Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-08 / 236. szám

1088. október 8. • PETŐFI NÉPE © 5 Mit értett Szőnyi G. Sándor előzetes nyilatkoza­tában ígért csendes Bánk bánon? Hősök helyett embereket, a más előadásokban a dráma erővona­lait gyakorta átrendező hazapufogtatások mellőzé­sét, a parádés külsőségek helyett a tragédia magvát alkotó tényezők hangsúlyozását, romantikus fel­hangok helyett realista oknyomozást. A klasszikus művek rendezői­nek szándékairól a szövegelha­gyásokból, szövegáthelyezések­ből is következtethetünk. Orosz László kutatásaiból tudható, hogy soha sem került színre a teljes Bánk bán. Most mintegy kétszáz- húsz sor híján az eredeti tragé­diát láttuk, hallottuk. A játékidő rövidítését szolgálták inkább a húzások, mint mondandójának értelmezését, a dráma belső ará­nyainak, a szereplők kapcsolatai­nak megváltoztatását. Az első fejezetből '— Katona szavaival: az első szakaszból — főként a szereplők előéletét tudató epizó-, dókat ítélték fölöslegesnek, ki- hagyhatónak. A már a Honmű­vész 1839-es, kritikusa szerint is sokat beszélő, ám keveset cselek­vő Bánk szerepét is megkurtítot­ták. A régies, számunkra itt-ott gyönyörűen dagályos, sokak szá­mára homályos monológokból csíptek el öt-tíz sorokat. Elma­rad például — ha nem csal em­lékezetem —, a gazember Ottót hasztalan üldöző, földúlt Bánk gejzírként kizúduló átkozódása: „El — Csufíttatott árnyékom mindenütt — Kövessen és vére­sen álljon ott, — A hol lefekszel, ott a hol felébredsz!” Nehezeb­ben fogadható el Gertrudis né­hány meghatározó mondatának kiiktatása. Másként ítélné meg a közönség Bánk magatartását, jobban értené dilemmáit, ha tud­ná, hogy Katona szerint Gertru­dis milyen indulattal, ellenérzés­sel taszítja el Melinda elcsábítá­sához segítségéért esdeklő öcs- csét: „Hah! veszsz el itt arany kalitkád — Űrében, árva bíboros teremtmény —” A kecskeméti előadás a tragé­dia hazafias rétegeinél értéke­sebbnek, maradandóbbnak vélte Bánk, Melinda, II. Endre és a többiek emberi drámájának a kibontását és a — záróképből is sejthetően — valamiféle népi­nemzeti egység kialakulásának erőltetett, számomra önkényes­nek .tűnő, a színdarab egészével feleselő érzékeltetését. Ügy gon­dolta Szőnyi, hogy a forradalmi idők, a történelmi sorsfordulók röptetése nélkül is magasan szár­nyaló dráma a Bánk bán. Mások is hasonlóan vélekszenek, de csak egyszer-kétszer sikerült e feltevés meggyőző, a kételyeket véglegesen eloszlató igazolása. Mindig a nemzeti dac, az „üsd az — Orrát, magyar, ki bántja a tied’!” szenvedély srófolta föl a sikert. Így volt ez 1848-ban, így a bőrös szakszervezet 1942-es né- met-(náci)ellenes Bánk bán-elő­adásain. Az újabb műközpontú elemzések szerint Katona remeke olyan dráma, amelyben a nem­zeti szabadság mellett a modern lélektan és a korszerű tragédia­fölfogás elveinek egyként megfe­lelő történettel, műalkotással tesz hitet. „Bánk bán szerelmi tragédiája ez, de nagy stílusú históriai ke­retbe téve” — állapította meg már a századforduló éveiben Rá­kosi Jenő. Nem a zászlólobogta- tást hiányolom; a történelmi at­moszférát megteremtő nemes fenséget, a drámai izzást! A maga is színész Katona jól tudta, hogy a színész teste jelle­mez, játszik a színpadon, része a szituációnak. Megváltozik a • Tiborc (M. Horváth József) és a nagyúr (Koncz Gábor). (Karáth Imre felvételei) IH képlet, a drámai erőegyensúly, ha daliás, tömött bajuszú kun le­gény alakítja azt az Ottót, akit, „Egy ily keszeg, sovány fiút az izmos — Bánk bán — bajúsza egy végére tűz.” A darabbéli Me­lindának, az egészséges, szép nő­nek, akkor sem kellene a nyápic, mulya, buta suhanc, ha történe­test hajadon lenne, vagy nem szeretné Bánk bánt, nem kötelez­né tartózkodásra jelleme, kora és helyzete. Annyira valószínűtlen, annyira képtelen Ottó — hata­lom-emberként viselkedő nénje és a ravasz tanácsadója bátorí­tására — megjátszott szerelme, hogy még a szánakozást, a köz­tük lévő minőségi különbséget kifejező részvétet is megenged­heti a naivul jószívű Melinda. Ezt a hímet miért sajnálná? Ez az erős legény miért hátulról gyilkol? A figura hitelteleníti a szavakat, a helyzeteket. Az ér­telmezés ilyen hasadékain szelei ki időnként a drámában kavargó, süvöltő feszültség. Az eltérő, egymást gyöngítő stí­lusú színészi alakítások is azt sejtetik, hogy a rendező nem tudta következetesen érvényesí­teni a drámáról alkotott — főbb pontjaiban rokonszenves, átgon­dolt — fölfogását. Bánk bán Koncz Gábor fegyelmezett, elhi­tető megformálásában nemcsak a középkori diákokat, a személyte­len hivatalnokot és titokzatos ga­rabonciásokat is idéző jelmezé­ben olyan reálpolitikus, aki a nyugalmat, a rendet tekinti a legfőbb célnak, aki eszével ural­ja a lényét majd szétvető indu­latokat, akit az események egy- egy pillanatra rádöbbentenek sze­repvállalása hívságára. Értelmet­lenné válik számára a méltóság, amikor Melinda halálhíre fölbo­rítja parancsolt belső egyensú­lyát. Ritkán éreztük azonban, hogy egy abszolút tekintélyű nagyúr, kinek „markában ott dörgött egy ország felébe mért men ny kőcsomó”. Bánk és Gertrudis szópárbaja az előadás emlékezetes jelenete. A színpad közepén uralgó tró­non kiboruló királynő sértett hiú­ságában rosszabbnak mutatja magát, mint amilyen. Ellenőriz­hetetlen hatalma tudatában, dü­hétől vezérelve szeretné megaláz­ni a lenézett, az — igen! — al­sóbbrendű magyart. Kár, hogy ez a kitűnő színésznő olykor krimis maffiavezérnőktől ellesett gesz­tusokkal, stílussal jelzi: nemcsak hatalma jogán és parancsára kor­látlan úr az udvarban, hanem valóban ő a legokosabb, ő tud legtöbbet az életről. Borbáth Ot­tilia annyira ellenszenvesnek for­málja a királynőt, hogy az első pillanatban nyilvánvaló: meg­érett a pusztulásra. Szinte érthe­tetlenné válik Bánk, a király tu­sakodása: bűnös-e a meráni nő Melinda meggyalázásában. A ná­dor dühét az sarkallja, hogy az ország válságos állapotában nem politikusként viselkedik ez az idegen, hiszen „egy csekély ígé­ret — A zendülést elnyomhatná”, de képtelen a veszély érzékelé­sére. A fiatal Molnár Ildikó pilla­natnyi tudását meghaladta Me­linda ellentmondásos szerepe. Vitéz László (Ottó) és M. Horváth József (Tiborc) mindvégig küsz­ködnek alkatukkal feleselő fel­adatukkal. Szélyes Imre előadá­sában Petur a tragédia legfonto­sabb személyisége. Ellentéte Bánknak. Míg ő magába gyömö­szöli a visszaélésekről, az aljas­ságokról tudósító híreket, tajjaáz- talatait, addig az életközeíibb, kevésbé „diplomatikus” Peturt újabb és újabb indulatokba tap- lózzák a hatalom visszaélései, al­jasságai. A zengzetes orgánumú színész azonban helyenként hő­zöngéssé jelentékteleníti valóság­föltáró vádjait. Kiss Jenő olyan Biberachot állít elénk, aki az észt, a tisztánlátást, az ismerete­ket jobban méltányló világban talán kiváló emberré válhatna, de a helyzet cinikus számítóvá zül- leszti. (Ha csak így boldogulha­tok, ilyen leszek.) Magában és egy vigyázatlan pillanatában hangosan ítéletet mond urairól, akik embereik, szolgáik szerint soha oktalant nem tesznek; té­vedhetetlenek, bírálhatatlanok. Szakított a hagyományos, a „lé­zengő ritter” fölfogással, közelí­tett Koncz és Borbáth játékstílu­sához, de., az ilyen helyezkedők társadalmi veszélyességének ér­zékeltetésével adós maradt. Sze­rep és egyéniség szerencsés ta­lálkozásának köszönhető Fabó Györgyi pontos Izidórája. Németh László sem szokványos II. End­rét alakít. Bánkhoz hasonlóan ő is a politikusok fajtájából való, de lazábban kezeli indulatainak zabláját, szertelenebbnek, ki­egyensúlyozatlanabbnak látszik, amí nem mond ellent a drámá­nak, hiszen a tekintély a királyé és nem a személyé. Az évadnyitó előadás szereplői közül feljegyeztük Budai László (Simon bán), Juhász Tibor (Mys- ka bán), Kölgyesi György (Mikhál bán) nevét. A tágas játékterű díszletet Csikós Attila, mint ven­dég tervezte. A rendezői törek­véseket igyekezett segíteni, ha­sonlóan Szakácsi Márta jelmezei­hez. Az előadás nem cáfolta meg azokat az aggályokat, amelyek szerint a Bánk bán Kecskeméten mindig nagy jelentőségű bemu­tatása túl nehéz feladat elé ál­lítja a jelenlegi társulatot. Nem a helyi színháznak kijáró meg­értésből, udvariaskodásból zárom mégis az előadás ajánlásával is­mertetésemet. Mindenképpen he­lyeselhető Szőnyi G. Sándornak az a — részeredményeket most is fölmutató — törekvése, hogy a tragédia ne csak különleges ünnepeink dísze, hanem hétköz­napjainkhoz is szóló műalkotás legyen színházunkban. HelUi Nándor fiatalokról - fiataloknak Egyéni-e? Vitaindító TeűtJ&viwx, fárvfaduA,:-rmrrvrr) Már elkészültek a KlSZ-bizott- sági akcióprogramok a tanintéze­tekben. Most az alapszervezeteken a sor; október 20-ig kell kidolgoz­niuk közösségük éves tervét, amelyben jelentős szerepet kap az egyéni vállalás. Erről szól az aláb­bi írás, amit vitaindítónak szá­nunk. Arra számítunk, hogy az egyéni vállalással kapcsolatos vé­leményeteket papírra vetitek, s elkülditek a Petőfi Népének (Kecs­kemét, Szabadság tér 1/a. 6000). A beérkező hozzászólásokat ebben a rovatban adjuk közre. • Többször beszélgettem a fiata­lokkal az egyéni vállalásokról. Ha a véleményeket komputerbe táp­lálnám, nagyjából a következő vá­laszt kapnám: „Sokszor meggon- dolaltanul vállalunk tennivalókat, nem mérlegeljük igazán, hogy megcsináljuk-e valóban vagy nem. Inkább azért vállalunk, mert kell, s nem azért, mert valóban meg akarjuk csinálni azt, amire gondolunk — egyénileg.” A KISZ KB 1974. április 17-i határozata lehetővé és kötelezővé tette minden KISZ-tagnak, hogy konkrét, személyes feladatot és megbízatást vállaljon, ennek tel­jesítéséről számot adjon. A cél; a KISZ-esek öntevékenységének fej­lesztése. Az egyéni vállalás tartal­ma, jellege a szövetség egységes célkitűzéseitől, a helyi lehetősé­gektől (iskola, munkahely, lakóte­rület), a KISZ-tag életkorától, felkészültségétől és felelősségérze­tétől függ. A személyiség alakítása, formá­lása az elsődleges, s a közösség ehhez csak eszköz. A gondolat ra­gyogó: az egyén vállal önmaga és közössége épülésére különböző fel­adatokat. Ezt közössége elfogadja, el is várja; sőt meg is bízza ezek végrehajtásával, de közben ellen­őrzi, értékeli is a tevékenységet, amelynek tétje a KISZ-tagság meghosszabbítása. Ez a határozat így nagyon szép, csak éppen sok KISZ-tag nem a várakozásnak megfelelően valósítja meg. Kell vállalni, de mit? Legtöbb­ször előregyártott listáról válasz­tanak a tennivalók közül. Hogyan lehetne ezt másképpen? Az egyéni vállalás ellenőrzésé­ben is vannak hibák. Az évenkén­Klubok ajánlják... GAMF: Október 12. 19 óra, klub: A korszerű haditechnika. Előadó: Eperjesi Géza alezredes. (A TIT- csoport rendezésében.) Október 13. 19 óra, klub: A kékszakállú. A Garabonciás Stú­dió bemutatója. Október 14. 14 óra, díszterem: Kántor Jenő grafikusművész ki­állításának megnyitója. Megte­kinthető a hónap végéig. Október 16. 19 óra, Aranyho­mok szálló: Gólyabál. Kertészeti Főiskola: Október 8. 19 óra: A Rolls Frakció és a Tus koncertje. Október 15. 19 óra: Gólyabál. Október 18. 20 óra: Bacsa Fe­renc gitáros-énekes estje. (A klu­bot november 1-ig bárki látogat­hatja. utána belépés klubtagsági igazolvánnyal!) Óvónőképző Intézet: Október 8. 18 óra, kollégium: Japán lélek (japán bábművészek előadása.) Október 9. 19 óra, Erdei Ferenc Művelődési Központ: Gólyabál. Október 11. 19 óra, kollégium: Táncház.' Hallottad? ... hogy ötödik éve létezik a DUTÉP kecskeméti központjának klubjában az IZÉ? Meglepődsz? Megmagyarázom mit takar az IZÉ! Irodalom, zene és egyéb ér­dekességek témaköréből szervez­nek összejöveteleket a vállalat klubjában. Így szerepelit) már ná­luk Andresz Katalin és Varga Katalin színésznő, a kecskeméti fúvószenekar is. Többek között ezek voltak az I és a Z (az iro­dalom és a zene) programjai. Az „egyébben” pedig írók, költők jártak ott, most Végh Antalt várják. Ezenkívül az É-hez tar­toznak még a kiállítások is. Si­keres az IZÉ. S mi kellett ehhez? Nem utolsósorban egy figyelem­felkeltő, elcsodálkoztató klubnév: az IZÉ. ti kampányszerű értékelés sok he­lyen rohammunkává, sablonossá, felületessé vált. A feladatok elvég­zését kipipálják, de az egyénnek, mint változó, fejlődő, vagy vissza­fejlődő személyiségnek az értéke­lése elmarad. Az adminisztrálás túl sok — és mechanikus. A menetközbeni ér­tékelésről készülhetnének jegyző­könyvek, így a mozgalmi év vé­gén nem kellene a homályos em­lékekben kutatva összeszedni, hogy ki, mit vállalt, s mit nem végzett el. Ritka eset, hogy vala­kinek nem hosszabbítják meg a tagságát azért, mert nem tud el­számolni a vállalt „dolgaival”. Hogyan lehetne jobbá, érdeke­sebbé tenni az egyéni vállalást? A legfontosabb; hogy a közösség és az egyén számára szükséges, él­ményszerű legyen. Mert az egyén egy jó közösség által több lesz, új személyiségjegyekkel gazdagodik. Ez is feltétele annak, hogy a fia­talok a KISZ-ből „kiöregedve” vagy újabb környezetbe kerülve se legyenek közömbösek, magukba- fordulók, passzívak. Ez persze csak egyfajta recept. Véleménye­tek szerint mi lehet még célrave­zető „egyéni vállalás ügvben”? B. T. Benkó-jubileum Születésnapot — a huszonötö­diket — ünnepel a Benkó Dixie­land Band. Meglepetésre készül­nek, erről adtak hírt a héten saj­tótájékoztatójukon. A jubileumi koncertre amerikai zenészek jön­nek el, s ott lesznek a dixizene- kar régi tagjai is. Szász Endre festőművész tervezte a plakátju­kat, Koltay Gábor rendezi a fel­lépést. Tv-, rádió-, Ómega-stú­dió-, és filmfelvétel is lesz. Erre a napra (október 15.) könyv je­lenik meg a zenekarról, s kiadják Face to face című új lemezüket is. SARO(c)K • COLOR. Nincs a hazai rock­rivaldában még egy zenekar, amelyben oly gyakran cserélőd­nek az ütősök, mint a Colorban (képünk), öt év alatt már a har­madik ritmusfelelőst „fogyaszt­ják”. Zenéjük megszokott, remek minőségét ez alig befolyásolja, hiszen mindig sikerült tehetséges társakat találniuk, ám az ős- Color dobosának kiválásával sze­gényedett a zenekar vokális hang­zása. Második nagylemezükön ugyan megőrződött az eredeti Co­lor hangzásvilága, de a koncerte­ken támad némi hiányérzetünk. Kárpótlást jelent Bokor Gyula sajátos billentyűsjátéka a polifó- nikus szintetizátoron, Bokor Ti­bor robosztus basszusa, Felkai Miklós ördöngős, szinte már zsonglőrködő gitározása és Varga Endre kemény ritmusszekciója. Az Űj színek című albumuk si­került kompozíciói: Feltételek. Nyár, Arról jöttem én, Bűvös kocka. • Rockbombaként hatott a hír: Zalatnay Sarolta könyvét jelentetett meg. A Nem vagyok én apáca című kötetben kendő­zetlen őszinteséggel vall énekesi pályafutásának eseményeiről, ki- sebb-nagyobb állomásairól, a szakmáról. A magánkiadásban megjelent könyv lektorálására Hernádi Gyula és Karinthy Fe­renc vállalkoztak. # SIKER- KÖNYVEK. Az őszi könyvpiac biztos slágerének, igazi rockzenei bestsellernek ígérkező kötetek várják, hogy pillanatok alatt el­kapkodják őket. A Hobo Blues Band énekese, Földes László, könyvet írt a „Gördülő Kövek­ről”, a Rolling Stones-ról. A ná­lunk még szokatlannak tűnő írói vállalkozás életrajzokból, kon­— Hogyan állnak helyt a kö­zépiskolások az őszi munkában? Pintér Julianna, a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság iskola-fe­lelőse válaszolt: — A kalocsai I. István Gim­názium diákjai Fajszon fűszer- paprikát szedtek, jó teljesít­ményt értek el, napi 130—140 forintot kerestek. Miskén1 135 ka­locsai gimnazista állt helyt fe­gyelmezett munkájával. A halasi „kereskedelmisek” Kunfehértón és Balotaszálláson szüreteltek, 230-an. „Szakosították” a szál­láshelyüket: az énekkar tagjai a munka után készültek a szerep­lésekre. A kecskeméti diákok a Helvéciái és az Izsáki Állami Gazdaságban almát és szőlőt szedtek, az egészségügyi szakkö­zepesek pedig Bugacon dolgoz­tak. Az őszi betakarítási munká­ban október végéig segítkeznek a középiskolások ... A zsebben: igazolvány Könnyű dolgod van! — szólnak a diákokra azok, akik irigyked­nek kedvezményeikre. Az Állami Ifjúsági Bizottság határozatára valóban szükség volt: a diákiga­zolvánnyal az ifjú tanulók ked­vében járnak. Mire jogosít, mi­ben segít a kis könyvecske? A közép- és felsőfokú oktatási in­tézmények nappali tagozatos diákjai élvezhetik a kimerítőnek éppen nem mondható kedvezmé­nyeket. Elsőnek az utazást em­lítjük. hiszen sokan lakóhelyük­től távolabb veszik az órákat. Harminchárom százalékkal ol­csóbban vonatozhatnak haza. Most, hogy emelkedett a díjsza­bás ára, januártól 50 százalékos kedvezményben részesülnek. A diákok olcsó jegyet válthat­nak a színházba, sportrendezvé­nyekre, a plakátokon megjelölt előadásokra. A színházjegy Kecs­keméten: tíz forint. Uszodába diákbérlet (száz forint), diákjegy (hét). Diákmenü, Bács-Kiskun megyében Baján, Kalocsán. Kis­kunfélegyházán a bisztrókban, Kiskunhalason az Alföldben, Kecskeméten az Akadémiában és a Wesselényi utcai bisztróban kapható. Félárú szállásra jogosítja a lá­nyokat és a fiúkat a bajai (Pető- fi-szigeti) kempingben az igazol­vány. A múzeumokat, a képtá­rakat és egyéb muzeális közgyűj­teményeket díjtalanul látogathat­ják a művészetkedvelő diákok. Van még egy lehetőség: az If­júsági Turisztikai Kölcsönszolgá- lat átlagosan 25 százalékkal ki­sebb díjért ad kölcsön sportfel­szereléseket, kempingcikkeket. Ennyi a diákigazolvány kínálta kedvezmény. Sok, kevés? Egyelő­re nincs más. Csak mindig ott legyen a zsebükben! (bor) cert- és fesztiválleírásokból, in­terjúkból, dalszövegekből, disz- kográfiákból szerkesztett kötetet egy húsz éve lélegző rocklegen­dáról és környékéről. • Még egy könyv! Ha már a kiadvá­nyokról szóltam, itt kell megem­lítenem, hogy tizenhárom év után ismét megveheted a Beatles- bibliát. Ungvári Tamás kibővített eseménynaptárral, 1982-ig veze­tett lemezjegyzékkel és friss fényképekkel adja közre az év végén egykori sikerkönyvét. Csontos Tibor összeállította: Borzák Tibor Az évadnyitó Bánk bán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents