Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-08 / 210. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. szeptember 8. ÉVEK ÓTA NINCS PANASZ A MINŐSÉGRE A járási székhely, Kiskunmajsa, Jánoshalma, Tompa nagyközségek és további tíz település, összesen mintegy százezer lakos ellátásáról gondoskodik a Kiskunhalas és Vidéke Sütőipari Vállalat. Üzemeiben nem csupán kenyeret és péksüteményt, de édesipari termékeket, száraztésztaféléket is készítenek. Míg az alapellátás a fent említett helységekre korlátozódik, az édesipari áruk, tészták eljutnak a távolabb élők asztalára is. Visz- szajelzés bizonyára akad mind az egyik, mind a másik csoportba tartozó áruk fogadtatásáról. Elégedettek-e a vásárlók? — kérdeztük Nagy István főmérnököt. — A vásárlók legalább is nem elégedetlenek — mondja a műszaki vezető. — Ezt abból gondolom, hogy évek óta nem érkezett hozzánk minőségi kifogás. Tíz üzemünk vah, egyik sem nagy, s a fejlesztési lehetőségeink igencsak korlátozottak. A legfontosabb műveleteket, például a kenyértészta leosztását, mérlegelését jórészt hagyományos módon, kézi munkával végezzük. Azonban ennek is megvannak a maga előnyei: gépek nem roncsolják a tésztát, következésképp jobb a kenyér minősége. A főmérnök elmondta, hogy az üzemek nincsenek is túlontúl gépesítve, a sütőkemencék tcbbnyi- re nagy teljesítményűek, korszerűek. A kiskunhalasi központi üzemben például osztrák gyártmányú kemencékben sül a kenyér. A választékot állandóan bővítik, jelenleg ötféle kenyeret készítenek. A legújabb a sajtoskenyér. A vállalatnak tíz szak- üzlete van: ezekben a teljes — hatvannégy termékei tartalmazó — áruskála megtalálható. Nagy István végül a terveikről beszélt: — Édesipari termékeinket, száraztésztáinkat több FÜSZÉRT- vállalaton keresztül értékesítjük. Keresett cikk például a töltött ostya, közismert nevén télifagyi, valamint több más édesipari termékünk. Vannak újdonságaink — diós- és kókuszoscsók, linzer9 A halasi központi üzemben Harkai Józsefné és Csóka Mária végzik a kenyértészta leosztását és mérlegelését. Sütés előtti bevetés. Az osztrák TAKTOFEN-kemencénél Acs Já nosné dolgozik. félék stb. —, amelyekkel most ismerkednek a vásárlók, s bízunk abban, hogy megszeretik ezeket. A gyártás korszerűsítéséről természetesen egyik területen sem mondupk le. Kisszálláson új üzemet építünk, ezt követően 1983- ban Tompán, 1984-ben Kiskun- majsán lesz rekonstrukció. S. B. Pékáruellátás Halason és környékén Olcsó és jövedelmező sertéshizlalás Egy hetényegyházi kistermelő tanácsai HOSSZÚ ÉVEK ÖTA hizlalok sertést és elmondhatom, hogy az ebből származó jövedelemmel mindig elégedett voltam. Az utóbbi időben lehetőség nyílott arra, hogy a kistermelők is élő exportra adják át állataikat. Tudomásom szerint ez a lehetőség továbbra is megmarad, sőt fokozódik. Az a tény, hogy az exportra adott hízósertésért mintegy 300 forinttal magasabb bevételt lehet elérni, szinte kötelezően előírja a kistermelőknek az erre való törekvést, jóllehet az exportlehetőség nem mindig jön be. Ennek érdekében célszerű pigmentmentes, fehér sertéseket hízóba állítani. Tudjuk, hogy a takarmányértékesítést milyen nagymérté' ben határozzák meg a szülők t^aj- donságai, így mindig arra kell törekedni, hogy mesterséges megtermékenyítésből származó malacokat állítsunk be hizlalásra. Exportra hizlalásnál legjobbnak tartom a magyar-nagyfehér kocától és valamilyen lapály kantól származó malacokat. A HÍZÖK RÉSZÉRE legmegfelelőbb ajtóval és egy szellőztetésre használható ablakkal ellátott 2 méter magas* jól szigetelt ól. Az ablak olyan magasan legyen, hogy kinyitásakor a sertéseket a huzat ne érje. Az aljzat homok, hideg időben szalma. Az ajtóval és az ablakkal a belső hőmérsékletet szabályozni tudjuk. Egy sertésre 0,6 négyzetméter alapterületet számolunk. A hizlalás előrehaladtával a belső férőhelyet állandóan növelni kell, amit egy mozgatható kerítéssel oldunk meg. Az ól előtti akol, szellős kerítés és betonaljzat. Az egyik szélén egy lapát- széles trágyaletoló sávval, melynek lejtése 3 százalékos. A trágyaletoló sáv külső zárt trágya-, tárolóba torkollik. Az akol teteje teljesen nyitott, hogy a napfényt a sertés hasznosítani tudja, az aklot nem szabad lefedni. Az ilyen helyen tartott sertést soha sem kell vitaminnal injekciózni. Az akol építésénél vigyázzunk arra, hogy az ajtaja olyan helyre kerüljön, ahol a szállításnál a fel- hajtót kényelmesen tudjuk használni. Az akol mellett elhelyezett trágyaakna betonból készül, teteje elemekre bontott deszkalapokkal tökéletesen le van zárva. Ez a lezárás feltétlenül szükséges, főleg olyan helyen, ahol a szomszédokat zavarná a trágya bűze. A LEGOLCSÓBB TAKARMÁNY a táp. A táp. és a gazdasági abrak árát ismerve, sokaknak ez hihetetlen. A sertés maximális fejlődési erélyét csak a kistermelők részére forgalmazott fél- intenzív tápokkal lehet kihasználni. Ezt á feladatot hagyjuk a keverőüzemekre. A vásárlás után a malacok egy napig csak kamillateát kapnak vályúból. A tea elszennyezésének megakadályozása érdekében a vályút lefedjük, és csak akkora rést hagyunk rajta, amekkorán az állatok inni tudnak. A keserű teát az egészséges állatok nem szívesen fogyasztják, ezért azt célszerű cukorral ízesíteni. A második naptól malactáppal készített langyos ivós,t adunk 0,5 százalék Trierrá- val. A Trierra etetését 30 kilogrammos súlyig szükségesnek tartom, mert a benne lévő tetrán megakadályozza az egyébként sűrűn előforduló emésztőszervi megbetegedéseket. A malacok 30 kilogrammos súlyig moslékot kapnak, naponta háromszor. NAGYON LÉNYEGESNEK tartom. hogy a moslékolás időszakában is, a fedett vályúban állandóan legyen tiszta ivóvíz. Ha a malacok kondícióját gyengének ítéljük, akikor moslék után szemes kukoricát dobunk az etetés előtt leöblített tiszta padozatra. Csak annyi moslékot adjunk az állatoknak, amennyit jóízűen elfogyasztanak, és a vályút tökéletesen kinyalják. A vályúkat etetés után mindig kimossuk. A 30 kilogrammos süldőknél áttérünk a süldőtáp etetésére, majd ennek befejeztével a szá- razdarás önetetőre. Nem kell meglepődni az állatok önetetőnél történő tolakodásától, mert ezt csak jóllakásukig — maximum fél napig — csinálják. A ÖNETETÖNÉL egy állást két állatra számolunk. Az önetetőket az akolban célszerű elhelyezni. A jobb helykihasználás érdekében jobbak a féloldalas fal meletti etetők. Mivel az akol nyitott, így az önetető tetejét annyival hosz- szabbra kell csinálni, hogy az esővíz ne a tálcába folyjon. A moslékolás befejeztével, vizet az önitatóból adjunk. Az önitató 200 literes horganyzott lemez hordóból házilag készül. A végére állított hordó tetején van egy tölcsérrel körülvett beöntő- nyílás, ami tömített csavarral zárható. A zárásnak hermetikus- nak kell lenni, így célszerű a zárás után a tölcsért vízzel feltölteni. A hordó aljára egy 18 centiméter átmérőjű, 16 centiméter magas, lemezből hajlított csésze van ráhegesztve. A csésze aljától 8 centi magasan egy 10 milliméter átmérőjű lyukat fúrunk a hordó oldalán. Működése a csibeitató elméletén alapszik. A csészében a víz mindig a lyuk ma- gásságáig van. Az alsó lyukat fadugóval bedugjuk, a felső nyílás csavarját eltávolítva a hordót vízzel feltöltjük. A csavar visszahelyezése után a fadugót eltávolítjuk. A feltöltés ideje alatt a csészét kitakarítjuk. Az ól sarkát lebetonozzuk. ahol az itatót télen tároljuk. Nyáron célszerű az itatót az akolban elhelyezni. KIMARÁS MEGELŐZÉSÉRE az akoliba felülről belógatott lánccal védekezzünk. Ha mégis előfordulna kimarás, akkor mindig azt az állatot kell eltávolítani a falkából, amelyik támad. nem pedig azt, amelyiket bántanak. Az agresszív típusú egyedet eltávolítása után néhány nappal, visz- szahelyezhetjük a többi közé. A leírt eljárással elfogadható eredményt lehet elérni. Farkas Jenő SAJTOPOSTA Még egyszer a kiutalt lakás állapotáról Lesz pótkiadvány! Az elmúlt napokban megyénk több részéből jelezték olvasóink, hogy a megemelt vasúti díjtételekkel kapcsolatosan kellemetlen esetekre került sor. Előfordult, hogy a pénztáros olcsóbban adta a menetjegyet, s ezt a hibát a vonaton vette éure a kalauz, aki a különbözetet Kínos dorgálás közepette fizettette meg az utassal. Másutt pedig a jegyvizsgáló éppen arról világosította fel az utazót, hogy drágábban kapta meg bilé- táját, mint azt a tarifa előírja. A panaszosok elmondották, feltétlenül szükséges lenne, ha a vasút jobb híján röplapon tájékoztatna a megváltozott személyszállítási költségekről, melyeket mostanság már célszerű alaposan áttanulmányozni, mielőtt az ember vonatra ül. A közérdekű bejelentésekkel kapcsolatban beszéltünk a MÁV Szegedi Igazgatóságának helyettes vezetőjével, Sajtos Péterrel, aki az alábbiakat közölte: — Valamennyi vasútállomáson ki van függesztve a menetdijakat taglaló nagyméretű tájékoztató, melynek segítségével előre is meghatározhatja, vagy pedig utólag ellenőrizheti az utas a kért menetjegyének árát. Az esetleges tévedéseket azonnal korrigálják a pénztárosok. Mellesleg a korábbi díjtáblázat, révén is megtudható, mennyi az utazás új Jcöltsége, ugyanis minden összegnek a kétszeresét kell venni csupán. A hiányolt pótkiadványát egyébként rövidesen megjelenteti a MÁV, s árusítani fogja az állomásokon, illetve pályaudvarokon. Augusztus 18-i Sajtóposta rovatunkban tettük szóvá, hogy a kecskeméti Illés Miklósné július végén költözött be az Akadémia körút 7. szám alatt levő kiutalt — de már nem vadonatúj — otthonába, ahol koszos falakat, kilyukasztott és félig letépett tapétát, a falból lelógó konnektort, tisz- títatlan ajtókat stb. talált. A furcsa esettel kapcsolatosan hivatkoztunk a jogszabályra, melynek lényege: a teljes értékű lakásokat — függetlenül attól, hogy mostanában épültek, vagy régebben — tisztán, s használatra alkalmas állapotban kell a bérlő, illetve a tulajdonos rendelkezésére bocsátani. A közöltek után személyesen kopogtatott szerkesztőségünkbe a volt tulajdonos', Szabó Béláné, aki arról informált, hogy ő a vevő végső — ám többször módosított — óhajának megfelelő állapotban adta át a lakást május közepén az ingatlankezelő vállalatnak. Hangsúlyozta, még, hogy az ingatlan hivatalos becslői is elfogadhatónak találták az otthoni körülményeket, és semmiféle javításra nem tettek javaslatot. Az ügyben levelet küldött hozzánk a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat igazgatója, Márton Lajos is, aki többi között megírta: Illésné a 300 ezer forint forgalmi érték helyett csupán 275 ezerért kapta meg a szövetkezeti lakást, mégpedig azért, mert bizonyos belső munkálatok elvégzése indokolt. Ez utóbbiakat a mellékelt irat — melyet az értékbecslők készítettek — így taglalta: „A lakás közepes állapotú. A mellékhelyiségek festése szükséges, a mázolás jó. Tapétázás tiszta, de a ragasztások, lyukak miatt újra kell tapétázni." Érdemes itt megjegyezni, ez a lelet április 23-i keltezésű. Az újabb ismeretek birtokában megint találkoztunk Illés Mik- lósnéval, aki az alábbiakat mondotta : — A megelőző újságcikkben említett hiányosságok igazak, két- ségbeejtően nézett ki a lakásom, amikor tulajdonosként először nyitottam ki ajtaját. Azóta persze már szép lelt mindenem, túl vagyok a belső csinosításokon. E teendőimre — hosszas utánajárás révén — jogi szakemberek hívták fel a figyelmemet. Különben eddig nem láttam az értékbecslők szóban forgó véleményét, s azt sem tudtam, valójában miért értékcsökkentett az otthonom. Nos, a történteknek van némi tanulsága. Például az, hogy a használt lakás vásárlóját idejében és pontosan kell tájékoztatni minden véleményről, döntésről, amely a lebonyolítandó ügylettel kapcsolatos. Az ilyen adásvételnél pedig — akár a kiutalást végző tanács, vagy az ingatlan- kezelő részéről — alighanem több szakmai segítséget is megérdemelnek a felek. Végül annyit: az efféle kellemetlenségek talán elkerülhetők volnának, ha az ügyintézés meggyorsulna, s lehetővé tenné, hogy az eladó közvetlenül a vevőnek adná át a lakáskulcsot — természetesen a hatóság .jelenlétében. ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK! ■ ■ ■ Hová tűnt a jövedelempótlék? Egyik fiatal kiskunhalasi olvasónk idén júniusban kapta kézhez szakmunkás-bizonyítvápyát. Örömébe azonban még most is üröm vegyül, mert a munkaadó máig nem fizette ki részére a harmadéves tanulóidejének megkezdésétől, vagyis 1981. szeptemberétől járó jövedelempótlékot. Emiatt a szülők is többször reklamáltak, sajnos eredménytelenül. Vajon hová tűnt az összeg, s egyáltalán hogyan fordulhat elő az ilyesmi egy nagyvállalatnál? — kérdezi a panaszos édesanyja. A jogszabály értelmében a harmadéves, illetve a szakmunkás- bérrel foglalkoztatott szakmunkástanuló —, aki már nem részesül családi pótlékban — havi 180 forint jövedelemkiegészítésre jogosult. Ennek folyósításáról az illetékes munkáltatónak kötelessége gondoskodni. Az érintett vállalattól megtudtuk, e pénzt adminisztrációs hiányosságok következtében nem utalták ki eddig, amely mulasztás pótlására haladéktalanul sor kerül. Feltétele-e a gyesnek a munkaidő mértéke? A Hajóson lakó L. S.-né az idei első negyedévben tsz-tagként dolgozott, s azóta olyan kisegítő feladatot lát el, amely napi két órányi teendőt jelent számára, s ötszáz forint bért. Pár hónap múlva várja harmadik gyermeke megszületését, az anyai örömök elé azonban némi aggodalom közepette néz, mert arról hallott, nem számíthat a gyesre, hiszen túl kevés a naponta munkában töltött ideje. Megfelel-e a valóságnak ez LEVELEKBŐL RÖVIDEN n«S “ » Nem rajtuk múlott tén gépkocsival tartott hazafelé a miskei orvos, dr. Kiss Kálmán. Solton járt éppen, amikor jelezte a jármű, fogytán az üzemanyag. Nyolc óra után kanyarodtam be — írja a doktor — a helyi benzinkút elé, ahol az ügyeletes kijelentette, sajnálja, pár perccel korábban bezárt, nem állhat szolgálatomra. Mondtam, mily hosz- szú út áll előttem, s más érvvel is próbáltam jobb belátásra bírni, hiába• Nagylelkűen csak azt közölte, siessek Kalocsára, ahol még találok nyitva tartó kutat. A benzincsapot tartalékra állítva gördültem be 30—35 kilométer megtétele után e helyszínre, ahol ugyanaz a kép fogadott, meg az ismerős szöveg, sajnálom ... stb. Úgy tűnik, ezek a kútkezelők olyannyira elfáradhattak a műszak végére, hogy egy csipetnyi emberségre — mondhatnám azt is, szívességtevésre — sem futotta erejükből. Bizony nem rajtuk múlott, hogy akkor nap mégis csak hazaérkeztem autómmal! A nyitvatartási időt kifogásolják az Or- goványon feladott levél írói is. Mint a soraikból megtudjuk, a lőtéri vegyesbolt vezetését új kereskedő vette át, akinek valamilyen okból nem tetszett az eddigi gyakorlat, a reggel 7-től délután 3 óráig való munkarend és a szerdai szünnap, ehelyett most 8 órától fél ötig árusít, szombaton pedig zárva tart. Ez a változtatás senkinek sem jó — közük a panaszosok, —, s csak bosszúságra, elkeseredésre adhat okot. A gyerekek nem tudnak venni tízórait a tanítás megkezdése előtt, mint ahogy a pénteken történő hét végi bevásárlásra sincs nagy lehetőségük az embereknek, akiknek zöme épp a bolti zárás idején érkezik meg munkahelyérőlMindenképpen indokolt a reggeli nyitvatartási idő módosítása és szükség van a szombati nyit- vatartás rendszeresítésére is — vélekednek olvasóink, akiknek kérelmére ezúton hívjuk fel az illetékes kereskedelmi felügyelet figyelmét. Akik félnek az ősztől Kecskeméten, az Erzsébet körút 57. szám alatt lakik özv. Juhász Józsefné, aki a környékbeliek nevében is panaszolja: mindannyian félnek az őszi esőktől. S hogy miért jelent ez ott problémát? Mert az esővíz — mióta a körutat kialakították, szintjét felemelték, a csatornarendszer építését pedig félbehagyták — valósággal ömlik be az alacsonyabban fekvő otthonok udvarára. A részleteket így sorolja olvasónk: Egyegy nagyobb eső után térdig érő vízben áll a családi házunk, sokszor fél napon át is. Ez az ár szennyet sodor, sőt néha döglött macskát és patkányt is, melynek szinte elviselhetetlen a bűze. Évek óta ismétlődő állapotról van szó, amely számunkra mind tűrhetetlenebb. Valamit tenniük kell mielőbb érdekünkben az illetékeseknek, ha ugyanis minden marad a régiben, akkor előbb- utóbb várható, hogy kár éri a lakóépületeink állagát is. Azért vajon kit terhel majd a felelősség? az értesülésem? — tudakolja olvasónk. Az immáron másfél évtizede érvényben levő gyermekgop .ozási segélyezés rendszerében kezdettől fogva fontos szerepe van a napi munkaidőnek. Ez utóbbi hat órában volt eddig megállapítva, ám a május 1-e óta módosított szabály már naponta csupán minimum 4 órás elfoglaltságot ír elő, valamint a szülést közvetlenül megelőző két éven belül összesen 270 napos munkaviszonyt, termelőszövetkezeti tag esetén meg a közösben 90 napon át végzett munkát. Az előzőek szerint — illetve az alkalmazásával kapcsolatos ismereteink birtokában — úgy véljük, ön valóban nem jogosult a gyesre. De igényelheti e segély megállapítását és folyósítását kivételes méltányosság alapján, például nehéz anyagi helyzetére, s arra a tényre hivatkozva, hogy nem rendelkezik a szükséges munkaviszonnyal. Beadványát juttassa el a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságához, amely az összes körülmények mérlegelése után teljesítheti a kérelmét. Mire jogosult a dolgozó nyugdíjas? D. J.-né nyugdíjas olvasónk őrportási feladatot lát el. Szerkesztőségünkhöz küldött levelében aziránt érdeklődik: munkaadója mennyi fizetés nélküli szabadságban részesítheti, s hogy kaphat-e táppénzt, ha ez idő alatt megbetegszik? A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának egyik korábbi állásfoglalása szerint a dolgozó nyugdíjast megilletik mindazok a járandóságok, melyek az azonos feltételek mellett foglalkoztatott nem nyugdíjas munkavállalókat is. Ebből következően ön is jogosult fizetés nélküli szabadságra, mégpedig — kérelme alapján — közérdekű okból, valamint a személyi és családi körülményeire tekintettel. A munkaviszony ily módon történő szünetelésének ideje ugyan nincs központilag meghatározva, figyelmet érdemel azonban ama kitétel, hogy a 30 napot meghaladó távoliét után már nem számolható el rendes szabadság. A kérdése második részére pedig azt feleljük: a fizetés nélküli szabadság idején megbetegedett személy egyáltalán nem tarthat igényt táppénzre. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. 7 Senkinek sem jó
