Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

PETŐFI NÉPE • 1982. szeptember 26. tÄÜ HETI VILÁGHÍR ADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi moszkvai tárgyalásai. — Szociáldemokrata győzelem a svéd választáson. — A török ál­lamfő Jugoszláviában. — Thatcher távol-keleti útja. KEDD: New Yorkban megkezdődik az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka, amelynek elnökévé Hollai Imre magyar külügyminiszter-helyet­test választják.—Amin Gemajelt beiktatják Libanon elnöki tiszt­ségébe. SZERDA: Az Arab Liga külügyminiszteri tanácsa bírálja az Egyesült Államokat a bejrúti vérengzés miatt. — Országos sztrájknap Ang­liában. A KGST-tagállamok állandó képviselői Moszkvában tanácskoznak. CSÜTÖRTÖK: Megkezdődik a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások 28. ülésszaka. — Ismét Libanonba érkeznek az amerikai—fran­cia-olasz ellenőrző erők. — Gustáv Husák bulgáriai látogatása. PÉNTEK: A keresztény pártok és a szabaddemokraták megbeszélé­sei Bonnban az új koalíció megalakításáról, összehívják az FDP rendkívüli kongresszusát. — Palesztinával foglalkozó ülésszak az ENSZ-ben. SZOMBAT: Fokozódó belpolitikai ellentétek Izraelben. — A Ju­goszláv Kommunisták Szövetségének központi bizottsági ülése. A hét három kérdése: • A Szovjetunióba látogatott az indiai kormányfő. Képünkön: Indira Gandhi miniszterelnök-asszony vendéglátója, Leonyid Brezsnyev tár­saságában* ellép a díszszázad előtt. Mi várható az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakától? Válságos időszakokban, a nem­zetközi feszültség növekedése so­rán, gyakran hangzik el a kérdés: mit tesz az ENSZ, hol a világ- szervezet? Nem titok, hogy ezen az őszön — a washingtoni politika jólis­mert lépései következtében — kedvezőtlenebb a világhelyzet, mint a korábbi években, az ülés­szakra nem várnak könnyű fel­adatok. A napirenden 138 téma szerepel, csaknem kizárólag „át­húzódó pontok", amelyekről évek óta eredménytelenül vitáznak. Aligha lehetnek tehát illúzióink, hogy egyszerre minden megoldó­dik majd. Be kell érni annyival, hogy ráirányul majd a figyelem a legfontosabb kérdésekre és job­ban körvonalazódnak az állás­pontok. Az ENSZ szerepének van azon­ban még egy oldala, s ennek je­lentősége megnövekszik, ha rom­lik a nemzetközi légkg£,.. A yi- lágszervézet tanácskozása alkal­mat szolgáltat külügyminiszteri találkozókra, bonyolult témák nemhivatalos. protokollmentes megtárgyalására. A közeli na­pokban New Yorkban kerül sor például Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter első személyes összejövetelére, de a diplomáciai naptár más tekin­tetben is zsúfoltnak ígérkezik. Az ENSZ-diplomáciában fon­tos, személyes szerepet vállalhat a mindenkori főtitkár, valamint a közgyűlés soros elnöke. Ez utób­bi tisztséget évenként váltva töl­tik be, regionális megosztásban. Az idén ’— s az ENSZ-közgyűlés év szeptemberben veszi kezdetét — a kelet-európai szocialista or­szágok állíthattak jelöltet. Az ál­taluk javasolt magyar diploma­tát, Hollai Imre külügyminiszter­helyettest közfelkiáltással emel­ték a fontos posztra. Mindez bi­zalmat és elismerést jelent ha­zánk békepolitikája iránt. Hogyan alakul a bonni belpolitika? Mozgalmas hete volt a nyugat­német belpolitikának: szinte minden előkészület megtörtént az október első napjára, tehát pén­tekre tervezett belpolitikai for­dulat érdekében. A papírforma szerint nem lesz akadálya a „konstruktív bizalmatlansági in­dítvány” keresztülhajszolásának, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy Schmidt kancellár kisebb­ségi szociáldemokrata kormá­nyának megbuktatásával egyidő- ben a CDU jelöltjét, Kohlt kor­mányfővé választják. Ez úgy me­het végbe, hogy felbomlott a ti­zenhárom esztendőn át működő szociálliberális koalíció és a sza­baddemokraták, legalábbis az 53 képviselő többsége az eddigi jobboldali ellenzékkel, a CDU— CSU-val voksol majd. Schmidt rendkívüli parlamen­ti választást javasolt, arra hivat­kozva, hogy nem egészen két év­vel ezelőtt a szavazók határozott többségét biztosítottak a szociál­liberális koalíciónak. A keresz­ténydemokraták azonban csak márciusra hajlandók kiírni a"z új választást. Nyilván birtokon belül, a hatalom eszközeit kihasz­nálva akarják biztosítani az elő­készítést. A szabaddemokraták különösképpen pártolják a ha­lasztást, miután a közvélemény­kutatás szerint, ha ma vasárnap lenne a választás, csupán 2,3 szá”­zalékot érnének el, s kiesnének a parlamentből. A lehetséges nyu­gatnémet kormányváltás hátteré­ben főként bel- és gazdaságpoli­tikai tényezők állnak. A nemzet­közi közvélemény természetesen felteszi a kérdést, milyen lehet majd egy új koalíció külpoliti­kai állásfoglalása, különösen azok után, hogy Schmidt-kormány több ízben a józan ésszerűség talajá­ról nyilvánított véleményt a szél­sőséges washingtoni lépésekkel szemben. Melyek a közel-keleti válság legújabb fejleményei? A világ még mindig a bejrúti tömegmészárlás felett érzett döb­benet hatása alatt áll. Újabb és újabb tények bizonyítják, hogy a gyilkos bandáknak az izraeli had­sereg nyitott kaput. De a hírek szerint három Washingtonba akk­reditált arab nagykövet az ame­rikai külügyminisztériumot előre figyelmeztette, hogy valami ké­szül — a State Department azon­ban nem vette komolyan, vagy nem akarta komolyan venni. Az Arab Liga külügyminiszte­ri ülése ezért terjesztette ki bí­rálatát az Egyesült Államokra — a Biztonsági Tanácsban, vala­mint más nemzetközi fórumo­kon pedig következetes vizsgála­tot sürgetnek, s a bűnösök fele- lősségrevonását. Az érzékelhető változásokhoz tartozik, hogy az amerikai sajtó eddig feltétlen Iz- rael-barát körei, s a kongresszu­si képviselők is ostorozzák Be- gint. El akarják magukat hatá­rolni az izraeli kormányfő „őrült esztelenségként” megbélyegzett tetteitől és így próbálják elérni, hogy az általános amerikai kö­zel-keleti politikát az amerikai— izraeli együttműködést ne terhel­jék ezek a védhetetlen mozzana­tok. A hangulatváltáshoz tarto­zik a belpolitikai feszültség nö­vekedése Izraelben. Libanonnak közben új elnöke van. Amin Gemajel személyében, akit becséhez képest pozitívab­ban ítéltek meg az ország haza­fias erői, s a moham'edán töme­gek. Az országba visszatértek az amerikai—olasz—francia ellen­őrző erők. de ezúttal nem szab­ták meg előre a kivonulás pontos határidejét. Az alapkérdés azon­ban változatlanul az izraeli csa­patok visszavonulása Libanonból. Kérdés, mit tud és mit akar ten­ni ennek érdekében az úi elnök, s hajlandó-e az Egyesült Államok kellemetlen szövetségesének, a Begin-kabinetnek megregulázá- sára? Réti Ervin • Világszerte óriási felháborodást-keltett a két bejrúti palesztin me­nekülttáborban elkövetett tömegmészárlás. Képünkön: gyerekholttes­tek a szabrai táborban. S ATI LA 55 Életben maradtam" Carol Hakin, az AFP hírügy­nökség tudósítója írja: BEJRUT Munir 13 éves. Palesztin csa­ládja 1948-ban menekült Liba­nonba. A hatvanas években tele­pedtek le a bejrúttól keletre fek­vő Teli El Zaatar menekülttábor­ban. Apját és egyik bátyját az 1976 augusztusi mészárlások so­rán ölték meg. A család többi tagjának sikerült elmenekülnie. Újra egy táborban, a Tyr mellet­ti Rasidijehben találtak menedé­ket. Az izraeliek Dél-Libanon el­len indított támadása 1978-ban innen is elűzte őket, ekkor kerül­tek a Satila menekülttáborba. A múlt hét csütörtökén Munir otthon tartózkodott, anyjával, három nővérével és két fivérével. Lakásuk a tábor déli bejáratánál volt. Déli egy óra tájban gránátok becsapódásának fülsiketítő ro­baját hallották, egészen közelről. Egy óvóhelyre menekültek, ahol addigra már kilenc család gyűlt össze a táborból: csaknem hatva- nan voltak. Mindannyian tudták, hogy szer­dára virradó éjjel a libanoni had­sereg egységei — amelyek a tábor körül foglaltak állást — visszavo­nultak, és izraeli csapatok kerí­tették be a házcsoportot. — Nem nyugtalankodtunk — emlékezik Munir — azt mondták nekünk, hogy az izraeliek nem jönnek be a táborba, vagy ha be­jönnek, akkor sem bántanak ben­nünket: a táborban nem voltak fegyveresek, a harcosok elvonul­tak és csak polgári személyek maradtak, akik békében akartak élni. — Este hat órára a gránátok robaja megszűnt és csak gép­pisztolysorozatokat hallottunk — folytatja Munir, — Egyszer csak valaki végigrohant a tábor főutcáján és azt kiabálta; „Meg­jöttek, megjöttek és mindenkit megölnek!” — Azt hittük, hogy az izraeli­ekről van szó, és előkészítettük . az okmányainkat. Nagyobbik bá­tyám. nővérem és hárman má­sok úgy döntöttek, hogy megpró­bálnak elszökni és a szabrai tá­borban megbújni. — Negyed nyolc volt, már be­sötétedett. Tíz perccel később megérkeztek „ők”. Libanoni mi- licisták voltak, akik dél-libanoni kiejtéssel beszéltek arabul. Egy libanoni cédrus volt kivarrva a jobb vállukon és kerek emblémát viseltek valami felirattal, de nem volt időm kibetűzni a szöve­get. — Ránkkiáltöttak hogy men­jünk ki. A tábort nappali fénybe borították a világító rakéták. Különválasztották a férfiakat, a nőket és a gyermekeket. A férfia­kat egy falhoz parancsolták. Én a nők és a gyermekek csoportját követtem. — Ahogy távolodtunk, még láttam, hogy a milicisták a gép­pisztolyok tusával fejbeütötték a férfiakat, összerogytak. Nem lát­tam, hogy lelőtték volna őket. A nőket és a gyerekeket egy szervizállomáshoz terelték, né­hány száz méterre az óvóhelytől. Azután otthagyták őket, néhány fegyveresből álló őrség felügye­lete alatt. Munir hallotta, hogy a többi fegyveres azt mondta az őröknek: „Várjatok itt meg ben­nünket, vacsorázni megyünk”. Egy órával később érkeztek vissza. Egyikük megsebesült. Mu­nir azt mondja, hogy a független nasszeristákkal csaptak össze, a tábortól kicsit messzebb. — Miután „ők” visszaérkeztek — folytatja Munir —, belelőttek a nők és a gyerekek csoportjá­ba. Néhányan meghaltak a gép­pisztolysorozattól, sokan megse­besültek. Aztán azt mondták, áll­janak fel a sebesültek, hogy kór­házba vihessék őket. Néhányan feltápászkodtak. — Munir a lá­bán sebesült meg. Fel akart kel­ni, de valaki a fülébe súgta: „Ne moccanj, egy szavukat se hidd el”. — Utána rálőttek a sebesültek­re, akik felálltak. Befejezték az öldöklést. Zseblámpákkal világí­tották végig a tetemeket, hogy meggyőződjenek: mindenki meg­halt. Én a földhöz szorítottam az arcomat és visszatartottam a lé­legzetemet — mondja Munir. — Mivel nem vették észre a csalást, nem sokkal később elmentek. — Péntek reggel visszajöttek, hogy eltemessenek bennünket. Észrevették, hogy megmozdulok, és kétszer újra rámlőttek. Az egyik lövés nem «talált, a máso­dik, amelyet a fejemre irányítot­tak, a jobb arcomat találta el, amit félig a kezemmel takartam. A golyó eltalálta a mutatóujja­mat. súrolta az arcomat, majd a földbe fúródott. Azután valamit rámdobtak. Nem láttam semmit, de hallottam, hogy felszólítják a tábor lakóit, hagyják el a háza­kat és a sportpálya mellett gyü­lekezzenek. — Egy idő után már nem hal­lottam a lövések kattogását és „őket” sem láttam a környékün­kön. Felkeltem és bevánszorog­tam az első szűk utcába. Betámo­lyogtam egy házba. Az épület ki­halt volt. Mindent kiraboltak, összedobáltak, szerteszéjjej he­Az élet- és értékmentés próbája Tűz van! Kis időre elterjedt a híre szom­baton a kecskeméti megyei kór­házban. Fehér öltözékben, kék melegítőkben, orkándzsekiben és piros overálokban tizennyolc vál­lalati és intézményi önkéntes túzoltócsapat siet feladata telje­sítésére. Rajtolnak a Centrum Aruház tűzoltói, hogy egy 387 méteres akadályt megtéve, kúszófolyosó­kon és palánkokon át vigyék magukkal tovább, a célig a hosz- szú víztömlőt. Végre, sikerül! „Nyomás!” Mehet a víz. Taskovics István áruházi tűz­oltó főhadnagy elégedett. Három hétig, hétfőn, reggelente 7—10 óráig (az áruház nyitásáig) és szerdán a GAMF-pályán, eladás elc'tt szorgalmasan gyakorlatoz­tak a szabadban — a lányok izom­lázat is „szereztek" —, de meg­érte. Jó, biztos kezű segítőkre számíthat, ha a 35 millió fo­rintos árukészletet egyszer talán közösen menteni kellene. Nagy pukkanással lángralob- bant egy rakás hordó. Ami lán­got az önkéntesek meghagynak, nem bírnak vele, azt az állami tűzoltókocsik legénysége oltja el. Mindenki a magasba néz. Or­vosmentés a tizedik emeletről! Felágaskodik a 44 méter magas­ra kihúzható létra a kórház ud­varáról. hogy azon lehozzák a bajba jutott orvost. Sikerül. Jó felkészüléséért — a valódi • Indulás a magasba. veszélyhelyzetben várható helyt­állásáért — a női csapatok közül az Alföld Áruházé első, a Cent- , rumé második, a rendező megyei kórházé pedig harmadik helye­zést érdemelt. Férfihelyezések: első a kunszentmiklósi akkumu­látorgyár, második a megyei kór-- ház és harmadik a VBKM kun- szcntmiklósi gyárának a csapata. K—1 Gyorsan halad a kukorica betakarítása vertek a dolgok. Szerettem volna ruhát cserélni, mert minden vé­res volt rajtam. — Két fegyveres lépett be a házba. „Tehát te még élsz?” — kérdezték tőlem. — Megölünk té­ged is, mint ahogy megöltük a többit. Add ide szépen az ara­nyat és a pénzt amit itt összelop­kodtál — követelték. Munir tiltakozott: „Én nem loptam el semmit, csak szeretnék ruhát cserélni. Hagyjanak enge- met. Már az egész családomat megölték”. Mindezt libanoni ki­ejtéssel mondta. Az egyik f egy ve. rés ráförmedt: „Libanoni vagy, vagy palesztin?” „Libanoni” — mondta Munir. „Jól van, menj a szobába alud­ni. Ha palesztin lennél, megöl­tünk volna”. Amint „ők” elmentek, Munir a szabrai tábor irányába vánszor. gott. Az egyik mecset előtt fiatal férfiakkal találkozott, fegyver volt náluk. Ismerte őket a tá­borból, egyikük két évvel volt idősebb nála. Megkérdezték tő­le, honnan jött, azután a „Gaza” kórházba vitték. — Még világos volt, emlékszem — mondja Mu­nir. A kórházban a kisfiú elvesz­tette az eszméletét. Csak másnap ébredt fel, egy másik kórházban. Bejrút központjában: a Nemzet­közi Vöröskereszt emberei szál­lították át éjjel biztonságosabb helyre. Munir elhallgat. A meg­rázó történetet monoton, szinte mormogó hangon mesélte el, de most már csendben van, egy ide­je nem szól. Nagybátyja, aki a kórháziban rátalált, hozzáfűzi: „Vasárnap óta nem alszik... nem tud aludni, és mindig azt kérdezi, biztos, hogy „ők” nem jönnek ide? Biztos vagy te abban, hogy „ők” ide nem jöhetnek?” (Folytatás az 1. oldalról.) Csillag Tsz-ből Dobrovszki Miklós elnökhelyettestől kaptunk infor­mációt. Az őszi kalászosoknak szánt terület 3450 hektár lesz az idén. Ebből ezer hektáron már befejezték a magágy-előkészítést. A 380 hektár napraforgónak két­harmadát betakarították, a ter­més hektáronként a becslések szerint , megközelíti a két tonnát. A majdnem Ötszáz hektár cukor­répának java része még a földben van' Eddig csupán 65 hektárról takarították be a termést. Befejeződött viszont a 330 hek­tár silókukorica begyűjtése. Most nagyobb erőkkel dolgoznak a napraforgó betakarításán. Az egyik nagyon fontos és szép fel­adathoz, a szőlő szüreteléséhez hétfőn kezdenek. Megkezdődött a szőlőszüret az Izsáki Állami Gazdaságiban. Mak­kos József termelési igazgatóhe­lyettes tájékoztatása szerint a termés jó közepes lesz, de az ed­dig szüretelt szemeknél a cukor­fok gyengébb a vártnál. Jól ha­ladnának az alma szedésével, ha nem akadályozná őket több eset­ben a vagonhiány. Az őszi veté­seknek szánt terület talajelőké­szítését már befejezték, az őszi kalászosok vetését is megkezdték a hét végén. A mélykúti Lenin Tsz-ben az őszi munkákat két fontos részre osztották: a betakarításra és a vetéssel kapcsolatos teendőkre. Már befejeződött a szója és a napraforgó begyűjtése. A szója az idén hektáronként 2,6 tonna terméssel fizetett. A mélykúti Lenin Tsz-ben 2600 hektárom termeltek kukoricát. Ennek a fontos takarmánynö­vénynek is megkezdődött a beta­karítása. A terméskilátások ked­vezőek, annak ellenére, hogy most még csak a rövid tenyészidejű, tehát általában kisebb termőké* - pességű fajták csöveit törik, még­is a hektáronkénti átlag több mint nyolc tonna­Öszi gabonát 2357 hektáron vet­nek az idén a nagyüzemi gazda­ságban. A vetőgépeket a tervek szerint hétfőn reggel indítják. Sajnos, a jó minőségű vetőszán­tást, magágy-előkészítést akadá­lyozza a krónikus aszály, augusz­tusban és szeptemberben pedig összesen 33 milliméter csapadék hullott. Elvetették volna már a rozsot, de a Vetőmagtermeltető Vállalat a tervezett vetés idején lemondta a már korábban odaígért szapo­rítóanyagot. Csorba György központi agro- nómus arról tájékoztatott még bennünket, hogy megfelelő vető- és betakarítókapacitással ren­delkeznek. Ha nem lesz rendkí­vüli az időjárás, időben végeznek az őszi munkákkal. Sz. P. M. Helyi igényeket is kielégít (Folytatás az 1. oldalról.) A termelésünk ilyen nagyará­nyú növelését igen jól segíti az újítómozgalom. Több szakembe­rünk évek óta keresi az új meg­oldásokat. A fizikai dolgozókkal együttműködik a műszaki gár­dánk. a jól képzett szakemberek segítenek az ötletek megvalósítá­sában. Nemrégen egy nyilvántar­tást készítettünk, s ebben feltün­tettük. hogy az utóbbi négy év­ben ki milyen összeget vett fel újítási díjként. Közülük például Hevesi István esztergályos 9 ezer, Stájanovics Miklós esztergályos 8 ezer, Csókás József és Gál József szerszámkészítők pedig szemé­lyenként 6 ezer forintot kaptak újításaikért. Az idén 18 újítást nyújtottak be eddig dolgozóink, közülük ötöt már sikeresen használnak a mű­helyekben. Mészáros Pál üzem­mérnök igen jól látja el az újí­tási felelős tisztét, nem várakoz­tatja feléslegesen az újítókat és a gyors ügyintézéssel még több újításra biztatja őket. November­ben ismét megtartjuk a hagyo­mányos újítási hónapot. Tudomá­sunk szerint, akkorra elkészül több újítási javaslat — remélhetően elfogadásra alkalmasan. — Hogyan készülnek a jövő esztendőre? — A termékeink iránti igény növekedését bizonyítja, hogy már most le van kötve a jövő évi kapacitásunk. Szeretnénk kiépí­teni, illetve bővíteni a kooperá­ciót. Jelenleg a bugaci Aranyka­lász Tsz szakemberei láttak hoz­zá különböző alkatrészek gyártá­sához, reméljük, a jövőben má. sokkal is. kapcsolatot tudunk te­remteni. A kooperációnak egy más for­máját is gyakoroljuk. A kecske, méti MEZŐGÉP Vállalat például az év elején rendelt tőlünk 1000 darab hidraulikus munkahengert, mintegy 3,5 millió forint érték­ben. Csak úgy tudtuk elvállalni, ha néhány alkatrészt ők gyárta­nak, s mi majd összeszereljük a munkahengereket. Létrejött a megállapodás, valószínű, jövőre is vállalunk tőlük ilyen munkát. Dolgozóink a különböző várat­lanul érkező sürgős munkákat is el tudják végezni. A kecskeméti kádgyárnak például szüksége volt márciusban az automata öntősor­hoz két munkahengerre, amit se­hol sem tudtak beszerezni. Két hét alatt megkapták tőlünk. Hozzánk fordult a rádiótechni­kai gyár kecskeméti magnetofon­gyára is. Sürgősen szükségük volt a műanyag fröccsöntőgépeikhez hat darab extruder hengerre. El­vállaltuk a gyártását, néhány hét múlva már üzemelhettek a fröccsöntőgépek. Azóta kért bennünket ilyen henger gyártá­sára a KONTAKTA szentesi gyá­ra, valamint a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi üzeme. El is határoztuk. hogy miután van rá igény, felvesszük gyártmányaink sorába ezeket a hengereket. Ezeknek ugyanis ha­zánkban jelenleg nincs más gyár­tója. O. L. «

Next

/
Thumbnails
Contents