Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1982. október 23. Bezárult a Varsói Szerződés külügyminiszteri értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) mennyiségű haderő és fegyverzet összpontosul, köztük tömegpusztí* tó, különösen nukleáris fegyverek. Ezzel összefüggésben ismét fel* hívták a figyelmet arra, hogy kü­lönösen veszélyes az amerikai iközépihatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepíté­séről szóló NATO-döntés, amely­nek valóra váltására több ország­ban megkezdődtek az előkészüle­tek. Az ülésen képviselt államok ha­tározottan elítélik a Lengyel Nép- köztársaság belügyeibe való kül­ső beavatkozás minden formáját, az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország által a Len­gyel Népköztársaság ellen alkal­mazott szankciókat. Visszautasít­ják azokat a kísérleteket, hogy az ország belső problémáit a nemzet­közi helyzet élezésére, az európai együttműködés megnehezítésére használják fel. Csak Lengyelor­szágnak van szuverén és elidege­níthetetlen, joga a lengyel ügyek­ben dönteni. Az ülés részvevői or­szágaik nevében újólag támoga­tásukról biztosították a szocialis­ta Lengyelországot. 3. Az ülésen nagy figyelmet fordítottak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, résztvevőinek madridi találkozó­jára, amely 1982. november 9-én folytatja munkáját. Megelégedéssel állapították meg, hogy a kezdettől fogva meg­levő súlyos nehézségek ellenére az európai országok érdekeltek a madridi találkozó sikerében, mert a tanácskozásnak fontos szerepe van abban, hogy javuljon az euró­pai helyzet, a helsinki záróok­mányban megjelölt úton. A rész­vevők hangsúlyozták, hogy a mos­tani helyzetben a madridi talál­kozó különös jelentőségű Európa és a világ politikai légkörének ja­vításában. Az ülésen képviselt államok sík- raszállnak azért, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan érdemi és kiegyensúlyozott záródokumen­tum elfogadásával fejeződjék be, amely újból megerősítené az össz-európai értekezlet részvevői­nek szilárd elkötelezettségét a záróokmány valamennyi elvének és rendelkezésének szigorú betar­tására, végrehajtására és megál­lapodásokat rögzítene ezek gya­korlati megvalósítására. A szocialista országok fellép­nek az európai biztonság erősí­téséért, az együttműködés fej­lesztéséért. Miint eddig, a jövőben is következetesen elősegítik, hogy a madridi találkozó fontos és gyümölcsöző állomás legyen ezen az úton. Szembeszállnak az eny- hülésellenes erőknek azzal a szán­dékával, hogy lejárassák és meg­szakítsák az enyhülés folyamatát, amely valamennyi európai állám és nép hosszú távú érdekeit szol­gálja. 4. Az európai és a világbéke alapjainak megszilárdítása szem­pontjából az ülésen képviselt ál­lamok nagy jelentőséget tulajdo­nítanak az Európáiban levő nuk­leáris fegyverek csökkentésének és korlátozásának. Ez elősegítené annak, az európai államok és né­pek számára létfontosságú célnak az elérését, hogy maradéktalanul vonják ki Európából a nukleáris fegyvereket — mind a közép-ha- tótávolságúakat, mind a taktikaia­kat — és szabadítsák meg a konti­nenst a nukleáris konfliktus ve­szélyétől. A Varsói Szerződés tag­államai változatlanul erre töre­kednek. Az ülés résztvevői újból felhív- , ják a NATO-országokat, hogy mondjanak le az új amerikai kö­zép-hatótávolságú nukleáris raké­tafegyverek Nyugat-Európába telepítésének tervéről. 5. Az ülés résztvevői rámutat­tak a hadászati fegyverzetek kor­látozásáról és csökkentéséről szó­ló szovjet—amerikai tárgyalások felújításának jelentőségére. Arra van szükség, hogy ezek a tárgya­lások konstruktív szellemben folyjanak és az egyenlőségen, az egyenlő biztonságon alapuló meg­állapodáshoz vezessenek. Ez elő­segítené a hadászati egyensúly szintjének fokozatos csökkentését, a nukleáris katasztrófa veszélyé­nek enyhítését, megszüntetését, s ezeken a tárgyalásokon a Szov­jetunió erre törekszik. 6. Az ülés résztvevői a közép­európai haderők és fegyverzetek kölcsönös- csökkentéséről folyó bé­csi tárgyalásokról megállapítot­ták, hogy a szocialista országok kitartó erőfeszítései ellenére a tárgyalások hosszú évek óta el­húzódnak és nincs tényleges elő­rehaladás. 1. Az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszaka eredményeinek fényében az ülé­sen véleménycserére került sor a fegyverzetkorlátozási és csökken­tési kérdésekről is, figyelembe véve, hogy e kérdéseket az ENSZ- közgyűlés most folyó, 37. üléssza­kán is áttekintik. Megállapították, hogy az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsé­ge, a világ közvéleményének szé­les rétegei, földünk népéi síkra szállnak a nukleáris háború meg­akadályozását célzó hatékony in­tézkedésekért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a lesze­relési tárgyalások meggyorsításá­ért, a mielőbbi gyakorlati ered­ményekért, ideértve a genfi lesze­relési bizottságban folyó tárgya­lásokat is. Ezt a célt szolgálják a szocialista országok javaslatai, amelyeket a leszerelési, minde­nekelőtt a nukleáris leszerelési kérdésekben tettek. 8. Véleményt cseréltek más idő­szerű nemzetközi kérdésekről is, elsősorban azoknak a térségek­nek a> problémáival foglalkoztak, ahol katonai konfliktusok vannak és változatlanul veszélyes a hely­zet. 1 Különös aggodalmuknak adtak hangot a közel-keleti helyzet ■miatt. Szigorúan elítélték Izrael benyomulását Libanonba, az iz­raeli agressziót a palesztin és a libanoni nép ellen, a Nyugat-Bej - rút polgári lakossága elleni ke­gyetlenkedéseket. Megállapítot­ták, hogy Izraelt kívülről nyújtott segítség és támogatás ösztönözte e cselekményben. Megerősítették országaik álláspontját, hogy fel­lépnek az izraeli csapatok azon­nali, teljes kivonásáért Libanon­ból és követelték Libanon függet­lenségének, szuverenitásának, egységének és területi sérthetet­lenségének tiszteletben tartását. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy a valóban tartós, igazságos és átfogó békés rendezés a Közel-Keleten megkö­veteli az izraeli csapatok teljes kivonását valamennyi, 1967 óta megszállt arab területről, beleért­ve Jeruzsálem keleti részét is. El kell ismerni a palesztinai arab nép törvényes jogait, beleértve független államának létrehozásá­ra való jogát. E térség minden államának joga van ahhoz, hogy ■biztonságban és függetlenül éljen, hogy megszűnjön a hadiállapot és megteremtsék a békét az arab ál­lamok és Izrael között. Ki kell dolgozni és el kell fogadni a ren­dezés nemzetközi biztosítékait. 9. Az ülésen képviselt államok hozzá kívánnak járulni a nemzet­közi feszültség általános enyhülé­séhez, és ezért szükségesnek tart­ják, hogy a NATO és a Varsói Szerződés ne terjessze ki tevé­kenységét új övezetekre Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában. 10. A Külügyminiszteri Bizott­ság ülésének munkáját minde­nekelőtt az a közös elhatározás jellemezte, hogy következetesen folytatják a békét, az enyhülés és a nemzetközi biztonságot szolgá­ló politikájukat. E politika célja a nukleáris katasztrófa veszélyé­nek elhárítása, az államok kap­csolatainak javítása, a konstruk­tív párbeszéd, a kölcsönösen elő­nyös kereskedelmi és gazdasági, műszaki-tudományos és egyéb kapcsolatok fejlesztése, a népek óhajának megfelelően. Az ülés a kölcsönös elvtársi megértés és együttműködés szel­lemében zajlott le. A Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának következő ülése Prágában lesz. Ennek időpontját kölcsönös meg­állapodással tűzik ki. (MTI) Púja Frigyes hazautazott Púja Frigyes külügyminiszter, aki részt vett a Varsói Szerződés Külüigyminiszteri Bizottságának ülésén, pénteken hazautazott Moszkvából. A repülőtéren A. Ko- valjov, a Szovjetunió külügymi­niszter-helyettese búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Púja Frigyes pénteken hazaér­kezett Budapestre. Megérkezése­kor a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. SZOVJET FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉSEN Tárgyalással kell megoldani a vitás kérdéseket Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, az iraki—iráni háborúról — Irak kérésére — felújított vita máso­dik napján, a felszólalók mély ag­godalmunkat fejezték ki a fegyve­res konfliktus folytatódása miatt. A közgyűlés elé terjesztett ha­tározattervezet megállapítja, hogy a két ország konfliktusának foly­tatódása veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonságot. A do­kumentum rámutat arra, hogy ha­ladéktalanul megállapodást kell elérni a tűzszünetről és az összes csapatoknak a nemzetközileg el­ismert határokra történő vissza­vonásáról. A Szovjetuniónak a háborúval kapcsolatos álláspontját 'jelle­mezve Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-kép- viselője kijelentette: — A Szovjetunió e fegyveres konfliktus kirobbanása kezdeté­től a katonai cselekmények mi­előbbi befejezéséért, és a vitás kérdések tárgyalásos megoldá­sáért szállt síkra. A Szovjetunió határozottan fellépett az imperia­lista körök ama kísérletei ellen, hogy az iraki—iráni háborút a közel-keleti térségbe történő ka­tonai-politikai behatolásra hasz­nálják ki — hangsúlyozta Troja­novszkij, majd rámutatott: a Szov­jetunió változatlanul támogatja az elhúzódó konfliktus megszün­tetésére irányuló nemzetközi erő­feszítéseket, köztük az ENSZ-fő- titkár jószolgálatait, és az el nem kötelezett országok megbízásából tevékenykedő csoport munkáját. A két országnak a háború okoz­ta hatalmas kárára és áldozataira emlékeztetve Oleg Trojanovszkij hangsúlyozta: a szovjet delegáció véleménye szerint a közgyűlés elő tudná segíteni, hogy a két ország álláspontja közeledjék egymás­hoz, és a konfliktus kölcsönösen elfogadható alapokon, békés úton oldódjon meg. Ez mindkét ország népei érdekeinek megfelelne. Az ENSZ-közgyűlés felszólítot­ta a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy ne teljesítse a faj­üldöző Dél-Afrikai Köztársaság­nak az egymilliárd dollár hitelre vonatkozó kérelmét. A határoza­tot, 121 szavazattal fogadták el; három tagország: az Egyesült Ál­lamok, az NSZK és Anglia — el­lene szavazott. A kérdés feletti szavazásra az afrikai országok csoportjának kezdeményezésére került sor. Lengyel javaslat a GATT-hoz. Az általános kereskedelmi és vámtarifa-egyezmény szervezete (GATT) titkársáfiahi>/^genfben a lengyel küldöttség javaslatot nyújtott be arról, hogy a tagor­szágok a novemberi értekezleten tárgyalják meg az Egyesült Ál­lamok lengyelellenes kereskedel­mi szankcióinak kérdését. A javaslat hangsúlyozza: az Egyesült Államok elnökének be­jelentése arról, hogy a Lengyel- országgal folytatott kereskede­lemben megszünteti az úgyneve­zett legnagyobb kedvezmény al­kalmazását, szöges ellentétben áll a GATT általános elveivel, ame­lyek előírják a tagok egyenjogú­ságát, s a legnagyobb kedvezmény elvének megadásában a diszkri­mináció kizárását. A szankciók a politikai nyomás eszközei, és be­avatkozást jelentenek a Lengyel Népköztársaság belügyeibe. Levél Amerikából — a békéért Francia-nyugatnémet csúcs A minap az Egyesült Államok­ból érkezett levél szerkesztősé­günkbe, feladója: egy „világkong­resszus előkészítő bizottsága”. A sokszorosított írás r— amint az a megszólításból kiderül — az egész emberiséghez szól, fajra, világné­zetre, társadalmi rendre való te­kintet nélkül. A bizottság, becsü­letes és békeszerető emberek tes­tületé, azon fáradozik, hogy ösz- szehozzon egy olyan világkong­resszust, ahol számba veszik a Föl­dünket fenyegető valamennyi ve­szélyt. Minél gyorsabban kell cse­lekednünk — sürget az üzenet — mivel a világ a nukleáris fegy­verek és az interkontinentális ra­kéták okozta katasztrófa előtt áll. Ma fogjunk össze — szól a fel­hívás —, mert holnap már túl késő lesz. A nukleáris fegyverekkel vég­zett föld alatti és felszíni kísér­letek mérgezik körülöttünk a le­vegőt és az ivóvizet. A hajók és tengeralattjárók radioaktív anya­gokkal szennyezik az óceánokat, következéskéon a halak, a ten­ger vizei fertőződnek; megbeteg­szünk és nem tudjuk, mitől. De azt tudiák. hogv mitől haldoklik az a 43 éves amerikai férfi — egv px-őrmestp'- —, aki 20 évvel ezelőtt kétszázötvened.maeával eev negvven kilotonnás atom­bomba felrobbantásának színhe­lyétől 3000 yardra tartózkodott a Nevada sivatagban, azért, hogy a hadsereg megfigyelhesse az atom­robbantás kiváltotta emberi reak­ciókat . . . Egyetlen atomfegyverrel ren­delkező hatalom sem fogja meg­nyerni ezt a háborút — ezzel tisztában vagyunk mindannyian. Csak vesztesek lesznek. Akik egyre rafináltabb fegyvereket agyainak ki, és gyártanak saját meggazdagodásuk céljából, és nincsenek tudatában működésük következményeinek, azok elme­gyógyintézetbe valók — olvasha­tó a levélben. Hogy az összeülő kongresszus, amelyre várják a világ minden nemzetének képviselőit, könnyen és gyorsan megoldja a problémá­kat — amint azt az előkészítő bi­zottság ígéri —. túlzott optimiz­musra vall. A levél minden so­rában a kilátástalan jövő, és mindannyiunk pusztulását sugalr ia. Mégis némi bizakodást kelt bennünk, hogy velünk együtt a földkerekség számtalan pontján fáradoznak a béke ügyében. Az üzenet — amelv. ne feled­jük. az Egyesült Államokból ér­kezett — reméljük sehol sem fog süket fülekre találni H. K E. • Mitterrand francia elnök (balról) kancellárral tanácskozik. Francois Mitterrand francia és Karl Carstens nyugatnémet ál­lamfő találkozójával folytatódott pénteken a 40. francia—nyugatné­met csúcstalálkozó. Ezután újabb eszmecserére ke­rül sor Mitterrand és vendéglátó­ja, Helmut Kohl nyugatnémet kancellár között, majd a két kül­döttség minden tagjának részvé­telével plenáris ülést tartanak. Bonnban Helmut Kohl NSZK­Mitterrand és Kohl déli, közös sajtóértekezletükön elhangzó nyi­latkozatukban számolnak be a tárgyalások eredményeiről. A pénteki nyugatnémet lapok kiemelik, hogy az előző napi meg­beszélések középpontjában a „biztonság-” és katonapolitika állt. Losonczi Pál Kuvaitba látogat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Jaber Al- Ahmed Al-Jatíer Al-Sabah' sejknek, Kuvait állam emír­jének a meghívására a kö­zeljövőben hivatalos, baráti látogatást tesz Kuvaitban. (MTI) Várkonyi Péter Moszkvában járt Pénteken hazaérkezett Buda­pestre Várkonyi Péter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, aki a Szov­jetunió Kommunista Pártja köz­ponti bizottságának meghívására október 29—22-e között Moszkvá­ban tartózkodott. Látogatása során Várkonyi Pé­ter találkozott Borisz Ponomar­jovval, az SZKP KB Politikai Bi­zottsága póttagjával, és Konsz- tantyin Ruszakovval, az SZKP KB titkáraival. Véleménycserét foly­tattak a két párt együttműködé­sének fejlesztése, valamint a nem­zetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Törekvések, módszerek a megyei vállalatoknál (Folytatás az 1. oldalról.) A Halasi Kötöttárugyárban pél­dául korábban a hulladékba ke­rültek azok az anyagdarabok, amelyekből a szalagon éppen fu­tó négyes vagy ötös nagyságú pulóvert már nem lehetett elké­szíteni. Csordás Márta KISZ-tit- kár és társai azonban fölismer­ték. hogy ezek a „hulladékdara­bok” nagyszerűen kiadnak egy kisebb, vagy gyermekméretet. Vállalták, ■ hogy műszak után bentmaradnak és kiválogatják, kiszabják a használható darabo­kat. Társadalmi munkaakciónak indult de ma már mellékfoglal­kozásként végzik sokan. Ugyanitt hallottuk Vágvölgyi János igazgatótól, hogy a saját fonalfestödének is megvannak a maga előnyei. A fonalat fehéren vásárolják s maguk festik a kí­vánt színre. A festöde vegykony­hájában 40—50-féle színt képe­sek előállítani, s így lehetővé vá­lik. hogy mindig csak annyi fo­nalat fessenek be az adott színre, amennyi a gyártandó szériához szükséges. S hogy milyen festéke­ket használnak? Nem rosszabbat, de nem is jobbat (drágábbat), mint amilyet az illető kollekció kivitele, minősége megkíván. A Bács-Kiskun megyei Mű­anyag- és Gumiipari Vállalatnál Kalocsán ugyancsak takarékos technológiákat vezettek be az év első felében. A gumikeverék elő­állítását már korábban korszerű­sítették, a mennyiséget megdup­lázták. így nem csupán önmagu­kat látják el, hanem egyebek kö­zött a Hungária Műanyaafeldol­gozó Vállalatot és az AFIT sop­roni gyárát is kiszolgálják hazai alapanyaagal. Most a feldolgo­zást tették gazdaságosabbá azzal, hogy a korábbi préstechnológia helyett alkalmazni kezdték a ta­karékosabb gumifröccsöntést és a fröccssajtolást. Ottoványi Ferenc igazgató el­mondta, hogy egyre nagyobb mennyiségben dolgoznak föl mű­anyaghulladékot. Visszavásárol­ják a törött, repedt fonalcsévéket és sörösrekeszeket, azokat beda­rálják, majd az anyagot regene­rálják és új terméket készítenek belőle. A feldolgozott hulladék mennyisége tavaly 27 tonna volt, de jövőre az új gépsor munkába állítása után eléri a 250 tonnát. Kecskeméten, a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat­nál a jobb anyag- és készletgaz­dálkodásra viszont elsősorban a szervezőmunka korszerűsítésé­ben látnak lehetőséget. A szak- és szerelőipari anyagok konténe­res szállítását a munkahelyekre már tavaly bevezették. Ily módon jobban számontarthatók a kész­letek. Egy-egy építkezésre csofc annyi anyagot visznek ki, ameny- nyit rövid időn belül felhasznál­nak. Ez a módszer segíti a tár­sadalmi tulajdon védelmét. Juhász László anyaggazdálko­dási osztályvezető elmondta, hogy elvégezték az úgynevezett ABC- analizist. Vagyis az anyagokat háiom kategóriába sorolták: az „A”-ba az egyedi felhasználású, nehezen beszereZhetőkét á másó- dikba a több helyen is beépíthe- tőket, nagy tömegben szüksége­seket, a harmadikba pedig azo­kat amelyekből az igény közvet­lenül raktárból kielégíthető, s nem kell belőlük nagy készleteket felhalmozni. A raktárban kezelt 1200-féle anyagból készletminimumot és -maximumot határoztak meg, hogy a szükséges mennyiségben mindig rendelkezésre álljanak, de az indokoltnál nagyobb pénzesz­közt ne kössenek le. S. B. Arany János-emlékünnepség Nagyszalontán BUKAREST Nagyszalontán, Arany János szülővárosában, csütörtökön befe­jeződött a költő halálának 100. évfordulója alkalmából tartott rendezvénysorozat. Az Arany­centenárium központi romániai ünnepségét szerdán Bukarestben tartották meg. Romániában sok helyütt megemlékeztek a költő halálának évfordulójáról, s szá­mos lapban jelent meg tanulmány az évforduló kapcsán Arany Já­nos költészetéről, életútjáról. Nagyszalontán a rendezvényso­rozat első eseménye a szeptem­ber 30-án tartott közös román— magyar irodalmi est volt, amelyen Kozma Dezső kolozsvári egyetemi tanár is részt vett. Ekkor nyitot­ták meg a centenáriumi kiállí­tást a Csonkatoronyban lévő Arany Múzeumban, ahol most eddig kevésbé ismert Arany-leve­leket is megtekinthetnek az ér­deklődők. A nagyszalontai Arany-évfor­dulón képviseltette magát a Ma­gyar írószövetség, valamint a ke­let-magyarországi írócsoport is. Nagy Gáspár, az írószövetség tit­kára, Sántha Ferenc író, valamint Görömbei András debreceni egye­temi tanár koszorút helyezett el az Arany-szülőház helyén lévő emléktáblánál. A Magyar írószövetség nevében Sántha Ferenc író köszöntötte a tudományos ülésszakon megjelent mintegy kétszázfőnyi hallgatósá­got. Beszédében méltatta Arany köl­tészetét. Kiemelte, hogy a költő erkölcse, tisztessége példamutató az írók és költők számára. Ezután Alexandru Andritoiu nagyváradi költő beszélt Arany János életmű­vének jelentőségéről. Faragó Jó­zsef kolozsvári etnográfus Arany János és a népköltészet címmel tartott előadást. Tóth János mu­zeológus értekezésében azt vizs­gálta, hogy miként hatott Arany János költészete a nagyváradi Szigligeti Társaság tevékenységé­re. Iulia Lazaroiu, a szalontai könyvtár igazgatója az 1945-től kiadott fordítások bibliográfiáját elemezte, Zuh Imre, az Arany Múzeum igazgatója pedig a Nagy­szalontán található Arany-levele­zéssel kapcsolatos kutatásokról számolt be. A tudományos ülés utolsó felszólalója Nagy Gáspár, az írószövetség titkára volt. Koszorúzás a költő síremlékénél Amíg lesznek, akik magyarul írnak és olvasnak, Arany János élni fog — mondotta megemlé­kezése summázataként Tarnócz Márton egyetemi docens, a 100 év­vel ezelőtt elhunyt Arany János síremlékénél, a Mező Imre úti te­metőben, a pénteki koszorúzási ünnepségen. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia nevében Láng István főtitkárhelyettes és Sza­bolcsi Miklós osztályelnök helyez­te el a megemlékezés virágait. Megkoszorúzták a síremlékét a Művelődési Minisztérium, a Ma­gyar írók Szövetsége, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum képvise­lői. A budapesti Arany János Gimnázium diákjai is elhelyezték a kegyelet virágait a síron, s Nagy­kőrösről is hoztak koszorút az ün­nepségre a városi tanács, az Arany János Múzeum és Társa­ság, valamint az Arany János ne­vét viselő gimnázium és általános iskola képviselői. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents