Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-05 / 233. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. október 5. Újra szüret... Bajzák Bélával, a Közép-ma­gyarországi Pincegazdaság ve­zérigazgató-helyettesével korai randevút beszéltünk meg Fél­egyházán. Abban maradtunk, hogy fél 7 órakor találkozunk a pin­cészetnél. ... Csendes Lászlóné, a félegyházi pincészet vezetője természetes­nek veszi a hajnali látogatást. El­mondja, hogy húsz emberrel any- nyi szőlőt dolgoznak fel, ameny- nyiből húszezer hektoliter bor lesz. A négy egységből álló DEFRAN. CE1SCHl berendezés darabonként 650 hektoliter must tárolására al­kalmas. A bogyón érő lé szín­anyagban gazdagon kerül ki a tartályokból. Régóta vitatkoznak a szakem­berek azon, hogy a meleg, hőke- zeléses, kétségtelenül gyors, de ugyanákkor főtt ízt adó módszer az üdvözítő, vagy pedig a mele­gítés nélküli hideg úton történő eljárás. Minőségigényes vilá­• Bíró Mária, a jánoshalmi pincészet vezetője a SAINT BACCHUS lovagrend diplomájá­val. gunkban az olasz vonalnak sze­rencsére egyre nagyobb szerep jut. Talán ennek köszönhető, hogy a félegyházi vörös borok híre túlszaladt már az ország határán. * • * Nincs még nyolc óra. A kiskun- majsai pincészet méhkashoz ha­sonlítható. Fáradt, öreg ZIL-ek, Zetorok tartályládával rakott IFÁ-k, pótkocsis Mercedesek vár­nak bebocsátásra. A vezérigazgató-helyettes örül a látványnak. Azt jelenti; hogy a szüret valójában beindult. An­nak viszont már kevésbé, hogy a mórahalmi áfésztől érkezett pótkocsis Zetorról hevenyészett becslés szerint percenként 5—6 literes sebességgel csorog a drága nedű. Nem csök­kenti a vezérigazgató-helyet­tes gondját az sem, hogy a mér­legelésig a mórahalmi áfész kárá­ra ment veszendőbe a must. Rövid beszélgetés a zetorossal: — Mikor rakta fel a portékát? — Tegnap délután. — A must azóta csorog? — Azóta. Pedig siettem ... Beszélünk aztán még a társadal­mi tulajdon védelméről, meg ar­ról is, hogy nekünk, itt ebben az országban élő 10 millió magyar­nak a tulajdona végső soron, ami ebek harmincadj ára megy. A kérdésre kapott válaszok egyre kevésbé meggyőzőek. Abban ma­radunk végül, hogy ő egyszerű fuvaros, s ő lenne a legboldogabb, ha erre a diskurzusra nem került vona sor . s. * * * A jánoshalmi pincészetnél sző­lővel rakott gépkocsikkal szeret­tünk volna találkozni. Helyette al­ma érkezett. „Hála” a megyeszer- te kialakult krízisnek, az almabor, az almavermut alaDanyaga igény szerint érkezik ... Bíró Mária, a körzeti üzemve­zető elmondja, hogy a harminc­ezer mázsa Calvadosnak, ver­mutnak szánt almából 10 ezret már felvásároltak, mégpedig jó minőségben ... • Nézzék csak figyelmesen a képet! Ott csorog a szőlőnek leve, kár, hogy a megtermelt érték egy része veszendőbe megy. • Kezdődhet a szüret; állapítja meg Bajzák Béla és Szőke Sándor, az imrehegyi Üj Élet Szakszövetkezet borászati ágazatvezetője. Szóba kerülnek a fölvásárlási árak is. Haragos a pincevezetőnő, mert a helyi téeszek közös válla­lata 40 fillérrel „fölément” az ő áraiknak. A rivalizációból kétség kívül, hogy a termelő kerül ki győztesen. Csakhogy ilyenkor ál­talában csorbát szenved a koráb­ban megkötött írásbeli szerződés becsülete is ... A pincészet vezetőjének irodá­jában bámulom a diplomákat. A PAX CORPORIS-t, amelyet MMe A Bíró nevére címeztek, meg a CHANOINESSE DE SAINT-BAC- CHUS-t, aminek tanúsága sze­rint tulajdonosa a brüsszeli bor lovagrendnek, illetve egészen pontosan a lágyabb fogalmazás szerint a rendnek papnője ... * * * Dél körül értünk Imrehegyre. Az Üj Élet Szakszövetkezet bo­rászati ágazat vezetője Szőke Sándor és Walter István a pin­cegazdaság pincemestere meg­beszélést tart. A téma a közeli napok teendőinek rögzítése. Né­hány percre visszaszaladunk a múltba. Kiderül, hogy a kalocsai Káptalani birtok pincéje 150 év­vel ezelőtt is bort rejtett magá­ban. Az imrehegyi dombok lejtőin termett szőlőből már abban az időben is olyan mustot csorgat­tak, aminek kiforrt leve híressé tette a környéket... Három évvel ezelőtt hosszú tá­vú együttműködést kötött a szak- szövetkezet és a pincegazdaság. A háromszáz hektár közös ültetvény zöme szilváni, zalagyöngye, kék­frankos, zweigelt. A gyümölcsö­ző együttműködésnek nagy jövőt jósolnak Imrehegyen... * * * Kecelen elsőként a must cu­korfoka került szóba. Jakabfi László pincevezető szerint az idei must sokkal vékonyabb, mint ahogy azt várták. Pedig napsütés­ben nem volt hiány. Az aszály a vétkes — hallom az egyik dolgo­zótól. A szakmai diskurzusból aztán megtudom, ha így marad az időjárás 15 fok felett lesz a sár- fehér mustja, és a traminié is el­éri a 22-t. Az udvaron „vitézekkel” talál­kozunk. Markovics Zoltán civil­ben vegyésztechnikus. A labor vi­lága nem ismeretlen számára. A Borsod megyei születésű legény • Korszerű fogadógarat várja a szőlőt Kiskőrösön. sajnálkozik... A hét végén vége lesz a keceli aranynapoknak. * » * Késő délután érünk Csengődre. A pincészet négy garatja telve szőlővel. Ribárszky Ferenc átve­vő szerint az ezerjó cukorfoka már meghaladja a 15-öt. Nincs nyoma az elégedettségnek, de nyugtázzák, hogy az idei esztendő jobb lesz a tavalyinál. * * * Jártunk még Kiskőrösön is. Megcsodáltuk a kalocsai Paprika, ipari Vállalattól nemrégen meg­vásárolt telepet. Azt, hogy az alig féléves üzemelés alatt négymillió palack vermutot gyártottak, amely teljes egészében szovjet ex­portra ment, azt is, hogy elkészült a kiskőrösi telepen a szőlőt fogadó garat. .. Esteledik már, amikor Bajzák Bélával még egyszer rögzítjük a mai nap tapasztalatait. Az értéke­lés végére egyetlenegy mondat kínálkozik ... Az a szerencse, hogy az idei szüretben nincs semmi különös. Átlagos a termés, a minőség ugyan lehetne jobb ... Szabó Pál Miklós TISZAKÉCSKÉN, KALOCSÁN, KISKŐRÖSÖN Számítástechnika az ifjúság körében Bács-Kiskunban 1979 óta oktat­ják a középiskolásokat számítás- technikára — a tananyagon kívül. A KISZ megyei bizottsága és a Neumann János Számítógéptudo­mányi Társaság megyei szerveze­te közreműködésével Kecskemé­ten, Baján, Kiskunhalason, Tisza- kécskén alakultak számítástechni­kával foglalkozó szakkörök. A gyakorlati ismeretek megszerzését nagymértékben segíti, hogy kevés számítógép üzemel napi 24 órában. Ily módon a kihasználatlan idő egy részét a számítógéppel rendel­kező szervezetek szívesen bocsát­ják a szakkörök rendelkezésére. Eddig minden vállalat, intéz­mény, — a SZÜV kecskeméti Szá­mítóközpontja, az Alsó-dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság, a Halasi Kötöttárugyár, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola —, amelyet eddig megkerestünk, készségesen felajánlotta szabad gépkapacitását, ilyen jellegű hasz­nosításra, felismerve annak ké­sőbb kamatozó, ám pótolhatatlan hasznát. Az évközi szakköri munkában legjobb eredményt elérő fiatalok pedig az idén már harmadik al­kalommal vehettek részt a 10 na­pos bajai számítástechnikai tábo­rozáson, ahol egész napos intenzív elméleti és gyakorlati képzésükről gondoskodtunk. A tábor szervezését és irányítá­sát végző Számítástechnikai Véd­nökség Operatív Bizottsága a négyéves munka eredményét mér­legelve megállapította, hogy az oktatás személyi-technikai feltéte­lei jók, a diákok igénylik és ked­velik a nyári tanulási lehetőség­nek ezt a formáját. Éppen ezért az idei, sorrendben a harmadik számítástechnikai tábort már újabb vonásokkal gazdagítottuk. A középiskolások mellett ugyanis részt vettek a kibernetikai, logikai szakkörökbe járó általános iskolá­sok is meglepően jó teljesítmény­nyel. A bajai számítástechnikai tábor tevékenysége közben országos ér­deklődést keltett. A tapasztalato­kat természetesen szívesen osztot­tuk meg másokkal, ezért öt me­gyéből fogadtunk a táborban 3—3 középiskolás diákot, és tapaszta­latcserére meghívtuk a megyék illetékeseit is. A tanév kezdetével azóta ismét megindult a szakköri munka, sőt újabb szakköröket szervezünk Kiskunfélegyháza, Ka­locsa, Kiskőrös, az általános és kö­zépiskoláiban. Meggyőződésünk, hogy eddigi munkánk és további céljaink el­érésével 5—10 év múlva megyénk­ben kézzel fogható eredmények jelentkeznek a számítástechnika mindennapi alkalmazása terüle­tén. Ebben a munkában igen hasz­nos társaink azok az általános és középiskolás tanárok is, akik ki­bernetikai és logikai szakköröket vezetnek. Emellett továbbra is kérjük a számítógéppel rendelke­ző munkahelyek és az iskolák ve­zetőinek, valamint az együttmű­ködő szervezetek, s a fiatal szak­emberek segítségét. Szöllősi Béla a KISZ megyei bizottságának titkára Szellőzőberendezés Törökországba £ A Szellőző Művekben ebben az évben mintegy egymilliárd forint értékben készítenek szellőzőberendezéseket, amelyek nagyrésze ezút­tal egy Törökországban épülő új erőműbe kerül. Célszerű munkamódszer, jobb eredmények a jánoshalmi HÓDIKÖT-üzemben Miről írnak az üzemi lapok? Ahol valóban elszánták magu­kat a termelés hatékonyságának javítására, ott az utóbbi években már föltétlenül felülvizsgálták az üzem- és munkaszervezést: lehe­tővé teszi-e az eszközök maximá­lis kihasználását, s a dolgozók képességeinek kibontakoztatá­sát? A célszerű munkamódszer egyénenkénti elsajátíttatásában szintén sok tartalék rejlik, tehát érdemes „odaállni” a gépek mel­lé, s elemezni, ugyanakkora fá­radsággal, adott idő alatt termel­het-e többet és jobbat a munkás. Bács-Kiskunban sok olyan ipari üzem található, ahol a válasz: igen. A Hódmezővásárhelyi. Divat Kötöttárugyár kollektívája most tanulja a 3M-nek „magyarított” mozdulatelemzéses munkamód­szert, illetőleg teszi meg az előké­születeket annak bevezetésére. A vállalat jánoshalmi egységében szeptemberben ért véget ez a folyamat, s október elsejétől az új metódussal állítják össze a pulóvereket, kardigánokat. Juhász Györgyné üzemvezető elmondta, hogy a termelékenység 22 száza­lékos növekedése várható náluk a 3M-től. Ehhez persze megfelelő gyakorlottságot kell szerezniük az alkalmazásban. A föltételeket nagy gonddal te­remtették meg. Először is képes­ségvizsgálatoknak vetették alá a termelésirányító vezetőket, hogy ők el tudják-e sajátítani az új munkamódszert, s át tudják-e ad­ni azt a beosztottaiknak. Ezt kö­vetően „kiképezték” őket erre a feladatra, majd személyenként föltérképezték a munkásnők el­méleti és gyakorlati fogékonysá­gát az új iránt. A kötöttárukat konfekcionáló dolgozó három munkamozzana­tot ismétel: a szalagról elveszi a munkadarabot, megvarrja és le­teszi meghatározott helyre a kész terméket. A cél az, hogy ezt mi­nél kisebb fáradsággal és minél rövidebb idő alatt csinálja, az eredmény pedig minél több és jobb minőségű pulóver, kardigán legyen. Ehhez át kell alakítani a hagyományos közvetlen, munka­helyet, segédberendezésekkel. A jánoshalmi üzemben megoldot­ták az asztalokat, s állítható szé­keket szereztek be, amelyeken egyformán kényelmesen ülhetnek a különböző testméretű emberek. Elegendő hely áll majd rendelke­zésre a felesleges mozdulatok nélküli varráshoz, és a készáru átmeneti tárolásához. Október 1-től a munkamódszer­átadók mindenkivel külön-külön, az adottságokat figyelembe véve foglalkoznak. Az elképzelések sze­rint addig szoktatgatják majd le a hibákról a kardigánokat össze­állító társakat, amíg azok az elő­írt időre képesek nem lesznek reszortjukat elvégezni. Az idén 500 ezer kötött termé­ket konfekcionálnak a HÓDI­KÖT jánoshalmi üzemében, húsz százalékban tőkés exportra. Au­gusztusban angol megrendelésre -férfipulóvereket készítettek, s a vevő pluszmegrendeléssel fejez­te ki elégedettségét. A kollektíva sík- és körkötött, valamint síkhur­kolt kelmék feldolgozásában egy­aránt járatos. A 3M munkamódszer beveze­téséhez kifogástalan műszaki ál­lapotba hozták a gépeket. A jö­vőben a karbantartó műszerészek bérük 20 százalékáig lesznek ér­dekeltek a zavartalan üzemelés­ben. Egyébként a változtatásra, a termelékenység fokozására mint­egy félmillió forintot költenek. Ez az összeg már 1983 első felében megtérül. A. T. S. Hízott sertésekért felár a kistermelőknek Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatok október, november és december hónapban összesen kö­zel 1,9 millió hízott sertés felvá­sárlásával számolnak. A belföldi ellátás további zavar­talanságának, valamint az export­feladatok maradéktalan teljesíté­sének fontos feltétele, hogy az év hátralevő hónapjaiban a hízott sertéseket megközelítően azonos havi, illetve heti ütemben vehes­sék át, mert csak így lehetséges a húsipar kötelezettségeinek folya­matos teljesítése. Ebből a szem­pontból döntő jelentősége van az októberben megvásárlandó sertés­mennyiségnek. melynek növelése érdekében az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt az elmúlt napok­ban már különböző intézkedéseket is tett. Ezek közül a mezőgazdasági kistermelőket érinti kedvezően az, hogy októberben átadott, a szerző­déses feltételeknek megfelelő hí­zott sertéseik után kilónként to­vábbi egy forint időszaki felárat kapnak. Ezzel, valamint az egyéb intézkedésekkel a húsipari válla­latok az október "Havi felvásárlást mintegy 50 ezer sertéssel kíván­ják növelni. Ezt a lehetőséget a kistermelők már az elmúlt év ok­tóberében is kedvezően fogadták, s az állatforgalmi és húsipari vál­lalatok most is azzal számolnak, hogy az októberi felár hatására a kistermelők jelentős mennyiség­ben adnak át kellő súlyban levő, olyan hízott sertést is, melyeket egyébként csak később értékesí­tettek volna. Az augusztus végén, szeptem­ber elején megjelent üzemi sajtó­ból ezúttal az Olaj munkás és a MEZÖGÉPTRÖSZT Hírlap című újságokat választottuk. Természe­tesen olyan cikkek után kutat­tunk, amelyek Bács-Kiskun me­gye iparához kapcsolódnak. A í>AS!8f?omACOX ts PARTVEZHtöSSG« 'AMA A KfV-Níl. A {»C-BAN. A KOGtó-NÁt. »Í»VMAl tS AZ NAGYKANIZSA! FIÖXÍEK?Í‘-, Fölfelé a holtpontról A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzemében az év elején halálos baleset történt. A szállítási üzemegység dolgozóit valósággal sokkolta a tragédia, s a feszült légkör csak mostanában kezd oldódni. Erről ír Kiss László szállításrendező az Olajmunkás augusztus 31-i számában: „Szabad szombat, reggel 7 óra. A telepen dübörögnek a motorok. A levegő 16 fokos. — Igyekezzünk fiúk, mert na­gyon befűtenek nekünk! — biz­tatja társait Bárkányi Illés, a Ra­kéta szocialista brigád vezetője. A következő percekben elszaba­dulnak a lóerők (vagy kilowattok) és 11 szállítójármű a Kiskunhalas —ÉK—É—32-es fúrási pontra in­dult. Legelőször a 27 tonna teher­bírású FAUN gördül ki a kiskun- majsai telepről...” És ezzel kezdetét vette a szanki szállítók felelősségteljes munkája, amelyre a szabad szombaton vál­lalkoztak. Délután 3 órára a fúró­torony valamennyi részegysége — köztük a 26 tonnás MAREP-szi- vattyú — az új helyén volt. Más­nap, vasárnap egy másik csapat egy újabb fúróberendezést szállí­tott át a kijelölt pontra. A szállítási üzemegység brigád­jai életében ennek a két napnak különösen nagy a jelentősége és az értéke. Ezzel csatlakoztak ugyanis egyebek között a mecse­ki szénbányászat 200. évfordulója tiszteletére meghirdetett munka­versenyhez. Az önként vállalt munka sikeres elvégzése egyik je­le annak, hogy a szállítási üzem­egységben megújulóban van a munkaverseny-mozgalom és a szomorú eset utáni megtorpanás lassan a múlté lesz. Különleges helyzetben Ez a címe annak az írásnak, amelyik a MEZŐGÉPTRÖSZT Hírlap szeptember 13-i számában olvasható. Dr. Kuczik Istvánt, a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat termelési főosztályvezetőjét, a megyeszékhelyen levő törzsgyár vezetőjét arról kérdezi az újság­író, hogy mennyiben sajátos a helyzete a központi üzemnek? A válaszokból kiderül, hogy bár a gyár végtermékeket állít elő, közvetlenül nem értékesíti, hanem a vállalatnál működő három fő- vállalkozásnak adja át azokat. Ezek: a terménysiló-telepek fővál­lalkozása, az algériai és a kon­zervipari fővállalkozás. A gyár 1982. évi tervében 67 különböző terménysiló, 30 mobil ventillátor, öt silómaró, 10 tisztító­osztályozógép, valamint 299 kü­lönböző konzervipari gép szere­pel. Utóbbiak közül az első félév­ben alagútpasztőrözőket, borsó- és uborkatöltőket, borsószivattyú­kat és kefés mosókat gyártottak. Ez az első olyan esztendő, amikor a gyárnak végleges és tiszta pro­filja van. A mezőgazdasági mun­kagépgyártás ugyanis január 1. óta a kiskőrösi gyáregységben va­lósul meg. Jellemzi még az idei évet az új üzemrészek teljes birtokbavétele és egy sor új technológia beveze­tése. Dolgozik az NC-üzem, műkö­dik a plazmavágó és a gépi láng­vágó, termel a felületkikészítő műhely és a kabinrendszerű fes­tőüzem. Az első féléves termelési tervet mégsem sikerült maradék­talanul teljesíteni. Hiányzott eh­hez 10—12 forgácsoló szakmunkás, és visszavetette a munkát az anyagellátás romlása is. Nem mű­ködik még elég gördülékenyen és hatékonyan az újonnan létrehozott irányító-ellátó szervezet sem. S. B.

Next

/
Thumbnails
Contents