Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-10 / 212. szám

) 1982. szeptember 10. • PETŐFI NÉPE • 5 CENTENÁRIUM ELŐTT A VÁROS fiatalokról - fiataloknak Százéves a halasi sajtó Fekete Dezső könyvtáros az első újságról Ismét egy évforduló. Méghozzá kerek dátum. Bűvös szám: sok minden elindult száz esztendeje Kiskunhalason azzal, hogy meg­jelent a város első önálló újság­ja. Az utódok egyebek között ki­állítással tisztelegnek rövidesen az egykori kezdeményezés előtt. A tárlat bemutatja majd a hír­lapszületés gazdasági és kulturá­lis körülményeit is. Javában tar­tanak a centenáriumi előkészüle­tek. Ezek fő szervezője Fekete Dezső, a városi—járási könyvtár munkatársa. Lehet, hogy fur­csa, de egy olyan ember em­lékeztette a kiskun múltjára büszke helység lakóit a jeles eseményre, aki korábban főleg bácskai lapokat forgatott, hogy bibliográfiákkal és más adatfel­tárással segítsen eligazodni a tör­ténelemben. Van miből meríteni: több százezer cédulára rögzített följegyzés teszi ki a forrást. Egész élete benne van a gyűjte­ményben. — Húsz évet és 45 napot él­tem, dolgoztam Bácsalmáson — mondja. — Krónikák, helytörté­neti munkák sora jött létre an­nak alapján, amit a könyvtár végzett. Onnan hoztam magam­mal az igényt: minden község­ben legyen egy kis gyűjtemény a helyi hagyományok számontartá­sára. Ha nincs ideje a könyvtá­rosnak különböző szempontok szerinti rendezésre, legalább te­gye félre borítékokban vagy dossziékban az újságkivágásokat, egyéb dokumentumokat. — De mégiscsak érdekes, hogy a bácskai nagyközségben valaki számon tartotta a kiskun város sajtójának születését. — Munkásmozgalmi, gazdasági és könyvtári kutatások tanítottak meg az egységes szemléletre. Nem külön-külön, hanem egészében kell látni a folyamatokat. Föl­jegyzéseimnek mintegy a fele már az új — jelenlegi — lakóhe­lyemen van, így nincs semmi kü­lönös abban, hogy Kiskunhalas helytörténeti értékeire is szeret­ném felhívni a figyelmet. Annál inkább, mert egy kicsit mindenki honismereti kutató. Amerre csak jártam, mindenütt félretették — és gondosan őrzik — a családot, baráti kört érintő cikkeket. A könyvtáros családja egész lakó- közösségekre terjed ki. Ahhoz pedig, hogy megértsük azt, ami napjainkban történik, tudni kell azt is, ami végbement a múlt­ban. — Mi történt 1882. szeptember közepén? — Egy vasárnapon, 17-ére esett — megjelent a Hailasi Újság mu­tatványszáma. A kiadvány előfi­zetőket toborzott. Korda Imre fe­lelős szerkesztő és kiadótulajdo­nos az első oldalon bejelentette: „Van szerencsém tisztelettel érte­síteni a helybeli közönséget, hogy f. évi október 1-étől társadalmi tartalmú hetilapot indítok meg Halason ily czím alatt: .Halasi Újság' s ebből ezennel közre bo­csátom e jelen mutatványszámot. Halas város közönsége régóta ér­zi hiányát egy helyben megjelenő hírlapnak, mely kizárólag a vá­ros és lakóinak ügyeivel foglal­kozzék. 15 000 főnyi lakosságú vá­rosban a helyi közügyek és érde­kek száma meglehetősen felsza­porodik, bizonyos üzletforgalom is támad, s az élet ma már mind­inkább megköveteli, hogy ezek iránt kellőleg tájékozottak le­gyünk.” — Milyen közügyekről és érde­kekről volt szó? — Igen-igen fölszaporodhattak ezek, miután a régi Pest megye területén Vác, Kecskemét, Cegléd és Kiskunfélegyháza is megelőzte Halast a nyilvánosság­szervező sajtóteremtésben. Kimu­tathatóan előrelendült a város polgáriasodása, gazdasági és kul­turális élete. Részletesen beszá­molt például a lap a Budapest­től Szabadkáig terjedő vasútvo­nal építéséről, sürgette a mocsa­ras vidék lecsapolását, figyel­meztető híradásai után alakult meg az önkéntes tűzoltóegylet s talán a tanyai gyerekek iskolája sem jött volna létre a lelkiisme- retébresztő helyi hírlapírás nél­kül. Előfizet ősi fe I h i 1/ a s! V.<5: .r.'VI';lrw4(| Jl-? < h'-Ss: (!*>}:» Kft* 2 hfahmti 1 má \u '-' Hí ahitf. „Halasai v >_ Haut* *,'(}•'> U*'t- . Kfts iiju iv-l .' r-<W>?3 rr*i Hí i<n.itVtry h- \y' !>* 5) :ÍL-£Í í :>.>*** U>vG ui« -;,. Cl- > :;<• JjKl} .•» V« <'\ • Ú >* ! k :U ■ > in r híí»<I;h£úM> ( ‘Mi h-; >■'<!:-* Irtíy'U :<• ' <*: XÍií • '■ 4 V<*n:;í':)>»J:<>;áS%<>í»T A t-V;: »•«r > a* <•<«, !í;u---i : ' : h való Í.HÚJÚk-'/.-v Uvík :lv. i < rt'iT'- !-rií • Korda Imre felelős szerkesztő és kiadótulajdonos írt beköszöntő cikket az előfizetőket toborzó mutatványszám első oldalára. 0 Fekete Dezső kiskunhalasi lapokat tanulmányoz. — Tehát segített az újság! — Egyaránt köze volt a városi dalárda vagy a gazdasági egylet 1883-as indulásához. Április 14- én Gyürki Antal borászati ván­dortanár tartotta itt első borke­zelési és szőlőművelési előadását, amelyet szőlő- és gyümölcster­mesztési kiállítás követett. Ek­kor vetették meg a kertészeti egy­let alapját. A belépők neveit örökítette meg többek között az október 1-i szám: „valamennyien kipróbált, edzett és munkás baj­nokai a kertészetnek”. Köztük volt ifj. Gábor József, a Kecske­méten később „felállított viczel- lér-képezde” igazgatója is. Ilyen és hasonló híradások segítették elő a város régiségtárának ki­alakulását, és sajtóvisszhang nél­kül talán Miklóssy Gyula színtár­sulata sem tért volna rendszere­sen vissza „tájolni”. — És a folytatás? — Valamilyen formában, oly­kor kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal nyilvánosságot követelt magának a város közélete. Gyü­mölcskultúrát terjesztő szakla­pok és humoros alkalmi számok egyaránt napvilágot láttak. Utób­biak közé tartozik például a Csö- möge című extra-lap, Jókedvű János felelős szerkesztésében. (A főmunkatárs Pattogó Pista volt.) Társadalmi hetilapok, közműve­lődési jellegű közlönyök jelzik a további utat, míg 1944. december 6-án megjelent Ságodi Győző szerkesztésében a Halasi Hírek című. demokratikus töltésű újság. Hasonló kiadványok csak később készültek töhb olyan városban is, amelyek pedig hamarább szaba­dultak fel. A következő tíz évben ötféle sajtótermék látott napvi­lágot, köztük például a járási népművelő füzetek vagy a Dél- Magyarországi Labdarúgó Szö­vetség játékvezetői kiadványa. Föltűntek a mai mutációk előd­jei is. A Megyeszékhely csírái jelentek meg 1955. július 30-tól a Bács-Kiskun megyei Népújság Kecskeméti jegyzeteiben, augusz­tus 9-én Bajai jegyzetek kezdőd­tek, szeptember 30-án — pénte­ki napon — indult útjára a Hala­si képek című rovat, szeptember 8-án — csütörtökön — a Kalocsai napló, majd szeptember 20-án, kedden a Félegyházi krónika. 1961. március végéig élt az ötödik oldalon 3 hasábnyi terjedelemben a Halas és járása, ami aztán a je­lenlegit előlegező önálló oldal­összeállításoknak adta át a he­lyét a Petőfi Népében. Halász Ferenc Einstein­iratok Negyedszázaddal Eins­tein halála után végre hoz­záférhetővé vált a kutatás számára a magfizikus írás­beli öröksége: a Princeton Egyetem könyvtárában 4300 okmány másolatát tartalmazó irattárat nyitot­tak meg. Az okmánytár Einstein tudományos dolgozatain és nem tudományos iratain kívül terjedelmes levelezé­sét is magába foglalja. A fizikus nemcsak híres fi­zikusokkal, hanem a poli­tika és a művelődés neves képviselőivel is levelezett. A gazdag anyag betekin­tést enged századunk ele­jének fizikatörténetébe, s Einsteinnek a tudomány­ról, a társadalomról és a politikáról vallott nézetei­be. KEDDTŐL LAPUNKBAN: Hosszas betegség után 1982. augusztus 29-én, 67. szüle­tésnapján elhunyt Ingrid Bergman, a világhírű svéd szár­mazású színésznő. Méltatói szerint meghatározott minden filmet, amelyben csak szerepet kapott, meghóditott, elvará­zsolt mindenkit, aki a közelébe került. 1945-ben a Gázláng, 1957-ben az Anastasia, 1975-ben pedig a Gyilkosság az Orient expresszen című filmben nyújtott alakításáért kapott Oscar-dí- jat. Nemrég megjelent visszaemlékezéseit — amelyet kedd­től folytatásokban, képekkel illusztrálva közlünk lapunkban — fia biztatására, 65 éves korában kezdte el írni. A régi le­velekből és naplókból táplálkozó sorokból egy kivételes mű­vészegyéniség sorsa bontakozik ki. PALICS ’82 IMV Helytállás hőségben 0 \ sor elején Tóth Katalin és Papp Gábor lapátol. iA jugoszláviai Palicsra igye­keztünk Kriskó Jánossal, a me­gyei KlSZ-bizóttsag munkatársá­val. A hagyományos testvérme­gyei kapcsolatok keretében ugyan­is kecskeméti főiskolások dol­goztak az ottani építőtáborban. Köves Zsuzsa már várt ránk és rögtön előrebocsátotta, hogy nem egy otthon megszokott épí­tőtáborba kerültünk. A magyarok másik vezetője, Kovács Ede ép­pen az ágyat nyomta súlyos influenzával- Közben előkerült a tábor vezetősége is. Szokatlan volt, hogy mindenki egyforma, divatos keki-uniformist, úgyne­vezett brigadérkát viselt. Jól esett, hogy a tálbor vezetője, Tri- vics Drágán mielőtt bármiről is szó esett volna, a magyar fiata­lok szorgalmát és kitartását di­csérte. Később, mintán láttuk őket az útépítésnél, megbizonyosod­hattunk róla, hogy ez nem csupán udvariassági gesztus volt. — A felszabadulás óta szerve­zik Jugoszláviában az Ifjúsági Munkavállalás elnevezésű akció­kat, évente körülbelül százat. Ez azt jelenti, hogy nyaranta mint­egy százezer fiatal dolgozik az ország különböző részén — tájé­koztatott bennünket Trivics Drá­gán. — A munkavállalás legfőbb célja az, hagy az ifjúságot mun­kára szoktassa, valamint az, hogy a Jugoszláviában élő népek fiai megismerjék egymást és honfi­társaik kultúráját. A beszélgetés után terepszemlé­re indultunk. — Két választásunk volt — me­sélte Köves Zsuzsa —, vagy együtt dolgozik a magyar csoport, vagy hármasával-négyesével szétszóró­dik a hazai brigádok között- Az utóbbit választottuk, szerencsére. A többiek tempója magával ra­gadja a mieinklet is. Rendkívül kemény fizikai munkát végeznek ebben a hőségben. Közben megérkeztünk a Sza­badkától jó néhány kilométerre lévő csantavéri út építéséhez. Hirtelen végeszakadt az aszfalt­nak, rekkenő melegben, bokáig süppedő homokban tettük meg a .maradék távolságot. Hamaro­san feltűnt a sisaki Norbert Ve- ber brigád lobogója, körülötte egykét gyengélkedő üldögélt egy tenyérnyi árnyékban. — Csak az pihen meg egy fél órára, akinek már kiesik az ásó a kezéből — állt meg egy percre Tóth Katalin, a GAME idén vég­zett hallgatója. — Hattól dolgo­zunk, tizenegykor van egy kis szünet, ekkor tízóraizunk, álta­lában gyümölcslevet és burekot. Utána folytatódik a hajrá- Pár napunkba tellett míg „kiharcol­tuk”, hogy legalább a tűző napon levéhessük a brigadérkát. Für­dőruhában csak könnyebben megy a csákányozás! — s már fogja is a szerszám nyelét. Nem nézik jó szemmel, ha valaki mun­ka közben megáll csevegni. Papp Gábor másodéves műszaki fő­iskolás és Kófiás Ferenc volt GAMF-os szintén a sisakiakhoz csatlakozott. — Hat és fél órát dolgozunk, de ha a brigád úgy határoz, még ráhúzunk egy kicsit. Munka vé­geztével a szerszámokat glédába kell. állítani és össze kell szedni a szemetet, a csikkeket is. Azután kettesével sorakozó, csatakiál­tás és élünkön a zászlóval indu­lás a buszhoz. Az első napokban bizony holtfáradtak voltunk. Nemhiába vált szállóigévé Ko­vács Ede aranymondása, kóvá­lyog, mint magyar brigád a ka­nizsai gáton! Délután három óta tájban ér­kezett meg az első csoport a tá­borba- A kapuban szólt a zene, borral, süteménnyel fogadták a fiatalokat. Kérdő pillantásunkra Köves Zsuzsa válaszolt: — Ma tartották az úgynevezett rohamnapot. Ilyenkor azok kap­nak kitüntetést akik aznap a leg­jobban dolgoznak. Kíváncsi va­gyok lesz-e köztük magyar? Azt már pár nappal később itthon tudtuk meg, hogy volt. Ahogy a brigádok érkeztek, úgy szállingóztak a mieink is a magyarok táborhelyeire. Ki jobb­ra, ki balra dőlt, mindenki az ágyát kereste. Pedig ünnepi men- nü és sör várta a táborozókat. Ebéd után kicsit felélénkült a társaság. Eszterhai Kati az óvó­nőképző hallgatója, Eszterhai Márta, most végzett ugyanott és Popovics Istvánná gyakorló óvó­nő. ök voltak a szóvivők. — A kora délutánt általában mindenki alvással tölti, bár ne­künk megengedik, hógy lemen­jünk a tóra fürödni, sőt szörföz­ni is lehet. — Programot szerveznek bőven. Különféle tanfolyamokon lehet tanulni a gépírástól, motorveze­téstől kezdve a hegesztésig min­dent. A nyelvi nehézségek miatt kezdetben unatkoztunk, de mos­tanra már barátságok szövődtek, mindenki megtalálja a maga szó­rakozását a táborban. — Ma dolgoztunk utoljára, azért is ilyen felszabadult a társaság. Nemigen szoktunk ilyen kemény munkához, majd csodálkoznak a gyerekek, milyen érdes lett a te­nyerünk. — Még csak annyit, — tette hozzá Köves Zsuzsa — hogy a hét­végén Szabadkára, majd Belgrád- ba megyünk. □ □ □ Az eredményekről már itthon beszélgettünk. — Elnyertük az akció szalag­ját — kezdi Köves Zsuzsa— azaz „rohambrigáddá nyilvánítottak” bennünket a tábor közgyűlésé­nek javaslatára- Remekül sikerült a magyar estünk, ezt díszoklevél­lel díjazták. Közülünk hatan pe­dig megkapták a legmagasabb építőtábori kitüntetést, az Udar- nik, azaz rohammunkás jelvényt. Ez igen szép eredménynek számít, jócskán meg kellett érte dolgoz­ni, A kitüntetettek megérdemlik, hogy névszerint is említsük őket: Gulyás Ágnes, a Kecskeméti Óvó­nőképző Intézet hallgatója. Si­mon Lajos, Kofiás Ferenc, Dem- jén György és Molnár Ferenc a GAMF jelenlegi, illetve végzett hallgatói, valamint Köves Zsu­zsa a magyarok egyik táborveze­tője. Kormos Emese Ötnapos EGY SIKERLEMEZ Katona Klári titkai ■Nem sűrűn hallat magáról. A villach-i nemzetközi fesztivált a Ne sírj és a Ha elindul a vonat című dalokkal nyerte meg és a nemzetközi szaksajtó különdíját is megkapta. Az egész sikerben csak egy váratlan fordulat irá­nyította a figyelmet az énekes­nőre, az, hogy egy megbetegedett angol énekesnő helyett ugrott be. Titkát senki sem kérdezte. Kiadott nagylemezeket. Hall­gatás — a szakvélemény részé­ről. Talán a másodiknál figyel­tek oda: Demjénnel és a V’ Mo­to Rock-kai készített LP-jénél. A címe: Láthatod, boldog vágyóik. Nem láttuk, hogy boldog. Újabb szünet. Kevesen figyelnek rá, pe­dig beharangozták, hogy a nagy hármas, Koncz—Kovács—Zalat- nay után itt az újabb generáció: Katona—Karda—Cserháti. A hár­mas csapatból Katona Klári mű­vészete látszik kibontakozni. Nem „nyüzsög”. Hallgat, gondolkodik, dolgozik, keresi a zenészbaráto­kat, alkotótársakat­Megtalálta! Harmadik lemezén adja igazán a maximumot tehet­ségéből. Presser és Dusán zenéje, dalszövege bontakoztatja ki Ka­tona Klári igazi énjét. Zenében, szövegben „katonás” ez a lemez. Az első oldal csupa-csupa kér­dés, lassabb és gyorsabb tempó­iban. Reggaeritmusok pattognak, tiszta, szárnyaló énekhanggal. A dalszövegek igazodnak Ka­tona Klári megszokott dalvilágá­hoz (Titkos szobák szerelme, Miért fáj a szív? Vigyél el.) Vannak új hangulatú szövegek: Gömbölyű dal, Helló .. • Miért ne? A hang- szerelést, a dalok zenéjének kom­ponálását és a művészeti vezetést Presser Gábor vállalta. Munkája, mint eddig is, tökéletes. A zenei rendezés Zorán és Kiss István nevéhez fűződik. Katona Klári olyan lemezt mondhat magáénak, ami megje­lenése óta csupa jó kritikát ka­pott, gyorsan fogy a lemezboltok­ból. Van akinek csak a harma­dik lemeze kavar vizeket, irá­nyítja a közvélemény figyelmét. Még így is jó. Ezzel együtt meg­fejthető Katona Klári minden titka. Ezek után nincsenek titkol- nivalói előttünk. Legfeljebb ma­gában ... És újra meglep ben­nünket valami egészen különle­ges, új zenecsemegével — negye­dik albumán. B. T. A tanítás első napjának ha­gyományos eseménye az órarend bejegyzése. Az idén annyiban mó­dosult a megszokott menet, hogy a szombati nap rubrikái üresen maradtak. Vagyis az oktatást is utolérte az ötnapos munkahét. A hosszú hétvége mindenképpen ör­vendetes, ám ára van: a többi napokon vaskos oszlopokat al­kotnak a tanórák. Nem vitás — valamit, valamiért, ötnapi kemény munkát a két pihenőnapért. Nulla órát és nyol­cadikat, iha úgy esik. Egy-egy ilyen kiadós napot — úgy tetszik — már végigülni is komoly meg­próbáltatás, nemhogy érdeklődőn, figyelmesen végigdolgozni. Ám, akár tetszik, akár nem, így kell csinálni! A fennmaradó két nap azon­ban kárpótolhat minden diákot a hét eleji hajtásért. Persze csak akkor, ha valóban okosan hasz­nálják ki a pihenőidőt. Ha nem­csak parttalan semmittevésre, hanem „értelmes” cselekvésre is használják. Ebben a sportolástól a múzeumlátogatásig, az olvasás­tól a tanulásig minden belefér, sőt, bele kell hogy férjen. A meg­növekedett szabadidő-lehetőség. Arra, hogy a hétközbeni rohanást, nemegyszer túlterhelést kiegyen­súlyozza. Bölcsebben kell hát szervezni minden középiskolás diáknak a munkáját, a pihenését. S bár eh- » hez az iskolától a családi háztól is segítséget kapnak, elsősorban önmaguknak kell megtanulni az ésszerű beosztást. Érdemes erre is külön figyel­met fordítani, hisz a felnőtt élet­ben sem lesz másképp. S amit a Palika meg nem tanult, azt a Pál sem tudja. Az „ötnapos” ezért is jó előiskola. N. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents