Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-19 / 245. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 245. szám Ára: 1,40 Ft 1982. október 19. kedd LESZERELÉSI HÉT Az OBT elnökségi ülése Hétfőn a Parlament Vadásztermében kibővített ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. A tanácskozáson részt vettek a magyar ENSZ Társaság intéző- bizottságának tagjai is. A megjelenteket Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke köszöntötte, majd Púja Frigyes külügyminiszter időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót. Részletesen szólt azokról a tényezőkről, amelyek az elmúlt hónapokban kedvezőtlenül befolyásolták a világpolitikai helyzetet, akadályozták az enyhülési folyamat kibontakozását. Ezt követően beszámolt az ENSZ II. rendkívüli leszerelési ülésszakának munkájáról, s azokról a jelenlegi tárgyalásokról, melyek középpontjában a fegyverkorlátozási kérdések állnak. A külügyminiszteri tájékoztató után Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára ösz- szegezte a magyar békemozgalom tevékenységének idei tapasztalatait. Bevezetőjében arról szólt, hogy munkájuk feltételei az elmúlt időszakban a korábbiaknál jóval kedvezőtlenebbül (Folytatás a 2. oldalon.) Wischnewski megbeszélései Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Szűrös Mátyás, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője megbeszélést folytatott Hans Jürgen Wischnewski vei, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagjával. A megbeszéléseken nyílt, szívélyes légkörben véleményt cseréltek ä nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, és áttekintették az MSZMP és az SPD közötti kapcsolatok helyzetét. A találkozón részt vett Horn Gyula, a KB osztályvezető-helyettese. Az építés gondja mindenkié Tanácskozás Baján Három év után másodszor látta vendégül Baja a magyar építészeti szakemberek legjobbjait. A II. Bajai Építészeti Triennálé — amelynek tegnap délelőtti megnyitóján részt vett többek között Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára, Tohai László, a megyei tanács elnökihelyettese is —, bizonyos értelemben az előző rendezvény folytatása (amennyiben a figyelem központjába ezúttal is a kisvárost állították), de ugyanakkor különbözik is attól, hiszen ezúttal az építészet mellett más szakterületek (az államigazgatás, az egészségügy. a társadalomtudományok) is képviseltették magukat. Ez a körülmény is segítette, hogy a kialakuló eszmecsere termékeny kapcsolatot teremtsen az építészet és a társadalom között a rendezvény mottójának megfelelően. — E kapcsolat természetesen nem csupán elméleti igény — hangsúlyozta megnyitó előadásában dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter —, hanem gyakorlati tény: társadalmunk fejlődése, politikánk sikere (mindaz, amit a népgazdaság különböző területén elértünk és számon tartunk) az építész munkája nélkül nem létezne. Igaz, némelyek fölöttébb kritikusan viszonyulnak ahhoz, amit az építészet produkált hazánkban az elmúlt évtizedek során: megfeledkeznek azonban arról, hogy bizonyos világtendenciák hatása alól akkor is nehéz lett volna kivonni magunkat, ha jó előre felismerjük azok zsákutca voltát. Mert nem volt-e világszerte vallott nézet, hogy a városé a jövő? Az volt. S a háborút követő években nem volt-e általános a meny- nyiségi szemlélet? Az volt. Más kérdés, 'hogy e törekvéseket időnként és helyenként eltúloztuk, s egyáltalán: túl későn értékeltük át őket. A közelmúltban azonban ez is megtörtént, mégpedig a kormányzat legfelsőbb szintjén. A miniszter az új lakásrendeletet jellemző felismerések közül kiemelte. hogy ma már nem lehet csupán a tervezők és az államigazgatási szakemberek szűk csoportjának a feladata, hogy meghatározza: hol, és hogyan éljenek az emberek ezrei, tízezrei. Társadal- masítani kell az építészetet, ami egyszerre jelenti a beleszólási lehetőség és a felelősségvállalás megnövekedését. Az előadást követő korreferátumok során Borbély Lajos, Bács-Kiskun megye főépítésze a múlt gyakorlatának meghaladásra ítélt elemeit vette sorra, ezek közül is elsősorban a területgazdálkodást amely — különösen a hetvenes években — nem számolt a későbbi esztendők igényeivel. Dr. Kincses Ferenc, Baja tanácselnöke viszont arról szólt, hogy a közelmúlt határozatai nem alapok és előzmények nélkül valók. Példaként a saját erő igény- bevételét említette, aminek Baján régi hagyományai vannak: a KISZ-lakások tucatjai épültek így, és a lakosság összefogásának köszönhető az is, hogy ma valamennyi utcában van vízvezeték. . E bevált módszerrel építik meg az egyre jobban hiányzó csatornahálózatot is. A kétnapos rendezvény délután kiállításnézéssel és a látottak megvitatásával folytatódott. K J. EGÉSZSÉGÜGYI TANULMÁNYÚTON Madagaszkárt vendégek Bács-Kiskunban Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének vendégeként kéttagú madagaszkári delegáció tartózkodik október 16—20-a között hazánkban. Magyarországi látogatása során tegnap Bács-Kiskun megyébe érkezett Raoarisoa Esther, a szülésznők szakszervezetének alelnöke és Razakombilolona, az ápolók és egészségügyi személyzet szakszervezetének alelnöke. A küldöttséget a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának székházában fogadták. Princz László SZMT-titkár, dr. Gubacsi László, megyei főorvos, dr. Bruncsák András, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöke és dr. Vétek Jánosné, a szakszervezet megyei titkára tájékoztatta a messziről érkezett vendégeket az egészségügyi ellátásról, majd válaszoltak az érdeklődő kérdésekre. Bemutatták a megyeszékhely nevezetességeit is a megbeszélést követő városnéző séta alkalmával. Ma reggel a vendégek az új megyei kórházat tekintik meg, utána Kalocsára mennek, ahol a városi egészségügyi alapellátást tanulmányozzák. Talajművelés, tápanyaggazdálkodás Jánoshalma és a vele szomszédos Kéleshalom határában fekszik a Petőfi Tsz földje. Művelői évtizedeken át épp eleget küszködtek a mostoha természeti adottságokkal, hiszen a sívó homokból több mint ezer hektár a termelőszövetkezet birtoka. Akad itt a bácskai löszhátból a jó minőségű barna homoktalajból is. Ilyen változatos talajviszonyok között azonban nem könnyű gazdálkodni. A jánoshalmi Petőfi Tsz-ben csaknem másfél évtizede rendszeresen vizsgálják a termőföld tápanyagkészletét, összetételét, s ennek alapján végzik évről évre a szerves- és a műtrágyázást. E tevékenységükkel jóval megelőzték a később rendeletben is megfogalmazott kötelezettségek teljesítését. Felismerték ugyanis, hogy a termőföld ésszerű hasznosításának a tápanyag-gazdálkodás korszerűsítése az egyik feltétele. Az eredmény: folyamatosan növekvő hozamok a kalászos gabona- és kukoricatermesztésben. Nem egyedülálló a jánoshalmi példa. Tiszakécskén a Béke és Szabadság Tsz-ben úgyszintén a talajerő-gazdálkodás tartalékait igyekeztek feltárni a legutóbbi egy-, másfél évtizedben. A szövetkezeti nyereség alakulása bizonyítja, hogy sikeresen. Az izsáki Sárfehér Tsz saját laboratóriumának szolgáltatásait is igénybe veheti ennek érdekében. Az izsáki szövetkezet még számos közös gazdasággal osztja meg az üzemi laboratórium vizsgálatainak tapasztalatait, amelyet főként a kiskunsági homoktalaj művelői hasznosítanak. Mi következik mindezekből: Bács-Kiskun megyében nem csök(Folytatás a 2. oldalon.) Hatóság és közérzet Ismerek olyan embert, aki otthonában, borítékban őrzi évek óta gyarapodó — közte és az egyes hivatalok közti — levelezését. Esztendőkkel ezelőtt engedély nélkül építkezett. Lebontatták vele az épületet, őt pedig szükséglakásba költöztették. Tiltakozik azóta is folyvást ez ellen a hatósági intézkedés ellen. 'Lakást követel, másikat, megfelelőt a mostani 41 forint havi díjú tanácsi szoba-konyha helyett, de hát honnan adjanak neki, amikor a nagycsaládosoknak se jut mindig megfelelő? A példabeli ember ügye egy aközül a hétszázezer ügy közül, amennyit megyénk tanácsai intéznek egy év alatt. Érzékelteti, hogy a hivatal és pecsét több, mint formula az ügye elbírálását, intézését kérő állampolgár és valamely intézmény — esetünkben a tanács — között. A formai kapocs mögött jó, vagy' rossz vágányra vezetett emberi sorsokat, igazságtevéshez pártolást, állásfoglalás, jogorvoslat iránti igényt éppúgy találunk, mint segítségkérést a legmindennapibb dolgokban való eligazodáshoz. Tömören: a lakosok, a születéstől a halálig, ezer és ezer szállal kötődnek a helyi államigazgatáshoz, nagyon gyakran ügyük intézése alapján alkotnak véleményt az állam politikájáról. A helyi életkörülmények szabályozása, és a lakossági kapcsolatok fejlesztése megköveteli az igényes, pontos hatósági munkát. A falvak vonzerejét növeli, ha a települések telekellátása jó, ha lehetőség van családi házak építésére. Ám az anyagi tehetség kevés, ha >a tanács nem intézi idejében a telkek kisajátítását. A hatósági ügyintézők is tettek azért, hogy Akasztón például évente 25—28 lakást adtak őt, s negyvenhetén kisipari működési engedélyhez jutottak. Még inkább megnőtt e sajátos munkaterület művelőinek a felelőssége azóta, hogy a közelmúltban a tanácsok mindenütt megalkották az új köz- tisztasági rendeletet. Manapság pedig már a lakásrendelet új —• mindenkit, de legalábbis sokakat érintő — előírásainak kidolgozása, p tanácsülésekre való előkészítése van soron. Ezek mind-mind nagy felkészültséget kívánnak a gyakorlati végrehajtásban részes tanácsi (hatósági) ügyintézőktől. Érzelmektől, ilyen-olyan emberi megnyilvánulástól soha nem volt mentes (ma sem az!) a pecséttel jelképezett sajátos állampolgári—hivatali viszony. A döntés, az állásfoglalás amúgy sem könnyű; mióta viszont az ár., építési, iparhatósági és egyéb ügyeket a tanácsok a legkisebb községben is helyben intézik — bővült a hatáskörük —, a lakosok kritikusabb szemmel figyelik, miképp képviselik érdekeiket választott testületeik, a tanácsok hatósági ügyintézői. Bár a hatósági munka színvonalával többnyire elégedettek, a közérdek azt kívánná, hogy a jövőben a tanácsok szabálysértési előadói nagyobb eréllyel lépjenek föl a lakóhelyek csendjét, nyugalmát felverő közbotrány-okozókkal, és más garázdákkal szemben! A heccből felborított szemetes edények, az üzleti portálok megrongálása, egyes utcai hirdetőszekrények betörése, a mértéktelen alkohol- fogyasztás közterületeken látható nyomai (az eltörött borosüvegek és a járókelőket megbotránkoztató magatartás), azt követelik, hogy a hatósági munka hatékonyságát feltétlen javítani kell. Ehhez viszont nagyfokú társadalmi segítség, a kártevőkkel szembeni határozottabb fellépés szükséges! A sokszínű, mindennapjainkat átszövő hatósági munka — a kulturált ügyfélfogadással, a szakszerű, és az előírt határidőn belüli döntésekkel, s a lakosság és a tanács kapcsolatának továbbfejlesztésével — így ,válik még inkább a lakosság jó közérzetének egyik fontos tényezőjévé. Kohl Antal Kísérlet Kiskunhalason (5. oldal) Van, akit beszélni is most kell megtanítani; a többség itt tanul meg köszönni, jót játszani igazi játékkal. Igazán nem meglepő, hogy a huszonöt elsőosztályosra — van közöttük 12 éves is!— négy pedagógus jut. így remélhető, hogy négyötödük eljut a nyolcadik osztályig, így remélhető, hogy a kiskunhalasi Rekettyési iskolában kezdett kísérlet gazdasági hasznot is hoz: hiszen az okosabb egyben értékesebb ember is... Egy emelettel feljebb... (7. oldal) A megállapítás nemcsak az itt látható képre vonatkozik, ahol háló és a későn mozduló sánc felé, hanem jellemző volt a játék háló és későn mozduló sánc fölé, hanem jellemző volt a játék színvonalára is. A kecskeméti együttes látványos játékkal, biztosan győzte le ellenfelét. A röplabdamérkőzés mellett a 7. oldalon beszámolunk az NB Il-es, területi és megyei labdarúgóbajnokság eredményeiről és a, BÁCSPRIM ’82 nemzetközi sakkmesterverseny állásáról. A VERSENYKÉPESSÉG FELTÉTELE: Az alkatrészgyártás fejlesztése Mikroelektronikai konferencia A MTESZ Híradástechnikai Tudományos Egyesület budapesti és Bács-Kiskun megyei szervezetének rendezésében tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában háromnapos konferencia kezdődött az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának fejlesztéséről. A tudományos tanácskozásra mintegy háromszáz szakember jött el az ország különböző részéből. A konferenciát Lelkes Istvánná, az Ipari Minisztérium főtanácsosa nyitotta meg. — Az elektronikai ipar szerte a világon igen dinamikusan fejlődik, s meghatározója a termelés, a termékszerkezet korszerűsítésének. Kihat a gazdaság valamennyi ágára, a társadalmi élet minden területére. A mostani szakmai megbeszélés jelentőségét növeli — hangsúlyozta a főtanácsos —, hogy tavaly decemberben a kormány jóváhagyta a hazai elektronikai ipar középtávú fejlesztési programját. Ezen (Folytatás a 2. oldalon.) 0 Az Egyesült Izzó Vákuumelektronikai Gyára saját fejlesztésű elektronikai alkatrészekből rendezett kiállítást a konferencia idejére (Pásztor Zoltán felvétele)
