Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-29 / 228. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. szeptember 29. ROZS A TERVEZETTNÉL NAGYOBB TERÜLETIN Megyeszerte vetik az őszi kalászosokat m Az őszi kalászos jó előveteménye a burgonya, amelyet gyors ütemben takarítanak be kombájnnal a kiskunfélegyházi határban. Helyére kenyérnekvalót vetnek a Lenin Tsz tagjai. Július első felében, amikor megyeszerte az őszi kalászosokat aratták, Kecskeméten a rozstermesztés fellendítéséről tanácskoztak a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, a kereskedelmi szakemberek. Az értekezlet záró aktusaként, a kecskeméti székhelyű Zöldségtermesztési Kutató Intézet, a Gabonatröszt és a megyei vállalatának a képviselői aláírták az együttműködési megállapodást. Ebben többek között állást foglaltak a rozs és a rozsjel- legü triticale nemesítésének, fajtafenntartásának szükségessége mellett. Fontosnak tartják e kalászos a mai követelményeknek megfelelő termesztési technológiájának a kidolgozását, elterjesztését. Mindezekhez a gabonaipar a maga erőforrásaiból a tudományos kutató intézetnek anyagi támogatást is nyújt, hogy a növénynemesítő szakemberek munkáját elősegítse. Mindenesetre ez figyelemre méltó kezdeményezés. Ét re a lépésre azonban szükség volr; mert' országszerte háttérbe szorult a rozs termesztése. Ezzel szemben a rozslisztből sütött pékáruk iránt egyre nagyobb a kereslet. A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat hat esztendeje szállított először rozslángkenye- ret az élelmiszerboltokba. 1981- ben pedig már 2 millió 661 ezer kilogrammot adott el. Vajon lesz-e elegendő rozsláng 1983-ban az élelmiszeripar és a lakosság számára? A kérdésre a választ ezekben a hetekben fogalmazzák meg. a gabonatermesztők. Tizenkét gazdaság -már letette a garast. A legtöbbet, vagyis 800 hektárt a lajosmizsei Kossuth Tsz vállalt. Hatszáznyolcvan hektárjával nem sokkal marad el mögötte a la- dánybenei Rákóczi és a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet. Félezer hektáron vet rozsot a jászszentlászlói téesz. Négyszáz hektáron vagy ennél magasabb szántóterületen a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság, valamint a Törekvés, a szanki Petőfi Tsz, a Helvéciái Állami Gazdaság, a kaskantyúi Homokgyöngye Szak- szövetkezet akar rozsot termeszteni. Részt vesz az ágazat fellendítésében az izsáki Sárfehér, a lajosmizsei Népfront Tsz és a Kunbaja-bácsszőlősi Állami Gazdaság is. Valamennyi a másra már alig alkalmas szántóterületét akarja rozzsal hasznosítani. A felsoroltakon kívül a Homokhátságon és a Bácskában akad még olyan gazdaság, amelyik fantáziát lát a rozs termesztésében, hiszen a vetőmagelőállításnak Bács-Kiskun megyében van jövője, nemcsak a Hajdúságban és a Nyírségben, ahonnan most hozatja a magot a forgalmazó vállalat. Szűkebb hazánkban ugyanis, az idén nem jól sikerült a rozsvetőmag. A néhány jelentősebb gazdaság, amelyik a megyei vállalattal erre szerződött, elég későn aratta le ezt a kalászosát. Az esőáztatta magivak egy része még a kalászban kicsírázott. Abból a terményből aligha lehet jó szaporítóanyag. A tanulságot, amelyet a július 9-i szakmai összejövetelen a rozs termesztésének hiányosságairól a növénynemesítők és a gyakorlati gazdák levontak, nem mindenütt sikerült hasznosítani az aratásra elég kedvezőtlen időjárás miatt. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat, s a megyei gabonaipar jó együttműködésével azonban sikerül kellő mennyiségű szaporítóanyagot beszerezni. A kereskedelem napjainkig a búzavetőmagnak 85, a rozsnak 90 százalékát eljuttatta a termesztőkhöz. Amint a Tiszántúlon megrendelt szaporítóanyag megérkezik, azt soron kívül továbbítják, hogy a vetés idejére a helyszínen legyen. Ha az időjárás nem fordul kedvezőtlenebbre, szeptember 26- ig a több mint 16 ezer hektár rozsnak 40 százalékát magágyba teszik Bács-Kiskun gazdaságai. A búza vetése is megkezdődött és megközelítőleg kétezer hektáron kerü'lt földbe a kenyémekva- ló vetőmagja. A megyei mező- gazdasági szakigazgatás adatai szerint az őszi kalászosok és egyéb őszi vetésű növények magágyát a tervezett terület 55 százalékán készítették eddig elő, K. A. • Egymenetben készít tökéletes magágyat a gabonának a BKR új, kapcsolt gépsora a bajai határban. Üzemanyagot takarít meg ezzel a gazdaság. Burgonyaszirom Pálmonostoráról A vonaton utazók kedvelt csemegéje a burgonyaszirom. Rágcsálása elűzi az utazás unalmát, tápláló és ami a legfőbb, a napraforgó, vagy tökmagfo- gyasztótól eltérően, ennek a csemegének nem marad nyoma a fülkékben. A burgonyaszirom iránti igény növekedését felismerték a pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezetben, s a múlt év őszén, viszonylag kis beruházással egy kis üzemet hoztak létre. Az Utasellátó Vállalattal szerződést kötve tízen hozzáláttak a burgonyaszirom készítéséhez. Az itt készülő termék még nem fogyasztható, a vállalat más helyen süt tett meg, csomagoltatja és azt követően kerül árusításra. A kis üzem terméke iránti igényt mi sem bizonyítja, mint az, hogy az év végéig 71 tonnát kell átadniok és ezzel 5 millió forinttal járulnak hozzá a közös árbevételhez' A jövő év elején 5 millió forintos beruházással megkezdődik egy új üzem építése, s várhatóan az év végén már az ideinél is nagyobb megrendeléseket tudnak majd kielégíteni. O. L. • Darabolás előtt forró kemencében párolják a péprudakat. • Bárkányi József né és Ágoston Antalné a töltőgéppel hosszú rudakat készít a burgonyapépből. • A párolt burgonyapéprudak feldarabolása után kialakul a szirom végső formája, de előbb meg kell szárítani. Ennek előkészítésén munkálkodott felvételünk idején Oroszi Zsuzsa. Villáminterjú a lajosmizsei kenyérellátásról Csaklós Árpádtól tudjuk, néha három-négy élelmiszerüzletet is muszáj felkeresnie, hogy megvásárolhassa a napi szükséglete szerinti kenyeret. Vona Lajos az elmúlt hónapban, s éppen a hármas ünnep előtt került hasonló helyzetbe, ám ő — és családja — balszerencsés volt, mert egyáltalán nem jutott hozzá e fontos sütőipari termékhez. Említett olvasóink lajosmi- zseiek, akik hazai tapasztalataikat tették szóvá a szerkesztőségünkben, mások nevében is. A közérdekű bejelentésükkel kapcsolatosan a helyi áfész áruforgalmi és termeltetési főosztálya vezetőjének, Jobbágy Jánosnak, tettünk fel kérdéseket: — Tényleg vannak mostanában kenyérellátási zavarok a 13 ezer lakosú nagyközségben? — Zavarokról nincs szó. Legfeljebb arról, hogy egyik-másik üzletünkben a vártnál rövidebb idő alatt fogy el a kenyér, s az újabb szállítmány megérkezéséig eltelik 1—2 óra. Kereskedőink általában helyesen mérik fel az igényeket, ám azok olykor kiszámíthatatlanok, hiszen függnek a környékbeli magánboltok pékárukínálataitól is. — Vagyis ez annyit jelent, hogy esetenként marad eladatlan kenyér? — összesen tizenhét egységünkben kapható ez az áru, melyből hetenként csaknem 200 mázsa kerül a vásárlók kosarába. Általában 50—60 veknit nem tudunk értékesíteni ezen időn belül, e kenyeret később olcsó áron forgalmazzuk, s megveszik az emberek takarmányozásra. Ügy látjuk, egy ideje fokozatosan csökken a polcokon, hagyott kenyérmennyiség. — Az önök célja nyilvánvalóan az, minél zökkenőmentesebb legyen a szóban forgó ellátás, s hogy a boltoknak sem a kenyér hiánya, sem a fölöslege miatt ne legyen gondjuk. Dehát miképpen érhető el az ilyen ideális állapot? — Még pontosabbá, s megbízhatóbbá szeretnénk tenni az áru- szállítást. Jelenleg nehezíti a helyzetet, hogy a kecskeméti sütőipar nagyközségbeli kirendeltségén csupán egyetlen speciális gépkocsi áll rendelkezésre, mely sokfelé viszi a kenyeret, ezért is szenved olykor késedelmet a pótrendelések teljesítése. Keressük a fuvarozási gondok enyhítésének lehetőségét. És törekszünk arra, hogy a fogyasztókkal is jobban szót értsünk. Szeptember 1-én megjelent Sajtóposta rovatunkban az egyéni almatermesztők égető gondjával foglalkoztunk, nevezetesen, hogy a termésüket veszedelmes kártevő fenyegeti, mellyel szemben képtelenek hatásosan védekezni. Válaszunkban tolmácsoltuk az illetékes helyen hallottakat: a ,.bűnös”, vagyis az aknázómoly elleni küzdelem korántsem eredménytelenül végződik, ha a kistermelők megfogadják a megyei lapban idejében leközölt, sőt még röplapokon is terjesztett növény- védelmi tanácsokat és annak megfelelően, tehát szakszerűen és rendszeresen végzik a permetezést, amelyhez a szükséges vegyszerek is kaphatók voltak. írásunkhoz figyelmet érdemlően szólt hozzá . dr. Magyar Károly — Lajosmizse, Dózsa György u. 121. szám alatti lakos —, aki szintén termeszti e gyümölcsöt. A szerkesztőségünkhöz küldött levele elején tudtunkra adja, hogy a gondos gazda mindent megtesz a jobb termés érdekében, ami jellemző az almáskertek tulajdonosaira is. Ök a felhívások-közlemények nélkül is pontosan tudják, mi a teendőjük. Ez persze nem jelenti azt, közönyösek a szakmai segítség iránt. Mi több, feltehetően valamennyien alkalmazták az ajánlott módszereket, ám úgy tűnik, hiába. A baj oka így hát másutt keresendő. A továbbiakban ezeket közli olvasónk: Én öt naponként permeteztem, egymásután négyszer, mégis csupán ritkítani tudtam a kártékony hernyókat. A falubeli egyik ismerősöm ennél többször végezte LEVELEKBŐL RÖVIDEN Kelebia külterületén, a tompái vasúti megálló közelében van egy orvosi rendelő, melyet minden szerda délután keresnek fel a betegek. Valamennyien elégedettek az ottani egészségügyi ellátással, nem így azonban az úttal, melyet jövet-menet használnak. A részletekről így számol be levelében Erdősi Istvánná olvasónk: Nagyon forgalmas ez az út, azon juthatunk el a MÁV-meg- állóba, meg a helyi tsz telepére is. Kritikus szakasza — mely gidres-gödrös — körülbelül két kilométernyi, de amikor sár és víz borítja, ennél jóval hosszabbnak tűnik. A gépjárművek nemegyszer elakadnak rajta, és gyalogosan is kínos igénybevenni. el e munkát, de ő sem járt jobban. Miért? Tapasztalatom szerint — s ezt mások is megerősítették — az Unifosz 50 EC, a Bi 58 EC és a többi hasonló rendeltetésű készítmény kevésbé alkalmas e kártevő elleni hatékony védekezésre. Az aknázómoly a levélben megbújva él, ahol a permetlé alig éri el. Nehezíti a védekező dolgát, hogy minden nap van peterakó lepke, levélbe furakodó lárva, amely megkezdi az aknázást, s a kifejlődés után azonnal keresi a bábozódás helyét. E folyamat permetezéssel csak akkor szakítható meg, ha a lé eléri mindegyik levél úgynevezett fonákját. Az effélét azonban képtelenség garantáltan megtenni, tgy aztán csak panaszkodunk, hogy az idén hiába permeteztük az almafát, a termés jeletős részét nem menthettük meg. Ügy vélem, hogy a forgalomban lévőnél erősebb hatású vegyszerre lenne szükség, olyanra, amely felszívódik a növénybe és a nedváramlással jut el a hernyókhoz. Tudomásom szerint létezik ilyen készítmény, csak módot kellene arra teremteni, hogy hozzájuthassunk. Levélírónk végezetül utalt rá, hogy a nagyüzemekhez képest kevésbé zökkenőmentes a kistermelők növényvédőszerekkel történő ellátása. Jóllehet ők elégítik ki az országos szükséglet számottevő részét zöldségből-gyü- mölcsből, a jobb terméshez nélkülözhetetlen új és hatásosabb vegyszereket mégis csak ritkán, vagy egyáltalán nem vásárolhatják meg. Változtatni kellene ezen a sajnálatos helyezeten .. . Üttalan út Dehogy kívánjuk mi, hogy aszfaltozzák, vagy esztétikai látványt nyújtó kockakővel borítsák, de azt kérjük, hogy a kátyúit legalább töltsék fel apró kaviccsal, zúzalékanyaggal, esetleg salakkal. E munkák elvégzésénél mi is szívesen segédkeznénk, ahogy az erőnkből telik. Fordultunk már az úttalan út ügyében a községi tanácshoz, de megértésnél, s ígéretnél egyebet nem kaptunk. Itt az ősz, jönnek a csapadékos napok, hetek. Még rágondolni is rossz, milyen rettenetes lesz errefelé közlekedni rövidesen ... Kétszáznál is több lakost érintő panaszt abban a reményben tesszük közzé, hogy az illetékesek mielőbb találnak valamiféle megoldást a mostoha útviszonyok javítására! KÉRDEZZEN - FELELÜNK Hogyan bővült a kisiparosok társadalombiztosítási ellátása? Horváth Ferencné Kunba-r ácsról, .Járominé Kiskunhalasról és Z. L. Hartáról egyazon témakörben fordult szerkesztőségünkhöz, mégpedig a kisiparosok társadalombiztosítási ellátása körüli változásokkal kapcsolatosan. Olvasóinktól megtudtuk, a szűkebb környezetükben nem kaptak kellő felvilágosítást arról, hogyan bővült a szóban forgó jogosultságuk, ezért bennünket kérnek, ismertessük a tudnivalók lényegét. A legfontosabbal kezdjük: 1982. január elseje óta a kisiparost nemcsak az anyasági és temetési segély, valamint a baleseti és nyugellátás illeti meg, hanem a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, s a családi pótlék is. Éz utóbbi azonban csak akkor jár, ha a tárgyhónapban legalább 21 napra fizetett társadalombiztosítási járulékot. E huszonegy napba beszámítandó a táppénz, a baleseti táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély ideje is, bár ekkor nem kötelező a járulékfizetés. Ami pedig a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély összegét illeti, azt a kereső- képtelenséget, illetve a szülést közvetlenül megelőző időszakban elért havi jövedelem alapján állapítják meg. Végezetül szólnunk kell arról, hogy a kisiparos • szolgálati idejének minősül az az idő, amelyre megfizette az előírt társadalombiztosítási járulékot, vagy amely időtartam alatt táppénzes, baleseti táppénzes állományban van, illetve terhességi-gyermekágyi segélyt kap. Ugyanígy számítandó be a szülési hónap első napjától a szülés utáni negyedik hónap végéig eltelt idő is. Mikor érvényes a szerződés? A kiskőrösi járásból érkezett levél eltartással összefüggő visszásságot taglal. Nevezetesen, hogy egy idős asszony házingatlanért és egyéb javakért cserébe vállalkozott a nála jóval éltesebb korú beteg férfi rendszeres gondozására, ápolására. Minderről egyedüli jelenlétekor I (készíttetett a helyi tanáccsal szerződést, melyben az eltartott házát, 600 négyszögölnél is több földjét, valamint értékes vagyonát önmagára ruházta át. E megállapodást jóhiszeműen irta alá az olvasni is alig tudó bácsi, aki hamarosan tapasztalta a rossz bánásmódot, s ekkor döbbent rá, mi történt valójában körülötte, hogy mennyire függőségi helyzetbe került. Most arra szeretne választ kapni: megszüntethetö-e ez a felemás kapcsolat, s hogy voltaképpen mikor érvényes a szerződés? A legfontosabb tudnivalóval kezdjük: tartási megállapodást csak akkor célszerű kötni, ha az érdekeltek teljesen egyetértenek a vállalt kötelezettség alapjául szolgáló feltételek részleteiben is, s jól megismerik egymás igényeit. Az ilyen tartalmú megbeszélésen, egyezkedésen részt vehet az államigazgatási hatóság képviselője is, aki szakmai tanácsával segítheti a feleket. A meghozott és írásba foglalt döntés helyessége a gyakorlatban derül ki. Ennek során azonban csalódhat is bármelyik személy — például a jelen esetben az eltartott —, aki természetesen kezdeményzhe- ti a tartási viszony felszámolását. Külön kell szólnunk általánosságban a szerződésről, amely — mint a Polgári Törvénykönyv előírja — csakis a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jöhet létre. Javasoljuk olvasónknak, hogy ügyvéd segítségével kérje jogosnak tűnő sérelme orvoslását, s tartási szerződés módosítását, esetleg semmissé nyilvánítását. Korszerűsítik-e a mozgó bolti szolgálatot? Horváth Emilné levelezőnktől tudjuk, hogy az orgoványi tanyai lakosság által megkedvelt mozgóbolt meglepetéseket is okozott az idei nyáron, amikor megolvadt zsírt, vajat, s a minőségében is talán károsodott egyéb élelmiszercikkeket kínált gyakorta. Miért? A hűtőeszköz hiánya miatt. E speciális jármű most van műszaki felülvizsgálaton, s ezzel kapcsolatosan kérdezik az érdekelt családok: Korszerűsítik-e a mozgóbolti szolgálatot, s az autó üzembe helyezéséig ki gondoskodik a környékbeliek áruellátásáról? Az illetékes kecskeméti UNI- VER Szövetkezet osztályvezetőhelyettese, Bagi Árpád érdeklődésünkre elmondta, évek óta közmegelégedésre látják el alapvető élelmiszerekkel a távoli tanyai területek lakóit. A szakminisztérium egyik legutóbbi vizsgálata is színvonalasnak minősítette e szolgálatot, amely, a kívánt hűtőrendszerrel — technikai oWokból — egyelőre nem korszerűsíthető. A tapasztalat szerint azonban ennek híján is jó minőségű termék jut el a vásárlókhoz, akik részére a kérdéses gépkocsi üzem behelyezéséig külön autó viszi az élelmiszert. Az árusításra a szokott helyen és időben kerül sor, mégpedig a keddi és a csütörtöki napokon. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. VISSZHANG „Hiába permeteztünk...”
