Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-03 / 206. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. szeptember 3. HŐSZIGETELŐ NYÍLÁSZÁRÓK HÁZUNK TÁJA Ablakgyár épül Kecskeméten Az ország energiafelhasználásának mintegy negyedrészét a lakossági fogyasztás teszi ki. Sajnos eléggé gyenge hatásfokkal, mert a rosszul záródó ajtókon, ablakokon át több mint huszonöt százaléka szökik el a fűtésre használt energiának. A kormány ezért a közelmúltban intézkedéseket hozott az épületszerkezetek korszerűsítésére. Többek között arra, hogy létre kell hozni a jól szigetelő ablak és erkélyajtó gyártásának hazai bázisát. Erre a feladatra vállalkozott a Duna-Tisza közi Állami Építőipari Vállalat, amely a kecskeméti I. számú ipartelepén már meg is kezdte az ablakgyár építését. Erről tájékoztatott K. Szabó Kálmán, a DUTÉP műszaki főosztályának vezetője. • Az épülő ablakgyártó üzem, amelybe még az idén megkezdik a mintegy 150 millió forint értékű nyugatnémet és olasz automata gépsorok szerelését. — Az új üzem létrehozásához az elmúlt év őszén kezdtünk hozzá — mondotta a főosztályvezető. — Vállalatunk jól megalapozott előkészítő munkájának eredménye, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium a nyár elején engedélyezte a gyártáshoz szükséges, mintegy 150 millió forint értékű tőkés gépimportot. Azóta már meg is kötöttük a gépszállítási és know-how szolgáltatási szerződést a nyugatnémet DÜRR és az olasz SAG cégekkel. A gépsorok még az idén megérkeznek. A gyártókapacitás létrehozásához az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is jelentős támogatást nyújtott, 15 millió forint hozzájárulást vállalt. A beruházás további 337 millió forintos fedezetét az Állami Fejlesztési Bank adja. Az I-es ipartelepen pedig teljes erővel folyik az üzemet befogadó épület, az energiát adó és a kiszolgáló létesítmények kivitelezése. A külkereskedelmi tárgyalások elhúzódása miatt csaknem ki- lenchónapos időveszteség ért bennünket. de a DUTÉP sikeres erőfeszítéseket tesz arra. hogy az alj- lakgvár a tervezett határidőre — 1983. december 1-re — elkészüljön, s megkezdje próbaüzemelését. Az új gyár évente 250 ezer négyzetméter korszerű nyílászáró szerkezetet készít majd. Az új termékek igen magas műszaki színvonalúak lesznek. Az eddig használt gyenge minőségű fenyőfa tulajdonságait ugyanis úgy feljavítják, hogy az minden tekintetben elérje a trópusi mahagóni, vagy az első osztályú svéd fenyő szilárdsági és esztétikai értékeit. Ezt a DÜRR—KAUPP- technológiával valósítják meg. Az így előkészített nyersanyagból automata gépsorokon a tok- és szárnyelemek profilját, élcsapjait dolgozzák ki olyan felületi simaságára, ami már nem tesz szükségessé semmiféle további csiszolást. A keretelemeket is automata gépek állítják össze. A keretek teljes felületkezelést kapnak, ami nemcsak többrétegű festék lehet, hanem a fa természetes szépségét mutató színes pácolás is. A tökéletes zárást az ablakok vasalása — a ROTO cég bevált terméke — biztosítja. Ezt az ELZETT Művek gyártja majd kooperációban, bukó-nyíló működésre alkalmas módon is. Az új üzemben gyártott nyílászáró szerkezetek jó hőszigetelőképességét az Üvegipari Művek HUNGAROPAN üvegtáblái még tovább fokozzák. A vasalatok, tömítések, a hőszigetelő üvegtáblák beszerelése után a beépítésre, kész állapotban levő ablakokat, erkélyajtókat fóliacsomagolásban küldjük el a megrendelőknek. A DUTÉP új terméke — nyugodtan mondhatjuk, világszínvonalat elérő minőségben — készül. Alkalmazásával felére csökken — az eddig használt nyílászáró szerkezetekkel szemben — a, fűtött helyiségek hővesztesége. Ezért az az árkülönbözet — amennyivel többe kerül — 4—5 év alatt megtérül. Vállalatunk 1984-ben hózza forgalomba a hazai építőipari szervezetek körében az új típusú ablakokat, erkélyajtókat. Kétmillió dollár értékben az algériai lakásépítésnél is felhasználunk belőle, s további 2,5 millió dolláros exportra is van már kilátás új termékeinkből — mondotta végül K. Szabó Kálmán. N. O. A szőlősgazdák és a hobbi- kertészek nagy örömére megszólalt a szőlőérés kezdetét bejelentő csűrbogár. Ez a tücsökhöz hasonló rovar az esti csendben hangos csürrögéssel adja hírül a gyümölcs érését. Ez és a páradús, hűvös, csapadékos időjárás megsokszorozza a teendőket a ház körüli kisebb-nagyobb kertekben. Az elmúlt héten a megyében leszedték az utolsó őszibarackokat is. Ez az időszak alkalmas arra, hogy a csonthéjas gyümölcsű fáinkat ifjítsuk. A ritkító zöldmetszés során a fa belsejét sűrítő hajtásokat, koronarészeket tőből távolítsuk el. Ugyanígy vágjuk le a felkopaszodott vesszőt, ágat. Ügyeljünk azonban arra, hogy az eredeti — kiegyensúlyozott — koronaforma megmaradjon. A termőrészek arányban legyenek a fa nagyságával. Amikor a metszőollóhoz nyúlunk, jó tudta, hogy a vesszők vágásával milyen növekedésre serkentjük a fát. Minél rövidebbre vágjuk, annál sűrűbb és erősebb hajtásokat kapunk. A vessző végét csonkítva, lelassítjuk a növekedést. A fűrészelés után éles késsel tisztítsuk és vágjuk simára a sebfelületet, majd kenjük be valamilyen sebkezelő anyaggal. Jó tudni azt is, hogy a fa a hátralevő vegetációs időszakban figyelmesebb gondozást igényel, ezért alaposan trágyázzuk, öntözzük és óvjuk a kártevőktől, gombáktól. Megfigyelések bizonyították, hogy a csonthéjas növényeket még zöld állapotban, lehetőleg szüret után kell metszeni. Ilyenkor még aktív a növény és a sebek fertőzés nélkül gyorsan beforrnak. Érdemes a lombhullás kezdete előtt még egyszer permetezni, lemosás- szerűen valamilyen réztartalmú szerrel. A jó gazdák tudják, hogy a következő évben kevesebb lesz — az ilyen permetezés után — a tafrinás levélfodrosodás fertőzése, a mézgás seb és az ágrákosodás is. A szőlőben most már minden erővel a szüretre kell készülni. Ezért folytassuk a csonkázást. Ezzel több napfényhez juttathatjuk a fürtöket. Szedjük a csemegeszőlőt. Csak a teljesen beérett fürtöket vágjuk le, mert a szőlő nem utóérő. Többet kapunk a piacon, ha a rothadó bogyókat még a szedéskor kicsípjük a fürtből. Érdemes összegyűjteni és elégetni, mert ezek általában gombával fertőződtek. Takarítsuk a pincét, a présházat meszeljük ki és mossuk fel ultrás vagy trisós vízzel. Javítsuk a hibás hordókat és szerezzük be a hiányzó alkatrészeket. A présnél érdemes tartalékról is gondoskodni, mert ha beindul a nagy munka, már késő lesz az alkatrészért menni. A zöldségeskertben még vethetjük fólia alá, őszi hajtatáshoz a spenótot, illetve a salátát. Érdemes fejtrágyázni a káposzta-, burgonyaféléket — a paprikát, a paradicsomot —, ezzel növelhetjük a termés mennyiségét. Tőosztással is szaporítható a sóska, nemcsak magvetéssel. Mivel magja apró, nagyon nehezen csírázik. Az őszi vetéshez jól készítsük elő a magágyat. négyzetméterenként 15—20 A kék nőszirom (Iris germanica) Minden kertben találkozhatunk a kék nőszirom valamelyik fajtájával, hiszen semmiféle különösebb ápolást nem igényelnek, és könnyen szaporíthatok. Ez a régi kultúrnövényünk a mediterrán vidékről származik. Az eredeti faj ma már nem található meg, ellenben hibridjeinek százai fordulnak elő a parkokban, kertekben. 40—100 cm magas évelő növény. Levele kard alakú. Mivel fajtákról van szó, így viráguk sokszínű és nagy. A három belső lepelcimpa boltozat- szérűén összehajlik, a külső három pedig kifelé, rajtuk sárga szakáll található. Innen kapta a „szakállas írisz” nevet. Az alapfaj virágszíne kék, a fajták viszont fehér, sárga, kék, lila színekben fordulnak elő. A sok fajta következtében május közepétől 6—8 hétig is virágzik a nősziromfajtákból összeállított évelőágy. Párásabb körülmények közé telepítsük. Ha erre nincs módunk, akkor rendszeresen öntözni kell, de főként május végén, június elején. Laza szerkezetű, tápdús talajba ültessük, 30x30, 60x60 centiméteres sor- és tőtávolsággal. Tipikus évelőágyi növény. Házikertbe napos helyre telepítsük. A növény fölé párnát alkotó évelőket ne ültessünk, mert a nőszirom kipusztul. A fajtákat nyár végén tőosztással szaporítjuk, mivel nyáron nyugalmi állapotban van, és ősszel kezd el gyökeresedni. A rizómákat sekélyen helyezzük el a földben. Magvetéssel nagyon vegyes állományt kapunk, így nem érdemes szaporítani. Sz. J. Nyersanyagszegény ország? A köztudatban az a megrögződött és rossz sztereotípia él: Magyarország nyersanyagokban szegény ország ... Hogy ez így mennyire nem helytálló, azt többek között bizonyítja az a tanulmány is, amelyet egy szakemberekből álló kollektíva „Egyes ásványi nyersanyagok devizamérleg-javító hasznosításának vizsgálata” címmel készített, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából. 1979-ben kezdték készíteni a tanulmányt, és ez évben szakmai vitán összegezték ennek tanulságait. Erről beszélgettünk Csicsay Albinnal, az OMFB főosztályvezető-helyettesével, aki a tanulmány kidolgozását koordinálta. — Az eltelt három év alatt a tanulmány által említett néhány területen szemléleti változások, és ezt tükröző döntések születtek. Mennyiben módosította ez a tanulmány által feltárt tanulságokat, összefüggéseket? — Időközben kormányzati szintű döntések születtek olyan témákban, mint a mecseki feketeszén-bányászat liászprogramja, a recski rézbányák fejlesztésének kérdése. — Mit jelent ez? — A liászprogram ,,zöld fényt” kapott, mint az a napi sajtóból nyilván már ismert. — Es Recsk? — A jelenlegi és a várható réz- árak prognózisa alapján egyelőre olyan döntés született, hogy az ország rézigénye és a hazai források között mutatkozó különbözetet tőkés importból lehet fedezni. Recs- ken pedig jelenleg csupán állagmegóvó beruházások folyhatnak. — Nem kérdés, nem is vita, csupán a közgazdász képzettségű újságíró megjegyzése: az ilyen „állagmegóvások” néha igen sokba kerülnek, ezt már a budapesti metrónál is megfizette egyszer az ország. Ráadásul a világpiacon a viszonylag stabil és alacsony rézárak jórészt annak is köszönhetők, hogy az egyik nagy termelő, Chile, stabilizálta termelését és belső helyzetét —, de azt is tudjuk, hogy milyen módon, a másik nagy exportőr, Zimbabwe pedig a saját erőforrásokra, támaszkodás jegyében fokozta a termelést és szállítást... De ez mindkét esetben ingatag „biztosíték”; Chilében egy még rosszabb társadalmi fordulat, az afrikai réztermelő „frontországoknál” egy esetleges feszültség vagy összeütközés Dél- Afrikával a most stabil és alacsony rézárakat pillanatok alatt az olajhoz hasonlóan csillagászati magasságokba kergetheti, különös tekintettel a réz stratégiai nyersanyag-voltára ... De lássuk inkább a tanulmánynak azokat a részeit, amelyek még döntés előtt álló kérdésekről szólnak: — 15-féle ásványi kincset illetően összehasonlító táblázat készült 12 környező európai ország viszonylatában. Ebből kitűnik: a Szovjetunió után Jugoszláviával, Lengyelországgal és Görögországgal együtt Magyarország az, amely a valószínűsíthető ásványvagyon- ellátottságot illetően „jól áll”, jobban, rrjint mondjuk Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, az NSZK, Olaszország vagy Románia. — Amennyiben? — Vizsgáltuk az energiahordozók, a nyersvas, a mangán, az alumínium, a réz, az ólom, a cink, a perlit, az üveghomok, a kvarcit, a tűzállóanyag, a kaolin és kaolinpótlók, a betonit, a kovaföld és a dolomit-ellátottságot. Az összehasonlított országokat három kate7 góriába soroltuk: jól ellátott, exportra közepesen képes, közepesen ellátott, illetve gyengén ellátott, feltétlenül importra szorulók. Magyarországot illetően feltétlen importra csak vasércből, ólomból és cinkből szorulunk, viszont exportképesek vagyunk mangánból, alumíniumból, perlitből, üveghomok- ból. kvarcából. tűzálló anyagból, kóvaföldből és dolomitból. Ugyanakkor például a nyersanyag-gazdagnak tartott Csehszlovákia csak üveghomokból és kaolin-kaolin- pótlókból exportképes, de a felsorolt 15-féle nyersanyagból tizenkettőből importra szorul... — Az egyes nyersanyagokat tekintve mi a helyzet a bauxit- tal és a mangánnal? — Bauxitvagyonunk a jelenlegi termelés mellett az ezredfordulóig fedezi az igényeket. Hogy további készleteket vonhassunk termelésbe, jelentős földtani kutatásokat kell végezni, és úgy kell a bányavízszintet csökkenteni, hogy az a környezetet ne károsítsa. Húsz év alatt 3 millió tonnás új bányakapacitást kell létesíteni; mai árakon ez mintegy 9 milliárd forintos bányafejlesztést igényel. Ha a hazai alumíniumfogyasztási igény nem emelkedik, akkor a tőkés exportot is lehet fokozni. Akár egy- milliárd dolláros árbevétel is elképzelhető, prognosztizált árakon. A mangánnál más a helyzet: hiányzik ma még az a feldolgozó kapacitás, amelynek révén a fontos hazai természeti kincsben rejlő devizamérleg-javító hatást érvényesíteni tudnánk. Fura ellentmondás: a mangánérckészletek komolyak, de ferromangánkohó hiányában az ország ferromangán- szükségletét teljes egészében ma importból, jelentős részben tőkés importból fedezzük . . . — A tanulmány szerint komoly lehetőségek vannak a nem fémes ásványi nyersanyagok hasznosításában ■. . — Igen, és a felmérések szerint tőkés exportra érdemes készleteink vannak a pálházi perlitből, illitkaolinból, kovaföldből, üveghomokból, a kisőrsi homokból, minőségi dolomitból, öntödei ben- tonitból, zeolit-trasszból. Ugyanakkor importot pótló kapacitásbővítés is elképzelhető földpátos homokból, organofil és derítő ben- tonitból, kaolintermékekből, és a műanyag — a festék — és kozmetikai iparban alkalmazott kréta és talkum töltőanyagok helyettesítésére alkalmas különleges ásványi őrleményekből. — Hely hiányában most nem tudjuk részletesen ismertetni / a minden részletre kiterjedő tanulmány következtetéseit, de egy biztos: a sokoldalú elemző munka is bizonyította, ha megfelelő módon és időben fejlesztik a földtani kutatómunkát, a bányászati feltárást, és főleg a feldolgozást, akkor Magyarországnak a jövőben sokkal kevesebb gondja lesz abban a világgazdasági helyzetben, amelyben mindenképpen előnyös helyzetben van, aki ásványkincsekből legalábbis önellátó, és még jobb a helyzete annak, aki exportálni is tud. Mert nyersanyagokra mindenkinek szüksége van, és a tőkés piacokon sem valószínű, hogy a mezőgazdasági vagy az ipari termékekhez hasonló diszkriminációt vezetnének be az ásványkincsek importjára . . . Sz. J. I. kilogramm érett istállótrágyát forgassunk a talajba. A növényvédelmi munkák során pusztítsuk a termést károsító gombákat, rovarokat. Másfél hete megkezdődött az amerikai fehér szövőlepke második nemzedékének lárvakelése. A lepkék rajzása, a tojáscsomók mérete, az életképes tojások nagy száma miatt erős fertőzési gócok kialakulására lehet számítani. A védekezést addig célszerű elvégezni, amíg a hernyók a fészekben károsítanak. Használható ellenük Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos oldata. Számíthatunk a gyümölcsösben a takács- atkák elterjedésére, de a kaliforniai pajzstetűre is. Az előbbit speciális atkaölő szerekkel: Mitac 20, vagy Pol-Akaritox 0,2 százalékos oldatával pusztíthatjuk. Exportveszélyeztető, illetve -kizáró a barackmoly kártétele. Ditrifon 50 WP-vel hatékonyan gyéríthetjük az állományt. A szőlőben gondosan válogassuk össze a permetezőszereket, mert a peronoszpóra, vagy a lisztharmat még alaposan fertőzheti a termést. A zöldségfélék között legtöbb gondot a lisztharmat okozza. Főleg a másodvetésű ka- bakosokon terjedhet el. A védekezés alapja a fertőzött növénymaradványok megsemmisítése legyen. Érdemes még szeptember elején is védekezni Microthiol- Special 0,3 százalékos oldatával, de jó a Thiovit és a Karathane FN 57 is. A paradicsom termését elsősorban az alternáriás megbetegedés és a csapadékos időjárással együtt fellépő paradicsomvész veszélyezteti. Chinoin-Fundazol 50 WP 0,1 százalékos oldatával permetezzünk. A szedéstől függően válasszuk ki a megfelelő növényvédő szereket. Ügyeljünk az előírt óvó rendszabályok betartására! Cz. P. Orchideák és broméliák Trópusi őserdők növénycsodái otthonunkban A különleges orchidea- és broméliafajok otthonunkba varázsolják a trópusi erdő légkörét, egy darabot a ter_ mészetből, amely — fontos változásával — naponta új élményeket nyújt, feledteti a városi élet monotóniáját. Az őserdőben fán lakó növények életének tanulmányozása alapján kiderült, hogy sok száz orchidea- és bromélia- faj díszlik és virágzik a lakásban, jó néhányuk tartható szobában, munkahelyen, szállodákban, ablakpárkányokon, erkélyen, kertekben, speciális virágablakokban, azobaüvegházban stb. Nevelésükhöz azonban a szakértelem nélkülözhetetlen. Dr. Makara György könyve megismerteti az olvasót az egzotikus növények szaporításával, átültetésével, továbbnevelésével, virágoztatásával, tartási lehetőségeivel, és választ ad a nevelésükkel kapcsolatos kérdésekre. Idomítsunk kutyát! Mit csináljunk, ha a kutya nem szobatiszta? Hogyan tanítsuk a papagájt beszélni? Idomítható-e a macska? Alig akad olyan állattartó, akiben ezek vagy hasonló kérdések ne merültek volna föl, de választ csak hosszú keresés után kapott. A Natura kiadásában megjelenő könyvet nemcsak állattartóknak, hanem minden állatbarátnak ajánljuk, mert a gyakorlati útbaigazítást sok történet, érdekesség egészíti ki. Pa- tay László művének az utolsó része például teljes egészében a cirkuszi ido- mítás titkaival foglalkozik. A könyvet Sajdik Ferenc karikatúrái teszik élvezetesebbé. Teendők a szüret előtt
