Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

1982. szeptember 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Bács-Kiskun megyei termékek a BNV-n • A BNV-díjak közül egyet a Halasi Kötöttárugyár hozott el. Az Újpesti Gyapjú- és Szövőgyár fonalaiból szövött Szarkaláb fantázia nevű termékcsaládot jutalmazták az értékes trófeával. A díj fölött a Szarkaláb kelmé­ből készült férfiholmik láthatók. • Több építőanyagipari vállalat is a lakásépítők igényeit elégíti ki Bács-Kiskun megyében. Az ÉPFA bajai gyára a BETONATP borítású erkélyajtókat és bukó- nyíló ablakokat állította ki. • A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat kecskeméti gyárának ter­mékei. • A bajai Bácska Bútoripari Vállalat szintén lakószoba-berendc zésekkel és rusztikus bútorokkal vesz részt a vásáron. • Az Alföldi Cipőgyár 150 modellt mutat be. ebből harminc a BNV. re kifejlesztett kollekció. A nagy. és kiskereskedelem nagy érdeklő­déssel fogadta a gyár legújabb termékeit. • Jelentős teret kapott a BNV-n a magánlakás-építés. Nagy fel­tűnést keltett a látogatók köré­ben a kecskeméti Épületkarban­tartó és Szolgáltatóipari Szövet­kezet (az ÉPSZISZ), amely be­mutatta, hogyan segíti a lakos­ságot lakásépítési tanácsadással, építési tervek és kiadványok for­galmazásával. építőipari kisgépek kölcsönzésével. • A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár új, formatervezett für­dőkádjait és zuhanyozótálcáit ál­lította ki az őszi BNV-n. 9 A bajai Finomposztó Vállalat ezúttal már nemcsak kelmékkel, hanem konfekciós árukkal is jeletkezett a vásáron. Negyven kiállí­tott termékéből 32 konfekciós modell, amelyeket a BNV-n rendezett divatbemutatókon is megnézhetnek a vásárlátogatók. Sőt, meg is vehetik Budapesten, a vállalat Váci utcai és Hattyú utcai mintabolt­jában. Felvételünk a divatbemutatóról készült. Szöveg: Nagy Ottó Fényképezte: Méhesi Éva GONDOLJATOK A GYERMEKEKRE! Az Associated Press doku­mentumfotója bejárta a vilá­got, a magyar heti- és napi­lapokban is láthattuk: a kép­ről egy palesztin kislány riadt tekintettel néz ránk, mögötte lebombázott házuk romos fa­lai. Az összeomlott épület ma­ga alá temette szüleit, testvé­reit ... A kép gyermekkoromra em­lékeztet arra a napra, amikor tompa morajjal közeledtek vá­rosunkhoz az angol gépek, s mire lebukdácsoltunk a pin­ce kopott lépcsőjén, már sü­vítve hullottak a bombák. Robbanásukba belereszketett földszintes házunk. Anyám ré­mületében rám hajolt, arra gondolva, ha ránk szakad a ház, testével felfogja a súlyos gerendák halálos ütését. Ak­kor még nem tudtam mi a ve­szély, csak a felnőttek arcán láttam a rémületet. Az is hi­hetetlennek tűnt, hogy másnap az iskolában két társunkat a hiányzók közé sorolták — örökre. Nincs szörnyűbb, fájdalma­sabb a gyermekhalálnál. Mindez a gyermekek világ­napjának évfordulóján jutott eszembe ... Huszonnyolc esz­tendeje már annak, hogy az ENSZ segélyezési alapja az UNICEF kezdeményezésére minden év szeptember 20-án a világ a nélkülöző gyerme­kekre figyel. Számot vetünk a tényekkel: a föld négymil- liárd lakója közül másfél mil­liárd a gyermek .., Az embe­riség egynegyede éhezik, köz­tük 200 milliárd gyerek. Afri­kában, Dél-Amerikában Dél- Azsiában minden percben száz gyermek születik. Ebből tizen­öt meghal, mielőtt elérné az egyéves kort. Okok: betegség, éhség, orvoshiány. Gyermekek milliói dolgoznak még ma is rabszolgaként és több száz millióan vannak, akik még az alapfokú ‘iskolai oktatásban sem részesülhetnek. És hányán azok, akiket a háború sújt, kiknek élete nap mint nap ve­szélyben van? Ma a Föld gyermekeinek sorsa a világ lelkiismeretétől függ. Az UNICEF a nyomor, a tudatlanság felszámolására szólít fel, hogy „a gyermekek gyermekkora boldog legyen és, hogy saját, valamint a társa­dalom javára élvezzék a meg­határozott jogokat és a sza­badságot ...” Tegyük hozzá: a BÉKÉT. A jelen békéjét, amely tőlünk, felnőttektől függ, bármely kontinensen is élünk. Mert önmagában mit ér az anyagi és erkölcsi támo­gatás — bármennyire is szép és hasznos emberi megnyil­vánulás — ha nem adunk hozzá biztonságot?! Rajtunk múlik az új nem­zedék sorsa; ha boldog jelent adunk gyermekeinknek, ké­sőbb ők teremtenek az embe­riségnek szép jövőt. H. A. „MOILONKA” JEMENBEN JÁRT (I.) Utaznak a naposcsibék ® Vége felé közeledik a rakodás, papirkartonokban a 80 ezredik kis- csibét is elnyeli a nagy négymotoros. Mi tagadás, vártam a levelet, amely így kezdődött: Tájékoztatjuk a főszerkesztő elvtársat, hogy munkatársuk ré­szére vállalatunk vezetői enge­délyezték a részvételt egy te­herszállító járaton . . . Jól emlékszem még a hatva­nas évek elejére, amikor ifjú főiskolás, kocsikísérő koromban jélig töltettük a jó öreg IL—14- eseket a homok aranyával, kaj­szival, hegy aztán máris csapód­jon a teherszállító gép ajtaja, és bömbölő motorokkal nekilóduljon a kifutónak. Akkor a célállomás Helsinki, London, vagy Moszkva volt. Irigyeltem a géppel utazókat. Néhány óra múltával valame­lyik világváros repülőterén lan­dolhattak . . • Később hallottam a ,,,virágos járatról”, amely szen­tesi szegfűt vitt a tulipánok ha­zájába Hollandiába, vagy az olimpiára Moszkvába ... A hivatalos okmányok beszer­zése után első utam a MALÉV Kereskedelmi és Külképviseleti Osztályára. Annak is a különjára­ti csoportjához vitt. László Ágo­ta csoportvezetőtől tudom, hogy tojást, naposcsibét, jércét, marha­húst, virágot és gyümölcsöt szál­lítanak. És ezenkívül mindent, ami bírja a légiszállítást’ Sokan a népgazdaság teherbí­ró képességének csökkenésével magyarázzák, hogy nem használ­ja ki sok-sok vállalat a légiszál­lítás adta gyorsaságot. Igaznak tartják a tételt akkor is ha, a re­pülés utaztatás költsége duplája a hagyományosnak. E tényeknek nem mond ellent: a magyar gé­pek 1980-ban nyolcezerhétszáz- tíz, tavaly pedig 10 ezer 770 ton­na áruval- emelkedtek fel a Fe­rihegy betonjáról . .. A zömében húst szállító gépek alkalmanként hoztak is értékes, és érdekes dolgokat. Aranyat Zürich-ből, csüngőhasú tenyész- kocát Kínából, vemhes ezüstró­kát Ősiéből. vagy virágdugványo­kat Ciprusból és a Kanári szige­tekről- A teljes igazsághoz tarto­zik. hogy a legnagyobb gondjukon a MALÉV-esek alig tudnak segí­teni. Zömében, 50 százalékos le­terheltséggel dolgoznak, vagy hoznak, vagy visznek valamilyen portékát. És az oda, vagy vissza­út ilyenkor üresben fut. A mai energiaárak mellett bizony ez nagy luxus. Talán a külkereske­delmi vállalatok aktivitása ja­víthatna valamit a -helyzeten .. ■ A ferihegyi vámon és határon gyorsan átjutok. Segít ebben a csinos földi utaskísérő is, aki az okmányok átadásával egyidőben elmondja nem „úri utas” leszek, hanem charter géppel repülök Jemen fővárosába Ádenbe. Mesz- sze még a tervezett esti hétórás indulás ideje, de a gép személy­zete .már készülődik. Schäfer Gézával, a hivatalos ti­tulus szerint rádiónavigátor szak- ágvezetőve-1 együtt érkezünk a pilótaváróba. Ott van már Rubányi András is az IL 18-as típus főpilótája, összesen 58 égbenjáró munkáját irányítja amellett, hogy alkalma­sint hosszabb távokon gépparancs- nck is. Nincs még öt óra amikor han­gos ,,helló”-val érkezik Trangóni Béla első pilóta, -vagy Mucus, ahogyan a többiek becézik. — Megjött- a fűtő! — mondja Rubányi András A fűtővel kezet rázunk. Hor­váth Róbert hajózószerelő, fe­délzeti mérnök- Repülés közben ő kezeli a gázkart és más fontos funkcionális szerkezeteket. In­nen a -kazánok mellől citált titu­lus. Nem lenne teljes a bemutatko­zás, -ha nem íródna néhány szó a főszereplőről, az IL 18-as te­herszállító gépről. A márka öreg már, több mint 20 évvel ezelőtt nagydíjat kapott, elsősorban megbízhatóságáért és tetszetős külsejéért a brüsszeli világkiál­lításon. A -márka öreg, -mondom, de a szerkezet fiatal, 1975-ben született. A négy tunbóhaj.tómű által pörgetett több mint négy méteres átmérőjű légcsavar, a ma ismert legolcsóbb üzemelést adja. A hajtómű maximális tel­jesítménye 16 ezer lóerő­Adós vagyok még a címben szereplő „Moilonka” magyaráza­tával. (Ezt a gépet HA—MŰI né­ven vették lajtstomba. Csakhogy a pilóták nem elégszenek meg ilyen száraz titulussal, és maguk­nak külön becézve elkeresztelték, talán szeretetük, bizalmuk jelé­ül is. Így -lett aztán a HA—Műi­ből lazán, lágyan szárnyaló „MOILONKA” ... Fél hat körül Gézáék elvonul­nak a kötelező orvosi vizsgálat­ra. -Erre az időre „rábíznak” Gu­lyás József navigációs -tisztre- A navigációs tiszt azt mondja, -kér­dezzek csak nyugodtan, bár job­ban szeretné, ha mégis csöndben maradnék, mert a gép útvonal­tervét még egyszer ellenőrizni kell. Hatalmas térképtömeget vesz elő. A Jeppesen-t. Ebben a világ összes valamirevaló repülőteré­nek és légifolyosójának szinte minden paramétere benne talál- tatik ... Egy Jeppesen bekerül az uta­zó navigációs -bcrládába is. So­sem lehet -tudni, mikor kell út­vonalat változtatni odáfönn . •. Gézáék visszatérnek. — Indulunk! — mondja a fő­pilóta. Mikrobusz visz bennünket a géphez. Megkezdődik az átvétel. Ellenőrizzük a futóművet, a sár­kányt, a szárnyakat összes tarto­zékaival együtt. Befejezéshez kö­zeledik már a rakodás is. A Bó- lyi Állami Gazdaságban kelt 80 ezer -kis csibe csipogásától han­gos a környék. Az alsó fedélzeti részbe bepakolnak még 5 tonna táipkoncentrát-umot, gyógyszert és laboratóriumi felszerelést­Közben Géza a navigátor élet­re leheli a rádiót is. Jelentkezik a toronynál. Elmondja, hogy csúcsterheléssel, cs-úcstávolság- -ra repülnek, ezért engedélyez­zék számukra, hogy kihagyják a máskor kötelező reptér fölötti körözést, ne 4800 méter magas­ságban kelljen elhagyni Ferihegy •lésterét. Tekintettel a körülményekre, az engedélyt megkapja. Okmány­nyal a kezében jön Horváth Ro­bi is. Bizonyítva, hogy a szár­nyakban lévő tankokat és kisegí­tő tartályokat csordultig töltöt­ték üzemanyaggal. Több mint 27 ezer liter kerazint vételez­tek . • . Elmúlt», már hét óra. amikor végre indulhatunk. Mielőtt be­csukódna az ajtó. még eay villa­nás, mellettünk gurul a Lufthan­sa elegáns Boeing 737-e'e. A biztonsági öveket szó nél­kül csatoljuk. Géza engedélyt kér a toronytól a földi irányítás­tól a hajtóművek beindítására. Az engedélyt megkaoia. Elő­ször a hajtóművet meghajtó mo­tor berreg fel, majd indul az első turbo is ... \ (Folytatjuk) Szabó Pál Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents