Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-10 / 212. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 198%. szeptember 10. AZ ALKATRÉSZ NEM VÉSZ KÁRBA A bontótelepek haszna gépkocsik közül a ZSUK és az UAZ csupán néhány órát pihen a telephelyen, ugyanis a munkagépre vágyók nyomban megvásárolják, s kisebb átalakítás után már használhatják Hs. Az is természetes, hogy a többi típusról — főleg az NDK-gyártmányokról — leszerelhető alkatrészekért szinte sorban állnak a vállalati anyag- beszerzők, gépkocsielőadók, s volt olyan vállalat, hogy egy egész Roburt csak azért vásárolt meg, mert — ilyen gépkocsiparkkal rendelkeznek — egyetlen járművük sem volt üzemképes, s ebből pótolták a hiányokat. Nem rossz üzlet ez a közös gazdaság autójavító üzemének, hiszen az 507 ezer forintért vásárolt gépkocsikból eddig 1 millió 700 ezer forintnyi alkatrészt adtak el. Szükségmegoldás ? Cikkünk bevezető soraiból talán úgy tűnt, mintha a bontótelepek létrehozását egyedül és kizárólag a szükség hozta volna létre. Valójában ez így nem igaz. Kétségtelen, a készletgazdálkodás mellett van alkatrészhiány, manipulálás, visszaélés, de van jól felfogott érdek és ésszerűség is, A logika, a takarékosság azt diktálja, hogy a kiselejtezett, összetört, közlekedésre már alkalmatlan gépjárművek, még jól működő, kifogástalan alkatrészeit hasznosítsák, ne hagyják elrozsdásodni, tönkremenni. Ezzel a meglévő értéke^ megmentésén, újbóli hasznosításán túl a népgazdaság válláról is terhet vesznek le, hiszen kevesebb devizaforintot kell kiadni az alkatrészekért. A két bontótelep természetesen nem oldja meg még a megye északi részében sem az alkatrész- ellátás gondjait, de enyhít rajta. S ez a jelenlegi gazdasági körülmények között nem elhanyagolható! Gémes Gábor • A Dózsa Tsz autójavító üzemének bontóleiepén ..mentik” a fő-, darabokat. (Tóth Sándor felvételei) A gépkocsi-alkatrész beszerzéséhez nem elég a leleményesség, a jó kapcsolat, sőt olykor, még a csúszópénz sem segít. Az általános és több éve tartó hiány okai közismertek: vagy a gyártó cég nem küld eleget, vagy kevés a deviza, hogy kellő mennyiséget tudjanak raktározni, de az is előfordul, hogy az ügyeskedők felvásárolják és Illegális úton jóval drágábban értékesítik a keresett, sokszor „filléres” szerkezeteket. Korábban hírül adtuk, hogy két autójavító — a BÁCSMOBIL Ipari Szövetkezet, illetve a városföldi Dózsa Tsz autójavító üzeme — gépkocsibontót hozott létre. Szerencsésen találkoztak az elképzelések, hiszen az egyik kizárólag személygépkocsival, míg a másik tehergépkocsival foglalkozik. A korábbi híradásunk adta az ötletet arra; térjünk vissza, s tudjuk meg, mi lett a sorsa a két teljesen új profilnak, beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket. Ami a roncsból megmenthető Július 1-től kezdve végzi a BÁCSMOBIL az Állami Biztosító által totálkárosnak nyilvánított személygépkocsik bontását. Emellett vásárolnak magánosoktól is forgalomból kivont, de közúti közlekedésre már alkalmatlan járműveket. A Ladát, Polski Fiatét, Moszkvicsot, Skodát, Wartburgot, Dáciát kilóra, vagy értékben vásárolják, alkatrészeire, fődarabjaira bontva értékesítik. Az új — nyilvánvalóan helyigényes — telepet gyorsan, beruházás nélkül hozták létre. Saját területüket bekerítették, s egy rozoga épület rendbehozásával bontóműhelyt, egy raktárt alakítottak ki, s a szövetkezet TMK-sait bízták meg az új szolgáltatás elvégzésével. Mert szolgáltatás ez a javából. A kiszerelt — olykor vadonatúj — alkatrészeket ha ilyen nem áll szervizük rendelkezésére, a javításra váró kocsikba beépítik, illetve eladják. Akárcsak a karosszéria- elemeket, ajtót, csomag- és motorháztetőket. A kilóra vásárolt roncsautóról a böngésző saját maga szedheti le a számára szükséges, még használható alkatrészeket. A szövetkezet jogot nyert • A BÁCSMOBIL bontótelepének alkatrész- raktárában mindig nagy a forgalom. arra is, hogy — a Merkúrhoz hasonlóan — használt autókat vásároljon, felújítson és értéíkesít- sen. Augusztus 31-ig alkatrész- eladásuk meghaladta a három- száz-harmincezer forintot. Érték minden darabja A városföldi Dózsa Tsz autójavító üzeme korábban, ez év januárjában nyitotta meg bontó- telepét. (Ehhez sem kellett beruházás, létszám), ők kizárólag a vállalatok, üzemek, közös gazdaságok kiselejtezett teherautóinak bontásával, s az innen nyert alkatrészek értékesítésével foglalkoznak. Ez önmagában is igen jelentős, hiszen IFA-, ZIL-, LATVIA-, a Skoda-család, NYSA, Csepel, Carpati, Robur, Zsuk, Barkas-alkatrészeket alig, vagy egyáltalán nem kapni. Emellett Ikarus-autóbuszok és pótkocsik bontásából származó fődarabokat is árusítanak. A kiselejtezett, bontásra váró A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Verekedés Félegyházán Néhány nap múlva lesz egy éve, hogy Kiskunfélegyházán, a Kunság étteremben 1981. szeptember lj-én verekedés történt, majd megszúrtak egy embert. Az olvasó már bizonyára előre tudja, hogy mindez ittas állapotban esett meg, méghozzá két olyan ember között, akik korábban soha nem látták egymást, teljesen ismeretlenek voltak. Csakhogy az Ital összehozza az idegeneket is, azonnal és egy szóra „örök” barátságokat kötnek két nagyfrörcs között. Este nyolc óra körül tért be az étterembe Ajtai Pál (Kiskunfélegyháza, Romhányi u. 67.) akkor huszonegy éves fiatalember, aki korábban, 1979-ben emberölés bűntettének a kísérlete miatt már három év börtönbüntetést kapott. A börtönből kedvezménynyel szabadult 1981. április 14- én. A feltételes szabadság 1%2 áprilisában járt volna le. Ezzel Ajtai nagyon is tisztában volt. Az étteremben egy ismerős házaspár asztalához ült, mert azok meghívták. Azonnal bort ás kólát rendeltek és ittak. Ajtai két pohár bort ivott meg és így beszélgettek hármasban. Tíz óra lehetett már, amikor betért az étterembe Simon József, aki Kecskemétről taxival vitette magát Félegyházára azárí, hogy megkeresse egy korábbi, kecskeméti társaságból eltűnt barátját. Simon ittas volt már, de azért különösebb feltűnés nélkül járkált az asztalok között, azt remélve, hogy megtalálja a barátját. így jutott el Ajtaiék Asztalához is. Ajtai az előtte teljesen ismeretlen férfit arra kérte, hogy üljön le asztalukhoz és kártyázzanak. Simon leült és elkezdődött a játék. Nyilván Ajtai volt a jobb kártyás — másképpen nem hívja játszani az ismeretlent — és nyert. Simon viszont azzal gyanúsította, hogy hamiskártyás és csal, s egy pofont adott Ajtainak. Mindketten felugrottak a székről, veszekedtek, dulakodtak, s eközben Ajtai egy csukott állapotban levő zsebkést vett elő, de nem nyitotta ki, hanem visz- szatette. A dulakodás olyan hevesen indult, hogy az üzletvezető szükségesnek látta értesíteni a rendőrséget. Azzal, hogy Ajtai eltette a zsebkést, a dulakodás nem ért véget. Arra kérte Simont, hogy menjen ki vele a szállodai részhez vezető folyosóra, majd ott „elszámolnak”. Simon elfogadta a kihívást és követte Ajtai Pált, aki már menetközben elővette a bicskáját és kinyitotta. A folyosón azután hirtelen szembefordult Simonnal és közepes erővel mellbeszúrta. A szúrás pillanatában viszont Simon felkapott egy közelben levő széket és verte támadóját, olyan hevesen, hogy a szék eltört. Mindketten véresek voltak, Simon pedig elkiáltotta magát: Megszúrtál. .. Természetesen a dulakodás, a kiabálás hallatára az ajtóhoz gyülekeztek a vendégek, valaki azonban elkiáltotta magát, hogy megérkeztek a rendőrök. Abban a pillanatban mindenki eltűnt, csak a két vérző ember haladt egymás mellett az utcai kijárat felé, látszólag megnyugodva és egyetértésben, majd külön-külön hazamentek. Simon József nem tulajdonított különösebb jelentőséget a szúrásnak, véresen és ittasan beült egy taxiba és Kecskemétre fuvaroztatta magát. Beült az Aranyhomok bárjába és tovább „szórakozott". Mellesleg egyik ismerősének megmutatta a sebet, mondván, hogy nemrégiben szúrták meg Félegyházán. Simonnak szerencséje volt: a kés nem érintett lét- fontosságú szervet és sérülése nyolc napon belül gyógyult. Természetesen megsérült Ajtai Pál is a széktől. Ő szeptember 17-én ment orvoshoz, ahol azt adta elő, hogy szeptember f4-én éjszaka egy ismeretlen személy leütötte. Az ügyet a Kecskeméti Megyei Bíróság tárgyalta és augusztus 26-án hozott benne ítéletet. Ennek megfelelően Ajtai Pált életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt — mint különös visszaesőt — három évi börtönre ítélte, s további három évre eltiltotta a közügyektől. Ugyanakkor a büntetőtanács elrendelte a feltételes szabadság megszüntetését, ami Ajtai esetében azt jelenti, hogy le kell ülnie azt az egy évet is, amit a kedvezmény miatt nem töltött börtönben; ezalatt feltételes szabadságon volt. Az ügy megítélésénél, a büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy Ajtai; a cselekményt különösen veszélyes eszközzel, feltételes szabadságának tartama alatt követte el, s hogy a hasonló esetek a megye területén elszaporodtak. Enyhítő tényező volt viszont, hogy a cselekmény csupán kísérleti szakban maradt, a sérülés nyolc napon belül gyógyult és azt, hogy magatartásával Simon József is nagyban hozzájárult a bűncselekmény elkövetéséhez. Az ítélet még nem jogerős. G. S. AZ ÓVATOSSÁG IS LEHET KOCKÁZATOS Kulcspozícióban VÁLLALATI VEZETŐK körében manapság szinte általános az a vélekedés, hogy a kiugró nyereség a helyi gazdálkodás számára legalább olyan veszélyt rejt magában, mint az alaphiány, vagy a veszteség. És, aki megpróbál vezetni egy brigádot, üzemet, akár vállalatot irányítani, meglehetősen gyorsan belátja: egyáltalán nem megalapozatlan ez a vélekedés. Jelenleg a vállalatok nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal. Elsősorban azért nem, mert egyáltalán nem lehetnek biztosak abban, hogy a tartalékokkal a későbbiek folyamán is szabadon rendelkezhetnek. így az erőforrásokat lehetőleg mindig felhasználják, ami nem is ütközik különösebb nehézségbe, hiszen fejlesztési eszközeik, jövedelem-növelési forrásaik többnyire szűkösek. Márpedig kockázatot vállalni tartalékok nélkül, már több, mint kockázatvállalás. A bizonyos mértékig egymásnak ellentmondó intézkedések is nehezítik a vállalati vezetők előrelátását, s mindenképpen óvatosságra intenek. Ráadásul ma még a felügyeleti hatóságok is. sok esetben jobban értékelik a folyamatos, zavartalan, az alig-alig, de fokozatosan javuló munkát, mint az ingadozó, ám időszakonként kiugró teljesítményeket. Mindemellett tény, hogy terjedőben van a kockázatvállalás, és ez elsősorban a külpiaci hatásoknak köszönhető. Annak például, hogy amennyiben egy vállalat a jelenlegi viszonyok között továbbra is exportálni akar, vagy adott esetben növelni kívánja kivitelét, esetleg új piacokra kíván betörni, akkor a kedvezőtlen hazai feltételek miatt szinte a lehetetlenre kell vállalkoznia. A hazai háttéripar ugyanis számottevően elmarad a fejlett országokéitól, az anyagbeszerzés hosszadalmas és nehézkes, a kooperáló partnerek egyáltalán nem érzik selejtes munkájuk következményeit. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK között természetesen növekszik a vállalati vezetők szerepe. Elsősorban rajtuk múlik, hogy teljesíteni tudják azt, amit vállaltak, vagy amit vállalni kényszerültek. A gond csak az, hogy mindez bizonyos mértékig háttérbe szorítja a tervszerű, előrelátó vezetői tevékenységet, és rákényszerít a rögtönzésre, esetenként a kapkodásra, korántsem segíti elő a szervezettebb termelés és gazdálkodás feltételeinek megteremtését. így aztán érthető, hogy bármilyen sokszor is megfogalmazódik a követelmény: a költségek csökkentésének, a takarékosabb gazdálkodás kialakításának szükségessége, a termelés szervezettebbé tételének fontossága, mindez csak kitűzött, de meg nem valósított cél marad már évek óta. A vállalati vezetőknek a napi feladatok mellett egyre kevesebb az idejük és az erejük, hogy távlati intézkedéseket igénylő tennivalókkal is foglalkozzanak. Igaz, hogy ezzel párhuzamosan a gyakorlatban alkalmazott vezetési módszerek, az irányítás technikája is kevéssé korszerűsödik. Sőt, egyes helyeken éppen az ellenkezője történt az elmúlt időszakban. Az egyes vezetők a napi munka sodrában olyan ügyekben is intézkednek, amelyek munkatársaikra hárulnának. Ez meghatározza a közép, és alsószintű vezetők tevékenységét is. Az irányítómunka hatékonysága, eredményessége a kívántnál csak lassabban javul, a módosuló körülményekkel nemigen tud lépést tartani. A MEGOLDÁS a népgazdasági irányítómunka korszerűsítésében és a vállalati vezetésben alkalmazott módszerek fejlesztésében, a szakemberek felkészültségének növelésében egyaránt keresendő. Ehhez belföldön is olyan feltételeket kellene kialakítani, mint amilyenek ma csupán az exportáló vállalatokat kényszerítik igényes munkára. Ha a gazdálkodási hiányosságok miatt bekövetkező pénzügyi nehézségek a mainál súlyosabban érintenék a vállalatokat, ha adott esetben számolniuk kellene a megszüntetéssel, vagy állóeszközeik értékesítéséből kellene kiegyenlíteniük tartozásaikat (ami szintén az egység korlátozott mértékű felszámolását jelenti), akkor feltehetően gyorsabbá válna az alkalmazott vezetési módszerek korszerűsítése is. TALÁN NEM TÚLZÁS azt állítani, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére tapasztalható némi javulás, ami a kulcspozícióba kerülő vállalkozókészségű, innovatív vezetők személyes érdeme is. Csak a folyamat nem elég gyors. Manapság pedig az idő is mind jobban sürget. A túlzott óvatosság is kockázatos ... P. F. HÁZUNK TÁJA A hátralevő napokban már nehéz tanácsot adni a ker- tészkedőknek. Szinte a kert minden részén érik valami. Éppen ezért a termésvédő nö-- vényvédelmi munkáknál az eddiginél is jobban ügyeljünk a várakozási idők betartására, és a szerek esetleges „elsodródására”. A gyümölcsök közül a besztercei szilva szedhető. Ha lekvárt készítünk, a szüretet ne siessük el, mert a befőzésre legalkalmasabb a jól beérett édes, illatos, zamatos gyümölcsi A körték közül jelenleg a Vilmos érik. Óvatosan válasszuk le a termést a fáról, és lehetőleg ütésmentesen helyezzük a kosárba, a ládába. A bogyósgyümölcsűek közül a ribiszke és a köszméte ad munkát ezekben a napokban. A ribiszke szaporításához a bokor- tövéhez közel eső gallyakon találunk alkalmas, beérett vesszőket. Sima dugványokat készíthetünk, ha ezeket 20 centiméteres hosszúságúra feldaraboljuk. Érdemes a vesszők csúcsi részén egy-két levelet meghagyni, mert ez a gyors g.vökeresedést segíti. A köszméténél a dugványozásra legalkalmaKözeledik a hajrá sabbak a 2—3 éves gallyak vesz- szői. Az iskolázás során folyamatosan juttassuk vízhez az egymástól 20 centiméterre földbe ültetett dugványokat. A szőlőben ismét ellenőrizzük a kötéseket, nehogy a fürt súlya a földre borítsa a lombozatot, mert ilyenkor még nagyobb pusztítást végezhet a szürkerothadás. Siettethetjük az érést, és növelhetjük a bogyók cukortartalmát, ha a fürtök körül eltávolítjuk az árnyékoló leveleket. Különösen a csemegeszőlőknél jelent gondot a darazsak kártétele. Néhány tőke esetén érdemes a fürtöket egyenként védeni. Alkalmas erre a kilyuggatott tejeszacskó. Ügyeljünk azonban arra, hogy a zacskókat ne a fürthöz rögzítsük, hanem a vesszőhöz, a hajtáshoz. Számíthatunk a madarak csipegetésére is. Legjobb riasztók a csillogó s/.ta- niol-, alumíniumíólia-csikok. Folytassuk a szüreti előkészületeket meszeléssel, lúgos felmosással, az eszközök javításával, esetleg cseréjével. Vásároljuk meg a must érleléséhez szükséges borászati kellékeket is. A zöldséges kertben a beérett termés felszedése után vethetjük téli, fólia alatti termesztésre a palántának valót. Itt jelenleg a legfőbb gondot — különösen a megye déli részén — a lisztharmat erőteljes elterjedése okozza. A kártétel elsősorban az idősebb, fejlettebb növényi részeken mutatkozik. Védekezzünk a gombabetegség ellen! Jó eredményt várhatunk a Thiovit-tól. Az esőzések hatására a szőlőt leginkább a botrítisz fenyegeti. De károsítja a bogyókat a bagolylepke hernyója is. Ellene az Unit- ron 40 EC 0,2, a Chinetrin 25 EC 0,05 százalékos oldata hatásos. A bagolylepkék a szőlő mellett megtalálhatók a zöldséges kertekben is, tehát itt is számíthatunk kártételükre. Ismételten felhívjuk a figyelmet az előírt óvórendszabályok betartására! Telepítsünk csemegeszőlőt! A héten, a Kecskemét melletti Katonatelepen, a szőlészeti kutatóintézet csemegeszőlő-nemesítő telepén több mint 50 fajtát, illetve fajtajelöltet rmf- tattak be. Az intézet igazgatója dr. Zilai János elmondta, hogy érdemes különösen a házikertekben csemegeszőlőt telepíteni. Az elmúlt időszakban számos olyan új fajtát, hibridet állítottak elő, amely részben ellenáll a szőlőt legjobban károsító liszt- harmatnak és peronoszpórának. Köztudott, hogy Magyarország a szőlő biztonságos termeszthetőségé- nek északi határán fekszik. Gyakoriak a mínusz 20 Celsius-fokot is meghaladó téli fagyok. Nem kíméli az érzékeny növényt a húsvét körüli hűvös időjárás sem. Ha sikerült a szőlőt gondos munkával a fagyok, a szél, az aszály terméstizedelésétől megmenteni, a szüret időszakában csökkentheti az ép bogyók számát a botritisz. Elég ha csak egyszer- kétszer esőt kap. Nem éppen kedvező a csemegeszőlő értékesítési helyzete sem. A ZÖLDÉRT-vállalatok csekély hasznukra hivatkozva nem szívesen foglalkoznak a gyümölcsnek számító növény felvásárlásával. Ha országosan elterjedne a jól bevált kecskeméti módszer, fniszerint a nagy élelmiszer-áruházak mellett módot és lehetőséget adnak a kistermelőknek, hogy friss árujukkal versenyre kelhessenek az üzletben vásárolhatóval. lényegesen több termés juthatna a fogyasztók asztalára. Ennek ellenére, különösen a saját ellátás érdekében, javasolható a csemegeszőlő ház körüli elterjesztése. Figyelembe kell venni az érési sorrendet is. Például néhány fajtával július végétől október közepéig folyamatosan friss szőlőhöz juttathatjuk a családot. A homoki termőtájon ajánlható érési sorrendben: a Csabagyöngye, a favorit, a boglárka, d pölöskei muskotály, a Pannónia kincse, valamint a saszla. Cz. P. A piros galagonya Az országban május közepén mindenütt megcsodálhatjuk a piros galagonyát (Crataegus oxyacantha „Paul’s Scarlet”), amikor piros telt virágai beborítják a kis fát. Az alapfaj Észak- Afrikából és Európából származik. Annak virága fehér. A piros galagonya viszont az egyik legszebb és leggazdagabb virágzó kerti változat. Négy méterre nő csak meg. Az ágai sárgászöld színűek A levelei aprók, három-öt karéjosak, felül fénylő olajzöld. Május közepén kezd virágozni. Elvirágzás után, nyár végén is díszít, hiszen termése mutatós. A skarlátpiros termés 2—3 magvú. Kissé párásabb klímájú, üde talajra ültessük, de némi szárazságot és a homokot is elviseli. Ilyen területeken is rendkívüli díszítő értékkel rendelkezik. Az egyik leggyakrabban ültetett kisméretű fa, hiszen útfásításra alkalmas. Villanyvezetékek alatt Is elfér. Emellett természetesen parkokban, kisebb csoportokban is felhasználhatjuk. Családi házak kertjébe történő ültetésének esetleg az állhatja útját, hogy a levél- tetvek és a pajzstetvek igen kedvelik. így káros hatással lehet a kertben található gyümölcsfákra. A metszést is Jól bírja, könnyen kialakíthatunk belőle gömbkoronát, de ekkor sajnos nagyon kevés virágot hoz, vagy egyáltalán nem virágzik. Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) alanyaira olthatjuk vagy szemezhetjük. tgy könnyen szaporítható, akár cserjeként gyökérnyakba, vagy kis faként magas törzsra oltva. Sz. J.
