Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. október 21. események sorokban VARSÓ A Lengyel Egyesüft Munkás­párt KB Politikai. Bizottsága ked­di ülésén elemezte az ország tár- sadalmi-gazdasági helyzetét, a szakszervezetekről szóló törvény elfogadása után, és döntött a köz­ponti bizottság soron következő, tizedik ülésének időpontjáról. A politikai bizottság október 27-re és 28-rä összehívta a központi bi­zottság tizedik ülését. Az ülés na­pirendjén az ország társadalmi- gazdasági fejlődésének kulcskér­dései szerepelnek, különösen azok, amelyek a válság leküzdésével kapcsolatosak. A politikai bizott­ság egyben jóváhagyta a központi bizottság ülésére előkészített anyagokat. RÓMA Olasz politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek Vagylm Zaglagyinnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága nemzetközi osztálya he­lyettes vezetőjének szerdán kez­dődő látogatása elé. Zaglagyin Bolognában kezdi meg hivatalos programját: a Gramsci Intézet meghívására előadást tart a Szov­jetunió külpolitikájáról. Az OKP nemzetközi politjkai kérdések ta­nulmányozásával foglalkozó köz­pontja felkérésére, csütörtökön ugyanerről a témáról a főváros­ban beszél a szovjet politikus. BELFAST NDK-bo!gár kormányfői tárgyalások SZÓFIA Bulgária és az NDK a Varsói Szerződés szervezetében és a KGST-ben tömörülve aktívan részt vesz a szocialista országok békestratégiájának megvalósítá­sában, hozzájárul a szocialista közösség egységének, erejének és nemzetközi tekintélyének megszi­lárdításához — emelte ki Grisa Filipov bolgár miniszterelnök azon a vacsorán mondott beszé­dében, amelyet Willi Stopih, az NDK Minisztertanácsának el­nöke tiszteletére adtak kedden es­te Szófiában. 'Nemzetközi politikai kérdések­ről szólva i bolgár kormányfő ki­emelte, hogy a szocialista közös­ség országai a konfrontáció és a nemzetközi helyzet felhevítésé­nek végzetes politikájára nagy­számú békekezdeményezéssel, a testvéri szocialista összefogás to­vábbi megszilárdításával, a szo­cialista gazdasági integráció fo­kozásával válaszolnak. Willi Stoph válaszában hang­súlyozta, hogy a szocialista kö­zösség országai minden szükséges eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy hatékonyan szembeszállja- nak a politikai kalandorokkal és agresszorokkal. Az európai népek a szocializmus katonai, gazdasági és politikai erejének köszönhe­tően évszázadunk leghosszabb békés időszakában élnek. Stoph figyelmeztetett rá, hogy az új amerikai nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítésével a Varsói Szerződés tagállamai elleni meg­lepetésszerű első csapás lehetősé­gét kívánják megteremteni. Várkonyi Péter a Szovjetunióba utazott Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívá­sára szerdán Moszkvába utazott. Kíséretében van Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Választási kampány Az ingatlankezelő szervezetek feladatai Thatcher—Kohl találkozó Aczél Endre, az MTI tudósítója jelenti: LONDON Helmut Kohl nyugatnémet szö­vetségi kancellár kedden este rö­vid látogatást tett Londonban. Vendéglátója, Margaret Thatcher miniszterelnök a másfél órás négyszemközti megbeszélésre, majd a vacsora közbeni megbe­szélésre szorítkozó találkozó után kijelentette: „igazi nézetazonos­ság volt tapasztalható közöttünk”. Elsősorban a tőkés világot sújtó gazdasági pangás leküzdésére vo­natkozó elképzelések hasonlósá­gát emelte ki. A rövid csúcstalálkozón a két kormányfő érintette az Egyesült Államokba irányuló közös piaci acélexport, a kelet—nyugati vi­szony, a Szibéria—Nyugat-Európa gázvezeték, illetve Lengyelország ügyét. Ami az első témát illeti, Mar­garet Thatcher — értesülések sze­rint — reményét fejezte ki, hogy az NSZK csatlakozni fog az acél­export önkéntes korlátozását cél­zó csomagtervhez, elkerülendő így az Egyesült Államokban elhatá­rozott „büntető pótadók” hatály­ba lépését. Erről szerdán határoz a bonni kormány. Igenlő döntése elháríthatja Nyugat-Európa és Amerika „acélháborúját”, de óha­tatlan károkat fog okozni az NSZK első vonalbeli acélcső­iparának. A kormányfői tárgya­lásokkal egyidőben a brit és nyu­gatnémet külügyminiszter — Francis Pym és Hans-Dietrich Genscher — is eszmecserét foly­tatott közös érdekű problémák­ról. • Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára be­szédet mond a párt toledóp vá­lasztási gyűlésén. (Telefotó — MTI) R eagan bizonytalanságban hagyta Gemajelt Szerdán választásokat tartottak Észak-lrországban az önkormány­zat részleges visszaállítása céljá­ból. Képünkön: a protestáns ré­tegek egyik vezetője, a szélsősé­ges Ian Paisley tiszteletes egyik utolsó sajtókonferenciáján a vok­solás előtt. - (Telefotó — AP — MTI — KS) Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON Amin Gemajel libanoni állam­főt kedden Washingtonban Ronald Reagan amerikai elnök, majd Weinberger hadügy-, Schultz kül­ügyminiszter és A. W. Clausen, a Világbank elnöke látta vendé­gül. Washington bizonytalanság­ban hagyta Gemajelt afelől, hogy mit hajlandó teljesíteni kíván­ságlistájából. A Fehér Házban nem volt szó dollárösszegekről, a Pentagon szóvivője pedig rámu­tatott, hogy Gemajel különféle fegyverek szállítására vonatkozó kéréseire nem adtak azonnali vá­laszt. Reagan és Gemajel egyetérteni látszott az izraeli, a szíriai csa­patok és a palesztin harcosok Li­banonból való „haladéktalan” ki­vonásának követelésében, de a tárgyalások e tekintetben sem hoztak konkrétumokat, még egy közös felhívás erejéig sem. Ez arra vall, hogy Washingtonnak Iz­rael és a közelgő törvényhozási választások miatt hátsó gondola­tai vannak. Nem válaszolt az amerikai fél arra a libanoni kérdésre sem, hajlandó-e a maga részéről meg­hosszabbítani a nemzetközi rend- fenntartó erők megbízatását a külföldi csapatok kivonása után, illetve kiterjeszteni azt Bejrúton kívülre. Gemajel ezen a látogatáson mindenesetre azt a benyomást keltette, hogy kész elfogadni bár­mely amerikai megoldást a tér­ségben és Libanonban. Az állam­fő azt mondta Reagannek, hogy az amerikai támogatást „alapve­tő jelentőségűnek” tartja Liba­non fennmaradása szempontjá­ból. Másfelől egy libanoni diplo­máciai forrás a Reagan-tervről az MTI washingtoni tudósítójának a következőket jelentette ki: „A pillanatnyi helyzet kedvez az amerikaiaknak, de ha nem hasz­nálják ki az alkalmat, Libanon kénytelen lesz más megoldás után nézni”. Amin Gemajel libanoni államfő kedden este Washingtonból Pá­rizsba utazott. A francia főváros­ban szerdán négyszemközt tanács­kozott Francois Mitterrand el­nökkel, s Claude Cheysson kül­ügyminiszterrel. Gemajel ma Pá­rizsból Rómába utazik tovább. ANALFABETIZMUS AZ US A-BAN Csak a nevét tudja leírni Az Egyesült Államokban min­den ötödik felnőtt nem tud he­lyesen írni—olvasni, összesen 23 millió azoknak a száma, akik képtelének megbirkózni a min­dennapi élet olyan banális fel­adataival, mint egy állás iránti kérelem megfogalmazása, egy csekk kitöltése, vagy az eligazo­dás egy buszmenetrendben. Ez derül ki a texasi Austin Egyetem legutóbbi tanulmányból. Az Egyesült Államokban, ahol a hi­vatalos statisztikák szerint gya­korlatilag felszámolták az Írástu­datlanságot, a lakosságnak nem egészen egy százaléka teljesen já­ratlan az írásban és az olvasás­ban. ^ Ugyanakkor egyre több az úgy­nevezett „funkcionális analfabé­ta”. Ezek képtelenek arra, hogy megértsenek egy egyszerű szöve­get. és a mindennapi élethez szükséges minimális képzettség­gel sem rendelkeznek — állapí­tották meg a tudósok kis hirde­tések, étlapok, utcanévtáblák, be­tegbiztosítási űrlapok alapján, me­lyeket három, egyenként 1500 kí­sérleti személyből álló csoport elé tettek. A tanulmány szerint ezeknek az embereknek a számát növelik a latin-amerikai és ázsiai menekültek is, akik anyanyelvü­kön sem írni, sem olvasni nem tudnak, valamint azok a gyer­mekek, akik évente idő előtt ki­maradnak az iskolából, és akik­nek a száma évente kereken egy­millió. A tanulmány azt is kimutatja, hogy a nők között több a fél- arjalfabéta, mint a férfiak között, és több közöttük az idősebb em­ber, mint a fiatal. Ez a jelenség elsősorban az egyenlőtlen esélyek és a jövede­lem kérdése: a laíin-amerikai származású személyek 56, a feke­ték 44 százaléka számít funkcio­nális írástudatlannak, míg, ez az arány a fehérek között 16 száza­lék. Ez érvényes az 5000 dollár alatti évi jövedelemmel rendelke­ző felnőttek 40 százalékára is, szemben a több mint évi 15 000 dollárt keresők 8 százalékával. A televízió a hibás? Diákokról folytatott más tanul­mányok arról tanúskodnak, hogy a fiatalok sem tudnak helyesen írni—olvasni, és hogy általáno­san süllyed az oktatási színvonal. New Yorkban a 14—21 évesek 8 százaléka fél-analfabéta — ez a tipikus arány az Egyesült Álla­mok városi agglomerációs köz­pontjaiban, állapította meg a Youth Task Force, az írástudat­lanság legyőzésére alakult szer­vezet. A National Assessment of Elducation Progress szövetségi ku­tatóintézet hangsúlyozza, hogy az elmúlt évtizedben csökkent a ta­nulóknak az a képessége, hogy magyarázzák és interpretálják az elolvasott szöveget. Ezt a jelenséget főleg a túl­zott — heti több mint 27 órányi — televíziófogyasztásnak tulajdonít­ják, mely sok családban kiszorí­totta az olvasást. Sok tudós az oktatási rendszert is vádolja. Túl sok szabadságot adnak a gyerme­keknek — hangsúlyozzák, és egy­idejűleg elmarasztalják az elég­telen írás—olvasás- és számtan­oktatást. Ezenkívül a tanköny­vekben túl sok a kép a szöveg rovására. A felsőoktatási intéz­ményekben a hallgatóknak sok vizsgán csak egy kereszttel kell jelölniük a helyes választ. „A fia­talok azt képzelik, hogy az isko­lából kiderülve egy elektronikus világ várja őket, amelyben nem feltétlenül szükséges az írás és az olvasás”, hangsúlyozza a Na­tional Assessment of Educational Progress. A Carnegie oktatási alapítvány' aggodalommal mutat rá e jelenség hosszú távú követ­kezményeire. Már attól tart. hogy bekövetkezik „egv olyan új. ko­mor időszak melvben maréknvi specialista ellenőrzi a tudóst és ezzel együtt a döntési folyama­tokat.” Jugoszláv szigorító intézkedések A jugoszláv képviselőház az el­múlt hét végén gazdasági intéz­kedéseket, törvényeket fogadott el, amelyek megszigorításokat is tartalmaznak. A devizaforgalomról szóló tör­vény megszigorítása értelmében jugoszláv piacon ezentúl csakis dinárért vásárolható áru. 10 ezer dinár büntetéssel sújt­hatok mindazok, akik árujukért vagy szolgáltatásukért a dinár- csekket, mint fizetési eszközt el­utasítják. A szerdától érvénybe lépő ben- zinjegy-rendszer kapcsán Belg- rádban jelentették, hogy a ben­zintárolás szabálysértésnek minő­sül, amiért 2000 dinár pénzbünte­tés vagy 10 napi szabadságvesztés szabható ki. A jugoszláv sajtó híradása sze­rint — az adagolások ellenére — az utóbib két hónapban kétszer annyi benzint adtak el az ország­ban, mint tavaly ilyenkor, s kan­nákban, hordókban nagy meny- nyiségű üzemanyagot tárolnak egyes lakásokban, garázsokban. Amerikai tudós kapta a közgazdasági Nobel-díjat STOCKHOLM Az 1982. évi közgazdasági No­bel-díjat George J. Stigler ame­rikai közgazdász, a chicagói egye­tem tanára kapta — jelentette be szerdán a Svéd Királyi Tudomá­nyos Akadémia. Az indoklás sze­rint Stigler professzor „az állami beavatkozás piaci folyamatokat befolyásoló szerepének tanulmá­nyozásával alapvetően hozzájá­rult a piaci folyamatokkal, és az iparszerkezettel kapcsolatos ku­tatásokhoz”. A most 71 éves Stigler az ame­rikai kormány gazdaságszabályo­zó intézkedéseinek jellemzőit vizsgálta, különös tekintettel a bérleti díjak, és a minimumbérek szabályozására. Az állami gazda­ságszabályozásra vonatkozó ku­tatásaival Stigler új korszakot nyi­tott meg, amelyet „a szabályzás gazdaságtanának” neveztek el. és ugyancsak őt tartják „az infor­mációáramlás gazdaságtana” megalapítójának is. Stigler vetette meg az alapjait egy másik kutatási területnek is: a jog és a gazdaságtan kapcsola­ta vizsgálatának. Stigler kutatá­sának eredményei hozzájárultak az infláció és a munkanélküliség magyarázatához is. George J. Stigler a Washington állambeli Rentonban született 1911-ben. A Chicagói Egyetemen tanult, és ott is doktorált közgaz­daságtanból 1938-ban. Stigler a negyvenes években több nevek amerikai egyetemen oktatott, majd 1958-ban a Chicagói Egye­temre került, és azóta is ott tevé­kenykedik. Az 1968_ban egy svéd bank ál­tal alapított, és idén 1,15 millió svéd koronával (157 000 dollár) dotált közgazdasági Nobel-díjat eddig húszán kapták meg. közü­lük 11-en amerikai tudósok vol­tak. (Folytatás az 1. oldalról.) tani, ha a kezelt bérlemények szá­ma a négyezret eléri, vagy meg­haladja. Az ilyen IKV teljeskö- rűen gondoskodik a kezelés és a fenntartás ellátásáról. A felújítá­si és korszerűsítési munkákat pe­dig az arra szakosított vállalatok­kal, szövetkezetekkel végezteti el. A kisebb és önálló IKV-nál is célszerű, ha szervezetileg elkülö­nítik a kezelő-fenntartói felada­toktól a felújítási munkákat vég­ző építőipari részleget, s az anya- vállalathoz csatolva leányvállalati formában működtetik. Általános célnak tekinthető, hogy a fenntartási munka — a karbantartás és felújítás — foko­zatosan vállalkozás jellegűvé váljék. így jobban mérhető mun­kájuk hatékonysága. A kezelői feladatok ellátásának továbbfejlesztésében alapvető cél, elsősorban a fővárosban és a na­gyobb városokban, hogy 1983. ja­nuártól 1985, januárig fokozato­san önelszámoló — meghatáro­zott pénzügyi eszközökkel keret- gazdálkodást folytató — egysé­gekké fejlesszék a házkezelősége- ket, s bővítsék hatáskörüket, jo­gosultságukat, s ezzel növeljék felelősségüket is. Indokolt, hogy a felújítási munkákat végző szer­vezeti egységeket áthelyezzék a területi házkezelőségekhez. A jö­vőben is célszerű azonban közpon­ti szervezetként működtetni a hi­baelhárító és javítási gyorsszol­gálatot, s fokozatosan fel kell ké­szíteni arra, hogy fogadhassa és teljesíthesse a lakossági megren­deléseket is. , Az állami lakóházak és bérle­mények felújításában és korsze­rűsítésében elsősorban a tervszerű előkészítés, a megrendelés, és az ellenőrzés az IKV-k feladata. A bérlőkre háruló javítási és karbantartási feladatok megköny- nyítése érdekében, szükség van arra, hogy bővítsék a lakossági szolgáltatást végző kisszerveze­tek körét, jobban bevonják a kis­iparosokat és a mellékfoglalko­zást vállaló szakembereket, 3 az IKV-házkezelőségeknél is kiépít­sék a lakosságnak szolgáltatást végző javító-, karbantartó részle­geket. Fontos feladat, hogy a nagyobb lakótelepeken elegendő számú javítóegység, tehát megfelelő és ' szolgáltatóhálózat működjön. Az ÉVM ágazati irányelveinek kiegészítésére további irányel­vek, jogszabályok és egyéb intéz­kedések kiadására kerül sor, egyebek között a bérlőközösségek kialakításával, az ingatlankezelő szervezetek gazdasági szabályozó- és érdekeltségi rendszeréről és más tennivalókról. Ennek alapján a fővárosi és a megyei tanácsok az érdekelt társadalmi szerveze­tekkel egyeztetve programot dol­goznak ki az ingatlankezelés fej­lesztési feladatainak ütemezésé­re, megvalósítására. (MTI) KISZ-tanácskozás A KISZ Központi Bizottsága rendezésében az ifjúsági szövet­ség érdekképviseleti, érdekvédel­mi munkájáról szerdán kétnapos tanácskozás kezdődött a KISZ Központi Bizottságának székházé­ban. Az értekezleten részt vett és felszólalt Benke Valéria. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Az országos tanácskozásra — amelyen jelen volt Fejti György, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára — a közép- iskolás, az iparban és a mező- gazdaságban dolgozó, valamint az értelmiségi fiatalok KlSZ-szerve- zeteinek képviselőit, továbbá a KISZ megyei bizottságainak gaz­daságpolitikai ' és agitációs-propa- ganda titkárait hívták meg. Az értekezletet Juhász András, a KISZ Központi Bizottságának titkára nyitotta meg, majd Ben­ke Valéria tartott előadást. Arany János-emlékkiállítás Viszonylag kevés Arany János­ra vonatkozó irodalmi, tárgyi em­lék, hagyaték maradt az utókor­ra, mégis látványosnak ígérkező kiállítás nyílik ma a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban. Erről tartot­tak sajtótájékoztatót szerdán, a múzeumban, a költő halálának 100. évfordulója alkalmából ösz- szegyűjtött emlékeket bemutat­va. A plasztikus térré varázsolt mú­zeumi falak között a Szalonta, Nagykőrös és Pest-Buda városne­vek. mint megállóhelyek jelzik Arany János teljes pályaképét. A gyűjtemény létrehozásában se­gítettek a társmúzeumok is. A Nemzeti Galéria kölcsönözte Zi­chy Mihály eredeti ballada-il­lusztrációit, a Tudományos Aka­démián őrzött relikviák közül lát­ható Arany íróasztali órája, szi­vartárcája, két eredeti levele és egy karosszék. A hagyományos tárlók helyett kulisszákra helyez­ték a kiállítás darabjait, s nírtcs rajtuk egyetlen felirat sem, csak idézetek, eredeti fogalmazások. Az intim, belső hangulathoz jól illik az úgynevezett balladafal, amelyen a Toldi kéziratának ki­nagyított másolata olvasható, ki­egészítve a történet idejéből szár­mazó eredeti fegyverekkel, a ko­rabeli viseletét bemutató rajzok­kal. Az emlékkiállítástól elkülönítve, de a bemutatást szándékosan időzítve kiállítják Dómján Fe­renc — grafikusművész svájci ha­gyatékából hazakerült — 30 linó­leummetszetét, melyeknek Arany művei voltak ihlető!. Felmentették Palicza András autóbuszvezetőt A Balassagyarmati Megyei Bí­róság fellebviteli tanácsa szerdán tárgyalta Palicza András har­minchat éves salgótarjáni lakos, autóbusz-gépkocsivezető ügyét, akit a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vét­séggel vádolt az ügyészség. Pa­licza Andrást korábban már fel­mentette a vád alól a Balassa­gyarmati Járásbíróság, a szerdai tárgyalásra ügyészi fellebbezés folytán került sor. A Balassagyarmati Megyei Bí­róság az első fokon hozott fel­mentő ítéletet helyben hagyta. Palicza András 1982. március 2- án reggel a salgótarjáni Kemero- vó lakótelepről a városközpont felé haladt a Volán menetrend­szerűen közlekedő autóbuszával, mintegy hatvan utassal, köztük iskolába, óvodába tartó gyerekek­kel. amikor a Móricz Zsigmond úton egy hagyományos sorompó­val védett vasúti kereszteződés­hez ért. az előírások szerint las­sított. mivel a sorompó leereszté­sét előjelző csengetést nem ész­lelte, ráhajtott a vágányokra. Eb­ben a másodpercben a sorompó mögötte és előtte is lezárult. Pa­licza, miközben szüntelen kürt­jelzéssel próbálta szorult helyze­tére felhívni a figyelmet, kinyi­totta az ajtókat, s miután vala­mennyi utasa leszállt, s elhagyta a pályatestet, járművével áttörte a sorompót. Röviddel ezután a Csehszlovákia felől érkező nem­zetközi személyvonat áthaladt a kereszteződésen. A Balassagyarmati Megyei Bí­róság a felmentő ítélet helyben­hagyásának indoklásában rámu­tatott: a vizsgálat és a szakértői vélemények egybehangzóan biz^ nyitották, a veszélyhelyzetet nem a gépkocsivezető idézte elő, ha­nem a hirtelen lecsapódó sorom­pó. A gépkocsivezető ezt megelő­zően, de ez után is a szabályok szerint járt el, ami egybeesik az adott helyzetben elvárható embe­ri magatartási normákkal. Nem fogadta el a bíróság a vád azon érvelését sem, miszerint a gépkocsivezetőnek a két so­rompó közé bezárva utasaival a kocsiban azonnal át kellett volna törnie a sorompón, ezzel szemben az utasok leszállításával újabb veszélyhelyzetet teremtett. Csak­hogy az utastérben egy pillanat alatt keletkezett pánik, majd egy esetleges ütközés — a sorompóval — beláthatatlan következmények­kel járhatott volna. A gépkocsi- vezető a választptt megoldással viszont megmentette valameny- nyi utasa életét, testi épségét. A megyei bíróság rámutatott, hogy a szóban forgó, s már több­ször javított sorompónál nem Elő­ször keletkezett hasonló veszély- helyzet, amihez egyebekben az is hozzájárult, hogy a vasúti alkal­mazott a kereszteződéstől mintegy kétszázötven méter távolságban levő őrházból kezelte a sorompót. Megállapították a tárgyaláson, hogy a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának kifeje­zett kérésére a MÁV a szóban forgó kezelőállást időközben ~a sorompó mellé helyeztette át. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Ferencváros—FC Zürich 1—1 (0—1). Meglepetésre a.vendégek sze­rezték meg a vezetést, a • zöld-fehéreknek csak nehezen sikerült egyenlíteniük. Alaposan megcsappant esélyekkel utazhatnak a visz- szavágóra.

Next

/
Thumbnails
Contents