú gazdaságok is szo­rosabb kapcsolatra léphetnének, elsősorban a tudományos eredmé­nyek kölcsönös megismerése és alkalmazása érdekében. Kellené­nek a rendszeres tapasztalatcse­rék, és a munkaerőt, a termelő- eszközöket is hatékonyabban al­kalmazhatnák közösen. A termelési költségek is csök­kenthetők. Van mód az anyaggal és energiával való ésszerű ta­karékosságra, a tőkés importból származó alkatrészek belföldi elő­állítására, vagy szocialista relá­cióból történő beszerzésére. (Ka­locsán a KALOPLASZTIK, az AFIT és az ÉPGÉP háttéripari és import-kiváltó tevékenysége szá­mottevő, míg tőkés exportra a Paprika és Konzervipari Válla­lát, a BUDAMOBIL, az Asztalos-, Építő- és Elektromos Ipari Szö­vetkezet, a FÉKON, az EKA, a Népművészeti Háziipari Szövetke­zet és a Sütő- és Édesipari Vál­lalat termel.) S végül arról, hogy mi a teen­dőjük a pártszervezeteknek. Min­den üzemi alapszervezetnek azon kell lennie, hogy az eddiginél nagyobb támogatást kapjon a kezdeményező, az offenzív piaci munkát serkentő, az ésszerű koc­kázatot vállaló, a helyi kezdemé­nyezéseket is felkaroló vezetői magatartás- A városi párt-végre­hajtóbizottság ennek szellemében vizsgálja és minősíti a hatáskö­rébe tartozó gazdasági vezetők munkáját és alkalmasságát. Sitke! Bél» 2i- Csak egy életünk van Kaphat-e táppénzt a munkavállaló nyugdíjas ? Az a nyugdíjas, aki biztosítás­sal járó munkát vállal (például munkaviszonyt létesít), keresőkép­telensége esetén táppénzre jogo­sult. Mindenekelőtt meg kell álla­pítani azt, hogy mennyi folyama­tos biztosításban levő ideje van. A táppénz folyósításánál csak azo­kat a munkanapokat és munka­szüneti napokat lehet figyelembe venni, amelyekre nyugdíjazását követően a nyugdíjas munkabér­ben részesült. Például, ha a nyug­díjas munkaviszonya egész hónap­ra áll fenn, de ez idő alatt csak hat naptári napon át dolgozott, hiába van harminc nap biztosítási ideje, legfeljebb hat napra kap­hat táppénzt. És csak akkor, ha keresőképtelensége az utolsó mun­kanapot követő tizenöt napon be­lül kezdődött. Az előbbi példához kapcsolódva: a nyugdíjas biztosí­tása egész hónapra szól, de csak a hónap első napjától a hatodik napjáig dolgozik, és a huszonha­todik napon betegszik meg, akkor nem kaphat táppénzt. Milyen összeget vesznek figye­lembe a táppénz kiszámításánál? Csak a nyugdíjazást követően vég­zett munkáért kapott munkabér, kereset vehető figyelembe. Jó tudni, hogy a táppénzes időt a nyugdíjas foglalkoztatási kere­tébe ugyanúgy beszámítják, mint­ha a táppénzes idő alatt is mun­kaszerződése szerint foglalkoztat­ták volna. Ezért, ha a nyugdíjas kimerítette foglalkoztatási keretét, választhat: kérheti a táppénzét (természetesen, ha erre jogosult­ságának feltételei továbbra is fennállnak), vagy lemond a táp­pénzről a továbbiakban. Ez eset­ben nyugdíját nem szüneteltetik, továbbra is kapja. A nem fizikai munkakörben alkalmazott nyug­díjasnak a kifizetett táppénzt a foglalkoztatási összegkeretbe is beszámítják. Dr. K. E. 1949 áprilisában megkaptam az amerikai filmszövetség — ez a cenzúraintézmény egy fajtája — igazgatójának a levelét: „... ezek_ ben a napokban az amerikai új­ságok sokat írnak arról, hogy ön el akar válni a férjétől, elhagyja a lányátl és Roberto Rossellinihez akar feleségül menni. Nem szük­séges mondanom önnek hogy ezek a hírek nagyon megrázzák azt a számtalanul sok honfitár­sunkat, akik önt a „filmvászon First Ladyjének” tartják — mű­vészileg és emberileg is. Az ön terveiről mindenfelől csak a megdöbbenés kinyilvánítását hal­lom. Ilyen módon nemcsak a filmjének árt, hanem könnyen szétzúzhatja filmszínészi karrier­jét is. A szituáció közben olyan ko­moly lett, hogy azt kell tanácsol­nom önnek, amilyen gyorsan csak lehet, cáfolja meg ezeket a híre­ket, hogy ezek nem felelnek meg a valóságnak, egyáltalán nem gon­dol arra, hogy elhagyja a gyer­mekét, vagy elváljon a férjétől, és nincs szándékában bárki más­hoz feleségül menni.” Cortina d’Ampezzóból is jött egy levél Hemingwayitől: „Fi­gyelj ide, lányom, most beszédet tartok neked. Csak egy életünk van. mint ahogyan ezt már el­magyaráztam neked. Te egy nagy színésznő vagy. A nagy színész­nők mindig nehézségek közé ke­rülnek — előbb vagy utóbb. Ha nem, szart se érnek.” „Új beszéd: Ne aggódj. Az nem segít.” „Vége a beszédnek! Lányom, legyél derék, jó lány, és gondolj arra, hogy van két embered — nem is olyan messze —, Mary és én, akik szeretnek téged,' és mel­letted állnak. Gondolj arra, hogy mindenkinek megbocsáttatnak a vétkei... tla valóban szereted Róbertot, mondd meg neki, hogy mi szeretjük őt, és jobb lesz ne­ki, ha jó fiú lasz hozzád, vagy Mister Papa egy reggel megöli ot, ha lesz egy szabad reggele. Ernest.” Ez maga volt a pokol. Annyit sírtam, hogy már azt hittem, nincs több könnyem. Az volt a véleményem^ hogy igazuk van az újságoknak. '.Cserbenhagytam a férjemet, a gyermekemet. Bor­zalmas asszony vagyok. De ezt nem akartam. Írtam egy levelet Petternek, hogy megmondjam neiki, nem akarom az orránál fog­va vezetni, nem akarok vissza­térni hozzá. Az lenne a legjobb, ha elválnánk. Végül Messinában beszéltünk meg találkozót. De nem volt értelmes dolog Petterrel egy messinai szállodá­ban találkozni. Közte ás Roberto között azonnal nyílt ellenséges­kedés kezdődött. Ha Róbertéval beszéltem, Petter szólt közbe. Ha Petterrel beszéltem, Roberto avatkozott bele. Olyan borzalmas volt, hogy még mindig nem tu­dok jól visszaemlékezni rá. Majd­nem mindent elfelejtettem. Következik: 22. Válás Pettertöl.

Next

/
Thumbnails
Contents