Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-05 / 233. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. október 5. Újra szüret... Bajzák Bélával, a Közép-magyarországi Pincegazdaság vezérigazgató-helyettesével korai randevút beszéltünk meg Félegyházán. Abban maradtunk, hogy fél 7 órakor találkozunk a pincészetnél. ... Csendes Lászlóné, a félegyházi pincészet vezetője természetesnek veszi a hajnali látogatást. Elmondja, hogy húsz emberrel any- nyi szőlőt dolgoznak fel, ameny- nyiből húszezer hektoliter bor lesz. A négy egységből álló DEFRAN. CE1SCHl berendezés darabonként 650 hektoliter must tárolására alkalmas. A bogyón érő lé színanyagban gazdagon kerül ki a tartályokból. Régóta vitatkoznak a szakemberek azon, hogy a meleg, hőke- zeléses, kétségtelenül gyors, de ugyanákkor főtt ízt adó módszer az üdvözítő, vagy pedig a melegítés nélküli hideg úton történő eljárás. Minőségigényes vilá• Bíró Mária, a jánoshalmi pincészet vezetője a SAINT BACCHUS lovagrend diplomájával. gunkban az olasz vonalnak szerencsére egyre nagyobb szerep jut. Talán ennek köszönhető, hogy a félegyházi vörös borok híre túlszaladt már az ország határán. * • * Nincs még nyolc óra. A kiskun- majsai pincészet méhkashoz hasonlítható. Fáradt, öreg ZIL-ek, Zetorok tartályládával rakott IFÁ-k, pótkocsis Mercedesek várnak bebocsátásra. A vezérigazgató-helyettes örül a látványnak. Azt jelenti; hogy a szüret valójában beindult. Annak viszont már kevésbé, hogy a mórahalmi áfésztől érkezett pótkocsis Zetorról hevenyészett becslés szerint percenként 5—6 literes sebességgel csorog a drága nedű. Nem csökkenti a vezérigazgató-helyettes gondját az sem, hogy a mérlegelésig a mórahalmi áfész kárára ment veszendőbe a must. Rövid beszélgetés a zetorossal: — Mikor rakta fel a portékát? — Tegnap délután. — A must azóta csorog? — Azóta. Pedig siettem ... Beszélünk aztán még a társadalmi tulajdon védelméről, meg arról is, hogy nekünk, itt ebben az országban élő 10 millió magyarnak a tulajdona végső soron, ami ebek harmincadj ára megy. A kérdésre kapott válaszok egyre kevésbé meggyőzőek. Abban maradunk végül, hogy ő egyszerű fuvaros, s ő lenne a legboldogabb, ha erre a diskurzusra nem került vona sor . s. * * * A jánoshalmi pincészetnél szőlővel rakott gépkocsikkal szerettünk volna találkozni. Helyette alma érkezett. „Hála” a megyeszer- te kialakult krízisnek, az almabor, az almavermut alaDanyaga igény szerint érkezik ... Bíró Mária, a körzeti üzemvezető elmondja, hogy a harmincezer mázsa Calvadosnak, vermutnak szánt almából 10 ezret már felvásároltak, mégpedig jó minőségben ... • Nézzék csak figyelmesen a képet! Ott csorog a szőlőnek leve, kár, hogy a megtermelt érték egy része veszendőbe megy. • Kezdődhet a szüret; állapítja meg Bajzák Béla és Szőke Sándor, az imrehegyi Üj Élet Szakszövetkezet borászati ágazatvezetője. Szóba kerülnek a fölvásárlási árak is. Haragos a pincevezetőnő, mert a helyi téeszek közös vállalata 40 fillérrel „fölément” az ő áraiknak. A rivalizációból kétség kívül, hogy a termelő kerül ki győztesen. Csakhogy ilyenkor általában csorbát szenved a korábban megkötött írásbeli szerződés becsülete is ... A pincészet vezetőjének irodájában bámulom a diplomákat. A PAX CORPORIS-t, amelyet MMe A Bíró nevére címeztek, meg a CHANOINESSE DE SAINT-BAC- CHUS-t, aminek tanúsága szerint tulajdonosa a brüsszeli bor lovagrendnek, illetve egészen pontosan a lágyabb fogalmazás szerint a rendnek papnője ... * * * Dél körül értünk Imrehegyre. Az Üj Élet Szakszövetkezet borászati ágazat vezetője Szőke Sándor és Walter István a pincegazdaság pincemestere megbeszélést tart. A téma a közeli napok teendőinek rögzítése. Néhány percre visszaszaladunk a múltba. Kiderül, hogy a kalocsai Káptalani birtok pincéje 150 évvel ezelőtt is bort rejtett magában. Az imrehegyi dombok lejtőin termett szőlőből már abban az időben is olyan mustot csorgattak, aminek kiforrt leve híressé tette a környéket... Három évvel ezelőtt hosszú távú együttműködést kötött a szak- szövetkezet és a pincegazdaság. A háromszáz hektár közös ültetvény zöme szilváni, zalagyöngye, kékfrankos, zweigelt. A gyümölcsöző együttműködésnek nagy jövőt jósolnak Imrehegyen... * * * Kecelen elsőként a must cukorfoka került szóba. Jakabfi László pincevezető szerint az idei must sokkal vékonyabb, mint ahogy azt várták. Pedig napsütésben nem volt hiány. Az aszály a vétkes — hallom az egyik dolgozótól. A szakmai diskurzusból aztán megtudom, ha így marad az időjárás 15 fok felett lesz a sár- fehér mustja, és a traminié is eléri a 22-t. Az udvaron „vitézekkel” találkozunk. Markovics Zoltán civilben vegyésztechnikus. A labor világa nem ismeretlen számára. A Borsod megyei születésű legény • Korszerű fogadógarat várja a szőlőt Kiskőrösön. sajnálkozik... A hét végén vége lesz a keceli aranynapoknak. * » * Késő délután érünk Csengődre. A pincészet négy garatja telve szőlővel. Ribárszky Ferenc átvevő szerint az ezerjó cukorfoka már meghaladja a 15-öt. Nincs nyoma az elégedettségnek, de nyugtázzák, hogy az idei esztendő jobb lesz a tavalyinál. * * * Jártunk még Kiskőrösön is. Megcsodáltuk a kalocsai Paprika, ipari Vállalattól nemrégen megvásárolt telepet. Azt, hogy az alig féléves üzemelés alatt négymillió palack vermutot gyártottak, amely teljes egészében szovjet exportra ment, azt is, hogy elkészült a kiskőrösi telepen a szőlőt fogadó garat. .. Esteledik már, amikor Bajzák Bélával még egyszer rögzítjük a mai nap tapasztalatait. Az értékelés végére egyetlenegy mondat kínálkozik ... Az a szerencse, hogy az idei szüretben nincs semmi különös. Átlagos a termés, a minőség ugyan lehetne jobb ... Szabó Pál Miklós TISZAKÉCSKÉN, KALOCSÁN, KISKŐRÖSÖN Számítástechnika az ifjúság körében Bács-Kiskunban 1979 óta oktatják a középiskolásokat számítás- technikára — a tananyagon kívül. A KISZ megyei bizottsága és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság megyei szervezete közreműködésével Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason, Tisza- kécskén alakultak számítástechnikával foglalkozó szakkörök. A gyakorlati ismeretek megszerzését nagymértékben segíti, hogy kevés számítógép üzemel napi 24 órában. Ily módon a kihasználatlan idő egy részét a számítógéppel rendelkező szervezetek szívesen bocsátják a szakkörök rendelkezésére. Eddig minden vállalat, intézmény, — a SZÜV kecskeméti Számítóközpontja, az Alsó-dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság, a Halasi Kötöttárugyár, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola —, amelyet eddig megkerestünk, készségesen felajánlotta szabad gépkapacitását, ilyen jellegű hasznosításra, felismerve annak később kamatozó, ám pótolhatatlan hasznát. Az évközi szakköri munkában legjobb eredményt elérő fiatalok pedig az idén már harmadik alkalommal vehettek részt a 10 napos bajai számítástechnikai táborozáson, ahol egész napos intenzív elméleti és gyakorlati képzésükről gondoskodtunk. A tábor szervezését és irányítását végző Számítástechnikai Védnökség Operatív Bizottsága a négyéves munka eredményét mérlegelve megállapította, hogy az oktatás személyi-technikai feltételei jók, a diákok igénylik és kedvelik a nyári tanulási lehetőségnek ezt a formáját. Éppen ezért az idei, sorrendben a harmadik számítástechnikai tábort már újabb vonásokkal gazdagítottuk. A középiskolások mellett ugyanis részt vettek a kibernetikai, logikai szakkörökbe járó általános iskolások is meglepően jó teljesítménynyel. A bajai számítástechnikai tábor tevékenysége közben országos érdeklődést keltett. A tapasztalatokat természetesen szívesen osztottuk meg másokkal, ezért öt megyéből fogadtunk a táborban 3—3 középiskolás diákot, és tapasztalatcserére meghívtuk a megyék illetékeseit is. A tanév kezdetével azóta ismét megindult a szakköri munka, sőt újabb szakköröket szervezünk Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Kiskőrös, az általános és középiskoláiban. Meggyőződésünk, hogy eddigi munkánk és további céljaink elérésével 5—10 év múlva megyénkben kézzel fogható eredmények jelentkeznek a számítástechnika mindennapi alkalmazása területén. Ebben a munkában igen hasznos társaink azok az általános és középiskolás tanárok is, akik kibernetikai és logikai szakköröket vezetnek. Emellett továbbra is kérjük a számítógéppel rendelkező munkahelyek és az iskolák vezetőinek, valamint az együttműködő szervezetek, s a fiatal szakemberek segítségét. Szöllősi Béla a KISZ megyei bizottságának titkára Szellőzőberendezés Törökországba £ A Szellőző Művekben ebben az évben mintegy egymilliárd forint értékben készítenek szellőzőberendezéseket, amelyek nagyrésze ezúttal egy Törökországban épülő új erőműbe kerül. Célszerű munkamódszer, jobb eredmények a jánoshalmi HÓDIKÖT-üzemben Miről írnak az üzemi lapok? Ahol valóban elszánták magukat a termelés hatékonyságának javítására, ott az utóbbi években már föltétlenül felülvizsgálták az üzem- és munkaszervezést: lehetővé teszi-e az eszközök maximális kihasználását, s a dolgozók képességeinek kibontakoztatását? A célszerű munkamódszer egyénenkénti elsajátíttatásában szintén sok tartalék rejlik, tehát érdemes „odaállni” a gépek mellé, s elemezni, ugyanakkora fáradsággal, adott idő alatt termelhet-e többet és jobbat a munkás. Bács-Kiskunban sok olyan ipari üzem található, ahol a válasz: igen. A Hódmezővásárhelyi. Divat Kötöttárugyár kollektívája most tanulja a 3M-nek „magyarított” mozdulatelemzéses munkamódszert, illetőleg teszi meg az előkészületeket annak bevezetésére. A vállalat jánoshalmi egységében szeptemberben ért véget ez a folyamat, s október elsejétől az új metódussal állítják össze a pulóvereket, kardigánokat. Juhász Györgyné üzemvezető elmondta, hogy a termelékenység 22 százalékos növekedése várható náluk a 3M-től. Ehhez persze megfelelő gyakorlottságot kell szerezniük az alkalmazásban. A föltételeket nagy gonddal teremtették meg. Először is képességvizsgálatoknak vetették alá a termelésirányító vezetőket, hogy ők el tudják-e sajátítani az új munkamódszert, s át tudják-e adni azt a beosztottaiknak. Ezt követően „kiképezték” őket erre a feladatra, majd személyenként föltérképezték a munkásnők elméleti és gyakorlati fogékonyságát az új iránt. A kötöttárukat konfekcionáló dolgozó három munkamozzanatot ismétel: a szalagról elveszi a munkadarabot, megvarrja és leteszi meghatározott helyre a kész terméket. A cél az, hogy ezt minél kisebb fáradsággal és minél rövidebb idő alatt csinálja, az eredmény pedig minél több és jobb minőségű pulóver, kardigán legyen. Ehhez át kell alakítani a hagyományos közvetlen, munkahelyet, segédberendezésekkel. A jánoshalmi üzemben megoldották az asztalokat, s állítható székeket szereztek be, amelyeken egyformán kényelmesen ülhetnek a különböző testméretű emberek. Elegendő hely áll majd rendelkezésre a felesleges mozdulatok nélküli varráshoz, és a készáru átmeneti tárolásához. Október 1-től a munkamódszerátadók mindenkivel külön-külön, az adottságokat figyelembe véve foglalkoznak. Az elképzelések szerint addig szoktatgatják majd le a hibákról a kardigánokat összeállító társakat, amíg azok az előírt időre képesek nem lesznek reszortjukat elvégezni. Az idén 500 ezer kötött terméket konfekcionálnak a HÓDIKÖT jánoshalmi üzemében, húsz százalékban tőkés exportra. Augusztusban angol megrendelésre -férfipulóvereket készítettek, s a vevő pluszmegrendeléssel fejezte ki elégedettségét. A kollektíva sík- és körkötött, valamint síkhurkolt kelmék feldolgozásában egyaránt járatos. A 3M munkamódszer bevezetéséhez kifogástalan műszaki állapotba hozták a gépeket. A jövőben a karbantartó műszerészek bérük 20 százalékáig lesznek érdekeltek a zavartalan üzemelésben. Egyébként a változtatásra, a termelékenység fokozására mintegy félmillió forintot költenek. Ez az összeg már 1983 első felében megtérül. A. T. S. Hízott sertésekért felár a kistermelőknek Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatok október, november és december hónapban összesen közel 1,9 millió hízott sertés felvásárlásával számolnak. A belföldi ellátás további zavartalanságának, valamint az exportfeladatok maradéktalan teljesítésének fontos feltétele, hogy az év hátralevő hónapjaiban a hízott sertéseket megközelítően azonos havi, illetve heti ütemben vehessék át, mert csak így lehetséges a húsipar kötelezettségeinek folyamatos teljesítése. Ebből a szempontból döntő jelentősége van az októberben megvásárlandó sertésmennyiségnek. melynek növelése érdekében az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt az elmúlt napokban már különböző intézkedéseket is tett. Ezek közül a mezőgazdasági kistermelőket érinti kedvezően az, hogy októberben átadott, a szerződéses feltételeknek megfelelő hízott sertéseik után kilónként további egy forint időszaki felárat kapnak. Ezzel, valamint az egyéb intézkedésekkel a húsipari vállalatok az október "Havi felvásárlást mintegy 50 ezer sertéssel kívánják növelni. Ezt a lehetőséget a kistermelők már az elmúlt év októberében is kedvezően fogadták, s az állatforgalmi és húsipari vállalatok most is azzal számolnak, hogy az októberi felár hatására a kistermelők jelentős mennyiségben adnak át kellő súlyban levő, olyan hízott sertést is, melyeket egyébként csak később értékesítettek volna. Az augusztus végén, szeptember elején megjelent üzemi sajtóból ezúttal az Olaj munkás és a MEZÖGÉPTRÖSZT Hírlap című újságokat választottuk. Természetesen olyan cikkek után kutattunk, amelyek Bács-Kiskun megye iparához kapcsolódnak. A í>AS!8f?omACOX ts PARTVEZHtöSSG« 'AMA A KfV-Níl. A {»C-BAN. A KOGtó-NÁt. »Í»VMAl tS AZ NAGYKANIZSA! FIÖXÍEK?Í‘-, Fölfelé a holtpontról A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzemében az év elején halálos baleset történt. A szállítási üzemegység dolgozóit valósággal sokkolta a tragédia, s a feszült légkör csak mostanában kezd oldódni. Erről ír Kiss László szállításrendező az Olajmunkás augusztus 31-i számában: „Szabad szombat, reggel 7 óra. A telepen dübörögnek a motorok. A levegő 16 fokos. — Igyekezzünk fiúk, mert nagyon befűtenek nekünk! — biztatja társait Bárkányi Illés, a Rakéta szocialista brigád vezetője. A következő percekben elszabadulnak a lóerők (vagy kilowattok) és 11 szállítójármű a Kiskunhalas —ÉK—É—32-es fúrási pontra indult. Legelőször a 27 tonna teherbírású FAUN gördül ki a kiskun- majsai telepről...” És ezzel kezdetét vette a szanki szállítók felelősségteljes munkája, amelyre a szabad szombaton vállalkoztak. Délután 3 órára a fúrótorony valamennyi részegysége — köztük a 26 tonnás MAREP-szi- vattyú — az új helyén volt. Másnap, vasárnap egy másik csapat egy újabb fúróberendezést szállított át a kijelölt pontra. A szállítási üzemegység brigádjai életében ennek a két napnak különösen nagy a jelentősége és az értéke. Ezzel csatlakoztak ugyanis egyebek között a mecseki szénbányászat 200. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyhez. Az önként vállalt munka sikeres elvégzése egyik jele annak, hogy a szállítási üzemegységben megújulóban van a munkaverseny-mozgalom és a szomorú eset utáni megtorpanás lassan a múlté lesz. Különleges helyzetben Ez a címe annak az írásnak, amelyik a MEZŐGÉPTRÖSZT Hírlap szeptember 13-i számában olvasható. Dr. Kuczik Istvánt, a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat termelési főosztályvezetőjét, a megyeszékhelyen levő törzsgyár vezetőjét arról kérdezi az újságíró, hogy mennyiben sajátos a helyzete a központi üzemnek? A válaszokból kiderül, hogy bár a gyár végtermékeket állít elő, közvetlenül nem értékesíti, hanem a vállalatnál működő három fő- vállalkozásnak adja át azokat. Ezek: a terménysiló-telepek fővállalkozása, az algériai és a konzervipari fővállalkozás. A gyár 1982. évi tervében 67 különböző terménysiló, 30 mobil ventillátor, öt silómaró, 10 tisztítóosztályozógép, valamint 299 különböző konzervipari gép szerepel. Utóbbiak közül az első félévben alagútpasztőrözőket, borsó- és uborkatöltőket, borsószivattyúkat és kefés mosókat gyártottak. Ez az első olyan esztendő, amikor a gyárnak végleges és tiszta profilja van. A mezőgazdasági munkagépgyártás ugyanis január 1. óta a kiskőrösi gyáregységben valósul meg. Jellemzi még az idei évet az új üzemrészek teljes birtokbavétele és egy sor új technológia bevezetése. Dolgozik az NC-üzem, működik a plazmavágó és a gépi lángvágó, termel a felületkikészítő műhely és a kabinrendszerű festőüzem. Az első féléves termelési tervet mégsem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Hiányzott ehhez 10—12 forgácsoló szakmunkás, és visszavetette a munkát az anyagellátás romlása is. Nem működik még elég gördülékenyen és hatékonyan az újonnan létrehozott irányító-ellátó szervezet sem. S. B.