Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE JMC MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 247. szám Ára: 1,40 Ft 1982. október 21. csütörtök Púja Frigyes Moszkvába utazott Púja Frigyes külügyminisz/ter szerdán elutazott Moszkvába, alhol részt vesz a Varsói Szerző" dés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén. Elutazása­kor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A Biztonsági Tanács tagjává választották Nicaraguát NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés New York­ban folyó 37. ülésszaka kedden a szavazatok túlnyomó többségé­vel Nicaraguát választotta a Biz­tonsági Tanács új, nem állandó tagjává. A BT újonnan válasz­tott nem állandó tagjai ezenkívül Zimbabwe, Hollandia, Málta és Pakisztán. A Biztonsági Tanácsnak, mint ismeretes, öt állandó tagja van (a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág és Kína) és tíz nem állandó tagja, amelyek közül ötöt — két­éves időtartamra — minden év­ben újraválasztanak. Nicaragua megválasztását poli­tikai megfigyelők úgy értékelik, hogy az a haladó sandinista kor­mánnyal való széles körű nem­zetközi szolidaritás bizonyítéka. A latin-amerikai országot ugyan­is annak ellenére választotta meg a közgyűlés, hogy Washington minden áron meg akarta akadá­lyozni a nicaraguai tagságot. Nicaragua összesen 104 szava­zatot kapott, szemben a másik latin-amerikai jelölttel, a Domi­nikai Köztársasággal, amelyre 50 szavazat esett. Az újonnan megválasztott álla­mok 1983. január elsejétől két évre válnak a BT új nem állandó tagjaivá. A LEGNÉPSZERŰBB A SÁRGARÉPA Gyökérzöldség-nemesítési bemutató Szalkszentmárton változásokat akar (3. oldal) A Duna menti kis településről, Szalkszentmártonról szóló cikkből megtudható, hogy hogyan élnek a község lakói, mi­ként állja a versenyt a falu a folyó túlpartján levő szomszéddal, Dunaújvárossal, és mit tesznek az itteni emberek, akik szebbé, komfortosabbá akarják tenni lakóhelyüket. Bejáró diákok (5. oldal) Bejárók. A nagyobb települések általános és középiskoláiba sok tanuló felkerekedik reggelenként a környező tanyákról, községekből, hogy tudását gyarapítsa. Ezúttal Kiskunhalason jár­tunk, ahol megpróbáltuk feltérképezni az ingázó diákok hely­zetét. A fényképen két diplomatatáskás bejáró; Pándi Julian­na és Gáspár Rózsa. TANÁCSKOZÁS AZ ÉVM-BEN • Dr. Bujdosó Gabriella tartott tájékoztatót a kutatócsoport program­járól. Irányelvek a fejlesztésre Az ingatlankezelő szervezetek feladatai Koszorúzás és ünnepi tanácsülés Baján Kürtszó harsant, majd énekszó — így kezdődött tegnap délben az az ünnepség, amellyel felsza­badulásuk 38. évfordulójára em­lékeztek a bajaiak. A város főterén háromnegyed egykor kezdtek gyülekezni az út- töiőcsapatok, valamint az iskolai és munkahelyi KISZ-szervezetek küldöttei, hogy a 13 órakor el­hangzó Himnusz után megkoszo­rúzzák azt a márványtáblát, amely a tanácsháza faláról hirde­ti a szovjet felszabadítók dicsősé­ges emlékét. A koszorúzási ünnepség után fél 2-kor kezdődött az ünnepi tanácsülés, melyen dr. Kincses Ferenc tanácselnök számos ven­déget is köszönthetett' —, így a szovjet déli hadseregcsoport ma­gas rangú tisztjeit, Zombor test­vérváros küldöttségét és az NDK- ból érkezett vendégek csoportját. Az elnöki köszöntő után a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola úttörői mutatták be felszabadu­lási emlékműsorukat, ezt köve­tően pedig Bohus Mihály QTP- kirendeltségvezető, a városi ta­nács, s egyben a végrehajtó bi­zottság tagja mondott ünnepi be­szédet. Bevezetőül áttekintette a város felszabadításának főbb ese­ményeit, majd a fordulópont je­lentőségét méltatta. „Bízvást el­mondhatjuk, hogy a néphatalom harmincnyolc éve alatt nagyobb változások következtek be a vá­ros, a haza, a dolgozó nép éle­tében, mint korábban évszázadok alatt, s nem csupán a mennyi­ségi növekedés gyorsult fel, az élet számos területén, hanem alapvető minőségi változások tör­téntek, amelyek gyökeresen átfor­málták életünk tartalmát, lénye­gét. Később utalt rá, hogy a fejlő­dés első időszakában még ko­rántsem volt mindenki az új élet megteremtésének híve, és harco­sa. Népi demokratikus átalakulá­sunk kemény belső küzdelmek, az osztályok erőteljes összecsapása közepette ment végbe. E harcban a győzelemnek döntő tényezője volt, hogy sikerült kialakítani és megőrizni a munkásosztály poli­tikai egységét, valamint meg­nyerni szövetségesül a parasztsá­got, más dolgozó rétegekkel együtt. Az emlékező szavak után ki­tüntették azokat a bajai polgáro­kat, akik az elmúlt évtizedek so- íán igen sokat tettek szülőváro­suk felvirágoztatása érdekében. Díszpolgári címet adományoztak Peágity Mihály nyugdíjasnak, akit a bajai kommunista mozga­lom kiemelkedő alakjaként tarta­nak számon a helybeliek: 1924 óta vesz részt a munkásmozga­lomban. A felszabadulás után — mint a KMP városi szervezeté­nek egyik vezetője — elévülhe­tetlen érdemeket szerzett a ruha­üzem. létrehozásában és a szövet­kezeti mozgalom szervezésében. A Baja Városáért kitüntetést Lieber József, a DUTÉP nyugalmazott főépítésvezetője, Sibalin József, a bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat művezetője, Szalma Sán- dorné. a Kállai Éva Ének-Zenei Általános ''Iskola igazgatója és C.zimmermann János, az ÉPFA igazgatója kapta. A kitüntetetteket virágcsokor­ral köszöntöttük az úttörők, majd az emlékülés munkával folytató­dott, a lakáselosztás és gazdálko­dás új rendjét határozták meg. Tegnap a kecskeméti Zöld­ségtermesztési Kutató Inté­zet, az Országos Fajtakísér­leti Intézet és a Magyar Ag­rártudományi Egyesület kö­zös szervezésében gyökér­zöldség-nemesítési és -ter­mesztési bemutatót tartottak. A kutatóintézet központjában rendezett eseményen lehető­ség nyílt arra, hogy az érde­kelt szakemberek, termesz­tők, feldolgozók és forgal­mazók a kutatás, valamint a fajtafenntartás helyzetéről tájékozódjanak. A megjelen­teket dr. Iiodossi Sándor tu­dományos igazgatóhelyettes köszöntötte, majd dr. Buj­dosó Gabriella, a gyökér­zöldséggel foglalkozó kutató- csoport programjának veze­tője tartott tájékoztatót. A tanácskozáson megállapítot­ták, hogy a hazánkban termesztett hat gyökérzöldség-faj közül — ezek: a sárgarépa, a petrezselyem, a zeller, a pasztinák, a cékla és a retek — területileg és termés- mennyiségben is első helyen a sárgarépa áll. A különböző fel­használók igényeit eltérő tenyész­idejű, más-más típushoz tartozó fajtával lehet kielégíteni. Korai, fólia alatti, vagy szabadföldi ter­jesztésre ajánlják a fertődi ko­rai hibridet, a hazai fajtafenntar­tásban lévő Amsterdamit és a Mi ad biztonságot falun az embereknek? Természetesen és elsősorban a mezőgazdasági nagyüzem és az ezzel együttműködő háztá­ji. A szakszövetkezeti gazdál­kodásban művelt szőlő és gyü­mölcsös. Az a sokféle munka­hely, kiegészítő melléküzem, amelynek hátterében megint- csak ott találjuk a termelőszö­vetkezeteket. Borkősavgyár- tás, tészta-, ' cipőfelsőrész-ké­szítés, zsírkrétaöntés, kere­sett kozmetikai szerek töltö- getése és csomagolása, mind megannyi megélhetési lehető­ség — persze csak néhány a sok közül — Bács-Kiskun köz­ségeiben. A- kenyér s a pénz mellett, érthetően, több mindenre szük­sége van a lakosságnak. Sze­retné, ha ma még óvodás gyer­mekeinek a tanítására jövőre, vagy azután éjabb, friss dip­lomás pedagógus telepedne le a falujában. Nem vágyálom: valóság, hogy egyre több köz­ségünkben felkészülten, majd­nem kész, vagy épülő szolgá­lati lakással várják az új ta­nárt, a tanítót, meg az óvónőt. Páhi tanácselnöke mondta: a lakosság és a tanács nem akar olyan helyzetbe kerülni, hogy megjön a pedagógusházaspár, és nem tudjuk hová költöztet­ni. Készülnek a fogadására, kétszobás, fürdőszobás lakás­sal. külföldi eredetű Amsterdam Rou_ ge-t. A nyári igényt különböző nantes-i változatok elégítik ki. A feldolgozóiparnak a nagy ter­mőképességű, jó szárazanyagot tartalmazó, kiváló színű fajták felelnek meg. A bébiétel készíté­sének jó nyersanyaga a nagy ka- rotintartalmú Fertődi Vörös, A zellerfajták közül a háziker- tekbe javasolt Monostorpályit, a kü­lönböző termesztési feltételekhez Másutt egy üvegezett, taka­rosra sikerült buszváróval ör­vendeztette meg a tanács a la­kosságot. Hogyne örültek volna ennek, amikor több évi hasz­talan kérés után — időközben új vezetőkkel frissítették fel a tanácsi apparátust —, buszra várva többé nem áznak, nem fáznak! Városi embernek, fő­ként fővárosinak, aki metró­val, busszal utazhat percről percre, tetszés szerinti irány­ba, ez rpem sokat mond, de aki tanyákról, dűlőutakról jár na­ponta dolgozni, annak egy ilyen buszváró gyarapodás. Napi közérzetének egyik meg­határozója. „Mi vagyunk a lakosságért. És nem fordítva” — ezt mond­ta a minap az egyik községi tanácselnök. S az emberekről való gondoskodás arra kész­tette a példabeli tanácsi veze­tőt, hogy az egyik felettes szer­vezet vezetőjének állásfogla­lásától bizonyos mértékig elté­rően, lehetővé tegye a lakosok helybeni fogászati ellátását. Is­meri a tanyákon és a faluban lakók helyzetét. Tudta, mit je­lentett, ha hat—nyolc kilomé­terre a községtől valaki rászán­ta magát: felkerekedik, és fogorvost keres. Korán kellett kelnie. Begyalogolt, vagy be­vitték a buszhoz. Elutazott a huszonvalahány kilométerre lévő nagyközségbe. Ott át­szállt arra a járatra, amellyel jól alkalmazkodókat, a külföl­diek közül a Dolvit és a Baldert láthatták a tanácskozás résztve­vői. A fűszerező gyökérzöldségek között a három petrezselyemfaj­tán kívül ott volt a Fertődi fél­hosszú pasztinák is. Ez utóbbi az első hazai, államilag minősített fajta. Jó gyökérminősége és nagy termőképessége következtében keresik. K. S. végre eljuthatott a kijelölt te­lepülésen rendelő orvoshoz. Egy húzás, egy fúrás — egy egész nap! Ki bírná, ki győz­né ezt pénzzel, idővel, idegek­kel tovább? A tanácsnál határoztak: „A fogorvos jöjjön ide rendelni, ne a tanyán lakók és falube­liek (nemegyszer kisgyermek­kel) járjanak hozzá kétszeri, háromszori átszállással”. Ter­vüket véghezvitték. S ahol egykor magánház állott, most odajár hetente kétszer — az átalakítás során bővített ren­delőbe — a fogorvos, a helybe­lieket ellátni. Tervezik, hogy kis gyógyszertárat is létrehoz­nak a faluban, a legszüksége­sebb patikaszerekkel. Az in­díték? A helyi vezetők nagyon egyszerűen, de emberségesen látják a dolgot: „Hogy a Julis néninek 20 forintos gyógysze­rért ne kelljen az egész dél­utánt és 15 forintot elbuszoz- nia!” S hogy az orvosi ellátás fa­lun mind hozzáférhetőbb le­gyen, lapunk is próbál ebben sajátos módon az olvasók (az állampolgárok) segítségére lenni. Az ügyeleti beosztások heti közlésével nem hétpecsé­tes titok többé, hogy hétvége­ken hol, mikor, kihez fordul­hat bajával a falusi ember. Külön-külön, ha nem össze­geznének időnként, tán elsik­kadnának ezek az apróbb-na- gyobb mozzanatok. így, együtt azonban érzékelhetőbbé te­szik azt az általánossá váló törekvést, amellyel a falun élők létbiztonságát tanácsaink tovább akarják javítani. Kohl Antal Az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztériumban szerdán or­szágos értekezleten tárgyalták meg az ingatlankezelő szerveze­tek továbbfejlesztésének legfon­tosabb feladatait e vállalatok és költségvetési üzemek gazdasági és szakszervezeti vezetői. Juhász Ottó, a Helyiipari és Városgaz­dálkodási Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Jantner An­tal miniszterhelyettes és Kacsó lllésné, a szakszervezet titkára ismertette a közös tennivalókat. Hangsúlyozták, hogy az ingat­lankezelés fejlesztésével a fel­adatokhoz rugalmasabban alkal­mazkodó szervezeteket kell ki­alakítani, amelyek hatékonyab­ban járulnak hozzá a lakásállo­mány értékének megőrzéséhez és a lehetőségek szerinti növelésé­hez is. Munkájukat a szó szoros értelmében szolgáltatásnak te­kintsék, tehát tevékenységük fej­lesztése is a bérlők érdekeit szol­gálja. A szakszervezeti testüle­tek is nyújtsanak segítséget a szervezetek korszerűsítéséhez, s ahhoz, hogy jobban megbecsül­jék a gyors és jó minőségű mun­kát. A tanácskozáson megtárgyalták az ingatlankezelő szervezetek továbbfejlesztéséről kiadott ÉVM- irányelveket, és meghatározták a tennivalókat. Az, ország legkülönbözőbb ré­szeiből érkeztek vendégek Bajára, hogy részt vegyenek ma és holnap az orvos—gyógyszerész napokon, melyet ezúttal a Bács-Kiskun me­gyei Tanács egészségügyi osztálya és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei orvos- tudományi bizottsága szervezett. A rendezvénysorozat ma fél tízkor kezdődik a városi-járási pártbizottság tanácstermében. A nap folyamán 13 tudományos elő­adás hangzik el, valamennyi az antibiotikus terápia korszerű alkalmazásáról, illetve a felhasz­nálás veszélyeiről. A zsúfolt prog­ramot este kirándulás zárja: az Az országban több mint 150 tanácsi ingatlankezelő, valamint város- és községgazdálkodási vállalat és költségvetési üzem in­tézi — az ország teljes lakásál­lományának egyötödét meghala­dó — mintegy 760 ezer tanácsi bérlakás fenntartásának, gondo­zásának ügyeit. Az utóbbi tíz év­ben jelentősen bővültek a ren­delkezésükre álló anyagi erő­források, de az ingatlankezelési és -fenntartási munka fejlődése nem követte ezt az ütemet, elmaradt a jogos társadalmi igényektől. Ezért a iakásellátás és -gazdálko­dás javításával összhangban a tanácsi ingatlankezelő szerveze­teket is korszerűsítik. A Közpon­ti Bizottság és a kormány határo­zatának megfelelően az Építés­ügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium az érdekeltek bevonásával kidolgozta, és kiadta a tanácsi in­gatlankezelő szervezetek tovább­fejlesztésének ágazati irányel­veit, hogy 1985-re országszerte megteremthessék e szervezetek korszerűbb működésének feltéte­leit. Az ágazati irányelvek több vál­tozatot ajánlanak a szervezeti kor­szerűsítésre. A fővárosban és a nagyobb városokban indokolt az önálló — tiszta profilú — ingat­lankezelő vállalatokat fenntar­(Folytatás a 2. oldalon.) érdeklődők ellátogatnak a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság kerté­szeti kerületébe. Holnap az öregkor orvosi és társadalmi problémáinak megvita­tásával folytatják a tanácskozást: összesen 28 — egyenként legfel­jebb tízperces előadás hangzik el. Ízelítőül néhány téma: fizioterá­pia az időskorban, a nyugdíjasok gyógyszer-felhasználásának tár­sadalmi vonatkozásai, az idősko­rúak gondozásának módszerei, öregkor és intenzív betegellátás, az Öregkori bőr jellemző stigmái és típusok kórállapotai, új szem­pontok a szociális intézmények betegellátásában. A téma: a város Hogyan érinti a várost a népgazdaság helyzete: mivel kell még fokozottabban takarékoskodni? Hány forintra tervezik a lakásigénylési díjat? Hogyan illik bele a távlati rendezési ter­vekbe a villámgyorsan felépített butik? Lépést tart-e a fejlő­déssel a város? — ilyen és még izgalmasabb kérdésekre kér­tünk s persze kaptunk választ tegnap délután, amikor szer­kesztőségünk vendége volt dr. Mező Mihály, a Kecskemét vá­rosi Tanács elnöke. Százhúsz perc alatt valóságos kérdéspár­baj zajlott le: több mint hatvan kisebb-nagyobb témáról mond­ta el véleményét a város vezetője. Jó hír: az eredeti tervek szerint folytatódhat az ÁrpádVáros építése; az IKV dolgozik a nagyközösségi antennarendszer elterjesztésén (a nem is oly távlati elképzelések szerint 12—14 állomás volna fogható ki­váló minőségben) és még sok-sok téma, amelyről munkatár­saink sorra-rendre beszámolnak olvasóinknak. Falusiak biztonsága . Orvos-gyógyszerész napok Téma: az antibiotikus terápia és az öregkor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents