Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-29 / 254. szám

IDŐJÁRÁS Várható idfijárái ma estig: éjszaka és reggel az ország legnagyobb ré­szén ismét kőd lesz, amely délre néhány hely kivételével feloszlik. Utána' változóan felhős, párás idő várható. Eső nem lesz. Gyenge marad a légmozgás. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8, legmagasabb nappali hő­mérséklet 11—IC fok között. A tartósan ködös helyeken kevéssel 10 fok alatt. _______________________________ T ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 254. szám Áll! 1*40 Ft 1982. október 29. péntek MUNKA KÖZBEN Az Április 4. Gépipari Müvek kiskunfélegyházi gyáráról köztudott, hogy a hazánkban készülő atomerőmű-berendezések egyik fő szállítója. Ezeknek a gyártása rendkívül precíz, gondos munkát igényel. Barta József esztergályos 1961-ben került a gyárba ipari tanulónak. Tíz éve már, hogy a hatalmas Karusz- szel-esztergagépen dolgozik. Elsősorban az atomerőmüvek al­katrészeit esztergálja. Egyéni normáját átlagosan 110 százalék­ra teljesíti. A Szabadság szocialista brigád tagja, párttag, mun­kásőr. (Pásztor Zoltán felvétele) Megragadni minden forintot Háromnegyedévi mérleg a takarékszövetkezetekről Talán még az év végi számve­tésnél is nagyobb jelentősége van megyénk 22 takarékszövetkezeté­ben az első kilenc hónap mérlegé­nek. A százötezernyi tag ugyanis — elenyésző kivétellel — szoro­san kapcsolódik a mezőgazdaság­hoz. Ebből következik, hogy a szövetkezeti pénzintézetek tevé­kenységében szeptember végével egy jellegzetes szakasz lezárul, és a feladatok sajátosan átrendeződ­nek. De nézzük előbb, hogyan érté­kelhetjük a falusi bankok eddig végzett munkáját? A háromne­gyedévi összesítő adatai alapján nem kétséges, hogy eredménye­sen dolgoztak. Az egész eszten­dőre tervezett 2,5 milliárd forin­tos betétállománynak még 200 millió a híja. Ezekhez a számok­hoz viszont feltétlenül kívánkozik néhány megjegyzés. Mindenek­előtt az, hogy a betét az alapja a takarékszövetkezetek gazdálkodá­sának, illetve a folyósítható köl­csönnek. Ilyen hatalmas összegű betét elérésére nyilvánvalóan ma már nem alkalmasak azok a módsze­rek, amelyek hajdan beváltak. Nincs szükség arra, hogy a ta­karékszövetkezeti dolgozók házról házra járjanak, győzködni az em­bereket, betétkönyvek váltására. De szükség van a folytonos fel­világosításra — a különböző be­tétformák előnyeiről —, és ugyan­csak elengedhetetlen a szövetke­zetekkel, vállalatokkal való együttműködés. Az állami gazda­ságokkal. áfészekkel, termelőszö­vetkezetekkel kötött megállapodá­sok tapasztalatai igen kedvezőek. Ezeknek az volt az eredeti céljuk — és az ma is —. hogy a takarék- szövetkezetek közreműködésével a kistermelők gyorsan hozzájus­sanak a felvásárolt termény, jó­szág árához. Csakhogy, akinek már bankban van a pénze, az rendszerint bent is hagyja, nehe­zebben szánja rá magát a költe­kezésre. Ennek köszönhető, kogy a rá­szorulók többségének viszont hi­telt adhattak a takarékszövetke­zetek. Az év első kilenc hónapjá­ban összesen 247,8 millió forin­tot, s ezen belül jelentős — 86 millió — a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésére adott kölcsön. Szeptember végéig csaknem hu- szonkétezren kaptak hitelt külön­böző célokra. S e témával kap­csolatban szóljunk arról is, ami­vel szövetkezeti pénzintézeteink büszkélkedhetnek. Az adósok többsége pontosan, időben teljesí­ti fizetési kötelezettségeit. Bizo­nyíték erre: megyénk takarékszö­vetkezeteiben a hátralékos összeg aránya 0,09 százalék, (összeha­sonlításul: az országos átlag 0,22 százalék.) A takarékszövetkezetek gazdál­kodási eredménye a háromne­gyedév végén 15,3 millió forint. Ez az egész esztendőre tervezett nyereségnek 98,1 százaléka, ami a korábbi évekhez viszonyítva min­den eddiginél jobb munkára utal. Annál is inkább, mert az év utol­só három hónapjában még szépen fog „kamatozni” a takarékszövet­kezetek úgynevezett szolgáltató tevékenysége. Éppen ezen a téren érvényesül leginkább az a bevezetőben emlí­tett állítás, hogy az év utolsó ne­gyedében a feladatok sajátosan átrendeződnek. A betétnövelés és a hitelnyújtás szakasza ugyanis lényegében lezárult. A mezőgaz­daság viszonylagos holt idényét kihasználva azonban a szövetke­zeti pénzintézetek dolgozói javá­ban szervezik a társasutakat, szakmai kirándulásokat. Az IBUSZ-szal és a COOPTOURIST utazási irodával kötött szerződés alapján az utazni vágyóknak csak be kell fizetniük (az ezer forin­ton felüli részvételi díjakhoz köl­csönt is kapnak! —, a jelentke­zőknek további ügyintézésre nincs gondjuk. Nyilvánvalóan az utazási iro­dák hasznából ezért az ügyfél- szolgálatért a takarékszövetkeze­tek is részesednek. Nem túlzott mértékű ez az összeg. De azt vall­ják: méltatlanok lennének nevük­höz, ha nem ragadnának meg minden lehetőséget, amivel az év végi nyereséget növelhetik. K. K. Az energiagazdálkodási program végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalt a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszertanács a csü­törtöki ülésén felhívta az érintett minisztériumok és országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés őszi ülés­szakán elhangzott képviselői felszólalásokban tett indítványok meg­valósításának lehetőségeit, s arról 30 napon belül tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket. A kormány a gazdasági bizottság tájékoztatója, valamint a KNEB jelentése alapján áttekintette az energiagazdálkodási program vég­rehajtásának gyorsítását szolgáló intézkedések tapasztalatait, meg­erősítette, hogy a kiegyensúlyozott energiaellátás fenntartásának a továbbiakban is elengedhetetlen feltétele a takarékosság fokozására előirányzott feladatok következetes végrehajtása. A Minisztertanács egyidejűleg jóváhagyta a téli fűtési időszakra való felkészülés fel­adatait is. A SZOVJET VEZETÉS A HELYZET MAGASLATÁN ÁLL A Brezsnyev-beszéd visszhangja WASHINGTON Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökének szerdai beszéde vezető hír az amerikai sajtóban. Az ABC-hálózat reggeli tv-híradója csütörtökön az első helyen közölte a jelentést, hogy a Szovjetunió a Reagan-kormány- zat erőszakos fegyverkezési irány­vételére adott „hármas válasz­ként” kijelenti: minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogy a fegyverzetek tekintetében ameri­kai fölény alakuljon ki, igyekszik javítani kapcsolatait más orszá­gokkal, köztük a Kínai Népköz- társasággal, s mindent megtesz az enyhülés felelevenítése érdekében a Nyugattal, akkor is, ha a jelen­legi amerikai kormánnyal nem tud zöldágra vergődni. „Az üzenet teljesen félreérthe­tetlen és arra vall, hogy a szov­jet vezetés minden szóbeszéd el­lenére a helyzet magaslatán áll” — nyugtázta az ABC kommentár­ja a moszkvai beszámolót. Fényképes, címoldalas tudósí­tásban számol be Leonyid Brezs- nyev beszédéről a csütörtöki The New York Times. A Szovjetunió — állapítja meg a lap — a maga részéről kész további erőfeszíté­sekre az enyhülés érdekében, ám (Folytatás a 2. oldalon.) A választók és képviselők lzQnACAloía ÜLÉSEZETT A NÉPFRONT KdptMIldid MEGYEI ELNÖKSÉGE Mit tettek a Hazafias Népfront szervei és aktivistái a legutóbbi választások óta a tanácstagi munka javítása érdekében? Milyen ta­pasztalatokat szereztek a lakosság érdekeit képviselőkkel folytatott beszélgetéseken? Miféle gondok, nehézségek mutatkoznak az ilyen irányú közös tevékenységekben? Mivel magyarázható az egyes helye­ken tapasztalható választói érdektelenség? Miért akadozik a tanács­ülések nyilvánossága? Az ismeretterjesztő és propaganda tevékeny­ség milyen eredményekkel járt az elmúlt időszakban? Ilyen és ha­sonló kérdéseket vitatott meg tegnap a népfront megyei elnöksége. A gazdasági reform a LEMP KB napirendjén Kelemen István, az MTI tudó­sítója jelenti: VARSÓ A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának ülé­sén a referátum és a felszólalá­sok után szerda délután temati­kus munkacsoportokban tanács­koztak a résztvevők. A válságból való kijutással és a gazdaság szerkezetének átala­kításával foglalkozó csoport ülé­sén azt emelték ki, hogy az 1985-ig szóló népgazdasági terv három változata közül a mérsé­kelt eredményeket feltételező va­riáció tűnik a leginkább elfogad­hatónak. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a külgazda­sági körülmények esetleg még a mostaninál is rosszabbak lesznek. A gazdaság struktúráját úgy kell módosítani, hogy az a hatékony­ság, a termelékenység fokozását szolgálja. A hároméves terv társadalmi céljairól folytatott tanácskozáson megállapították, hogy a lakosság többsége helyesléssel fogadta az élelmiszergazdaság és a lakás­építés számára biztosítandó el- (Folytatás a 2. oldalon.) A megyei • bizottság székiházá­ban délelőtt 9 órakor dr. Dobos László elnök köszöntötte a meg­jelenteket, köztük a megyei párt­bizottság és az SZMT képviselő­it, majd átadta a szót dr. Virágh Istvánnak, a közjogi munkabi­zottság elnökének, aki az előze­tesen kiadott tájékoztatóhoz szó­beli kiegészítést fűzött. Javas­lat a tanácstagi munka támoga­tásának fejlesztésére, a tanácsta­gokkal folytatott beszélgetések tapasztalatai alapján — ez volt az első napirendi pont témája. A népfrontbizottságok és a tanácsok elnökei, titkárai, az ügy­rendi bizottságok elnökei megye- szerte összesen csaknem négyezer tanácstaggal beszélgettek el egyé­ni és kiscsoportos találkozókon. A ciklus feléhez ..közeledve, első­sorban arra keresték a választ, hogy a tanácstagok miként ítélik meg saját tevékenységüket, le­hetőségeiket, a számukra nyúj­tott támogatás mértékét. Ezek a beszélgetések a helyi tanácsta­goknak mintegy nyolcvan száza­lékára kiterjedtek. A tapasztalatok szerint gyako­ri az a gond, hogy a választók érdeklődése nem kielégítő. Elő­fordul egy-egy beszámoló alkal­mával csak néhányan jelennek meg. Valamint az is, hogy a vá­rosokban a tanácstagok kötetlen választókerületi tevékenysége jócskán alul marad a községek szintjén. Az írásos előterjeszté­sek esetenként túlzottan szak­maiak. Ritka az alternatív javas­lat és a szóbeli kiegészítések leg­inkább csak ismétlik az írásos anyagot. Egyes témakörökben — településfejlesztés, egészség­ügy, szociálpolitika — megfelelő a vitakészség; ám például a költ­ségvetési tárgyalásokon sokszor ez nem így van. Ennek egyik oka, hogy a költségvetés szerke­zete a tanácstagok által nem ismert, illetve a testületeknek kevés lehetőségük van a módosí­tásra. örvendetes, hogy a lakos­ság képviselői egyre több inter­pellációt terjesztenek elő a ta­nácsüléseken. Tavaly ezeknek a a száma mintegy ezerre emelke­dett. Jó az is — állapította meg az elnökség —, hogy a lehetősége­ket figyelembe véve, a kéréseket teljesítik, a javaslatokat megvaló­sítják. A szóbeli kiegészítést követően az elnökség tagjai és a meghívot­tak sok hasznos, értékes javas­lattal járultak hozzá az ülés si­keréhez, s megfelelő határozatot hoztak. Második napirendi pont­ként megvitatták az 1981—82. évi ismeretterjesztő és propaganda- munka tervét, az ezekkel kapcso­latos soron következő feladatokat. Időszerű bejelentésekkel ért vé­get a Hazafias Népfront megyei elnökségének ülése. V. M. Több fényt az iskolákban, kórházakban, könyvtárakban Az iskolai, kórházi, könyvtári világítás helyzeté­ről és a további feladatokról tartottak kétnapos an­kétet, a Magyar Tudományos Akadémia kongresz- szusi termében, á Magyar Elektrotechnikai Egyesü­let rendezésében. A témával kapcsolatban érdemes azonban megemlíteni, hogy a MEE Bács-Kiskun megyei szervezete, különösen az iskolavilágítás kor­szerűsítésében, országosan is kiemelkedő eredmé­nyeket ért el. 1978-ban ugyanis még a megyében a tantermeknek csak alig 13 százalékában érte el a világítás a megfelelő színvonalat. Jelenleg a Bács- Kiskunban levő 2077 tanterem csaknem 80 százalé­kában korszerű már a megvilágítás, más megyék­ben még jóval alacsonyabb ez az arány. Az akadémián tartott tanácskozáson az iskolai vi­lágítás jelentős fejlődéséről számolhattak be a szak­emberek. 1982-ben csak központi keretből 50 mil­lió forintot költöttek a világítás rekonstrukciójára. Ennek eredménye, hogy mind több az országban a 'korszerűen megvilágított tanterem, ahol a jól el- nelyezett, megfelelő erősségű lámpák nem rontják a tanulók szemét. A kórházak világításáról elhangzott, hogy Ma­gyarországon évente 2 millió beteg 30 millió napot tölt kórházakban. Nem közömbös tehát, milyen fény­ben telnek a betegség napjai. Az Egyesült Izzó Vi­lágítástechnikai Állomásának szakemberei néhány • A korszerűen megvilágított tanterem Kiskörösön. gyógyintézetben olyan mintakórtermeket létesítet­tek, amelyek példáját követve a lehető legjobb vi­lágítás valósítható meg az újonnan épülő, vagy re­konstrukcióra váró gyógyintézetekben. (Az új kecs­keméti kórházban egyébként a világítás a legmeg­felelőbbek közé tartozik.) A szakemberek véleménye szerint a korszerű világítás a hagyományosnak — ami nem mindig jelent régit — egyharmadáért el­készíthető. Mint az előadásokból kitűnt, rossz a helyzet a könyvtárakban. Elvétve találni olyan olvasótermet, ahol a világítás megfelelne az igényeknek, és ezért hamarabb fárad el a szem, előbb kell abbahagyni az olvasást. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szak­emberei a közeljövőben vizsgálatot kezdenek, mit tehetnének a jobb könyvtári világításért. Az ankéten tervezők, kivitelezők és a megrende­lők is meggyőződhettek arról, hogy a hazai ipar már gyárt korszerű lámpatesteket, de ezeket még nem mindig a megfelelő helyen használják. A gondok or­voslását nehezíti, hogy hazánkban nincs felsőfokú világítástechnikai képzés és építészeink nem, vagy alig rendelkeznek ilyen ismeretekkel, s ezért sok­szor készülnek energiapazarló világítási rendszerek. Az ellenőrzés segíti a szövetkezetek gazdálkodásának fejlődését A kormány vonatkozó határoza­ta még 1970-ben előírta, hogy a szövetkezetek és társulásaik két­évenként a területi szövetségek mellett szervezett ellenőrzési iro­da közreműködésével kötelesek gazdálkodásukat megvizsgáltatni. Ennek megfelelően jöttek létre az irodák. Továbblépést jelentett a Minisztertanács 1973-as határoza­ta, amely a szövetkezetekre is ki­terjesztette, az irányítás szerves részévé tette a gazdálkodás teljes körű ellenőrzését. Ide tartozik a vezetők által végzett kontroll, va­lamint a munkafolyamatok figye­lemmel kísérése, a belső ellenőrök tevékenysége is. Az említett hatá­rozat megerősítette az ellenőrzési irodák szerepét, ugyanakkor fenn­tartotta a szövetkezeti ellenőrző bizottságok hatáskörét. Kezdetben sok volt a vitás kér­dés és szemléleti problémák ne­hezítették a munkát. Nemegy­szer az ellenőrzés alábecsülése, esetenként az állami és a szövet­kezeti belső kontroll szembeállí­tása akadályozta az előrehaladást. Ezért szükséges volt — 1977-ben erre minisztertanácsi rendelet is született — a vitatott kérdések tisztázása. Most már kialakult az ellenőrzési munka rendszere. Az eddigi tapasztalatokról és a további tennivalókról tárgyalt az említett témakörben a megyei ta­nács termelési és ellátási bizott­sága dr. Matos László elnökleté­vel. A megye két területi szövet­ségének titkára beszámolt az el­lenőrzési iroda munkájának ta­pasztalatairól. Megállapították, hogy ezek működése hozzátarto­zik az érdekképviselethez, segíti a szövetkezetek gazdálkodásának fejlődését. F Az elmúlt esztendőkben megtör­téntek a kétévenkénti általános vizsgálatok a szövetkezetekben, amelyek bizonyították, hogy a kö­zös gazdaságokban a szocialista vonások tovább erősödtek, az ön­kormányzat fejlődött. Az is igaz, hogy az üzemek vezetését nehéz helyzet elé állítja a gazdasági sza­bályozók gyakori változása, a köz- gazdasági feltételrendszerben ne­hezen lehet eligazodni. Több eset­ben az előírások értelmezése is (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents