Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 211. szám Ára: 1,40 Ft 1982. szeptember 9. csütörtök Koivisto elnök Nádudvaron Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság baráti munkalá­togatáson hazánkban tartóz­kodó elnöke, ma egyik leg­nagyobb közös gazdaságunk­ba, a 20 ezer hektáron 3 ezer taggal gazdálkodó nádudvari Vörös Csillag Termelőszövet­kezetbe látogatott. A finn államfőt útjára elkísérte Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke.* A különvonat délelőtt fu­tott be Kabára, ahol a ven­dégeket Hajdú-Bihar megye párt- és állami vezetői fo­gadták. Útjuk ezután a szö­vetkezethez vezetett, ahol Szabó István, a szövetkezet elnöke köszöntötte a magas rangú vendégeket, majd tá­jékoztatót adott a mezőgaz­dasági üzem múltjáról, mai tevékenységéről. HÉT HÓNAP MÉRLEGE A tavalyinál nagyobb volt a vendégforgalom a tanyai üdültetés to A Magony-tanya vendégei Fülöpháza és Szabadszállás között. Az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal most adta közre tájékozta­tóját az év első hét hónapjának idegenforgalmi eredményeiről. Az adatok szerint a forgalom legfontosabb minőségi vonásai kedvezőbbek a tavalyiaknál, az idegenforgalomból származó be­vételek 7 százalékkal nagyobbak az előző évinél, s csaknem két és félszeresen haladják meg a kiadá­sokat. Jellemző az idei szezonra, hogy a külföldiek valamivel hosz- szabb ideig tartózkodtak nálunk, mint az elmúlt években, s nőtt a szervezett keretek között ideláto­gatók száma. Kedvező az is, hogy javult a kereskedelmi szálláshe­lyek —, s ezen belül a szállodák — kihasználtsága: a tavalyinál nagyobb vendégforgalmat bonyo­lítottak le. A tőkés országokból összesen 1,4 milliónyian látogattak Magyaror­szágra, egyötödével többen, mint tavaly ilyenkor. Ennél valamivel kisebb ütemben nőtt a turisták száma, de lényegesen gyorsabban, 41 százalékkal a kirándulóforga­lom. Ez utóbbi nagysága elérte a félmilliót. A vendégek 20 száza­lékkal több időt töltöttek nálunk, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. A tőkés forgalomból szár­mazó eddigi összes bevétel meg­haladta a 4 milliárd forintot — változatlan árfolyamon számolva körülbelül 40 százalékkal emelke­dett a tavalyihoz képest. Ezen be­lül egy-egy látogató átlagosan 22 százalékkal, többet költött, mint tavaly ilyenkor. A rubelelszámolású országok forgalma a Szovjetunió kivételé­vel csökkent az elmúlt évhez ké­pest, a turisták átlagos tartózko­dási ideje azonban meghosszabbo­dott. Ami a turistaforgalom egészét illeti, a tapasztalatok Bács-Kis- kunban is megegyeznek az orszá­gossal. Az előrejelzések azt bizo­nyítják, hogy megyénk továbbra is őrzi országos átlagot felülmúló vonzerejét: egyre többen fedezik föl, s térnek vissza évről évre. Az első nyolc hónapban a tava­lyinál jóval többen vették igény­be a fizetővendég-szobákat (Kecs­keméten és környékén csaknem megduplázódott a kielégített ke­reslet.) A megyei idegenforgalmi hivatal tavasszal kezdte meg egy új szolgáltatás, a tanyai üdültetés értékesítését, mondhatni kirobba­nó sikerrel: a hat e célra átalakí­tott külterületi lakóház állandóan foglalt volt, sőt kevésnek is bizo­nyult a hely, így folyamatosan bő­víteni fogják a hálózatot. Az iroda hagyományos prog­ramjára, a bugaci, lajosmizsei, borbáspusztai és Magony-tanyái lovasbemutatóra eddig mintegy harmincötezer szervezett vendég volt kíváncsi: szinte kivétel nél­kül valamennyien Nyugat-Euró- pábóí érkeztek. Az elmúlt évhez képest itt is számottevő előrelépés mutatkozik: a szervezők augusz­tus végére elérték 1981-es teljesít­ményüket. Bajára a gemenci hajókirándu­lások, Kalocsára a solti pinceláto­gatással, kocsikázással egybekö­tött folklórműsor csábított leg­alább tízezer érdeklődőt, közöttük rengeteg külföldit. A kecskeméti és a bajai kem­ping látogatottsága is számotte­vően növekedett ebben az évben. A megyeszékhelyen tízszer annyi külföldi sátorozó, illetve lakóko­csit használó turista fordult meg, mint hazai. A Sugovica partján — jóllehet a szocialista országokból jóval kevesebben jelentkeztek — a kemping fennállása óta először kicsinek bizonyult a bekerített zöldterület. Két és fél száz kiállító készül az őszi BNV-re Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban A rövidesen megnyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a tavalyinál több ipari vállalat és szövet­kezet vesz részt, nagyobb lesz a fedett kiállítási terület, s a tavalyinál magasabb a BNV-díji-a be­nevezett termékek száma is — jelentették be az Ipari Minisztérium szerdai sajtótájékoztatóján. A fogyasztási cikkek nemzetközi seregszemléjén az idén 252 hazai iparvállalat és szövetkezet több mint húszezer négyzetméteren mutatja be gyártmányait, s közülük 281-et neveztek be a BNV-díjra. • A kecskeméti BRG az idei BNV-n mutatja be az új KM—III típusú kazettás magnetofon mechanikáját. Lakatos Miklósné a kiállításra készülő darabokat ellenőrzi. Zsednai Pál, az Ipari Miniszté­rium vállalatfelügyeleti főosz­tályának vezetője elmondotta, hogy a vállalatok felkészülését alapvetően meghatározzák a ked­vezőtlen nemzetközi értékesítési lehetőségek, s az a tény, hogy az érdekeltségi viszonyok az ipart, különösen a fogyasztási cikkeket gyártók termelésük fejleszté­sére, a gazdaságos, előnyös érté­kesítésre ösztönzik. Az aktívabb piaci munkára mindeddig az iparvállalatokat főként a nem ru­bel-elszámolású export növelése ösztönözte. Jelenleg azonban már a hazai piac is magasabb köve­telményeket támaszt, amihez a vállalatoknak az eddigieknél ru­galmasabban kell alkalmazkod­niuk. A gyártmányfejlesztés eredmé­nyeit értékelve Zsednai Pál meg­állapította: az idei őszi BNV ki­állításaiból az a törekvés tükrö­ződik, hogy a vállalatok eladni akarnak. A kiállításra kerülő új­donságok zöme magas színvona­lú, a nemzetközi piacokon is si­kerrel értékesíthető. A termék­választókban megtalálhatók a közepes árú, ám jó használati ér­tékű cikkek is. A sajtótájékoztatón több olyan fogyasztásicikk-újdonságra is fel­hívták a figyelmet, amelyek vár­hatóan nagy sikert aratnak a vá- sárlátogató közönség és majd a vásárlók körében. Ilyennek ígér­kezik egyebek közt a Jászberé­nyi Hűtőgépgyár 280 literes, fa­gyasztószekrénnyel egybeépített új hűtőszekrénye, az Elzett Mű­vek mágneses biztonsági zára, a Borsodi Vegyi Kombinát pvc­burkolati rendszere, a Caola Koz­metikai és Háztartásvegyipari Vállalat Tímea kozmetikumcsa­ládja, valamint a könnyűipari ágazat, a ruházati és a bútoripar számos korszerű terméke. El­mondották, hogy a szeptember 17- én megnyíló őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron hét ipari válla­lat — elsősorban piackutatási cél­lal — árusítja is legújabb cikkeit. A KÖRNYEZETVÉDELMET IS SZOLGÁLJA Gazdaságos a biológiai víztisztítás • A szennyvíztisztító rendszer fontos egysége a nyomásközpont. A környezetvédelem egyre na­gyobb felelősséget ró a ma embe­rére. Ez volt a mottója annak a tanácskozásnak, amelyre tegnap került sor Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika' Házában. A Ma­gyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Hidrológiai Társaság és a RENOVAQUA közös rendezé­sében tartott értekezleten u szennyvízöntözés lehetőségeit vizsgálták. Suhajda István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának gazdaság­politikai osztályvezetője elnöki megnyitójában szólt arról, hogy a csapadékszegény környezetben mekkora jelentősége van a szenny­víz „ártalmatlanításának'’. Kecs­kemét környéke ugyanis az or­szág legkevesebb csapadékú vi­dékeinek egyike. A sok éves átlag csupán 542 milliméter. Ezek figyelembevételével épült 1969 és 1975 között a város csa­tornázott szennyvizeinek termé­szetes biológiai tisztítását végző nagyüzemi öntözőtelep, amely egyúttal gondoskodik a szenny­víz mezőgazdasági elhelyezéséről és hasznosításáról is. A tanácskozás a Kecskemét vá­rosi szennyvízelhelyező és -hasz­nosító rendszerben végzett vizs­gálatok elmúlt ötévi tapasztalatát foglalta össze. Perecsi Ferenc, az Országos Vízügyi Hivatal vízellátási főosz- (Folytatás a 2. oldalon.) 1 I Az. alig háromezer lelket számláló Csengődön a napokban egy új üzem készült el. Az Aranyhomok Szakszövetkezet var­rodát épített, ahol a község asszonyai egész évben dolgozhat­nak, kivéve a szüret 6—8 hetes időszakát. A negyedik olda­lon riportunkban beszámolunk a szakszövetkezet pincészetének bővítéséről is. Baján (még) bírják szusszal (3. oldal) Amíg csak a szorzótáblát kell gyakorolni, magunk is szívesen segítünk gyerekünk­nek. Ám, ma már az általá­nos iskola első osztályában is egyenleteket oldanak meg, s az oktatás eredményességet befolyásólja. hogy a tanulók pedagógus irányításával ké­szüljenek fel másnapra. A napközi tehát fontosabb, mint valaha. De vajon megkapja-c mindenki, aki rászorul? En­nek eredtünk nyomába, ez­úttal Baján. Varroda és pince (4. oldal) Túl a hatvanon Az ENSZ főtitkára Moszkvában MOSZKVA A Szovjetunió minisztertaná­csának meghívására szerdán hi­vatalos látogatásra Moszkvába érkezett Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének főtitkára. Moszkvában nagy fontosságú eseménynek tekintik a látogatást. A Szovjetunió álláspontja sze­rint a jelenlegi feszült és tovább romló nemzetközi helyzetben egyre nő a jelentősége az ENSZ- nek, mint az egyetlen olyan nem­zetközi fórumnak, ahol a világ valamennyi országa egyaránt hal­latja szavát, elmondhatja véle­ményét. Fokozódik az a felelős­ség is, amelyet a világszervezet a béke megőrzéséért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vi­sel. ENSZ-főtitkár legutóbb 1981 májusában látogatott a Szovjet-' unióba. Kurt Waldheim Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­terrel folytatott tárgyalásokat, s fogadta őt Leonyid Brezsnyev is. A világszervezet élére a múlt év végén megválasztott Javier Pé­rez de Cuellarnak ez lesz az első útja a Szovjetunióba. Látogatá­sát nagy érdeklődés előzte meg. Mint a szovjet sajtó megállapítot­ta, személyében olyan politikust üdvözölhetnek Moszkvában, aki fontos feladatnak tekinti, hogy hatékonyabbá váljon az ENSZ- nek a béke és a biztonság meg­szilárdítása, a fegyverkezési haj­sza megfékezése és a nukleáris háború veszélyének elhárítása ér­dekében végzett tevékenysége. Kerek évfordulóról szokás megemlékezni. Ha százéves asszonyt vagy férfit köszönté­nek valahai, hírül adják a la­pok, de felkerekedik olykor a Televízió stábja is, hogy az ün- nepelttel beszélgessen. Szép hagyomány. Ismerjük el­Egyidejűleg azonban arra is gondolok: fűződnek-e még más események, történések, és ha igen, milyenek a jeles alkalma­kat megelőzően a tisztes korú emberek életéhez? Mi történt, illetve mi volt velük 90-től 99- ig, 81-től 90-ig, 70—80 évesen, rövidre fogva a szót: túl a hat­vanon? Népes korosztály a 60 éven felülieké, megyénkben 102 ez­ren alkotják. Ki tanyáján, ré­gi, megszokott hajlékában él, ki családja körében, az új fa­lusi házban; némelyekhez há­zi betegápoló jár; mások vi­szont, városban, emeleteken, vagy kertes házakban kelnek és térnek nyugovóra életük alkonyán. Találni közöttük jobb sorsúakat, de vannak el­hagyatottak is. Családja, roko­nai, ismerősei válogatják. Rendkívül sokféle, sokszínű és igen gyakran sokszínű kor­osztály ez. Faluhelyen almafáit gondozza. Enni ad a sertések­nek, mialatt a fiatalabb család­tagok dolgoznak. Nyugdíj mel­lett munkát vállal. (A sport örömeiről sem mond le.) Köz­életi emberként részt vesz la­kóhelye ügyeinek intézésében- Figyel a világ eseményeire, és félreteszi az édességet hazalá­togató unokájának. A papír- gyűjtés is eseményszámba megy már hatvanon felül. A magukra maradt idősekhez el­látogatnak ilyenkor az úttö­rők a kötegelt újságokért. „Csak jöjjön valaki a papí­rért!”, hallottam már nem egyszer. A tartósabb kötődés kedvéért egyesek, igaz, sze­rény összeggel, takarékbetét­könyvet váltanak valamelyik kis rokon gyereknek, mások féltve őrzött tárgyaikból aján­dékoznak oda egyet-egyet is­merőseiknek ... Tudunk-e róluk — a hatva­non felüliekről — eleget a ke­rek évfordulókon túl is? Tudjuk-e hogy a rohanó életre való hivatkozás vasta­godó kövületet hord fel — szin­te észrevétlenül — az emberi kapcsolatok ama területére, amelyen az ifjabb és az idő­sebb nemzedéknek otthonosab­ban kellene mozognia (egy­másra találnia)? Névnapján, egyszer, minden évben köszöntik szomszédai a hetvenéves Z. nénit. Máskor viszont, a két névünnep között, tájára se néznek, legfeljebb az utcán váltanak vele pár szót- Pedig de szívesen beszélne ar­ról, hogy házát a tavaszon va- koltatta, ő maga meszelte, és hogy már a pincében a téli tü- j zelöje! (Vajon a tüzelőtől, és j csupán csak attól remélhet-e ] télire elegendő meleget?!) Hetvenötödik születésnap­ján népes családja köszöntőt- te házánál az egyik nagyma- i mát, sőt dédnagymamát, aki * nem volt rest, és erre az al- ■ kalomra disznótort rendezett. ' Rokonsága azonban — szomo­rú! —, úgy el volt foglalva egy- mással, hogy épp vele beszél- j getett a legkevesebbet. De a legszomorúbb az: ha a 90 éves l szülőtől gyermekei azt kérik | számon, miért csak annyit ér a háza, mint amennyit ma ér, miért nem többet! A magyarországi szociális el- i látás, így az időskorúnkról va- s- ló állami gondoskodás határa- jjj inkon túl is elismert. Az idősek 1 napközi otthonának rendszere, | az ezek létesítésében kitűnt 1 városok és nagyközségek pél- * dája, a házi gondozás fejlődé- se méltán váltott ki és vált ki V ma is megbecsülést. Csakhogy pénzzel nem ellensúlyozható a közömbösség, a közöny, a hat­vanon felüliek olyan természe­tű magára hagyatottsága, amelyért nem valamiféle intéz- mény, vagy hivatal felelős. Ha- ' nem mi, mindannyian, a tár­sadalom (személyes gondosko- dásra is hivatott) cselekvőkész [1 tagjai. . A legmindennapibb, a leg- gyakorlatiasabb segítséget — a fi közvetlen emberi kapcsolaton | alapulót — a család, a rokon- g ság, a törődésre képes környe- 9 zet adhatja. Kohl Antal M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents