Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

1982. október 23. • PETŐFI NÉPE ® S Kötik a jövő évi termékértékesítési szerződéseket Neiner János köszöntése Pénteken az MSZMP megyei bizottsága székházában 75. születés­napja alkalmából Neiner Jánost, a munkásmozgalom régi harcosát, a megyei pártbizottság tagját, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa .tisz­teletbeli elnökét a megyei pártbizottság, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és Jakáb Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese. E bensősé­ges ünnepség keretében adta át Romány Pál a megyei pártbizottság köszöntő levelét és ajándékát, illetve Jakab Sándor a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát. Neiner János már egészen fiatalon, tizenhét éves korában jegyezte el magát a munkásmozgalommal. Léván, 1924-ben ácstanulóként lé­pett be a Csehszlovák Kommunista Párt ifjúmunkás-szervezetébe. Négy éven át tevékenykedett, amikor behívták katonának. Leszere­lése után tagja lett a kommunista pártnak. Építő- és földmunkások hallgattak szavára, rövidesen a párt területi vezetősége tagjának vá­lasztották. A magyar hatóságok 1938 után a pártot betiltották, s Neiner Já­nost internálták. Egy év után kiengedték, de kitiltották Léváról, s rendőri felügyelet alá helyezték. A Fővárosi Vízműveknél talált mun­kát, s így került Bűdapestre, ahol a volt internált elvtársakkal ki­került kapcsolatot teremtenie. Többször is bevonultatták, míg 1944- ben a frontra irányították. Amikor 1945 szeptemberében — a hadi­fogság után — ismét Budapesten volt, belépett a Magyar Kommu­nista Pártba. Elismerték régi párttagságát, s mint tapasztalt kom­munista. a balatonfűzfői Nitrokémia 'párttitkára. Egy évvel később Zircen államosított, majd a Ceglédi Építőipari Vállalat igazgatója lett. Közben tanult, elvégezte a Gazdasági és Műszaki Akadémiát, 1954- ben kinevezték a Kecskeméti Építőipari Vállalat igazgatójává. Tizen­négy éven át töltötte be ezt a felelősségteljes beosztást — megvá­lasztották közben az SZMT elnökévé, a városi és a megyei párbizott­ság tagjává — s 1968-ban nyugállományba vonult. Valójában csak a munkahelyéről távozott, mert közéleti tevékeny­sége azóta is folyamatos. Ma is a Szakszervezetek Megyei Tanácsa tiszteletbeli elnöke, a megyei pártbizottság tagja. Nap mint nap olt van a szakszervezetnél, a megyei párbizottságon, hogy nagy életta­pasztalatával segítséget nyújtson a fiatal generációnak. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Űj formában jelenik meg a megyei évkönyv A módosított ár_ és szabályozó- rendszer, valamint az új felvásár­lási árak ismeretében az élelmi- szeripari vállalatok és a mező­gazdasági üzemek rendelkezésére állnak mindazok az informáéiók. amelyek alapján az 1983. évi ter­mékértékesítési szerződéseket ’megköthetik. Első ízben kerül sor arra. hogy az önállóvá vált élel­miszeripari vállalatok a termelé­si programhoz szükséges mező- gazdasági alapanyag beszerzését központi segítség nélkül tervezhe- tik-szervezhetik meg. A MÉM illetékesei szerint a bel- és a külföldi megrendelések, szükségletek fedezésére a vál­lalatoknak. a szövetkezeti társu­lásoknak. kereskedelmi-felvásárló szervezeteknek a korábbinál erő­teljesebbé kell tenniök termelés- szervező tevékenységüket. Ehhez nagyobb lehetőségekkel rendel­keznek. Egyebek között az ára­kat önállóbban képezhetik, össze­függésben a tényleges piaci igé­nyekkel. Arra lehet számítani, hogy a szerződések szerepe min­denképpen növekszik, hiszen az áru piacra juttatása, értékesítése így válhat zavartalanabbá. A jövő évi szerződések megkö­Régi újságokat, jegyzőkönyve­ket és egyéb dokumentumokat la­pozgatva olyan nevekre bukkan" tam. akik a felszabadulás utáni pár évben sokszor szerepeltek, s akikről azóta semmi hír nincs. A ..10 éves a halasi sajtó" című centenáriumi kiállítás anyagának válogatása közben merült fel bennem, hogy az események ak­kori szereplőit érdekes és tanul­ságos lenne megszólaltatni. A Halasi Hírlap 1933. decem­ber 12-i számában nagy vastag betűkkel szedve közölte: Teljes erővel dúl a választási harc. Szipkázások és nyilatkozatok. Nyilvánosságra került a szociál­demokraták listája ... Az I. sza­vazókor jelöltjei: rendes tagok: Fazekas Gábor föld(műves). Nagv- pál Imre kis(gazda). Kardos Pál földm.. Bor Benő cipész. Surján Lukács m(agán) alkalmazott... Így jutottam el BOR BENŐ ci­pészmesterhez. aki 82. születés­napját október 11-én erőben és egészségben, munkával ünnepelte. Ma is kisegítő-bedolgozója a he­lyi cipészszö.vetkezetnek, amely­nek egyik alapító tagja. Ezen a napon másodszor jártam kedves családi otthonában. Küldetésem céljáról már az el­ső találkozásunkkor megegyez­tünk. Szívesen — bár egy kicsit szomorkásán — emlékezik vissza életútjára. A beszélgetés kezdetén a 38 évvel ezelőtti időket idézi. — Halason születtem, mindösz- sze 6 hónapot — kivéve a kato­náskodást — töltöttem életemből más vidéken. Ezt is a cipészmes­terség kezdeti időszakában, 16 éves koromban. Talán innen ered az igazi szülőföldszeretet. — Mi volt az első teendője a város új vezetésének 1944-ben? — Az eddigi ismerkedésünk ar­ról győzött meg. hogy nekem a történteiket csak ismételni kell. A város felszabadulásának napjától — 1944. október 23. —, azok az emberek is részt vehettek az irá­nyításban. akik előzőleg megalá­zónak voltak. Magamat is ide so­rolom. Hogy miért, arról majd később akarok beszélni... Alig egv hét elteltével megalakultak a pártok, megszerveztük a polgár­őrséget. létrehoztuk a különböző szociális és társadalmi bizottságo­kat. megkezdődött a tanítás az is­kolákban. népkonyhát állítottunk fel a városon átvonulok segítésé­tésénél az állatforgalmi és húsipa­ri vállalatok az átadások ütemes­ségét igyekeznek javítani. Az év első hetében ugyanis általában kevés vágóállat érkezik a nagyüze­mekből és a kistermelőktől, és ez kieséseket okoz a vágóhidakon és a feldolgozóüzemekben. A válla­latok anyagilag is ösztönzik az év eleji átadásokat. A konzerv­ipari szerződéseknél máris a ter­mőhelyek bizonyos átcsoportosí­tása figyelhető meg. Azok a nagy­üzemek, amelyek gyengébb ter­mésátlagokat értek el. egyebek között például a zöldborsónál fel­hagynak a termeléssel, másutt vi­szont, ahol kétszeres hozamokkal jó nyereséghez jutottak, bővítik a kínálatot. A baromfiipari szer­ződéseket várhatóan két lépcső­ben kötik meg; a jövő év első he­teiben — a külpiaci értékesítési lehetőségek részletesebb ismereté­ben — ütik nyélbe a megállapo­dások egy részét. A zöldség—gyümölcs-fronton máris jó ütemben haladnak a tár­gyalások. Arra lehet számítani, hogy az áfészek, a korábbinál job­ban bekapcsolódnak a kisterme­lők termelésének szervezésébe, amiből a mezőgazdasági nagyüze­re. Az első antifasiszta népgyű­lést december 3-án tartottuk. Minden párt — eddig az MKP. SZOP. FKP — és tömegszervezet képviseltette magát és elmondta program beszédét. — Ügy tudom, több felelős munkaköre volt. — Hát igen. A szociáldemokra­ta pártnak függetlenített titkára voltam mindaddig, amíg Bund- zsák István élt. Ö volt a pártel­nök. Azt az időszakot hősi kor­szaknak nevezem. Ott voltam az első városi tanács alakuló ülésén december elején. Az SZDP-t Or­bán Gáborral és ifj. Kardos Pál­lal képviseltük. A december 12-én megalakult Nemzeti Függetlenségi Bizottságba már Bundzsák István és Csányi János társaságában vá­lasztottak tagnak. 1945. április 7-én az Igazoló Bizottság tagjá­nak. később elnökének választot­tak. Emlékszem, az első igazolta­tásra kerülők között volt dr. Ko­vács Tibor polgármester, dr. Ha­lász D. Sándor polgármester-he­lyettes. valamint a város tisztvi­selői. Tagja voltam az első váro­si képviselőtestületnek, amely 1945. április 4-én alakult meg. Ott voltam az Újjáépítési Bizott­ság alakuló ülésén 1945. június 17-én. ..Arccal a vasút felé!” cím­mel munkaprogramot dolgoztunk ki az MKP kezdeményezésére. Itt megnyilatkoztak mindazok, akik segítői lehetnek az akciónak. A közelebbi ismerősök közül Vo­nva Benő a ..munkához való jó­akaratot. a hozzáállást méltatta” én a szakmunkások megnyerését, a kisiparosság bekapcsolódását tartottam fontosnak. — Hogyan emlékezik vissza a tömegszervezeti és a kulturális akciókra? — Minden ember megtalálta azt a szervezetet, amelyhez úgy érezte, hogy tartozik. ..Január 7- én — idézzük egv korabeli írás­ból — népes gyűlést tartott az SZDP. Már fél 10-kor megtelt a párt helyisége lelkes elvtársak­kal. Régi kipróbált és sok vihart átvészelt elvtársak mellett hosz- szú évek óta először láttuk a munkás ifjúságot, akiket a két és fél évtizedes hamis propaganda távoltatott a pártszervezettől. Bor Benő nyitotta meg a gyűlést. Németh Ferenc a szervezkedésről, Csányi János a szocialista kultú­ráról. Bundzsák István a községi • A kiskunhalasi áfész felvásár­lótelepe előtt mindennemű jár­művei — gépkocsitól a szama- ras kordéig — parkolnak az ügy­felek. Többségében kistermelők, akik leszedték a körtét, almát, megszüreteltek, s átadásra ide hozzák kosárban, műanyag zsák­ban, ládákban a termést. A sző­lőt például „bizománybán” vá­sárolják fel itt, a budapesti TSZKER számára, s a kiskun- maisai pincegazdaságnak adják tovább, - feldolgozásra. (Méhes! Éva felvétele) mek is — az eddiginél jobban ki­veszik majd részüket. Az átvétel ugyanis még mindig nem volt za­vartalan. A MÉM-hez is elég sok panasz érkezett az átvételi nehéz­ségekre, azok elhúzódására. Ezek mindenekelőtt azzal magyarázha­tók. hogy a kistermelők áruja még mindig elkerüli a szerződéses csa­tornákat, gyakran ötletszerűen ér­kezik a piacra. A cukoripar szin­tén megkezdte a szerződéskötése­ket. A hosszabb távú szerződések alapján dolgozó boripari felvásár­lók szintén egyeztetik a jövő évi termelési kínálatot szerződő part­nereikkel. (MTI) politika fontosságáról szólt. Kar­dos Pál a szervezkedést hangsú­lyozta.” Nehéz idők voltak, de nem féltünk a munkától. Ebben az időben az MKP helyi titkára. Fazekas István „A szocializmus és a parasztkérdés"-ről írt vezér­cikket a helyi sajtóban. Ekkor Budapesten még dúlt a harc ... A kulturális életről: február ele- ján Somogyi-Bacsó-emlékünne- pélyt rendeztünk. Az emlékbeszSld megtartására engem kértek meg. Nagy sikerük volt az MKP mű­soros táncdélutánjainak. E rendez­vények az ifjúság székházában zajlottak le. A MADISZ célkitű­zései közé tartozott a tanyavilág ifjúságával való kapcsolattartás, segítés; különböző pályázatokat hirdettek, sportoltak. — Mi indította arra, hogy a szocialista embert nevelő mozga­lomban részt vegyen? — A születésem helyéről, ide­jéről már szóltam. 1916-ban kap­tam kézihez a segédlevelemet. Rö­vid időre Budapestre kerültem. Tagja lettem a kisipari munkások szervezetének. Közben hazakerül­tem a munkában elfáradt paraszt szüleim gondozására, segítésére. Az első világháború idején beso­roztak katonának, a Kecskeméti 30. Honvéd Gyalogezredhez. 1919- ben létrejött a Magyar Tanácsköz­társaság. Áprilisban beléptem a Bácskai Vörösezred kötelékébe. Előbb Jánoshalma—Kisszálláson, majd Csongrád—Szentes környé­kén teljesítettem katonai szolgá­latot. 1922-ben önálló iparos let­tem, azaz mestervizsgát tettem. A két világháború alatt — az akko­ri kormányszervek — éreztették velem mozgalmi múltamat. Már említettem, hogy 1933-ban az SZDP-nek képviselőjelöltje vol­tam. Innen ered, hogy szocialista érzelmeim kinyilvánítása miatt (..Jelentkezési ív 1942. június 20.— 1943. február 7-ig” Rendőrségi ok­irat) hetenként jelentkezni kel­lett a rendőrségen, mert megfi­gyelés alatt tartottak. Lakóhelye­met nem hagyhattam el. — Ügy tudom, a családban nem egyedül részesült „megrovásban"! — Igen. Idézem a Halasi Új­ság 1920. szeptember 18. számá­ból: „Halasi kommunisták elíté­lése. A kalocsai törvényszék ötös tanácsa Halason.” Bátyám. Bor Külkereskedelmi tanácsadás kisvállalkozóknak Magyarországon már meghaladja a 4 ezret az ed­dig megalakult kisvállalko­zások száma. A gazdaság legkülönbözőbb területein tevékenykednek, és egy részük igy alkalmas arra is, hogy kilépjen a külpiac­ra, termékeit, szolgáltatá­sait exportálja. A kisvállalkozók több­nyire járatlanok a külke­reskedelemben. Munkáju­kat támogatva az Intercoo­peration Kereskedelemfej­lesztési Részvénytársaság a közelmúltban kisvállalko­zási tanácsadó szolgálatot alakított. A tanácsadó tes­tület az érdeklődőknek in­gyenesen pénzügyi, közgaz­dasági és jogi kérdésekben ad külpiaci tevékenységhez tanácsokat. Megbízás alap­ján lebonyolítja a kisvál­lalkozások külkereskedelmi ügyleteit. A szolgálat megalakulása óta mintegy 70—80-an je­lentkeztek. többnyire taná­csért. Jelenleg már néhány exportmegbízás is létrejött az Intercooperation és a kis­vállalkozók között. Autó- szerélőkből alakult gazda­sági munkaközösség pél­dául régi hobbiautók rend­behozását vállalja. Tevé­kenységük sikeresnek bizo­nyult. rövid idő alatt is­mertté váltak néhány kör- nvező or'zágban. s most már megrendelőik helybe hozzák a felújítandó eén- kocsikat. Egv másik vállal­kozó találmányának megva­lósításához. amihez itthon nem talált partnert, külföl­dön keresett társat az In- tercooperation segítségé­vel. A külkereskedelmi válla­lat valamennyi hazai kis­vállalkozót tájékoztatta szolgáltatásaikról. Emel­lett az ország különböző vidéki városaiban tájékoz­tatókat tartanak. (MTI) Antal egyidőben volt tárgyaláson Fazekas Gábor munkásmozgalmi vezetővel. — Van még olyan dokumen­tum, amit ne említettünk volna? (Benci bácsi — mindenki így szólítja a városban —, még egy dokumentumot mutat.) „Hadtörténeti Intézet és Múzeu­mi Parancsnokság. 703 1970. má­jus 6. Igazolás. Bor Benő 1919- ben a Magyar Tanácsköztársaság idején a Magyar Vörös Hadsereg­ben katonai szolgálatot teljesí­tett ... Bp. 1970. V. 6.” — Hogyan telnek a nyugdíjas­évek a családban? — Szinte együtt élünk, mi a feleségemmel a szülői házban la­kunk. Az unokám erre a portára épített házat, a leányom a szom­széd utcában lakik. Naponta ta­lálkozunk. Mindenki éli a saját, megszokott életmódját. Remélni szeretnők. ha már tehetetlenek leszünk, akkor sem változik sem­mi. A nagycsaláddal, a társada­lommal elégedettek vagyunk. Tisztelnek bennünket. Örömmel járjuk a város utcáit, szinte he­tente változásokat tapasztalunk, így van ez rendjén. Boldog va­gyok, hogy nemzedékem városépí­tő tégláira a mai és a holnapi városlakók bátran alapozhat­nak ... Fekete Dezső főkönyvtáros A Központi Statisztikai Hiva­tal nagy gondot fordít a területi statisztikai tájékoztatás állandó fejlesztésére, az adatszolgáltatási igényeknek, valamint a társadal­mi-gazdasági körülményeknek megfelelő korszerűsítésére. A me­gyei igazgatóságok legszélesebb körben terjesztett kiadványa a már több mint negyedszázada minden évben megjelenő megyei statisztikai évkönyv. Adatok a településhálózatról A területi tájékoztatásnak ez a fontos eszköze most új formá­ban, módosított tartalommal ke­rül a nagyközönség elé. Természe­tesen ez nem jelenti azt. hogy az évkönyv tartalmi szerkezete lé­nyegesen megváltozott volna, csu­pán az arányok tolódtak el erő­teljesebben a településhálózati információk irányába. Továbbra is a megszokott rend­szerben mutatja be a kiadvány a gazdasági ágazatok tevékenységét, a termelőerők alakulását, a la­kossági ellátó és a társadalmi szolgáltató ágazatok teljesítmé­nyeit, valamint az összehasonlító országos és megyei adatokat. Ezek­ből a fejezetekből azonban né­hány kevésbé fontos, vagy koráb­ban túlrészletezett tábla elma­radt. Ugyanakkor az adatok és mutatószámok széles skáláját le­het megtalálni az évkönyvben a települések központi szerepkör- szerinti csoportjaira vonatkozóan. Városonként és kiemelt községen­ként 277 érdekes adatot és muta­tót talál az olvasó, s 50 rovat ada­tai községenkénti részletezésben, járási-városi csoportosításban is tájékoztatja a könyvet hasznosan forgatni kívánó érdeklődőt. A kiadvány 263 oldal terjedel­mű, amelynek 17 százalékát a te­lepüléshálózati fejezet tölti ki. Az előző évkönyvben ennek aránya csak 7 százalék volt. Formailag újdonság, hogy jóval nagyobb alakban jelent meg, ami lényege­sen javítja olvashatóságát és át­tekinthetőségét. Az évkönyv a Statisztikai Kiadó Vállalat ter­jesztésében rövidesen megvásá­rolható lesz az újságárusoknál, előzetesként azonban a benne lé­vő adatok alapján néhány jelen­ségre és tényre szeretném felhív­ni a figyelmet ízelítőül. Népesség—népmozgalom Az elmúlt évtizedben Bács-Kis- kun megye népessége 1973-ban volt a legalacsonyabb, mindössze 563.7 ezer fő, a legmagasabb — 568,9 ezer — pedig 1979-ben. Az­óta a természetes szaporodás — vagyis az élveszületések és halá­lozások egyenlege — természetes fogyássá változott. Így annak el­lenére, hogy a megyei szinten mért be- és elvándorlás 1981-ben már szinte kiegyenlítődött, a né­pességszám tovább csökkent. 1981- ben 27 százalékkal kevesebb há­zasságkötés és 24 százalékkal ke­vesebb élveszületés történt, mint 1975-ben, ugyanakkor mintegy 2 százalékkal nőtt a válások száma, és 10 százalékkal többen haltak meg. Ezek a jelenségek az emlí­tett időszakban tartós tendenciát tükröznek. A megyei egészségügyi hálózat, ezen belül is az anya. és csecse­mővédelem eredményes erőfeszí­téseinek köszönhető, hogy a cse­csemőhalálozás igen nagy mér­tékben csökkent. Ez 1970-ben még az országos átlagnál magasabb volt. és ezer élveszülött közül 36 egy éven aluli csecsemő halt meg. Kissé hullámzó, mégis fokozatos javulás után 1981-ben ezer élve­szülött közül már csak 20 halt meg. mielőtt betöltötte volna az egy évet. Ez viszont kedvezőbb arány az országos átlagnál. Foglalkoztatottság A szocialista szektor anyagi ága­zataiban 1978-ban több mint 200 ezren dolgoztak. A demográfiai körülmények és gazdaságpoliti­kai okok miatt ezekben az ága­zatokban a foglalkoztatottak szá­ma csökkent, és 1981-ben az éves átlagos állományi létszám már alig haladta meg a 196 ezer főt. Kismértékben megváltozott az ágazati szerkezet is. Az iparban foglalkoztatottak aránya csökke­nő — 1981-ben 33.6 százalék volt — az anyagi ágakon belül. A mezőgazdaságban és erdőgazdál­kodásban pedig — a számszerű csökkenés ellenére is növekvő ará­nyú volt — 1981-ben 41 százalék. Tavaly az anyagi ágakban fog­lalkoztatottak átlagos havi kere­sete 3977 forint volt, 614 forinttal több. mint három évvel korábban. Az állami szektorban 19 százalék­kal. a szövetkezeteknél 17 szá­zalékkal javult a kereset; színvo­nal. A Bács-Kiskun megyei székhe­lyű vállalatoknál és intézmények­nél 1981. év végére 14 százalék­kal csökkent a létszám az egy év­vel korábbihoz képest. Ezen belül 19 százalékkal kevesebb volt a 30 éven aluli foglalkoztatottak száma, és 16 százalékkal csökkent a 60 éven felüli munkajogi állo­mányi létszám. A megye munkahelyein dolgo­zók teljesítményéről, a gazdálko­dás számos területéről, a lakosság különféle jellegű ellátásáról még számos információ nyerhető a Bács-Kiskun megye Statisztikai Évkönyve, 1981. című kiadvány­ból. dr. Sántha Józsefné a KSH tájékoztatási osztályvezetője Nehéz idők voltak, de nem féltünk a munkától

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents