Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-05 / 233. szám
1982. október 5. • PETŐFI NÉPE • 3 JAVUL A TÜZELŐELLÁTÁS — NAPIRENDEN A BŰTOR ÉS AZ ÉLELMISZER Dolgoznak a fogyasztók tanácsai A vásárlók törvénye néven ismert 1978. márciusi belkereskedelmi törvényt az országgyűlés a fogyasztói érdekek védelmében alkotta. E legmagasabb szintű állásfoglalás kedvező visszhangra talált a lakosság körében. A közélet fórumain is felismerték, milyen jó lehetőség kínálkozik ennek nyomán a demokratizmus továbbfejlesztésére a kereskedelem és a vásárlók kapcsolatában. A Hazafias Népfront kezdeményezésére országszerte megalakították a fogyasztók tanácsait. Megyénknek mind a hat városában működik ilyen fórum. A kérdés most már: — kikkel és milyen feladatokkal láttak munkához? — Százötven jelenleg a megyei és a városi fogyasztói tanácsok tagsága — tájékoztatott Hazug László, a Fogyasztók Bács- Kiskun megyei Tanácsának elnöke. — Háziasszonyokat, gyári munkásokat, óvónőket, a kereskedelemben és a szolgáltatásban dől. gozó szakembereket, s a társadalom különféle rétegeinek képviselőit kértünk fel, hogy vegye, nek részt ezeknek a tanácsoknak a munkájában. A legfőbb feladatunk, hogy — a KERMI a kereskedelmi felügyelőségek, a KÖJÁL és a Nagyító című folyóirat alkotta, sajátos érdekképviseleti rendszer mellett — tapasztalatainkkal, jelzéseinkkel erősítsük a vásárlók helyzetét. — Sikerrel teszik? — Dunapatajon, falugyűlésen és tanácstagi beszámolókon a lakosok többször elmondták, hogy a településen nincs vasút, ezért szénért és fáért el kell menniük Soltra vagy Kalocsára. Ám a két, nagyobb helységben vonakodva szolgálják ki őket, mivel a telepek tüzelőkészlete csupán a helybeliek szükségletét fedezi. Mit lehetett tenni ebben a helyzetben? Gárdonyhegyi Ferencné, népfronttitkár bejelentésére a megyei tanács kereskedelmi osztálya elintézte, hogy a tüzelőből többet szállítsanak Kalocsára és Soltra. Így a vasútállomás nélküli község lakói is kapnak a télre fát és szenet. — A fogyasztók megyei tanácsának legutóbbi ülésén szóba került, hogy sok a hibás bútor. Kecskeméten, a DOMUS Áruházban pedig a lakberendezési tárgyakat — épp az áruház rak- tári jellege miatt — a vevőknek nem tudják jól bemutatni. — Egy közelmúltbeli, szűkebb körű közvélemény-kutatás is azt igazolta, hogy a bútorok egy része minőségileg hibás. Száz, megkérdezett vásárló közül Kecskeméten harminckilencen említettek valamilyen rendellenességet. Tizenkilencen nem bírták összeállítani az elemes bútort, mások a kidolgozatlan, érdes sarokfelületeket és pántolásokat kifogásolták. Ez a helyi — és korántsem teljes — fölmérés megegyezik az országos tapasztalatokkal. Tavaly, a jótállási időn belül 33 558 bútor, illetve garnitúra javítását kérték a vásárlók! Feltehetően a hibás bútorok száma ennél több, hiszen sokan saját maguk, házilag barkácsolnak (esetleg asztalossal dolgoztatnak) egy-egy lakberendezési tárgyon. Baj van a szövetekkel is. Gyúródnék, bolyhosodnak, nem követik a poliuretánhab rugalmasságát. A lakberendezési cikkek kínálatát, minőségét és az eladás körülményeit tehát átfogó módon javítani szükséges. — A fogyasztók megyei tanácsa legközelebbi, novemberi ülésén, úgy tudjuk, az élelmiszerek minőségéről lesz szó. — Igen. A bútorellátás, meg a szolgáltatások mellett ez egy másik, időszerű téma. Az alapvetően kielégítő élelmiszer-kínálat egyben-másban szeretnénk, ha tovább javulna. Például lehetne jobb a tejtermékek választéka — ezeknek a bemutatására célszerű volna az üzletekben csemegevitrint felállítani. A hűtőlánc megszakadása, vagy a gondatlan tárolás, árukezelés miatt még mindig sok a savanyú, erjedésnek indult tej. Ha a lakosokkal együtt — a hozzánk eljuttatott észrevételeiket, javaslataikat hasznosítva — látszólag apró, napi ügyekben előrehaladást tudunk elérni, már eredménynek tartjuk. Természetesen nem minden a kereskedelmen múlik ... — A gyártók felelőssége sem kisebb, mint a kereskedőké. A konzervekbe például nem lehet „belelátni". A fogyasztó nem képes eldönteni azt sem: miért van mdjíze a .szomszédos országokbeli májkrémeknek, s miért nincs a hazai sertés- és marhamájkonzerveknek? Olykor mást mutat a címke, mint ami a konzerv valójában. — Nem véletlen, hogy következő ülésünket épp az Élelmiszer, ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetben rendezzük. Ott majd bővebben szót ejtünk minden jogos észrevételről, ami az élelmiszertermékek minőségével — így a szavatossági idővel is — kapcsolatos. Annyi bizonyos: a fogyasztók érdekeinek védelmét nemegyszer a termelő-, előállítóhelyen kell kezdeni — mondta Hazag László, a fogyasztók megyei tanácsának elnöke. Kohl Antal Intézeti napok Október 22-ig tart a kecskeméti Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet rendezvénysorozata. Az úgynevezett intézeti napok programjában a névadó szobránál megtartott rendhagyó történelemóra éppúgy fellelhető, mint az előadás és vetélkedő Kodály Zoltánról, vagy a középiskolák sportversenye és a régizene-hangverseny. Ami a szakmai részt illeti: a szakács- és a cukrásztanulók külön- külön bemutató foglalkozásra várják a pályaválasztás előtt álló általános iskolásokat; ankétot rendeznek a belkereskedelem időszerű kérdéseiről; élménybeszámolón látják vendégül Gara- czi János mesterszakácsot; október 20-án pedig a Nyíri úti intézetben megnyitják a gasztronómiai kiállítást. Tanácskozás a megújuló szövetkezeti jogról Vasárnap véget ért Siófokon az a háromnapos jogásztalálkozó, amelyet a Magyar Jogász Szövetség szövetkezeti jogász tagozatai rendeztek. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy a mindmáig hatályos szövetkezeti jogszabályok már több mint egy évtizede eredményesen szolgálják bevált szövetkezetpolitikánkat, mindenképpen indokolt azonban — a megváltozott gazdasági körülményekhez alkalmazkodva — a jogszabályok korszerűsítése. Hangsúlyozottan került szóba a siófoki munkaértekezleten, hogy — jogszabályi módosítással is — erősíteni kell a szövetkezetek ön- kormányzati szerveinek hatáskörét. javítva munkájukat. Jogászi berkekben is várakozással tekintenek a szövetkezeti alapszabályok megújítása elé, amelyre a várhatóan 1983. január 1-től hatályba lépő úi szövetkezeti jogszabályok elfogadása utón kerül sor. Szóba került, hogy meg kell oldani a kisvállalatok, kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek és minden egyéb olyan szervezet jogi ügyvitelének megfelelő ellátását, ahol nem szükséges és nem is kifizetődő önálló jogtanácsos alkalmazása. Többségi vélemény, hogy lehetőséget kellene adni — új formaként — jogszabályilag is jogtanácsosi munkaközösségek megalakítására. KÉT BUDAI EGY CSÁRDÁBAN Elítélték a pirtói verekedőket «i Iskola a stúdióban • Az UNESCO támogatásával 1973 óta működik Veszprémben az Országos Oktatástechnikai Központ. Feladatuk az oktatás korszerűsítése, valamint audiovizuális anyagok fejlesztése. Ennek érdekében évente több ezer műsorpercnyi hanganyag, mozifilm, diasorozat és videoprogram készül a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt stúdiókban. Nemrég fejezték be a hiánypótló kilencrészes, ötnyelvű, felsőfokú nyelvvizsgára előkészítő videoanyag felvételeit. (MTI-fotó — Varga László felvétele — KS) A zombori színház vendégjátéka Budai Károly és Budai Sándor testvérek, s mindketten Nyiráb- rányba vannak bejelentkezve állandó lakosként. Fiatalemberek: 25 és 27 évesek. Rokoni kapcsolat fűzi őket Kiskunhalashoz, s így történt meg, hogy 1982. március 22-én összetalálkoztak a városban. Budai Károlynál egy lopott fűrészgép volt, s abban állapodtak meg öccsével, hogy ismerőseiknél bérfűrészelést vállalnak. Elutaztak Pirtóra, ahol az említett napon délután négy óráig két helyen is dolgoztak. De már munka közben megittak két liter bort, majd amikor megkapták a pénzt, betértek a pirtói csárdába vacsorázni. A pirtói csárda két helyiségből áll: a söntésből és az étteremből. Budaiék az étteremben foglaltak helyet, majd a vacsora után sört ittak. A másodszori rendelésnél azonban Budai Sándort már nem szolgálták ki, mert az italboltvezető azt tapasztalta, hogy erősen ittas állapotban van. Ebbe bele is nyugodott mindkét Budai, sőt megbeszélték a vezetővel, hogy kerékpárjaikat otthagyják, s majd reggel érte jönnek. Közben Budai Károly a söntésben lévő zenegépbe dobálta a pénzérméket. A csárdában összesen körülbelül tizenöten tartózkodtak. A kora esti órákban érkezett a csárdába Csala László 21 éves helyi lakos, aki a két Budait még csak látásból sem ismerte. Ettől függetlenül Budai Károly odament hozzá és megkérte, dobjon be egy kétforintost a zenegépbe, oda, ahol cigánynóta van felírva. Csala azt válaszolta, hogy szívesen bedobja, de a lemezek már össze vannak keverve, és nem az a lemez szólal meg, amelyikhez bedobják a pénzt. Az ittas Budai Károly azonban tovább erősködött, de a fiatalember továbbra sem akarta bedobni a pénzt. Ekkor az idősebb Budai elkapta a karját és ocsmány szavakkal szidalmazta. Csala ellökte magától a részeget, aki hanyatt esett és ellökte a közelben álló testvérét is, aki viszont egy asztalt döntött fel és a poharak csörömpölve hulltak a földre. Az italboltvezető — többek segítségével — szétválasztotta az összeugrani készülőket. Budaiék azonban nem hagyták annyiban. Újabb támadást intéztek és a kocsmai társaság két csoportra oszlott, sokan elhagyták a helyszínt. A két Budai bicskát vett elő, s ettől Csala László úgyszólván magára maradt, mert mindenki elmenekült. Budai Károly egy székkel „fedezte” magát, de amikor Csala is menekülni próbált, utána szaladt, és a visz- szaforduló fiatalembert hasba szúrta, majd mindkét Budai kereket oldott. Csala Lászlót súlyos sérüléssel vitte a mentő a kórházba, ahol azonnal megoperálták. Budai Károly még aznap elutazott Túrára, és a lopott fűrészgépet hatezer forintért eladta. Március 26-án azonban letartóztatták, s a bíróság életveszélyt okozó testi sértés és lopás miatt öt évi fegyházra ítélte és öt évre eltiltotta a közügyéktől. Budai Sándor garázdaság vétségéért egy év két hónapi végrehajtható börtönt kapott és két évre tiltották el a közügyektől. A bíróság Budai Károlyt kényszerelvonókezelésre is kötelezte, öccsénél, Budai Sándornál pedig elrendelte a Kiskunhalasi Járásbíróság által 1981. április 14-én hozott, illetve jogerőre emelkedett, súlyos testi sértés miatt kiszabott nyolc hónapi szabadságvesztés ki nem {oltott részének a letöltését is. Az ítélet még nem jogerős. —8— A jugoszláviai Vajdaság és Bács-Kiskun testvérmegyei kapcsolatában hagyomány, hogy évente sort kerítenek a kecskeméti és a zombori színház kölcsönös vendégjátékára. Ennek keretében lép színpadra szerdán este a Katona József Színházban a zombori Szerb Népszínház társulata Sean O’Casey: Juno és a páva című há- romfelvonásos tragédiával. Az ír nemzetiségű, protestáns, proletár származású szerző 1924- ben írt darabja abban a korszakban játszódik, mikor az ország elérte a dominium-státust, s a Szabad Állam és Köztársaság ír hívei ugyanolyan szenvedéllyel, kegyetlenséggel irtották egymást, mint korábban az angolokat. Az izgálmas, viharos, bonyolult politikai és emberi viszonyokat hordozó időszak azonban csak háttérként szolgál a mű tragikumának kifejtéséhez ... A kecskeméti bemutatóra szerb —horvát nyelven, tolmácskészülé. kék segítségével kerül sor. Bátyán, ahol csütörtökön szintén fellépnek a zombori művészek, fordító nélkül élvezheti a közönség O’Casey drámáját. A Katona József Színház vi- szontlátogatására egyébként december 4—5—6-án kerül sor; Vörösmarty—Görgey Handabasa (avagy A fátyol titkai) című komédiáját mutatják be Zomborban. L. A. Az egyik bérház előtti vasállványra tizenkétévesnyi fiú teríti fel a szőnyeget. Éppen porolni kezdené, amikor a második emeleti ablakban megjelenik egy asz- szony, kezében összehajtogatott abrosszal. — Mit csinálsz?! — sikít fel. — így is tele a lakás porral. — Aztán oldalra mutat, s közli, néhány méterrel odébb van egy ugyanerre a célra felállított szerkezet. Majd látva, hogy a gyerek továbbáll, megnyugodva, gondosan kirázza az asztalterítőt az ablakon. A fiúra a szomszédos szőnyegporolónál is ráreccsennek. Ügy tesz, mintha nem hallaná. A fenyegetésre azonban — lemegyek, s kiporolom a szőnyeget, veled együtt — morcosán visszaszól. „Akkor lett volna ekkora szájuk, amikor az állványokat az ablakok alá helyezték!” A megjegyzésre odaért járókelők pillanatok alatt egy tábort alkotnak. Felháborodva bizonygatják egymásnak, hogy ezt a szemtelen kölköt. ha az ő gyerekük lenne, megtanítanák rendre és tisztességre. Kidohogva magukat, megbocsájtón hozzáteszik: nem csoda, ha ilyenek. Hiszen az anyjuk dolgozik, a pedagóguspálya elnőiesedett, a tanárnőknek saját családi problémáikkal van tele a fejük, a társadalom pedig, lám, így nevel! Igen, így. Mint ahogy a fenti történetből kitűnt. Ha nem is ebből az egyetlen esetből, de a nap mint nap előfordulók sokaságából tanulja meg ez a fiú például az együttélés szabályait. Tapasztalja, hogy a legyünk tekintettel másokra szép elve csak akkor érvényes, ha ránk kell tekintettel lenni. Hogy a maga igazát mindenki csak a gyengébbel szemben védi. Talán nem helyes így fogalmazni, mégis kimondom: ha csak ennyi tanulságot von le a történtekből, az a kisebbik baj. A nagyobbik, az utóbbi időben elharapózott téves szemléletek tömkelegé, amelyeket a gyerek a felnőttektől gyakorta hall. Miközben a hivatalos tanácskozásokon — vagy magunkba nézve, tárgyilagosan — elismerjük, hogy a fiatalság többsége becsületesen dolgozik, tanul, a legkisebb nekünk nem tetsző viselkedésükből messzemenő következtetésekre jutunk. Hangsúlyozom, arról az ifjúságról van szó, amelyikkel nincsenek különösebb gondjaink. Legapróbb csínytevésük uíán is azonnal elhangzik a megalapozottnak hitt vélemény: minden bajok forrása a nők munkába állítása. Nem inkább a hagyományos családmodell merev ellenállása, amelyikben azért nem jut ideje, türelme az anyának, mert túlságosan egyoldalú a munkamegosztás? S ebbe a gyereknevelés is beletartozik. Érthetetlen, hogy sokan a családban kizárólagosnak, a hő egyedüli kötelességének vélik a gyermeknevelést, hivatkozva érzelmi, biológiai adottságaira, ugyanakkor az iskolákban a férfipedagógusokat hiányolják. Nincs itt valami ellentmondás? Tudom, az apák többségében már megfogalmazódott a válasz, az ellenérv. Nekik tényleg nincs idejük, hiszen munka után másodállásra, mellékfoglalkozásra kényszerülnek. Valóban. Fel sem merül bennem, hogy általánosítsak, kell a pénz a kocsira, a nyaralóra vagy a külföldi útra. Tudom, sokuk a lakás, a magas rezsi, a mindennapos megélhetés miatt hajszolja magát. Nem kérdezem erre vissza, mennyire hajszolná, ha a felesége fizetését is pótolnia kellene, csupán azt firtatom, vajon a mi anyáink nem dolgoztak? A messzeség mintha megszépítené a múltat, úgy tűnik, mintha a mai harmincas—negyvenes korosztály szülei idilli polgári légkörben nevelték volna a gyereküket. Mintha a nő termelésbe vonása a mi társadalmunk istencsa- pása lenne. Miközben csemetéink füle hallatára gyakran kifejtjük ilyesfajta meggyőződésünket, nem beszélünk arról, hogy tizenévesen főztünk, az apróbb testvéreket és a jószágot gondoztuk, mert anyánk a földön vagy a gyárban dolgozott. Hogy bennünket szüleinken kívül neveltek a szomszédok. a környék, ha úgy tetszik a társadalom. Mert ne felejtsük el. a társadalom mi vagyunk. A gyerek számára annyit, azokat az embereket jelenti, akikkel közvetlenül érintkezik. „Én megnevelném!” — mondják gyakran a felnőttek. Tes. sék vigyázni: mindnyájan nevelünk. A szavunkkal, a cselekedeteinkkel, a tekintetünkkel. Mert a nevelés soha nem volt azonos — s ma sem az — a szidással, veréssel, fenyítéssel! Kovács Klára Gazdasági munkaközösség matematikaoktatási módszer értékesítésére Gazdasági munkaközösség alakult a közelmúltban az úgynevezett személyi számítógépes, felsőfokú matematikai oktatás módszerének kidolgozására és értékesítésére. E cél megvalósítására a Budapesti Műszaki Egyetem, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola, a TANÉRT, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet, valamint a TEGHNŐIMPEX fogott össze. Az ötlet Fenyő Istvántól, a Műegyetem professzorától és Sima Dezsőtől, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Matematikai és Számítástudományi Intézet igazgatójától származik. A módszer a nyugati országokban már elterjedt, írógépnagyságú — a családi otthonokban a költségvetés készítésétől a nyelv- tanulásig a sokoldalúan felhasználható — olcsó „konyhai” számítógépeken alapul. A szakemberek ezekre a berendezésekre építve dolgozták ki a felsőfokú matematikaoktatás új didaktikai módszerét, amely megkönnyíti a hallgatók számára a feladatok megoldását. Ilyen rendszerű oktatást hazánkban még csak a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán folytatnak egyes matematikai tananyagok feldolgozásakor; a Budapesti Műszaki Egyetemen mostanában teremtik meg feltételeit. Egyre több külföldi szakember érdeklődik az új számítógépes képzési módszer iránt. MEZŐGAZDASÁGI ALKATRÉSZ-KIÁLLÍTÁS „Gyártót keresünk” Gyártót keresünk címmel tíznapos kiállítás nyílt hétfőn a BNV területén olyan, gyakran hiánycikknek számító mezőgazdasági alkatrészekből, amelyek gyártását hazai vállalkozókkal kívánják megoldani. A rendezvény társrendezői az AGROTEK és a HUNG- EXPO. . A kiállítás megnyitóján Káplár József külkereskedelmi miniszter, helyettes arról szólt, hogy mező- gazdaságunk eredményességét döntően befolyásolja az ipari és a műszaki háttér, elsődlegesen az alkatrészellátás helyzete. Az AGROTEK évente rendkívül sok, mintegy 80 ezer féle részegységet és alkatrészt forgalmaz, csaknem 8 milliárd forintért, de a jelentős erőfeszítések ellenére sem sikerül mindig és minden alkatrészt szállítania megrendelőinek. Rendszeresen körülbelül 250—300 millió forintnyi pótalkatrész hiánycikk. Az alkatrészellátási feszültségek feloldása érdekében a magyar ipar már eddig is arra kényszerült, hogy sokféle, gyakran csak kis szériában maga állítson elő fontos részegységeket és alkatrészeket, jelenleg évi mintegy egymilliárd forint értékben. A mostani kiállításon 800-féle terméket mutatnak be, azok sorozatgyártására vállalkozókat keresnek. A kiállított alkatrészekhez irányárat is mellékeltek, s a miniszterhelyettes kifejtette: ha sikerülne itthon legyártani ezeket, előrelépés lenne a mezőgazdaság ellátásában, még akkor is, ha valamivel többe kerülnek az eddig beszerzett alkatrészeknél. Hiányuk ugyanis sokkal nagyobb veszteséget okoz a mezőgazdaságnak. Véleménye szerint a gyárak, kisebb üzemek, szövetkezetek rendelkeznek olyan műszaki kultúrával, hogy képesek gazdaságosan is elő. állítani az alkatrészeket. A ..Gyártót keresünk” mezőgazda- sági alkatrész-kiállítás október 13-ig tart nyitva a vásárváros K-pavilonjában. Vigyázat: nevelünk!
