Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

1982. szeptember 8. • PETŐFI NÉPE • 3 ELŐADÁS, SZAKKÖR, TANFOLYAM, FÓRUM Kis stúdió nagy kínálata Ismét várja a „kis tudósokat”, a rádióanwLóröket, a bioló­gia, az ökológia iránt érdeklődő 12—18 éves fiúkat, lányokat, az akvarista gyerekeket és felnőtteket az Erdei Ferenc Mű­velődési Központ műszaki és természettudományi stúdiója. Bőséges és gazdag programot kínál a szeptember elején elké­szült program. Nincs 'helyünk va­lamennyi szakkör, tanfolyam, ba­ráti kör 'érvének bemutatására, ezért azt* avasoljuk, hogy szemé­lyesen keressék föl, vagy telefo­non hívják föl a Május 1. téri intézmény ügyeletes népművelő­jét vagy a stúdiót részletesebb tájékoztatásért. Külön is fölhívjuk a figyelmet a Környezet- és természetvédel­mi szakkörre. Az ötödik—nyolca­dik osztályos diákok két csoport­ban játékos formában ismerked­hetnek az erdők, mezők, ligetek életével, megóvásával. Megtanul­ják a fényképezőgép, a mikrosz­kóp, a tájoló, a nagyító haszná­latát, néhány kísérletben is részt vehetnek. Megtekintik a vác­Megváltozott követelmények a felvételi vizsgákon Részletes tájékoztatást kaptak korábban a középiskolai tanulók, oktatók az egyetemi, a főiskolai felvételi vizsgák módosított rend­jéről : a Művelődési Minisztérium az ország összes középiskolájába eljuttatta az új követelményeket ismertető tájékoztatót. A 11 ol­dalnyi füzetben indokolják, pél­dákkal szemléltetik az intézkedé­seket, s a tanév kezdetén újra a pedagógusok, a diákok figyelmébe ajánlják ezeket, hogy a pályázók idejében felkészülhessenek a kö­vetelmények teljesítésére. A minisztérium illetékesei sze­rint időszerű és szükséges a vál­toztatás, mert a jelenlegi felvételi követelményrendszer nem segíti elő kellően a tanulók általános műveltségének emelését. Az eddi­gi pontbeszámítási mód a felső- oktatási intézménybe pályázókat arra indította, hogy a többi tan­tárgy rovására elsősorban a felvé­teli vizsgatárgyak tanulásával foglalkozzanak. Ez a rossz tanu­lási stratégia a tanulók személyi­ségére is károsan hatott: egyrészt egyoldalúságot, másrészt bizonyos igénytelenséget okozott. A módo­sítások révén egyenletesebb tanu­lásra ösztönzik a diákokat, össze­hangolják a felvételi követelmé­nyeket a nevelés, oktatás új ter­veivel, és lehetővé teszik, hogy a szakközépiskolai tanulók — a kö­zépiskolások több mint 50 százalé­ka — nagyobb eséllyel pályázza­nak a felsőoktatási intézmények­be. Általában két tantárgyból tesz­nek írásbeli és szóbeli vizsgát a diákok, s a felvételi végeredményt a középiskolából hozott és a fel­vételi vizsgán szerzett pontok- ösz- szege adja, fele-fele arányban. A középiskolából maximum 60 pon­tot hozhat a tanuló, a jövőben azonban az eddiginél több tan­tárgy érdemjegyeit veszik számí­tásba. A gimnáziumok végzősei­nek felvételi eredményeibe a ma­gyar nyelv és irodalomból, a nem­zetiségi gimnáziumi tanulóknak a nemzetiségi nyelv és irodalomból, a matematikából, a történelemből, egy idegen nyelvből, a fizikából, a biológiából, vagy a kémiából vagy a földrajzból, vagy másik idegen nyelvből általában a har­madik és a negyedik osztály vé­gén szerzett érdemjegyeket szá­mítják be a felsőoktatási intézmé­nyekben. A dolgozók gimnáziu­mában érettségizőknél a magyar nyelv és irodalom-, a matemati­ka-, a történelem-, a kémia-, a fizika-, a biológia-jegyek számíta­nak. A szakközépiskolából jelent­kezőknél a magyar nyelv és iro­dalomból, a matematikából, a tör­ténelemből és a szakközépiskola képzési irányának megfelelő tan­tárgyból, általában a harmadik— negyedik osztály végén szerzett érdemjegyekkel alakítják ki az eredményt. A következőkben a kémia tan­tárgyból is lehet közös írásbeli felvételi vizsgát tenni, akárcsak matematikából, fizikából és bio­lógiából. Ezzel igyekeznek csök­kenteni a két egymáshoz közeli vizsga terhét. A szakközépiskolai tanulók, ha a szakiránnyal meg­egyező felsőoktatási intézménybe kérik felvételüket, az egyik felvé­teli tantárgy helyett meghatáro­zott szakmai, elméleti tantárgyból vizsgázhatnak szóban és írásban. A felvételin legfeljebb 60 pontot szerezhetnek a vizsgázók. A tel­jesítményt azonban az eddigi gya­korlattól eltérően nem öt jeggyel, hanem 0—15 ponttal értékelik. A módosított felvételi követel­ményrendszert 1983-ban vezetik be. (MTI) rátóti és a jeli arborétumot, gya­logtúrákat szerveznek Kecskemét környékén. A Madártani Intézet igazgatója, dr. Bankovics Attila irányítja a tudományos biológiai kört. A program szerint — egyebek között — terepgyakorlatokat tartanak a Bükki, a Kiskunsági, a Horto­bágyi Nemzeti Parkban, egész éven át figyelik a madarak éle­tét. Segédmotorkerékpár-vizsgára készít föl a Gépjármű-baráti kör. A már évek óta népszerű Repülés baráti kör idén is meglepetése­ket tartogat látogatói számira. Több híres pilóta megígérte: be­számol élményeiről, tanulmá­nyozhatják a sárkányrepülés leg­újabb eredményeit. Aligha kell buzdítani az egye­FILMJEGYZET temre, főiskolára készülőket, hogy vegyék igénybe a megyei műve­lődési központ által kínált segít­séget. Matematika és fizika tár­gyakból, kitűnő szakemberek út­mutatásával olyan ismeretekre te­hetnek szert, amelyek növelik felvételi esélyeiket. A gombatermesztési tanfolya­mok révén talán emberéleteket is ment a természettudományi stú­dió. Természetesen folytatják az évek óta igen kedvelt földrajzi körutazás-sorozatokat. Tiszakécskén, Kiskunfélegyhá­zán, Kalocsán, Baján, Jánoshal­mán és Dunavecsén is megtapasz­talhatják, hogy a kecskeméti mű­szaki és természettudományi stú­dió milyen sokoldalúan, milyen hatékonyan dolgozik korszerű is­meretek terjesztéséért. Azért ép­pen az említett hat településen kerül sor bemutató rendezvé­nyekre, mert az itt működő „kis stúdiók” igen életképeseknek, tevékenynek bizonyultak. Apaszerepben Alekszandr Mihajlov ez a jól is­mert, pózmentesen egyszerű játé­káról híres szovjet szinész meg egy rokonszenves kisfiú teszi von­zóvá és érdekessé ezt az egyéb­ként nem túlságosan eredeti té­májú szovjet filmet. A történet tulajdonképpen ott végződik, ahol egy sikerrel játszott amerikai film kezdődik; a Kramer kontra Kra­mer. Az Apaszerepben című al­kotás valójában az előzmények rajza. Változatos, gyakran cseré­lődő helyszíneken egy apa ébred rá élete egyetlen céljára, hogy az ő dolga a megtalált, a háború vi­harai közben felnövekvő gyerme­kekből embert formálni. Az apa ugyanis három árvát ta­lált, köztük egyet, aki tőle szüle­tett, amikor a harcok végén haza­tér és munkát keres. Az anya előbb hűtlenné válik, majd meg­hal. Az apa tulajdonképpen nem is értesült róla, hogy élettársa há­rom apától három árvát hagyott hátra. De végül vállalja az „apa­szerepet”. A mese azt vázolja fel, hogyan ébred, erősödik fel az apá­ban a szülői felelősség érzése, és hogyan fogadja a gyerekek ösz- szeforrott közössége magába a csalódott, vívódó apát. Nemegyszer felbukkantak már ennek a filmnek a motívumai más, háború után készült alkotá­sokban. Kissé sablonszerűek a fordulatok. De Alekszandr Mihaj­lov vonzó embersége, rokonszen­ves, hamis pátosztól mentes játé­ka hitelessé tudja tenni a mese ismert sémákat követő fordulatait is. Az ő érdeme és nem utolsó-* sorban a nagyapát alakító Pjotr Glebové, hogy nem önti el az ér­zelmes részleteket a szentimenta- lizmus szirupja. Jók a gyermek- szereplők is, köztük különösen a néma kisfiút alakító gyermekszí­nész. Cs. L. Casco-visszatérítés kocsicsere esetén Az autósok előtt már ismert, hogy a két, három, négy, öt vagy ennél több évig balesetmentesen vezető CASCO-tulajdonosokat a biztosító díjvisszatérítésben ré­szesíti. Szép számmal vannak olyan gépkocsivezetők, akik óvatos köz­lekedésük jutalmaként már évek óta rendszeresen háromhavi dí­jat is visszakapnak a biztosítótól. De mi a helyzet akkor, ha elad­ják autójukat, majd újat vásárol­nak, és az arra kötött CASCO ha­vi díja esetleg magasabb, mint amit a korábbi gépjármű után fizettek? A díjvisszatérítés alapja mindig az az összeg, amelyet éppen a jó­váírás esedékességekor havonta fizettek. Tehát: ha valaki egy Trabant 601-es Limousin után két éven keresztül havonta 135 forintot fizetett, maid vett egy Zsiguli 1200-as típusi, és hat hó­napon belül ismét COSCO-t kötött rá, melynek havi díja már 340 fo­rint, visszatérítésként az utóbbi összeget kapja meg a biztosítótól. Ugyanez természetesen fordítva is fennállhat: a díjvisszatérítés összege kisebb lesz, ha a Zsigu­lit hasonló feltételek mellett Tra­bantra cseréli fel az illető. Rendelet az újfajta termékek és műszaki megoldások építőipari alkalmazásáról Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter rendeletben szabályozta az újfajta termé­kek és műszaki megoldások építőipari alkalmazásának en­gedélyezését, valamint az épí­tésügyi műszaki előírások ki­adását. A 13 évvel ezelőtti jog­szabályokat korszerűsítette és egyszerűsítette az új ren­delkezés. Előírja, hogy csak al­kalmazási engedély alapján használhatja az építőipar az újfajta termékeket, műszaki megoldásokat. Az engedélye­zési kérelmet az Építésügyi Minőségellenőrző Intézethez vagy az építmény fajtája sze­rint illetékes tárca hasonló in­tézetéhez kell benyújtani. Ezek az intézetek végzik el a szük­séges vizsgálatokat, s a meg­felelő javaslattal ellátva ter­jesztik a kérelmet döntésre az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztériumhoz, vagy az építményfajta szerint illeté­kes tárcához, országos hatás­körű szervhez. Az új rendelkezés szerint az engedélyezési eljárás egy­szerűbb a korábbinál, mert megszünteti a párhuzamos mi­nőségellenőrző vizsgálatokat. Mellőzik ugyanis az újabb el­lenőrző vizsgálatokat azokban a részkérdésekben, amelyek­ben már más intézetek tartot­tak vizsgálatot. Hasonló meg­fontolás alapján nincs szük­ség alkalmazási engedélyre akkor, ha a belföldön fogyasz­tási cikként forgalomba hozott újfajta terméket az előzetes minőségvizsgálat építőipari célú felhasználásra is alkal­masnak minősítette. Eltekin­tenek az engedélyezéstől a kül­földről behozott olyan újfajta terméknél, amely megfelel az azonos rendeltetésű hazai gyártmányra vonatkozó ható­sági előírásoknak. A rendelet felsorol még más eseteket is, melyekben ugyancsak nincs szükség alkalmazási engedély­re. Az új rendelet a kihirdetés­sel hatályba lépett. A korábbi jogszabályok alapján kiadott alkalmazási engedélyek és alkalmassági bizonyítványok továbbra is érvényesek. (MTI) TÁRSADALMI RENDÉSZ BAJÁN Mindig szolgálatban Befejeződtek a dízelesítési kísérletek A közlekedési energiatakaré­kossági programmal összhangban befejeződtek a ZIL-teherautók dízelesítési kísérletei a Volán Tröszt vállalatainál. A kísérlet során 50 ZIL-teherautóba épí­tettek be Diesel-motort, s a ta­pasztalatok azt mutatják, igen kedvező eredménnyel. Míg a hagyományos ZIL-kocsik átlagosan 40 liter benzint fo­gyasztanak 100 kilométerenként, az átalakított tehergépjárművek megelégszenek ugyanekkora tá­von 26 liter gázolajjal. A kedvező tapasztalatok alap­ján most már nagyobb méretek­ben folytatódhatnak a gépkocsik átalakítási munkálatai. A szüksé­ges, új motorokat eddig is az NDK-beli IFA-cég szállította, s a szerződés szerint ez év novembe­réig még további 1800 IFA Diesel­motor érkezik hazánkba. „A piaci napok délelőttjének időtartamára egyirányúsították a forgalmat a standok mögött, hogy az áruszállítást ne akadá­lyozzák a gépjárművel érkező vásárlók. Akik persze — legalább­is eleinte — fütyültek az intézke­désre. A tanács illetékesei éppen ezért megkértek minket, társa­dalmi rendészeket, hogy figyel­jünk erre a területre. Alig tettük be a lábunkat, csikorogva féke­zett mögöttünk egy elegáns, nyu­gati márkájú gépkocsi, s a veze­tője öklét rázva szórta felénk a szitkokat, amiért elfoglaltuk elő­le az utat. De uram — léptünk oda mellé —, itt nem mi. hanem ön szabálytalankodik, s ezért öt­ven forint bírság megfizetésére kötelezzük. Engem?! — kérdezte, miközben gúnyos mosoly terpesz­kedett el az arcán: mondta az egyik vezető nevét — hogy ő an­nak az unokatestvére! Igen?! — húztuk fel a szemöldökünket: ak­kor maga kétszáz forintot fizet! Hasonlóképpen jártunk a követ­kező autóssal is: ő meg a városi pártbizottság egyik vezetőjére hi­vatkozott, mint a legjobb barát­jára — mi ütjük meg a bokánkat, ha vele „szórakozunk”! Az ő öt­venesére is rátettünk még egy százast. ..” — És? ... nem ütötték meg a bokájukat? — kérdeztem Millu- nov Dániel targoncavezetőtől, aki a bajai tanács igazgatási osz­tályának megbízásából — tíz tár­sával együtt — már másfél éve látja el a társadalmi rendész fel­adatát. Nincs protekció ' Ugyan — legyintett. — A váro­si-járási pártbizottság első tit­kára a megbízatásunk átvétele után fogadott bennünket és azt mondta: aki őrá, vagy bármelyik pártbizottsági munkatársra hi­vatkozva akarná elkerülni a jo­gos büntetését, azt duplán bírsá­goljuk meg! Ezt tudva, érdekes átnézni az elmúlt évi .tevékenységéről ké­szített beszámolót, illetve a hozzá csatolt statisztikát: összesen 615 esetben szabtak ki bírságot, de 150 forint fizetésére csak har­mincnégy, 200-ra pedig csupán nyolc bajai lakost köteleztek. (El­képzelhető volna ez, hogy szorult helyzetbe kerülvén csak viszony­lag kevesen próbáltak az össze­köttetések emlegetésének mentő­öve után kapni?) — Ami pedig a „.műfaji” megoszlást illeti: csendháborításért 14-en, hirdeté­sek illegális elhelyezéséért 26-an, tiltott helyen fürdésért 28-an, közegészségügyi szabálysértésért 34- en, tiltott helyen táborozásért 35- en, közterület engedély nélkü­li használatáért 102-en, köztiszta­ság elleni vétségért 153-an, park- rongálásért pedig 189-en fizettek kisebb-nagyobb összeget. Olykor elég a figyelmeztetés — Számunkra természetesen nem cél, csupán eszköz a bírságo­lás — veti közbe Millunov Dániel, s elmond néhány esetet, amikor a figyelmeztetés is elégnek bizo­nyult. A téli hóesések után néhol hat—nyolc napig is csúszós volt a járda, vagy éppen bokáig érő latyakban ugráltak az arrajárók, mert a gondnokok nem törőd­tek a felügyeletükre bízott épü­let környékével. Egyik-másik ut­cában ez a hanyagság olyan mé­reteket öltött, hogy az idős embe­rek nem mertek kimozdulni ott­honról, mert féltek, hogy kezüket- lábukat törik. Látván ezt, a ren- dészek körbejárták a lakótele­pet, és ahol kellett, figyelmezte­tő lapokat dobtak a levelesládá­ba. Az eredmény szinte soha nem maradt el... — Gyakran akad ilyesmire pél­da még nagyvállalatok esetében is. Ez év tavaszán történt, hogy a fürdőzők jobb ellátása érdeké­A kvarcóra Ma reggel, munkába igye­kezvén észrevettem, hogy áll az órám. . — Bocsánat! — lépek köze­lebb egy csillogó karórát vi­selő hölgyhöz a buszon. — Megmondaná a pontos időt? — Hét óra tizenöt perc, hu­szonöt másodperc — olvassa fel habozás nélkül az óráján látható számokat, s érdeklő­déssel figyeli, hogy szeren- csétlenkedem féllábon, táskám­mal térdem s könyököm kö­zött, amíg beállítom öreg ke- tyegős Vosztokomat. — Miért nem vesz kvarc­órát? — kérdezi jóindulatúan a hölgy, míg a hirtelen ka­nyarban többször is nekiütő­döm. — A tizedmásodperce- ket is mutatja, és sosem kell felhúzni. Ó, az órahúzás szertartása! Apám tűzhunytával felállt a nyikorgó vesszőfotelból, le­akasztotta a szögről ökölnyi zsebóráját, és prr-prr-prr, mintha a tücsök ciripelne. Ér­te a hangra ragadt le minden este a szemem. Az időt is er­ről az óráról tanultam meg leolvasni. Ez a kismutató — magyarázta apám — emez meg a nagy. öt óra, fél hat, három­negyed hét. Ha így állna, mennyi volna? Most már ezt sem kell tanul­ni. A kvarcóra számokkal írja ki, hogy: hét óra tizenöt perc huszonöt másodperc. * * * Tudok egy játékos kísérle­tet. Kérdezzék meg barátjuk­tól, mennyi az idő, közvetle­nül azután, hogy megnézte az óráját. Meglepődve fogják ta­pasztalni, hogy újból megné­zi, mielőtt válaszolna. Bizony, bizony. Ha az ember a régi Vosztokjára pillant, nem fogalmazza meg, még gondo­latban sem, hogy: hét óra ti­zenöt perc, huszonöt másod­perc. Ehhez egy pillantás nem elég. Ahhoz viszont igen, hogy tudja, az a lány már nem jön el a randevúra, s lassan az utolsó vonat is elmegy. Mert tulajdonképpen soha sem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hány óra van. Mindig csak arra: időben vagyunk-e még, vagy behozhatatlan késésben im­már. Ezt pedig egy nagy, meg egy kismutató (hol van már róluk a foszfor? és hol apám, aki először megnevezte őket?) hamarabb megmutatja, mint a digitális óra számsora. És azok a megfoghatatlan tizedmásodpercek. Mi közöm nekem a tizedmásodpercekhez? Mit is kezdenék velük, ami­kor éveket fecsérlek el? — Bocsánat! — lép egyszer majd mellém is valaki. — Meg­mondaná a pontos időt? En akkor még egyszer utoljára rápillantottam az órámra (amit éppen az imént néztem meg), és nem szólok, mert ak­kor már nem lesz jelentősége az időnek sem a foszforjukha- gyott öreg mutatók állásszöge, sem a digitális óra számsora szerint. Mester Attila ben kabinokat és egy hurkaházat állítottak fel a Sugovica partján, a vízügyi főiskola szomszédságá­ban, az egyik töltésre vezető utacska mentén, amelyen azon­ban nem csupán a kosarakkal, labdákkal, meg matracokkal fel­szerelt gyalogosok jöttek-mentek, hanem parkírozóhelyet kereső gépkocsik, kismotorok is. Az ét­kezők persze több port és mérget nyeltek így, mint hurkát, de be­lenyugodtak a „megváltoztatha- tatlanba”, jóllehet mindenki lát­ta, hogy milyen egyszerű volna a változtatás: a gáthoz vezető úton néhány méterrel előbbre kellene hozni a behajtani tilos táblát. Másnap úgy intéztem, hogy munkából jövet útba essék a Vízügyi Igazgatóság irodahá­za, és bekopogtam az igazgató- helyetteshez: kértem, segítsen, ha tud. Ez volt pénteken, és hétfőn már nyugodtan ehettek, öltözhet- tek-vetkőzhettek a fürdőzők: a tábla távoltartotta a poroló és za- jongó gépjárműveket. Kitüntetés a belügyminisztertől Amíg ezeket a történeteket le­jegyeztem, kezdtem egyre kíván­csibb lenni magára a diktálóra is: vajon miféle ember az, aki ilyen talpraesetten, ötletesen lép fel a közösség érdekében? Mint kiderült, alapos gyakor­latot szerzett az elmúlt húsz esz­tendőben. Még ipari tanuló volt, amikor megválasztották szak- szervezeti ellenőrnek. Azóta több hasonló feladattal bízták meg: önkéntes tűzoltó, vöröskeresztes aktíva, tagja a járási sporthiva­tal fegyelmi bizottságának. Valamennyi tisztségét kiválóan látja el, ezt egyebek mellett tu­catnyi kitüntetés is igazolja: köz­tük a legrangosabbat, a Közbiz­tonsági érem arany fokozatát a belügyminisztertől vette át, 1977- ben. Mindezt azért fűztem a fen­tiekhez oly sietve, mert az olva­sóban is felmerülhet a kérdés: le­het ennyi tisztséget jól ellátni? Nos, a jelek szerint igen. rá­adásul annak ellenére, hogy Mil­lunov Dániel a munkahelyén, a Kismotor- és Gépgyár bajai üze­mében is alaposan ..be van fog­va”: a találkozásunk napján is csak este hét órakor ért haza, jól­lehet reggel hatkor kezdte a mű­szakot. A magyarázat: késett a készterméket elszállító kamion, s ő, mint targoncás, nem jöhetett el addig, amíg az utolsó ládát is be nem pakolták. A legutóbbi hé­ten ez volt a második nap, ami­kor tizenkét órát dolgozott egy­folytában. Vinni lehet — hozni nem!? Még mindig a rátermettség gondolatkörében mozogva, az utolsó kérdést így tettem fel: — Mi az igazi próbája a társa­dalmi rendésznek? A válasz: — Először is az, hogy mindig szolgálatban van. Én például ta­valy Miskolcon nyaraltam, és ezt az alkalmat felhasználtam ar­ra, hogy kapcsolatba lépjek az ottani „kollégákkal”: sok hasz­nos tanácsot kaptam tőlük. A má­sik: ne csak bizonyos eseteket — a mögöttük rejlő összefüggése­ket is mérlegelje. A napokban nyomon követtünk egy dunántú­li halkereskedőt, aki a bajai üz­letben vásárolt halat a környék­beli falvakban mérte szét, egyéb­ként teljesen jogszerűen. A fur­csa csak az, hogy néhány héttel korábbam több ezer forintos bír­ságot fizetett egy bajai halkeres­kedő, mert az egyik környékbeli faluba szóló engedéllyel itt hely­ben is árult halat. Most nem árul, viszont a környék ellátatlanul maradt. Az igazi jó ellenőr min­dig eltűnődik az efféle ellentmon­dásokon. Például: biztos. hogy bírságolni kell ez esetben? Nem inkább az engedély kiterjesztése lett volna okosabb?... Káposztás János Balatoni szezonzárás A hagyományos badacsonyi szüreti mulatsággal ér véget szom­baton és vasárnap a balatoni nyár kulturális és szórakoztató prog­ramja. A „Badacsonyi szüret” elneve­zésű programot idén első ízben két napra tervezik. Szombaton 15 órakor a badacsonyi mólóról in­dul a „Discó” hajó, amelyen di­vatbemutatót is tartanak. A dél­utáni órákban a szabadtéri szín­padon folklórműsor szórakoztatja a közönséget, este pedig a Hab­leány Étteremben megkezdődik a virradatig tartó szüreti bál. Vasárnap 10.30 órakor Bada­csonytomajról indul meg a látvá­nyos szüreti menet, megelevenít­ve a nagyhírű borvidék szüreti játékait. A badacsonyi szabadtéri színpadon nonstop folklórműsort, és népművészeti vásárt rendeznek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents