Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-19 / 220. szám
IPN MAGAZIN! Ez az igazi! Hála a fóliasátraknak — no, meg az újságíróknak! — mi úgyszólván egész évben szüretelünk. A primőr paprikát, a zöldborsót, a paradicsomot vagy a cukorrépát, a szamócától a téli almáig a gyümölcsök számtalan fajáról nem is beszélve. De mindannyian tudjuk, az egyetlen igazi, a semmihez nem hasonlítható szüret csupán a szőlő szedése. Ez a derékgörnyesz- tő hajlongás a tőkék körül, a vállat, hátat nyomó puttonyozás, szóval az aratás után a legnehezebb betakarítási munka. Hangulatában, vidámságában azonban semmilyen más mezőgazda- sági foglalatosság nem veszi fel vele a versenyt. Ennek a nagyon fárasztó dolognak, ami megannyi gonddal — lesz-e elég szedő, kád, hordó vagy éppen kocsi — terhes, mégis a könnyedség, a vidámság kísérője. Megyénk közel 50 ezer hektárnyi szőlőterületén megkezdődött, sőt javában tart a szüret. A késői fajták ugyan még egy darabig — amíg az idő engedi — a tőkén maradnak, hiszen a száraz melegben hetente két-három fokkal is emelkedik a bogyók cukortartalma. Az Irsai Olivérből viszont talán már csak bönge akad, a levelek között megbújva, s édesen kínálja magát szedésre a Kocsis Irma, a Pannónia kincse, a Saszla meg még ki tudja számba venni, hányféle szőlőfajta. Szegedről, Budapestről, Gödöllőről — és még jé néhány helyről — már megérkeztek a mezőgazdasági nagyüzemekbe a segítő diákkezek, á sorok közé álltak vagy készenlétben vára- Koznak a ,,harci" feladatra a katonák. A szüretig hátralevő napokat számolják a kisiskolások, s ugyanígy azok a gazdák, akiknek csak néhány száz négyszögölnyi vagy pár sornyi ültetvényük van. összeállításunk köszöntse tehát a már, illetve a még csak ezután szüretelőket. Reméljük, mindenki talál benne derűs vagy érdekes csipegetni valót! K. K. Ötfai emlék A szüret voltaképpen csak egy napig tartott, ám megelőzték az előkészületek. Előbb a hordókat kellett tisztára mosni, ánslógolni; a kádakat, a tolikocsit rendbehozni. felállítani a prést, odakészíteni a kármentőt, meggyőződni a daráló és a pumpa üzem- képességéről. Mi, gyerekek csak a kijelölt nap párás hajnalára vártunk. hogy megkezdődjék a s z ü - rét. Az ötfai szőlőbirtok — majdnem egy hold! — köviiinkabok- rain már összepördültek a levelek, szemérmetlenül a világ elé tárva a rózsaszínű dús fürtöket. Hat óra tájra összegyűltek mind, akik a munkából részesedtek, a családtagok, a rokonok, a napszámosok. A harmat ellepte a virágot, az éjszaka hűvösét még nem hevítette fel az előbukkanó Nap. de ott volt a venyigerakás: pazar tüzet lehetett rakni. Szalonna sült a pattogó parázson. Gyors früstöknek ennyi elég. Aztán kiosztották a vödröket (kést mindenki hozott), s a gazda jeladására sort fogtak a párok. A telt vödrökből a puttonyba ömlött a szőlőfolyam, a legerősebb férfi tiszte volt a puttonyozás. „Hálából" azután az asszonynép szájának céltáblája is lett a puttonyos. Csipegettünk a legszebb fürtökből, s mire a Nap magabiztosan sütni kezdett, édes ragacs borította kezünket, arcunkat. Fordult a lófogat (a tolikocsival) a faluban, szaporodtak a letarolt tőkék. A gazda szigorú szemmel böngészte, nehogy egy csömbék is elmaradjon ... A tanyában „halállal” kezdődött a reggel. Bágyadt bégetés- sel búcsúzott a birka az élők világától. A bográcsban lényegült át pörköltté, benne májjal, tüdővel, leheletnyi csípősen, krumplival . .. Kis tálkákból, kanállal tömtük magunkba az ebédet, amikor megálljt intett a gazda. Oda a faluban már becsumisz- kolták a ledarált szőlőt a présbe. Kattogott a szerkezet, csordult a zavaros-édes első must a darazsak nagy vigalmára a kármentőbe, ahonnét pumpával juttatták a pince hordajaiba. A mustfo- kolás szertartása a gazda jelenlétében zajlott, hümmögött, de nem emlékszem, hogy valaha is elég édesnek találta volna . . . Mire a szüretelőket hazaszállította az utolsó fuvarral a Csalfa (szürke, békés, nagytestű ló volt, béke virslijére!), már a második satulás tiszta mustja csörgedezett. Az ingujjra gyürkőzött férfiak megengedték, hogy mi is hajtsuk a prést. Vacsorázni alig volt kedvünk. Holtfáradtan és mosdatlanul dőltünk az ágyba. Már csak fél- álomban hallottuk, hogy az udvaron nótázni kezdenek a felnőttek. Körbejárt az óboros kancsó: dicsérve a gazdát, akinek maradt bora az újig ■... Nagy Mária A leggazdagabb országok A kereskedelemben dolgozók a megmondhatói annak, hogy megyénkben még ma is milyen erősen hatnak a szőlőtermesztési hagyományok a vásárlási szokásokra. A falvakban, a jó gazda előrelátásával, még azok is tartalékolják a pénzüket a szüretig, akiknek már nem a szőlő jelenti a biztos megélhetést. Persze, ahogy a szőlő leve csurran, a termés értékesül, úgy nyílnak ki a bukszák az áruházak pénztárainál. Nem véletlen tehát, hogy nálunk a szüret a bőség, a tehetős- ség jelképe is. Biztosan nem így, legalább is nem ilyen tőkéről származik azoknak az országoknak a gazdagsága, amelyeknek listáját a Világbank Washingtonban nemrégiben publikálta. A sorrendet az egy lakosra jutó 1980. évi bruttó nemzeti termék szerint határozták meg. USA-dollárban kifejezve. A felsorolt 21 leggazdagabb ország között az első az Egyesült Arab Emírségek, második Katar, harmadik Kuvait, a negyedik Svájc. A további sorrend: Luxemburg, NSZK, Svédország, Dánia, Norvégia, Belgium, Brunei Emírség, Franciaország, Hollandia, Egyesült Államok, Izland, Szaúd-Arábia, Bermuda, Farö-szi- get, Ausztria, Kanada, illetve Japán. Kétszáz igen A kecskeméti Városi Tanács anyakönyvi hivatalában rekordot mutat a statisztika, már ami a megyeszékhelyen az idén augusztusban kötött házasságok számát illeti. Minden eddiginél többen léptek frigyre, pontosan száz pár mondta ki a boldogító igent. Ügy tűnik — mint ezt Vighné Alady Magdolna anyakönyvvezetőtől megtudtuk —, hosszú idők óta először cáfol rá a nótára a házasodási kedv. Eddig ugyanis a szüret utáni időszak jelentette a csúcsforgalmat, most viszont szombatonként „mindössze” 12— IS esküvőt tartanak szeptemberben, októberben. Igaz, a délutánok ekkor is mind foglaltak: 13- tól 19 óráig, de délelőttönként még valamennyi szombatra akad szabad félóra. (A házasságkötések előtti kötelező harmincnapos várakozási idő miatt ez a helyzet legfeljebb már csak október végén változhat.) A válási statisztikát ilyenkor persze nem illik emlegetni, csak- hát ... Szóval az anyakönyvvezető, rokonok, barátok, ismerősök előtt, fogadott örök hűség — tudjuk iól — nem tart mindig a sírig. Így aztán a kecskeméti Városi Tanács házasságkötő-termében nem csupán a megyeszékhelyen. illetve a városkörnyéki községekben lakó ifjú párok kezét kötik össze, hanem azokét is. akik például nagykőrösi, kiskunfélegyházi illetőségűek, de itt szeretnék az igent kimondani. Rendszerint azért, mert az előző házasságot ott kötötték, s hátha itt több szerencséjük lesz (egymással)!... Nem állítjuk, hogy ha Aapelin finn szerzőnek a szovjet Kroko- gyilban megjelent Jó tanácsok házaspároknak című írását megszívlelik a férjék és feleségek, akkor már minden rendben lesz közöttük. De ha netán házastársi rívódás helyett kerekedne kedvük elolvasni, nos, akkor kétszeresen is okuk lesz a derűre! összeállította: Kovács Klára A borászat vegykonyhája A régiek úgy tartották, hogy nem kell kétségbeesni, ha szüretkor esik az eső, mert — szaporodik a bor. A rossznyelvek szerint persze egyes helyeken nem várnak az égi csatornákra ahhoz, hogy több legyen a hordókban, hanem a vízvezetékcsapot nyitják meg. Az is igaz, hogy ha ezt a népi ellenőrök észlelik, akkor hiába takaródzik a jámbor elkövető azzal: a vizezett bor a leghatásosabb módszer az elburján- zó alkoholizmus ellen. Komolyra fordítva a szót, a kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezet borászati ágazatveze- tő-helyettesével, Szekeres Zoltánjával a laboratórium munkájáról beszélgetünk. Vajon a természetes szőlőléhez adható-e valami más is, hogy a bor jobb minőségű legyen? — Hát hogyne — válaszol. — De, és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, kizárólag egészségre ártalmatlan, a borászatban általánosan használt segédanyagok. Amelyek által sem több, sem magasabb szesztartalmú nem lesz az ital. Ezek! a mennyiségileg pontosan meghatározott vegyi anyagok — egyébként többségüket a szőlősgazdák is ismerik — tisztítják a bort, kiszűrik, kiválasztják belőle az erjedés vagy tárolás során keletkezett káros kémiai elemeket. A laboratórium a szüret megkezdésétől a bor értékesítéséig irányítja a borászati ágazat munkáját, Tulajdonképpen az itt végzett vizsgálatok alapján a szedés idejét is meghatározzák, s végig az itteni eredmények diktálják az elkövetkezendő teendőket. Ilyentájban már szinte naponta mintát vesznek az egyes szőlőfajtákról. Ha a bogyók cukorfoka, savtartalma megfelelő, kezdődhet a szedés. Ezután a kipréselt mustot ülepítik, erjesztik, majd ha ez megtörtént, kénezik. Az első fejtést követően a laboratórium ellenőrzi a szabad kéntartalmat — ha kell, kiegészíti az előírt értékre —, a második fejtés után ismét az alkohol-, cukor-, sav-, il_ lósav-, kéndioxidtartalom elemzésére kerül sor. Ugyanekkor vizsgálják azt is, milyen vonadék- anyagok vannak a borban, az eredmény szerint adagolják az ezeket eltávolító vegyszereket. A laboratórium utasítása szerint végzi el a pince a kombinált derítéseket. Körülbelül három hét alatt bekövetkezik a borok tisztulása, megkezdhető a szűrésük. Ahhoz viszont, hogy a kémiai folyamatok rendeződjenek, s az ital palackozható legven, legalább három hónapot kell várni. — Régóta nem kedvezett eny- nyire a szőlőnek az időjárás, mint a mostani, a cukorfokra tehát nem lehet panasz. De a rosszabb évjáratokban hogyan segítenek a gyengébb minőségen? — Számos elterjedt hiedelem ellenére ez válaszom: nálunk és a nagyüzemi borászatokban nem cukrot, hanem édes mustsűrítményt tesznek a mustba! —cs —a Jó tanácsok házaspároknak Ne csodálkozzanak azon, hogy annyira iparkodom jó tanácsokat adni a házastársaknak. Nős ember vagyok, márpedig minden férfi, miután férj lett, mint ismeretes, szívesen osztogat ilyen tanácsokat. Ez az egyik azon kevés öröm között, amely a férjek számára megmaradt. Férjeknek Sohase gondolkozzon különösképpen, amikor a neje megkérdi, hogy mit akar. Jegyezze meg jól: ha kiejti száján az „akarom” szót, ez csupán akkor kelt érdeklődést szíve hölgyében, amikor a házassági szertartás közben éppen azt kéédi1 a‘ férfitől az anyakönyvvezető, vajon feleségül akarja-e venni választottját. Sohase vitatkozzon feleségével azon, milyen nevet adjanak a gyereknek. Hiszen még, ha ki is tart álláspontja mellett, később akkor is alaposan megbánhatja. Az asz- szonyok, mint ismeretes, makacs teremtések és képesek egészen addig folytatni a gyermekszülést, amíg a kedves férjük bele nem egyezik abba, hogy az újszülöttet például Tódornak nevezzék el. Feleségeknek A jó feleségnek mindenkor szem előtt kell tartani azt, hogy a férje rendszerint művészlélek és rendkívül sértődős természetű. Ha például éjszaka három órakor tér haza, és heves csuklás közepette közli, hogy mostanáig az utcán sétált, s a csillagokban gyönyörködött — akkor az asszony sohase próbálja kétségbe vonni ezt. Különben a férjet sértődött szerzői hiúsága arra késztetheti, hogy amúgy igazában megsértődjék. Ajándékok A férjet megajándékozni gyerekjáték. Ajánlatos elcsenni egy régi nyakkendőjét, a tisztítóba adni és aztán celofánba csomagolva, ünnepélyesen átnyújtani, A feleséget megajándékozni még könnyebb. Egyik jó ismerősöm az ajándékozás szempontjából szóba jöhető napokon azt szokta tenni, hogy kedves nejét egy igen messzi országba küldi társasutazásra, és még a pontos rendeltetési helyet sem közli, csupán azt mondja, hogy „jó messzire”. Az okos asszony mérget vesz arra, hogy férjeura sohasem fut más nők után. Ha például férje zsebében női hajtűt, vagy mondjuk harisnyát talál — akkor csupán elneveti magát, és így szól: — Milyen bizalmatlan vagy, drágám! Folyton ellenőrizni akarod, nem vagyok-e féltékeny. Én bezzeg tudom: tréfa az egész! De térjünk rá a gyerekekre. Amikor kedves fiuk 16 esztendős lesz, s hosszabb időre kimarado- zik és elcseni a szülők cigarettáját — akkor legyenek figyelmesek iránta. Egy szép napon közli majd, hogy feleségül veszi a szomszédos kávéház pincérnőjét. Ne izguljanak, mert egy hét múlva a pincérnő már egy másik fiatalember iránt érdeklődik, s akkor a kedves fiú kijelenti, hogy csalódott az emberiségben és kétkedéssel tekint a civilizáció fejlődése elé. Ha viszont a kedves lányuk egy szép reggel közli, hogy hamarosan férjhez megy Ottóhoz — akkor készüljenek fel arra, hogy hamarosan megjelenik a házban egy hosszú sörényű fiatalember. Semmi értelme halogatni a beleegyezést a házasságba, mivel az önök beleegyezésétől függetlenül is hamarosan pelenkára lesz szükség. Tehát a tapintat és a kölcsönös megértés révén a házaspár eljut az ezüst- és az aranylakodalomig. Ezen az ünnepségen a házaspár megcsókolja egymást és mindketten azt mondják a másiknak, hogy sohasem látszott még fiatalabb- nak. Magában pedig ki-ki gúnyosan mosolyog, mert tudja, hogy ez nem egészen így van, de hát lehet-e boldog az olyan házasság, amikor mindketten csak igazat mondanak egymásnak? írta: Aapeli (Finnország) Ford.: Gellert György INGRID BERGMAN 6. A filmkarrier kezdete Elkezdtem megfogadni Petter tanácsait, és bár nagyon elfoglalt volt, hétvégeken rendszeresen találkoztunk, elutaztunk vidékre, ahol nagyokat sétáltunk vagy síeltünk. Azt hiszem, Petter soha nem gondolta volna, hogy egy színésznőbe fog beleszeretni. Nagyon érdekelte a színház — a barátai között sok színész volt —, együtt mentünk színházba és moziba. De azt hiszem, nem tudta, mi vár rá, ha színésznőt vesz feleségül. Eljött a nyár. Az iskolát három hónapra bezárták. Az volt az elképzelésem, hogy statisztaként fogok dolgozni a filmnél. Ismertem egy filmszínésznőt, aki kieszközölt nekem egy próbafelvételt Gustaf Molandernél, egy ismert svéd filmrendezőnél. . Amikor megláttam az eredményt, nagyon csalódott voltam. Ügyetlennek, gyűlöletesnek találtam magam, és biztos voltam benne, hogy senki nem kíváncsi rám a filmvásznon. De Gustaf Molander más véleményen volt: „A próbafelvételed nagyon jó. Ragyogóan nézel ki, van személyiséged, kisugárzásod, tehát a legjobb feltételek ahhoz, hogy filmkarriert csinálj.” „Éppen most kezdődtek meg a „Mönchbrücke grófja” felvételei” — gondolkodott Molander. „A filmben fellép egy cselédlány. Kicsi, de fontos szerep.” Ezután elkezdtem új filmem forgatását... Hároméves szerződésre kaptam ajánlatot, ezenkívül a magas színészmesterség tanulásának feladatát. Minden jelmezt megtarthatok, amit a különböző szerepekben viselnék. Hogy lehetne egy ilyen ajánlatot elutasítani? 1935 januárjában volt a „Mönch- brücke gróf””-jának a bemutatója. A kritikusok ezt írták: „Ingrid Bergman nem gyakorolt mély benyomást.” És: „Szép, formás lány.” Tehát, bukás. Egyik filmet a másik után forgattam. A harmadiknál megváltozott a kritika. A „Svenska Dagbladet” így nyilatkozott: „A svéd film évek óta először most érte el nemcsak a nemzetközi, hanem a magas nemzetközi átlagot.” Ha most visszagondolok, egész életemben egyetlen év volt, mely egyedül az enyém volt, melyben szabad voltam. A magánéletemben mindig hagytam, hogy a férfiak döntsenek helyettem. Huszonegy éves voltam akkor, filmszínészi karrier kezdetén álltam. Nem kerestem rosszul, megengedhettem magamnak egy lakást Stockholm belvárosában. Nagyon büszke voltam az otthonomra. És kimondhatatlanul szerelmes voltam Petterbe. Pontosan emlékszem arra az ajándékra, amit a huszonegyedik születésnapomra adott. Egy gyönyörű ezüstróka volt, a vállamra terítettem, el voltam ragadtatva. Egy ezüstróka a legelegánsabb valami volt, amit a harmincas években el lehetett képzelni. A telefonhoz rohantam, hogy megköszönjem, megbotlottam és eltörtem a bokámat. A telefonhoz másztam, felhívtam Pettert, és sírtam a fájdalomtól. Azonnal odajött, és elvitt a kórházba. (Következik: 1. Az ezUstróka> m Bergman Spencer Tracyvel a Doktor Jekyll és Mister Hyde című filmben. Életem
